Arnót Község Önkormányzata Képviselő-testületének 21/2008. (XII. 17.) önkormányzati rendelete
Helyi Építési Szabályzat jóváhagyásáról
Hatályos: 2019. 08. 15Arnót Község Önkormányzata Képviselő-testületének 21/2008. (XII. 17.) önkormányzati rendelete
Arnót Község Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2019.(VIII.15.)önkormányzati rendelete Arnót község Helyi Építési Szabályzatáról szóló 21/2008(XII.17) önkormányzati rendelet módosításáról
ARNÓT Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Korm. Rendelet 42. §-ában biztosított véleményezési jogkörében eljáró államigazgatási szervek, és a partnerségi egyeztetés szabályairól szóló önkormányzati határozat szerinti partnerek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
A rendelet hatálya
1. §1 (1)2
(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet alakítani, épületet és más építményt (a műtárgyakat is ide értve) tervezni, kivitelezni, építeni, felújítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni, lebontani, használni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű előírások mellett csak és kizárólag e rendelet és a hozzá tartozó Szabályozási Terv együttes alkalmazásával szabad.
(3) A rendelet területi és tárgyi hatályát érintő minden természetes és jogi személyre nézve kötelező előírásokat tartalmaz. A rendeletben foglalt kötelező előírásoktól eltérni csak a HÉSZ és a Szabályozási Terv módosításával lehet.
(4)3 A HÉSZ az alábbi mellékletekkel és függelékekkel együtt érvényes
2. § (1) A beépítésre szánt területre (belterületre) – a vonatkozó tervlapokon (SZ-1, SZ-2) jelölt - kötelező szabályozási elemnek kell tekinteni az alábbiakat:
3. § (1) A beépítésre nem szánt területre (külterületre) – a vonatkozó tervlapon jelölt - kötelező szabályozási elemnek kell tekinteni az alábbiakat:
4. § A kötelező erejű elemek módosítására vonatkozóan irányadó a területrendezési tervek készítéséről, egyeztetéséről, módosításáról és karbantartásáról az épített környezet alakításáról és védelméről szóló többször módosított 1997. évi LXXVIII. sz. törvény.
Az építési engedélyezés általános szabályai
5. § (1) Azokon a területeken, ahol a terület felhasználása, vagy az építés minősége (övezete) a szabályozási terven jelöltek szerint megváltozik, építés (és telekalakítás is) csak a változásnak megfelelően engedélyezhető.
A telkek beépítésének feltételei
6. § (1) Az egyes építési övezetekben előírt közműellátottság megléte az építés feltétele.
(2) A területet teljes közművesítéssel kell ellátni, amíg ennek műszaki feltételei nem biztosíthatók, ott a részleges közművesítés is megengedhető. A szennyvíz gyűjtése ez esetben is csak zárt szennyvíztárolókban történhet.
(3) A vízelvezető árkok fenntartásáról, jó karba helyezésükről a telkek tulajdonosai egyetemlegesen kötelesek gondoskodni. Ezen létesítmények csak az érintett telektulajdonosok egyetértésével és a képviselő-testület hozzájárulásával szüntethetők meg.
A közigazgatási terület-felhasználási egységeinek tagozódása
7. § (1) A település igazgatási területe a településszerkezeti terv meghatározásainak megfelelően a következő terület-felhasználási egységekre tagolódik:
8. § (1) A belterületi határ módosításáról és kitűzéséről a belterületi szabályozási terv alapján kell gondoskodni, a vonatkozó és érvényben lévő rendeletekben és utasításokban foglaltak figyelembevételével.
(2) A belterületbe kerülő területek rendeltetését, övezeti besorolását a belterületi szabályozási terv határozza meg. A belterületbe vonandó területek bevonása a konkrét építési igények szerint, szakaszosan is végrehajtható. A belterületbe vonásról az ingatlan tulajdonosának kell gondoskodnia.
(3) Belterületbe vonandó területeket a külterületi településszerkezeti terv tartalmazza.
Beépítésre szánt területek
Az egyes terület-felhasználási egységekre vonatkozó előírások
Telekalakítás
9. § (1) Ha a telekalakítási terv készítése során a kialakítandó telkek bármelyike nem közelíthető meg a Szabályozási terv szerint kialakított közterületről, akkor
Általános előírások
10. § (1) A település közigazgatási területén a már meglévő, kialakult beépítés fenntartható (állagmegóvás, felújítás engedélyezhető), de új építési munka csak a HÉSZ előírásainak betartásával végezhető.
