1. § (1) A rendelet célja, hogy Lovászi község lakossága szociális biztonságának megteremtése és megőrzése érdekében meghatározza a helyi önkormányzat által biztosított pénzben és természetben nyújtott szociális ellátások egyes formáit, a jogosultsági és eljárási szabályokat, illetve azok igénybevételének és érvényesítésének módját, feltételeit és garanciáit.

(2) A szociális biztonság megteremtésének és megőrzésének önkormányzati felelősségét megelőzi az egyénnek önmagáért és családjáért viselt felelősségvállalása.

(3) E rendeletben szabályozott támogatások csak akkor biztosíthatók, ha az egyének önmagukért és családjukért kellő felelősséget vállalnak és elvárható módon közreműködnek anyagi és szociális helyzetük jobbításáért.

2. § (1) A rendelet hatálya kiterjed, ha a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) és végrehajtási rendeletei, valamint e rendelet másképpen nem rendelkezik

• a) az önkormányzat területén élő, bejelentett lakóhellyel rendelkező
  • aa) magyar állampolgárokra,
  • ab) bevándoroltakra és letelepedettekre,
  • ac) hontalanokra,
  • ad) a magyar hatóság által menekültként vagy oltalmazottként elismert személyekre
• b) az Szt. 3. § (3) bekezdésében meghatározott személyekre
• c) az Szt. 7. § (1) bekezdése szerinti esetben az önkormányzat területén jogszerűen tartózkodó, az Szt. 3. § (1) bekezdése szerinti személyekre és az Európai Szociális

Kartát megerősítő országoknak Magyarország területén jogszerűen tartózkodó állampolgáraira is.

(2) A rendelet hatálya kiterjed a Lovászi Gondozási Központ ellátásaira a Társulási Megállapodás szerint.

3. § (1) E rendeletben használt fogalmak magyarázatánál az Szt. 4. §-ában meghatározottakat a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel kell alkalmazni.

(2) E rendelet alkalmazásában

• a) gyermekét egyedül nevelő: az a szülő, vagy törvényes képviselő, aki hajadon, nőtlen, elvált, özvegy vagy házastársától külön él, kivéve, ha élettársa van;
• b) különélő házastársak: azok, akiknek bejelentett lakóhelyük, tartózkodási helyük különböző, illetve aki legalább két tanuval igazolja, hogy házastársától legalább 6 hónapja külön él;
• c) váratlan kiadás: előre nem látható és nem tervezhető esemény következtében keletkezett többletköltség, amely veszélyezteti a jogosult vagy családja létfenntartását;
• d) nem hasznosítható ingatlan: ha jogszabály másként nem rendelkezik, különösen a forgalomképtelen, vagy elidegenítési tilalom alatt álló ingatlan, valamint a közös tulajdonú lakóingatlan az első alkalommal igényelt szociális támogatás iránti kérelem benyújtásától számított egy évig. Nem hasznosítható ingatlannak kell tekinteni a haszonélvezeti joggal terhelt lakóingatlant, amennyiben a haszonélvezeti jog jogosultja használja, mert egyéb beköltözhető lakóingatlannal nem rendelkezik.
• e) környezettanulmány: az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (továbbiakban: Akr.) 68-69. §-a szerinti szemléről készült jegyzőkönyv, amely rögzíti a kérelmező szociális, családi, vagyoni, egészségügyi, lakás- és egyéb körülményeit, továbbá az ügyre vonatkozó lényeges nyilatkozatokat és megállapításokat,
• f) lakás: a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 91/A. § 1. pontjában meghatározott összefüggő helyiségcsoport.

4. § (1) Az eljárás indulhat

• a) kérelemre, illetve
• b) hivatalból.

(2) A kérelmet írásban a Lovászi Közös Önkormányzati Hivatalnál (a továbbiakban:Hivatal) lehet illetékmentesen benyújtani e rendelet mellékleteiben meghatározott formanyomtatványon. A személyes gondoskodást nyújtó ellátások: étkeztetés, házi segítségnyújtás és nappali ellátás iránti kérelmet a Lovászi Gondozási Központ vezetőjénél, írásban kell előterjeszteni a 9/1999. (XI. 24.) SzCsM rendelet 1. melléklete szerinti formanyomtatványon.

