Arnót Község Önkormányzata Képviselő-testületének 21/2008. (XII. 17.) önkormányzati rendelete

Helyi Építési Szabályzat jóváhagyásáról

Hatályos: 2019. 08. 15

Arnót Község Önkormányzata Képviselő-testületének 21/2008. (XII. 17.) önkormányzati rendelete

Arnót Község Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2019.(VIII.15.)önkormányzati rendelete Arnót község Helyi Építési Szabályzatáról szóló 21/2008(XII.17) önkormányzati rendelet módosításáról

2019.08.15.

ARNÓT Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Korm. Rendelet 42. §-ában biztosított véleményezési jogkörében eljáró államigazgatási szervek, és a partnerségi egyeztetés szabályairól szóló önkormányzati határozat szerinti partnerek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

A rendelet hatálya

1. §¹ (1)²

(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet alakítani, épületet és más építményt (a műtárgyakat is ide értve) tervezni, kivitelezni, építeni, felújítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni, lebontani, használni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű előírások mellett csak és kizárólag e rendelet és a hozzá tartozó Szabályozási Terv együttes alkalmazásával szabad.

(3) A rendelet területi és tárgyi hatályát érintő minden természetes és jogi személyre nézve kötelező előírásokat tartalmaz. A rendeletben foglalt kötelező előírásoktól eltérni csak a HÉSZ és a Szabályozási Terv módosításával lehet.

(4)³ A HÉSZ az alábbi mellékletekkel és függelékekkel együtt érvényes

Mellékletek:

⁴1.számú melléklet :Szabályozási terv a belterületre M=1:4000

⁵2.számú melléklet: Szabályozási terv a külterületre M=1:10000

Függelékek:

1. sz. Műemléki védettség

2. sz. Közegészségügyi érdekek miatt betartandó védőtávolságok méterben

3.sz. Allergizáló növényfajtáktól származó pollen koncentráció

megengedhető legmagasabb értékei

4.sz Állattartásra szolgáló épületek védőtávolságai

5.sz.Tűztávolságok m-ben

2. § (1) A beépítésre szánt területre (belterületre) – a vonatkozó tervlapokon (SZ-1, SZ-2) jelölt - kötelező szabályozási elemnek kell tekinteni az alábbiakat:

- a közterület és egyéb terület-felhasználási egységek határvonala,

- építési határvonal,

- az eltérő terület-felhasználási egységek határvonalai,

- a terület-felhasználási kategóriák, a terület-felhasználási besorolás, övezeti

besorolás,

- a legnagyobb beépítettség mértéke,

- a megengedett legkisebb legnagyobb építmény magasság,

- a minimális telekméret,

- kötelező előkert

- a környezetvédelmi előírások,

- korlátozások.

(2) Az (1) bekezdésben felsorolt kötelező szabályozási elemek a település egésze szempontjából a legfontosabb elemek, ezért azok módosítása megváltoztatása csak a Szabályozási Terv módosításával történhet.

3. § (1) A beépítésre nem szánt területre (külterületre) – a vonatkozó tervlapon jelölt - kötelező szabályozási elemnek kell tekinteni az alábbiakat:

- a szabályozási vonalakat,

- a terület-felhasználási egységek határát,

- a terület-felhasználási egységeken belüli övezetek határát,

- a terület-felhasználási egység, illetve övezet jelét,

- a terület-felhasználási egységekben, illetve övezetekben előírt beépíthető

legkisebb földrészlet nagyságát,

-a terület-felhasználási egységekben, illetve övezetekben kialakítható legkisebb földrészlet területét,

- a belterület bővítés határát.

(2) Az (1) bekezdésben felsorolt szabályozási elemek csak a Szabályozási Terv módosításával változtathatók, illetve szüntethetők meg.

4. § A kötelező erejű elemek módosítására vonatkozóan irányadó a területrendezési tervek készítéséről, egyeztetéséről, módosításáról és karbantartásáról az épített környezet alakításáról és védelméről szóló többször módosított 1997. évi LXXVIII. sz. törvény.

I. Fejezet

Az építési engedélyezés általános szabályai

5. § (1) Azokon a területeken, ahol a terület felhasználása, vagy az építés minősége (övezete) a szabályozási terven jelöltek szerint megváltozik, építés (és telekalakítás is) csak a változásnak megfelelően engedélyezhető.

A telkek beépítésének feltételei

6. § (1) Az egyes építési övezetekben előírt közműellátottság megléte az építés feltétele.

(2) A területet teljes közművesítéssel kell ellátni, amíg ennek műszaki feltételei nem biztosíthatók, ott a részleges közművesítés is megengedhető. A szennyvíz gyűjtése ez esetben is csak zárt szennyvíztárolókban történhet.

(3) A vízelvezető árkok fenntartásáról, jó karba helyezésükről a telkek tulajdonosai egyetemlegesen kötelesek gondoskodni. Ezen létesítmények csak az érintett telektulajdonosok egyetértésével és a képviselő-testület hozzájárulásával szüntethetők meg.

A közigazgatási terület-felhasználási egységeinek tagozódása

7. § (1) A település igazgatási területe a településszerkezeti terv meghatározásainak megfelelően a következő terület-felhasználási egységekre tagolódik:

Beépítésre szánt területek: Beépítésre nem szánt területek

I. lakóterületek övezetei VI. közlekedési területek övezetei

II. vegyes területek övezetei VII. zöldterületek övezetei

III. gazdasági területek övezetei VIII . erdőterületek övezetei

IV. különleges területek övezetei IX mezőgazdasági területek övezetei

X. egyéb területek övezetei

(2) Az egyes terület-felhasználási egységek lehatárolását, és építési övezetekre való felosztását a szabályozási tervlapok tartalmazzák.

(3) A rendelet részét képező szabályozási terven ábrázolt kötelező szabályozási jeleket és elemeket csak e rendelet módosításával lehet megváltoztatni.

(4) A település közigazgatási területe beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területből áll.

(5) A beépítésre szánt területek a település központi és egyéb belterületéhez, a beépítésre nem szánt területek pedig a település külterületéhez tartoznak.

(6) A beépítésre szánt terület az alábbi terület-felhasználási egységekre (övezetekre) tagozódnak:

a) lakó övezetek

kertvárosias lakóövezetek

-Lke-1 Kertvárosias lakóövezet

-Lke-2 Kertvárosias lakóövezet (több lakásos)

falusias lakóterületek övezetei

- Lf-1 Falusias aprótelkes lakóterületi alövezet

- Lf-2 Falusias szalagtelkes lakóterületi alövezet

- Lf-3 Falusias kertes lakóterületi alövezet

b) településközpont vegyes terület övezetei

- Vt₁ Településközpont vegyes terület, jellemzően lakóépületek elhelyezésére szolgáló kis telkes alövezet

- Vt₂ Településközpont vegyes terület, jellemzően alapfokú intézmények elhelyezésére szolgáló nagytelkes alövezet

- Vt₃ Településközpont vegyes terület, jellemzően kulturális intézmények elhelyezésére szolgáló alövezet

- Vt₄ Településközpont vegyes terület, jellemzően kereskedelmi intézmények elhelyezésére szolgáló alövezet

c) gazdasági területek övezetei

- Gip-M agroipari terület

- Gksz kereskedelmi szolgáltatói övezet

d) különleges területek övezetei

- Kt temető övezete

- Küvh üvegházas kertészet övezete

- Ksze szélerőmű övezete

- Kb bánya terület övezete

-Kszt szennyvíz iszap lerakó övezete

(7) A beépítésre nem szánt terület a következő terület-felhasználási egységekre tagozódik:

a) közlekedési és közműterület

- Köu2 közúti közlekedési terület (országos főút)

- Köu3 közúti közlekedési terület (országos mellékút)

- Köu4 közúti közlekedési terület (települési gyűjtőút)

- Köu5 közúti közlekedési terület (kiszolgáló út, lakóutca)

b) zöldterület

- Z zöldterület

c) erdőterület

- Ev környezetvédelmi célú erdő

d) mezőgazdasági rendeltetésű terület

- Má-I általános mezőgazdasági övezet, szántó művelésű terület intenzív használattal

- Má-E általános mezőgazdasági övezet gyep, legelő területek – extenzív használattal

- Má-ö általános mezőgazdasági övezet az ökológiai hálózat területén belül

- Mk kertség övezete

e) egyéb rendeltetésű területek

- V-1 patak, árok, vízfolyás övezete

8. § (1) A belterületi határ módosításáról és kitűzéséről a belterületi szabályozási terv alapján kell gondoskodni, a vonatkozó és érvényben lévő rendeletekben és utasításokban foglaltak figyelembevételével.