(2) Építési engedély kiadásánál figyelembe kell venni a szabályozási terven feltüntetett, valamint egyéb jogszabályok által megalapozott, a szakhatóságok által megszabott védőterületet, védőtávolságot, védősávot.
(3) Az előkertek mélységét a környezetben kialakult beépítésnek megfelelően kell meghatározni. Az új építési övezetté váló területeken, vagy ha az adott telek környezetében nincs kialakult beépítés, az előkert mélysége legalább 3 vagy 5 m.
(4) Az oldal- és hátsókertek kialakítására az OTÉK vonatkozó előírásai a mértékadók minden olyan esetben, ahol e szabályzat ettől eltérő értékeket nem határoz meg.
(5) A jelenlegi terület-felhasználásában megváltozó, beépítésre szánt területeken építési engedély csak a teljes közmű (gáz kivételével), burkolt út és a terület vízrendezésének meglétekor adható.
(6) A beépítésre nem szánt területeken a közműellátás tekintetében az OTÉK 33. §-ában rögzített feltételek teljesítése esetén adható ki építési engedély.
(7) Homlokvonali kerítés létesítésére engedélyt kiadni az OTÉK 44. §-ának és a HÉSZ kerítésekre vonatkozó előírásai szerint lehet.
(8) A település területén állattartó építmény építési engedélyezési eljárásánál az állattartást szabályozó védőtávolságokat a melléklet szerint kell megtartani.
(9) A település közigazgatási területén a vezeték nélküli hírközlési és mikrohullámú létesítmények engedélykötelesek.
(10) Lakótelkeken csak magáncélú és–tulajdonú vezeték nélküli hírközlési létesítmények (antennaoszlopok) helyezhetők el.
(11) Az építési engedély csak mérnökgeológiai és geotechnikai vizsgálatra alapozottan adható ki a mély fekvésű, magas talajvízállású területeken.
(12) Állattartó épületek és trágyatároló a lakó és intézmény épületektől 10 méternél nagyobb távolságra helyezhetők el.
(13) A község belterületén az előkertben épületbővítés csak az építésre kijelölt határáig engedélyezhető. Különálló épület létesítése sem az oldal-, sem az előkertbe nem engedélyezhető.
(14) A község területén a csapadékvíz elvezetéséről, valamint az avar és kerti hulladék égetéséről a vonatkozó törvény alapján kell gondoskodni. A csapadékvíz elvezetése az ingatlan tulajdonosának kötelezettsége.
(15) Ahol a terv kötelező építési határvonalat nem tartalmaz, ott a kialakult állapothoz igazodva, a kialakult állapot szerint kell a tervezett épületet elhelyezni.
(16) A Katona dombon lévő területek beépítése talajmechanikai szakvélemény alapján történhet.
(17) A Sajó-folyó mértékadó árvízszintjéhez mérten + 1 m magasra ki kell emelni a földszinti padlóvonalat.
I. A L A K Ó T E R Ü L E T E K Ö V E Z E T E I
Lakóterületek általános előírásai
11. § (1) A területen fő funkcióként elsősorban lakóépületek helyezhetők el, valamint
Kertvárosias lakóövezetek
12. § (1) Az övezetbe azok a lakótömbök tartoznak, amelyekben a telkek túlnyomó többsége megfelel az I. sz. táblázatban előírtaknak.
(2) Az alábbi funkcionális alövezetek kerültek kijelölésre
Az építési alövezet jele |
Lke-1 |
Lke-2 |
---|---|---|
1.A kialakítható legkisebb telekméret |
600 m2 |
700 m2 |
2.A beépítési mód |
O (oldalhatáron álló |
|
3.A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke |
30 % m |
|
4.A megengedett legnagyobb építménymagasság |
5,0 m |
6,5 m |
5.A beépítés feltételének közművesítettségi mértéke |
Teljeskörű |
|
6.A zöldfelület legkisebb mértéke |
50% |
|
7.A megengedett igénybevételi, kibocsátási, szennyezettségi határértékek(környezetszennyezettségi határértékek ) |
Levegőtisztaságvédelem vonatkozásában: |
|
8.Terepszint alatti építmények |
Csak az építési helyen belül helyezhető el |
Falusias lakóövezetek
13. § (1) Az övezetbe azok a lakótömbök tartoznak, amelyekben a telkek túlnyomó többsége megfelel az II. sz. táblázatban előírtaknak.
