1. § A Képviselő-testület és szervei számára az Mötv-.ben és más jogszabályokban meghatározott feladat- és hatásköri, szervezeti és működési előírásokat az SZMSZ-ben foglaltak figyelembevételével kell alkalmazni.

2. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Nemesbük község Önkormányzata ( továbbiakban : Önkormányzat )

(2) Az önkormányzat székhelye: 8371 Nemesbük, Petőfi S. u. 1.

(3) Az önkormányzat hivatalának megnevezése:

Zalacsányi Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Önkormányzati Hivatal), Székhelye: 8782 Zalacsány, Zrínyi u. 6.,Kirendeltségei: 8371 Nemesbük, Petőfi u. 1., 8395 Felsőpáhok, Szent István u. 67.

(4) Az önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati jogok gyakorlásával felruházott szervezet: Nemesbük község Önkormányzat Képviselő-testülete. A képviselő-testület egyes hatásköreinek gyakorlását a polgármesterre, bizottságaira, társulásra átruházhatja. E hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, a hatáskör gyakorlására vonatkozó döntését visszavonhatja.

(5) Illetékességi területe: Nemesbük község közigazgatási területe.

(6) Az önkormányzat működési területére vonatkozó adatok: a község közigazgatási területe: 998 ha, a község lakosainak száma: 2019. január 1-én 803 fő.

(7) Az önkormányzat hivatalos honlapja a www.nemesbuk.hu

(8) Az Önkormányzat hivatalos hirdetőtáblája: a 8371 Nemesbük, Petőfi u. 1. szám alatt, a Zalacsányi Közös Önkormányzati Hivatal Nemesbüki Kirendeltségén lévő hirdetőtábla.

3. § (1) Az önkormányzat jelképe: a címer,a zászló és a pecsét, amelyekről valamint használatuk rendjéről a képviselő-testület rendeletet alkot.

(2) Az önkormányzat képviselő-testülete, a képviselő-testület bizottságai kör alakú pecsétjén középen a Magyar Köztársaság címere van, a köríven pedig a következő felirat olvasható: Nemesbük Önkormányzat Képviselőtestülete

(3) Az önkormányzat polgármestere kör alakú pecsétjén középen a Magyar Köztársaság címere van, a köríven pedig a következő felirat olvasható: Nemesbük Község Polgármestere

(4) Az Önkormányzat hivatalának kör alakú pecsétjén középen a Magyar Köztársaság címere van, a köríven pedig a következő felirat olvasható:

Zalacsányi Közös Önkormányzati Hivatal.

(5) Az Önkormányzat igazgatási feladatait ellátó kirendeltség kör alakú pecsétjén középen a Magyar Köztársaság címere van, a köríven pedig a következő felirat olvasható:

Zalacsányi Közös Önkormányzati Hivatal Nemesbüki Kirendeltsége.

4. § Az önkormányzat a helyi kitüntetések és elismerő címek, alapítására és adományozására külön rendeletet alkot.

5. § (1) Az önkormányzat ellátja a törvényben meghatározott kötelező és az általa önként vállalt feladat- és hatásköröket.

(2) Az önkormányzat által ellátott, (1) bekezdésben felsorolt feladatokhoz tartozó szakfeladatokat és az Önkormányzat törzskönyvi alapadatait ezen rendelet 1. melléklete tartalmazza.

(3) Az önkormányzat által a helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatokat a 2. melléklet tartalmazza.

(4) Az önkormányzat a törvényben meghatározott kötelező feladatain túlmenően - a képviselő-testület vagy a helyi népszavazás döntésével - önként vállalhatja minden olyan helyi közügy önálló megoldását, amelyet jogszabály nem utal más szerv kizárólagos hatáskörébe. Az önkormányzat az önként vállalt helyi közügy feladatellátásának mértékét és módját a feladatvállalást tartalmazó döntésében - önkormányzati rendeletben vagy képviselő-testületi határozatban - esetenként határozza meg. Az önként vállalt helyi közügyek finanszírozását az önkormányzat költségvetési rendelete tartalmazza. Az önkormányzat a helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében önként vállalt feladatait az 3. melléklet tartalmazza.

(5) Az önkormányzati feladatok ellátását a képviselő-testület és szervei biztosítják. A képviselőtestület szervei: a polgármester, a képviselő-testület bizottságai, az önkormányzati hivatal, a jegyző, továbbá a társulás.

6. § (1) A Képviselő-testület át nem ruházható feladat és hatásköreit törvény állapítja meg.

(2) A képviselő-testület a Nyugat-Balaton és Zala folyó Medence Nagytérség Települési Szilárd Hulladékai Kezelésének Korszerű Megoldására létrehozott Önkormányzati Társulás (rövidített neve: ZALAISPA Hulladékgazdálkodási Társulás) - a továbbiakban Társulás - célját képező projekt keretében kizárólag egyszemélyes gazdálkodó szervezet alapítására és vezetőjének kinevezésére irányuló hatáskörét a Társulásra átruházza.

(3) A Képviselő-testülettől a polgármesterre és a jegyzőre átruházott hatáskörök jegyzékét a 4. melléklet tartalmazza.

7. § (1) A képviselő-testület az önkormányzat legfőbb szerve.

(2) A képviselő-testület 5 főből áll. A képviselők névsorát az 1. függelék tartalmazza.

8. § (1) A képviselő-testület éves munkaterv alapján működik. A munkaterv szerinti ülés a rendes ülés. A képviselő-testület a rendes ülésén a munkatervben megállapított és a polgármester által a meghívóban előterjesztett napirendeket tárgyal. A munkatervi javaslatot a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé.

(2) A munkaterv összeállításához a polgármester javaslatot kér:

(3) A polgármester a munkatervi javaslat beterjesztésekor tájékoztatást ad valamennyi beérkezett javaslatról, továbbá azok - esetleges - figyelmen kívül hagyásának indokairól.

(4) A munkaterv tartalmazza:

9. § (1) A rendes üléseket általában az adott hónap első keddjén 17 órára kell összehívni, de a ettől a polgármester eltérhet.

(2) A képviselő-testület július hónapban rendes ülést nem tart.

