1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Isztimér Község Önkormányzata (továbbiakban: Önkormányzat)

(2) Az önkormányzati testület megnevezése: Isztimér Község Önkormányzata Képviselő-testülete.

(3) Az Önkormányzat

• a) székhelye, pontos címe: 8045 Isztimér, Köztársaság utca 77.
• b) működési területe: Isztimér Község közigazgatási területe,
• c) törzsszáma: 362258
• d) adószáma: 15362254-2-07
• e) KSH statisztikai számjele: 15362254-8411-321-07
• f) költségvetési elszámolási pénzforgalmi számla száma: 59300292-11031291
• g) állami hozzájárulás pénzforgalmi számla száma: 59300292-11031318

(4) A képviselő-testület által létrehozott önkormányzati hivatal

• a) megnevezése: Kincsesbányai Közös Önkormányzati Hivatal (továbbiakban: Hivatal),
• b) székhelye: 8045 Kincsesbánya, Kincsesi utca 39.

(5) Az önkormányzat szervei:

• a) a polgármester,
• b) a képviselő-testület,
• c) az Ügyrendi és Igazgatási Bizottság,
• d) a Hivatal,
• e) a jegyző,
• f) az önkormányzat tagságával működő alábbi társulások:
  • fa) a Móri Többcélú Kistérségi Társulás,
  • fb) a Mór Mikrokörzeti Szociális Intézményi Társulás,
  • fc) a Közép-Duna Vidéke Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás.

  .

2. § (1) Az Önkormányzat jelképeit és azok használatának rendjét Isztimér Község Önkormányzata Képviselő-testületének a község címerének és zászlajának alapításáról és annak használati rendjéről szóló 13/1999.(VI.18.) önkormányzati rendelete tartalmazza.

(2) A polgármester gondoskodik arról, hogy a község lakossága a nemzeti és helyi ünnepeket méltó módon megünnepelhesse.

3. § A helyi kitüntetések és elismerő címek alapítására és adományozására vonatkozó szabályokat Isztimér Község Önkormányzata képviselő-testületének Isztimér Község Önkormányzata által alapított elismerésekről és adományozásuk rendjéről szóló 6/2017.(VI. 1.) önkormányzati rendelete tartalmazza.

4. § Az önkormányzat hivatalos testvérvárosi kapcsolatot tart fenn Németországban Krauchenwies településsel, és Szlovákiában Madar településsel.

5. § Az önkormányzat, a képviselő-testület, a bizottság, a polgármester, a jegyző bélyegzőjén Magyarország címerét kell feltüntetni.

6. § A polgármester, az önkormányzat, a képviselő-testület, a bizottság, a jegyző hivatalos kör alakú pecsétjének körirata:

• a) Polgármester 8045 Isztimér, Köztársaság u. 77.
• b) Isztimér Község Önkormányzata 8045 Isztimér, Köztársaság u. 77.
• c) Önkormányzat Képviselő-testülete 8045 Isztimér, Köztársaság u. 77.
• d) Ügyrendi és Igazgatási Bizottság Isztimér
• e) Kincsesbányai Közös Önkormányzati Hivatal Jegyző,

7. § (1) Az önkormányzat bélyegzőjét kell használni aláírás hitelesítésre

• a) a képviselő-testület által adományozott, helyi kitüntetésről szóló oklevélen,
• b) az önkormányzat által kötött megállapodáson, szerződésen,
• c) az önkormányzat nevében tett nyilatkozaton,

(2) Az önkormányzat képviselő-testülete bélyegzőjét kell használni

• a) a képviselő-testület meghívóján,
• b) a képviselő-testület határozatán,
• c) a képviselőt-testület üléséről készült jegyzőkönyvön,
• d) önkormányzati rendeleten,
• e) a képviselő-testület titkos szavazásához használt szavazólapon.

(3) Az önkormányzat bizottsága bélyegzőjét kell használni

• a) a bizottság meghívóján,
• b) a bizottság határozatán,
• c) a bizottság üléséről készült jegyzőkönyvön,

a kiadmányozó neve mellett az aláírás hitelesítésére.

(4) A bélyegzők lenyomatát az 5. melléklet tartalmazza.

8. § A 6. § a) pontja szerinti bélyegző a polgármester, az önkormányzat, valamint a képviselő-testület és szervei működésével összefüggő, saját hatáskörében kiadott dokumentumon használható a polgármester neve mellett, az aláírás hitelesítésére.

9. § A jegyző bélyegzőjének használatára vonatkozó szabályokat Kincsesbányai Közös Önkormányzati Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzat tartalmazza.

10. § A jegyző gondoskodik az 6. §-ban használt bélyegzők nyilvántartásáról.

11. § (1) A lakosság helyben szokásos módon történő tájékoztatása a községháza hirdetőtábláján keresztül valósul meg.

(2) Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 33. § (3) bekezdése, valamint annak 1. melléklete szerinti Általános közzétételi lista szerinti közzététel a www.isztimer.hu honlapon történik.

(3) A lakossági tájékoztatás szervezése, saját feladatkörük figyelembe vételével, a polgármester és a jegyző feladata.

12. § A lakosság és a közvélemény tájékoztatása érdekében működtetett internetes honlap költségeit az önkormányzat költségvetésében biztosítja.

13. § Zárt ülés esetén a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) 52. § (3) bekezdése szerinti nyilvánosságot a zárt ülésen hozott határozatoknak a soron következő nyilvános ülés jegyzőkönyvében történő nyilvánosságra hozatallal kell biztosítani.

14. § (1) A képviselő-testület a rendelkezésére álló eszközökkel támogatja a lakosság olyan önszerveződő közösségét, melynek célja az önkormányzati feladatok, helyi közügyek megtárgyalása, az életminőség, a szolgáltatások javítása, a település fejlesztése, a társadalmi, kulturális élet ápolása.

(2) A képviselő-testület ülésén tevékenységi körükbe tartozó téma tárgyalásakor tanácskozási jog illeti meg a következő társadalmi szervezeteket:

• a) Isztimér Önkéntes Tűzoltó és Polgárőr Egyesület
• b) Isztiméri Burok az Ifjúságért Egyesület
• c) Edelweiss Nemzetiségi Kórus
• d) Nyugdíjas Klub
• e) Isztimér Sportkör

(3) A lakossággal, annak önszerveződő közösségével való együttműködés célja, rendeltetése:

• a) a tervek, fejlesztési koncepciók, programok, akciók ismertetése, egyeztetése,
• b) a lakossági szükségletek kielégítését szolgáló beruházási és településfejlesztési tervek véleményeztetése,
• c) a lakosságnak a közügyek intézésébe történő bevonása.

15. § (1) A képviselő-testület feladatai körében - különösen a településfejlesztéssel, településüzemeltetéssel, turizmussal, a lakossági közszolgáltatások szervezésével, a társadalom- és gazdaságszervezéssel, valamint a környezetvédelemmel összefüggő ügyekben - együttműködik a területi és országos közigazgatási (államigazgatási) és önkormányzati szervekkel, társadalmi szervezetekkel.

(2) Ennek célja a települést is érintő tervek, koncepciók, programok, akciók kidolgozásában, megvalósításában való részvétel, és azok egyeztetése a helyi elképzelésekkel.