(2) A belterületbe kerülő területek rendeltetését, övezeti besorolását a belterületi szabályozási terv határozza meg. A belterületbe vonandó területek bevonása a konkrét építési igények szerint, szakaszosan is végrehajtható. A belterületbe vonásról az ingatlan tulajdonosának kell gondoskodnia.

(3) Belterületbe vonandó területeket a külterületi településszerkezeti terv tartalmazza.

II. Fejezet

Beépítésre szánt területek

Az egyes terület-felhasználási egységekre vonatkozó előírások

Telekalakítás

9. § (1) Ha a telekalakítási terv készítése során a kialakítandó telkek bármelyike nem közelíthető meg a Szabályozási terv szerint kialakított közterületről, akkor

-amennyiben magánút kialakítható, azt a telekalakítási tervben kell megoldani,

-amennyiben közterület kialakítása vagy módosítása (bővítés, megszüntetés, -szűkítés) válik szükségessé, a Szabályozási Tervet módosítani kell.

(2) Övezet, építési övezet határa csak telek, építési telek határa mentén lehet, ezért telekalakítás (telekegyesítés) nem engedélyezhető úgy, hogy egy telekre két övezet előírásai legyenek érvényesek.

(3) A település belterületén új nyúlványos telek nem alakítható ki.

(4) A telekkialakítási eljárások során rendelkezni kell az út- és közműépítés megvalósításának feltételeiről. Új területek beépítésének feltétele, hogy a beépítésre tervezett területeken és a közterületeken a felszíni vizek akadálytalan és eróziómentes elvezetése biztosított legyen.

(5) A szabályozási terv beépítési előírásainál, ha kialakult állapot az övezeti előírásoknál intenzívebb beépítettségű, akkor a meglévő tömegen belül átalakítás, korszerűsítés végezhető. Bontás esetén az új épület a bontás előtti állapotnak megfelelő nagyságrendben építhető az oldalkertre, hátsókertre vonatkozó előírások betartása mellett. Az új létesítmény azonban ez esetben som korlátozhatja a szomszédos ingatlanok használatát, beépíthetőségét.

(6) A község közigazgatási területén megvalósuló épületek parkoló szükségletét az OTÉK 42. §-ának előírásai alapján kell meghatározni, és azt az építési telken belül kell elhelyezni.

(7) Mérnökgeológiai tárgyú problémák jelentkezésekor, valamint abban az esetben, ha a lakosság, az ingatlan tulajdonosa, a tervező, vagy az önkormányzat az altalajjal összefüggő kedvezőtlen jelenségeket észlel (talajvíz, omlásveszély), a vízügyi hatóságot, vagy a Magyar Geológiai Szolgálatot az engedélyezési eljárásba szakhatóságként be kell vonni.

Általános előírások

10. § (1) A település közigazgatási területén a már meglévő, kialakult beépítés fenntartható (állagmegóvás, felújítás engedélyezhető), de új építési munka csak a HÉSZ előírásainak betartásával végezhető.

(2) Építési engedély kiadásánál figyelembe kell venni a szabályozási terven feltüntetett, valamint egyéb jogszabályok által megalapozott, a szakhatóságok által megszabott védőterületet, védőtávolságot, védősávot.

(3) Az előkertek mélységét a környezetben kialakult beépítésnek megfelelően kell meghatározni. Az új építési övezetté váló területeken, vagy ha az adott telek környezetében nincs kialakult beépítés, az előkert mélysége legalább 3 vagy 5 m.

(4) Az oldal- és hátsókertek kialakítására az OTÉK vonatkozó előírásai a mértékadók minden olyan esetben, ahol e szabályzat ettől eltérő értékeket nem határoz meg.

(5) A jelenlegi terület-felhasználásában megváltozó, beépítésre szánt területeken építési engedély csak a teljes közmű (gáz kivételével), burkolt út és a terület vízrendezésének meglétekor adható.

(6) A beépítésre nem szánt területeken a közműellátás tekintetében az OTÉK 33. §-ában rögzített feltételek teljesítése esetén adható ki építési engedély.

(7) Homlokvonali kerítés létesítésére engedélyt kiadni az OTÉK 44. §-ának és a HÉSZ kerítésekre vonatkozó előírásai szerint lehet.

(8) A település területén állattartó építmény építési engedélyezési eljárásánál az állattartást szabályozó védőtávolságokat a melléklet szerint kell megtartani.

(9) A település közigazgatási területén a vezeték nélküli hírközlési és mikrohullámú létesítmények engedélykötelesek.

(10) Lakótelkeken csak magáncélú és–tulajdonú vezeték nélküli hírközlési létesítmények (antennaoszlopok) helyezhetők el.

(11) Az építési engedély csak mérnökgeológiai és geotechnikai vizsgálatra alapozottan adható ki a mély fekvésű, magas talajvízállású területeken.

(12) Állattartó épületek és trágyatároló a lakó és intézmény épületektől 10 méternél nagyobb távolságra helyezhetők el.

(13) A község belterületén az előkertben épületbővítés csak az építésre kijelölt határáig engedélyezhető. Különálló épület létesítése sem az oldal-, sem az előkertbe nem engedélyezhető.

(14) A község területén a csapadékvíz elvezetéséről, valamint az avar és kerti hulladék égetéséről a vonatkozó törvény alapján kell gondoskodni. A csapadékvíz elvezetése az ingatlan tulajdonosának kötelezettsége.

(15) Ahol a terv kötelező építési határvonalat nem tartalmaz, ott a kialakult állapothoz igazodva, a kialakult állapot szerint kell a tervezett épületet elhelyezni.

(16) A Katona dombon lévő területek beépítése talajmechanikai szakvélemény alapján történhet.

(17) A Sajó-folyó mértékadó árvízszintjéhez mérten + 1 m magasra ki kell emelni a földszinti padlóvonalat.

A Sajó-folyó mértékadó árvízszintjei a következők Arnót községben

Sajó-folyó MÁSZ (mBf)

57,00 115,95

58,00 116,45

59,00 117,16

I. A L A K Ó T E R Ü L E T E K Ö V E Z E T E I

Lakóterületek általános előírásai

11. § (1) A területen fő funkcióként elsősorban lakóépületek helyezhetők el, valamint

-termelő kertgazdasági építmény,

-a terület ellátását szolgáló üzleti, kereskedelmi, vendéglátó épület, 500 m² beépített szintterületig

-kézműipari építmény, 500 m² beépített szintterületig

-igazgatási, egyházi, művelődési és nevelési-oktatási, egészségügyi, szociális épület, 500 m² beépített szintterületig

-szolgáltató és szállás épületek 500 m² beépített szintterületig

-sportlétesítmény 1 ha -ig

-üzemanyagtöltő kivételesen sem helyezhető el

-nem zavaró hatású egyéb üzleti építmény

(2) Kiegészítő mellékfunkcióknál az alábbi előírásokat kell figyelembe venni:

-Ha a főfunkcióval egybeépülve egy tömeget képez, az építmény és tetőgerinc magasságra vonatkozó előírásokat kell betartani, de a főfunkció építmény magasságát nem lépheti túl.

-Különálló kiegészítő mellékfunkció építménymagassága 3,5 m lehet.

(3) A beépítési mód oldalhatáron álló, de amennyiben a telekméret megengedi, illetve szükségessé teszi, szabadon álló beépítési mód is engedélyezhető a sarkok beépítésénél, vagy szórványosan, ha a telek szélessége meghaladja a 20 m-t.

(4) Állattartó építmény utcafrontra nem épülhet. Állattartó kiegészítő funkciójú melléklétesítmények esetén a mellékletben szereplő védőtávolságokat is be kell tartani. Kisüzemi állattartás létesítményei csak környezetvédelmi és közegészségügy előírások alapján a falusias lakóövezet telkein helyezhető el.

(5) )Nagyüzemi állattartás létesítményei belterületen nem helyezhetők el.