(3) A képviselő-testület az üléseit az önkormányzati hivatalban 8371 Nemesbük, Petőfi u. 1. szám alatt tartja. Más önkormányzati testülettel együttes ülést megegyezés szerinti helyszínen tartja a Képviselő-testület . A közmeghallgatást tartalmazó üléseit a Művelődési Ház (Nemesbük, Rákóczi u. 62.) nagytermében tartja a Képviselő-testület .

(4) A képviselő-testület ülése a munkatervben rögzített időpontontól eltérően is összehívható: rendkívüli ülés.

10. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén a képviselő-testület tagjaiból választott alpolgármesterek, a polgármester és az alpolgármesterek együttes akadályoztatása esetén az Ügyrendi Bizottság elnöke hívja össze.

(2) A polgármester az ülés tervezett időpontjáról, legkésőbb az ülést megelőző 3. napon, meghívóban értesíti a képviselőket. A meghívó és a napirendek előterjesztései papíralapon kerülnek megküldésre.

(3) Rendkívüli ülés összehívása esetén, az összehívásra vonatkozó formai követelmények mellőzhetők. A polgármester intézkedése alapján sürgős, halasztást nem tűrő esetben, a meghívó az ülés napján is megküldhető, ekkor el lehet tekinteni az írásbeliségtől, de a sürgősség okát és a napirendet ez esetben is közölni kell.Az értesítésnek az ülés időpontja előtt legalább 4 órával meg kell történnie.

(4) A képviselő-testület ülését a polgármester haladéktalanul köteles összehívni, a képviselő-testület hatáskörébe tartozó olyan halaszthatatlan ügyben, amelyben a késedelem, jelentős kárral, vagy egyéb hátránnyal járna.

(5) A képviselő-testület rendkívüli ülésének összehívása kötelező továbbá a Mötv.-ben meghatározott esetekben.

(6) A meghívó tartalmazza:

(7) A meghívóban a javasolt napirendi pontokat a következő sorrendben kell feltüntetni:

11. § (1) A képviselő-testület ülésének összehívására vonatkozó kezdeményezést - a javasolt napirendek megjelölésével, valamint az ülés összehívásának indokaival - írásban kell a polgármesternél benyújtani.

(2) A polgármester az indítvány benyújtásától számított 15 napon belüli időpontra tűzi ki a képviselő-testület rendkívüli ülését. A meghívóban jelzi a rendkívüli ülés összehívásának indokát és az ülés napirendjét.

(3) A Mötv.-ben meghatározott esetekben, a képviselő-testületi ülését, a polgármester 15 napon belüli időpontra köteles összehívni, az ülés indokának, időpontjának, helyszínének és napirendjének meghatározásával. Amennyiben a polgármester, a kormányhivatal képviselő-testület összehívására tett indítványának 15 napon belül nem tesz eleget, a képviselő-testület ülését a kormányhivatal hívja össze.

12. § (1) A képviselő-testület ülésére - a képviselő-testület tagjain és az aljegyzőn kívül - tanácskozási joggal meg kell hívni:

(2) Egyes napirendek tárgyalásához a polgármester az (1) bekezdésben felsoroltakon kívül más személyeket is meghívhat.

(3) A meghívottat meghívójában tájékoztatni kell, hogy tanácskozási joggal történik-e a meghívása. A tanácskozási joggal meghívott a napirendi ponthoz egy alkalommal, legfeljebb három perc időtartamban szólhat hozzá.

(4) Az érintett kérésére, választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, annak visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor a képviselő-testület zárt ülést tart. Az érintettnek, a zárt ülés tartására vonatkozó kérését, a polgármesterhez kell eljuttatnia. Amennyiben, az érintett a kérését a képviselő-testületi ülés ideje alatt jelenti be, akkor a képviselő-testület haladéktalanul zárt ülésen folytatja a tanácskozást.

(5) A képviselő-testületek együttes ülése esetén, a képviselő-testület ülését, a polgármester, a polgármesterek megállapodása szerinti helyszínre hívja össze. Az együttes ülést, a polgármesterek megállapodása szerinti polgármester vezeti. Az együttes ülés jegyzőkönyvét, az ülés helye szerinti önkormányzati hivatal készíti el. A jegyzőkönyvet a polgármesterek és a jegyzők írják alá. A képviselő-testületek döntéseiket külön hozzák meg, és azt rendelet és határozat nyilvántartásuk szerint számozzák.

13. § (1) A meghívóhoz csatolni kell az előterjesztéseket. Indokolt esetben a polgármester engedélyezheti az írásos előterjesztésnek és határozati javaslatnak, az ülésig történő kiküldését, az ülésen történő kiosztását.

(2) Előterjesztés tartalma szerint:

(3) A képviselő-testület tárgyalási anyagai általában írásos előterjesztések.

(4) A polgármester kivételesen, a rendeletalkotás kivételével, szóbeli előterjesztésre is jogosult.

(5) A polgármester - különleges szakértelmet igénylő ügyben - szakértőt is felkérhet az előterjesztés és a döntési javaslat összeállítására.

(6) Az előterjesztés 1-5. részből állhat:

(7) Az előterjesztések elkészítésének határidejét, a polgármester vagy a jegyző határozza meg. Az előterjesztést a megszabott határidőre úgy kell elkészíteni, hogy annak szakmai megfelelőségét, törvényességi vizsgálatát a szükséges idő, rendelkezésre állásával el lehessen végezni. Az előterjesztések önkormányzati hivatali előkészítésének, egyeztetésének rögzített rendjét a jegyző szabályozza.

14. § (1) Az előterjesztés benyújtására jogosultak:

(2) Az előterjesztő felelős a tárgyalásra és döntésre alkalmas előterjesztés elkészítéséért.

15. § (1) A napirendi javaslatban nem szereplő előterjesztés sürgős tárgyalását indítványozhatja:

(2) A sürgősségi indítványt - legkésőbb a képviselő-testületi ülést megelőző második nap 12 óráig - a polgármesterhez írásban kell benyújtani. Az indítványnak tartalmaznia kell a kidolgozott előterjesztést, a sürgősség indokát, a döntési javaslatot.

(3) A sürgősségi indítvány tárgyalásáról, vagy elnapolásáról a képviselő-testület vita nélkül dönt.

(4) A sürgősségi indítvány támogatottsága esetén, a főnapirendi pontok végén, az interpellációkat, kérdéseket, bejelentéseket megelőzően kerül megtárgyalásra.