(2) Az alábbi funkcionális alövezetek kerültek kijelölésre
Az építési alövezet jele |
Lf-1 |
Lf-2 |
Lf-3 |
---|---|---|---|
1.A kialakítható legkisebb telekméret |
550 m2 |
800 m2 |
700 m2 |
2.A beépítési mód |
O (oldalhatáron álló |
||
3.A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke |
30 % m |
||
4.A megengedett legnagyobb építménymagasság |
5,0 |
||
5.A beépítés feltételének közművesítettségi mértéke |
Teljeskörű |
||
6.A zöldfelület legkisebb mértéke |
40% |
||
7.A megengedett igénybevételi, kibocsátási, szennyezettségi határértékek(környezetszennyezettségi határértékek ) |
Levegőtisztaságvédelem vonatkozásában: |
||
8.Terepszint alatti építmények |
Előkertben garázs lehajtó nem létesíthető |
II. A V E G Y E S T E R Ü L E T E K Ö V E Z E T E I
14. § (1) A vegyes terület lakó, kereskedelmi, szolgáltató és a települési infrastruktúra alapfokú ellátást biztosító intézményrendszerének elhelyezésére szolgál.
(2) A vegyes terület funkcionális övezetei a következők:
Településközpont vegyes terület övezeteinek
általános előírásai
15. § (1) A településközpont vegyes terület több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó és olyan helyi települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, valamint sportlétesítmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra.
(2) A településközpont vegyes területen elhelyezhető:
Vt
A településközpont vegyes terület funkcionális övezetei
16. § (1) Az övezetbe azok a telektömbök tartoznak, amelyekben a telkek túlnyomó többsége megfelel az III.sz. táblázatban előírtaknak. A terület építési övezeteinek legfontosabb előírásai:
a) A kialakult beépítésű területeken az új és az átépülő házak esetében az utcaképbe illesztést az engedélyezési terv készítésekor a szomszédos 3-3 épületet feltüntető, legalább M=1:200 utcakép készítésével, vagy fotókkal kell bemutatni. Hézagosan zártsorú építmény elhelyezés a megadott beépítési módú építési helyen belül, a műemlékileg védett környezeten kívül megengedhető.
b) A minimális teleknagyságot intézmények elhelyezésénél az ágazati szabványok és a technológiai tervek szabják meg. (pl. oktatási intézmények minimális telke)
c) Az intézményekhez az OTÉK szerinti, előírt gépjármű várakozóhelyeket telken belül kell biztosítani, amennyiben a Helyi Parkolási Rendelet az ettől való eltérési lehetőséget nem biztosítja. A teljes településközpont vegyes területre vonatkozó parkoló mérleg számításba a közterületen létesíthető parkolóhelyeket is be kell számítani.
(2) A településközpont vegyes terület alövezetei lehetnek:
Az építési övezet jele |
Vt-1 |
Vt-2 |
Vt-3 |
Vt-4 |
---|---|---|---|---|
1.A kialakítható legkisebb telekméret |
800 m2 |
800 m2 |
450 m2 |
700 m2 |
2.A beépítési mód |
O oldalhatáron álló |
SZ szaba- |
SZ szaba- |
SZ |
3.A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke |
35 % |
40 % |
40 % |
60 % |
4.A megengedett legnagyobb építménymagasság |
5 m |
6,5 m(T) |
6,5 m(T) |
6,5m(T) |
5.A beépítés feltételének közművesítettségi mértéke |
Teljeskörű |
|||
6.A zöldfelület legkisebb mértéke |
10% |
|||
7.A megengedett igénybevételi, kibocsátási, szennyezettségi határértékek(környezetszennyezettségi határértékek) |
Levegőtisztaságvédelem vonatkozásában: |
|||
8.Terepszint alatti építmények |
Csak az építési helyen belül helyezhető el |
III. A G A Z D A S Á G I T E R Ü L E T E K Ö V E Z E T E I
A gazdasági területek funkcionális övezetei
17. § (1) A gazdasági terület kereskedelmi, szolgáltató és egyéb ipari tevékenységet biztosító intézményrendszerének elhelyezésére szolgál.