16. § A rendszeres együttműködés és folyamatos kapcsolattartás, és annak szervezése a polgármester feladata.

17. § Az Alaptörvény J) cikkében meghatározott nemzeti ünnepeken kívül a képviselő-testület a következő helyi ünnepeket tartja:

• a) Anna napi búcsú július 26.
• b) Mindenki Karácsonya

18. § (1) A Képviselő-testület az Mötv. 10. § (2) és 13. § (1) bekezdésében foglalt feladatai ellátásának mértékét a lakosság igényei és az Önkormányzat anyagi lehetőségei figyelembe vételével az éves költségvetési rendeletében határozza meg.

(2) Az Önkormányzat önként vállalt feladatainak felsorolását a 1. melléklete tartalmazza.

(3) Az Önkormányzat kormányzati funkciók szerinti tevékenységét a 3. függelék tartalmazza.

19. § (1) A Képviselő-testület polgármesterre átruházott feladat- és hatásköre:

20. § Az önkormányzat alaptevékenységének kormányzati funkciók szerinti besorolását a rendelet 2. melléklete tartalmazza.

21. § (1) A képviselő-testület 4 fő képviselőből és a polgármesterből áll.

(2) A polgármester tagja a képviselő-testületnek.

22. § A képviselő-testület alakuló, rendes, rendkívüli ülést, valamint közmeghallgatást tart.

23. § (1) A képviselő-testület ünnepélyes alakuló ülésére szóló meghívót az ülés előtt legalább öt nappal kell kiküldeni, és erről a helyben szokásos módon, továbbá az önkormányzat honlapján való megjelentetésével tájékoztatni kell a lakosságot.

(2) Az alakuló ülés összehívásáról és az ülés vezetéséről a polgármester, akadályoztatása esetén a megválasztott legidősebb képviselő, mint korelnök gondoskodik.

(3) Az alakuló ülés meghívójának és az előterjesztéseknek a megválasztott képviselők részére történő eljuttatásáról a jegyző a Hivatal útján gondoskodik.

24. § Az alakuló ülés napirendi pontjai a következők:

• a) az alakuló ülés ünnepélyes megnyitása a polgármester által, a Himnusz elhangzása,
• b) az alakuló ülés határozatképességének megállapítása,
• c) a helyi választási bizottság elnökének tájékoztatója a választás végleges eredményéről,
• d) a megválasztott képviselők és a polgármester eskütétele külön-külön, melynek során az eskü szövegét a helyi választási bizottság elnöke olvassa elő,
• e) a polgármesteri program ismertetése,
• f) a képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatáról szóló önkormányzati rendelet felülvizsgálata, a képviselő-testület döntése alapján annak módosítása vagy új rendelet megalkotása,
• g) szavazatszámláló bizottság elnökének és tagjainak megválasztása,
• h) alpolgármester megválasztása,
• i) az alpolgármester eskütétele, melynek során az eskü szövegét a helyi választási bizottság elnöke olvassa elő,
• j) a polgármester illetményének és költségtérítésének megállapítása,
• k) az alpolgármester tiszteletdíjának és költségtérítésének megállapítása,
• l) a képviselő-testület bizottságainak – elnökének, tagjainak - megválasztása,
• m) a képviselő-testület nem képviselő-testületi tagjainak eskütétele melynek során az eskü szövegét a helyi választási bizottság elnöke olvassa elő,
• n) képviselői, bizottsági tagok tiszteletdíjairól döntés,
• o) tájékoztatás a képviselői összeférhetetlenségi szabályokról,
• p) tájékoztatás a képviselőkre vonatkozó méltatlansági szabályokról,
• q) tájékoztatás a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség szabályairól,
• r) az alakuló ülés bezárása.

25. § Az alakuló ülésen a 24. §-ban meghatározott napirendeken kívül más napirend is tárgyalható a képviselő-testület döntése alapján.

26. § Az esküvevő a helyi választási bizottság elnöke vagy elnökhelyettese, távolléte, akadályoztatása esetén a polgármester, mindkettőjük távolléte vagy akadályoztatása esetén a korelnök.

27. § (1) A képviselő-testület a munkatervében meghatározottak szerint évente legalább hat alkalommal tart rendes ülést.

(2) A képviselő-testület rendes üléseit a munkatervben meghatározottak szerint tartja.

(3) A képviselő-testület rendes ülésének kezdő időpontja 16.00 óra.

(4) Ha a napirendi pontok tárgyalása 18.00 óráig nem fejeződik be, akkor a képviselő-testület egyszerű többséggel hozott határozata alapján az ülés félbeszakítható. Az ily módon félbeszakított ülés le nem tárgyalt napirendi pontjainak megtárgyalására szolgáló új ülés időpontjáról a képviselő-testület a félbeszakítás tárgyában hozott határozatában dönt. Az így megtartott ülést a félbeszakított ülés időpontját követő legkésőbb 3 munkanapon belül meg kell tartani, mely új ülésnek minősül.

28. § (1) A képviselő-testület rendes ülésének időpontjait a képviselő-testület által határozattal elfogadott éves munkaterv tartalmazza.

(2) Az éves munkaterv jogszabályokba foglalt vagy képviselő-testületi döntések alapján előre tervezett napirendeket tartalmazza.

(3) Az éves munkaterv tervezetével kapcsolatosan a tárgyévet megelőző november 15. napjáig javaslatot tehetnek a következők:

• a) a polgármester, az alpolgármester,
• b) a képviselők,
• c) az önkormányzati bizottságok,
• d) a jegyző,
• e) a település országgyűlési képviselője,
• f) a kormányhivatal vezetője
• g) az Isztiméri Német Nemzetiségi Önkormányzat elnöke.

(4) Az éves munkatervet a polgármester állítja össze és terjeszti a képviselő-testület elé a tárgyévet megelőző év december 31. napjáig.

29. § (1) A munkaterv tartalmazza a képviselő-testületi ülések és a közmeghallgatás tervezett időpontját és napirendjeit

(2) Az elfogadott munkatervet a helyben szokásos módon közzé kell tenni.

30. § (1) A képviselő-testület ülése a munkatervben nem szereplő időpontra is összehívható, mely esetben az rendkívüli ülésnek minősül.

(2) Rendkívüli ülést kell összehívni

• a) az Mötv. 44. §-ában meghatározott esetben
• b) ha a képviselő-testület eseti határozattal rendkívüli ülés összehívásáról dönt,
• c) ha azt más hivatalos szerv kezdeményezi.

(3) A polgármester saját hatáskörében összehívhatja a képviselő-testület rendkívüli ülését, ha megítélése szerint az ülés összehívására és döntéshozatalra a munkatervben meghatározott rendes ülésen kívül az önkormányzat, a lakosság érdekeit érintő okból szükség van.

31. § (1) Sürgős, halasztást nem tűrő esetben a rendkívüli ülés meghívója az ülést megelőző legalább 24 órával is kiküldhető. Ez esetben a meghívásra, a képviselők, érintettek értesítésére igénybe vehető értesítési forma a telefon, e-mail, személyes kézbesítés.

(2) Sürgős, halasztást nem tűrő oknak minősül, ha a döntés hiánya valamilyen határidő elmulasztását, vagy jogvesztést eredményez az önkormányzat számára.

