Nagyiván Község Önkormányzata Képviselőtestületének 15/2017. (XII. 18.) önkormányzati rendelete

Nagyiván község településképének védelméről

Hatályos: 2017. 12. 19

Nagyiván Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva,

a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 43/A. § (6) bekezdés c) pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal,

a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 43/A. § (6) bekezdés c) pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság,

a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 43/A. § (6) bekezdés c) pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró kulturális örökség védelméért felelős miniszter és

a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 43/A. § (6) bekezdés c) pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság

véleményének kikérésével

a következőket rendeli el:


I. Fejezet


Helyi védelem


1. Védett értékek


1. § Nagyiván község (a továbbiakban: Település) építészeti örökségének helyi védelemben részesített értékeit (a továbbiakban: védett építészeti érték) az 1. melléklet nevesíti.

2. § (1) A Település Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) a Település védett építészeti értékeit

a) „NAGYIVÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK VÉDETT ÉRTÉKE” felirattal és

b) az Önkormányzat címerével

ellátott helyi védelmi tábla alkalmazásával jelöli meg.

(2) A védett építészeti érték

a) legfontosabb adatait és

b) rövid ismertetőjét

feltüntető információs tábla elhelyezését a tulajdonos, illetve az építménnyel – szerződés alapján, avagy jogszabály erejénél fogva – rendelkezni jogosult (a továbbiakban együtt: rendelkezni jogosult) tűrni köteles.

3. § A védett építészeti értékek nyilvántartása a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló kormányrendelet (a továbbiakban: Tr.) minimális kellékein túl az építmény

a) helyszínrajzát,

b) felmérési tervét,

c) értékvizsgálatát,

d) bemutatását és

e) fotódokumentációját, továbbá az

f) állapotát befolyásoló

fa) átalakítási,

fb) bővítési,

fc) felújítási,

fd) helyreállítási,

fe) korszerűsítési,

ff) karbantartási,

fg) javítási, illetve

fh) bontási

munkálatok kronológiai rendjét és összegző leírását

tartalmazza.

4. § Az Önkormányzat polgármestere (a továbbiakban: polgármester) a védett építészeti értékek

a) megjelölésére és

b) nyilvántartására

irányuló önkormányzati kötelezettségek teljesítéséről saját hatáskörben gondoskodik.


2. Védetté nyilvánítás


5. § (1) A Település építészeti örökségének hagyományőrző arculatformáló eleme (a továbbiakban: épített érték) az Önkormányzat közigazgatási területén

a) bejelentett lakó- vagy tartózkodási hellyel rendelkező természetes személy,

b) ingatlantulajdonnal rendelkező természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli szervezet,

c) szék- vagy telephellyel rendelkező jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli szervezet, valamint az

d) elismerten működő egyház, vallásfelekezet vagy vallási közösség

(a továbbiakban együtt: Kezdeményező) javaslata nyomán helyi védelemben részesíthető.

(2) A védetté nyilvánításra irányuló javaslat (a továbbiakban: helyi védelmi javaslat)

a) az előterjesztő természetes személy

aa) nevét,

ab) születési helyét, idejét,

ac) anyja nevét,

ad) lakcímét,

ae) személyiigazolvány-számát és

af) elérhetőségi adatait vagy

b) az előterjesztő jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli szervezet

ba) nevét,

bb) székhelyét,

bc) cégjegyzék- vagy egyéb nyilvántartási számát, a

bd) képviseletében eljáró személy nevét és

be) elérhetőségi adatait, avagy

c) az előterjesztő elismerten működő egyház, vallásfelekezet vagy vallási közösség

ca) nevét,

cb) székhelyét,

cc) nyilvántartási számát, a

cd) képviseletében eljáró személy nevét és

ce) elérhetőségi adatait, továbbá

d) az érintett ingatlan

da) címét és

db) helyrajzi számát, valamint

e) az előterjesztő részletes indoklását

tartalmazza.

(3) A helyi védelmi javaslat

a) személyesen,

aa) szóban vagy

ab) írásban

a Tiszaigari Közös Önkormányzati Hivatal Nagyiváni Kirendeltsége (a továbbiakban: Kirendeltség) székhelyén, avagy

b) levélben, a Kirendeltség

ba) postai vagy

bb) elektronikus

levelezési címén

terjeszthető elő.

