1. § (1) A község közigazgatási területén az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szerinti építési tevékenységet folytatni és ezekre hatósági engedélyt adni e rendeletben és annak

(2) E rendelet alkalmazása során „meglévő tanyás teleknek” minősül az ingatlan-nyilvántartásban 2016. január 01. napját megelőzően tanyaként szereplő telek.

2. § (1) Közterület-szélesítéssel érintett telekrészen

3. § Háztartási méretű kiserőműnek számító szélerőmű

4. § (1) A község igazgatási területén az üzemi és szabadidős, az építési és a közlekedési zaj terhelési határértékei a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló mindenkor hatályos országos érvényű jogszabályok szerint állapítandók meg.

(2) A zajtól védendő területek kategóriába való besorolása megegyezik a jelen rendelet szerinti területhasználati besorolással.

(3) A község területére vonatkozó levegővédelmi követelmények tekintetében a mindenkor érvényes országos érvényű jogszabályokat, a mindenkor hatályos helyi rendeleteket és hatósági határozatokat kell betartani.

(4) A község területe a felszín alatti vizek védelméről szóló kormányrendelet szerint az érzékeny besorolású területek közé tartozik.

(5) A vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelme megítélése szempontjából a MePAR rendszer tematikus fedvényeként a blokkok szintjén, blokkazonosítók által meghatározottakat kell irányadónak tekinteni.

(6) Mezőgazdasági tevékenységet a nitrát-érzékeny területekre vonatkozó országos rendelet szerinti cselekvési program, valamint a helyes mezőgazdasági gyakorlatnak a cselekvési programban meghatározott kötelező előírásai szerint kell végezni.

5. § (1) Az „országos vízminőségvédelmi terület övezete” területén belül a felszíni és a felszín alatti vizekbe közvetlenül vagy közvetetten bevezetésre kerülő szennyezett vizek esetében vizsgálni szükséges, hogy a bevezetésre tervezett szennyező komponensek nem okozzák-e a felszíni és a felszín alatti víz aktuális állapotának romlását. Amelyek rontják az aktuális vízállapotot, azokat csak a szükséges tisztítás után lehet bevezetni a vizekbe.

6. § (1) Szabályozási vonallal leszabályozott, építési tilalommal nem terhelt építési telek leszabályozás szerinti telekalakítása akkor is megengedett, s az így létrejövő telek akkor is beépíthető, ha területe az övezetben előírt méreteknek nem felel meg, de egyéb előírások teljesülnek.

(2) A szabályozási tervben jelölt „telken belüli zöld” sávokban háromszintes növényállományt kell telepíteni, melyen belül a fák maximális telepítési távolsága 6m. A sáv lakóövezettel közvetlen határos részén zajvédő fal is telepítendő.

(3) Háromszintes növényállománynak minősül jelen rendelet alkalmazásában: A zöldfelület területének minden 150 m2-re számítva legalább 1 db nagy vagy közepes lombkoronát növesztő fa és legalább 40 db lombhullató vagy örökzöld cserje, a nem burkolt felületen gyep vagy talajtakaró ültetése.

(4)¹ A szabályozási terven beültetési kötelezettséggel jelölt telekhatárok mentén legalább egy cserjesor és a telekhatártól legalább 3 méterre egy fasor ültetendő.

7. § (1) Belterületen fekvő építési telken előírt közművekre vonatkozó előírások:

(2) Külterületen fekvő építési telken előírt közművekre vonatkozó előírások:

8. § (1) Terepszint alatti építés az építési helyen belül, az övezetre megszabott maximális beépítettség erejéig megengedett.

(2) Állattartási épület a szomszédos telken álló, huzamos tartózkodásra szolgáló épülettől legalább 10,0 méterre helyezhető el.

(3) Fát, 3,0 méternél magasabbra növő fás-szárú bokrot a szomszédos, nem közterületi telek határához, a fa várható koronaátmérője felének megfelelő távolságra úgy kell ültetni, hogy az épülettől legalább 1,5 méternek kell elmaradnia.

(4) Trágyadomb a telekhatártól legalább 5,0 méterre, lakóépülettől legalább 10,0 méterre, intézmény telkétől legalább 20,0 méterre helyezhető el, magassága nem haladhatja meg a 2,0 métert.