32. § A rendkívüli ülésen azt a napirendi pontot, amire az indítvány vonatkozott, meg kell tárgyalni és további napirendi pontok is felvehetők a napirendek közé.

33. § A közmeghallgatásra a képviselő-testület ülésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

34. § (1) A közmeghallgatáson a polgármester az elmúlt évben elvégzett feladatokról, és a következő évi tervekről ad tájékoztatást.

(2) A képviselő az Mötv. 32. § (2) bekezdés k) pontja szerinti kötelezettségének, választása szerint, a közmeghallgatás keretében is eleget tehet.

35. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester az elfogadott éves munkatervben meghatározottak szerint, vagy rendkívüli ülés esetén hívja össze és vezeti.

(2) Ha a polgármesteri tisztség betöltetlen, vagy a polgármester tartósan akadályoztatva van, akkor az alpolgármester látja el az (1) bekezdés szerinti feladatokat.

(3) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy a polgármester és az alpolgármester tartós – 30 napot meghaladó - akadályoztatása esetén az Ügyrendi és Igazgatási Bizottság elnöke hívja össze a képviselő-testületet és vezeti a képviselő-testület ülését.

(4) A polgármesteri, az alpolgármesteri, az Ügyrendi és Igazgatási Bizottság elnöki tisztség egyidejű betöltetlensége, tartós – 30 napot meghaladó - akadályoztatása esetén a korelnök hívja össze és vezeti a képviselő-testület ülését.

36. § Tartós akadályoztatásnak minősülnek a következő esetek:

• a) a 30 napot meghaladó betegség,
• b) a 30 napot meghaladó szabadság, fizetés nélküli szabadság,
• c) a külszolgálat, vagy
• d) az Mötv. 70. §-a szerinti felfüggesztés,
• e) a képviselő-testület által megállapított önkormányzati képviselő összeférhetetlensége, méltatlansága, kizárása tárgyában hozott képviselő-testületi határozatára vonatkozó bírósági eljárás időtartama a jogerős bírósági döntés napjáig.

37. § (1) A képviselő-testület ülését az önkormányzat székhelyére kell összehívni.

(2) Amennyiben a tárgyalandó napirend vagy más fontos körülmény indokolja, a képviselő-testület ülése a székhelyen kívül máshová is összehívható.

(3) Amennyiben a képviselő-testület ülése a (1) bekezdésben foglalt helyszíntől eltérő helyszínre kerül összehívásra, az ülés megtartásának helyét a helyben szokásos módon, és az önkormányzat honlapján kiemelt helyen közzé kell tenni.

38. § A képviselő-testület ülését az ülés helyének, időpontjának, jellegének - rendes, rendkívüli, közmeghallgatás, nyilvános, zárt - a napirendi pontok tárgyának és előadójának megjelölését, a meghívó kiadmányozójának nevét, kiadásának időpontját, az önkormányzat bélyegző-lenyomatát tartalmazó meghívóval kell összehívni. A meghívóval együtt kell kézbesíteni az írásos előterjesztéseket is.

39. § A képviselő-testület rendes ülésének meghívójában szereplő napirendi javaslatok sorrendjét az alábbiak szerint kell meghatározni:

• a) a rendeletalkotással kapcsolatos előterjesztések,
• b) a napirend témájához kapcsolódó meghívottak részvételével zajló előterjesztések,
• c) sorrendben azok az előterjesztések, melyek az előzőekben felsoroltak körébe nem tartoznak.

40. § (1) A rendes ülésre szóló meghívót és az írásos előterjesztéseket fő szabályként elektronikus kézbesítés útján kell a képviselők részére megküldeni a képviselő-testület ülésének napját megelőző legkésőbb 5 nappal. Amennyiben valamelyik képviselő ezt írásban kifejezetten kéri, akkor részére a meghívót és az előterjesztéseket postai úton kell kézbesíteni.

(2) A képviselő-testület nyílt ülése meghívottai részére az ülés meghívóját és az előterjesztéseket kell megküldeni az általuk megjelölt elektronikus vagy postai kézbesítési címre.

(3) A képviselő-testület rendes ülésére szóló meghívót meg kell küldeni

• a) a képviselőknek,
• b) a jegyzőnek,
• c) egyéb, a tárgyalandó napirend kapcsán érintett személynek, gazdasági vagy társadalmi szervezet képviselőjének,
• d) az illetékes járási hivatal vezetőjének,
• e) az Isztiméri Német Nemzetiségi Önkormányzat elnökének
• f) mindazoknak, akiknek a meghívását a polgármester indokoltnak tartja.

41. § A képviselő-testület nyilvános ülésére meghívottak közül a képviselő-testület és a bizottságok ülésein tanácskozási jog illeti meg:

• a) valamennyi napirendi pont tekintetében a jegyzőt,
• b) tevékenységi körükben a 40. § (1) bekezdés c) - f) pontjában meghatározottakat.

42. § A polgármester ülésvezetői feladatai és jogkörei a következők:

• a) az ülés megnyitása,
• b) a határozatképesség megállapítása,
• c) javaslattétel a nyilvános, a zárt ülés napirendi pontjaira,
• d) napirendenként
  • da) a vita levezetése, ezen belül hozzászólásokra, kérdésekre, kiegészítésekre a szó megadása,
  • db) a vita összefoglalása,
  • dc) az indítványok szavazásra való feltevése,
  • dd) a szavazás eredményének megállapítása számszerűen,
  • de) a napirend tárgyában hozott döntés vagy döntések kihirdetése,
• e) az ülés rendjének fenntartása,
• f) a képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsító személy rendre utasítása,
• g) az ülés határozott idejű félbeszakítása, ha a testületi ülésen olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi,
• h) javaslattétel a napirendi pont tárgyalásának elnapolására,
• i) tárgyalási szünet elrendelése,
• j) napirendi pontok összevont tárgyalására javaslattétel,
• k) felszólalási jog a képviselő-testület ülésén bármikor,
• l) az ügyrendi kérdések szavazásra bocsátása és a szavazás eredményének kihirdetése,
• m) az időszerű kérdésekről és a két ülés között történt fontosabb eseményekről tájékoztatás,
• n) tájékoztatás a lejárt határidejű határozatokról és egyéb önkormányzati döntésekről,
• o) tájékoztatás a következő ülés várható időpontjáról, napirendjéről
• p) az ülés bezárása.

43. § A polgármester vagy bármelyik képviselő jogosult kezdeményezni a napirendi pont tárgyalásának elnapolását. Erről a képviselő-testület vita nélkül egyszerű többséggel határoz.

44. § Valamely napirendi pont tárgyalása során egy alkalommal a bizottság elnökének kérésére tárgyalási szünetet kell elrendelni. E jog a bizottsági elnököt ülésnaponként egy alkalommal illet meg.

45. § Azt a felszólalót, aki eltér a tárgytól, a polgármester felszólítja, hogy térjen a tárgyra. A polgármester az eredménytelen felszólítás után a szót megvonja.

46. § Ha a képviselő-testület ülésén olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, a polgármester az ülést határozott időre félbeszakítja, elhagyja az ülésvezetői széket és a képviselő-testület ülése csak a polgármester szóbeli összehívására folytatódik.

