Budafok - Tétény Budapest XXII. kerület Önkormányzata képviselő-testületének 1/2015. (II.9.) önkormányzati rendelete
a szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni települési támogatásokról
Hatályos: 2022. 03. 30- 2022. 09. 14Budafok - Tétény Budapest XXII. kerület Önkormányzata képviselő-testületének 1/2015. (II.9.) önkormányzati rendelete
a szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni települési támogatásokról
Budafok-Tétény XXII. kerület Önkormányzat Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. III. törvény 132. § (4) bekezdés g) pontjában, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 162. § (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi XLXXXIX. törvény 23. § (5) bekezdés 11. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:1
Általános rendelkezések
1. A rendelet hatálya
1. §2 Amennyiben törvény vagy e rendelet másként nem rendelkezik, a rendelet hatálya kiterjed Budafok-Tétény Budapest XXII. kerület (a továbbiakban: kerület) közigazgatási területén lakóhellyel, vagy tartózkodási hellyel rendelkező, és ott életvitelszerűen tartózkodó természetes személyekre.
2. §3
2. Értelmező rendelkezések
3. § E rendelet alkalmazásában:
1. Egy főre jutó jövedelem: az Szt. 4. §. (1) bekezdés a) és b) pontjára tekintettel a c) és f) pont figyelembe vételével számított összeg.
2. Elismert lakásnagyság: ha a háztartás egy személyes 75 m2, ha a háztartásban legfeljebb 2 személy lakik 85 m2, ha 3 személy lakik 95 m2, ha 4 személy lakik 105 m2, minden további személy után további 10-10 m2.
3.4
4. Munkanélküli: az az aktív korú személy, aki az állami foglalkoztatási szervnél álláskeresőként nyilvántartott, és az állami foglalkoztatási szervvel folyamatosan együttműködik.
5. Pénzbeli ellátások: beteggondozási támogatás, igazolással alátámasztott okból nyújtott támogatás, ingatlanhelyreállítási támogatás, temetési támogatás, téli tüzelő megvásárlása céljából nyújtott támogatás, babakelengye támogatás, gyógyszertámogatás, élelmiszer vásárlása céljából nyújtott támogatás.
6. Tartósan beteg: az a személy, aki előreláthatólag három hónapnál hosszabb időtartamban állandó ápolást, gondozást igényel.
7.5 Természetbeni ellátások: élelmiszer utalvány, hátralékkezelési támogatás, lakhatási támogatás, közszolgálati lakásfenntartási támogatás.
3. Az ellátások megállapításának általános szabályai
4. § A pénzbeli és természetbeni szociális ellátásként nyújtott települési támogatás megállapításakor – ha az Szt. vagy e rendelet másként nem rendelkezik – az egy háztartásban élő személyek szociális helyzetét egységben kell vizsgálni. A támogatásokat úgy kell megállapítani, hogy elősegítsék a kérelmező létfenntartási és lakhatási lehetőségeit.
5. § Nem állapítható meg támogatás, ha a kérelmező, vagy a jogosultság szempontjából beszámítandó bármely személy az igénylés benyújtásának időpontjáig nem vette igénybe, vagy az igénybevételi eljárást nem indította el azokra a társadalombiztosítási, vagy rendszeres pénzellátásokra, melyekre szerzett, vagy származtatott joga fennáll.
6. § (1) Az ellátásra irányuló kérelmet – ha e rendelet másként nem rendelkezik – a Budafok-Tétény Budapest, XXII. kerületi Polgármesteri Hivatalnál (a továbbiakban: Hivatal) az e célra rendszeresített formanyomtatványon kell benyújtani.
(2) A kérelemben fel kell tüntetni a (3) bekezdésben meghatározottakon túlmenően - amennyiben az adott támogatási forma előírja – a kérelmező háztartásában, vagy családjában élő személyek lakcímen tartózkodási jogcímét, a rokonsági fokot, a támogatás elbírálásához szükséges további adatot, igazolást, valamint a támogatás igénylésének indoklását.