(6) A helyi értékvédelemre kijelölt területen a lakóépület tetőfedése kerámia anyagú cserép lehet. A harsány színű, településképbe nem illő tetőfedő anyag alkalmazása nem engedhető meg.

(7) Az övezetekre vonatkozó általános követelményeket az egyes övezetekhez csatolt táblázatok tartalmazzák.

(8) A „kismélységű” telkekre vonatkozó külön előírások.

a) Ha a kismélységű telek vége nem a szomszédos telek építési oldalához csatlakozik, hátsó kertet nem kell tartani, azaz az építési hely a hátsó telekhatárhoz csatlakozik. Az épületet a hátsó telekhatárig ki lehet építeni, vagy ha a szomszédos telken már épület található, minimum 3 m távolságot kell tartani.

b) Ha a kismélységű telek vége a szomszédos telek építési oldalához csatlakozik, az övezetben előírt tűztávolság jelenti a betartandó hátsó kert méretét.

Amennyiben a hátsó telekhatárhoz csatlakozó telek is jelen előírások szerinti „kismélységű” teleknek minősül, a hátsó telekhatárra kerülő épületet tűzfallal kell a szomszédos telekhatárhoz csatlakoztatni.

Kertvárosias lakóövezetek

12. § (1) Az övezetbe azok a lakótömbök tartoznak, amelyekben a telkek túlnyomó többsége megfelel az I. sz. táblázatban előírtaknak.

(2) Az alábbi funkcionális alövezetek kerültek kijelölésre

Lke-1 KIS TELKES KERTVÁROSIAS LAKÓTERÜLETI ALÖVEZET

Lke-2 KERTVÁROSIAS TÖBBLAKÁSOS ALÖVEZET

(3) I.TÁBLÁZAT

Az építési alövezet jele	Lke-1	Lke-2
1.A kialakítható legkisebb telekméret	600 m²	700 m²
2.A beépítési mód	O (oldalhatáron álló
3.A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke	30 % m
4.A megengedett legnagyobb építménymagasság	5,0 m	6,5 m
5.A beépítés feltételének közművesítettségi mértéke	Teljeskörű
6.A zöldfelület legkisebb mértéke	50%
7.A megengedett igénybevételi, kibocsátási, szennyezettségi határértékek(környezetszennyezettségi határértékek )	Levegőtisztaságvédelem vonatkozásában: a légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló módosított 4/2002.(X.7.) KvVM rendelet, melynek I. és II. számú melléklete szerint Zaj és rezgésvédelem vonatkozásában: Kertvárosias terület-felhasználási kategória határértékei
8.Terepszint alatti építmények	Csak az építési helyen belül helyezhető el

(4) A kertvárosias lakótelkek funkcionális zónái

a) Lakó és gazdasági udvar zónája

- Az utcai telekhatártól számított 15,0-20,0 méterek között nem lakó funkciójú épületek – melyek nem lehetnek állattartó épületek - csak a főépülettel egybeépítve létesíthetők.

b) Gazdasági zóna és kert

- Az utcai telekhatártól számított 20,00-40,00 méterig terjedő zóna.

- A mellék funkciójú épületek a kötelező oldalkerti és hátsókerti méretek betartása mellett elhelyezhetők. Oldalhatárra mellék funkciójú épület csak a főépülettel megegyező telekhatárra épülhet.

- A telekhatártól számított 40 m-en túli telekrész nem beépíthető.

(5) Saroktelken a beépítési mód az építési helyre vonatkozóan oldalhatáron álló, de az építési helyen az építmény szabadonállóan is elhelyezhető

(6) A minimális teleknagyság kétszeresét meghaladó telekhányad a beépítési %- nál nem vehető számításba.

(7) Egy épületben legfeljebb két lakás lehet, és legfeljebb két rendeltetési egység helyezhető el kivéve Lke-2 övezet.

(8) A főfunkció építménye nem lehet alacsonyabb a mellékfunkció építménynél.

Falusias lakóövezetek

13. § (1) Az övezetbe azok a lakótömbök tartoznak, amelyekben a telkek túlnyomó többsége megfelel az II. sz. táblázatban előírtaknak.

(2) Az alábbi funkcionális alövezetek kerültek kijelölésre

-Lf-1 APRÓ (SZABÁLYTALAN) TELKES FALUSIAS LAKÓTERÜLETI ALÖVEZET

-Lf-2 SZALAGTELKES FALUSIAS LAKÓTERÜLETI ALÖVEZET

-Lf-3 FALUSIAS KERTES LAKÓTERÜLETI ALÖVEZET

(3) II.TÁBLÁZAT

Az építési alövezet jele	Lf-1	Lf-2	Lf-3
1.A kialakítható legkisebb telekméret	550 m²	800 m²	700 m²
2.A beépítési mód	O (oldalhatáron álló
3.A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke	30 % m
4.A megengedett legnagyobb építménymagasság	5,0
5.A beépítés feltételének közművesítettségi mértéke	Teljeskörű
6.A zöldfelület legkisebb mértéke	40%
7.A megengedett igénybevételi, kibocsátási, szennyezettségi határértékek(környezetszennyezettségi határértékek )	Levegőtisztaságvédelem vonatkozásában: a légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló módosított 4/2002.(X.7.) KvVM rendelet, melynek I. és II. számú melléklete szerint Zaj és rezgésvédelem vonatkozásában: Falusias terület-felhasználási kategória határértékei
8.Terepszint alatti építmények	Előkertben garázs lehajtó nem létesíthető

(4) Valamennyi alövezetben tetőtér beépítés megengedhető, de önálló lakrész kialakítása tetőtérben nem alakítható ki.

*Saroktelken a beépítési mód az építési helyre vonatkozóan oldalhatáron álló, de az építési helyen az építmény szabadonállóan is elhelyezhető.

**A minimális teleknagyság kétszeresét meghaladó telekhányad a beépítési %- nál nem vehető számításba.

(5) Egy épületben legfeljebb két lakás lehet, és legfeljebb két rendeltetési egység helyezhető el.

(6) A főfunkció építménye nem lehet alacsonyabb a mellékfunkció építménynél.

(7) Lakóépületek utcára néző földszintjén magánkereskedelem és szolgáltatások részére üzlethelyiség ott alakítható ki, ahol a max. bepítési %-ot, max. építménymagasságot nem növeli ill. ahol ezt a gyalogos és gépkocsi forgalom zavarása nélkül, megfelelő esztétikai és településképi kialakítással elhelyezhető. Zajos, bűzös, környezetet károsító tevékenységek falusias lakóövezetben nem engedélyezhetők. Üzlethelyiség kialakításánál az OTÉK előírásai szerinti parkoló elhelyezéséről a saját telken kell gondoskodni a tulajdonosnak.

(8) A telekhasználat belső határvonalai

a) Lakó- és gazdasági udvar határvonala

- Az utcai telekhatártól számított 10,0 méteren belül nem lakó funkciójú önálló épület nem helyezhető el.

- Az utcai telekhatártól számított 10,0 méteren belül épület csak a főépülettel egybeépítve létesíthető.

- Az állattartó funkciójú épület esetében az állattartó épületre vonatkozó védőtávolságok betartandók.

b) Gazdasági és kert határvonala

- Az utcai telekhatártól számított 10,0 métertől 40,0 méterig terjedő terület a gazdasági tevékenységek számára kijelölt zóna.

- A nem lakó funkciójú épületek a kötelező oldalkerti méretek betartása mellett az építési területen belül szabadon elhelyezhetők. Oldalhatárra épület csak a főépülettel megegyező telekhatárra épülhet.

Az utcai telekhatártól számított 40,0 méteren túl a telekrészen legfeljebb csűr építhető.

(9) A falusias lakóterületek építési telkein a telek beépített területébe beszámított módon az alábbi épületek helyezhetőek el az övezeti szabályoknak megfelelően:

- jármű- (gépkocsi, motorkerékpár, munkagép stb.) tároló

- nyári konyha, mosókonyha, szárító

- egyéb tároló építmények (tüzelőanyag- és egyéb tároló, szerszámoskamra, szín, fészer, magtár, góré, csűr, pajta stb.),

- az állattartás céljára szolgáló épületek és építmények, ahol ezt az övezeti szabályozás és az állattartási rendelet lehetővé teszi,

- kisipari vagy barkács műhely, műterem, kiskereskedelmi üzlet,

- a falusi turizmushoz kapcsolódó funkciók (idegenforgalmi, kereskedelmi, szolgáltató, szálláshely-szolgáltató funkciók),

- hőtermelést szolgáló épület (kazánház).

