Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testülete 1/2021. (I. 29.) önkormányzati rendelete
a Budapest XI. kerület, XI-XXII. kerület határa – vasútvonal – Sáfrány utca – Kondorosi út – Solt utca – Andor utca – Egér út – Balatoni út – villamosvonal által határolt terület kerületi építési szabályzatáról
Hatályos: 2021. 03. 01Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testülete 1/2021. (I. 29.) önkormányzati rendelete
a Budapest XI. kerület, XI-XXII. kerület határa – vasútvonal – Sáfrány utca – Kondorosi út – Solt utca – Andor utca – Egér út – Balatoni út – villamosvonal által határolt terület kerületi építési szabályzatáról
Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Polgármestere – a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 46. § (4) bekezdése alapján – a Képviselő-testületnek az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazása alapján, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 13. § (1) bekezdésében, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 23. § (5) bekezdésének 6. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
1. A rendelet hatálya és alkalmazása
1. § E rendelet hatálya a Budapest XI. kerület, XI-XXII. kerület határa – vasútvonal – Sáfrány utca – Kondorosi út – Solt utca – Andor utca – Egér út – Balatoni út – villamosvonal által határolt területre terjed ki.
2. § (1) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, telket, építési telket vagy területet kialakítani, építményt, építményrészt, épületegyüttest építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni, lebontani, elmozdítani, valamint rendeltetését megváltoztatni csak e rendelet alapján szabad.
(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény, az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Kormányrendelet (a továbbiakban: OTÉK), Budapest Főváros Önkormányzata Közgyűlésének a Budapest főváros rendezési szabályzatáról szóló 5/2015. (II. 16.) önkormányzati rendelete és a Fővárosi Közgyűlés 50/2015. (I. 28.) számú határozatával elfogadott Fővárosi Településszerkezeti Terv vonatkozó előírásait e rendeletben foglaltakkal együtt kell alkalmazni, és az általános érvényű rendelkezések, hatósági előírások és szabványok vonatkozó előírásait kell betartani.
(3) A rendelet mellékletei:
a) 1 a. melléklet: Szabályozási Terv,
b) 1 b. melléklet: Védelmi és korlátozási tervlap,
c) 2. melléklet: Építési övezetek és övezetek szabályozási határértékeinek összefoglaló táblázata,
d) 3. melléklet: Az alkalmazott építési övezetek és övezetek jeleinek ismertetése,
e) 4. melléklet: Parkolási előírások.
2. Értelmező rendelkezések, fogalommagyarázat
3. § E rendelet alkalmazásában:
1. extenzív zöldtető: legalább 8 cm termőréteg vastagságú, pozsgás növényekkel borított tetőkert, amely a fenntartási munkák kivételével emberi tartózkodásra nem alkalmas,
2. fasor: meghatározott fajú és fajtájú, egy sorban lévő fák összessége, ahol a fák tőtávolsága nem nagyobb a fák kifejlett korában várható koronaátmérőjének másfélszeresénél, kivéve a tűzoltási felvonulási területeket, valamint a planténerbe ültetett fákat,
3. gyep vagy talajtakaró: talajtakaró, gyeppótló növényzet vagy gyep, és ezek együtteséből álló, legfeljebb 25 cm magas növényállomány,
4. háromszintes növényállomány: a telekre előírt zöldfelület területének minden 100 m2-ére számítva háromszintesnek minősül, ha
a) a telekre előírt zöldfelület területének minden 100 m2-ére számítva legalább 1 db nagy vagy közepes lombtömeget növesztő lombos fa,
b) legalább 40 db lombhullató vagy örökzöld cserje és
c) a többi, nem burkolt felületen gyep vagy talajtakaró
kerül az altalajba telepítésre,
5. kétszintes növényállomány: a telekre előírt zöldfelület területének minden 100 m2-ére számítva kétszintesnek minősül, ha
a) legalább 1 db nagy vagy közepes lombtömeget növesztő lombos fa és a többi, nem burkolt felületen gyep vagy talajtakaró,
b) legalább 40 db lombhullató vagy örökzöld cserje, és a többi, nem burkolt felületen gyep vagy talajtakaró vagy
c) legalább 1 db nagy vagy közepes lombtömeget növesztő lombos fa és legalább 40 db lombhullató vagy örökzöld cserje