(3) A kérelemhez mellékelni kell:
a)6 a kérelmező, valamint a vele egy családban lakó, lakhatási támogatás, hátralékkezelési támogatás, téli tüzelő támogatás, közszolgálati lakásfenntartási támogatás esetén a kérelmezővel egy háztartásban élő személyek vonatkozásában az érvényes személyi azonosító igazolvány vagy személyazonosságot igazoló más érvényes hatósági igazolvány másolatát,
b) a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolvány másolatát,
c) a társadalombiztosítási azonosító jelet igazoló hatósági igazolvány másolatát, adókártya másolatát,
d) a kérelem benyújtását megelőző hónap jövedelméről igazolást, tárgyévi nyugellátásról szóló éves értesítőt, valamint az utolsó havi nyugellátásról szóló postai szelvényt vagy folyószámla kivonatot,
e) társadalombiztosítási ellátás esetében a havi járandóságró1 szó1ó igazolást,
f) munkanélküli esetén a Budapest Főváros Kormányhivatal IX. Kerületi Hivatalának Foglalkoztatási Osztálya által kiadott igazolást arról, hogy a kérelem benyújtásakor a kérelmező, valamint a jogosultság szempontjából beszámítandó bármely személy regisztrált álláskereső.
g) a szülői felügyeleti jog egyik szülő általi gyakorlása esetén az erre vonatkozó okiratot,
h) 18. életévét betöltött gyermek esetén a tanulói jogviszony nappali tagozaton való fennállását igazoló iskolalátogatási igazolást,
i) annak igazolását, hogy valamely jövedelem, támogatás megállapítása folyamatban van,
j) a gyermek elhelyezése vagy ideiglenes hatályú elhelyezése és a gyámrendelés tárgyában hozott bírósági vagy gyámhivatali határozatot,
k) a gyermektartásdíj – amennyiben az rendelkezésre áll – megállapításáról szóló jogerős bírósági ítélet eredeti, vagy az eredetivel megegyező hiteles másolatát, valamint
l) a támogatás megállapításához előírt egyéb igazolást.
(4)7 A kérelem benyújtásakor a kérelmező – amennyiben az adott támogatás elbírálásához szükséges – köteles maga és a vele egy családban, lakhatási támogatás, hátralékkezelési támogatás, téli tüzelő támogatás, közszolgálati lakásfenntartási támogatás esetén vele egy háztartásban élő személyek vagyoni és jövedelmi viszonyairól igazolást becsatolni, vagy ha ez aránytalan nehézségekbe ütközne és időigényes, akkor ezekről büntetőjogi felelőssége tudatában nyilatkozatot tenni.
(5) Az Szt. 4. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott vagyont, vagyoni helyzetet a Korm. r. 1. számú mellékletében foglaltak szerint kell igazolni.
(6) Munkanélküli, vagy havi rendszeres jövedelemmel nem rendelkező kérelmező részére támogatás csak abban az esetben állapítható meg, ha a 3. § 4. pontjában meghatározott feltételeknek megfelel és az erről szóló igazolást benyújtotta, vagy ha a kérelmező igazolással alátámasztott ok miatt – így különösen: jelentős mértékű össz-szervezeti egészségkárosodás, egyéb súlyos betegség, vagy jogszabályi rendelkezés erejénél fogva – nem tud megfelelni a 3. § 4. pontjában meghatározott követelménynek.
7. § (1) A települési támogatás iránti kérelemhez csatolni kell az egyes támogatási formákhoz külön is előírt igazolásokat.
(2) Vállalkozó kérelmező esetén az Szt. 10. § rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy jövedelmének igazolásához az adóbevallással már lezárt időszak tekintetében az illetékes adóhatóság igazolása szükséges.
