1. § (1) E rendelet hatálya Úny község közigazgatási területére terjed ki.

(2) A Helyi építési szabályzat (HÉSZ) csak a mellékelt M=1:2 000 méretarányú, SZT-1 jelűbelterületi és az M= 1:8 000 méretarányú, SZT-2 jelű külterületi Szabályozási tervekkel (továbbiakban: Szabályozási terv) együtt alkalmazható.

(3) Jelen építési szabályzat mellékletei:

2. § (1) Kötelező erejű szabályozási elemek, melyek módosítása csak a Szabályozási terv módosítása esetén lehetséges:

(2) Az (1) bekezdésben nem említett szabályozási elemek javaslati jellegűek, a további tervezési és építési engedélyezési eljárás során irányadóként veendők figyelembe.

3. § (1) Az 1. §. /1/ bekezdésben meghatározott területen telket alakítani csak a Szabályozási tervben jelölteknek megfelelően, valamint a vonatkozó jogszabályok alapján szabad.

(2) Telekalakításra engedély kiadható, ha:

(3) Telekalakításra engedély csak abban az esetben adható ki, ha az eljárás eredményeként - kialakult beépítés esetén, jelen szabályozás idején már meglévő zárványtelkek kivételével – nem jön létre:

(4) A település területén közműterület céljára telek az övezet előírásaitól eltérő nagyságban is kialakítható.

(5) Újonnan kialakításra kerülő magánút szélességi mérete nem lehet kisebb 6,0 m-nél.

(6) Amennyiben a telekalakításra kizárólag a tervezett szabályozási vonal végrehajtása, közterület lejegyzése céljából kerül sor, úgy a visszamaradó telek akkor is kialakítható, ha az építési övezet, övezet telekalakítási és beépítési előírásait nem elégíti ki.

4. § (1) Az 1. §. /1/ bekezdésben meghatározott területen építési munkát végezni csak a Szabályozási tervben jelölteknek megfelelően, valamint a vonatkozó jogszabályok alapján szabad.

(2) Építési engedély csak rendezett telekre adható ki. (lásd: fogalommagyarázat).

(3) A település beépítésre szánt területén,

(4) Belterületen amennyiben egy meglévő telek nagysága nem elégíti ki az övezet teleknagyság méretére vonatkozó előírásokat, de nagyobb mint 360 m ² , és a /3/ bekezdésében foglalt minimális szélességi méreteket eléri, úgy beépíthető.

(5) Ha egy építési telek területe és szélességi mérete a /3/ /4/ bekezdésben foglalt minimális méreteket nem elégíti ki, úgy:

(6) Hatályon kívül

(7) Ha egy meglévő épület beépítési módja eltér az övezeti előírásoktól, a meglévő épület — ha az övezet egyéb előírásait kielégíti (beépítettség, építménymagasság) — felújítható, bővíthető, tetőtere beépíthető, de új épület csak az övezet előírásai szerinti építési helyre építhető.

(8)¹

(9) Az elvi építési engedély kérelmétől az építésügyi hatóság nyilvánvaló esetben – a jellemzők egyértelmű meghatározhatósága esetében – eltekinthet.

(10) A beépítésre szánt terület minden területfelhasználási egységén (a belterülethez nem kapcsolódó gazdasági területek kivételével) – a csatornahálózat kiépítést követően - új épület csak teljesen közművesített építési telken engedélyezhető.

(11) A csatornahálózat kiépítéséig zárt engedélyezett szennyvíztároló építése esetén is kiadható építési engedély.

(12) csatornahálózat kiépítését követően a teljes közművesítettség alól azok az építési telkek képeznek kivételt, ahol olyan alternatív, egyedi, zárt szennyvízkezelési technológiát alkalmaznak,amely a hatályos környezetvédelmi előírásoknak megfelel.

5. § (1) Építmények elhelyezése, ha jelen szabályzat területfelhasználási egységekre és azokon belül az építési övezetekre, övezetekre vonatkozó előírásai szigorúbb szabályokat nem állapít meg, az OTÉK vonatkozó előírásai szerint történhet.

(2) Hatályon kívül

(3) A település területén távközlési magasépítmény, adótorony, 6 m-nél magasabb antenna, zászlótartó oszlop:

(4) 5,0 m-es vagy annál nagyobb előkertben és 6,0 m-es vagy annál nagyobb oldalkertben:

(5) Az 5 m-nél kisebb előkertben csak:

(6) Azokban az építési övezetekben, ahol az övezet előírásai ezt külön nem tiltják, több főépület is engedélyezhető, illetve melléképület építhető.

6.  § (1) A település területén az egyes építési övezetekben a telkek beépítési módja az alábbi:

(2) Oldalhatáron álló beépítés esetén az építési hely egyik határvonala:

(3) Az egyes beépítési módok esetében alkalmazható épület elhelyezés az 1. számú függelékben foglaltak szerint lehetséges.

(4) Saroktelek beépítési módja:

(5) Saroktelek esetében, a telek beépítési módjának figyelembevételével, az építési helyet az utcakép egységessége és a településkép megőrzése érdekében úgy kell megválasztani, hogy a csatlakozó utcák építési vonalához igazodjon.

(6) Az előkert, amely egyben beépítési vonal is:

7. § (1) Úny országos művi értékvédelem alá eső épületeit és az egyes műemléki környezeteket az 3. számú függelék tartalmazza.

(2) Az országos védelem alatt álló művi értékek kezelésére, megőrzésére vonatkozóan a hatályos országos rendelkezések⁵ irányadók.

8. § Hatályon kívül

9. § Hatályon kívül

10. § (1) Úny régészeti területeit a 4. sz. függelék tartalmazza, az egyes területek a szabályozási terven pontosan lehatároltak.

(2) Régészeti érintettség esetén a Kulturális örökség védelméről szóló. Törvény⁸ és a hozzá kapcsolódó végrehajtási rendeletek alapján kell eljárni.

(3) A régészeti örökséget érintő kérdésekben a rendezési tervhez készített hatástanulmányban foglaltak az irányadók.

(4) Hatályon kívül

11. § (1) /1/ Úny egyes települési területén az összetett településrendezési feladatok megoldására részletesebb vizsgálatokon alapuló szabályozási terv készítése kötelező a 4. sz. melléklet szerinti területen.

(2) A szabályozást az alábbiak figyelembe vételével kell elkészíteni:

(3) A Szabályozási terv elkészültéig a területen a 57. § /5, 6/ bekezdés szerinti változtatási tilalom van hatályban, mely nem vonatkozik a jelenleg hatályos építési engedély alapján végezhető építési tevékenységre.

12. § Hatályon kívül

13. § (1) Közterületen, illetve közhasználat céljára átadott területen, köztéren (továbbiakban: közterület) elhelyezett építmények és köztárgyak nem akadályozhatják a jármű és gyalogos közlekedést.