(2) A gazdasági terület lehet:
Gksz építési övezet kereskedelmi, szolgáltató célra
18. § (1) Gksz építési övezet építési előírásai
a) funkciók: a.)az OTÉK 19. §. /2/3/-ban megnevezettek helyezhetők el a következő megkötésekkel:
Az építési övezet jele |
Gksz |
---|---|
1.A kialakítható legkisebb telekméret |
1000 m2 |
2.A beépítési mód |
SZ (szabadonálló) |
3.A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke |
50 % |
4.A megengedett legkisebb-legnagyobb építménymagasság |
7,5 m (T) a technológia igényelte vertikális elemeket nem kell figyelembe venni, |
5.A beépítés feltételének közművesítettségi mértéke |
Teljeskörű |
6.A zöldfelület legkisebb mértéke |
25% |
7.A megengedett igénybevételi, kibocsátási, szennyezettségi határértékek(környezetszennyezettségi határértékek) |
Levegőtisztaságvédelem vonatkozásában: |
8.Terepszint alatti építménye |
Előkertben nem építhető |
Gip-M mezőgazdasági, agroipari terület övezete
19. § (1) Az övezet a mezőgazdasági termeléshez kapcsolódó ipari jellegű tevékenység számára, amennyiben ahhoz saját termőterület nem tartozik.
(2) Az övezetbe a meglévő és újonnan létesülő mezőgazdasági üzemek (majorok) tartoznak, ahol a mezőgazdasági termékek feldolgozása, tárolása, a mezőgazdasági gépek, és szállítóeszközök javítása folyik, nagyüzemi állattartás vagy mezőgazdasági illetve mezőgazdasági termeléshez szorosan kapcsolódó ipari tevékenység befogadására alkalmas. Elsősorban 1000 m2-nél nagyobb telekigényű üzemek fogadására kijelölt terület.
(3) A TEAOR 1998. ÉU megfeleltetés alapján a I. számú tevékenységi körök helyezhetők el elsősorban. (MEZŐGAZDASÁG, VADGAZDÁLKODÁS, ERDŐ-GAZDÁLKODÁS „A+B” kód, továbbá a II Ipar- feldolgozóipar / A feldolgozói tevékenység DA- DB- DC, DD kód alatt felsoroltak), kivéve az alábbi tevékenységeket:
Az építési övezet jele |
Gip-M |
---|---|
1.A kialakítható legkisebb telekméret |
1000 m2 |
2.A beépítési mód |
SZ (szabadonálló) |
3.A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke |
40 % |
4.A megengedett legkisebb-legnagyobb építménymagasság |
7,5 m (T) a technológia igényelte vertikális elemeket nem kell figyelembe venni, |
5.A beépítés feltételének közművesítettségi mértéke |
Teljeskörű |
6.A zöldfelület legkisebb mértéke |
25% |
7.A megengedett igénybevételi, kibocsátási, szennyezettségi határértékek(környezetszennyezettségi határértékek) |
Levegőtisztaság-védelem vonatkozásában: a légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló módosított 4/2002.(X.7.) KvVM rendelet, melynek I. és II. számú melléklete szerint |
8.Terepszint alatti építménye |
Előkertben nem építhető garázslehajtó |
IV. A K Ü L Ö N L E G E S T E R Ü L E T E K Ö V E Z E T E I
A különleges területek funkcionális övezetei
20. § (1) Az övezetbe azok a területek tartoznak, amelyekben a telkek túlnyomó többsége megfelel az VII. sz. táblázatban előírtaknak. A különleges területbe azok a területek tartoznak, amelyek a rajtuk elhelyezendő építmények különlegessége miatt (helyhez kötöttek, jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre, vagy a környezetük megengedett külső hatásaitól is védelmet igényelnek), a települési infrastruktúra jelentős intézményei.