(3) A kérelem elbírálásának feltétele:
a) valamennyi települési támogatás esetében a Budafok-Tétényi Család- és Gyermekjóléti Központ közreműködésével elkészített környezettanulmány megléte. A rendkívüli települési támogatás iránt benyújtott kérelem elbírálásához – amennyiben szükséges - környezettanulmány elkészítése kérhető. A beszerzett környezettanulmány az elkészítését követő 1 éven belül a további kérelmek benyújtásához is felhasználható;
b)8 a lakhatási támogatás, a hátralékkezelési támogatás esetén a háztartás, az ingatlan helyreállítási támogatás esetében a család tagjai egyikének sincs vagyona.
(4)9 A (3) bekezdésben megjelölt környezettanulmánynak tartalmaznia kell, hogy a kérelmező és a vele egy családban, lakhatási támogatás, hátralékkezelési támogatás, téli tüzelő támogatás, közszolgálati lakásfenntartási támogatás esetén vele egy háztartásban élő személy a kérelemben megjelölt és hatósági igazolvánnyal alátámasztott lakó-, tartózkodási helyén életvitelszerűen tartózkodik. Tartalmaznia kell továbbá a kérelem elbírálásához szükséges jövedelmi, vagyoni viszonyokat.
(5) Amennyiben a jövedelemre vonatkozó nyilatkozatban foglaltak a Hivatal tudomása, vagy környezettanulmány alapján vitathatók, alkalmazni kell a vélelmezett jövedelem számítására vonatkozó szabályokat.
(6)10 E rendeletben meghatározott feltételekkel nyújtható - szociális rászorultságtól függő - támogatások megállapításánál a család vagy - lakhatási támogatás, hátralékkezelési támogatás, téli tüzelő támogatás, közszolgálati lakásfenntartási támogatás esetén -, a háztartás Szt. 4. § (1) bekezdés – az a) - b) pontjaira tekintettel – c) és f) pontjai szerinti jövedelmét és vagyonát kell figyelembe venni.
(7)11
8. § Jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett ellátás megtérítésére, e körben méltányosság gyakorlására az Szt. 17. §-ának rendelkezései az irányadók, de a visszafizetés nem mentesít az egyéb, így különösen a büntető, vagy szabálysértési felelősség alól.
9. § (1) A (2)-(4) bekezdésben foglalt támogatások kivételével a Képviselő-testület hatáskörébe tartozó pénzbeli és természetbeni települési támogatásokról a Polgármester dönt.
(2)12 A hátralékkezelési támogatás és a beteggondozási támogatás, továbbá a közszolgálati lakásfenntartási támogatás tekintetében a Szociális, Egészségügyi, Esélyegyenlőségi és Sportbizottság dönt. Amennyiben a közszolgálati lakásfenntartási támogatási kérelmet a XXII. kerületi Egyesített Óvodával foglalkoztatási jogviszonyban álló kérelmező nyújtja be, a támogatásról szóló bizottsági döntéshez szükséges az Oktatási, Kulturális és Testvérvárosi Bizottság javaslata is.
(3) A 18. § (4) bekezdésében foglalt esetben a Képviselő-testület dönt.
(4) A 26/A. § szerinti támogatásról a Szociális, Egészségügyi, Esélyegyenlőségi és Sportbizottság javaslatára a Polgármester dönt.
10. §13 A hátralékkezelési támogatás, az ingatlanhelyreállítási támogatás és a 27. § (4) bekezdése szerinti támogatás kivételével az igénylő nem köteles elszámolni a települési támogatások felhasználásáról.
Települési támogatások
4. A települési támogatások nyújtásának formái
11. § A képviselő-testület az Szt. 45. § rendelkezései alapján, e rendeletben meghatározott feltételekkel nyújtott települési támogatásokat az egyes támogatási formáknál meghatározottak szerint természetbeni vagy pénzbeli ellátásként nyújtja, a pénzbeli ellátásokat postai úton vagy átutalással folyósítja.