(2) Közterületen építmény, berendezés, köztárgy csak abban az esetben helyezhető el, ha

(3) A telek helyrajzi számát, illetőleg az épület házszámát a közterületről illetőleg a magánútról jól látható módon fel kell tüntetni. A táblák kihelyezésének kötelezettsége az ingatlan tulajdonosát terheli. Az önkormányzat az erről szóló külön rendelete alapján a házszámtáblák egységes kialakítását írhatja elő.

14. § (1) Úny területén az élővilágot, a természetes flórát és faunát, a természeti területeket gondos emberi tevékenységgel védeni szükséges. A meglévő természeti értékeket – vízfolyások, tavak, erdők, különleges gyepterületek, felszíni formák, tájjelleg – fokozott védelemben kell részesíteni a Nemzeti Park kezelési terve szerint.

(2) A meglévő természeti és táji értékek védelme érdekében a jelentősebb beavatkozásokat (pl.: idős fák kivágása, 1 méternél magasabb tereprendezés, művelési ág változtatás, közműépítés) az illetékes hatóságok¹¹engedélyével lehet végezni.

(3) A tájhasználat során biztosítani kell a táji jellegzetességek (esztétikai, történeti, természeti értékek), a jellemző természetes rendszerek megóvását. Az ingatlanok és épületek kialakítása, fejlesztése és használata során a meglévő tájkarakterhez kell illeszkedni. A táj jellegét, esztétikai, természeti értékeit veszélyeztető tevékenység céljaira építményt elhelyezni tilos.

(4) Hatályon kívül

(5) Úny külterületén az utak, vízfolyások, időszaki csatornák mellé fasorokat, védősávokat kell telepíteni és a vízparti galéria-növényzetet fel kell újítani, ki kell egészíteni.

(6) A védett természeti területen az erdőket – az elsődleges rendeltetés szerint – védelmi erdőként kell szabályozni.

(7) Hatályon kívül

(8) Hatályon kívül

(9) Hatályon kívül

(10) Külterületen bármely építmény építési engedélyhez a megfelelő tájba illesztés érdekében látványtervet kell készíteni.

(11) A település területén szélerőmű park, szélerőmű torony nem létesíthető.

15. § (1) Úny területén lévő természeti területek és védett természeti értékek lehatárolását a Szabályozási terv, felsorolását a helyi építési szabályzat 5. sz. függelék tartalmazza.

(2) Az Országos Ökológiai Hálózatba tartozó területekre, a Natura 2000, azaz az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekre, valamint a természeti területekre a vonatkozó jogszabályok az irányadók.

(3) A természeti területen, a tájképvédelmi területen, valamint az ökológiai hálózat területen – továbbiakban védett területeken – bányanyitás kizárólag a vonatkozó jogszabály¹⁶ szerinti „bányászati szempontból kivett hely”-re vonatkozó előírások betartásával lehetséges.

(4) Természeti területen

(5) Kiemelt jelentőségű természeti területeken művelési ág váltása, illetve más célú hasznosítás csak az adottságoknak megfelelő termelési szerkezet kialakítása, illetve a tájkarakter erősítése, valamint közmű, közút építése érdekében engedélyezhető.

(6) A védett területeken a kialakult geomorfológiai formák megőrzendők. Nagyobb mértékű tereprendezés csak a vízháztartás kedvezőbbé tétele (belvízrendezés, árvízvédelem, vízvisszatartás, halastó működtetés) céljából végezhető.

(7) A természeti területek állapotának, hasznosítási módjának a védelmi célokkal ellentétes megváltoztatása nem megengedhető és a védett természeti területet veszélyeztető tevékenység nem folytatható

(8) A védett területeken távközlési és energetikai magasépítmény, valamint szennyező létesítmény (pl.: dögkút, hígtrágya tároló, hulladéklerakó stb.) nem helyezhető el, a meglévő létesítmények üzemeltetése pedig csak a természetvédelmi célokkal összhangban végezhető.

(9) A kiemelt jelentőségű természeti területeken csak extenzív jellegű, természet és környezetkímélő gazdálkodási módszerek alkalmazhatók.

(10) A település területén található - az 5. sz. függelékben felsorolt - források ex lege védett természeti értékek, ezért a hatályos természetvédelmi törvény és rendeletei vonatkoznak kezelésükre.

(11) A források környékén nem folytatható olyan tevékenység, amely bármely módon szennyezi a forrást, valamint nem folytatható olyan földmunka, amely a forrás vízhozamát csökkenti.

(12) Azon ingatlan tulajdonosa, amelyen a forrás ered, köteles gondoskodni a forrás környékének tisztán tartásáról.

(13) Hatályon kívül

16. § (1) A település teljes területe tájképvédelmi terület.

(2) Tájképvédelmi területen az építkezések során a tájba illeszkedő, a jellegzetes tájképi elemek fennmaradását biztosító, hagyományos építészeti megoldásokat/elemeket kell alkalmazni.

(3) Tájképvédelmi területen az építmények engedélyezése során tájképvédelmi, tájesztétikai szakvélemény (lásd: fogalommagyarázat) készítése szükséges a tájképben bekövetkező változás értékelése, minősítése céljából.

(4) Tájképvédelmi területeken a táj jellegzetes arculatát kedvezőtlenül megváltoztató tevékenység nem folytatható. Ezért külterületen a tájhasználat változtatás, művelési ág változtatás, fakivágás, építmény elhelyezés csak az illetékes hatóságengedélyével végezhető.

(5) A kedvezőtlen látványt nyújtó tevékenységeket az ingatlanokon oly módon kell elhelyezni és takarásukról gondoskodni, hogy azok a főbb megközelítési irányok felől, közterületekről ne legyenek láthatóak, érzékelhetők.

(6) Tájképvédelmi területen bányászati tevékenységet a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet folytatni.

17. § (1) Az igazgatási területen a környezethasználatot úgy kell megszervezni és végezni, hogy:

(2) A védőterületen (védőövezet, védősáv területén) belül épület, építmény csak az illetékes szakhatóság(ok) hozzájárulásával létesíthető. A beépíthetőség feltételeit az építésügyi hatóság elvi építési engedélyben állapítja meg a káros hatás mértéke, a helyi adottságok és az illetékes szakhatóságok⁵⁸ véleménye alapján. A káros hatású tevékenység nem közelítheti meg a már kialakult más rendeltetésű övezeteket a védőtávolságnál jobban.

(3) Új funkció létesítése esetén, ha az a létesítmény az érvényes jogszabályok szerint hatásvizsgálat köteles, akkor a hatásvizsgálatot el kell végezni, legkésőbb az építési engedély iránti kérelem beadásáig.