(4) Az alaki, tartalmi kellékek mellőzésével előterjesztett helyi védelmi javaslat Kezdeményezőjét a polgármester – nyolcnapos határidő tűzésével – a hiányosságok pótlására hívja fel.

(5) A hiánypótlásra nyitva álló határidő eredménytelen eltelte esetén a helyi védelmi javaslat – a Kezdeményező egyidejű, írásbeli, indoklással egybekötött, tértivevénnyel igazolt értesítése mellett, polgármesteri döntés alapján – érdemi vizsgálat nélkül elutasítandó.

6. § (1) Az Önkormányzat Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület) az épített érték védelem alá helyezésének indokoltságát a helyi védelmi javaslat beérkezését követő három hónapon belül megvizsgálja.

(2) Az épített érték védelem alá helyezésének mérlegelésére – a védetté nyilvánításra vagy annak mellőzésére – irányuló javaslatot a polgármester a védelembe vonás szükségességének megalapozottságát feltáró

a) állapotrögzítő felmérési anyag, valamint

b) települési főépítészi szakmai állásfoglalás

kíséretében terjeszti a Képviselő-testület elé.

(3) Az állapotrögzítő felmérés

a) a 3. § a)-e) pontjában megjelölt és

b) a helyi védelmi javaslat mellékletét képező

dokumentumokra terjed ki.

7. § (1) A Képviselő-testület által érdemben elbírált helyi védelmi javaslattal azonos tárgyú helyi védelmi javaslat az elutasító határozat közzétételét követő hat hónapon belül ismételten nem terjeszthető elő.

(2) Az elutasító határozat közzétételét követő hat hónapon belül ismételten előterjesztett helyi védelmi javaslat érdemi vizsgálat nélkül elutasítandó.


3. Védettség megszüntetése


8. § A védett építészeti érték védettségének megszüntetésére irányuló eljárásra – a Kezdeményező személyére, a javaslat alaki és tartalmi kellékeire, benyújtására, hiánypótlására, a testületi előterjesztésre, valamint az ismételt javaslattétel korlátaira – a védetté nyilvánítás folyamatának rendelkezései irányadóak, azzal, hogy az állapotrögzítő felmérés a 3. § a)-e) pontjában nevesített dokumentumokon túl a megszüntetési javaslat mellékleteire terjed ki.


4. Védett építészeti értékek fenntartása


9. § (1) A védett építészeti érték fenntartása – eredeti állapotának megőrzése – az épített értékkel rendelkezni jogosultak egyetemleges kötelezettsége.

(2) A védelem alá helyezett épített érték állapotát befolyásoló – a 3. § f) pontjában megjelölt – beavatkozások e rendelet vonatkozó előírásainak normatív keretei között eszközölhetőek.

10. § (1) A védett építészeti érték használata, illetve hasznosítása során az épített értékkel rendelkezni jogosultak az épített érték eredeti rendeltetéséhez igazodni kötelesek.

(2) A védett építészeti érték tulajdonosa a védelembe vont épített érték

a) állapotában,

b) rendeltetésében,

c) tulajdoni viszonyaiban vagy

d) rendelkezni jogosultja személyében

bekövetkezett változásokat köteles az Önkormányzatnak haladéktalanul – írásban – bejelenteni.


II. Fejezet


5. Településképi szempontból meghatározó területek


11. § A Település településképi szempontból meghatározó területeit a 2. melléklet határolja le.


6. Településképi követelmények


12. § (1) A védett építészeti érték hagyományos arculatát meghatározó homlokzat-, héjazat- és szerkezetképzési technológiák anyaghasználati, tömegformálási, illetve homlokzatkialakítási jellegzetességeitől eltérő megoldások alkalmazása az építmény

a) átalakítása,

b) bővítése,

c) felújítása,

d) helyreállítása,

e) korszerűsítése,

f) karbantartása vagy

g) javítása

során – az eredeti állapot megőrzése érdekében – nem megengedett.

(2) A védelemben részesített épített érték arculatának meghatározó – az (1) bekezdés szerint őrzendő – elemeit a védett építészeti értékek nyilvántartása rögzíti.

13. § A Település közigazgatási területének egészét kiszolgáló – felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési – sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére

a) elsősorban alkalmas területeket a 3. melléklet, a

b) nem alkalmas területeket a 4. melléklet

jelöli ki.