5. Lakhatási támogatás
12. § (1) A képviselő-testület települési támogatásként lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó támogatást nyújthat a szociálisan rászoruló háztartások részére a háztartás tagjai által lakott lakás, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez való hozzájárulásként.
(2)14 A lakhatási támogatás a villanyáram-, a víz- és a gázfogyasztás, a távhő-szolgáltatás, a csatornahasználat és a szemétszállítás, internethasználat díja, lakbér (a továbbiakban együtt: rezsiköltség) díjához, valamint a közös költséghez való lakhatási hozzájárulás.
(3)15 A lakhatási támogatás olyan, a lakásfenntartással összefüggő rendszeres kiadásokhoz nyújtható, amelyek megfizetésének elmaradása -a kérelmező nyilatkozata szerint- a lakhatását legnagyobb mértékben veszélyezteti.
(4) Lakhatási támogatás nyújtható annak a személynek, aki e rendeletben meghatározott lakásnagyságot meg nem haladó lakásban lakik, és háztartásában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének (a továbbiakban: nyugdíjminimum) a 250 %-át, egyedül élő esetében a 330 %-át, egyedülálló esetében a 350 %-át.
(5) Az (1) bekezdésben foglalt lakhatási támogatás iránt benyújtott kérelemhez a 6. § (3) bekezdésében meghatározottakon túlmenően mellékelni kell a háztartás rezsiköltségét igazoló, a kérelem benyújtását megelőző, egy hónapnál nem régebbi számlákat, bizonylatokat. Amennyiben nem átalánydíjas kötelezettsége áll fenn, akkor egy nyári, és egy téli időszakra vonatkozó számlát, bizonylatot, valamint a lakás használatának jogcímét alátámasztó iratot, így különösen tulajdoni lapot, bérleti szerződést, lízing szerződést, használati szerződést, lakáshasználatot megállapító jogerős bírósági határozatot.
(6) Az (1) bekezdésben meghatározott lakhatási támogatás legfeljebb a kérelem benyújtását követő hónaptól kezdődően, egy évre állapítható meg.
(7) Az (1) bekezdésben meghatározott lakhatási támogatás összege havonta:
a) ha a háztartásban az egy főre jutó jövedelem és a rezsiköltség aránya nem haladja meg a 30 %-ot, 4.000.-Ft,
b) ha a háztartásban az egy főre jutó jövedelem és a rezsiköltség aránya meghaladja a 30 %-ot, de a 40 %-ot nem éri el, 6.000.-Ft,
c) ha a háztartásban az egy főre jutó jövedelem és a rezsiköltség aránya meghaladja a 40 %-ot, 8.000.-Ft.
(8)16 A lakhatási támogatás folyósítása a megállapító határozat véglegessé válását követő hónaptól a szolgáltató felé történik, és annak összegét a támogatással érintett költség tekintetében a szolgáltató írja jóvá.
13. § (1)17 A 12. § (1) bekezdésben meghatározott lakhatási támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek számától. Külön lakásnak kell tekintetni a társbérletet, és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit.
(2) Lakhatási támogatásra nem jogosult, aki ugyanazon szolgáltató felé már hátralékkezelési támogatásban részesül 6 hónapon belül.
(3) A lakhatási támogatás összegét, valamint a jogosultság további fennállását felül kell vizsgálni
a) ha az ellátás megállapításának alapjául szolgáló jövedelemben az Szt. 25. § (7) bekezdésében meghatározott tartós változás történt,
b) az ellátás megállapításánál figyelembe vett, egy háztartásban élő személyek létszáma megváltozott, vagy
c) az ellátás megállapításánál figyelembe vett egy havi rezsiköltség tekintetében legalább három egymást követő hónapban 10 %-nál nagyobb mértékű tartós változás következik be.
(4) A lakhatási támogatást, és annak folyósítását meg kell szüntetni a változás hónapját követő hónaptól, ha a kérelmező lakcíme a támogatás folyósítása alatt megváltozik, vagy a kérelmező elhalálozott. A támogatást és annak folyósítását a változással érintett hónap utolsó napjával kell megszüntetni ha egyéb, megszüntetésre okot adó körülmény merül fel.