(4) A gazdasági-, különleges-, közlekedési- és közműterület övezeteinek területén új építmény létesítése esetén a környezetvédelmi határértékeknek a telek határán teljesülniük kell;

(5) A területen a 10 férőhelyet elérő parkolók felszíni csapadékvizének elvezetéséhez hordalék-, olaj- és iszapfogó beépítése szükséges.

(6) A rombolt és szennyezett felszínű területeket, a közegészségügyi és környezetvédelmi követelményeknek megfelelően, rekultivációs terv (lásd: fogalommagyarázat) alapján kell helyreállítani és elsősorban zöldfelületként újrahasznosítani.

(7) Nagy- és közepes haszonállattartó épületet és trágyatárolót lakó, intézmény és üdülő funkciójú épülettől 15 m-nél, kishaszonállat esetében 5 m-nél távolabb kell elhelyezni.

(8) Lakóterületen állattartó építmények élelmiszertároló, -feldolgozó és -forgalmazó létesítményektől, továbbá iskola, óvoda, bölcsőde, egészségügyi intézmények és gyógyszertár telekhatárától számított 50 méteren belül nem építhető.

(9) Az állattartással és az állattartó épületekkel kapcsolatos egyéb szabályokat külön önkormányzati rendelet állapítja meg.

18. § (1) A beépítésre szánt területeken új létesítmények kizárólag abban az esetben létesíthetők, ha a keletkező szennyvizek törvényben előírt módon történő kezelése megoldott és biztosított. Káros és veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvizek a közcsatornába nem vezethetők¹⁹.

(2) A felszíni vizek bármilyen jellegű szennyezése tilos. A felszíni vizek körzetében nem folytathatók olyan tevékenységek, amelyek a felszíni, illetve a felszín alatti vizek, illetve a talaj állapotát szennyezik.

(3) A felszíni és felszín alatti vizek és a talaj védelme érdekében, veszélyes hulladékot, növényvédő szert, műtrágyát, útsózási anyagot kizárólag engedélyezett, szivárgásmentes, vízzáró szigetelésű, zárt tárolóedényben lehet elhelyezni.

(4) A település szennyezés-érzékenységi szempontból fokozottan érzékeny terület, a területen a feszíni és felszín alatti vizek szennyezését, valamint a talajszennyezést, okozó objektum nem helyezhető el, és tevékenység nem engedélyezhető.

(5) Állattartó épület külterületen felszíni vizek partélétől számított 200 méteren belül nem létesíthető.

(6) Kisvízfolyások, árkok rendszeres karbantartásáról, medrük tisztításáról a tulajdonosnak folyamatosan gondoskodni kell. Rendszeres karbantartás elmulasztása esetén az Önkormányzat köteles a tisztítást elvégezni, amelynek költsége a terület tulajdonosát terheli.

(7) A felszíni vizek öntisztulásának elősegítése miatt a parti sáv természetközeli ökoszisztémáinak (ligetes fás társulások, gyepek) védelmét vízgazdálkodási övezet keretein belül kell biztosítani.

19. § (1) A településre az általánosan érvényes levegőtisztaság-védelmi értékek vonatkoznak.

(2) A területen csak olyan létesítmények, technológiák helyezhetők el, amelyek ezen előírásokat kielégítik. A területre érvényes levegőminőségi és a légszennyező anyagok kibocsátási határértékeit a hatályos országos jogszabályok szerint kell figyelembe venni.

(3) Kellemetlen szagot, bűzt okozó tevékenységek közigazgatási területen csak az állattartási rendeletben előírt és rögzített módon folytathatók.

20. § (1) A termőföldet más célú hasznosítással járó beruházás céljára csak kivételes esetben lehet felhasználni. A 30AK-nál jobb minőségű termőföld csak különösen indokolt esetben - helyhez kötött beruházás céljára - vehető igénybe. Az igénybevételt az indokolt szükségletnek megfelelő legkisebb területre kell kijelölni.

(2) Talajmozgatással járó tevékenység végzése illetve, a terület előkészítése során a termőföld védelméről, összegyűjtéséről és újrahasznosításáról gondoskodni kell.

(3) A település területén feltöltésre környezetkárosító anyag nem használható.

(4) Építés előkészítési munkák, tereprendezés során használható, minőség-tanúsítvány nélküli töltőanyag nem építhető be.

(5) Hatályon kívül

(6) Mezőgazdasági rendeltetésű terület tisztítatlan szennyvízzel történő öntözése a közigazgatási területen nem engedélyezhető.

(7) A település területén tilos a tisztítatlan szennyvizeket közvetlenül a talajba juttatni.

(8) Minden területen az erózióveszély mértékének megfelelő tevékenység végezhető, törekedve arra, hogy a tevékenység hatására az a lehető legkisebb mértékre csökkenjen.

(9) A területen csak olyan tevékenység folytatható, amely nem okoz talajszennyezést. Vízfolyásokba állattartásból származó hígtrágya, szerves és műtrágya, valamint növényvédő szer csurgalékvize nem kerülhet.

(10) Hatályon kívül

(11) Hatályon kívül

21. § (1) Hatályon kívül

(2) Hatályon kívül

(3) Hatályon kívül

(4) A település területén új hulladéklerakó, vagy hulladékártalmatlanító nem létesíthető.

(5) Szilárd vagy folyékony hulladék a település közigazgatási területére más területekről nem hozható be, tárolás illetve ártalmatlanítás céljából, kivéve újrahasznosítás esetén.

(6) A településen veszélyes hulladék keletkezését eredményező tevékenység csak úgy folytatható, hogy az üzemeltető köteles gondoskodni a veszélyes hulladék környezetszennyezést kizáró elhelyezéséről és ártalmatlanításáról.

(7) A veszélyes hulladék átmeneti tárolása, a vonatkozó jogszabályok szerint, a talaj, a talajvíz, illetve a levegő szennyezése nélkül, zárt térben történhet.

(8) Veszélyes hulladékok ártalmatlanítását végző telephely, kommunális hulladéklerakó telep, hígtrágyás technológiájú állattartó telep a település igazgatási területén nem létesíthető.

(9) Hatályon kívül

(10) Az illegális hulladéklerakók felszámolandók, területük rekultiválandó.

(11) A felhagyott hulladéklerakó területétaz illetékes szakhatóság előírásainak megfelelően rekultivációs terv (lásd: fogalommagyarázat) alapján rekultiválni kell. A területen épület, építmény nem helyezhető el. A rekultiváció elvégzéséig a terület elzárását, veszélyességének megjelenítését biztosítani kell.

(12) Az állattartásból keletkezett hulladékokat kivételes gondossággal kell kezelni, hogy a környezetre semminemű káros hatással ne legyen. Az esetlegesen keletkező veszélyes hulladékok elszállításáról a tulajdonosnak kell gondoskodnia.

(13) Állati tetemek elszállítását és megsemmisítését csak az erre a célra szakosodott és engedéllyel rendelkező vállalkozás végezheti.