(10) Valamennyi övezetben szennyvizek szikkasztása átmenetileg sem engedhető meg. A szennyvíz csatornahálózat kiépítése esetén a hálózatra való rákötés kötelező.

II. A V E G Y E S T E R Ü L E T E K Ö V E Z E T E I

14. § (1) A vegyes terület lakó, kereskedelmi, szolgáltató és a települési infrastruktúra alapfokú ellátást biztosító intézményrendszerének elhelyezésére szolgál.

(2) A vegyes terület funkcionális övezetei a következők:

-Vt-1 Településközpont vegyes terület, jellemzően lakóépületek elhelyezésére szolgáló kis telkes alövezet

-Vt-2 Településközpont vegyes terület, jellemzően alapfokú és középfokú intézményi épület elhelyezésére szolgáló nagytelkes alövezet

-Vt-3 Településközpont vegyes terület, jellemzően kulturális intézmény elhelyezésére szolgáló alövezet

-Vt-4 Településközpont vegyes terület, jellemzően kereskedelmi –szolgáltatói intézmény elhelyezésére szolgáló alövezet

Településközpont vegyes terület övezeteinek

általános előírásai

15. § (1) A településközpont vegyes terület több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó és olyan helyi települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, valamint sportlétesítmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra.

(2) A településközpont vegyes területen elhelyezhető:

-lakóépület

-igazgatási épület

-kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület

-egyéb közösségi szórakoztató épület

-egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület

-sportépítmény 1 ha-ig

-parkolóház, üzemanyagtöltő kivételesen sem helyezhető el

(3) A településközpont vegyes területen az OTÉK 31. § (2) bekezdésben előírtak figyelembevételével kivételesen elhelyezhető:

-nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény

-termelő kertészeti építmény

(4) A településközpont vegyes területen nem helyezhető el önálló parkoló terület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb tehergépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára.

A településközpont vegyes terület funkcionális övezetei

16. § (1) Az övezetbe azok a telektömbök tartoznak, amelyekben a telkek túlnyomó többsége megfelel az III.sz. táblázatban előírtaknak. A terület építési övezeteinek legfontosabb előírásai:

a) A kialakult beépítésű területeken az új és az átépülő házak esetében az utcaképbe illesztést az engedélyezési terv készítésekor a szomszédos 3-3 épületet feltüntető, legalább M=1:200 utcakép készítésével, vagy fotókkal kell bemutatni. Hézagosan zártsorú építmény elhelyezés a megadott beépítési módú építési helyen belül, a műemlékileg védett környezeten kívül megengedhető.

b) A minimális teleknagyságot intézmények elhelyezésénél az ágazati szabványok és a technológiai tervek szabják meg. (pl. oktatási intézmények minimális telke)

c) Az intézményekhez az OTÉK szerinti, előírt gépjármű várakozóhelyeket telken belül kell biztosítani, amennyiben a Helyi Parkolási Rendelet az ettől való eltérési lehetőséget nem biztosítja. A teljes településközpont vegyes területre vonatkozó parkoló mérleg számításba a közterületen létesíthető parkolóhelyeket is be kell számítani.

(2) A településközpont vegyes terület alövezetei lehetnek:

-Vt-1 TELEPÜLÉSKÖZPONT VEGYES TERÜLET JELLEMZŐEN LAKÓÉPÜLETEK ELHELYEZÉSÉRE SZOLGÁLÓ KIS TELKES ALÖVEZET

-Vt-2 TELEPÜLÉSKÖZPONT VEGYES TERÜLET, JELLEMZŐEN ALAPFOKÚ INTÉZMÉNYI ÉPÜLET ELHELYEZÉSÉRE SZOLGÁLÓ NAGYTELKES ALÖVEZET

-Vt-3 TELEPÜLÉSKÖZPONT VEGYES TERÜLET, JELLEMZŐEN KULTURÁLIS INTÉZMÉNY ELHELYEZÉSÉRE SZOLGÁLÓ ALÖVEZET

-Vt-4 TELEPÜLÉSKÖZPONT VEGYES TERÜLET, JELLEMZŐEN KERESKEDELMI INTÉZMÉNY ELHELYEZÉSÉRE SZOLGÁLÓ ALÖVEZET

(3) III.TÁBLÁZAT

Az építési övezet jele	Vt-1	Vt-2	Vt-3	Vt-4
1.A kialakítható legkisebb telekméret	800 m²	800 m²	450 m²	700 m²
2.A beépítési mód	O oldalhatáron álló	SZ szaba- donálló	SZ szaba- donálló	SZ szaba- donálló
3.A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke	35 %	40 %	40 %	60 %
4.A megengedett legnagyobb építménymagasság	4,5 m	6,5 m(T)	6,5 m(T)	6,5m(T)
5.A beépítés feltételének közművesítettségi mértéke	Teljeskörű
6.A zöldfelület legkisebb mértéke	10%
7.A megengedett igénybevételi, kibocsátási, szennyezettségi határértékek(környezetszennyezettségi határértékek)	Levegőtisztaságvédelem vonatkozásában: a légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló módosított 4/2002.(X.7.) KvVM rendelet, melynek I. és II. számú melléklete szerint Zaj és rezgésvédelem vonatkozásában: Vegyes terület-felhasználási kategória határértékei
8.Terepszint alatti építmények	Csak az építési helyen belül helyezhető el

(4) A Településközpont vegyes területen a műemléki környezetben lévő telkek beépítésére (átépítésére vonatkozó külön előírások)

(5) Az építmény megjelenésére vonatkozó szabályok:

a) Lábazatképzésnél:

Kő, műkő, vagy egyéb igényes természetes anyag használható fel.

b) Falfelület képzésnél:

Vakolt, fehér, vagy pasztellszínek, rikító erős színek nem alkalmazhatók.

c) Falburkolat kialakításánál:

Kő, műkő, mészhomok tégla tagolt, plasztikus homlokzatképzés a helyi hagyományos díszítő motívumok felhasználásával, a helyi kultúra formakincseinek felhasználásával történhet.

d) Homlokzat arány rendszer kialakításánál:

A hagyományos lakókörnyezeti kultúra hagyományai szerinti nyílás és falfelület arány, valamint a homlokzat és a tető felépítmény arány kerüljön kialakításra.

Oromfal falazottan, illetve deszkázottan is megjeleníthető.

Oromfalon loggia nem építhető.

e) Tetőszerkezet kialakításánál:

A tetőidom általában utcára merőleges, hajlított ház esetén utcával párhuzamos összetett. Tető hajlásszög 35-45 fok

Lapos tető nem építhető.

Tetőfedésre pala, hullámpala, műanyag hullámlemez, műanyag síklemez nem alkalmazható.

A tető felületen álló tetőablak nem építhető, legfeljebb fekvő tetőablak egyedileg, vagy sorolva helyezhető el.

Műanyag előtető nem építhető.

f) Megjegyzés:

a) Lakó funkció esetén a minimális teleknagyság kétszeresét meghaladó telekhányad a beépítési %-nál nem vehető számításba.

*(T) Technológiai tervvel és beépítési tervvel igazolandó érték oktatási építmények esetében 20 %-os eltéréssel építhető.

Az építmény magasság templomtoronyra nem vonatkozik.

III. A G A Z D A S Á G I T E R Ü L E T E K Ö V E Z E T E I

A gazdasági területek funkcionális övezetei

17. § (1) A gazdasági terület kereskedelmi, szolgáltató és egyéb ipari tevékenységet biztosító intézményrendszerének elhelyezésére szolgál.

(2) A gazdasági terület lehet:

-Gksz - Kereskedelmi, szolgáltató terület, elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál.

-Gip-M - Mezőgazdasági, agroipari terület

Gksz építési övezet kereskedelmi, szolgáltató célra

18. § (1) Gksz építési övezet építési előírásai

a) funkciók: a.)az OTÉK 19. §. /2/3/-ban megnevezettek helyezhetők el a következő megkötésekkel:

-lakások szálláshely jelleggel is kialakíthatók

-sport, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület csak „főrendeltetésű tevékenységhez kapcsolt funkcióként” létesíthető.

b) A településképi megjelenítés feltételei:

-az építési vonalra (előkertbe) építészetileg nem kialakított építmények (nyitott vasvázas szín, hevenyészve bekerített rakatok, stb.) nem kerülhetnek. takarásukról gondoskodni kell (egyéb épület, reklámfelület, örökzöld növényzet.)