(2) A különleges területek minősülnek az alábbi létesítmények elhelyezésére kijelölt területek:
21. § (1) A különleges területbe azok a területek tartoznak, amelyek a rajtuk elhelyezendő építmények különlegessége miatt (helyhez kötöttek, jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre vagy a környezetük megengedett külső hatásaitól is védelmet igényelnek) az OTÉK 10-23. §-ok szerinti területektől eltérő területek.
(2) VI. TÁBLÁZAT
Az építési övezet jele |
Kt |
Küvh |
Ksze |
Kb |
Kszt |
Ksz |
---|---|---|---|---|---|---|
1.A kialakítható legkisebb telekméret (m2) |
1000 |
1000 |
1000 |
1000 |
1000 |
1000 |
2.A beépítési mód |
SZ |
SZ |
SZ |
SZ |
SZ |
SZ |
3.A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke(m) |
5% |
40% |
10% |
K+5 |
K+5 |
15 |
4.A megengedett legnagyobb építménymagasság |
3,5 |
6,0 |
4,5 |
4,5 |
3,5 |
4,5 |
5.A beépítés feltételének közművesítettségi mértéke |
r |
t |
r |
r |
r |
r |
6.A zöldfelület legkisebb mértéke |
40% |
40% |
40% |
40% |
40% |
40% |
7.A megengedett igénybevételi, kibocsátási, szennyezettségi határértékek (környezetszennyezettségi határértékek) |
Levegőtisztaság-védelem vonatkozásában: a légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló módosított 4/2002.(X.7.) KvVM rendelet, melynek I. és II. számú melléklete szerint |
|||||
8.Terepszint alatti építmények |
Előkertben nem építhető |
BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK ÉPÍTÉSI ÖVEZETEI
V. K Ö Z L E K E D É S I T E R Ü L E T E K Ö V E Z E T EI
22. §6 (1) Az övezetbe tartoznak az országos és helyi közutak, kerékpárutak, gépjármű várakozó helyek, mezőgazdasági fő gyűjtő utak, gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezető rendszereikkel, környezetvédelmi építményeikkel, közműveikkel és hírközlési építményeikkel együtt.
(2) A közlekedési területek övezetében a közlekedést kiszolgáló közlekedési építmények, kereskedelmi, szolgáltató épületen belül, vendéglátó szálláshely épület, igazgatási épület, gazdasági épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgálati lakás helyezhető el.
(3) Az övezetben elhelyezhető épületek és építmények által elfoglalt terület a közlekedési és közműterület 2%-át, az újonnan elhelyezendő épületek magassága a 7,5 m-t nem haladhatja meg.
(4) A közúti közlekedési területek övezetei
23. §
Egyéb előírások a közlekedés és közmű területek építési övezeteire
V I. Z Ö L D T E R Ü L E T E K Ö V E Z E T E I
Általános előírások
Z
Közpark
25. § (1) Az övezetbe a pihenő- és játszóparkok tartoznak.
(2) Területüknek közútról, köztérről közvetlenül megközelíthetőnek kell lennie.
V I I. E R D Ő T E R Ü L E T E K Ö V E Z E T E I
Általános előírások
26. § (1) A település igazgatási területén az OTÉK 6. § (3) és 28. § alapján az erdőterületek övezetek-e való bontása a településszerkezeti terv terület-felhasználásra vonatkozó meghatározásai alapján:
Védelmi rendeltetésű erdők
Ev
27. § (1) Telepítésük szükség szerint a környezetre ártalmas bűzös üzemek, hulladéklerakó helyek védőtávolságának csökkentése, a lakóterületek védelme érdekében történik.
(2) Területükön épületek nem helyezhetők el.
I X . M E Z Ő G A Z D A S Á G I T E R Ü L E T E K Ö V E Z E T E I
Általános előírások
28. §8 (1) A település külterületének, mezőgazdasági termelést (növénytermelést, állattenyésztést továbbá termékfeldolgozást és tárolást) szolgáló része.
(2) A mezőgazdasági területeken a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően a következő övezetek kerültek kijelölésre:
9Má-E és Má-I övezet
Általános mezőgazdasági övezetei (extenzív és intenzív használattal)
29. § (1) Az övezetbe a mezőgazdasági területek azon- viszonylag egybefüggő részei tartoznak, ahol a szántó és legelő művelésű területek meghatározó arányban találhatók. A telekalakítás és építés feltételei a meghatározó tevékenységhez igazodva kerültek meghatározásra.