kerül az altalajba telepítésre,
6. közintézmény: a közösségi rendeletetés fogalmával megegyező minden közhasználat céljára szolgáló önálló rendeltetés, például közigazgatási, oktatási, egészségügyi, szociális, kulturális és művelődési intézmény, könyvtár, múzeum, kollégium, gyermek-, diák-, nevelőotthon, munkás- és nővérszállás, szociális otthon, idősek otthona,
7. lakópark: egy telken több épületből álló többlakásos épületegyüttes,
8. lapostető: épület felső lehatárolására szolgáló szerkezet, melynek lejtése a 10%-ot nem haladja meg,
9. parkolóterületi célú szintterületi mutató (szmp): az egyes építési telkek beépítése során az összes parkolóterületi célú és a kiszolgáló közlekedési területeikkel együttes bruttó szintterület és a telek területének hányadosa (bruttó összes szintterület m2/telekterület m2),
10. szabályozási szélesség: közterületek – meglévő és tervezett – határvonalai közötti távolság,
11. szintterületi mutató (általános célú szmá): az egyes építési telkek beépítése során az összes általános, nem parkolóterületi célú építményszint bruttó területének és a telek területének hányadosa (bruttó összes szintterület m2/telekterület m2),
12. tereplejtés: a telek lejtésének az épület (beépítetlen teleknél az építési hely) tengelyvonalában mért százalékban kifejezett mértéke,
13. víz és légáteresztő burkolat: a burkolat elemei között és/vagy anyagán keresztül a csapadékvíz talajba szivárgását, a talajban lévő nedvesség szabad kipárolgását, valamint a környezeti levegő talajpórusokkal való szabad kapcsolatát lehetővé tévő, elemes, szemcsés burkolat, mely alatt vízzáró szerkezeti réteg – agyag, hagyományos beton alap – nem létesül. (műanyag gyeprács, takarékhézagos beton, azaz grűn beton), betonelemes térkő homokos kavics vagy bazaltzuzalék ágyazaton hézagolva, fa-, kőelemes tipegő homokos kavics ágyazaton, murva, kavics, homok stb.
A területek felhasználásának és beépítésének általános szabályai
3. Telekalakításra és terepalakításra vonatkozó rendelkezések
4. § (1) A telkek a telekalakítás sajátos szabályai és az övezeti előírások keretei között összevonhatók és megoszthatók.
(2) A telekalakítással nem jöhet létre az övezeti előírásokkal ellentétes állapot.
(3) Nem lehet úgy újonnan telket alakítani, hogy a telek lét eltérő építési övezet vagy övezet területére essen.
(4) Az építési övezetekben előírt minimális telekszélességet az építési hely középvonalában kell biztosítani.
(5) A tervezési területen új nyúlványos telek abban az esetben alakítható ki, ha a telek területe az építésügyi szabályok szerint megosztható, de a telek legkisebb szélessége ezt másképp nem teszi lehetővé.
(6) Szabadonálló beépítésű lakó építési övezetben nyúlványos telek akkor alakítható ki, ha mindkét telek szabadonálló beépítési módja biztosított.
(7) Az (5) és (6) bekezdés szerint kialakuló nyél az alábbi paraméterekkel alakítható ki:
a) lakótelek esetén 2 db lakásig legalább 4,0 m széles és legfeljebb 50,0 m hosszú, 6 db lakásig legalább 6,0 m széles és legfeljebb 50,0 m hosszú,
b) kereskedelmi területen legalább 8,0 m széles.
(8) Tömbbelsőben újonnan kialakításra kerülő telkek feltárására
a) egymás mellett legfeljebb két teleknyél vagy
b) egy magánút létesíthető.
(9) Beépítésre szánt területeket kiszolgáló gépjárműforgalom számára is szolgáló, 30,0 méternél hosszabb új zsákutca akkor létesíthető, ha a végén a tehergépjárművek számára (hulladékszállítás, katasztrófavédelmi feladatok ellátása) a megfelelő forduló kialakításra kerül. A zsákutcaként kialakítható útszakasz legnagyobb hossza 250,0 méter lehet.
(10) A telekalakítás során magánút céljára az alábbi minimális szélességi méretek tartandók be lakóterületi kiszolgáló magánút esetében, ha csak lakófunkció létesül a kiszolgált területen:
a) minimum 8,0 m, ha legfeljebb 6 db lakást szolgál ki,
b) minimum 10,0 m, ha 6-nál több lakást szolgál ki.
5. § (1) A tereprendezés mértéke maximum +1,0 m.
(2) A rendezett terepszint építési helyen kívül, a közvetlenül szomszédos telkek terepszintjéhez képest nem térhet el.