(5) A képviselő-testület a sürgősségi indítvány tárgyalásának elutasítása esetén dönt arról, hogy az ügyet későbbi tárgyalásra ülésére felveszi-e.

16. § (1) A képviselő-testület ülései - a zárt ülés kivételével - nyilvánosak. A hallgatóság a kijelölt helyet foglalhatja el. Az ülés rendjének zavarása esetén a polgármester a hallgatóságot vagy annak egy részét az ülésről kiutasíthatja.

(2) A helyben szokásos módon -az önkormányzat hivatalos hirdetőtábláján- közzé kell tenni a testületi ülések időpontját, helyét és napirendjét, valamint azt, hogy a napirendek anyagát az Önkormányzat hivatalában meg lehet tekinteni.

(3) A képviselő-testület zárt ülést tart vagy zárt ülést rendelhet el a Mötv.-ben meghatározott esetekben.

(4) A zárt ülésen a Mötv.-ben meghatározott személyek vehetnek részt és zárt ülés elrendelésekor a hallgatóságnak a tanácskozó termet el kell hagynia.

(5) A közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét zárt ülés tartása esetén is biztosítani kell. A zárt ülésen hozott képviselő-testületi döntés, a személyes adatok védelmére tekintettel, nyilvános.

(6) A zárt ülés jegyzőkönyvébe a (4) bekezdésben meghatározott személyek tekinthetnek be azzal, hogy a zárt ülésre meghívott a zárt ülés jegyzőkönyvének kizárólag azon részébe tekinthet be, melyre meghívást kapott vagy melyen részt vehetett.

(7) A képviselő-testület nyilvános ülésének előterjesztései az információs önrendelkezési jogról és az információ szabadságról szóló törvény rendelkezései szerint a www.nemesbuk.hu honlapon történő közzététellel nyilvánosak.

17. § (1) A képviselő-testület kiemelt figyelmet fordít a lakosság önszerveződő közösségeinek véleményére, javaslataira és közreműködésére az önkormányzati döntések előkészítésében és végrehajtásuk ellenőrzésében. A képviselő-testület a község fejlesztése, funkcióinak magasabb szintű ellátása, a lakosság véleményének megismerése, továbbá közéleti szerepének növelése érdekében együttműködik a lakosság önszerveződő közösségeivel.

(2) A kapcsolattartás és az együttműködés konkrét formáit az önszerveződő közösséggel kötött együttműködési megállapodásban kell meghatározni. A képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni a szervezet működését, tevékenységét érintő, az együttműködési megállapodásban meghatározott napirend esetében azoknak a lakossági önszerveződő közösségeknek a képviselőjét, akikkel a képviselő-testület együttműködési megállapodást kötött.

(3) A képviselő-testület a költségvetésének függvényében, a rendelkezésére álló szellemi és anyagi eszközökkel támogatja az önszerveződő közösségek működését, amelyeknek céljai és tevékenysége az önkormányzati célok és feladatok megvalósulását elősegíti. Az anyagi támogatás mértékét éves költségvetési rendeletében határozza meg a Képviselő-testület .

18. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester, távollétében a képviselő-testület tagjaiból választott általános helyettes alpolgármester, távollétükben a községgazda feladatokkal megbízott alpolgármester vezeti. A polgármester és az alpolgármesterek együttes távolléte, vagy a döntésből történő kizárása esetén a képviselő-testület ülését az Ügyrendi Bizottság elnöke vezeti.

(2) Az ülés megnyitásakor, valamint határozathozatal előtt a polgármester számszerűen megállapítja a határozatképességet, melyet az ülés teljes időszaka alatt köteles figyelemmel kísérni.

(3) Az ülés akkor határozatképes, ha a képviselő-testület tagjainak több mint fele jelen van.

(4) Ha a képviselő-testület nem határozatképes, a polgármester megkísérli a határozatképesség helyreállítását. Amennyiben ez nem vezet eredményre, a polgármester megállapítja a hiányzó képviselők névsorát, és az ülést határozott időtartamra- 15 percre- felfüggeszti. Ha ennek letelte után sem válik határozatképessé a képviselő-testület, akkor az ülést berekeszti. Jelenlévőnek kell tekinteni a képviselőt, ha az ülésteremben tartózkodik. A betöltetlen képviselői helyet és a kizárt önkormányzati képviselőt a határozatképesség szempontjából betöltöttnek, valamint jelenlévőnek kell tekinteni.

(5) Határozatképtelenség esetén az ülést el kell napolni, vagy be kell rekeszteni. Amennyiben a képviselő-testület másként nem rendelkezik, a polgármesternek 8 napon belüli időpontra a képviselő-testület ülését újból össze kell hívni. A határozatképtelenség miatt elmaradt képviselő-testületi ülést a polgármester az összehívásra vonatkozó formai követelmények mellőzésével hívja össze.

(6) Ha a képviselő-testület ülés közben válik határozatképtelenné, de legfeljebb tizenöt perc felfüggesztés után a határozatképesség biztosított, az ülést tovább kell folytatni.

19. § (1) A polgármester ülésvezetési feladatai, jogkörei:

(2) A polgármester javaslatot tesz az ülés napirendjére, melyhez a képviselő-testület tagjai, az alpolgármester, a jegyző módosító indítványt terjeszthetnek elő. A napirendről a képviselő-testület vita nélkül határoz.

(3) A polgármester minden előterjesztés felett külön nyit vitát a tájékoztató jellegű napirendek kivételével, de egyes napirendek összevont tárgyalását is javasolhatja. Erről a képviselő-testület vita nélkül dönt. Napirendek összevont tárgyalása esetén a határozathozatal külön-külön történik.

(4) Az írásos előterjesztést az előterjesztő a vita előtt legfeljebb három perc időtartamban kiegészítheti. A hozzászólásokat megelőzően az előterjesztőhöz a képviselők és a tanácskozási joggal meghívottak kérdést intézhetnek, amelyre azonnal válaszolni kell. Rendkívül indokolt esetben megadhatja a polgármester a felszólalási jogot olyan személyeknek is, akiknek egyébként nincs tanácskozási joguk.