(3) Az eljárás során az igénylőnek nyilatkoznia kell saját és együtt élő családtagjai, továbbá lakhatási támogatás igénylése esetén a háztartásban élők

• a) természetes személyazonosító adatairól (név, születési hely és idő, anyja neve)
• b) lakó- és tartózkodási helyéről, továbbá hajléktalan személy esetében arról a címről, amelyre a megállapított ellátást kéri,
• c) állampolgárságáról,
• d) az igényelt szociális ellátás - e rendeletben az egyes ellátási formáknál meghatározott - jogosultsági feltételeire vonatkozó adatokról,
• e) társadalombiztosítási azonosító jeléről,
• f) jövedelemi viszonyairól,
• g) e rendeletben meghatározott esetekben vagyoni viszonyairól,

(4) Ha a jogosultság elbírálásához szükséges adatok, igazolások, nyilatkozatok, bizonyítékok az ellátás megállapítására jogosult szervnél rendelkezésre állnak, azokat újból bekérni nem lehet.

(5) Nem köteles az ügyfél olyan adatok igazolására, amelyet valamely hatóság jogszabállyal rendszeresített nyilvántartásának tartalmaznia kell, és annak a Hivatal általi beszerzését törvény lehetővé teszi, továbbá az ügyfél írásban felhatalmazást ad az igazolások beszerzésére.

(6) A lakcím megállapítása szempontjából a személyiadat- és lakcímnyilvántartás adatai az irányadóak. Ettől akkor lehet eltekinteni, ha a településen lakóhellyel rendelkező, de életvitelszerűen külföldön, vagy más településen élő személy e körülményt hitelt érdemlően (pl. iskolalátogatási bizonyítvánnyal, munkáltatói igazolással) bizonyítja.

(7) A Hivatal a bejelentett és nyilvántartásba vett adatokat, valamint a vagyonnyilatkozat adatainak valódiságát ellenőrizni jogosult. Valótlan tartalmú nyilatkozat, vagy igazolás esetén a kérelem elutasítható, a jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett támogatást pedig vissza kell követelni.

5. § (1) E rendeletben szabályozott jövedelemtől függő szociális ellátások jogosultságának elbírálása érdekében a kérelmező köteles nyilatkozni e rendelet 1. melléklete szerinti formanyomtatványon saját és a családtagjai, illetve a háztartásában élők jövedelmi viszonyairól, valamint becsatolni a jövedelemnyilatkozatban feltüntetett jövedelmekről szóló igazolásokat vagy azok fénymásolatát. A jövedelemszámításnál az Szt. 10. § (2)-(5) bekezdésében meghatározottak szerint kell eljárni.

(2) A tartásdíj összegének igazolására, amennyiben annak megfizetésére nem postai vagy banki utalással kerül sor, mellékelni kell a tartásdíj megállapításáról szóló bírósági ítéletet, vagy gyámhivatali jegyzőkönyvet, ennek hiányában a kötelezett nyilatkozatát az általa fizetett tartásdíj havi összegéről és annak módjáról.

(3) Nyugellátás, nyugdíjszerű szociális ellátás összegének igazolására a folyósító szerv által kiállított, az ellátás megelőző évben folyósított, valamint a tárgyév január elsején érvényes összegét tartalmazó igazolását is csatolni kell.

(4) Amennyiben a rendszeres pénzellátás, családi pótlék, árvaellátás összege a kérelem benyújtásának hónapjában emelkedik, a jövedelemnyilatkozathoz az emelt összegű ellátásról szóló jövedelemigazolást kell mellékelni.

(5) A jövedelemszámításnál csökkentő tényezőként kell figyelembe venni a kérelmezőnek és közeli hozzátartozójának, továbbá a háztartás tagja által (bírásági határozat alapján) rokontartás címén fizetett tartásdíj összegét. A családi pótlékot, az árvaellátást és a tartásdíj címén kapott összeget annak a személynek a jövedelmeként kell figyelembe venni, akire tekintettel azt folyósítják.

(6) Ha az elbírálásra jogosult szerv a jövedelemnyilatkozatban foglaltakat vitatja, felhívhatja a kérelmezőt az általa lakott lakás, illetve saját és a családja tulajdonában álló vagyon fenntartási költségeit igazoló dokumentumok benyújtására. Fenntartási költségeknek minősül a lakbér, az albérleti díj, a közszolgáltatási díjak, a közös költség, a telefondíj, a kötelező és önkéntes biztosítás díjai, az adó- és adójellegű befizetések, a hiteltörlesztés, valamint a lízingdíj.