(3) Az (1) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni a telek gépjármű behajtást szolgáló legfeljebb 4,5 m-es sávjában, valamint a gyalogos bejárást szolgáló legfeljebb 1,0 m-es sávjában, ahol az építési telek természetes terepszintje tartós, végleges jelleggel
4. Az építés általános feltételei,a területeken elhelyezhető funkciók, építmények elhelyezése, kialakítása, bővítése, elő-, oldal-, hátsókertre vonatkozó általános előírások
6. § (1) Egy épületen belül különböző rendeltetési egységek is létesíthetők.
(2) Új épület csak teljes közművesítettség esetén létesíthető.
7. § (1) Elő-, oldal- és hátsókert mérete:
a) az elő-, oldal- és hátsókertek megállapítása az 1.a. mellékleten ábrázolt építési hely és az építési övezetekben szabályozott, a beépítési módnak megfelelő elő-, oldal- és hátsókertre vonatkozó egyéb szabályok együttes alkalmazásával történik,
b) mennyiben az 1.a. mellékleten ábrázolt építési hely nem határoz meg elő-, oldal- vagy hátsókertet, akkor ezek megállapítása a beépítési módot figyelembe véve az építési övezetekben szabályozott külön előírásoknak megfelelően, vagy ennek hiányában az OTÉK alapján történik.
(2) Abban az esetben, ha az építési hely – e rendelet rendelkezései vagy a szabályozási terv alapján – kisebb a megengedett övezeti beépítési határértéknél, az építési hely által kijelölt terület nagyságát kell figyelembe venni.
(3) Gépkocsilehajtót az 1.a. mellékleten jelölt építési helyen kívül is el lehet helyezni.
(4) Új lapostetők létesítése során az épület legfelső építményszint zárófödémének 40 m2-t meghaladó és napkollektor vagy napelem által igénybe nem vett részét legalább extenzív zöldtetőként kell kialakítani.
5. Zavaró hatású építmények elhelyezésének szabályai
8. § (1) A lakosság nyugalmának biztosítása érdekében a környezetet zavaró hatású tevékenységre szolgáló új építmény nem helyezhető el, meglévő bővítése, átalakítása, vagy meglévő épület használati módjának ilyen célú megváltoztatása nem megengedett lakóterületi építési övezetekben és ezekkel közvetlenül szomszédos építési övezetekben.
(2) A környezetet zavaró hatású építménynek kell tekinteni minden olyan létesítményt, ahol a létesítmény rendeltetésszerű üzemelése közben keletkező – elsősorban zajterhelés – nem haladja meg a területre előírt határértéket, de a tevékenység másodlagos következményei meghaladhatják a területen elvárható környezeti hatások mértékét.
6. Közlekedés, parkolás
9. § (1) Új épület létesítése esetén az e rendeletben előírt személygépjármű férőhelyeket az építéssel egy időben, telken belül kell kialakítani.
(2) A rendeltetésszerű használat biztosításához szükséges parkolóhelyeket az OTÉK 4. számú melléklete alapján, a Rendelet 4. mellékletének figyelembevételével kell számítani.
(3) A parkolófelületek, mélygarázsok és parkolóházak kialakítása során parkológép nem alkalmazható.
(4) Telken létesített gépkocsitároló rámpája közterületen és közforgalom számára megnyitott magánúton nem alakítható ki.
(5) Telken belüli felszíni parkoló csak fásítással együtt létesíthető. 3 db parkolóhely létesítése után legalább 1 db közepes növekedésű lombos fa telepítése szükséges.
(6) Rendszeres forgalom számára helikopter leszállóhely csak katonai, rendőrségi, katasztrófavédelmi, egészségügyi, államigazgatási funkciók kiszolgálása számára létesíthető.
7. A közműlétesítményekre vonatkozó rendelkezések
10. § (1) Az átépülő közművezetéket a jogszabályi előírás szerint megengedett legkisebb fektetési távolságra kell elhelyezni a várhatóan hosszabb időtávban helyen maradó közmű mellé, hogy utcafásításra terület szabaduljon fel.
(2) Ha a beépítés legalsó padlószintje mélyebbre kerül a csatorna folyás-fenékszintjénél, akkor a keletkező, összegyűlő vizeket helyi átemelő létesítésével kell a közcsatorna-hálózatba vezetni.
(3) Terepszint alatti építkezéssel a talaj- és rétegvízáramlás útját elzárni nem szabad, annak megfelelő továbbvezetéséről a mélyépítés keretében gondoskodni kell.