(14) /Dögkonténer a belterület határától legalább 500,0 m-es védőtávolság biztosításával létesíthető.

(15) A csatornahálózat kiépüléséig csak zárt szennyvíztároló létesítése engedélyezhető.

(16) Hatályon kívül

22. § (1) A közlekedésből származó környezeti zajszint a zaj ellen védendő létesítmények környezetében a lakóterületre meghatározott határértéket²⁹nem haladhatja meg.

(2) A településen a zajvédelem az országos előírások szerint, azoknak megfelelően biztosítandó. A zajt keltő és a zajtól védendő létesítményeket egymáshoz képest úgy kell elhelyezni, hogy a területre vonatkozó zajterhelési határértékek betartásra kerüljenek³⁰.

(3) Zajt, illetve rezgést előidéző, meglévő vagy új üzemi létesítményt, berendezést, technológiát, telephelyet és egyéb helyhez kötött külső zajforrást csak olyan módon szabad engedélyezni és üzemeltetni, hogy a keletkező zaj a területre, illetve rezgés a létesítményre megengedett zaj- és rezgésterhelési határértékeket ne haladja meg.

(4) Hatályon kívül

23. § (1) A törvényi rendelkezés szerint a gazdálkodó tevékenységet folytató magánszemélyek, jogi személyek, a jogi és magán jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteinek az oltóvíz biztosításáról gondoskodni kell. A gazdálkodó tevékenységet nem folytató magánszemélyek részére az oltóvíznyerési lehetőségek biztosítása az önkormányzat feladata. Az oltóvizet biztosítani kell.

(2) A településen a mértékadó tűzszakasz nem lehet nagyobb, mint a területen létesítendő tűzoltó vízforrásokból biztosítható oltóvíz-intenzitással ellátható terület.

(3) A tűzoltóság vonulása és működése céljára – ha arról jogszabály, illetve nemzeti szabvány másként nem rendelkezik – az építményekhez olyan utat, illetve területet kell biztosítani, amely alkalmas a tűzoltó gépjárművek nem rendszeres közlekedésére és működtetésére.

(4) Amennyiben a szomszédos építmények egymás közti telepítési távolság nem elégíti ki az előírásokat, az OTÉK³³alapján könnyítés vagy engedmény adható, az elsőfokú tűzvédelmi szakhatóság hozzájárulásával.

(5) Utak tekintetében a tűzvédelemre a 49. § /16, 17/ előírások vonatkoznak.

(6) Tüzivíz ellátás tekintetében a 51. § előírásai az irányadóak.

24. § (1) A település igazgatási területén találhatók olyan létesítmények, amelyek a környezetükre káros hatást gyakorolnak. Ahhoz, hogy a környezetre gyakorolt káros hatások az országos előírásokban megengedett határértékeket ne haladják meg, a létesítményekhez védőterületek, védőtávolságok kijelölése szükséges.

(2) Úny területén a Szabályozási terv az alábbi védőtávolsággal rendelkező, illetve védőterületet igénylő létesítményeket jelöl:

(3) A közlekedési területek védőtávolságait e rendelet 49. § /7/ bekezdése tartalmazza. A védőtávolságokon belül épület csak a szakági jogszabályokban előírt feltételek szerint, illetve ezek hiányában a Közlekedési Felügyelet eseti előírása szerint helyezhető el.

(4) A közművek, közműlétesítmények és e rendelet 7. számú függelékben és az ágazati előírásokban rögzített védőtávolságait biztosítani kell. A védőtávolságon belül mindennemű tevékenység csak az illetékes üzemeltető, az érintett szakhatóság hozzájárulása esetén engedélyezhető.

(5) A temető telkétől megtartandó védőtávolság 30 m. A védőtávolságon belül, állattartó tevékenység nem folytatható, vízkivételi hely nem létesíthető, valamint étkezési célra történő növénytermesztés, illetve a talaj állékonyságát befolyásoló tevékenység nem folytatható.

(6) Bármely övezetben kibocsátott szennyvíz szennyezettségének meg kell felelnie a kommunális szennyvíz szennyezettség mértékének, a későbbi közcsatornára való rákötési előírásoknak. A technológiai szennyezettségű vizeket telken belül létesítendő szennyvízkezeléssel, a szennyezettség megengedett mértékéig elő kell tisztítani. Állattartással összefüggően keletkező szennyvíz kezelése-elhelyezése egyedi megoldást igényel, amelyhez a szakhatóságok engedélyének a beszerzése is szükséges.

25. § Úny területén a beépítésre szánt területek az építési használatuk általános jellege, valamint sajátos építési használatuk szerint a következő területfelhasználási egységekbe sorolandók:

26. § (1) Kisvárosias lakóterület a Szabályozási terven Lki jellel szabályozott területfelhasználási egység, mely sűrű beépítésű, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, 11,7 m-es építménymagasságot meg nem haladó lakóépületek elhelyezésére szolgál.

(2) Kisvárosias lakóterületen önálló épületként elhelyezhető: lakóépület

(3) Kisvárosi lakóterületen kivételesen sem helyezhető el:

(4) A kisvárosias lakóterület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat szerint kell meghatározni:

27/A. §⁴ (1) Kertvárosias lakóterület a Szabályozási terven Lke jellel szabályozott területfelhasználási egység, mely laza beépítésű, összefüggő nagy kertes, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, 5 m-es épületmagasságot meg nem haladó lakóépületek elhelyezésére szolgál.

(2) Kertvárosias lakóterületen önálló épületként elhelyezhető:

(3) Kertvárosias lakóterületen az érdekelt szakhatóságok hozzájárulása esetén kivételesen elhelyezhető: legfeljebb négylakásos lakóépület;

(4) Kertvárosias lakóterületen kivételesen sem helyezhető el:

(5) A kertvárosias lakóterület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a 6. melléklet 1. pontja szerint kell meghatározni.

(6) Az építési övezet telkein a fő rendeltetés szerinti funkció kizárólag egy épületben nyerhet elhelyezést.

(7) Az építési övezetben elhelyezhető épületen kívül, azt kiszolgáló vagy kiegészítő funkciójú önálló épületként:

(8) Új gépjárműtároló telken belüli elhelyezése

(9) Kertvárosias lakóterületen a melléképítmények közül a következők helyezhetők el:

(10) A Szabályozási terven jelöltek szerint az építési telek be nem építhető részét figyelembe kell venni. A szabályozási terven jelölt telkek esetében kizárólag a telkek utcafronttól számított 60 m mély telekrésze építhető be. A beépítési %, és minimális zöldfelület megállapításakor a telek be nem építhető részét figyelmen kívül kell hagyni.

(11) A Szabályozási terven a telek be nem építhető részeként jelölt területen fóliás technológiájú kertészeti építményeken kívül más épület, építmény nem helyezhető el, a terület házikertként (lásd: fogalommagyarázat) hasznosítandó.