• a) Abban az esetben, ha a fenntartási költségek meghaladják a jövedelemnyilatkozatban szereplő jövedelem 50%-át, a jövedelem a fenntartási költségek figyelembevételével vélelmezhető.
• b) A havi vélelmezett jövedelem nem haladhatja meg a család (háztartás) által lakott lakás, és a tulajdonában álló vagyontárgyak egy főre jutó együttes fenntartási költségének háromszorosát.

(7) A vagyoni helyzettől függő szociális ellátások jogosultságának elbírálása érdekében a kérelmező köteles nyilatkozni e rendelet 2. melléklete szerinti formanyomtatványon saját és a családtagjai, illetve a háztartásában élők vagyoni helyzetéről.

(8) A tényállás tisztázása érdekében - amennyiben indokolt - a döntés-előkészítő szerv környezettanulmányt készít.

(9) E rendeletben szabályozott szociális pénzbeli és természetbeni ellátásban részesülő személy a jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények megváltozásáról 15 napon belül köteles értesíteni az ellátást megállapító szervet.

6. § (1) A szociális törvényben és e rendeletben szabályozott szociális ellátásokkal kapcsolatos eljárásban I. fokú hatáskört gyakorol:

• a) a képviselő-testület,
• b) a képviselő-testület szociális, kulturális és sportbizottsága (továbbiakban: szociális bizottság)
• c) a polgármester,
• d) a Lovászi Gondozási Központ vezetője.

(2) A szociális ellátásokról – e rendeletben meghatározott kivételekkel – az I. fokú hatáskör gyakorlója e rendelet alapján határozattal dönt.

(3) A képviselő-testület az általa gyakorolt hatásköröket a szociális bizottságra vagy a polgármesterre átruházhatja.

7. § (1) A szociális bizottság és a polgármester döntése ellen a képviselő-testülethez benyújtott fellebbezéssel lehet élni.

(2) A képviselő-testület határozata ellen jogszabálysértés esetén a határozat felülvizsgálatát a bíróságtól lehet kérni.

8. § (1) A havi rendszerességgel adott szociális pénzbeli és természetbeni ellátások esetében a támogatásra való jogosultságot – a 8. § (2) bekezdésben meghatározott eseteket kivéve – a kérelem benyújtásának napjától kell megállapítani.

(2) A lakhatási támogatásra és a gyógyszertámogatásra való jogosultság a kérelmezőt a kérelem benyújtása hónapjának első napjától illeti meg.

(3) Ha a kérelmet nem a formanyomtatványon nyújtották be, úgy a kérelem benyújtása napjának az írásbeli kérelem benyújtásának igazolt napját kell tekinteni, feltéve, hogy a formanyomtatványon történő utólagos bejelentés megtörtént.

(4) Ha a kérelmező a határozott időre megállapított ellátás jogosultsági időtartamának megszűnése előtt kéri a jogosultság ismételt megállapítását, az új ellátási jogosultságot a korábbi jogosultság megszűnését követő naptól kell megállapítani.

(5) A véglegessé vált pénzbeli ellátások folyósításáról

• a) rendszeres támogatás esetén utólag, minden hónap 5. napjáig,
• b) egyéb esetben a véglegessé válást követő 5 munkanapon belül kell gondoskodni postai úton vagy folyószámlára utalással.

(6) Rendkívül indokolt esetben a hatáskör gyakorlója engedélyezheti a rendszeres pénzbeli ellátás kifizetését pénztárból is.

9. § A havi rendszerességgel adott szociális pénzbeli és természetbeni ellátások esetében a támogatásra való jogosultságot, ha a jogszabály másképpen nem rendelkezik

• a) a megszűnésre okot adó körülmény bekövetkezését megelőző nappal kell megszüntetni,
• b) lakhatási támogatás és a gyógyszertámogatás esetén, ha a jogosult lakcíme a támogatás folyósításának időtartama alatt megváltozik, vagy a jogosult meghal, vagy lakhatási támogatás esetén lakókörnyezete rendben tartását nem biztosítja, a támogatást a változás, illetve az esemény bekövetkezte hónapjának utolsó napjával kell megszüntetni.

10. § (1) A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások esetében az Szt. 17. §-ában meghatározott szabályok szerint a jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett ellátás megtérítését e rendelet 6. § (1) bekezdésében meghatározott hatáskör gyakorlója rendeli el.