(2) Az övezetben a környezet kímélő gazdálkodás biotermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei, valamint ha azt a hatósági előírások az ott folytatott tevékenység védőtávolsága miatt egyébként nem tiltják meg, a tulajdonos, vagy az ott dolgozók részére lakóépület helyezhető el, ahol az elhelyezésre kerülő lakóépület számára szolgáló terület nem haladhatja meg, az egyébként beépíthető terület felét.
(3) Az övezetekre vonatkozó előírásokat a következő táblázat szerint kell meghatározni.
Az övezet jele |
Má-E |
Má-I |
---|---|---|
1.A kialakítható legkisebb telekméret |
6000 m2 +5 ha |
|
2.A beépítési mód |
SZ szabadonálló |
|
3.A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke |
3% |
|
4.A megengedett legnagyobb építménymagasság |
4,5 |
|
5.A beépítés feltételének közművesítettségi mértéke |
Részleges |
29/A. §10 (1) Má-Eö, Má-Ix és Má-Ex övezetben épület nem helyezhető el.
(2) Má-Eö övezetben új létesítményként nagyfeszültségű távvezeték, mobil átjátszó torony, szélerőmű-torony nem helyezhető el.
Mk övezet
Kertség övezetei (intenzív használattal)
30. § (1) A 720 m2-t el nem érő területű telken építményt elhelyezni nem szabad
(2) A 720-1500 m2 közötti területnagyságú telken - a nádas, a gyep és a szántó művelési ágban nyilvántartottak kivételével - 3%-os beépítettséggel elsősorban a tárolás célját szolgáló egy gazdasági épület és terepszint alatti építmény (pince) helyezhető el
(3) Az 1500 m2-t meghaladó területű telken építmény 3%-os beépítettséggel helyezhető el.
(4) VIII. TÁBLÁZAT
Az övezet jele |
Mk |
---|---|
1.A kialakítható legkisebb telekméret |
3000 m2 + 5 ha |
2.A beépítési mód |
SZ szabadonálló |
3.A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke |
3% |
4.A megengedett legnagyobb építménymagasság |
4,5 |
5.A beépítés feltételének közművesítettségi mértéke |
Részleges |
Mezőgazdasági birtoktest és birtokközpont kialakítás előírásai
31. § (1) Arnót község közigazgatási területén az OTÉK 29. § (5)-(8) bekezdései, ill. az OTÉK 1. sz Melléklet 55/A pontja figyelembe vételével mezőgazdasági birtoktest és birtokközpont kialakítható.
(2) A birtoktest szükséges minimális területi nagysága 35 ha, de a birtokközpont kialakítása a művelési ágakat és az azok által elfoglalt telekterületet figyelembe véve csak abban az esetben megengedett, ha a birtoktesthez tartozó telkek összterületéből (egyéb művelési ágak mellett) legalább 3 ha rét-legelő és 5 ha egyéb művelési ágú, vagy szántó, halastó
(3) Ha a birtoktest csak gyep művelési ágú telekből, telkekből áll, azok összkiterjedé-sének legalább 35 ha –nak kell lennie.
X. E G Y É B T E R Ü L E T E K Ö V E Z E T E I
V-1 jelű övezetek
Vízgazdálkodási területek
32. §11 (1) A vízgazdálkodási területek övezetei a következők
X I. AZ ÉPÍTÉSZETI ÉS TERMÉSZETI ÉRTÉKEK VÉDELME
Az építészeti környezet védelme
33. § (1) A község épített környezetének védelme, építészeti-utcaképi jellegzetességeinek megőrzése érdekében
(2) Hagyományőrző építészeti karaktervédelem: A beépítés hagyományos jellegzetességeit viszonylag egységesen megőrző településrészek, utcák hangulatának, építészeti értékeinek megőrzése, valamint a folyamatos átépítések során megvalósítható még egységesebb, összefüggő utcaképi megjelenés, látványvédelem megvalósulása érdekében kerül bevezetésre.
(3)12
(4) A régészeti lelőhelyek védelméről a 2001. évi LXIV. törvény a kulturális örökség védelméről rendelkezik. A még beépítetlen területeken el kell készíteni a régészeti lelőhelyek topográfiáját, a veszélyeztetett régészeti lelőhelyek feltárását, és biztosítani azok anyagának megfelelő elhelyezését.