7. Településkép-érvényesítési eszközök


14. § Az Önkormányzat a településképi követelmények előírásainak érvényesüléséről

a) a településkép-védelmi

aa) tájékoztatás és

ab) konzultáció

(a továbbiakban együtt: településképi szakmai konzultáció),

b) a településképi bejelentési eljárás,

c) a településképi kötelezés, valamint

d) a településképi bírság

eszközrendszerével gondoskodik.

15. § (1) A településkép védelméről szóló törvény (a továbbiakban: Tktv.) szerint biztosítani rendelt településképi szakmai konzultációt az Önkormányzat a Tr. vonatkozó előírásainak keretei között

a) előzetes,

b) tervezési és

c) kivitelezési

egyeztetés (a továbbiakban együtt: egyeztetési szakasz) formájában teszi elérhetővé.

(2) A településképi szakmai konzultáció

a) személyesen,

aa) szóban vagy

ab) írásban

a Kirendeltség székhelyén, avagy

b) levélben, a Kirendeltség

ba) postai vagy

bb) elektronikus

levelezési címén

előterjesztett kérelemmel (a továbbiakban: településképi konzultációs kérelem) kezdeményezhető.

(3) A településképi konzultációs kérelem a településképi szakmai konzultáció egyeztetési szakaszának, valamint az építészeti-műszaki elképzelés és kivitelezés egyedi jellegzetességeinek függvényében

a) az előterjesztő természetes személy

aa) nevét,

ab) születési helyét, idejét,

ac) anyja nevét,

ad) lakcímét,

ae) személyiigazolvány-számát és

af) elérhetőségi adatait, avagy

b) az előterjesztő jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli szervezet

ba) nevét,

bb) székhelyét,

bc) cégjegyzék- vagy egyéb nyilvántartási számát, a

bd) képviseletében eljáró személy nevét és

be) elérhetőségi adatait, továbbá

c) az egyeztetés

ca) szakaszának és

cb) tematikájának

megjelölését,

d) az építészeti-műszaki

da) tervek és

db) elképzelések

összegzését,

e) a kivitelezési

ea) helyszín és

eb) folyamat

bemutatását, valamint

f) mellékletként

fa) az építészeti-műszaki és

fb) a kivitelezési

dokumentációt

tartalmazza.

(4) A településképi konzultációs kérelem

a) módosítására,

b) kiegészítésére,

c) hiánypótlására vagy

d) visszavonására

a településképi szakmai konzultáció zárásáig kerülhet sor.

(5) A településképi szakmai konzultáció tematikája

a) a településképi követelményrendszer

aa) építési elképzeléssel (előzetes szakasz),

ab) építészeti-műszaki tervezéssel (tervezési szakasz) vagy

ac) építési tevékenységgel (kivitelezési szakasz)

érintett elemeire,

b) az építészeti-műszaki elképzelés

ba) kötetlen (előzetes szakasz),

bb) részben kötött (tervezési szakasz) vagy

bc) kötött (kivitelezési szakasz)

elemeinek összességére és

c) a kivitelezés

ca) építési elképzeléssel (előzetes szakasz),

cb) építészeti-műszaki tervezéssel (tervezési szakasz) vagy

cc) építési tevékenységgel (kivitelezési szakasz)

érintett helyszínére

terjedhet ki.

(6) A településképi szakmai konzultáció

a) egyeztetési mechanizmusa

aa) a személyes részvétel,

ab) a közvetlenség, valamint

ac) az együttműködés

elvi alapjain nyugszik,

b) egyeztetési folyamatának

ba) megállapításait,

bb) javaslatait, illetve

bc) nyilatkozatait

szakmai állásfoglalás összegzi,

c) egyeztetési szakasza

ca) a Kirendeltségen rögzített,

cb) szakmai állásfoglalást tartalmazó,

cc) jegyzőkönyvbe foglalt és

cd) a kérelmezőnek haladéktalanul átadott

emlékeztető felvételével zárul.

(7) A településképi szakmai állásfoglalás alapját a településképi szakmai konzultáció zárásakor rendelkezésre álló adatok képezik, azok teljességére tekintet nélkül.