(2) A megtérítés összegét, illetve pénzegyenértékét, továbbá a kamat összegét a hatáskör gyakorlója elengedheti, csökkentheti, illetve részletfizetést engedélyezhet, ha a jogosulatlanul igénybe vett ellátás visszafizetése a család megélhetését veszélyezteti, vagy aránytalanul nagy terhet jelent.

(3) Megélhetését veszélyeztető, vagy aránytalanul nagy terhet jelentő élethelyzetnek kell tekinteni, ha a kötelezett családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszeresét nem haladja meg.

11. § E rendeletben szabályozott ellátások esetében az Szt. 18-24. §-aiban meghatározott szabályok szerint a jegyző gondoskodik a nyilvántartások vezetéséről és az adatkezelésre vonatkozó szabályok betartásáról.

12. § (1) E rendeletben meghatározott szabályok alapján a jogosult részére jövedelme kiegészítésére, pótlására az önkormányzat költségvetése terhére az alábbi ellátások állapíthatók meg:

• a) Pénzben nyújtható rendszeres települési támogatás:
  • aa) gyógyszertámogatás
  • ab) lakhatási támogatás
  • ac) felsőoktatási ösztöndíj
• b) Pénzben nyújtható rendkívüli települési támogatás: temetési segély
• c) Pénzben vagy természetben nyújtható rendkívüli települési támogatás:
  • ca) átmeneti segély,
  • cb) kamatmentes kölcsön

(2) Az Szt-ben meghatározott szabályok alapján az önkormányzat költségvetése terhére szociális természetbeni ellátásként köztemetés rendelhető el.

(3) Szociális szolgáltatások:

• a) étkeztetés
• b) házi segítségnyújtás
• c) jelzőrendszeres házi segítségnyújtás
• d) tanyagondnoki szolgálat
• e) családsegítés
• f) támogató szolgáltatás
• g) közösségi ellátás
• h) nappali elhelyezést biztosító ellátás
• i) tartós bentlakásos elhelyezést biztosító ellátás.

(4) A pénzben és természetben nyújtható ellátások az egyes ellátási formáknál kerülnek szabályozásra.

13. § E rendeletben meghatározott ellátások finanszírozására Lovászi Község Önkormányzatának költségvetésében kell előirányzatot biztosítani.

14. § (1) Az önkormányzat a szociálisan rászoruló személy részére - az egészségi állapotának megőrzéséhez és helyreállításához kapcsolódó kiadásának csökkentése érdekében - gyógyszertámogatással nyújt segítséget.

(2) A képviselő-testület által átruházott hatáskörben a polgármester kérelemre gyógyszertámogatást állapíthat meg annak, aki az alábbi feltételeknek együttesen megfelel:

• a) családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum 200 %-át, egyedülálló esetén a nyugdíjminimum 300 %-át,
• b) rendszeresen szedett gyógyszereinek havi költsége meghaladja a 8.000.- Ft-ot,

és vagyonnal nem rendelkeznek.

(3) Kivételesen indokolt esetben a (2) bekezdésben meghatározott jövedelemhatártól a polgármester eltérhet.

(4) A támogatás megállapítása iránti kérelmet a rendelet 4. melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani, melyhez mellékelni kell:

• a) a rendelet 1. melléklete szerinti jövedelemnyilatkozatot, valamint a családban élők jövedelemigazolásait,
• b) a rendelet 2. melléklete szerinti vagyonnyilatkozatot,
• c) a kérelmező által rendszeresen szedett gyógyszereiről kiállított háziorvosi igazolást,
• d) a rendszeresen szedett gyógyszerek térítési díjáról szóló gyógyszertári bizonylatot, vagy gyógyszerész által kiállított igazolást.

(5) A jogosultságot egy évre kell megállapítani. Összege havi 3.500.- forint, melyet a jogosult részére utólag, a tárgyhót követő hónap 5-éig kell utalni.

(6) Nem részesülhet gyógyszertámogatásban az, aki közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezik, vagy a közgyógyellátásra jogosultság feltételeinek megfelel.

15. § (1) A képviselő testület által átruházott hatáskörben a polgármester lakhatást segítő támogatást állapíthat meg lakóingatlanonként 1 évre, havi rendszerességgel annak a tulajdonosnak, bérlőnek, vagy életvitelszerűen az ingatlant használónak, akinek háztartásában az egy főre eső havi jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum összegét (28.500,-), egyedülélő esetén a nyugdíjminimum 200%-át (57.000,-) havi 3.500,-forint összegben; feltéve, hogy vagyonnal nem rendelkezik.