(12) Az övezet területén állattartást szolgáló épületek, építmények és melléképületek csak akkor helyezhetők el, ha a területen a helyi önkormányzati rendelet az állattartást lehetővé teszi.

28. § (1) Falusias lakóterület a Szabályozási terven Lf jellel szabályozott területfelhasználási egység, mely laza beépítésű, összefüggő nagy kertes, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, 4,5 m-es épületmagasságot meg nem haladó lakóépületek elhelyezésére szolgál, melyen gazdasági épületek is elhelyezhetők.

(2) Falusias lakóterületen önálló épületként elhelyezhető:

(3) Falusias lakóterületen az érdekelt szakhatóságok hozzájárulása esetén önálló főépületként kivételesen elhelyezhető:

(4) Falusias lakóterületen kivételesen sem helyezhető el: üzemanyagtöltő állomás.

(5) A falusias lakóterület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat szerint kell meghatározni:

29/A. §⁶ (1) A településközpont vegyes terület a Szabályozási terven Vt jellel szabályozott területfelhasználási egység, mely több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó- és olyan helyi települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, valamint sportlétesítmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra.

(2) A Vt. jelű településközpont vegyes területen önálló épületként elhelyezhető:

(3) A Vt2 jelű településközpont vegyes területen önálló épületként csak:

(4) Településközpont vegyes területen kivételesen sem helyezhető el:

(5) A településközpont vegyes építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a 6. melléklet 2. pontja szerint kell meghatározni.

(6) Az építési övezet építési telkei teljes közművesítettség esetén építhetők be, a 4. § /10-12/ bekezdések figyelembevételével.

(7) Az építési övezet területén több fő funkciójú épület is építhető, amennyiben legalább az egyik közfunkciót lát el.

(8) Új gépjárműtároló telken belüli elhelyezése:

(9) Településközpont vegyes területen a melléképítmények közül a következők helyezhetők el:

(10) Az építési övezetben elhelyezhető kereskedelmi célú épület bruttó szintterülete az övezeti előírások betartása esetén sem haladhatja meg a 500 m²-t.

(11) A Szabályozási terven jelöltek szerint az építési telek be nem építhető részét figyelembe kell venni. A szabályozási terven jelölt telkek esetében kizárólag a telkek utcafronttól számított 60 m mély telekrésze építhető be. A beépítési %, és minimális zöldfelület megállapításakor a telek be nem építhető részét figyelmen kívül kell hagyni.

30. § (1) Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület, a Szabályozási terven Gksz jellel szabályozott területfelhasználási egység, mely elsősorban nem zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek lehelyezésére szolgál.

(2) Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területen önálló épületként elhelyezhető:

(3) Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területen kivételesen sem helyezhető el: sportépítmény.

(4) A kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat szerint kell meghatározni:

31. § (1) Ipari gazdasági terület, a Szabályozási terven Gip jellel szabályozott területfelhasználási egység, mely olyan gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál, amelyek más beépítésre szánt területen nem helyezhetőek el.

(2) Az ipari gazdasági területen az építmények elhelyezése és használata szerint az alábbi területekre osztható: a) Jelentős mértékű zavaró hatású terület -agráripari terület.

32. § (1) Az ipari gazdasági terület agráripari terület, a Szabályozási terven Gip-a jellel szabályozott területfelhasználási egység, mely elsősorban a nagyüzemi állattartást szolgáló állattartó majorok, valamint egyéb jelentős környezeti hatással járó mezőgazdasági üzemi létesítmények elhelyezésére szolgál.

(2) Ipari gazdasági terület agráripari területen önálló épületként elhelyezhető:

(3) Ipari gazdasági terület agráripari területen kivételesen elhelyezhető:

(4) Ipari gazdasági terület agráripari területen kivételesen sem helyezhető el:

(5) Az ipari gazdasági terület agráripari terület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat szerint kell meghatározni:

33. § (1) Különleges területek a használatuk és rajtuk elhelyezhető építmények különlegessége, a környezetre gyakorolt káros hatásuk, illetve a környezettel szembeni védelmi igényük (zöldfelületi jellegük) miatt a következők: sportterület – lovassport terület (K-Sp), temető, kegyeleti park (K-T, K-Kgy), konferencia és vallási központ (K-Kv), szabadidőközpont (K-SzK).

(2) A különleges területen önálló gépkocsitároló épület elhelyezése nem megengedett.

34. § (1) Különleges terület sportterület – lovassport-terület a Szabályozási terven K-Sp jellel szabályozott területfelhasználási egység, mely elsősorban lovassport létesítmények elhelyezésére szolgál.

(2) Az építési övezet területén

(3) Különleges terület sportterületen lakóépület kivételesen sem helyezhető el.

(4) A különleges terület sportterület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat szerint kell meghatározni:

35. § (1) Különleges terület temető, kegyeleti park terület a Szabályozási terven K-T illetve K-Kgy jellel szabályozott területfelhasználási egység, mely elsősorban a temetkezés kegyeleti épületei, s azt kiszolgáló és kiegészítő épületek, valamint templom és egyéb vallási célú épületek elhelyezésére szolgál.

(2) A különleges terület temető, kegyeleti park terület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat szerint kell meghatározni:

36. § (1) Különleges terület Konferencia és Vallási központ terület a Szabályozási terven K-Kv jellel szabályozott területfelhasználási egység, mely elsősorban az Konferencia turizmus és a vallási központ létesítményeinek elhelyezésére szolgál.

(2) Az építési övezet területén kizárólag:

(3) Az övezet területén önálló lakások, lakópark nem helyezhető el.

(4) A különleges terület konferencia és vallási központ terület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat szerint kell meghatározni:

38. § Úny területén a beépítésre nem szánt területek az építési használatuk általános jellege valamint sajátos építési használatuk szerint a következő területfelhasználási egységek közé sorolandók:

39. § (1) Zöldterület (közpark, közkert) (lásd: fogalommagyarázat) a Szabályozási terveken Zkk és Zkp jellel szabályozott területfelhasználási egység, mely növényzettel fedett, elsősorban pihenést, kikapcsolódást, játék célját szolgáló közterület.

(2) Zkp övezetben elhelyezhető ³⁹

(3) A zöldterület legalább 80%-át növényzettel fedetten, több szintben (gyep, cserje, fa) kell kialakítani és fenntartani.

(4) A Zkp jelű zöldterületen az épületek szabadon álló módon, legfeljebb 2%-os beépítettséggel, 4,5 m-es építménymagassággal helyezhetők el.

(5) Zkk jelű övezetben épületek nem helyezhetők el.

(6) Zkk jelű övezetben elhelyezhetők a szabadidő eltöltését szolgáló, épületnek nem minősülő pihenési, sportolási, játszótéri létesítmények és köztárgyak.