-a tevékenységhez szükséges toronyszerű építmények utcaképi elemet ne képezzenek.

-a beépítés mértéke az egyéb ágazati előírásoknak megfelelő (közlekedés, rakodás, parkolás, zöld, tűztávolságok, stb.) de max. 50 % lehet. Az építmény magasság a technológiai, építészetileg rendezett burkolata által meghatározott.

c) Az övezeten belül önálló rendeltetési egység szolgalmi jog igénybevételével nem létesíthető.

* T –vel jelölt értékek technológiafüggő értékek (tartály, darupálya)

(2) IV. TÁBLÁZAT (Gksz)

Az építési övezet jele	Gksz
1.A kialakítható legkisebb telekméret	1000 m²
2.A beépítési mód	SZ (szabadonálló)
3.A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke	50 %
4.A megengedett legkisebb-legnagyobb építménymagasság	7,5 m (T) a technológia igényelte vertikális elemeket nem kell figyelembe venni,
5.A beépítés feltételének közművesítettségi mértéke	Teljeskörű
6.A zöldfelület legkisebb mértéke	25% kötelező a látványtakaró fásítás, telken belüli háromszintes növényzettel, I. sövény, II. alacsony növésű lombfa, III. magastörzsű lombosfa
7.A megengedett igénybevételi, kibocsátási, szennyezettségi határértékek(környezetszennyezettségi határértékek)	Levegőtisztaságvédelem vonatkozásában: a légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló módosított 4/2002.(X.7.) KvVM rendelet, melynek I. és II. számú melléklete szerint Zaj és rezgésvédelem vonatkozásában: Gazdasági terület felhasználási kategória határértékei
8.Terepszint alatti építménye	Előkertben nem építhető

Legkisebb telekszélesség 25 m

* T –vel jelölt értékek technológiafüggő értékek (tartály, darupálya)

(3) A kereskedelmi, szolgáltató területen [Gksz] elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál.

(4) A TEAOR 1998. ÉU megfeleltetés alapján a III. számú tevékenységi körök. (KERESKEDELEM ÉS SZOLGÁLTATÁSOK „G” kód alatt felsoroltak), kivéve az alábbi tevékenységeket:

51.12 Alapanyag,üzemanyag ügynöki nagykereskedelem

51.23 Élőállat nagykereskedelem

51.24 Nyers-félkész bőr nagykereskedelem

51.51 Energiahordozó nagykereskedelem

51.52 Fém-, érc, nagykereskedelem

51.54 Vasárú szerelvény nagykereskedelem

51.55 Vegyi árú nagykereskedelem

51.56 Egyéb termelési célú termék nagykereskedelem

51.57 Hulladék nagykereskedelem

(5) Az övezetbe elhelyezhető gazdasági építmények (fő funkciók):

- átrakó építmény, mérlegház

- üzletház

- raktár

- szociális helység építménye

- üzemi jellegű kutató és szolgáltató építmény

- szolgálati lakó és szállásépületek

- terület ellátó alapfokú intézmény

- termék vezeték

- üzemanyagtöltő

(6) Melléképítmények:

- garázs

- kirakat szekrény

- tüzelőanyag tároló

- kazánház

(7) Terepszint alatti építmények

(talajmechanikai szakvélemény alapján)

- süllyesztett rakodó

- mérlegház

- technológiai és üzemelés-közbiztonsági célú pince helyiség

(8) A kereskedelmi szolgáltató területen a (5), (6) (7) pontban felsorolt építményeken túlmenően elhelyezhetők olyan ipari jellegű létesítmények, melyek a lakóterülettől védőtávolság betartását nem igénylik, és a szomszédos üzem funkcióját nem zavarják. (tárolás, raktározás, településgazdálkodás)

(9) A teljes közművesítettség a technológiához tartozó ellátó és biztonsági rendszerek kialakítása kötelező.

(10) A technológiai tervnek igazolnia kell az övezetre vonatkozó környezetvédelmi előírások betarthatóságát, miszerint a környezetterhelés a szomszédos telkekre és a közterületekre nem terjed át.

Gip-M mezőgazdasági, agroipari terület övezete

19. § (1) Az övezet a mezőgazdasági termeléshez kapcsolódó ipari jellegű tevékenység számára, amennyiben ahhoz saját termőterület nem tartozik.

(2) Az övezetbe a meglévő és újonnan létesülő mezőgazdasági üzemek (majorok) tartoznak, ahol a mezőgazdasági termékek feldolgozása, tárolása, a mezőgazdasági gépek, és szállítóeszközök javítása folyik, nagyüzemi állattartás vagy mezőgazdasági illetve mezőgazdasági termeléshez szorosan kapcsolódó ipari tevékenység befogadására alkalmas. Elsősorban 1000 m2-nél nagyobb telekigényű üzemek fogadására kijelölt terület.

(3) A TEAOR 1998. ÉU megfeleltetés alapján a I. számú tevékenységi körök helyezhetők el elsősorban. (MEZŐGAZDASÁG, VADGAZDÁLKODÁS, ERDŐ-GAZDÁLKODÁS „A+B” kód, továbbá a II Ipar- feldolgozóipar / A feldolgozói tevékenység DA- DB- DC, DD kód alatt felsoroltak), kivéve az alábbi tevékenységeket:

17.5. konfekcionált textiláru gyártása (kivéve: ruházat)

a) funkciók:

„védőtávolságot” igénylő tevékenységek – szakhatósági közreműködéssel – csak olyan helyre telepíthető, ahol az arra előírt védőtávolság biztosítható.

„védőterület” minden esetben kötelező, mert a környezetterhelés sem a talajra, sem a vizekre, sem a szomszédos ingatlanokra nem terhelhető, tehát létesítéskor az OTÉK 38. §. /2/-/7/ és 50 § /1/-ban előírtak szerint kell eljárni. Az eljárás függvényében az övezetben vagy lakás, vagy csak az őrzés céljára szolgáló szálláshely létesíthető.

b) A telekhatáron – látványtakarás céljából is – min. 3,0 m széles sávban három szintes növényzetet kell telepíteni.

(4) V. TÁBLÁZAT (Gip-M)

Az építési övezet jele	Gip-M
1.A kialakítható legkisebb telekméret	1000 m²
2.A beépítési mód	SZ (szabadonálló)
3.A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke	40 %
4.A megengedett legkisebb-legnagyobb építménymagasság	7,5 m (T) a technológia igényelte vertikális elemeket nem kell figyelembe venni,
5.A beépítés feltételének közművesítettségi mértéke	Teljeskörű
6.A zöldfelület legkisebb mértéke	25% kötelező a látványtakaró fásítás, telken belüli háromszintes növényzettel, I. sövény, II. alacsony növésű lombfa, III. magastörzsű lombosfa
7.A megengedett igénybevételi, kibocsátási, szennyezettségi határértékek(környezetszennyezettségi határértékek)	Levegőtisztaság-védelem vonatkozásában: a légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló módosított 4/2002.(X.7.) KvVM rendelet, melynek I. és II. számú melléklete szerint Zaj és rezgésvédelem vonatkozásában: Gazdasági terület-felhasználási kategória határértékei
8.Terepszint alatti építménye	Előkertben nem építhető garázslehajtó

*Legkisebb telekszélesség 25 m

(5) A teljes közművesítettség a technológiához tartozó ellátó és biztonsági rendszerek kialakítása kötelező.

(6) A technológiai tervnek igazolnia kell az építési övezetre vonatkozó környezetvédelmi előírások betarthatóságát. A környezetterhelés a szomszédos telkekre és a közterületekre nem terjedhet át.

IV. A K Ü L Ö N L E G E S T E R Ü L E T E K Ö V E Z E T E I

A különleges területek funkcionális övezetei

20. § (1) Az övezetbe azok a területek tartoznak, amelyekben a telkek túlnyomó többsége megfelel az VII. sz. táblázatban előírtaknak. A különleges területbe azok a területek tartoznak, amelyek a rajtuk elhelyezendő építmények különlegessége miatt (helyhez kötöttek, jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre, vagy a környezetük megengedett külső hatásaitól is védelmet igényelnek), a települési infrastruktúra jelentős intézményei.