(2) A támogatás iránti – e rendelet 3. melléklete szerinti - kérelemhez csatolni kell a háztartásban élőkre vonatkozó jövedelemnyilatkozatot és vagyonnyilatkozatot.

(3) A támogatás megállapítása 1 évre történik, a jövedelmi és vagyoni helyzetben bekövetkező változást a kérelmező a határozatban megállapítottak alapján köteles haladéktalanul, de legkésőbb 15 napon belül bejelenteni.

(4) A települési támogatásban részesülő köteles az általa életvitelszerűen lakott lakóingatlan és az ahhoz tartozó udvar rendezettségének, tisztán tartásának biztosítására, ellenkező esetben – egyszeri felszólítást követően - a támogatás megszüntetésére kerül sor a tárgyhónap utolsó napjával.

16. § (1) A képviselő-testület által átruházott hatáskörben a szociális bizottság támogatást nyújt az első diploma megszerzéséhez annak a felsőoktatásban résztvevő hallgatónak, akinek felsőfokú tanulmányainak folytatása a szociális helyzete miatt nehézségekbe ütközik.

(2) Felsőoktatási támogatásban az a településen állandó lakóhellyel rendelkező magyar állampolgár részesülhet, aki felsőoktatási intézmény nappali tagozatán első alapképzésben vesz részt, hallgatói jogviszonya aktív, és családjában az egy főre eső jövedelem a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 500%-át nem haladja meg.

(3) A támogatás elbírálása kizárólag a hallgató szociális rászorultsága alapján történik.

(4) A kérelem kötelező mellékletét képezi a felsőoktatási intézmény által kibocsátott hallgatói jogviszony-igazolás, illetve a hallgató és a hallgatóval közös háztartásban élők jövedelméről szóló igazolás, nyilatkozat. Kötelező melléklet hiányában a kérelem elutasításra kerül.

(5) A támogatás iránti igényt október 31-ig lehet benyújtani e rendelet 8. melléklete szerinti formanyomtatványon. Az elbírálás határideje november 20.

(6) A támogatás időtartama 10 hónap, azaz két egymást követő tanulmányi félév. A támogatás folyósítása két részletben történik a támogatásban részesülő folyószámlájára. Az első öthavi támogatás november 30. napjáig, második öthavi támogatás március 31. napjáig kerül folyósításra.

(7) Amennyiben a hallgató tanulmányait a támogatás felvétele után évközben megszakítja, a következő évben nem igényelhet támogatást.

17. § (1) A képviselő-testület által átruházott hatáskörben a polgármester dönt temetési segély ügyben.

(2) Temetési segély - a hadigondozásról szóló törvény alapján temetési hozzájárulásban részesülő kivételével - annak nyújtható, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum 400%-át, egyedül élő esetén a 500%-át.

(3) A temetés költségeire tekintettel nem állapítható meg segély, ha a temetés számlával igazolt költsége a 400 000 Ft-ot meghaladja, vagy a kérelmet a temetési számla kiállításától számított 3 hónap után nyújtják be.

(4) A temetési segély összege nem lehet kevesebb a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségének 10%-ánál.

(5) A helyben szokásos legolcsóbb temetés összegeként az önkormányzat 200.000,- forintot ismer el.

(6) A temetési segély iránti – e rendelet 5. melléklete szerinti - kérelemhez csatolni kell

• a) a háztartásban élőkre vonatkozó e rendelet 1. melléklete szerinti jövedelemnyilatkozatot,
• b) a háztartásban élők jövedelemigazolásait,
• c) az elhunyt személy halotti anyakönyvi kivonatát, vagy annak fénymásolatát,
• d) a temetés költségeiről a kérelmező nevére kiállított számla eredeti példányát.

18. § (1) A képviselő-testület által átruházott hatáskörben a szociális bizottság kamatmentes kölcsönt annak a szociálisan rászorultnak állapíthat meg, aki önhibáján kívüli okból - különösen elemi kárból kifolyólag - bekövetkező anyagi veszélyhelyzetbe került és háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg

• a) egyedül élő esetén a nyugdíjminimum összegének 200 %-át,
• b) egyéb esetben a nyugdíjminimum összegének 150 %-át és vagyona nincsen.