(8) Az Önkormányzat településképi szakmai konzultáció biztosítására irányuló kötelezettségeinek teljesítéséről a polgármester saját hatáskörben gondoskodik.

16. § (1) A Tktv. szerint a reklámok és reklámhordozók elhelyezése tekintetében lefolytatni rendelt településképi bejelentési eljárás

a) személyesen,

aa) szóban vagy

ab) írásban

a Kirendeltség székhelyén, avagy

b) levélben, a Kirendeltség

ba) postai vagy

bb) elektronikus

levelezési címén

előterjesztett bejelentéssel (a továbbiakban: településképi bejelentés) kezdeményezhető.

(2) A településképi bejelentés a Tr. minimális kellékein túl

a) az előterjesztő természetes személy

aa) születési helyét, idejét,

ab) anyja nevét,

ac) személyiigazolvány-számát és

ad) elérhetőségi adatait, avagy

b) az előterjesztő jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli szervezet

ba) cégjegyzék- vagy egyéb nyilvántartási számát, a

bb) képviseletében eljáró személy nevét és

bc) elérhetőségi adatait, továbbá

c) a reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés

ca) használatának jogcímét igazoló okiratot,

cb) elhelyezkedésének helyszínrajzát és

cc) műszaki leírását,

d) a reklámelhelyezés

da) helyszínének és

db) folyamatának

bemutatását, valamint

e) a reklám

ea) technológiai jellemzőinek összegzését,

eb) méreteinek meghatározását és

ec) grafikus látványtervét

tartalmazza.

17. § (1) A védett építészeti érték hagyományos arculatát meghatározó karakterelemeinek megőrzésére irányuló településképi követelmény érvényesítése érdekében a polgármester – az önkéntes jogkövetés elmaradása esetén – a védelemben részesített épített értékkel rendelkezni jogosultat az építmény

a) felújítására vagy

b) átalakítására

kötelezheti (a továbbiakban: településképi kötelezés).

(2) A településképi kötelezés

a) tartalmát,

b) terjedelmét és

c) határidejét

a polgármester települési főépítészi szakmai állásfoglalás alapján állapítja meg.

18. § (1) A védett építészeti érték hagyományos arculatikarakter-elemeinek megóvása érdekében

a) a településképi követelmény megszegése

aa) természetes személy esetén 10 000 forinttól 100 000 forintig,

ab) jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén 20 000 forinttól 200 000 forintig,

b) a településképi kötelezés végrehajtásának elmulasztása

ba) természetes személy esetén 20 000 forinttól 200 000 forintig,

bb) jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén 40 000 forinttól 400 000 forintig

terjedő összegű közigazgatási bírsággal sújtható (a továbbiakban: településképi bírság).

(2) A településképi bírság összegét az arculatikarakter-elemek megőrzését veszélyeztető

a) magatartás

aa) formájára,

ab) terjedelmére,

ac) gyakoriságára és

ad) időtartamára, valamint az

b) elkövető

ba) anyagi teljesítőképességére,

bb) településkép-védelmi terheire és

bc) együttműködési készségére, továbbá a

c) károkozás elháríthatóságára

tekintettel – települési főépítészi szakmai állásfoglalás alapján – a polgármester állapítja meg.


III. Fejezet


Záró rendelkezések


19. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

20. § (1) Hatályát veszti

a) a helyi építészeti örökség védelméről szóló 2/2012. (II. 15.) önkormányzati rendelet, valamint

b) a reklámok, reklámhordozók és cégérek elhelyezésének, alkalmazásának követelményeiről, feltételeiről és tilalmáról és a településképi bejelentési eljárásról szóló 10/2017. (IX. 29.) önkormányzati rendelet.

(2) Hatályát veszti a helyi építési szabályzatról szóló 14/2010. (XII. 10.) önkormányzati rendelet

a) 2. § (2) bekezdése,

b) 2. § (3) bekezdése,

c) 3. § (4) bekezdése,

d) 21. § (2) bekezdése,

e) 24. § (6) bekezdése,

f) 25. § (3) bekezdés c) pontja,

g) 25. § (3) bekezdés e) pontja,

h) 25. § (5) bekezdés c) pontja,

i) 28. §-a és

j) 29. §-a.


Nagyiván, 2017. december 18.


                                                   Lajtos István                                           Füzesiné Nagy Zita

                                                  polgármester                                                    jegyző