(2) A különleges területek minősülnek az alábbi létesítmények elhelyezésére kijelölt területek:

- Kt temető övezete

- Küvh üvegházas kertészet övezete

- Ksze szélerőmű övezete

- Kb bánya terület övezete

- Kszt szennyvíz iszap lerakó övezete

- Ksz szabadidő terület övezete

21. § (1) A különleges területbe azok a területek tartoznak, amelyek a rajtuk elhelyezendő építmények különlegessége miatt (helyhez kötöttek, jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre vagy a környezetük megengedett külső hatásaitól is védelmet igényelnek) az OTÉK 10-23. §-ok szerinti területektől eltérő területek.

(2) VI. TÁBLÁZAT

Az építési övezet jele	Kt	Küvh	Ksze	Kb	Kszt	Ksz
1.A kialakítható legkisebb telekméret (m2)	1000	1000	1000	1000	1000	1000
2.A beépítési mód	SZ	SZ	SZ	SZ	SZ	SZ
3.A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke(m)	5%	40%	10%	K+5 %	K+5 %	15
4.A megengedett legnagyobb építménymagasság	3,5	6,0 (T)	4,5 (T)	4,5 (T)	3,5 (T)	4,5 (T)
5.A beépítés feltételének közművesítettségi mértéke	r	t	r	r	r	r
6.A zöldfelület legkisebb mértéke	40%	40%	40%	40%	40%	40%
7.A megengedett igénybevételi, kibocsátási, szennyezettségi határértékek (környezetszennyezettségi határértékek)	Levegőtisztaság-védelem vonatkozásában: a légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló módosított 4/2002.(X.7.) KvVM rendelet, melynek I. és II. számú melléklete szerint Zaj és rezgésvédelem vonatkozásában: Különleges terület-felhasználási kategória határértékei
8.Terepszint alatti építmények	Előkertben nem építhető

r (részleges közművesítés)

t (teljeskörű közművesítés)

BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK ÉPÍTÉSI ÖVEZETEI

V. K Ö Z L E K E D É S I T E R Ü L E T E K Ö V E Z E T EI

22. §⁶ (1) Az övezetbe tartoznak az országos és helyi közutak, kerékpárutak, gépjármű várakozó helyek, mezőgazdasági fő gyűjtő utak, gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezető rendszereikkel, környezetvédelmi építményeikkel, közműveikkel és hírközlési építményeikkel együtt.

(2) A közlekedési területek övezetében a közlekedést kiszolgáló közlekedési építmények, kereskedelmi, szolgáltató épületen belül, vendéglátó szálláshely épület, igazgatási épület, gazdasági épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgálati lakás helyezhető el.

(3) Az övezetben elhelyezhető épületek és építmények által elfoglalt terület a közlekedési és közműterület 2%-át, az újonnan elhelyezendő épületek magassága a 7,5 m-t nem haladhatja meg.

(4) A közúti közlekedési területek övezetei

1. Köu-2 övezet: országos főút

3-as számú főút és a tervezett 306-os számú főközlekedési út szabályozási szélessége a módosított szabályozási terv szerint (kisajátítási vonalon belül)

2. KÖu-3 övezet országos mellékút

2617-es számú országos mellékút szabályozási terv szerint

3. KÖu-4 övezet: kistérségi összekötőút szabályozási terv szerint

4. KÖu-6 övezet: szerviz út szabályozási terv szerint

(5) A főút működésével összefüggő építmény kivételével - az úttengelytől számított 50 méteren belül, az egy- és kétszámjegyű országos közút esetében az úttengelytől számított 25 méteren belül, nem létesíthető lakóépület, oktatási, egészségügyi, szociális és igazgatási épület.

(6) ⁷ A külterületi szabályozási terven jelölt tervezett szabályozási vonalak az autópálya végleges műszaki tervei alapján pontosítottan legfeljebb +-5,0 mértékkel elmozdíthatók, amennyiben igazolhatóan más megoldás nem lehetséges. Belterületen a tervezett szabályozási vonal elmozdítása legfeljebb +-3,0 méterrel történhet.

23. §

Egyéb előírások a közlekedés és közmű területek építési övezeteire

(1) az állóforgalom számára közterületi parkolót kell létesíteni

a) a temető és a sportpálya mellett

b) egyebekben az OTÉK 42. §. /1/-/10/ bekezdései előírásai érvényesek.

(2) Közmű és hírközlési létesítmény

a) belterületen csak közterületen helyezhető el a HÉSZ ahhoz kapcsolódó előírásaiban rögzített megszorításokkal

b) Külterületen a „hálózati infrastruktúrák” biztonsági sávját a vonatkozó ágazati előírások szerint kell kialakítani.

c) a sugárzott hírközlés magassági korlátozó hatását a terv tartalmazza

V I. Z Ö L D T E R Ü L E T E K Ö V E Z E T E I

Általános előírások

24. § (1) A település területén az OTÉK 6. §. (3) és 27. §. alapján a belterületen:

Közpark

25. § (1) Az övezetbe a pihenő- és játszóparkok tartoznak.

(2) Területüknek közútról, köztérről közvetlenül megközelíthetőnek kell lennie.

Gyermekkocsival, kerekesszékkel is megközelíthetőnek és használhatónak kell lennie.

(3) Az övezetben elhelyezhető: - a pihenést és testedzést szolgáló építmények

(sétaút, pihenőhely, tornapálya, gyermekjátszótér,stb.)

- vendéglátó, elárusító épület, nyilvános illemhely

- a terület fenntartásához szükséges épület

(4) Épületek a telekterület max. 2%-os beépítettségével helyezhetők el.

V I I. E R D Ő T E R Ü L E T E K Ö V E Z E T E I

Általános előírások

26. § (1) A település igazgatási területén az OTÉK 6. § (3) és 28. § alapján az erdőterületek övezetek-e való bontása a településszerkezeti terv terület-felhasználásra vonatkozó meghatározásai alapján:

Ev védelmi célú erdőövezet

Védelmi rendeltetésű erdők

27. § (1) Telepítésük szükség szerint a környezetre ártalmas bűzös üzemek, hulladéklerakó helyek védőtávolságának csökkentése, a lakóterületek védelme érdekében történik.

(2) Területükön épületek nem helyezhetők el.

I X . M E Z Ő G A Z D A S Á G I T E R Ü L E T E K Ö V E Z E T E I

Általános előírások

28. §⁸ (1) A település külterületének, mezőgazdasági termelést (növénytermelést, állattenyésztést továbbá termékfeldolgozást és tárolást) szolgáló része.

(2) A mezőgazdasági területeken a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően a következő övezetek kerültek kijelölésre:

1.Má-I általános mezőgazdasági terület (intenzív használattal)

2.Má-E általános mezőgazdasági terület (extenzív használattal)

3.Má-Eö általános mezőgazdasági terület (extenzív használattal) az ökológiai hálózat övezetének területén belül

4. Má-Ix korlátozott használatú mezőgazdasági terület övezete nagyvízi meder övezetén belül (intenzív használattal)

5. Má-Ex korlátozott használatú mezőgazdasági terület övezete nagyvízi meder övezetén belül (extenzív használattal)

6. Mk kertség övezete

(3) A területen elhelyezhető építményeket jelen szabályzat és az adott terület építési hagyományainak megfelelően kell kialakítani.

⁹Má-E és Má-I övezet

Általános mezőgazdasági övezetei (extenzív és intenzív használattal)

29. § (1) Az övezetbe a mezőgazdasági területek azon- viszonylag egybefüggő részei tartoznak, ahol a szántó és legelő művelésű területek meghatározó arányban találhatók. A telekalakítás és építés feltételei a meghatározó tevékenységhez igazodva kerültek meghatározásra.

(2) Az övezetben a környezet kímélő gazdálkodás biotermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei, valamint ha azt a hatósági előírások az ott folytatott tevékenység védőtávolsága miatt egyébként nem tiltják meg, a tulajdonos, vagy az ott dolgozók részére lakóépület helyezhető el, ahol az elhelyezésre kerülő lakóépület számára szolgáló terület nem haladhatja meg, az egyébként beépíthető terület felét.