(5) Ha a felülvizsgálat eredményeként
a) a támogatás összege megváltozik, akkor az új összeget a támogatásra való jogosultság feltételeiben bekövetkező változás bejelentését követő hónaptól kell folyósítani,
b) a támogatásra való jogosultság megszűnik, akkor a támogatás folyósítását a határozat meghozatala hónapjának utolsó napjával meg kell szüntetni.
6. Beteggondozási támogatás
14. § (1) Beteggondozási támogatás állapítható meg postai, vagy átutalással történő folyósítással:
a) annak a kerületi lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező nagykorú hozzátartozónak (a továbbiakban: gondozó), aki 18. életévét betöltött, tartósan beteg, állandó és tartós gondozásra szoruló, kerületi lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező személy gondozását végzi; családjában az egy főre jutó havi jövedelem a nyugdíjminimum két és félszeresét nem haladja meg és a gondozó a kerületben a gondozottal a gondozás időtartama alatt egy háztartásban él;
b) különös méltánylást érdemlő esetben annak a kerületi lakó- illetve tartózkodási hellyel nem rendelkező nagykorú hozzátartozónak (a továbbiakban: gondozó), aki 18. életévét betöltött, tartósan beteg, állandó és tartós gondozásra szoruló, kerületi lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező személy gondozását végzi; családjában az egy főre jutó havi jövedelem a nyugdíjminimum két és félszeresét nem haladja meg és a gondozó a kerületben a gondozottal a gondozás időtartama alatt egy háztartásban él, továbbá a gondozó nem részesül más települési önkormányzat által, a gondozásra tekintettel folyósított települési támogatásban.
(2) Beteggondozási támogatásban csak az a személy részesülhet, aki az Szt. 43. §-ban és a 43/A. §-ban meghatározott ápolási díjra nem jogosult.
(3) A beteggondozási támogatásra irányuló kérelemhez csatolni kell a 6. § (3) bekezdésében meghatározottakon túlmenően a háziorvos által kiállított igazolást arra nézve, hogy a gondozott állandó és tartós gondozásra szorul, valamint azt a háziorvosi igazolást, mely tanúsítja, hogy a gondozó személy alkalmas az ápolási feladatok ellátására.
(4) A gondozást végző személy számára egyidejűleg csak egy beteggondozási díjra való jogosultság állapítható meg, továbbá egy gondozott személyre tekintettel csak egy gondozó személy számára állapítható meg beteggondozási támogatás.
15. § (1) Nem jogosult beteggondozási támogatásra a hozzátartozó, ha
a) a gondozni kívánt személy ellátási igénye a gondozási szükséglet vizsgálat alapján a házi segítségnyújtáshoz szükséges gondozási szintet nem éri el, vagy ellátása a házi segítségnyújtás keretében biztosítható,
b) a gondozott személy két hónapot meghaladóan bentlakásos szociális intézményi ellátásban részesül,
c) ha rendszeres pénzellátásban részesül, és annak összege meghaladja a beteggondozási támogatás összegét, ide nem értve azt a táppénzt, amelyet a beteggondozási támogatás folyósításának időtartama alatt végzett keresőtevékenységéből adódóan biztosítási jogviszony alapján – keresőképtelenné válása esetén – folyósítanak, vagy
d) keresőtevékenységet folytat és munkaideje – az otthon történő munkavégzés kivételével – a napi 4 órát meghaladja, ide nem értve a 15/A. § (1) bekezdésében foglaltakat
(2) Az (1) bekezdésben foglaltak megállapítására irányuló környezettanulmány készítésében a Szociális Szolgálat közreműködik.
(3) A beteggondozási támogatás havi bruttó összege 2020. január elsejétől megegyezik a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény szerinti ápolási díjnak a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott havi alapösszege 80%-ával. A beteggondozási támogatást egy évre kell megállapítani.