47. § A hallgatóság a képviselő-testület ülésén a részére kijelölt helyen foglal helyet és tetszést vagy nemtetszést nem nyilváníthat, az ülés rendjét nem zavarhatja.

48. § (1) A napirendi pontok tárgyalása során az előadóhoz a képviselők és a tanácskozási joggal meghívottak jogosultak kérdést intézni.

(2) A vita lezárását, a hozzászólások időtartamának korlátozását a képviselő-testület bármely tagja jogosult javasolni. A javaslatról a képviselő-testület vita nélkül egyszerű többséggel határoz.

(3) A vita lezárását megelőzően a polgármester felhívja a képviselők figyelmét, hogy jelezzék hozzászólási szándékukat. Aki a felhívásra nem jelzi hozzászólási szándékát, annak a részére az adott napirendhez – ügyrendi kérdés kivételével – hozzászólási jogot a polgármester nem biztosít.

(4) A tárgyalt napirendi pontot érintő ügyrendi kérdésben bármelyik képviselő bármikor jogosult szót kérni és javaslatot tenni. A javaslatról a képviselő-testület vita nélkül egyszerű többséggel határoz.

49. § Ha valamely képviselő felszólalása során a képviselő-testület tekintélyét, vagy valamelyik képviselőt sértő kifejezést használ, vagy ha a tanácskozási rendre és a szavazásra vonatkozó szabályokat megszegi, a polgármester rendre utasítja. A polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, vagy azokkal vitába szállni nem lehet.

50. § (1) A képviselő-testület határozatképes, ha tagjai közül az ülésen legalább a képviselőknek több mint a fele, azaz 3 fő jelen van.

(2) Ha az (1) bekezdésben megjelölt számú képviselő nincs jelen, akkor az ülés határozatképtelen.

(3) A polgármester határozatképtelenség esetén

• a) amennyiben legkésőbb 30 percen belül az ülés várhatóan határozatképessé válik, szünetet rendel el,
• b) amennyiben az a) pontban leírt idő elteltével nem lesz határozatképes az ülés, berekeszti azt.

(4) A határozatképtelen ülést 3 munkanapon belül ugyanazon napirendek tárgyalására újra össze kell hívni.

51. § A jegyzőkönyv hitelesítő feladata az ülésről készült jegyzőkönyv tartalmának aláírásával történő hitelesítése.

52. § A Képviselő-testület ülésének jegyzőkönyvét 1 fő jegyzőkönyv hitelesítő írja alá. A jegyzőkönyv hitelesítését a képviselők ülésenként, vezetéknevük kezdőbetűi szerinti abc sorrendben látják el. A hiányzó képviselő esetén a névsorban következő képviselő látja el a jegyzőkönyv hitelesítését. A képviselő a hitelesítést nem tagadhatja meg.

53. § (1) A polgármester, levezető elnök a jegyzőkönyv-hitelesítő kijelölése után terjeszti elő a napirendi pontokat. A polgármester, a képviselő és a bizottság javaslatot tehet a meghívóhoz képest a napirendi pontok sorrendjének megváltoztatására, új napirendi pont felvételére, napirendi pont törlésére.

(2) A napirend elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül egyszerű többséggel dönt.

54. § (1) Előterjesztésnek minősül a (2) bekezdésben megjelölt személyek által előzetesen javasolt:

• a) rendelettervezet,
• b) határozati javaslat.

(2) Előterjesztést kezdeményezhet:

• a) a polgármester,
• b) az alpolgármester,
• c) a képviselő-testület tagja,
• d) a képviselő-testület tárgy szerint illetékes bizottsága,
• e) a jegyző,
• f) a kormányhivatal vezetője
• g) a 14. § (2) bekezdésében nevesített civil szervezet
• h) az Isztiméri Német Nemzetiségi Önkormányzat elnöke.

(3) Kizárólag írásban nyújtható be

• a) rendeletalkotás,
• b) intézmény alapítása, átszervezése, megszüntetése,
• c) helyi népszavazás kezdeményezése

tárgykörökben előterjesztés.

55. § (1) Az írásos előterjesztésnek tartalmaznia kell:

• a) az előterjesztés tárgyát,
• b) a képviselő-testületi ülés időpontját,
• c) az előterjesztés készítőjének nevét,
• d) a tényállást,
• e) annak áttekintését, hogy a téma szerepelt-e már korábban napirenden, s ha igen milyen döntés született,
• f) a lehetséges döntési alternatívákat és azok jogszabályi alapját,
• g) az előterjesztő megnevezését,
• h) a határozati javaslatot, vagy rendelet-tervezetet,
• i) amennyiben az előterjesztésről zárt ülést kell tartani, annak jogalapját ( Mötv. 46. § (2) a) pont), zárt ülés elrendelésére vonatkozó javaslat esetében annak jogalapját ( Mötv. 46. § (2) b) és c) pont) és az erről szóló határozat-tervezetet,
• j) rendelet-tervezetet és normatív határozat-tervezetet tartalmazó előterjesztés esetén a jogalkotásról szóló törvényben meghatározott tartalmú előzetes hatásvizsgálati lapot,
• k) a határidőt, a végrehajtásért felelős nevét.

(2) Kivételes esetben lehetőség van szóbeli előterjesztésre is. Az ülés napján vagy az ülésen a képviselők rendelkezésére bocsátott írásos előterjesztést szóbeli előterjesztésként kell kezelni.

(3) Az (1) bekezdés c)-g) pontjában foglaltakat az előterjesztő vagy az előadó az ülésen szóban is ismertetheti, írásos előterjesztésük esetén – azokat szóban is kiegészítheti.

56. § Az előterjesztéssel szemben alapvető követelmény, hogy:

• a) a téma kifejtéséhez és kellő áttekintéséhez szükséges legrövidebb terjedelemben készüljön,
• b) megfogalmazása precíz, tömör, szakszerű és közérthető legyen,
• c) csak a téma szempontjából lényeges körülmények bemutatására szorítkozzon elemző és értékelő módon, és
• d) ha az ügyben dönteni kell, akkor döntési javaslatot tartalmazzon.

57. § (1) Az írásos előterjesztéseket a jegyzőnek jogszerűségi szempontból meg kell vizsgálnia.

(2) A jegyző a Hivatal útján gondoskodik valamennyi anyag kézbesítéséről, érintettekhez való eljuttatásáról.

58. § (1) Az ülés összehívását követően a meghívóban nem szereplő, vagy az ülés összehívását követően felvetődött és döntést igénylő témát (a továbbiakban: sürgősségi indítvány) a képviselő-testület ülésén az „egyebek” napirendi pont keretében kell tárgyalni.

(2) A sürgősségi indítványt indokolással ellátva legkésőbb a testület ülését megelőző napon 12.00 óráig a polgármesternél lehet benyújtani. Az indítványt tevő gondoskodik az előterjesztés elkészítéséről, amelyhez a Jegyző a hivatal útján segítséget nyújt, amely azonban a hivatal munkarendjét nem zavarhatja oly módon, hogy ezzel jelentős mértékű rendkívüli munkavégzésre kerüljön sor.

(3) A sürgősségi indítvány felvételében a képviselő-testület a napirend előtt, vita nélkül minősített szótöbbséggel hozott határozattal dönt.