(7) Az övezet területein közlekedési, föld feletti közmű- és hírközlési hálózatok, létesítmények és berendezések — gyalogos és kerékpárutak illetve közvilágítás kivételével — nem helyezhetők el.

(8) A zöldterületek rendeltetésszerű, akadálymentes használatát biztosítani kell.

(9) A település területén található közparkok területe nem csökkenthető, fel nem osztható.

(10) A zöldterületen csak a táj jellegéhez és ökológiai adottságaihoz alkalmazkodó, betegséget nem okozó őshonos növények telepíthetők.

(11) Az övezet telkein, különösen a gyermek játszószerek esetén a használók testi épségét nem veszélyeztető létesítmények helyezhetők el.

(12) Zöldterületen fák kivágása, csonkolása, csak közérdekből, csak szakember által végezhető akkor, ha azt

(13) A Szabályozási terven zöldterületként nem szabályozott közterületi zöldfelületek területén is a közparkokra vonatkozó előírásokat kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy területükön épület nem létesíthető.

40. § (1) Erdőterület a Szabályozási terven E jellel jelölt erdő művelési ágú, és/vagy a településrendezési terv szerinti erdősítésre kijelölt területek.

(2) Az erdőterületek rendeltetésük szerint

(3) Hatályon kívül

(4) Az erdő művelési ág létrejöttéig a területen csak az erdőtelepítés lehetőségét megőrző területhasználat folytatható.

(5) Az erdőövezetekbe tartozó telkek tovább nem oszthatók, de igény és lehetőség szerint összevonhatók.

(6) Az erdőövezetekben kerítés csak vadvédelmi vagy természetvédelmi céllal létesíthető.

(7) Hatályon kívül

(8) Az erdőterületen csak olyan erdőgazdasági és egyéb más tevékenység folytatható, amely az erdő rendeltetését nem zavarja.

41. § (1) A védelmi rendeltetésű erdőterületek a Szabályozási terven (Ev) jellel jelölt területek, melyek elsősorban a természeti környezet és a különböző környezeti elemek (talaj, levegő stb.) valamint a település és egyéb létesítmények védelmére szolgálnak.

(2) A védelmi rendeltetésű erdők övezetében épületet elhelyezni nem lehet. Az OTÉK⁴²-ban felsorolt építmények — távközlési és energetikai magasépítmény, adótorony, antenna kivételével — akkor helyezhetők el, ha azok az erdő védelmi rendeltetését nem akadályozzák és létesítésüket az elsőfokú természetvédelmi hatóság engedélyezi.

(3) A védelmi rendeltetésű erdőterületeken bányanyitás kizárólag a „bányászati szempontból kivett hely”-re vonatkozó előírások⁴² betartásával lehetséges. A folyamatos borítottság érdekében csak természetszerű, az erdő többcélú rendeltetését (természetvédelem, talajvédelem, tájképvédelem, turisztikai funkció stb.) figyelembe vevő kíméletes erdőgazdálkodás és természetes módszerű erdőfelújítás végezhető.

(4) A védelmi rendeltetésű erdők övezetének területén elhelyezhetők az erdőgazdasági műveléshez, vagy közérdekből szükséges infrastruktúra építményei.

(5) Az övezethez tartozó erdőterületek min. 85 %-ban zárt faállománnyal telepítendők be, fennmaradó részük gyepes és cserjés felületként alakítható ki. Új növényállomány telepítésénél csak őshonos fajok használhatók.

(6) Védelmi rendeltetésű erdő területén a folyamatos borítottság érdekében az erdőfelújítást természetes felújító módszerekkel (fokozatos felújító vágás, szálalás, szálaló vágás) kell végezni.

(7) A volt szeméttelep területét a rekonstrukciós földcserét követően erdőterületként kell hasznosítani.

42. § (1) A gazdasági rendeltetésű erdőterületek a Szabályozási terven (Eg) jellel jelölt területek, melyeken a gazdálkodás elsődleges célja az erdei termékek (lásd: fogalommagyarázat) előállítása és hasznosítása.

(2) Gazdasági rendeltetésű erdőterület övezetében az erdő rendeltetésének megfelelő erdő- és vadgazdálkodási célú épületek, építmények helyezhetők el. Az építés feltételei:

(3) Hatályon kívül.

43. § (1) A mezőgazdasági területen a növénytermesztés, az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei, valamint meghatározott esetekben lakó funkciót is kielégítő épületek helyezhetők el.

(2) A mezőgazdasági területet a hagyományos mezőgazdasági tájhasználat, a tájkarakter megőrzése, a természeti értékek, a termőtalaj és a termőföld védelme céljából, valamint a gazdasági és településfejlesztési szempontok érvényesítése érdekében a településrendezési terv az alábbi területfelhasználási egységekre osztja:

(3) Az egyes mezőgazdasági övezetekben az övezeti szabályozásnál kisebb telkeken épület nem helyezhető el és az építmények közül is csak az OTÉK⁴⁵ -ban felsorolt építmények – a távközlési és energetikai magasépítmények kivételével – helyezhetők el.

(4) Hatályon kívül

(5) A gazdasági épület az előírt építménymagasságot meghaladóan 7,5 m építménymagassággal építhető, amennyiben az alkalmazott technológia ezt szükségessé teszi.

(6) A mezőgazdasági területen az új épületek körül takaró fásítást kell létesíteni.

(7) A mezőgazdasági területen a szélerózió elleni védelem és a helyi klíma javítása céljából mezővédő erdősávok, fasorok telepítendők a szabályozási terv szerint.

(8) Az utak melletti fasorok, cserjesávok folyamatos ápolásáról, szükség szerinti pótlásukról gondoskodni kell.

(9) Az övezetben lévő meglévő épület a telek méretétől függetlenül felújítható.

(10) A mezőgazdasági területen az illetékes hatóságok, illetve védett természeti területen az illetékes elsőfokú természetvédelmi hatóság egyetértése esetén erdő, vízfelület, sportolási célú gyep létesíthető.

44. § (1) Általános mezőgazdasági terület a szabályozási terven (Má) jellel szabályozott, az árutermelő gazdálkodásra alkalmas szántó, gyümölcsterületek, illetve az elsődlegesen természetvédelmi rendeltetésű gyepterületek tartoznak.

(2) Az általános mezőgazdasági területetek építmények elhelyezésének szempontjából

45. § (1) A Szabályozási terven (Má-Gy) jellel jelölt övezetben elsődlegesen a gyepművelés, a legeltető állattartás javasolt.

(2) Az övezetben a gyepgazdálkodás, a környezetet nem károsító állattartás, továbbá az állattartáshoz kapcsolódó szolgáltatás, tárolás termékfeldolgozás építményei, és kizárólag az állattartáshoz kapcsolható lakóépületek létesíthetők. Az eltérő funkciók hagyományos tanya jelleggel több épületben is elhelyezhetők.