(4) A beteggondozási támogatás a társadalombiztosítási tárgyú jogszabályok alkalmazásában ápolási díjnak minősül.
(5) A támogatásra való jogosultság feltételeinek fennállását évente, a 14. § (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben félévente felül kell vizsgálni.
(6) A felülvizsgálati eljárásban a jövedelemvizsgálat során annak a beteggondozási díjnak az összegét, melynek összegére, vagy jogosultsági feltételeinek fennállására a felülvizsgálat vonatkozik, figyelmen kívül kell hagyni.
15/A. § (1) A beteggondozási támogatás folyósítását – a jogosultság változatlanul hagyása mellett – fel kell függeszteni, amennyiben:
a) a gondozó 4 órát meghaladó foglalkoztatás keretében, legfeljebb egy éves időtartamra, határozott idejű munkavégzésre irányuló jogviszonyt létesít, a szerződésben, kinevezésben meghatározott időtartamra. A határozott idő lejártát követő 8 napon belül a gondozó köteles kérni a támogatás továbbfolyósítását, kérelméhez csatolnia kell a munkavégzésre irányuló jogviszony megszűnéséről szóló igazolást.
b) a gondozott személy két hónapot meghaladóan fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátásban részesül, legfeljebb hat hónapra. A fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás megszűnését követő 8 napon belül a gondozó köteles kérni a támogatás továbbfolyósítását, kérelméhez csatolni kell a gyógyintézetből történő elbocsátásról szóló igazolást.
(2) Amennyiben az (1) bekezdésben meghatározott határidőn belül a gondozott nem kéri a támogatás továbbfolyósítását, a beteggondozási támogatást a felfüggesztés lejárati időpontja hónapjának utolsó napjával meg kell szüntetni.
16. § (1) A beteggondozási támogatást meg kell szüntetni, ha
a) a gondozó vonatkozásában a 14. § (2) bekezdésében meghatározott kizáró ok következik be,
b) a gondozott személy állapota az állandó gondozást már nem teszi szükségessé,
c) a gondozó a kötelezettségét nem teljesíti, a gondozott érdekeit, egészségét, emberi méltóságát sértő magatartást tanúsít,
d) a gondozott személy elhalálozik,
e) a gondozó vagy a gondozott személy kerületi lakcíme megszűnik, vagy
f) egyéb más kizáró ok következik be.
g) a jogosult a felülvizsgálati felhívásnak határidőben nem tesz eleget és határidő meghosszabbítását sem kéri,
h) a gondozó rendszeres pénzellátásra válik jogosulttá, és annak összege meghaladja a beteggondozási támogatás összegét, ide nem értve azt a táppénzt, amelyet a gondozónak a beteggondozási támogatás folyósításának időtartama alatt végzett keresőtevékenységből adódó biztosítási jogviszony alapján – keresőképtelenné válása esetén – folyósítanak.
(2) A gondozott személy érdekeit, egészségét, emberi méltóságát sértő magatartásnak minősül különösen:
a) a gondozott személyt körülvevő környezet tisztaságának elhanyagolása,
b) a gondozott személyi higiéniájának elhanyagolása,
c) a gondozott állapotának megfelelő élelmezés biztosításának elmulasztása,
d) ha a gondozó a gondozottnak az orvos által előírt kezeléseken történő megjelenéséről, részvételéről nem gondoskodik, a gondozott mielőbbi felépülését szolgáló, előírt rehabilitációs kezeléseken való részvételét nem biztosítja,
e) a gondozó az orvos által a gondozott részére előírt gyógyszerezés szabályait nem tartja be, vagy a gondozott megfelelő gyógyszerekkel való ellátásáról nem gondoskodik,
f) a gondozó a gondozott orvosi ellenőrzéseken való részvételét nem biztosítja, vagy azt akadályozza, vagy
g) a gondozott személytől való életvitelszerű különélés.