(3) Az övezetekre vonatkozó előírásokat a következő táblázat szerint kell meghatározni.

VII.TÁBLÁZAT

Az övezet jele	Má-E	Má-I
1.A kialakítható legkisebb telekméret	6000 m² +5 ha
2.A beépítési mód	SZ szabadonálló
3.A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke	3%
4.A megengedett legnagyobb építménymagasság	4,5
5.A beépítés feltételének közművesítettségi mértéke	Részleges

29/A. §¹⁰ (1) Má-Eö, Má-Ix és Má-Ex övezetben épület nem helyezhető el.

(2) Má-Eö övezetben új létesítményként nagyfeszültségű távvezeték, mobil átjátszó torony, szélerőmű-torony nem helyezhető el.

Mk övezet

Kertség övezetei (intenzív használattal)

30. § (1) A 720 m2-t el nem érő területű telken építményt elhelyezni nem szabad

(2) A 720-1500 m2 közötti területnagyságú telken - a nádas, a gyep és a szántó művelési ágban nyilvántartottak kivételével - 3%-os beépítettséggel elsősorban a tárolás célját szolgáló egy gazdasági épület és terepszint alatti építmény (pince) helyezhető el

(3) Az 1500 m2-t meghaladó területű telken építmény 3%-os beépítettséggel helyezhető el.

(4) VIII. TÁBLÁZAT

Az övezet jele	Mk
1.A kialakítható legkisebb telekméret	3000 m² + 5 ha
2.A beépítési mód	SZ szabadonálló
3.A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke	3%
4.A megengedett legnagyobb építménymagasság	4,5
5.A beépítés feltételének közművesítettségi mértéke	Részleges

Mezőgazdasági birtoktest és birtokközpont kialakítás előírásai

31. § (1) Arnót község közigazgatási területén az OTÉK 29. § (5)-(8) bekezdései, ill. az OTÉK 1. sz Melléklet 55/A pontja figyelembe vételével mezőgazdasági birtoktest és birtokközpont kialakítható.

(2) A birtoktest szükséges minimális területi nagysága 35 ha, de a birtokközpont kialakítása a művelési ágakat és az azok által elfoglalt telekterületet figyelembe véve csak abban az esetben megengedett, ha a birtoktesthez tartozó telkek összterületéből (egyéb művelési ágak mellett) legalább 3 ha rét-legelő és 5 ha egyéb művelési ágú, vagy szántó, halastó

(3) Ha a birtoktest csak gyep művelési ágú telekből, telkekből áll, azok összkiterjedé-sének legalább 35 ha –nak kell lennie.

Az OTÉK 29. § (7) bek. szerinti kiegészítő központból birtoktestenként 2 db létesíthető Arnót területén.

A birtokközpont telke legalább 1 ha (10000 m²) legyen, beépítettsége max. 30 % lehet és a telek min. 45 %-át zöldfelületként rét –legelő, vagy gyep művelési ág kell legyen

(4) A birtokközpont telkén lakóépület is elhelyezhető, de annak alapterülete max. 200 m2, építmény magasága max. 4,0 m lehet.

A birtokközpont telkén max. 2 db lakás létesíthető

A birtokközpont telkén a gazdasági épületek építménymagassága max.5,5 m, kivételesen – technológia, funkció által indokoltan – max.6,5 m lehet.

Gazdasági épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára állandó tartózkodásra alkalmas helyiségek kialakíthatók.

(5) Birtokközpont, kiegészítő központ korlátozott funkciójú mezőgazdasági terület övezetében nem alakítható ki.

Kiegészítő központ kialakítására is a fenti előírások vonatkoznak, azzal az eltéréssel, hogy kiegészítő központ már legalább 3000 m²kiterjedésű telken is létesíthető, de kiegészítő központ területén lakóépület nem építhető.

(6) Birtokközpont, illetve kiegészítő központ kialakítás céljára a gazdasági rendeltetésű erdőövezetbe sorolt területen meglévő (az erdőterületek közé ékelődő) tanyák, tanyaudvarok, mezőgazdasági művelésű ágú telkek is felhasználhatók, ha területnagyságuk megfelelő méretű.

(7) A birtokközpont, kiegészítő központ telkén nagy létszámú állattartó telep (az Állategészségügyi Szabályzat kiadásáról szóló 41/1997. (V. 28.) FM rendelet meghatározása szerinti értelmezésben – lásd Függelék) belterülethez, lakóterülethez, üdülőterülethez, különleges szabadidős, sport, strand területhez 300 m-nél, vízfolyásokhoz, vízfelületekhez 100 m-nél közelebb, illetve hidrogeológiai védőterületen nem létesíthető. Hígtrágyás rendszerű állattartás csak úgy folytatható, hogy az nem járhat együtt szabadtéri (fedetlen) trágyalégyűjtő létesítésével, illetve talaj, vagy felszíni és felszín alatti vizek szennyezésével és a fentebb jelzett terület-felhasználású területeken zavaró bűzhatással.

X. E G Y É B T E R Ü L E T E K Ö V E Z E T E I

V-1 jelű övezetek

Vízgazdálkodási területek

32. §¹¹ (1) A vízgazdálkodási területek övezetei a következők

V-1 folyó, patak, csatorna és parti sávja

V-2 tó

V-3 árvízvédelmi töltés

V-4 árvízlevezető vápa

(2) Valamennyi V jelű övezetben csak a vízgazdálkodással, vízkárelhárítással, árvédelemmel kapcsolatos építmények és műtárgyak (zsilipek, átereszek stb.), illetve a magasabb rendű jogszabályokban meghatározott funkciójú épületek helyezhetők el, figyelembe véve a vízügyi rendelkezéseket is.

(3) A vízgazdálkodási területként meghatározott vízfolyásokon, árkokon épített híd közterületi kapcsolatnak számít (közút vagy magánút) ezért az építési telkek megközelítésénél figyelembe lehet venni.

(4) A meder-fenntartási munkák folytatásához a partéltől számított 6,00 m-es széles felvonulási területet biztosítani kell a munka- és szállító gépek szabad közlekedése számára.

(5) V-1 övezetben a védőövezeten belül ideiglenes építményt, kerítést sem lehet elhelyezni a meder megközelítésének és az elvégzendő vízgazdálkodási- árvízvédelmi és karbantartási-szakfeladatok ellátásának biztosítása érdekében.

(6) A V-3 övezetben nyílt ártéri területen, a hullámtéren és a töltés mentett oldali lábvonalától számított 110,0 m széles sávban tervezett létesítmények tervezésekor az illetékes vízügyi hatósággal egyeztetni szükséges, valamint a hozzájárulásukat meg kell szerezni.

(7) A V-4 Vápa övezetében az árvíz biztonságos levezetése érdekében csak gyepes terület lehet, fás és cserjés növényzet nem telepíthető és nem tartható fenn.

X I. AZ ÉPÍTÉSZETI ÉS TERMÉSZETI ÉRTÉKEK VÉDELME

Az építészeti környezet védelme

33. § (1) A község épített környezetének védelme, építészeti-utcaképi jellegzetességeinek megőrzése érdekében

(2) Hagyományőrző építészeti karaktervédelem: A beépítés hagyományos jellegzetességeit viszonylag egységesen megőrző településrészek, utcák hangulatának, építészeti értékeinek megőrzése, valamint a folyamatos átépítések során megvalósítható még egységesebb, összefüggő utcaképi megjelenés, látványvédelem megvalósulása érdekében kerül bevezetésre.

(3)¹²

(4) A régészeti lelőhelyek védelméről a 2001. évi LXIV. törvény a kulturális örökség védelméről rendelkezik. A még beépítetlen területeken el kell készíteni a régészeti lelőhelyek topográfiáját, a veszélyeztetett régészeti lelőhelyek feltárását, és biztosítani azok anyagának megfelelő elhelyezését.

(5) A védetté nyilvánított régészeti lelőhelyen nem lehet olyan tevékenységet folytatni, amely a lelőhelynek akár részleges állapotromlását eredményezheti.

a) A földmunkával járó fejlesztésekkel, beruházásokkal a nyilvántartott régészeti lelőhelyeket el kell kerülni, ha ez nem lehetséges, előzetes feltárást kell végezni. (2001. évi LXIV. törvény a kulturális örökség védelméről 22. §. (3).