(5) A védetté nyilvánított régészeti lelőhelyen nem lehet olyan tevékenységet folytatni, amely a lelőhelynek akár részleges állapotromlását eredményezheti.
a) A földmunkával járó fejlesztésekkel, beruházásokkal a nyilvántartott régészeti lelőhelyeket el kell kerülni, ha ez nem lehetséges, előzetes feltárást kell végezni. (2001. évi LXIV. törvény a kulturális örökség védelméről 22. §. (3).
(6) A régészeti feltárás költségeit – a mentő feltárások kivételével – annak kell fedeznie, akinek érdekében a feltárás szükségessé vált.
A Helyi értékvédelemmel kapcsolatos szabályozás
34. §13
X I I. SAJÁTOS JOGINTÉZMÉNYEK
Tilalmakkal, korlátozásokkal érintett területek
35. §14
36. §15
X I I I. Z Á R Ó R E N D E L K E Z É S E K
37. § (1) Ez a rendelet 2008. december hó 16-án kerül kihirdetésre és a kihirdetés napjától számítva 15 nap elteltével 2009. január hó 2. napján lép hatályba.
(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a 18/2001(12.19) rendelete hatályát veszti.
1. függelék16
2. függelék
2. SZÁMÚ FÜGGELÉK
Közegészségügyi érdekek miatt betartandó védőtávolságok méterben
1. |
2. |
3. |
4. |
5. |
6. |
7. |
8. |
9. |
10. |
11. |
12. |
13. |
14. |
1. |
100 |
100 |
200 |
500 |
200 |
500 |
500 |
500 |
1000x |
1000x |
500 |
500 |
200 |
2. |
- |
- |
100 |
200 |
100 |
300 |
500 |
50 |
1000x |
1000x |
100 |
100 |
100 |
3. |
- |
- |
200 |
100 |
100 |
200 |
200 |
100 |
1000x |
1000x |
100 |
100 |
100 |
4. |
100 |
200 |
- |
50 |
100 |
100 |
100 |
200 |
1000x |
1000x |
200 |
100 |
100 |
5. |
200 |
100 |
50 |
- |
100 |
50 |
100 |
50 |
1000x |
1000x |
200 |
100 |
100 |
6. |
100 |
100 |
100 |
100 |
- |
50 |
50 |
100 |
1000x |
1000x |
50 |
50 |
50 |
7. |
100 |
200 |
100 |
50 |
50 |
- |
- |
50 |
1000x |
1000x |
50 |
50 |
100 |
8. |
500 |
200 |
100 |
100 |
50 |
- |
- |
100 |
1000x |
1000x |
50 |
50 |
100 |
9. |
50 |
100 |
200 |
50 |
100 |
50 |
100 |
- |
1000x |
1000x |
100 |
100 |
200 |
10. |
1000x |
1000x |
1000x |
1000x |
1000x |
1000x |
1000x |
1000x |
- |
- |
50 |
500 |
100 |
11. |
1000x |
1000x |
1000x |
1000x |
1000x |
1000x |
1000x |
1000x |
- |
- |
50 |
500 |
500 |
12. |
100 |
100 |
200 |
200 |
50 |
50 |
50 |
100 |
50 |
50 |
- |
- |
300 |
13. |
100 |
100 |
100 |
100 |
50 |
50 |
50 |
100 |
500 |
500 |
- |
- |
200 |
14. |
100 |
100 |
100 |
100 |
50 |
100 |
100 |
200 |
100 |
500 |
300 |
200 |
- |
2. Lakó és szállás épület 9.Vendéglátó lét./italbolt,diszkó
3. Üdülő 10.Fertőzésveszélyes kockázatot jelentő létesítmény
4.Oktatási és nevelési létesítmény 11.Bűz és porkibocsátókockázatot jelentő létesítmény
5.Sportlétesítmények 12.Elsőrendű főközlekedési út
6.Menőállomás, tűzoltóság 13.Üzemanyag töltő állomás
7.Tömegközl.eszköz pályaudvara 14.Temető
3. függelék17
4. függelék
4. SZÁMÚ FÜGGELÉK
Állattartására szolgáló épületek védőtávolságai
Védőtávolság |
|||||||
Állattartásra szolgáló épületek |
A telek utcai telekhatárá-tól |
lakóépülettől |
ásott |
fúrott |
csatlakozó vízvezeték |
vezetéki csaptól |
|
Kúttól |
|||||||
Nagy haszonállat |
|||||||
1-2 állatig |
15 |
5 |
15 |
5 |
2 |
3 |
|