(4) Zárt szennyvíztároló nem létesíthető, a meglévők felszámolásáról a közcsatorna-hálózatra való rákapcsolódással egy időben a szennyvíz keletkeztetőjének gondoskodnia kell.
(5) A helytakarékosság érdekében tartalékkal rendelkező nagy nyílásszámú alépítmény-hálózatot kell kialakítani, amelybe az egyes táv- és hírközlési kábelek utólag behúzhatók.
(6) Épületek közötti légtérben a közterületeken légvezeték, légkábel, adatkábel nem létesíthető, kivéve azokat az eseteket, amennyiben ezek a közösségi közlekedés technikai feltételeinek biztosításához szükségesek.
(7) Vezeték nélküli közcélú hírközlési létesítmények (antenna, antennatartó szerkezet) telepítésénél
a) önálló antenna és antennatartó építmények (tornyok) nem helyezhetők el,
b) antenna vagy antennatartó szerkezet kizárólag épület tetőszerkezetén helyezhető el.
(8) Közmű kiváltása vagy megszüntetése esetén a közműhálózat műtárgyait el kell távolítani, amennyiben a bontás nem veszélyezteti a meglévő faállományt. A bontási munkálatok után a területet helyre kell állítani.
(9) A területen tilos mind a tisztítatlan, mind a tisztított szennyvizek elszikkasztása.
8. Környezetvédelem és zöldfelületek
11. § (1) A többlakásos épületeknél (lakásszámtól függetlenül) lakásonkénti egyedi gázfűtés nem létesíthető.
(2) Talajvédelem:
a) az építkezések megkezdése előtt a felső termékeny talajréteget szakszerűen le kell termelni, deponálni; az építés befejezése után, a telken belül elterítve a zöldfelületek kialakításához fel kell használni. A termőföld maximum egy évig deponálható, ezt követően talajjavítással használható fel,
b) a területen kontakt talajszennyezéssel járó új ipari – üzemi – szolgáltató tevékenység nem folytatható,
c) feltöltésre, visszatöltésre szennyezett talaj, építési törmelék nem használható.
(3) Veszélyes hulladék keletkezésével járó tevékenységek a vonatkozó jogszabályok szerint, az átmeneti gyűjtés és tárolás szabályainak betartásával végezhetők. A területen csak a tevékenység során helyben keletkező veszélyes hulladékok átmeneti tárolása megengedett, külső forrásból származó veszélyes hulladék tárolása, kezelése, ártalmatlanítása nem lehetséges.
(4) 100 lakást meghaladó, házközponti gázfűtést alkalmazandó lakóparkok építése előtt vizsgálni kell a háttér-légszennyezettséget. Ha a háttér-légszennyezettség értéke bármely szennyező komponens esetében a tervezett beruházás által okozott háttér-légszennyezettség növekedéssel együtt meghaladja az éves egészségügyi határértéket, akkor ezen a területen a vizsgálatnak nem megfelelő lakópark nem építhető meg.
(5) 100 lakást meghaladó, házközponti gázfűtést megvalósítandó lakóparkok építése előtt modellezéssel vizsgálni kell a szennyező anyagok terjedési irányát, hatásterületét, az esetlegesen szennyező gócpontokat (áramlástani vizsgálatok). Az éves egészségügyi határértéket meghaladó légszennyezettségi gócpontok kialakulása esetén a vizsgálatnak nem megfelelő lakópark nem építhető meg.
(6) Az új lakóparkok építése előtt vizsgálni kell a hőszigetek kialakulását. A beruházás eredményeként nem alakulhat ki hősziget.
12. § (1) A beépítés során a minimálisan kialakítandó zöldfelület arányát az övezeti előírások tartalmazzák. A kötelezően kialakításra kerülő zöldfelület minimum 50%-át egybefüggően kell kialakítani.
(2) A kedvezőbb városökológiai adottságok kialakítása érdekében az építési telkeken és a közterületeken az aktív zöldfelületeket a lehető legnagyobb egybefüggő kiterjedésű növényzet biztosításával kell kialakítani.
(3) A kiépítendő új utcák kétoldalt fásítandók, utcánként minimum 8-8 méterenkénti telepítéssel, a közműhelyzet figyelembevételével.
(4) Meglévő utcák felújításakor a meglévő fasorok megtartandók. Átépítéskor legalább egyoldali fasor telepítését kell biztosítani, a közműhelyzet figyelembevételével.