(3) Az övezetben az épület elhelyezés feltételei a következők:

46. § (1) A Szabályozási terven (Má-Sz) jellel jelölt övezet nagyüzemi jellegű, árutermelésre alkalmas terület.

(2) Az övezetben a szántóföldi növénytermesztéshez, gyümölcstermesztéshez, ültetvények műveléséhez kapcsolódó szolgáltatás, termékfeldolgozás, tárolás építményei, valamint lakófunkciójú épület létesíthető.

(3) Az övezetben a mezőgazdasági termeléshez kapcsolódóan a növénytermesztés, az azzal kapcsolatos szolgáltatás, termékfeldolgozás, tárolás építményei helyezhetők el.

(4) Az övezetben az építmény elhelyezés feltételei a következők:

47. § (1) A szabályozási terven „Mk” jellel jelölt kertes mezőgazdasági terület a kisüzemi jellegű termelés, illetve a saját ellátást szolgáló és az aktív szabadidő eltöltését biztosító kertészeti tevékenység területe.

(2) A kertes mezőgazdasági területen a kertészeti termelést, termékfeldolgozást és tárolást szolgáló építmények helyezhetők el. Lakóépület nem építhető.

(3) A kertes mezőgazdasági területen a kertészeti termelést (növénytermesztést), a termékfeldolgozást és a tárolást szolgáló építmények helyezhetők el, amelynek alapterülete nem haladhatja meg telkenként a 90 m²-t.

(4) Az övezetben az épületek, építmények elhelyezésének feltételei a következők:

48. § (1) Vízgazdálkodási terület – vízfelület a szabályozási terven Vv, illetve Vb jellel jelölt területfelhasználási egység.

(2) A Vv jellel szabályozott övezet a folyóvizek, vízelvezető csatornák medre és parti sávja.

(3) A Vb jellel szabályozott övezetbe a Úny területén lévő vízbeszerzési helyek, és vízkivételi helyek tartoznak.

(4) A vízgazdálkodási területeken a vízgazdálkodással és a természetvédelemmel kapcsolatos létesítmények helyezhetők el.

(5) Külterületen a természetközeli állapotú vízfolyások, vizes élőhelyek partvonaltól számított 50 méteren belül épület nem helyezhető el.

(6) A vízfolyások, csatornák karbantartása érdekében a vízfolyások mellett 6,0- 6,0 méter szélességű kezelősáv biztosítandó, amelybe a galéria-növényzeten kívül semmilyen más ’létesítmény’ nem helyezhető el.

(7) A Vv jelű övezetben a vízfolyások partjától számított 50 méteren belül intenzív mezőgazdasági művelés nem folytatható, korlátozni kell a vegyszerhasználatot és az élővilágot, valamint a víz minőségét védő szűrő növényzet telepítendő.

(8) A vízgazdálkodási területen horgászállások nem létesíthetők.

(9) A vízgazdálkodási területeken kiemelt figyelemmel kell lenni a vizek védelmére. A vizek minőségét veszélyeztető tevékenység nem folytatható.

49. § (1) Közlekedési terület a szabályozási terven a KÖu jellel jelölt területfelhasználási egység, melyhez közlekedést szolgáló területek, közlekedési területek tartoznak.

(2) Hatályon kívül.

(3) Közlekedési célra területet alakítani, felhasználni csak a vonatkozó ágazati szabványoknak és előírásoknak⁵⁰ megfelelően szabad.

(4) A magánutak kialakítását telekalakítási terv készítése során kell meghatározni, jelen előírások, és az érintett szakhatóságok állásfoglalásának figyelembe vételével. Úny területén 6,0 m szélesség alatt magánút nem alakítható ki. Magánút csak közúti területhez, közforgalmú úthoz csatlakoztatható, és közlekedési területen létesíthető.

(5) A közforgalom elől el nem zárt magánút kialakítása engedély köteles Az engedélyezési eljárás során első fokon a területileg illetékes közlekedési hatóság jár el.

(6) Az építési (szabályozási) szélességen belül a közmű létesítmények, valamint utcabútorok, a közművek létesítményei és berendezései helyezhetők el, illetve utcafásítás végezhető.

(7) Hatályon kívül.

(8) Közlekedési területek lehatárolását, övezeti tagolódását és a szabályozási szélességeket a Szabályozási terv tartalmazza:

50. § (1) Hatályon kívül.

(2) Hatályon kívül.

(3) A közmű létesítmények elhelyezésénél a településképi megjelenésre, illetve a környezetvédelmi szempontokra (zaj, rezgés, szag) figyelemmel kell lenni.

(4) A közművesítésre kerülő területen levő telkenként kell a közterületi hálózathoz önálló bekötésekkel és mérési helyekkel csatlakozni.

(5) Új út építésénél a tervezett közművek egyidejű megépítéséről, a csapadékvizek elvezetéséről, belterületen a közvilágítás megépítéséről, út rekonstrukciónál a meglévő közművek szükséges egyidejű felújításáról és a még hiányzó közmű kiépítéséről is gondoskodni kell.

(6) A meglévő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásakor a feleslegessé vált közművet el kell bontani, az indokoltan földben maradó vezeték tömedékelését, felhagyását szakszerűen kell megoldani.

(7) A közművezetékek átépítésekor és új vezeték fektetésekor a gazdaságos területhasználatra figyelmet kell fordítani. Utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét kell biztosítani. A beépítésre szánt területeken a területet kiszolgáló közművezetékek nyomvonalát és helyét úgy kell elrendezni, hogy az utcákban egyoldali, kedvező esetben kétoldali fasor telepítését ne akadályozzák meg.

(8) A területen tereprendezési és feltárási munkát csak szakhatóságok és az érintett közmű üzemeltetők hozzájárulásával, szükség esetén felügyeletével szabad végezni.

(9) Hatályon kívül.

51. § (1) Új vízhálózat építésénél, rekonstrukciójánál dn100-asnál kisebb keresztmetszetű vezeték építését engedélyezni nem szabad, a biztonságos tűzivíz ellátás érdekében. Az ágazati előírások szerinti távolságban föld feletti tűzcsapok elhelyezése kötelező.

(2) Hatályon kívül.

(3) Új utak tervezése esetén a vízvételi helyek mellett úgy kell felállítási helyet biztosítani, hogy a tűzoltó gépjárművek mellett legalább egy forgalmi sáv szabadon maradjon.

(4) A szükséges oltóvizet az egyes létesítmények használatbavételével egyidejűleg kell biztosítani.

(5) Az ivóvízhálózaton föld feletti tűzcsapokat kell telepíteni.

(6) A tűzcsapokat a védeni kívánt létesítménytől max. 100 m – közúton mért – megközelítési távolságra kell elhelyezni.