(6) A régészeti feltárás költségeit – a mentő feltárások kivételével – annak kell fedeznie, akinek érdekében a feltárás szükségessé vált.

A Helyi értékvédelemmel kapcsolatos szabályozás

34. §¹³

X I I. SAJÁTOS JOGINTÉZMÉNYEK

Tilalmakkal, korlátozásokkal érintett területek

35. §¹⁴

36. §¹⁵

X I I I. Z Á R Ó R E N D E L K E Z É S E K

37. § (1) Ez a rendelet 2008. december hó 16-án kerül kihirdetésre és a kihirdetés napjától számítva 15 nap elteltével 2009. január hó 2. napján lép hatályba.

(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a 18/2001(12.19) rendelete hatályát veszti.

1. függelék¹⁶

2. függelék

2. SZÁMÚ FÜGGELÉK

Közegészségügyi érdekek miatt betartandó védőtávolságok méterben

1.	2.	3.	4.	5.	6.	7.	8.	9.	10.	11.	12.	13.	14.
1.	100	100	200	500	200	500	500	500	1000^x	1000^x	500	500	200
2. 100	-	-	100	200	100	300	500	50	1000^x	1000^x	100	100	100
3. 100	-	-	200	100	100	200	200	100	1000^x	1000^x	100	100	100
4. 200	100	200	-	50	100	100	100	200	1000^x	1000^x	200	100	100
5. 500	200	100	50	-	100	50	100	50	1000^x	1000^x	200	100	100
6. 200	100	100	100	100	-	50	50	100	1000^x	1000^x	50	50	50
7. 500	100	200	100	50	50	-	-	50	1000^x	1000^x	50	50	100
8. 500	500	200	100	100	50	-	-	100	1000^x	1000^x	50	50	100
9. 500	50	100	200	50	100	50	100	-	1000^x	1000^x	100	100	200
10. 1000	1000^x	1000^x	1000^x	1000^x	1000^x	1000^x	1000^x	1000^x	-	-	50	500	100
11. 1000	1000^x	1000^x	1000^x	1000^x	1000^x	1000^x	1000^x	1000^x	-	-	50	500	500
12. 500	100	100	200	200	50	50	50	100	50	50	-	-	300
13. 500	100	100	100	100	50	50	50	100	500	500	-	-	200
14. 200	100	100	100	100	50	100	100	200	100	500	300	200	-

^x Környezeti hatástanulmány támogató véleménye esetén legfeljebb

500 méterre csökkenthető

Jelmagyarázat:

1.Kóház, szanatórium 8.Járműtelep és javítóműhely

2. Lakó és szállás épület 9.Vendéglátó lét./italbolt,diszkó

3. Üdülő 10.Fertőzésveszélyes kockázatot jelentő létesítmény

4.Oktatási és nevelési létesítmény 11.Bűz és porkibocsátókockázatot jelentő létesítmény

5.Sportlétesítmények 12.Elsőrendű főközlekedési út

6.Menőállomás, tűzoltóság 13.Üzemanyag töltő állomás

7.Tömegközl.eszköz pályaudvara 14.Temető

3. függelék¹⁷

4. függelék

4. SZÁMÚ FÜGGELÉK

Állattartására szolgáló épületek védőtávolságai

Védőtávolság
Állattartásra szolgáló épületek	A telek utcai telekhatárá-tól	lakóépülettől	ásott	fúrott	csatlakozó vízvezeték töl		vezetéki csaptól
Állattartásra szolgáló épületek	A telek utcai telekhatárá-tól	lakóépülettől	Kúttól		csatlakozó vízvezeték töl		vezetéki csaptól
Nagy haszonállat esetén
1-2 állatig 3-5 állatig 6-10 állatig 10 fölött	15	5	15	5	2		3
	20	10	20	10	5		5
	25	10	20	15	5		5
	30	15	30	20	10		10
Haszonállat esetén
1-5 állatig 6-10 állatig 11-15 állatig 15 fölött	15	5	15	5	2		3
	20	10	15	5	2		3
	25	20	15	10	3		5
	30	15	20	15	10		10
Kis haszonállat esetén
prémes állat 10 állatig 11-30 állatig 30 fölött
	15	5	10	5	1	-
	20	10	15	10	2	-
	25	15	20	15	10	10
Baromfi félék
20 állatig 21-50 állatig 50-200 állatig 200 fölött	15	0	10	5	1	-
	15	10	10	5	1	-
	25	15	15	10	5	-
	30	20	20	15	10	10

5. függelék

5. SZÁMÚ FÜGGELÉK

	Tűztávolság mértéke ( m ) ( 1500 MJ/m² feletti számított tűzterhelés esetén 2 m-rel, 3000 MJ/m² felett 4 m-el, középmagas épület esetében 4 méterrel, magas épület esetében 8 méterrel növelendő az adott érték )
Építmény tűzveszélyességi osztálya	„A-B”			„C”				„D-E”
Tűzállósági fokozat	I	II	III^*	I	II	III	IV^*	I	II	III	IV	V^*
Szomszédos építmény felé néző homlokzat
Tűzfal	10			0
Nem éghető nyílás nélküli falszerkezet
Lapos tető vagy nem éghető fedélszerkezet és héjazat esetén	10	11	13	7	7	8	10	6	6	6	8	9
Éghető fedélszerkezet és nem éghető héjazat	-	12	14	-	8	9	10	-	6	7	9	10
Éghető fedélhéjazat esetén	-	-	-	-	9	10	12	-	8	9	10	11

Nem éghető falszerkezet nyílással (üvegezett fal is)
Lapos tető vagy nem éghető fedélszerkezet és héjazat esetén	12	12	14	7	8	9	12	7	7	8	10	12
Éghető fedélszerkezet és nem éghető héjazat	-	13	15	-	8	9	12	-	7	8	10	12
Éghető fedélhéjazat esetén	-	-	-	-	10	11	13	-	9	10	11	13
Éghető anyagot tartalmazó falszerkezet
Lapos tető vagy nem éghető fedélszerkezet és héjazat esetén	-	-	-	-	-	10	12	-	-	9	10	12
Éghető fedélszerkezet és nem éghető héjazat	-	-	-	-	-	11	13	-	-	10	11	12
Éghető fedélhéjazat esetén	-	-	-	-	-	13	15	-	-	11	12	13

Kiegészítő rendelkezések

1 – Eltérő tűztávolsági követelményeknél minden esetben a nagyobb tűztávolsági értéket kell megtartani.

2 - ^*az OTSZ 5. § (3) bekezdésében foglalt esetekre

3 – A „C-E” tűzveszélyességi osztályú, I-III tűzállósági fokozatú, legfeljebb 800 MJ/ m² számított tűzterhelésű, lapos tető vagy nem éghető héjazatú, éghető anyagot nem tartalmazó falszerkezetű építmények esetében, ha a szemben álló épületek homlokzatmagasságai nem haladják meg a 6 métert, a tűztávolság mértéke 6 m-ig csökkenthető.

4 - A tűzfalas kialakítású épületeknél meghatározott értékek csak abban az estben alkalmazhatók, ha tervezett építmény magassága a mellette álló épületnél nagyobb, vagy az is tűzfalas kialakítású. Ellenkező esetben a tűztávolság mértéke a szemben álló épület homlokzatmagasságának 50 %-a, de legalább 4 méter legyen.

5 – Saját telken álló „C-E” tűzveszélyességi osztályba tartozó épületek estében nem kell tűztávolságot tartani, ha az alapterületek összevonása egyéb tűzvédelmi előírásokat nem sért. (tűzszakaszterület, oltóvíz, stb.)

6 – Az egyes építményeknél meghatározott tűzoltási felvonulási terület létesítési kötelezettségét a tűztávolság meghatározásánál figyelembe kell venni.

Tűztávolságok a Miskolci H. Ö. Tűzoltóság illetékességi területén

1. melléklet

2. melléklet

2/1. melléklet

1/1. melléklet

2/2. melléklet

3. melléklet

4. melléklet

Módosítva a 6/2013(V.18.) önkormányzati rendelet 1. §-a alapján

Hatályon kívül helyezve az 5/2016(III..02) rendelet alapján.

Módosítva a 6/2013(V.18.) önkormányzati rendelet alapján

⁴