(5) Utcafásításkor a fák öntözési lehetőségének biztosításáról a telepítéssel egy időben gondoskodni szükséges.
(6) A gyalogos funkciójú közterület mellett fasor telepítendő.
(7) A lakótelkekkel határos intézménytelkek zöldfelületét úgy kell kialakítani, hogy a telekhatáron legalább egy fasor telepítésére szolgáló, többszintes növényállományú védő zöldsáv jöjjön létre.
(8) A lakóterületi telkek zöldfelületeinek minden 150 m2-e után legalább 1 fát kell telepíteni.
(9) A többszintes növényállomány szintszámának megfelelően a területhasználati egységekre előírt legkisebb zöldfelület mértéke kétszintes esetén legfeljebb a mértékszám 10%-ával (10% esetén 1%-kal, 60% esetén 6%-kal stb.), háromszintes esetén további 5%-kal (10% esetén 1,5%-kal, 60% esetén 9%-kal stb.) csökkenthető.
(10) Az újonnan kialakított parkolók összterületének 15%-án zöldfelületet kell létesíteni és fenntartani. Ezekben a növénysávokban a parkolók létesítésénél a kötelezően előírt telepítendő fák is elhelyezhetők, ahol a fa töve körül legalább 2,25 m2 víz- és légáteresztő felületet kell biztosítani.
(11) Amennyiben a csapadékvíz-tározó gyepfelület alatt létesül, alapterülete tetőkertként beleszámít a telek zöldfelületébe.
Beépítésre szánt és beépítésre nem szánt övezetekre vonatkozó előírások
9. Az Ln-3-XI-01 jelű nagyvárosias építési övezetre vonatkozó előírások
13. § (1) Az Ln-3-XI-01 jelű építési övezet területén az alábbi rendeltetésű épületek, építmények helyezhetők el:
a) közintézmény,
b) igazgatási, egészségügyi,
c) iroda,
d) lakó,
e) szálláshely-szolgáltatás,
f) szolgáltatás,
g) vendéglátás,
h) sport,
i) a kutatás-fejlesztés nem üzemi technológiái és
j) kiskereskedelem.
(2) A melléképítmények közül
10. Az Lk-1-XI-01 jelű kisvárosias építési övezetre vonatkozó előírások
14. § (1) Az Lk-1-XI-01 jelű építési övezet területén az alábbi rendeltetésű épületek, építmények helyezhetők el:
11. Az Lke-1-XI-01 jelű kertvárosias építési övezetre vonatkozó előírások
15. § (1) Az Lke-1-XI-01 jelű építési övezet területén az alábbi rendeltetésű épületek, építmények helyezhetők el:
a) közintézmény,
b) igazgatási, egészségügyi,
c) iroda,
d) lakó,
e) szálláshely-szolgáltatás,
f) szolgáltatás,
g) vendéglátás,
h) sport,
i) a kutatás-fejlesztés nem üzemi technológiái és
j) kiskereskedelem.
(2) A melléképítmények közül
12. Az Lke-1-XI-INT-01 jelű kertvárosias építési övezetre vonatkozó előírások
16. § (1) Az Lke-1-XI-INT-01 jelű építési övezet területén az alábbi rendeltetésű épületek, építmények helyezhetők el:
a) közintézmény,
b) igazgatási, egészségügyi,
c) iroda,
d) lakó,
e) szálláshely-szolgáltatás,
f) szolgáltatás,
g) vendéglátás,
h) egyéb közösségi szórakoztatás,
i) sport,
j) a kutatás-fejlesztés nem üzemi technológiái és
k) kiskereskedelem.
(2) A melléképítmények közül
13. Az Lke-2-XI-01 jelű kertvárosias építési övezetre vonatkozó előírások
17. § (1) Az Lke-2-XI-01 jelű építési övezet területén az alábbi rendeltetésű épületek, építmények helyezhetők el:
a) közintézmény,
b) igazgatási, egészségügyi,
c) iroda,
d) lakó,
e) szálláshely-szolgáltatás,
f) szolgáltatás,
g) vendéglátás,
h) sport,
i) a kutatás-fejlesztés nem üzemi technológiái és
j) kiskereskedelem.
(2) A melléképítmények közül
14. Az Lke-2-XI-02 jelű kertvárosias építési övezetre vonatkozó előírások
18. § (1) Az Lke-2-XI-02 jelű építési övezet területén az alábbi rendeltetésű épületek, építmények helyezhetők el:
a) közintézmény,
b) igazgatási, egészségügyi,
c) iroda,
d) lakó,
e) szálláshely-szolgáltatás,
f) szolgáltatás,
g) vendéglátás,
h) sport,
i) a kutatás-fejlesztés nem üzemi technológiái és
j) kiskereskedelem.