(7) A közterületi hálózatot a kétoldali betáplálás biztosítása érdekében – lehetőség szerint – körvezetékként kell kiépíteni.

(8) Hatályon kívül.

52. § (1) Hatályon kívül

(2) Bármely övezetben kibocsátott szennyvíz szennyezettségének meg kell felelnie a kommunális szennyvíz szennyezettség mértékének, a későbbi közcsatornára való rákötési előírásoknak. A technológiai szennyezettségű vizeket telken belül létesítendő szennyvízkezeléssel, a szennyezettség megengedett mértékéig elő kell tisztítani. (Állattartással összefüggően keletkező szennyvíz kezelése-elhelyezése egyedi megoldást igényel, amelyhez a szakhatóságok⁵⁸engedélyének a beszerzése is szükséges.)

(3) Megfelelő szagtalanítóval kivitelezett szennyvízátemelő 20 m-es, szagtalanító nélkül 150 m-es védőtávolság biztosítását igényli. A védőtávolságon belül élelmiszer és gyógyszer alapanyag nem termelhető, nem állítható elő, élelmiszer és gyógyszer nem gyártható, csomagolható, raktározható, forgalmazható. A védőtávolságon belül csak a felsorolt korlátok alá nem tartozó ipari-gazdasági területhasználat engedélyezhető, illetve védőerdő telepíthető. Mezőgazdasági célú területhasznosítás esetén csak ipari célú felhasználásra alkalmas növény termelhető.

53. § (1) /1/ Csapadékvíz a későbbiekben kiépítésre kerülő szennyvízcsatorna hálózatba nem vezethető!

(2) /2/ A csapadékvíz elvezetésére:

(3) /3/ A csapadékvíz élővízbe történő bevezetése előtt hordalékfogó műtárgy elhelyezése kötelező.

(4) /4/ ⁵⁹

(5) Magas talajvíz állásos területen építeni csak talajmechanikai szakvélemény alapján lehet, az abban előírtak szigorú betartásával.

(6) Élővízbe közvetlenül vizet bevezetni csak a hatóságok által előírt megfelelő kezelés után és vízjogi létesítési engedéllyel - az abban előírtak betartásával - lehet.

(7) A patakok part éleitől, a vízfolyás és az egyéb árkok, csatornák, tavak, tározók part éleitől 6-6 m-es sávot a karbantartás számára szabadon kell hagyni.

(8) Hatályon kívül.

(9) A nyílt árkos vízelvezető hálózat feletti kocsi behajtók az árok vízszállító képességét nem korlátozhatják. Az áteresz méretét úgy kell meghatározni, hogy az, víz-visszaduzzasztást ne okozzon, a vízszállítás akadálymentes legyen. Egy telekre csak és kizárólag egy áteresz létesíthető (gépkocsi és gyalogos beközlekedést is figyelembe véve!).

(10) Nyílt árkos felszíni vízelvezetésű területen az árok telkenkénti 3,5 m-nél hosszabb szakaszon történő lefedése, illetve zárt csatornás elvezetéssé alakítása nem engedélyezhető, sem parkolási, sem közlekedés fejlesztési cél érdekében.

54. § (1) Előkerttel rendelkező épületeknél a telekhatár és az épület között gázvezeték csak földben építhető.

(2) Házi gáznyomásszabályozó az épület utcai homlokzatára nem helyezhető el, a berendezés csak a telkek előkertjében, udvarán, vagy az épület alárendeltebb homlokzatára szerelhető.

(3) Égéstermék elvezetésére utcai homlokzaton szerelt kémény nem építhető.

55. § (1) A már beépített belterület főutcáján új közép-, kisfeszültségű, valamint közvilágítási villamosenergia ellátási hálózatokat föld alatti elhelyezéssel kell építeni.

(2) A belterületen, a beépítésre szánt területeken új beépítés, új utcanyitás esetén az új közép-, kisfeszültségű, valamint közvilágítási villamosenergia ellátási hálózatokat föld alatti elhelyezéssel kell építeni.

(3) A belterületen, beépítésre szánt területen az utak szilárd burkolatának kiépítésekor, vagy a szilárd burkolat rekonstrukciójakor a föld feletti hálozatokat föld alá kell átépíteni. Amíg a föld alatti elhelyezés nem valósítható meg, addig is egy oldali közös oszlopsoron kell ezeket a villamosenergia szolgáltatást nyújtó és a vezetékes hírközlési hálozatokat elhelyezni, amelyre egyben a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetőek.

(4) A villamosenergia ellátás hálózatainak föld feletti vezetése külterületen, beépítésre nem szánt területen fennmaradhat, de ott is területgazdálkodási okokból a villamosenergia elosztási, a közvilágítási szabadvezetékeket és a hírközlési hálozatokat közös egyoldali oszlopsorra kell fektetni, amelyre egyben a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetőek.

(5) Új épület bekötést építeni csak föld kábeles csatlakozással szabad, még föld feletti közhálózati csatlakozási lehetőség esetén is.

56. § (1) A belterületen, a beépítésre szánt területeken új beépítés, új utcanyitás esetén az új hírközlési hálózatot föld alatti elhelyezéssel kell építeni.

(2) A hírközlési hálózatainak föld feletti vezetése külterületen, beépítésre nem szánt területen fennmaradhat, de ott is területgazdálkodási okokból a villamosenergia elosztási, a közvilágítási és a hírközlési szabadvezetékeket közös egyoldali oszlopsorra kell fektetni, amelyre egyben a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetőek.

(3) A nyilvános távbeszélő állomást elsősorban a nagyobb tömegeket vonzó épületek közterületi frontján kell elhelyezni.

(4) Vezeték nélküli szolgáltatás antennáinak telepítésére az 5. § (3) bekezdés rendelkezései az irányadók.

57. § (1) Hatályon kívül

(2) A település területén beültetési kötelezettség terheli a 3. számú melléklet 1. pontja szerinti ingatlanokat.

(3)⁸

(4) Az elővásárlási jogot az Önkormányzat köteles az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezni.

(5) Úny területén változtatási tilalom terheli a készítendő Szabályozási terv hatálybalépéséig, de legfeljebb a jelen rendelet hatálybalépését követő 3 évig a 4. sz. melléklet szerinti területeket.

(6) A változtatási tilalom a határidő letelte után automatikusan megszűnik.

58. § (1) E rendelet a kihirdetést követő 30. napon lép hatályba, és ezzel egyidejűleg Úny Község Önkormányzat Képviselőtestületének 8/1993. (IV. 01.) Ör., 12/1997. (VII. 15.) Ör. és 21/1998. (XII. 31.) Ör. Sz. rendeletekkel módosított 5/1989. (III. 28.) Tr. rendelete az Általános Rendezési Terv szabályozási előírásairól hatályukat vesztik.

(2) Jelen rendelet rendelkezéseit a hatályba lépést követően indított ügyekben kell alkalmazni.