(2) Különösen indokolt esetben az (1) bekezdésben meghatározott jövedelemhatártól és vagyoni feltételtől a szociális bizottság eltekinthet. Különösen indokolt esetnek kell tekinteni kamatmentes kölcsön kérelem esetén e rendelet 19. § (3) bekezdés a) pontjában felsoroltakat.

(3) A kamatmentes kölcsön futamideje 12 hónapnál hosszabb nem lehet. Törlesztését a folyósítást követő 2. hónapban kell megkezdeni, és minden hónap 5. napjáig egyenlő részletekben kell visszafizetni.

(4) Ha a jogosult a kölcsön összegét a számára előírt visszafizetési határidőn belül nem teljesíti, a kölcsön behajtásáról kell gondoskodni.

(5) A kölcsönben részesülő személy részére – a kölcsön visszafizetésének teljesítéséig – átmeneti segély nem adható.

(6) A kölcsönben részesülő megállapodást köt a polgármesterrel a kölcsönösszeg felhasználásáról és visszafizetéséről. A polgármester a megállapodásban kikötheti a támogatott lakóingatlanának a kölcsönösszeg erejéig jelzálogjoggal történő megterhelését.

(7) A kamatmentes kölcsön iránti – e rendelet 6. melléklete szerinti - kérelemhez csatolni kell

• a) a háztartásban élőkre vonatkozó e rendelet 1. és 2. melléklete szerinti jövedelem- és vagyonnyilatkozatot,
• b) a háztartásban élők jövedelemigazolásait.

19. § (1) A képviselő-testület által átruházott hatáskörben a polgármester átmeneti segélyt állapíthat meg annak a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került személynek, aki önmaga, illetve családja létfenntartásáról más módon nem tud gondoskodni és váratlan esemény, elemi kár, vagy egyéb rendkívüli ok miatt előre nem látható, jelentős többletkiadásuk keletkezett vagy várható, továbbá családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg

• a) egyedül élő esetén a nyugdíjminimum összegének 200 %-át,
• b) egyéb esetben a nyugdíjminimum összegének 150 %-át.

(2) Különösen indokolt esetben az (1) bekezdésben meghatározott jövedelemhatároktól a polgármester eltekinthet.

(3) Különösen indokolt esetnek kell tekinteni elsősorban azt az élethelyzetet,

• a) ha az igénylő
  • aa) egyedül él,
  • ab) 70 éven felüli,
  • ac) balesetet szenvedett vagy elemi kár érte,
  • ad) betegsége miatt egy hónapot meghaladó táppénzes állományban volt,
  • ae) három-, vagy többgyermekes család,
  • af) gyermekét egyedül nevelő,
• b) ha a szülő (törvényes képviselő)
  • ba) az iskoláztatás
  • bb) válsághelyzetben lévő várandós anyaként gyermekének megtartásával kapcsolatos
  • bc) a gyermek fogadásához szükséges
  • bd) a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartás
  • be) a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez szükséges kiadásaira tekintettel szorul támogatásra.

(4) Átmeneti segély adható eseti jelleggel, vagy tartósan jövedelem nélküli, és létfenntartási gonddal küzdő rászoruló részére meghatározott időszakra, havi rendszerességgel.

(5) Átmeneti segély adható pénzbeli, illetve természetbeni ellátásként is.

(6) Indokolt esetben a segély felvételére a jogosulton kívül felhatalmazható a családgondozó, házi gondozó, iskolaigazgató, óvodavezető stb.

(7) Átmeneti segély:

• a) eseti kifizetéssel családonként évente legfeljebb négy alkalommal állapítható meg, és a folyósítások között legalább három hónapnak el kell telnie, eseti összege pedig nem lehet kevesebb 1.000,- forintnál.
• b) havi rendszerességgel egy naptári évben legfeljebb 6 hónapra állapítható meg azzal, hogy két megállapítás között 6 hónapnak el kell telnie, havi összege pedig nem haladhatja meg a 10.000,- forintot.

(8) Az átmeneti segély iránti – e rendelet 7. melléklete szerinti - kérelemhez csatolni kell

• a) a családban élőkre vonatkozó e rendelet 1. és 2. melléklete szerinti jövedelem- és vagyonnyilatkozatot,
• b) a családban élők jövedelemigazolásait.