(5) A hozzászólások leghosszabb időtartama három perc. A képviselő-testület tagjai az egyes napirendek tárgyalásánál ismételt hozzászólásuk esetén további kettő percet használhatnak fel. A bizottság elnökének - akadályoztatása esetén az elnök által kijelölt tagjának - a bizottság állásfoglalásának ismertetésére legfeljebb három perces időtartam áll rendelkezésére. A hozzászólás időkeretét túllépőtől a polgármester figyelmeztetés után a szót megvonhatja. A szavazás elindítását követően kérdezni, hozzászólni már nem lehet. A szavazás elindításának kell tekinteni a polgármester erre vonatkozó felhívását.

(6) A képviselők kérdésüket az ülést megelőzően írásban benyújthatják a polgármesterhez. A válaszok elhangzása után a kérdezők nyilatkoznak annak elfogadásáról. A képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel vita nélkül csak akkor határoz a válasz elfogadásáról, ha a kérdező úgy nyilatkozik, hogy a választ nem fogadja el.

(7) Törvényességi észrevétel esetén a jegyző a vitában soron kívül felszólalhat több alkalommal is.

(8) A polgármester a vitát lezárja, amennyiben további hozzászóló nincs.A vitát a képviselő-testület a napirend tárgyalásának elhúzódása miatt, a polgármester javaslatára, vagy ügyrendi javaslatra, vita nélkül hozott határozatával bármikor lezárhatja.

(9) A képviselő-testület tagja ügyrendi kérdésben bármikor, soron kívül szót kérhet. Az ügyrendi javaslatról a képviselő-testület vita nélkül dönt. Ügyrendi javaslat: a képviselő-testületi ülés vezetésével, az ülés rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendet érdemben nem érintő, eljárási kérdésre vonatkozó indítvány. Az ügyrendi felszólalásnak az ügyrendi javaslat megfogalmazásával kell kezdődnie, ezt követi annak indokolása együttesen legfeljebb három perc időtartamban

(10) A polgármester gondoskodik a testületi ülés fenntartásáról, a tanácskozás rendjének megtartása érdekében:

(11) Bármely képviselő, illetve az előterjesztő javasolhatja a napirendi pont tárgyalásának elnapolását. Ha az elnapolással az előterjesztő egyetért, erről a képviselő-testület vita nélkül határoz, és az elnök javaslatára meghatározza a napirend tárgyalásának időpontját.

(12) Bármely képviselő, illetve előterjesztő javasolhatja a tárgyalásba vett előterjesztés napirendről való levételét, melyről a képviselő-testület vita nélkül szavaz.

20. § (1) A polgármester az előterjesztésben szereplő és ahhoz csatolt módosító indítványokat, továbbá az ülésen megfogalmazott módosító, vagy kiegészítő indítványokat a következő sorrendben bocsátja szavazásra:

(2) A szavazás előtt a napirend előterjesztőjének jeleznie kell amennyiben az adott rész elhagyására, módosítására, kiegészítésére irányuló indítvány elfogadását nem támogatja.

(3) A rendelet-tervezet és a minősített szavazattöbbséghez kötött határozathozatal rész-szavazása során a módosító indítványok elfogadásához is minősített többségű szavazat szükséges.

(4) Választás, kinevezés, megbízás kitüntető cím, valamint díjak adományozása ügyében, ha a határozati javaslatban több személy szerepel, a képviselő-testület úgynevezett „lépcsős” szavazással dönt. Ez úgy történik, hogy az a személy, aki az egyes szavazási fordulóban a legkevesebb szavazatot kapta, kiesik a következő fordulóból.

(5) Alternatívákat tartalmazó javaslat esetén, ha valamely javaslat megkapta a szükséges többséget, a szavazást nem kell folytatni. Ha a határozati javaslatnak több pontja van, azokról külön egyenként, vagy együttesen lehet szavazni. Ha a határozat egyes pontjairól külön történik szavazás, ez esetben a végszavazás mellőzhető.

(6) Amennyiben a képviselő-testület két vagy több előterjesztést együtt vitatott meg, a határozati javaslatok felett ez esetben is, külön-külön kell szavazást elrendelni.

(7) A szavazatok összeszámlálása után a polgármester megállapítja a javaslat mellett, majd ellene szavazók és a szavazástól tartózkodók számát, majd kihirdeti a szavazás számszerű eredményét. A képviselő kérésére szavazatát a jegyzőkönyvben név szerint kell rögzíteni.

(8) Amennyiben a képviselő-testület határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, a polgármester a döntést – az Mötv.42. §-ban meghatározott ügyek kivételével- meghozhatja.

21. § (1) Az e rendeletben meghatározott kérdések szabályozásához minősített többség szükséges.

(3) A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról az érintett képviselő kezdeményezésére, vagy bármely képviselő javaslatára a képviselő-testület dönt. A kizárt képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekintetni.

(4) A tárgyalás alá vett ügyben saját személyére nézve érdekelt tag az ülésen az ügy tárgyalása és a határozat hozatal alatt jelen lehet, de a döntéshozatalban nem vehet részt.

(5) Amennyiben a képviselő a Mötv. 49 § (1) bekezdésében meghatározott , a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztja a Képviselő-testület a képviselő tiszteletdíját 2 hónapra 25 %-kal csökkenti. A tiszteletdíj csökkentéséről a Képviselő-testület határozatot hoz.

22. § (1) A képviselő-testület a döntését nyílt szavazással, vagy titkos szavazással hozza meg. Szavazni személyesen kell.

(2) A nyílt szavazás kézfelemeléssel, illetve név szerinti szavazással történik.

(3) Bármely képviselő javaslatot tehet név szerinti szavazásra. A kérdésben a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.

(4) Név szerinti szavazást kell tartani a Mötv. 48. § (3) bekezdésében meghatározott esetben.

(5) A név szerinti szavazás esetén a képviselők névsorát ábécé sorrendben kell felolvasni. A képviselő „igen” „nem” „tartózkodtam” nyilatkozattal szavaznak. A jegyző a szavazást a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámolja, és a szavazás eredményét – névsorral együtt – átadja az ülés elnökének. A szavazás eredményét az elnök hirdeti ki. A szavazási névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

(6) Nem lehet név szerinti szavazást tartani, ha jogszabály titkos szavazást ír elő.

(7) Ha jogszabály kötelezővé teszi, a név szerinti szavazást el kell rendelni.

23. § (1) A képviselő-testület titkos szavazást tarthat a Mötv. 46. § (2) bekezdésében foglalt ügyekben, titkos szavazást tart az alpolgármester megválasztása során.