(2) A melléképítmények közül
15. Az Lke-2-XI-INT-01 jelű kertvárosias építési övezetre vonatkozó előírások
19. § (1) Az Lke-2-XI-INT-01 jelű építési övezet területén az alábbi rendeltetésű épületek, építmények helyezhetők el:
a) közintézmény,
b) igazgatási, egészségügyi,
c) iroda,
d) lakó,
e) szálláshely-szolgáltatás,
f) szolgáltatás,
g) vendéglátás,
h) egyéb közösségi szórakoztatás,
i) sport,
j) a kutatás-fejlesztés nem üzemi technológiái és
k) kiskereskedelem.
(2) A melléképítmények közül
16. Az Lke-2-XI-INT-02 jelű kertvárosias építési övezetre vonatkozó előírások
20. § (1) Az Lke-2-XI-INT-01 jelű építési övezet területén az alábbi rendeltetésű épületek, építmények helyezhetők el:
a) közintézmény,
b) igazgatási, egészségügyi,
c) iroda,
d) lakó,
e) szálláshely-szolgáltatás,
f) szolgáltatás,
g) vendéglátás,
h) egyéb közösségi szórakoztatás,
i) sport,
j) a kutatás-fejlesztés nem üzemi technológiái és
k) kiskereskedelem.
(2) A melléképítmények közül
17. Az Lke-2-XI-K-01 jelű kertvárosias építési övezetre vonatkozó előírások
21. § (1) Az Lke-2-XI-K-01 jelű építési övezet területén az alábbi rendeltetésű épületek, építmények helyezhetők el:
a) közintézmény,
b) igazgatási, egészségügyi,
c) iroda,
d) lakó,
e) szálláshely-szolgáltatás,
f) szolgáltatás,
g) vendéglátás,
h) egyéb közösségi szórakoztatás,
i) sport,
j) a kutatás-fejlesztés nem üzemi technológiái,
k) kiskereskedelem és
l) lakó rendeltetést nem zavaró gazdasági tevékenység.
(2) A melléképítmények közül
18. A Vi-2-XI-01 jelű intézményi építési övezetre vonatkozó előírások
22. § (1) A Vi-2-XI-01 jelű építési övezet területén az alábbi rendeltetésű épületek, építmények helyezhetők el:
a) közintézmény,
b) igazgatási, egészségügyi,
c) iroda,
d) szálláshely-szolgáltatás,
e) szolgáltatás,
f) vendéglátás,
g) egyéb közösségi szórakoztatás,
h) sport,
i) a kutatás-fejlesztés nem üzemi technológiái és
j) kiskereskedelem.
(2) A melléképítmények közül csak közműbecsatlakozási műtárgy helyezhető el, a csatlakozó közterületek felől térszín alatt vagy az épületen belül.
(3) Kereskedelemi funkció az épületek földszintjén helyezhető el
(4) A Vi-2-XI-01 jelű övezet területén lakófunkció nem létesíthető.
(5) A Vi-2-XI-01 jelű övezet területén parkolóház, önálló járműtároló nem létesíthető.
(6) A Vi-2-XI-01 jelű övezet területén nem helyezhető el olyan funkció, mely esetében az egyéb jogszabályban előírt zajhatárérték betartása nem biztosítható.
(7) A Vi-2-XI-01 jelű építési övezetben építményt elhelyezni szabadonálló beépítési móddal lehet.
(8) A Vi-2-XI-01 jelű építési övezet területén
a) az előkert mérete: Szabályozási Terven jelölt építési hely szerinti méret,
b) az oldalkert mérete: a Szabályozási Terven jelölt építési hely szerinti méret,
c) a hátsókert mérete: a Szabályozási terven jelölt építési hely szerinti méret,
d) abban az esetben, ha a javasolt telekalakítástól eltérő, a szabályozási előírásoknak megfelelő telekalakítás történik, mely érinti a szabályozási tervben meghatározott építési helyet, az oldalkert és hátsókert mérete tekintetében az OTÉK 35. § (3) és (4) bekezdése irányadó.
(9) A Vi-2-XI-01 jelű övezetben az övezeti határértékek betartása mellett a minimális telekterületet elérő vagy meghaladó telkek esetén az elhelyezhető épületek száma a telekterület és a minimális telekterület egész számú hányadosa. A minimális telekterületet el nem érő telkekre 1 épület építhető.