(4) Sürgősségi indítványt szóban is elő lehet terjeszteni, de az előterjesztő részletesen köteles ismertetni az ügy körülményeit, a döntési igény sürgősségét.

59. § (1) A döntési javaslat határozat-tervezet vagy rendelet-tervezet lehet.

(2) A döntési javaslat:

• a) egyértelműen megfogalmazott rendelkezéseket,
• b) alternatív javaslatok esetében az egyes változatok egymástól elkülönült megfogalmazását,
• c) a végrehajtás felelősét és határidejét, és
• d) ha a döntésnek költségvonzata is van, akkor a fedezetbiztosításra vonatkozó javaslatot tartalmazza.

60. § (1) A polgármester előbb a vitában elhangzott javaslatokat, indítványokat, majd az előterjesztésben szereplő határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először a módosító és kiegészítő indítványokról az elhangzás sorrendjében szavaz a képviselő-testület, majd az esetleges módosítások ismeretében a határozati javaslatról, rendelet-tervezetről dönt. Ha a szavazás eredményeként a képviselő-testület végleges döntése eltér az előterjesztésben szereplő határozati javaslattól, a polgármester ismerteti a szövegszerű határozatot.

(2) Minden napirendnél elsőként az adott napirendi pont előterjesztőjét illeti meg a szó.

(3) Az előterjesztő szóbeli kiegészítése maximum 5 perc lehet.

(4) A képviselőknek a napirendhez való hozzászólásra a polgármester adja meg a szót. A hozzászóló mondanivalójának időtartama maximum 3 perc lehet. Ismételt hozzászólásra egy alkalommal van lehetőség, maximális időtartama 2 perc lehet.

(5) A képviselő-testület vita nélkül egyszerű többséggel határoz arról, hogy hozzászólási jogot ad-e a képviselő-testület ülésén megjelent nem képviselő személynek. A döntésében meghatározza a hozzászólás maximális időtartamát.

61. § A képviselő-testület a döntéseit fő szabály szerint nyílt szavazással, kézfelemeléssel hozza. A szavazás során a képviselő szavazata „igen”, „nem”, vagy „tartózkodom” szavazat lehet. A szavazás során a polgármester először az „igen” szavazatok, majd a „nem” szavazatok, végül a „tartózkodom” szavazatok számát állapítja meg számszerűen, melyet a jegyzőkönyvben rögzíteni kell.

62. § (1) A határozati javaslatról, rendelet-tervezetről vagy egyéb javaslatról, indítványról történő szavazás előtt a jegyzőnek szót kell adni, hogy tájékoztassa a képviselő-testületet arról, hogy:

• a) a határozathozatalnak van-e előzetes jogi akadálya,
• b) van-e kötelező előírás a szavazás módjára, vagy
• c) a határozathozatalhoz egyszerű vagy minősített többségű szavazat szükséges.

(2) Amennyiben a jegyző úgy ítéli meg, hogy a képviselő-testület döntése, működése jogszabályt sért, abban az esetben haladéktalanul, de legkésőbb a jogsértés észlelését követő képviselő-testületi ülésen köteles azt jelezni a képviselő-testület felé.

63. § Az Mötv. 50. §-ában meghatározottakon felül minősített többség szükséges az alábbi döntésekhez:

• a) gazdasági program elfogadása,
• b) polgármester elleni kereset benyújtása,
• c) az önkormányzat vagyonáról szóló önkormányzati rendeletben meghatározott önkormányzati tulajdonról való rendelkezés,
• d) kitüntetés, elismerés, díszpolgári cím adományozása,
• e) helyi népszavazás,
• f) a képviselő-testület hatáskörének átruházása, átruházott hatáskör visszavonása,
• g) közfeladat önkéntes vállalása,
• h) rendkívüli közmeghallgatás elrendelése,
• i) érintettség bejelentése elmulasztásának kimondása, jogkövetkezmény megállapítása.

64. § A szavazásra bocsátás, a szavazatok összesítése és a szavazás eredményének megállapítása a polgármester, a levezető elnök feladata. Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, és azt a polgármester, a levezető elnök vagy bármely képviselő kéri, a szavazást egy ízben meg kell ismételni.

65. § (1) Név szerinti szavazást kell tartani, ha az Mötv. 48. § (3) bekezdésben foglaltakon túl azt:

• a) a polgármester,
• b) az alpolgármester vagy
• c) a képviselő-testület bizottságának elnöke

kezdeményezi.

(2) Név szerinti szavazás során a jegyző az írásos névsorról felolvassa a képviselők nevét és a jelenlévő képviselők a nevük felolvasásakor "igen"-nel, vagy "nem"-mel vagy „tartózkodom”-mal szavaznak. A szavazás eredményét a jegyző írásban felvezeti a névsorra a képviselő neve mellé. A szavazási névsort a jegyzőkönyvhöz mellékletként csatolni kell.

(3) Név szerinti szavazás megkezdése előtt a polgármester szünetet köteles elrendelni annak érdekében, hogy a név szerinti szavazáshoz szükséges névsort (a továbbiakban: névsor) a jegyzőkönyvvezető előkészítse. A névsoron fel kell tüntetni az ülés időpontját, továbbá a napirendi pont címét. A névsort a szavazás lezárását követően a jegyző aláírásával hitelesíti és bélyegző lenyomattal látja el.

66. § (1) A képviselő-testület titkos szavazást rendelhet el a polgármester vagy bármely képviselő javaslatára az Mötv. 46. § (2) bekezdésében meghatározott ügyekben, egyszerű szótöbbséggel hozott döntéssel. A titkos szavazás elrendeléséről a képviselő-testület esetenként dönt.

(2) A titkos szavazás lebonyolításában az Ügyrendi és Igazgatási Bizottság vesz részt.

67. § (1) A titkos szavazás lebonyolításához szavazólap, üres boríték, urna és a titkosságot biztosító körülmények, így külön helyiség szükségesek. A titkos szavazás megfelelő körülményeinek biztosításában és a technikai feltételek megteremtésében a jegyző a Hivatal útján közreműködik.

(2) A szavazólapok száma a szavazásban résztvevő képviselők számával megegyező. A szavazólapot a képviselő-testület bélyegzőjével kell hitelesíteni annak átadása előtt, a képviselő jelenlétében.

(3) A szavazólap átvételét a képviselő a jegyzőkönyvhöz csatolt névjegyzéken tett aláírásával igazolja.

(4) Az Ügyrendi és Igazgatási Bizottság tagjai lezárják és lepecsételik az urnát. A titkos szavazás lebonyolítása alatt a szavazóhelyiségben az Ügyrendi és Igazgatási Bizottság tagjain, a jegyzőn, a szavazó képviselőn kívül más nem lehet jelen.

(5) A képviselők egyenként adják le szavazataikat.

68. § (1) A szavazólap tartalmát a képviselő-testület határozza meg az alábbiak szerint:

• a) az eldöntendő kérdést és az igen, nem, tartózkodom választási lehetőséget, vagy
• b) személyi döntés esetén a megválasztható személyek számát, a jelöltek nevét és jelöltenként az igen, nem, tartózkodom választási lehetőséget.

(2) Érvényes a szavazat, ha:

• a) az Ügyrendi és Igazgatási Bizottság által lepecsételt szavazólapon adták le, és
• b) a (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben a szavazó egy választási lehetőséget jelölt meg,
• c) a (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a szavazó legfeljebb a megválasztható személyek számával megegyező számú jelölt neve mellett szavazott igennel.