9. § A község országos jogszabály szerint a III. katasztrófavédelmi osztályba sorolt. Az elégséges védelmi szint követelményei:

10. § (1) Építési telek telekterületére vonatkozóan előírt minimális értékek csak telekalakítás során tartandók be, a már kialakult építési telkek a méretüktől függetlenül beépíthetők, ha egyéb szabályok teljesülnek.

(2) Építmény legmagasabb pontja az előírt legnagyobb épületmagasságot legfeljebb 6,0 méterrel haladhatja meg.

(3) Építmény előírt maximális épületmagasságától legfeljebb 18,0 méterig, legmagasabb pontjának előírásától 25,0 méterig el lehet térni, ha az elhelyezendő funkcióhoz feltétlenül szükséges a megemelt magasság

(4) Az építési övezetre előírt épületmagassági határértékeket nem teljesítő meglévő építmények építési engedélyköteles ügyei során az építmény épületmagassága csak a határértékek teljesülésének irányába változhat.

(5) Az előkert mérete (ha a szabályozási terv másként nem rendeli) túlnyomórészt beépített telektömbben a szomszédos 3-3 telken lévő előkert-méretek közül a többségben előfordulóhoz igazodó, egyéb építési övezetekben legalább 5,0 méter.

(6) Oldalkert legkisebb mérete – ha szabályozási terv nem jelöli – az országos előírások szerint állapítandó meg.

(7) A hátsókert 0,0 méter, vagy legalább 3,0 méter, ha a telek hosszmérete (utcavonalra merőlegesen számított mérete) nem éri el a 35,0 métert.

(8)²

11. § (1) Az építmények elhelyezési módja oldalhatáron álló vagy szabadon álló építési mód szerint is megengedett a meglévő beépítési móddal megegyezően, vagy a telektömbben kialakult jellemző mód szerint.

(2) Szabadon álló épület-elhelyezés a legalább 16,0 méter átlagszélességű telken megengedett.

(3) Az övezetben kialakított építési telek területe legfeljebb a minimálisan kialakítható négyszerese lehet.

(4) Az övezetben akkor alakítható telek, ha a telek megközelítését biztosító köz- vagy magánút kapcsolódása a belterületi utcahálózathoz a szabályozási terv szerint biztosított.

(5) Az övezet beépítési paraméterei:

12. §⁴ (1) Az építmények elhelyezési módja zártsorú, oldalhatáron álló vagy szabadon álló építési mód szerint is megengedett a meglévő beépítési móddal megegyezően, vagy a telektömbben kialakult jellemző mód szerint.

(2) Az épület-elhelyezés módja a 10,0 méter átlagszélességet el nem érő telken csak zártsorú lehet,

(3) Szabadon álló épület-elhelyezés a legalább 14,0 méter átlagszélességű telken megengedett.

(4) A Vt-1 jelű építési övezet beépítési paraméterei:

(5) A Vt-2 jelű építési övezet beépítési paraméterei:

(6) Szakrális vagy bármilyen közösségi, közérdekű funkciót betöltő épület esetén a épületmagasság a 9,0 métert is elérheti.

13. § (1) Az övezetben olyan gazdasági tevékenység végzése megengedett, amely

(2)⁵ Az övezet beépítési paraméterei:

14. § (1) Az ipari övezet az országos előírások tekintetében az ipari rendeltetésen belül az „egyéb terület” kategóriába tartozik.

(2) Az övezetben olyan ipari gazdasági és hulladékgazdálkodási tevékenység folytatható, amely a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló mindenkori jogszabály szerint nem környezeti hatásvizsgálat köteles és nem egységes környezethasználati engedély köteles.

(3) Az övezet beépítési paraméterei:

15. § (1) A „Kt” jelű különleges temető övezetben az egyéb jogszabályokban előírt feltételekkel való működés építményei helyezhetők el. Új temető létesítésekor vagy a meglévő bővítésekor legalább egy sor fa ültetendő a bővítési terület telekhatárának belső oldalára. Egyéb előírásokat országos jogszabályok rögzítik.

16. § (1) Beépítésre nem szánt övezet telkén az épület – ha a szabályozási terv másként nem rendeli

(2) Beépítésre nem szánt övezet telkén létesülő épület épületmagassága maximum 7,5 méter lehet.