(10) Egy telken több épület elhelyezése esetén az épületek között telepítési távolságot kell tartani, melynek értéke az övezetben előírt maximális épületmagasság.
(11) Egy telken több épület elhelyezése esetén terepszint alatt egyesített mélygarázs szerkezetileg elválasztva kialakítható. A terepszint feletti épületrészekre az (10) bekezdés előírásai érvényesek.
(12) Az épület legmagasabb pontja – gerincmagassága – magastetős épület esetén a homlokzati falsík és a tető felső síkjának metszésvonalától számítva maximum 6,0 méter lehet.
(13) Az épület legmagasabb pontja lapostetős épület esetén
a) sík terepen maximum 3,5 méterrel lehet nagyobb az övezetre érvényes épületmagasságnál,
b) 10%-os vagy azt meghaladó tereplejtés esetén az épület körüli rendezett terep legmagasabb pontjától számítva maximum 13,5 méter lehet.
19. A Vi-2-XI-02 jelű intézményi építési övezetre vonatkozó előírások
23. § (1) A Vi-2-XI-02 jelű építési övezet területén az alábbi rendeltetésű épületek, építmények helyezhetők el:
a) közintézmény,
b) igazgatási, egészségügyi,
c) iroda,
d) szálláshely-szolgáltatás,
e) szolgáltatás,
f) vendéglátás,
g) egyéb közösségi szórakoztatás,
h) sport,
i) a kutatás-fejlesztés nem üzemi technológiái és
j) kiskereskedelem.
(2) A melléképítmények közül csak közműbecsatlakozási műtárgy helyezhető el, a csatlakozó közterületek felől térszín alatt vagy az épületen belül.
(3) Kereskedelemi funkció az épületek földszintjén helyezhető el
(4) A Vi-2-XI-02 jelű övezet területén lakófunkció nem létesíthető.
(5) A Vi-2-XI-02 jelű övezet területén parkolóház, önálló járműtároló nem létesíthető.
(6) A Vi-2-XI-02 jelű övezet területén nem helyezhető el olyan funkció, mely esetében az egyéb jogszabályban előírt zajhatárérték betartása nem biztosítható.
(7) A Vi-2-XI-02 jelű építési övezetben építményt elhelyezni szabadonálló beépítési móddal lehet.
(8) A Vi-2-XI-02 jelű építési övezet területén
a) az előkert mérete: Szabályozási Terven jelölt építési hely szerinti méret,
b) az oldalkert mérete: Szabályozási Terven jelölt építési hely szerinti méret
c) a hátsókert mérete: Szabályozási Terven jelölt építési hely szerinti méret,
d) abban az esetben, ha a javasolt telekalakítástól eltérő, a szabályozási előírásoknak megfelelő telekalakítás történik, mely érinti a szabályozási tervben meghatározott építési helyet, az oldalkert és hátsókert mérete tekintetében az OTÉK 35. § (3) és (4) bekezdése irányadó.
(9) A Vi-2-XI-02 jelű övezetben az övezeti határértékek betartása mellett a minimális telekterületet elérő vagy meghaladó telkek esetén az elhelyezhető épületek száma a telekterület és a minimális telekterület egész számú hányadosa. A minimális telekterületet el nem érő telkekre 1 épület építhető.
(10) Egy telken több épület elhelyezése esetén az épületek között telepítési távolságot kell tartani, melynek értéke az övezetben előírt maximális épületmagasság.
(11) Egy telken több épület elhelyezése esetén terepszint alatt egyesített mélygarázs szerkezetileg elválasztva kialakítható. A terepszint feletti épületrészekre az (10) bekezdés előírásai érvényesek.
(12) Az épület legmagasabb pontja – gerincmagassága – magastetős épület esetén a homlokzati falsík és a tető felső síkjának metszésvonalától számítva maximum 6,0 méter lehet.
(13) Az épület legmagasabb pontja lapostetős épület esetén
a) sík terepen maximum 3,5 méterrel lehet nagyobb az övezetre érvényes épületmagasságnál,
b) 10%-os vagy azt meghaladó tereplejtés esetén az épület körüli rendezett terep legmagasabb pontjától számítva maximum 13,5 méter lehet.
(14) Új beépítés esetén többletcsapadékvíz csak késleltetett módon kerülhet elvezetésre.