(2) A titkos szavazás során a képviselők az önkormányzat pecsétjével ellátott szavazólapon a számukra megfelelő válaszlehetőség (igen, nem, tartózkodom) aláhúzásával jelölik meg az ülés vezetője által feltett javaslattal kapcsolatos döntésüket. Érvénytelen az a szavazólap, amelyen a képviselő egy válaszlehetőséget sem-, vagy egynél több válaszlehetőséget jelölt meg.

(3) A titkos szavazás eredményéről az Ügyrendi Bizottság külön jegyzőkönyvet készít, mely tartalmazza az ülés napját, helyszínét, a napirendi pontot, a döntési javaslatot, és hogy mi lett a szavazás számszaki eredménye (mennyi az igen, a nem, és tartózkodom szavazat). Az Ügyrendi Bizottság tagjai által aláírt jegyzőkönyvet csatolni kell a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvéhez.

24. § A képviselő-testület döntései:

25. § (1) Az egyszerű többséggel hozott határozathoz a jelenlévő települési képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges.

(2) A minősített többséghez a megválasztott települési képviselők több mint a felének a szavazata szükséges.

(3) A Mötv. 50 . §-ában meghatározott eseteken túl minősített többség szükséges:

26. § (1) A képviselő-testület határozata:

(2) A képviselő-testület határozata a döntés szöveges része után tartalmazza a végrehajtásért felelős megnevezését és a végrehajtás határidejét.

(3) A képviselő-testület normatív határozatának, továbbá az egyedi határozatának megjelölése annak közzététele során - az alábbi sorrendben tartalmazza:

(4) A képviselő-testület alakszerű határozat nélkül, a szavazati arány jegyzőkönyvi rögzítésével dönt:

(5) A normatív határozatok kihirdetése, az Önkormányzat hivatalos hirdetőtábláján történő kifüggesztés útján történik. A jegyző, a képviselő-testület normatív határozatát, az ülést követő 15. napon belül, 30 napra kifüggeszti és a határozatra rávezeti a kifüggesztés, a levétel időpontját.

(6) A képviselő-testületi határozatokról nyilvántartást kell vezetni, melyről a jegyző gondoskodik.

(7) A lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról a határidő lejáratát követő rendes képviselő-testületi ülésen kell beszámolni.

27. § (1) A képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot.

(2) Az önkormányzati rendeletet a helyben szokásos módon ki kell hirdetni.

(3) Helyben szokásos módnak minősül az Önkormányzat hirdetőtáblájára történő kihelyezés

(4) Az önkormányzati rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá. Kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.

(5) Az önkormányzati rendelet helyesbítésére vonatkozó szabályokat a Mötv. 51. § (3) bekezdése tartalmazza.

(6) Az önkormányzati rendelet megjelölése, annak kihirdetése során tartalmazza:

28. § (1) Önkormányzati rendelet megalkotását kezdeményezheti:

(2) Az önkormányzati rendelet-tervezet elkészítése a jegyző feladata.

(3) A rendelet tervezet előkészítése és képviselő-testületi elfogadása az alábbiak szerint történik:

(4) Az önkormányzati rendeletet az elfogadását követő 10 napon belül, de legkésőbb a hatályba lépését megelőző napon ki kell hirdetni.

(5) A jegyző gondoskodik a hatályos rendeletek nyilvántartásáról, folyamatos karbantartásáról, és szükség esetén kezdeményezi a rendeletek módosítását vagy hatályon kívül helyezését.

29. § (1) A képviselő-testület tagja önkormányzati ügyben, a polgármesterhez, a bizottság elnökéhez, a jegyzőhöz interpellációt és kérdést intézhet.

(2) Az interpelláció: az önkormányzat és szervei feladat- és hatáskörébe tartozó ügyben probléma felvetése, intézkedés kezdeményezése.

(3) A kérdés: önkormányzati ügyekben felvilágosítás, tájékoztatás kérése.

30. § (1) Az interpellációt a képviselő-testület ülésén akkor kell megválaszolni, ha azt a címzett az ülés előtt legalább 3 nappal megkapta.

(2) A képviselő-testület ülésén benyújtott interpellációra elsősorban az ülésen, de legkésőbb 15 napon belül kell, írásban, érdemi választ adni. Az írásos választ, minden képviselőnek meg kell küldeni.

(3) Az interpellációra adott szóbeli, vagy írásbeli válasz elfogadásáról először az interpelláló nyilatkozik, majd a válasz elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül dönt.

(4) Ha az interpellációra adott választ a képviselő-testület nem fogadja el, a polgármester az interpellációt további vizsgálat céljából kiadja, az ügy tárgya szerint illetékes képviselő-testületi bizottságnak.

(5) A kivizsgálás során az interpelláló részvételét lehetővé kell tenni.

(6) A kivizsgálás eredményéről a bizottság elnöke, a képviselő-testület legközelebbi rendes ülésén ad tájékoztatást. Az írásban megküldött válasz elfogadásáról, a következő rendes ülésen az interpelláló nyilatkozik, majd ezt követően dönt a képviselő-testület.

31. § A polgármesterhez, a bizottság elnökéhez, a jegyzőhöz feltett kérdések megválaszolására az interpellációra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a képviselő-testület a válasz elfogadásáról nem dönt.

32. § (1) Az interpellációk és a kérdések megválaszolása után a polgármester, alpolgármester, a képviselők, a jegyző bejelentést tehetnek.

(2) A bejelentések nyomán szükséges intézkedések megtételéről és azok eredményéről, a polgármester a képviselő-testület, következő rendes ülésén ad tájékoztatást.

33. § (1) A képviselő-testület nyílt és zárt üléséről ülésenként jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek elkészítéséért a jegyző felelős. A képviselő-testületi ülés jegyzőkönyve a Mötv. 52. § (2) bekezdése alapján közokiratnak minősül. A tanácskozás a Képviselő-testület hozzájárulásával hangszalagra is rögzíthető, a hangszalag azonban az írásos jegyzőkönyvet nem helyettesíti

(4) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az Mötv. 52. §-ában meghatározott tartalmi elemeket, valamint azt, amelyre vonatkozóan a jelen szervezeti és működési szabályzat a jegyzőkönyvi rögzítés követelményét előírja. A jegyzőkönyvet a polgármester és a jegyző- vagy az ülésen helyette jelen levő aljegyző -írja alá, ha az ülést többen vezették le, akkor valamennyien aláírják.