20. § (1) A polgármester önkormányzati hatáskörben eljárva gondoskodik az Szt. 48. §-ában, valamint az Szvhr-ben meghatározott rendelkezések figyelembevételével az elhunyt személy közköltségen való eltemettetéséről.

(2) Közköltségen elsősorban hamvasztásos temetés, a hozzátartozó vagy az elhalt eltérő rendelkezése esetén a legolcsóbb testtemetés rendelhető el.

(3) A (2) bekezdésekben foglaltaktól indokolt esetben el lehet térni, de az ezzel járó többletköltségeket az önkormányzat nem vállalja fel.

(4) Az Szt. 48. §. (3) bekezdésének b) pontjában szabályozott esetben - a köztemetés költségeinek megtérítésére kötelező határozat kézhezvételét követő 15 napon belül benyújtott kérelem esetén - a polgármester méltányosságból engedélyezheti

• a) a köztemetés költségének részletekben történő megfizetését, annak,
  • aa) aki egyedülálló, és havi jövedelme nem haladja meg a nyugdíjminimum 200 %-át, vagy
  • ab) akinek családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum 150 %-át,
• b) a köztemetés költségének részben vagy egészben történő elengedését, annak,
  • ba) aki egyedülálló, és havi jövedelme nem haladja meg a nyugdíjminimum 150 %-át, vagy
  • bb) akinek családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum 100 %-át,

21. § (1) Az önkormányzat a szociálisan rászoruló személyek részére a gondozási központon keresztül a tanyagondnok bevonásával biztosítja a személyes gondoskodást nyújtó, következő alapszolgáltatásokat:

• a) étkeztetés,
• b) házi segítségnyújtás.
• c) nappali elhelyezést biztosító ellátás (idősek klubja)

(2) Az ellátás igénybevételének megkezdése előtt az intézményvezető és az ellátást igénybe vevő, illetve törvényes képviselője az Szt. 94/C. § (3) bekezdése szerinti írásbeli megállapodást köt.

(3) Az ellátás megszűnésére és megszüntetésére az Szt. 100-104. §-aiban foglaltakat kell alkalmazni.

(4) Az intézményvezető külön eljárás nélkül biztosítja az étkezést, ha ennek hiánya a rászorulónak az életét, testi épségét veszélyezteti.

22. § (1) Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen:

• a) koruk,
• b) egészségi állapotuk,
• c) fogyatékosságuk,
• d) pszichiátriai betegségük,
• e) szenvedélybetegségük, vagy
• f) hajléktalanságuk miatt.

(2) Életkora miatt rászoruló az a személy, aki személyi azonosításra alkalmas okmány másolatával igazolja, hogy 65. életévét betöltötte.

(3) Egészségi állapota miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki a háziorvos/kezelőorvos igazolása szerint önmaga ellátásáról részben vagy teljesen gondoskodni nem tud.

(4) Fogyatékossága miatt rászorultnak kell tekinteni azt a személyt, aki önmaga ellátására részben képes és fogyatékosságát az Szt. 65/C. § (6) bekezdésében foglaltak szerint igazolja.

(5) Pszichiátriai betegsége, illetve szenvedélybetegsége miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelést nem igényel, önmaga ellátására részben képes. A pszichiátriai, illetve a szenvedélybetegséget a 9/1999. (XI.24.) SzCsM. rendelet 21. §-ában meghatározott szakvéleménnyel kell igazolni.

(6) Hajléktalansága miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki – nyilatkozata szerint – bejelentett lakóhellyel nem rendelkezik.

23. § (1) Az étkeztetést a Lovászi Gondozási Központ biztosítja

• a) az étel kiszolgálásával egyidejű helyben fogyasztással,
• b) elviteli lehetőséggel,
• c) házhoz szállítással.

(2) Az étkeztetés iránti kérelmet az ellátást igénylő havi jövedelemigazolásával, valamint e rendelet 22. §-ában foglaltak fennállásáról szóló igazolást a Lovászi Gondozási Központ vezetőjéhez kell benyújtani, aki dönt az ellátás igénybevételéről, valamint megszűntetéséről.

(3) Az étkeztetésért fizetendő intézményi térítési díjakat külön rendelet állapítja meg.

24. § (1) A házi segítségnyújtást az önkormányzat az Szt. 63. §-ában meghatározottak szerint biztosítja.