(3) Amennyiben valamennyi, az ülésen jelenlévő képviselő leadta a szavazatát, az Ügyrendi és Igazgatási Bizottság a szavazást lezárja, majd felbontja az urnát és megállapítja a szavazás eredményét. A szavazatszámlálásról – a jegyző közreműködésével - külön jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet az ülés jegyzőkönyvéhez kell csatolni.

(4) A titkos szavazásról készült jegyzőkönyv tartalmazza:

• a) a szavazás időpontját, helyszínét,
• b) az Ügyrendi és Igazgatási Bizottság tagjainak nevét, aláírását,
• c) a jegyzőkönyvvezető nevét, aláírását,
• d) a szavazásra feltett kérdés pontos meghatározását, személyi döntés esetén a jelöltek nevét,
• e) a szavazólapot átvett képviselők számát,
• f) az urnában talált szavazólapok számát, ebből az érvényes, valamint az érvénytelen szavazatok számát,
• g) az érvényes szavazatok közül az igen, a nem és a tartózkodom szavazatok számát, a titkos szavazás eredményét.
• h) A titkos szavazás szavazólapjai – rontott, érvényes, érvénytelen – a jegyzőkönyv mellékletét képezik.

69. § (1) A szavazatszámlálás befejezését követően a jegyzőkönyvet az Ügyrendi és Igazgatási Bizottság elnöke átadja a polgármesternek.

(2) A polgármester a szavazás eredményét számszerűen ismerteti és kihirdeti a döntést.

(3) A titkos szavazás lebonyolítása során biztosítani kell a szavazás titkosságát.

70. § Amennyiben a képviselő, nem képviselő bizottsági tag (a továbbiakban: képviselő) az Mötv. 49. § (1) bekezdésében meghatározott bejelentési kötelezettségét nem teljesíti, első alkalommal a polgármester – a polgármester személyes érintettségére vonatkozó bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén az Ügyrendi és Igazgatási Bizottság elnöke – figyelmezteti, ezt követő minden további esetben a képviselő megállapított tiszteletdíjának folyósítását 1 hónapra a képviselő-testület minősített többséggel hozott határozatával megvonja. E rendelkezés alkalmazása során a Képviselő-testület és a bizottsági munkában való részvétellel kapcsolatos mulasztás külön-külön értékelendő és vizsgálandó.

71. § (1) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti:

• a) a képviselő,
• b) a tárgy szerint illetékes bizottság
• c) a polgármester
• d) az alpolgármester
• e) a jegyző
• f) az Isztiméri Német Nemzetiségi Önkormányzat elnöke.

(2) A rendelettervezet szakszerű elkészítéséről a jegyző gondoskodik, aki e tevékenységébe szükség szerint bevonja a hivatal tárgy szerinti illetékes személyeit, valamint külső szakértőt.

(3) Az önkormányzati rendeletet a jegyző a megalkotásától számított 15 napon belül a jelen rendelet 11. § (1) bekezdésében meghatározott módon hirdeti ki, és az Önkormányzat 11. § (2) bekezdésében nevesített honlapján is közzéteszi.

72. § (1) A képviselő-testület rendeleteit a naptári év elejétől folyamatos, növekvő egyedi sorszámmal kell ellátni. A rendelet megjelölése a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet (továbbiakban: IM Rendelet) 11. § (2) bekezdésében foglaltak szerint történik.

(2) A jegyző gondoskodik a képviselő-testület rendeleteinek nyilvántartásáról.

(3) A rendelet-nyilvántartás formája: rendeletek sorszám szerint, növekvő sorrendben.

(4) A jegyző gondoskodik a módosított képviselő-testületi rendeletek egységes szerkezetbe történő foglalásáról.

73. § (1) Az önkormányzati határozat meghozatalát kezdeményezheti:

• a) a képviselő,
• b) a tárgy szerint illetékes bizottság,
• c) a polgármester,
• d) az alpolgármester,
• e) a jegyző
• f) az Isztiméri Német Nemzetiségi Önkormányzat elnöke.

(2) A határozattervezet szakszerű elkészítéséről a jegyző gondoskodik, aki e tevékenységébe szükség szerint bevonja a hivatal tárgy szerinti illetékes személyeit, valamint külső szakértőt.

74. § (1) A képviselő-testület határozatait a naptári év elejétől folyamatos, növekvő, egyedi sorszámmal kell ellátni. A határozat megjelölése az IM rendelet 15. § -ában foglaltak szerint történik.

(2) A jegyző gondoskodik a képviselő-testület határozatainak nyilvántartásáról.

(3) A határozat-nyilvántartás formája: határozat sorszám szerint, növekvő sorrendben.

75. § (1) A képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyv az Mötv. 52. § (1) bekezdésében foglaltakon túl tartalmazza a következőket:

• a) a távol maradt képviselő nevét,
• b) az elhangzott bejelentéseket, kérdéseket és az azokkal kapcsolatos válaszokat, határozatokat,
• c) a képviselő külön kérése alapján véleményének szószerinti rögzítését,
• d) a képviselő-testület bélyegző lenyomatát.

(2) A képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyv az ülésen elhangzottak lényegét tartalmazza.

(3) A zárt ülés jegyzőkönyve esetében rögzíteni kell azt, hogy a meghívottak milyen minőségben vannak jelen.

(4) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a képviselő-testület által hozott döntést. Határozat esetében a jegyzőkönyv szövegébe beépítve, rendeletek esetében a jegyzőkönyv mellékleteként. A határozatot a jegyzőkönyv mellékleteként kell szerepeltetni, ha annak terjedelme azt indokolja.

76. § A zárt ülésről készült jegyzőkönyvet a nyílt ülés jegyzőkönyvétől elkülönítve, a Kincsesbányai Közös Önkormányzati Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatában megjelölt szervezeti egységénél kell zárt helyen tárolni.

77. § (1) A jegyzőkönyvhöz csatolni kell

• a) a meghívót,
• b) a jelenléti ívet,
• c) az írásos előterjesztéseket,
• d) a jegyzőkönyv szövegében nem szereplő rendeletet, határozatot,
• e) a név szerinti vagy a titkos szavazásról készült jegyzőkönyvet.

(2) A jegyzőkönyvet a polgármester és a jegyző mellett a jegyzőkönyv-hitelesítő írja alá.

78. § (1) A képviselő-testület üléséről kettő példányban kell jegyzőkönyvet készíteni.

(2) Az Mötv. 52. § (3) bekezdésében meghatározott betekinthetőségi jog biztosításáról a jegyzőnek kell gondoskodnia. A jegyzőkönyvek anyagát a Hivatalban őrzött irattári példány átadásával csak hivatali dolgozó jelenlétében lehet megtekinteni.

(3) A képviselő-testület jegyzőkönyveinek naptári évenkénti beköttetéséről a jegyző gondoskodik. A zárt ülések jegyzőkönyveit beköttetni nem szabad.

79. § A képviselőt - e megbízatásából eredően – az Mötv. 32. §-ában és e rendeletben rögzített jogok és kötelezettségek illetik meg és terhelik.