(5) A jegyzőkönyvben a tárgyalt napirendi pontokként meg kell adni az Mötv. 52. § (1) bekezdés f-m) pontokat.

(6) A tárgyalt napirendeknél az Mötv. 52. § (1) bekezdése szerint a tanácskozás lényegét jegyzőkönyvbe kell foglalni. Az ülés levezetője által szavazásra feltett döntési javaslat pontos tartalmát rögzíteni kell a jegyzőkönyvbe. A képviselő-testület valamely tagja kérésére a jegyző köteles a képviselő által elmondottakat szó szerint a jegyzőkönyvbe rögzíteni.

(7) A jegyzőkönyvben az Mötv. 52. § (1) bekezdés l) pontjának való megfelelésként a szavazás számszerű eredményét úgy kell rögzíteni, hogy szerepeljen a jegyzőkönyvben, hogy hányan szavaztak igennel, hányan nemmel, hányan tartózkodtak.

(8) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a képviselő-testület által hozott döntést. A határozatot és rövidebb rendeletet a jegyzőkönyv szövegébe kell beépíteni, terjedelmesebb rendeletek esetében a jegyzőkönyv szövegében azt kell szerepeltetni, hogy a testület a rendeletet a jegyzőkönyv mellékletként elhelyezett rendelet szöveggel fogadja el. A rendelet szövegét ez esetben a jegyzőkönyvhöz mellékletként kell csatolni.

(9) Zárt ülés jegyzőkönyve esetében rögzíteni kell azt, hogy a meghívottak milyen minőségben vannak jelen.

(10) A jegyzőkönyvet 1 példányban kell készíteni, melyet elektronikus úton meg kell küldeni a megyei kormányhivatalnak.

(11) A jegyzőkönyvhöz csatolni kell

(12) Az Mötv. 52. § (3) bekezdésében meghatározott betekinthetőségi jog biztosításáról a jegyzőnek kell gondoskodnia. A jegyzőkönyvek anyagát csak hivatali dolgozó jelenlétében lehet megtekinteni.

(13) A képviselő-testület jegyzőkönyveinek naptári évenkénti beköttetéséről a jegyző gondoskodik.

(14) A Mötv. 52. § (3) bekezdése alapján zárt ülés tartása esetén is biztosítani kell a közérdekű adat, és a közérdekből nyilvános adat megismerésének a lehetőségét. A képviselő-testületnek a zárt ülésen hozott döntése is nyilvános.

34. § (1) Az önkormányzati hivatal köteles a települési képviselőt soron kívül fogadni, a képviselői munkához szükséges tájékoztatást, ügyviteli közreműködést, irat előállítást, sokszorosítást megadni.

(2) A képviselő jogosult az önkormányzati ügyeket tartalmazó iratokba az önkormányzati hivatalban betekinteni, azokról másolatot, jegyzetet, feljegyzést készíteni, a személyes adatok védelmére, az iratvédelemre és iratkezelésre vonatkozó szabályok betartásával.

(3) A települési képviselő fogadóórájának feltételeit, a képviselő igénye szerint az önkormányzati hivatal biztosítja.

(4) Az önkormányzati hivatal gondoskodik a képviselő munkájához szükséges informatikai eszközökről. Az önkormányzati hivatal informatikai eszközeit, szolgáltatásait a vonatkozó szabályzatok betartásával veheti igénybe.

(5) A képviselő igénybe veheti az önkormányzat mobiltelefon flotta előfizetését.

(6) Az a képviselő, aki a képviselő-testület eseti meghatalmazása alapján jár el, a testület bármely tagja kérésére köteles tájékoztatást adni az eljárásáról.

(7) A képviselőnek a képviselő-testület képviseletében vagy megbízásából végzett tevékenységével összefüggő, általa előlegezett, számlával igazolt, szükséges költségét meg kell téríteni. A képviselői költségek kifizetését a polgármester engedélyezi.

35. § (1) A települési képviselő köteles:

(2) A települési képviselő köteles, a Mötv.-ben meghatározottak szerint, a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot bejelenteni és megszüntetni, valamint a Mötv. 38. § (4) bekezdésében foglalt kötelezettségének eleget tenni.

36. § A települési képviselő köteles a Mötv.-ben meghatározottak szerint vagyonnyilatkozatot tenni és az aljegyzőnél az Ügyrendi Bizottsághoz címezve leadni.

37. § A Képviselő-testület döntéseinek előkészítésére, a döntések végrehajtásának szervezésére, ellenőrzésére bizottságokat hoz létre, továbbá ideiglenes bizottságokat hozhat létre.

38. § (1) A képviselő-testület egy bizottságot hoz létre.

(2) A bizottság elnevezése és létszáma: Ügyrendi Bizottság, létszáma: 3 fő, 3 képviselő-testületi tag .

(3) A bizottság munkájának segítésére esetenként szakértőt kérhet fel.

(4) A bizottságok munkájának ügyviteli feladatait a polgármesteri hivatal biztosítja.

(5) A bizottság munkájához a polgármesteri hivatal köteles információkat, adatokat rendelkezésre bocsátani, a bizottság ülésére előterjesztéseket készíteni.

(6) A bizottság tagjainak felsorolását a 2. függelék tartalmazza.

(7) A képviselő-testület indokolt esetben, meghatározott feladat ellátására – ideiglenes bizottságot hozhat létre. Az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, illetőleg az erről szóló jelentésnek a képviselő-testület által történő elfogadásáig tart.

39. § (1) A képviselő-testület esetenként, az általa meghatározott feladat ellátására ideiglenes bizottságot hozhat létre.

(2) Az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, vagy a létrehozásakor meghatározott idő elteltéig tart.

(3) A bizottság nem képviselő tagjává olyan személyeket kell megválasztani, akik az adott feladat végrehajtásában kellő jártassággal rendelkeznek.

(4) Az ideiglenes bizottság működésére az állandó bizottságokra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

40. § (1) A bizottság feladatkörébe tartozó ügyekben:

(2) A képviselő-testület az 5. mellékletben határozza meg az Ügyrendi Bizottság feladat- és hatásköreit, azokat az előterjesztéseket, amelyeket bizottság nyújt be, továbbá azon tárgyköröket, amelyekben előterjesztés a bizottság állásfoglalásával nyújtható be.