(2) A házi segítségnyújtást az önkormányzat a Lovászi Gondozási Központ keretében működő házigondozók útján biztosítja.

(3) A házi segítségnyújtás igénybevétele iránti kérelmet a Lovászi Gondozási Központ vezetőjéhez kell benyújtani, aki felméri a gondozási szükségletet, és megvizsgálja az ellátott jövedelmi helyzetét.

(4) A házi segítségnyújtásért fizetendő intézményi térítési díjat külön rendelet határozza meg.

25. § (1) Nappali ellátás az Szt. 65/F. §-ban meghatározott személyek részére biztosít lehetőséget a napközbeni tartózkodásra, társas kapcsolatokra, az alapvető higiéniai szükségletek kielégítésére, és igény szerint étkeztetésre.

(2) A nappali elhelyezést biztosító ellátást az önkormányzat a Lovászi Gondozási Központ szervezeti keretein belül biztosítja.

(3) Az ellátás térítési díjait a képviselő-testület külön rendeletben határozza meg.

(4) A nappali elhelyezést biztosító ellátás iránti kérelmet a Gondozási Központ vezetőjéhez kell benyújtani, aki dönt az ellátás igénybevételéről, valamint az ellátás megszüntetéséről.

26. § (1) A családsegítést az önkormányzat a Lenti Kistérség Többcélú Társulása által fenntartott „Napsugár” Családsegítő- és Gyermekjóléti Szolgálattal biztosítja.

(2) A családsegítés igénybevétele térítésmentes.

27. § (1) A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás a saját otthonukban élő, egészségi állapotuk és szociális helyzetük miatt rászoruló, a segélyhívó készülék megfelelő használatára képes időskorú vagy fogyatékos személyek, illetve pszichiátriai betegek részére az önálló életvitel fenntartása mellett felmerülő krízishelyzetek elhárítása céljából nyújtott ellátás.

(2) A jelzőrendszeres házi segítségnyújtást az önkormányzat a Lenti Kistérség Többcélú Társulás által a Kolping Gondozási Központ Lenti és Kistérsége szolgáltatóval kötött feladatellátási szerződés keretében biztosítja.

28. § (1) A tanyagondnoki szolgálat a szakmai tevékenységét a 9. mellékletben meghatározott szakmai program alapján végzi.

(2) A tanyagondnok közreműködik az önkormányzat szociális feladatainak teljesítésében. Munkája során szociális és szolgáltatás jellegű feladatokat lát el. Tevékenységét – a Lovászi Gondozási Központ vezetőjének bevonásával – a polgármester irányításával végzi.

29. § (1) A támogató szolgáltatás a fogyatékos személyek lakókörnyezetben történő ellátását, elsősorban a lakáson kívüli közszolgáltatások elérésének segítését, valamint életvitelük önállóságának megőrzése mellett a lakáson belüli speciális segítségnyújtást biztosítja.

(2) A támogató szolgáltatást az önkormányzat a Lenti Kistérség Többcélú Társulás által a Kolping Támogató és Foglalkoztató Központtal kötött feladatellátási szerződés alapján biztosítja.

30. § A közösségi pszichiátriai ellátást az önkormányzat a Völgy Alapítvánnyal kötött feladatellátási szerződés alapján biztosítja.

31. § (1) Idősek otthonában történő elhelyezésre a Szt. 68. § (1) - (2) bekezdésében meghatározott személyek jogosultak.

(2) Az ellátást az önkormányzat a Lovászi Gondozási Központban biztosítja.

(3) Az Idősek Otthonában az elhelyezést elsősorban Lovászi, másodsorban a Lovászi Intézményirányító Társuláshoz tartozó községek lakói számára biztosítja. Szabad férőhely esetén Zala megye más településén lakó igénylő is felvételt nyerhet.

(4) Az Idősek Otthona igénybevétele iránti kérelmet a Lovászi Gondozási Központ vezetőjéhez kell benyújtani, aki felméri a gondozási szükségletet és a jövedelem vizsgálatot és az intézményi elhelyezést megelőzően a 9/1999. (XI.24.) SzCsM rendelet 2. melléklete szerinti adatlap felhasználásával elvégzi az előgondozást.

(5) Az Idősek Otthona igénybevételéért fizetendő intézményi térítési díjakat külön rendelet tartalmazza.

32. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

33. § Jelen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a szociális ellátásokról szóló 3/2015. (II.27.) önkormányzati rendelet hatályát veszti.