(3) Épület legmagasabb pontja az előírt legnagyobb épületmagasságot legfeljebb 6 méterrel haladhatja meg.

(4) Épület előírt maximális épületmagasságától legfeljebb 18 méterig, legmagasabb pontjának előírásától 25 méterig el lehet térni, ha az elhelyezendő funkcióhoz feltétlenül szükséges a megemelt magasság

(5) Az övezetre előírt épületmagassági határértékeket nem teljesítő meglévő építmények építési engedélyköteles ügyei során az építmény épületmagassága csak a határértékek teljesülésének irányába változhat.

17. § (1) Az átmenő forgalmat bonyolító utak területe közúti közlekedési és közműterületnek minősül.

(2) A „KÖu” jelű közúti közlekedési terület övezetei:

(3) A más (nem közúti közlekedési és közmű-) rendeltetésű területen nyilvántartott és tervezett utak kiszolgáló utak, melyek átmenő forgalomra nem szolgálnak.

(4) Közút céljára leszabályozott építési telken építési munka akkor végezhető, ha a leszabályozott telekrész önálló helyrajzi számon elkülönítve közútként vagy magánútként szerepel az ingatlan-nyilvántartásban.

(5) Az utak szabályozási szélességében közművek vagy útépítése és tervezése során az előírt közműellátottsághoz szükséges összes nyomvonal elhelyezési lehetőségét biztosítani kell.

(6)

(7) Tervezett utcákban legalább egyoldali fasor telepítendő.

18. § (1) Zöldterületnek minősülnek a „Zkp” jelű közparkok.

(2) A közpark területének alakítása

19. § Szabályozási terven jelölt erdőterületek „Ev” jelű védelmi erdőövezetbe és „Eg” jelű gazdasági erdőövezetbe tartoznak, melyekre az országos előírások érvényesek.

20. § (1) Az „Má” jelű övezet „általános mezőgazdasági”, a „Mát” jelű pedig az „általános mezőgazdasági terület, természetes gyep” területi kategóriába tartoznak.

(2) Birtokközpont az általános szabályokban foglaltakon túlmenően a 2500 m² területi nagyságot elérő telken is kialakítható, amennyiben az meglévő tanyás telek.

(3) A mezőgazdasági övezetekben tartós- vagy pillanatnyi tározás céljára kialakítható záportározó.

(4) A területen max. 1,8 m magas kerítés építhető A kerítés vonala – egyéb előírás hiányában – a határoló dűlőút középvonalától min. 8,0 m, csatorna partvonalától min. 6,0 m távolságra helyezendő.

21. § (1) A vízgazdálkodási terület „V” jelű övezete a vízgazdálkodási csatornákat és tavakat foglalja magában.

(2) Az övezetet és parti sávjait érintő ügyekben az országos jogszabályok szerint kell eljárni.

22. § A „Tk” jelű természet-közeli övezetbe tartoznak a nádas és mocsár használatú földrészletek, melyekre a vonatkozó országos előírások érvényesítendők.

23. § A „Ktu” különleges turisztikai övezetben sport, turisztikai, közösségi, vendéglátó, szolgáltató, oktatási, kulturális, rekreációs és egyéb, a szabadidő eltöltését biztosító funkció helyezhető el. Az övezet beépíthetősége: max. 10%.

24. § (1) E rendelet 2017. szeptember 21. napján lép hatályba.

(2)⁸

25. § (1) E rendelettel megállapított szabályokat kell alkalmazni a hatályba lépéskor első fokon el nem bírált ügyekben is, amennyiben azok az építtető számára kedvezőbbek.

(2) A Forráskút Község Helyi Építési Szabályzatának módosításáról szóló 2/2021. (III.29.) önkormányzati rendelettel megállapított szabályokat kell alkalmazni a hatályba lépéskor első fokon el nem bírált ügyekben is, amennyiben azok az építtető számára kedvezőbbek.

(3) A Forráskút Község Helyi Építési Szabályzatának módosításáról szóló 14/2021. (XII.22.) önkormányzati rendelettel megállapított szabályokat kell alkalmazni a hatályba lépéskor első fokon el nem bírált ügyekben is, amennyiben azok az építtető számára kedvezőbbek.