80. § (1) A települési képviselő – az Mötv. 32. § (2) bekezdés i)-k) pontjában meghatározottakon túl – köteles

• a) felkérés alapján részt venni a testületi ülések előkészítésében, valamint a különböző vizsgálatokban,
• b) írásban vagy szóban a polgármesternek vagy a bizottság elnökének bejelenteni, ha a képviselő-testület vagy a bizottságának ülésén nem tud megjelenni, vagy megbízatásának teljesítésében akadályoztatva van,
• c) képviselőhöz méltó magatartást tanúsítani, a képviselő-testület és szervei tekintélyét, hitelét óvni.

81. § A képviselő-testület rendes üléséről igazolt távollétnek minősül:

• a) betegség,
• b) kórházi ellátás,
• c) közlekedési akadály,
• d) időjárási akadály,
• e) a külszolgálat.
• f) a szabadság,
• g) a munkahelyi elfoglaltság,
• h) külföldi tartózkodás.

82. § A képviselők névsorát az 1. függelék tartalmazza.

83. § (1) A képviselő-testület feladatainak eredményesebb ellátása érdekében előkészítő, véleményező, javaslattevő, egymással mellérendeltségi viszonyban álló bizottságokat hoz létre.

(2) A bizottság elnökének és tagjainak megválasztására, a bizottság személyi összetételének, létszámának megváltoztatására, a bizottság elnökének és tagjának lemondására az Mötv. 58. § (1)-(3) bekezdésében foglalt szabályok az irányadóak.

84. § (1) A képviselő-testület Ügyrendi és Igazgatási Bizottságot hoz létre. Az Ügyrendi és Igazgatási Bizottság tagjainak száma 3 fő képviselő.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott bizottságon túl a képviselő-testület ideiglenes bizottságot hozhat létre meghatározott időre vagy meghatározott feladat ellátására. Az ideiglenes bizottság a határozott idő lejártával vagy a meghatározott feladat teljesítésével automatikusan megszűnik.

(3) Az ideiglenes bizottságra az állandó bizottságra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, azzal, hogy a tagok létszáma legalább 3 fő képviselő.

(4) A bizottságok ügyviteli feladatait a Hivatal látja el.

85. § (1) A bizottság szükség szerint ülésezik.

(2) A bizottsági üléseket a bizottság elnöke hívja össze és vezeti. A bizottsági elnök akadályoztatása vagy a bizottsági elnöki pozíció betöltetlensége esetén az ülést az elnök által megbízott bizottsági tag képviselő hívja össze és vezeti. Együttes akadályoztatás esetén az ülés összehívása és vezetése a korelnök feladata.

(3) A bizottságot az Mötv. 61. § (1) bekezdésében meghatározottakon túl össze kell hívni

• a) a képviselő-testület döntése alapján,
• b) a bizottsági tagok 50%-ának indítványára.

(4) A bizottság ülése nyilvános vagy zárt. A zárt ülésre vonatkozó szabályok a képviselő-testületi zárt ülésekre vonatkozó szabályokkal egyeznek meg.

(5) Az ülésre szóló meghívót és előterjesztéseket a bizottsági ülés előtt legalább 3 naptári nappal korábbi időpontban kell a meghívottakhoz eljuttatni.

(6) A bizottsági ülésre meghívottak közül a meghívót és az írásos előterjesztéseket a bizottság képviselő tagjaihoz a 40. § (1) bekezdésben foglaltak szerint kell eljuttatni.

(7) A bizottsági döntéshozatalból történő kizárásra az Mötv. 49. § (1) bekezdése és 60. §-a irányadó.

(8) A bizottság határozathozatalára, szavazati arányára a képviselő-testületre vonatkozó szabályok megfelelően irányadók.

(9) A bizottság a döntéseit egyszerű szótöbbséggel hozza. A bizottsági döntések kiadmányozója a bizottság elnöke.

(10) A bizottság minden esetben alakszerű határozatot hoz a képviselő-testületre vonatkozó rendelkezések szerint.

(11) A bizottsági ülés jegyzőkönyvét a képviselő-testület jegyzőkönyvére irányadó szabályok szerint kell elkészíteni és őrizni, azzal, hogy a bizottsági jegyzőkönyvet bizottság elnöke és a bizottság által az ülésen választott egy tag írja alá. Amennyiben a bizottság ülését az elnök akadályoztatása miatt az elnök által megbízott bizottsági tag képviselő – együttes akadályoztatás esetén a korelnök – hívja össze és vezeti, úgy a jegyzőkönyv aláírása az összehívó bizottsági tag vagy a korelnök feladata.

86. § (1) Bármely képviselő javaslatot tehet valamely – a bizottság feladatkörébe tartozó – ügy megtárgyalására. A bizottság elnöke az indítványt a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti, melyre köteles meghívni az indítványozó képviselőt.

(2) A bizottság évenként beszámol a képviselő-testületnek a bizottság tevékenységéről. A beszámoló előterjesztésének elkészítéséről a bizottság elnökének kell gondoskodnia.

87. § A bizottság feladatköreit a rendelet 2. melléklete tartalmazza.

88. § A bizottság átruházott feladat- és hatásköreit a 3. melléklete tartalmazza.

89. § A polgármester megbízatását főállásban látja el.

90. § (1) A polgármester Mötv. 67. §-ában meghatározott feladatokon túl

• a) segíti a képviselő-testület tagjainak testületi és bizottsági munkáját,
• b) meghatározza a jegyző képviselő-testületi tevékenységével kapcsolatos feladatait,
• c) kapcsolatot tart a választópolgárokkal, valamint a helyi társadalmi és egyéb szervezetekkel,
• d) biztosítja a demokratikus helyi hatalomgyakorlás és a közakarat érvényesülését,
• e) gondoskodik a testület működésének nyilvánosságáról, helyi fórumok szervezéséről,
• f) együttműködik az egyházakkal, a társadalmi szervezetekkel, a lakosság önszerveződő közösségeivel,
• g) fogadóórát tart,
• h) nyilatkozik a sajtónak.

(2) A polgármesternek a bizottságok működésével összefüggő feladatai:

• a) indítványozhatja a bizottság összehívását,
• b) felfüggesztheti a bizottság döntésének végrehajtását, ha az ellentétes a képviselő-testület döntésével, vagy sérti az önkormányzat érdekeit.

(3) A polgármester a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett, az Mötv. 42. §-ában meghatározott ügyek kivételével, dönt az Mötv. 68. § (2) bekezdésben meghatározott esetekben a képviselő-testület hatáskörébe tartozó következő önkormányzati ügyekben:

• a) életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzet megelőzése, elhárítása vagy káros következményeinek enyhítése,
• b) nemzetbiztonsági és honvédelmi, vagy a közbiztonság fenntartása, vagy fontos közrendvédelmi ügy,
• c) ha a döntés hiánya jelentős vagy helyrehozhatatlan kárral, vagy a személyiségi jogok jelentős sérelmével jár,
• d) ha a döntés közegészségügyi, járványügyi, tűzvédelmi, katasztrófavédelmi okból szükséges.