20. A Vi-2-XI-03 jelű intézményi építési övezetre vonatkozó előírások
24. § (1) A Vi-2-XI-03 jelű építési övezet területén az alábbi rendeltetésű épületek, építmények helyezhetők el:
a) közintézmény,
b) igazgatási, egészségügyi,
c) iroda,
d) lakó,
e) szolgáltatás,
f) vendéglátás,
g) egyéb közösségi szórakoztatás,
h) sport,
i) a kutatás-fejlesztés nem üzemi technológiái és
j) kiskereskedelem.
(2) A melléképítmények közül csak közműbecsatlakozási műtárgy helyezhető el, a csatlakozó közterületek felől térszín alatt vagy az épületen belül.
(3) Kereskedelemi funkció az épületek földszintjén helyezhető el
(4) A Vi-2-XI-03 jelű övezet területén parkolóház, önálló járműtároló nem létesíthető.
(5) A Vi-2-XI-03 jelű övezet területén nem helyezhető el olyan funkció, mely esetében az egyéb jogszabályban előírt zajhatárérték betartása nem biztosítható.
(6) Az építési övezetben építményt elhelyezni szabadonálló beépítési móddal lehet.
(7) Az Vi-2-XI-03 jelű építési övezet területén
a) az előkert mérete: a Szabályozási Terven jelölt építési hely szerinti méret,
b) az oldalkert mérete: a Szabályozási Terven jelölt építési hely szerinti méret,
c) a hátsókert mérete: a Szabályozási Terven jelölt építési hely szerinti méret,
d) abban az esetben, ha a javasolt telekalakítástól eltérő, a szabályozási előírásoknak megfelelő telekalakítás történik, mely érinti a szabályozási tervben meghatározott építési helyet, az oldalkert és hátsókert mérete tekintetében az OTÉK 35. § (3) és (4) bekezdése irányadó.
(8) A Vi-2-XI-03 jelű övezetben az övezeti határértékek betartása mellett a minimális telekterületet elérő vagy meghaladó telkek esetén az elhelyezhető épületek száma a telekterület és a minimális telekterület egész számú hányadosa. A minimális telekterületet el nem érő telkekre 1 épület építhető.
(9) Egy telken több épület elhelyezése esetén az épületek között telepítési távolságot kell tartani, melynek értéke az övezetben előírt maximális épületmagasság.
(10) Egy telken több épület elhelyezése esetén terepszint alatt egyesített mélygarázs szerkezetileg elválasztva kialakítható. A terepszint feletti épületrészekre az (9) bekezdés előírásai érvényesek.
(11) Az épület legmagasabb pontja – gerincmagassága – magastetős épület esetén a homlokzati falsík és a tető felső síkjának metszésvonalától számítva maximum 6,0 méter lehet.
(12) Az épület legmagasabb pontja lapostetős épület esetén
21. A K-Rek-XI-01 jelű különleges rekreációs építési övezetre vonatkozó előírások
25. § (1) A K-Rek-XI-01 jelű építési övezet területén az alábbi rendeltetésű épületek, építmények helyezhetők el:
a) sport, strand és az ezeket kiszolgáló és kiegészítő funkció,
b) szállás - szolgáltatás és
c) vendéglátás.
(2) A melléképítmények közül
22. Beépítésre nem szánt területekre vonatkozó egyedi előírások - KÖu--XI-2, KÖu-XI-3, jelű területek
26. § A KÖu jelű területek elsősorban közlekedési célú közterületek, nyomvonal jellegű jelentős közlekedési építmények elhelyezésére szolgálnak, ezek területén autómosó nem létesíthető.
23. Beépítésre nem szánt területekre vonatkozó egyedi előírások - Zkp-XI-Kp-01 jelű közpark terület
27. § (1) A Zkp-XI-Kp-01 jelű közpark területén
24. Beépítésre nem szánt területekre vonatkozó egyedi előírások – Kb-Ez-XI-01 jelű kondícionáló célú jelentős zöldfelületű terület
28. § (1) A Kb-Ez-XI-01 jelű övezetben a környezeti adottságok miatt rekreációt szolgáló létesítmény nem helyezhető el.
(2) A Kb-Ez-XI-01 jelű övezetben területet elzárni, lekeríteni nem lehet.
Záró rendelkezések
29. § (1) Ez a rendelet a kihirdetést követő 30. napon lép hatályba.
(2)1
1. melléklet
Hatályon kívül helyezve: 2010. évi CXXX. törvény 12. § alapján. Hatálytalan: 2021. III. 1-től.