(3) Indokolt, elsősorban sürgős esetben, a polgármester bizottsági állásfoglalás nélkül is nyújthat be előterjesztést, melyet az előterjesztésben meg kell indokolni.

(4) A bizottság előterjesztésről kialakított állásfoglalását, az előterjesztéshez kell csatolni. Indokolt esetben a képviselő-testület ülésén szóban is ismertethető.

(5) A bizottságok tevékenységükről, a képviselő-testület megbízatásának időtartama alatt egy alkalommal, beszámolnak.

(6) A bizottságok közötti hatásköri összeütközés esetén a képviselő-testület dönt.

41. § (1) A bizottság ülését a bizottság elnöke, az önkormányzati hivatal segítségével készíti elő, hívja össze és vezeti. A bizottság elnöke engedélyezi a felszólalásokat, gondoskodik az üléseken a rend fenntartásáról, lebonyolítja a szavazást, kimondja a bizottság határozatát. A bizottsági ülésről készült jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és egy tagja írja alá.

(2) A bizottság döntéseiről a bizottság elnöke 3 napon belül írásban tájékoztatja a polgármestert.

(3) A bizottság üléséről jegyzőkönyv készül, melyhez csatolni kell a megjelentek által aláírt jelenléti ívet. A jegyzőkönyvek egy példányát az önkormányzati hivatalban kell őrizni.

(4) A bizottság elnökét, az elnök által írásban kijelölt képviselő bizottsági tag helyettesíti, és ennek keretében gyakorolja az elnöki jogköröket.

(5) A bizottsági döntéshozatalból kizárható az, akit, vagy akinek a hozzátartozóját érinti az ügy. A személyes érintettséget kötelező bejelenteni.

42. § (1) A bizottság ülését a bizottság elnöke hívja össze.

(2) Össze kell hívni a bizottság ülését:

(3) A bizottság elnöke az indítvány kézhezvételétől számított 8 napon belüli időpontra hívja össze a bizottság ülését.

(4) A bizottság elnöke az ülés tervezett időpontjáról, legkésőbb az ülést megelőző 3. napon, meghívóban értesíti a bizottságot. A meghívó és a napirendek előterjesztései papíralapon kerülnek megküldésre. Sürgős esetben a meghívó és előterjesztések megküldése futár útján is történhet.

(5) Egyebekben a bizottsági ülés összehívására, sürgősségére, az előterjesztésekre, napirendekre, a jegyzőkönyvre, a bizottsági ülés vezetésére a képviselő-testület működésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A bizottság ülésére meg kell hívni a polgármestert, a jegyzőt, aljegyzőt. Az ülésre a napirend tárgyában szakértelemmel rendelkező személy is meghívható.

(6) A bizottság más bizottsággal együttműködhet, együttes ülést tarthat. Az együttes bizottsági ülést, az érintett bizottsági elnökök megállapodása szerinti bizottság elnöke vezeti le.

(7) A bizottságok működésük részletes szabályait e rendeletben meghatározottak figyelembe vételével maguk állapítják meg.

43. § (1) A bizottsági ülés akkor határozatképes, ha azon a bizottsági tagoknak több mint fele jelen van.

(2) Az együttes bizottsági ülés akkor határozatképes, ha a bizottságok külön-külön is határozatképesek. A bizottságok a döntéseiket külön-külön hozzák.

44. § (1) A polgármester megbízatását társadalmi megbízatásban látja el.

(2) A polgármestert távollétében az általános helyettesi feladatokkal megbízott alpolgármester helyettesíti.

(3) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy 3 napot meghaladó akadályoztatásuk esetén, helyettesítésükre és a képviselő-testület ülésének összehívására, a 10 § (1) bekezdése irányadó.

(5) A polgármester minden hét pénteki napján 10-12 óráig tart fogadónapot.

45. § (1) A polgármester önkormányzati és államigazgatási feladatait a Mötv. határozza meg, melyeket az önkormányzati hivatal közreműködésével lát el. A Mötv. 67. § e) pontja alapján külön utasításban szabályozza a hatáskörébe tartozó ügyekben a kiadmányozás rendjét.

(2) A képviselő-testülettől a polgármesterre átruházott hatáskörök jegyzékét a 4. melléklet tartalmazza.

46. § A polgármester, a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett dönthet, a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan, a képviselő-testület hatáskörébe tartozó önkormányzati ügy keretében, olyan pályázat benyújtásáról, amelynek előkészítését a képviselő-testület előzetesen elrendelte, és a kidolgozott pályázati, projekt költségvetés saját forrását, vagy annak előirányzatát a képviselő-testület előzetesen biztosította, feltéve, hogy a pályázat kötelezettségvállalása a biztosított forrást nem haladja meg.

47. § (1) A képviselő-testület egy alpolgármestert választ .

(2) A képviselő-testület, tagjai sorából egy társadalmi megbízatású alpolgármestert választ a polgármester általános helyettesítésére, munkájának segítésére.

(3) Az alpolgármester a polgármester irányításával látják el feladataikat, a Mötv. előírásai szerint. Az alpolgármester általános és egyedi ügyekre kiterjedő feladatait a polgármester határozza meg. Az alpolgármester nem egyedi ügyekre kiterjedő feladatairól a polgármester tájékoztatja a képviselő-testületet.

48. § (1) A jegyző jogállására az Mötv. 81. § (1) bekezdését kell alkalmazni.

(2) A jegyzőnek az Mötv. 81. § (3) bekezdésben felsoroltakon kívüli kiemelt feladatai

(3) A (2) bekezdés e)-f) pontokban meghatározott határozat-nyilvántartás formái

(4) A (2) bekezdés e) pontjában meghatározott rendelet-nyilvántartás formái:

(5) A jegyző kinevezésére a Mötv. 82. § (1) bekezdését kell alkalmazni.

(6) A jegyzőre vonatkozó egyéb szabályokat a Mötv. 81. – 83. §-ai határozzák meg.