20 |
10 |
20 |
10 |
5 |
5 |
||
25 |
10 |
20 |
15 |
5 |
5 |
||
30 |
15 |
30 |
20 |
10 |
10 |
||
Haszonállat |
|||||||
1-5 állatig |
15 |
5 |
15 |
5 |
2 |
3 |
|
20 |
10 |
15 |
5 |
2 |
3 |
||
25 |
20 |
15 |
10 |
3 |
5 |
||
30 |
15 |
20 |
15 |
10 |
10 |
||
Kis haszonállat |
|||||||
prémes állat |
|||||||
15 |
5 |
10 |
5 |
1 |
- |
||
20 |
10 |
15 |
10 |
2 |
- |
||
25 |
15 |
20 |
15 |
10 |
10 |
||
Baromfi félék |
|||||||
20 állatig |
15 |
0 |
10 |
5 |
1 |
- |
|
15 |
10 |
10 |
5 |
1 |
- |
||
25 |
15 |
15 |
10 |
5 |
- |
||
30 |
20 |
20 |
15 |
10 |
10 |
5. függelék
5. SZÁMÚ FÜGGELÉK
Tűztávolság mértéke ( m ) |
||||||||||||
Építmény tűzveszélyességi osztálya |
|
|
|
|||||||||
Tűzállósági fokozat |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Szomszédos építmény felé néző homlokzat |
||||||||||||
Tűzfal |
10 |
0 |
||||||||||
Nem éghető nyílás nélküli falszerkezet |
||||||||||||
Lapos tető vagy nem éghető fedélszerkezet és héjazat esetén |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Éghető fedélszerkezet és nem éghető héjazat |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Éghető fedélhéjazat esetén |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Nem éghető falszerkezet nyílással (üvegezett fal is) |
||||||||||||
Lapos tető vagy nem éghető fedélszerkezet és héjazat esetén |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Éghető fedélszerkezet és nem éghető héjazat |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Éghető fedélhéjazat esetén |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Éghető anyagot tartalmazó falszerkezet |
||||||||||||
Lapos tető vagy nem éghető fedélszerkezet és héjazat esetén |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Éghető fedélszerkezet és nem éghető héjazat |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Éghető fedélhéjazat esetén |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Módosítva a 6/2013(V.18.) önkormányzati rendelet 1. §-a alapján
Hatályon kívül helyezve az 5/2016(III..02) rendelet alapján.
Módosítva a 6/2013(V.18.) önkormányzati rendelet alapján
Módosítva a 8/2019(VIII.15) önkormányzati rendelet alapján
Módosítva a 19/2016.(X.20.) önkormányzati rendelet 1. §-a alapján
Módosítva a 6/2013.(V.18.) önkormányzati rendelet 2. §-a alapján
Hatályos a 19/2016.(X.20.) önkormányzati rendelet 2. §-a alapján
Módosítva a 6/2013.(V.18.) önkormányzati rendelet 3. §-a alapján
Módosítva a 6/2013.(V.18.) önkormányzati rendelet 4. §-a alapján
Hatályos a 6/2013.(V.18.) önkormányzati rendelet 5. §-a alapján
Módosítva a 6/2013.(V.18.) önkormányzati rendelet 6. §-a alapján
Hatályon kívül a 16/2017(XII.20.) önkormányzati rendelet 29. § (2) bek.alapján
Hatályon kívül a 16/2017(XII.20.) önkormányzati rendelet 29. § (2) bek. alapján
Hatályon kívül helyezve az 5/2009(II.13) rendelet alapján
Hatályon kívül helyezve az 5/2009(II.13) rendelet alapján.
Hatályon kívül a 16/2017(XII.20.) önkormányzati rendelet 29. § (2) bek. alapján
Hatályon kívül a 16/2017.(XII.20.) önkormányzati rendelet 29. § (2) bekezdése alapján