(4) A polgármester az Mötv. 68. § (3) bekezdése alapján – a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett – dönthet a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan, a képviselő-testület hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyben

• a) olyan pályázat benyújtásáról, amely saját forrást nem igényel, vagy amelynek saját forrását a képviselő-testület előzetesen biztosította, feltéve, hogy az ily módon benyújtott pályázat a biztosított saját forrást nem haladja meg
• b) pályázati eljárásban hiánypótlás teljesítéséről, egyéb nyilatkozat megtételéről.

(5) A polgármester átruházott feladat- és hatásköreit a 4. melléklet tartalmazza.

91. § 1 A polgármester hetente, szerdai napokon 12:00 – 15:00 óra között tart fogadóórát.

92. § A polgármester utasításban, saját hatáskörben szabályozza a polgármesteri feladat- és hatáskör tekintetében a kiadmányozás rendjét.

93. § (1) A képviselő-testület a tagjaiból egy alpolgármestert választ, aki a megbízatását társadalmi megbízatásban látja el. A képviselő-testület tagjaiból választott alpolgármester feladatát a polgármester irányításával látja el.

(2) Az alpolgármesterre megfelelően irányadóak a polgármesterre vonatkozó szabályok.

(3) Az alpolgármester hetente, keddi napokon 18:00-19:00 óra között fogadóórát tart.

(4) Az alpolgármester az általa ellátott feladatokról a polgármester által meghatározott időközönként beszámol a polgármesternek.

94. § A jegyző az Mötv. 81. § (3) bekezdésben felsoroltakon kívüli kiemelt feladatai:

• a) tájékoztatást nyújt a képviselő-testületnek a hatáskörét érintő jogszabályokról,
• b) tájékoztatja a képviselő-testületet a hivatal munkájáról, az ügyintézésről,
• c) gondoskodik a hivatali dolgozók továbbképzéséről,
• d) előkészíti a képviselő-testületi ülés és a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket,
• e) ellátja a testület és a bizottságok szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat,
• f) biztosítja az önkormányzati rendeletek, a határozatok érintettekkel való megismertetését.

95. § A jegyzői tisztség betöltetlensége, vagy a jegyző tartós akadályoztatása esetére – legfeljebb hat hónap időtartamra – a jegyzői feladatokat a jegyző által kijelölt, jegyzői képesítési feltételeknek megfelelő köztisztviselő látja el.

96. § (1) A Hivatal működését az Mötv. 84. § (1) bekezdése és a képviselő-testület határozatával elfogadott Szervezeti és Működési Szabályzat szerint végzi.

(2) A Hivatal belső szervezeti tagozódását, munka és ügyfélfogadási rendjét a 4. melléklete tartalmazza.

(3) A Hivatalon belüli kiadmányozás rendjét a polgármester és a jegyző külön intézkedésben szabályozza.

97. § (1) Az Önkormányzat feladatai ellátása érdekében az alábbi önkormányzati társulások tagja:

• a) a Móri Többcélú Kistérségi Társulás,
• b) a Mór Mikrokörzeti Szociális Intézményi Társulás,
• c) a Közép-Duna Vidéke Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás.

(2) Az önkormányzati társulásokra átruházott feladat- és hatásköröket a rendelet 2. melléklete tartalmazza.

98. § (1) Az önkormányzati társulás tagjai a társulás valamennyi tagjának döntését igénylő, a társulás működését, valamint az általa ellátott feladat- és hatásköröket érintő döntések meghozatala céljából együttes képviselő-testületi ülést (a továbbiakban: együttes ülés) tartanak, amennyiben azt a társulási megállapodás előírja. Az együttes ülések tartásával kapcsolatban az érintett önkormányzatok polgármesterei és jegyzői együttműködnek.

(2) Az együttes ülés tartását a társulás tanácsa, vagy a társulás bármely tagja kezdeményezheti a polgármester útján. A polgármesterek egyeztetését követően a polgármester a képviselő-testületi ülést az egyeztetett helyre és időpontra hívja össze. Az együttes képviselő-testületi ülés esetén döntést igénylő előterjesztés csak írásban terjeszthető elő.

(3) Az együttes ülést a gesztor önkormányzat polgármestere, akadályoztatása vagy a tisztség betöltetlensége esetén a gesztor önkormányzat alpolgármestere vezeti.

(4) Az együttes ülésen a határozatképességet településenként külön kell biztosítani, megállapítani és a jegyzőkönyvben rögzíteni.

(5) Az ülést vezető elnök tesz javaslatot a napirendi pontokra, megnyitja, vezeti és lezárja az egyes napirendi pontok feletti vitát, megadja a jogot a hozzászólásra, ismerteti a határozati javaslatot, a módosító javaslatokat, és a (6) bekezdésben foglaltak figyelembe vételével megállapítja a szavazás eredményét.

(6) Az együttes ülésen a szavazás eredményét külön-külön, képviselő-testületenként kell megállapítani. Az ülést vezető elnök megállapítja, hogy a határozatot mely testület fogadta el.

(7) Az együttes ülésről jegyzőkönyv készül, amelynek elkészítéséről a gesztor önkormányzat jegyzője gondoskodik.

(8) A jegyzőkönyvet az ülésen résztvevő önkormányzatok a szervezeti és működési szabályzatukban meghatározottak szerint írják alá.

99. § (1) A képviselő-testület a polgármesteren keresztül rendszeresen kapcsolatot tart a településen működő Isztiméri Német Nemzetiségi Önkormányzattal,

(2) A településen működő Isztiméri Német Nemzetiségi Önkormányzat (a továbbiakban: INNÖ) a nemzetiséget érintő, írásbeli javaslattal, kezdeményezéssel élhet, amelyet a képviselő-testület a következő ülésén köteles tárgyalni. A javaslatot, kezdeményezést a polgármesteren keresztül kell a képviselő-testülethez eljuttatni.

100. § (1) Ha a nemzetiségi önkormányzatnak a képviselő-testület által tárgyalandó témában véleményezési, egyetértési joga van, az előterjesztést minden esetben meg kell küldeni az INNÖ elnökének olyan időpontban, hogy a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvényben meghatározott idő alatt a véleményezési egyetértési jogot gyakorolni tudja.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott határozatát az INNÖ a polgármesteren keresztül, írásban küldi meg a képviselő-testületnek.

101. § (1) Isztimér Község Önkormányzata Képviselő-testülete a jogszabályi előírások betartása érdekében együttműködési megállapodást köt az Isztiméri Német Nemzetiségi Önkormányzattal. A Megállapodás e rendelet 6. melléklete.

(2) Isztimér Község Önkormányzata gondoskodik az INNÖ működésével kapcsolatos végrehajtási feladatok ellátásáról. Az INNÖ gazdálkodásának végrehajtó szerve a Hivatal.

(3) Isztimér Község Önkormányzata az INNÖ részére, nemzetiségi önkormányzati, testületi, tisztségviselői, képviselői feladataik ellátásához, működéséhez térítésmentesen biztosít helyiséget Isztimér Község Önkormányzata székhelyén.

(4) A Hivatal az INNÖ működési feltételeit a helyi önkormányzattal megegyező elvek alapján biztosítja.

102. § (1) Ez a rendelet 2019. december 1. napon lép hatályba

(2) Hatályát veszti Isztimér Község Önkormányzat képviselő-testületének az önkormányzat és szervei szervezeti és működési szabályzatáról szóló 2/2014.(I. 27.) önkormányzati rendelete.