(7) A közös önkormányzati hivatal jegyzőjét a székhelyen foglalkoztatott igazgatási főelőadó helyettesíti. A jegyzői és igazgatási főelőadói tisztség egyidejű betöltetlensége vagy tartós akadályoztatásuk esetén az átmeneti helyettesítést a felsőpáhoki kirendeltség igazgatási főelőadója látja el.

49. § (1) A képviselő-testület az Mötv. 85. § (1) bekezdése alapján közös önkormányzati hivatalt hoz létre.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott hivatal neve: Zalacsányi Közös Önkormányzati Hivatal, Nemesbük község igazgatási feladatait a Nemesbüki Kirendeltség látja el.

(3) A közös önkormányzati hivatal alapvető feladatait az Mötv. 84. § (1) bekezdése, további feladatokat az Mötv. 67. § b) pontja alapján polgármester is meghatározhat. A közös hivatal köztisztviselője részére jogszabály feladatot és hatáskört állapít meg. A közös önkormányzati hivatal által ellátott feladat- és hatásköröket a Hivatal szervezeti és működési szabályzata (továbbiakban: Önkormányzati Hivatali SZMSZ) tartalmazza.

(4) Az Önkormányzati Hivatal belső szervezeti tagozódását, létszámát, munkarendjét, valamint ügyfélfogadási rendjét tartalmazó Önkormányzati Hivatali SzMSZ-t - az Mötv. 67. § d) pontja figyelembe vételével - a képviselő-testület határozattal fogadja el. A jegyző a Nemesbük kirendeltségen kedden 8 órától 16 óráig, pénteken 8 órától 12 óráig tart ügyfélfogadást.

(5) Az Önkormányzati Hivatali SZMSZ folyamatos (jogszabályokhoz igazodó) aktualizálása a jegyző feladata.

50. § (1) A képviselő-testület feladatainak gazdaságosabb megoldása érdekében önkormányzati társulásokban vesz részt.

(2) A települési önkormányzatokkal létrehozott társulások felsorolását és a társulásokra átruházott hatásköröket az 6. melléklet tartalmazza.

51. § A képviselő-testület az érdekeinek képviselete és védelme céljából a képviselő-testület döntése alapján önkormányzati érdekképviseletekhez tagként csatlakozhat.

52. § A helyi népszavazást a választópolgárok legalább 25%-a kezdeményezhet.

53. § (1) A képviselő-testület

(2) A közmeghallgatási napirendek tárgyát a képviselő-testület határozza meg, melynek a lakosság körében való megismertetéséről a polgármester gondoskodik.

(3) A közmeghallgatás helyéről, idejéről, a napirendről a lakosságot az önkormányzat hirdetőtábláján és házhoz küldött meghívóval a rendezvény előtt legalább 7 nappal.

(4) A közmeghallgatás alkalmával az állampolgárok és a településen működő társadalmi szervezetek, egyesületek, civil szerveződések képviselői közérdekű ügyben, helyi önkormányzati ügyben a képviselő-testülethez, az egyes képviselőkhöz, a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, jegyzőhöz kérdéseket intézhetnek, illetőleg közérdekű javaslatokat tehetnek.

(5) A közmeghallgatást a polgármester vezeti, melyről jegyzőkönyv készül, tartalmára készítésére a képviselő-testület jegyzőkönyvére irányuló szabályok érvényesülnek.

(7) A polgármester előre meghatározott közérdekű tárgykörben, illetve a jelentősebb döntések sokoldalú előkészítése érdekében lakossági fórumot hívhat össze. A fórumot a polgármester vezeti, melyre meg kell hívni a képviselőket, a jegyzőt. A gyűlésen elhangzott kérdések, bejelentések, javaslatok intézésére a közmeghallgatásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A fórumról feljegyzés készül, melynek elkészítéséről a jegyző gondoskodik. A fórum helyéről, idejéről, tárgyköréről a önkormányzat hirdető tábláján kell tájékoztatást adni a rendezvény előtt legalább 7 nappal.

54. § (1) Az önkormányzat vagyonára és a tulajdoni jogok gyakorlására vonatkozó szabályokat külön rendelet szabályozza.

(2) Az önkormányzat feladatainak eredményesebb ellátása érdekében részt vehet gazdasági vállalkozásokban. E részvétel formáiról és módjairól külön önkormányzati rendelet tartalmaz előírásokat.

(3) A polgármester saját hatáskörében az önkormányzat vagyonát vagy tulajdonát érintő ügyekben 500.000 Ft értékhatárig köthet szerződéseket, vállalhat kötelezettségeket, írhat alá megállapodásokat. Az általa kötött szerződések a képviselő-testület utólagos jóváhagyásával válnak érvényessé.

(4) Az önkormányzat nevében kötelezettséget csak a polgármester vagy az általa megbízott személy vállalhat, ennek ellenjegyzésére a jegyző jogosult.

(5) A polgármester évenként köteles tájékoztatni a lakosságot az önkormányzat vagyoni helyzetének alakulásáról.

55. § (1) Az önkormányzat éves költségvetését valamint zárszámadását külön rendeletben állapítja meg.

(2) A költségvetés tárgyalása egy fordulóban történik.

56. § Az önkormányzat gazdálkodására a Mötv. 111-118. §-aiban foglaltakat kell alkalmazni.A Mötv. 115 § (1) bekezdése alapján az önkormányzat gazdálkodásának szabályszerűségéért a polgármester, míg annak biztonságáért a képviselő-testület a felelős.

57. § (1) Az önkormányzati intézmények pénzügyi ellenőrzését a képviselő-testület látja el.

(2) A képviselő-testület gazdálkodásának belső ellenőrzéséről jogszabályban meghatározott képesítésű ellenőr útján, a Keszthely és környéke Többcélú Kistérségi Társulással kötött feladatellátási szerződéssel gondoskodik.

(3) A szabálytalanságok kezelésének eljárásrendjére, az ellenőrzési nyomvonalra, valamint a belső ellenőrzési kötelezettségre, az ellenőrzést végző személy/szervezet jogállására, feladatának meghatározására vonatkozó szabályozást az önkormányzati hivatal szabályzatai tartalmazzák.

58. § (1) Jelen rendelet 2014. november 15. napján lép hatályba, kihirdetéséről a jegyző a helyben szokásos módon gondoskodik.

(2) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 4/2011. (IV.26.) önkormányzati rendelet.

(3) Az SZMSZ függelékeinek folyamatos vezetéséről a jegyző gondoskodik