(3) A gondozót kötelezettségeinek teljesítésében a kerületi házi segítségnyújtást végző Szociális Szolgálat ellenőrzi. A Szociális Szolgálat az ellenőrzés során jogosult a családdal rendszeresen kapcsolatot tartani, melynek alkalmával meggyőződik az állandó felügyelet biztosításáról, annak módjáról, a gondozási tevékenység teljesítésének mikéntjéről. A Szociális Szolgálat köteles a gondozóval személyes kapcsolatot tartani, a gondozó pedig köteles a Szociális Szolgálat munkatársával együttműködni.
(4) A beteggondozási támogatást és annak folyósítását az (1) bekezdés a)-g) pontjaiban foglaltak fennállása esetén a határozat meghozatala hónapjának utolsó napjával, az (1) bekezdés h) pontja esetén a bejelentés, vagy a tudomásszerzés hónapjának utolsó napjával kell megszüntetni.
(5)18 A beteggondozási támogatást a megállapító döntés véglegessé válását követően, legkésőbb 30 napon belül kell folyósítani.
7. Gyógyszertámogatás
17. § (1) A gyógyszertámogatás a szociálisan rászorult személy részére az egészségi állapota megőrzéséhez és helyreállításához kapcsolódó kiadásainak csökkentése érdekében biztosított hozzájárulás.
(2) Gyógyszertámogatás állapítható meg – postai, vagy átutalással történő folyósítással –gyógyszerkiadásokhoz kapcsolódó költségekhez való jozzájárulás céljából, ha a kérelmező családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum 250 %-át, egyedülálló esetén a 350 %-át, egyedül élő esetén a 330 %-át – feltéte, ha részére a feltétlen szükséges havi rendszeres gyógyító ellátás költségének összege meghaladja a nyugdíjminimum 20 %-át.
(3) A gyógyszertámogatásra való jogosultság megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell - a 6. § (3) bekezdésében foglaltakon túlmenően – a havi rendszeres gyógyító ellátás költségéről - kizárólag a kérelmező személyes szükségletének kielégítéséhez szükséges gyógyító ellátásról – szóló igazolást; a Kormányhivatal Járási Hivatalának 3 hónapnál nem régebbi határozatát, miszerint sem alanyi, sem normatív közgyógyellátásra nem jogosult.
(4)19 A gyógyszertámogatás havi összege 5000.-Ft, melyet a támogatás teljes időtartamára – egy évre – előre, két részletben kell folyósítani a kérelmező részére. A támogatás első részletét a határozat véglegessé válását követő hónapban, második részletét a határozat véglegessé válását követő 7. hónapban kell folyósítani.
(5) Meg kell szüntetni a gyógyszertámogatásra való jogosultságot, ha
a) a jogosult az Szt. 50. § (1), vagy (2) bekezdésében foglalt közgyógyellátásra szerez jogosultságot,
b) ha a jogosult kerületi lakcíme a folyósítás időtartama alatt megszűnik, vagy
c) a jogosult elhalálozott.
8. Hátralékkezelési támogatás
18. § (1) Hátralékkezelési támogatás nyújtható – lakásminőségtől függetlenül - lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralékot felhalmozó, a kerületben érvényes lakcímmel rendelkező és életvitelszerűen itt lakó azon személynek, aki e rendeletben meghatározott lakásnagyságot meg nem haladó lakásban lakik, és
a) akinek házartásában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum
aa) 350 %-át egyedülálló,
ab) 330 %-át egyedül élő,
ac) 300 %-át két személy,
ad) 250 %-át három személy,
ae) 220 %-át négy személy,
af) 210 %-át öt, vagy annál több személy esetén.
b) vállalja az adósság és a települési önkormányzat által megállapított hátralékkezelési támogatás különbözetének megfizetését, és a hátralékkezelési tanácsadáson való részvételt,
c) kezelhető adóssága meghaladja az 50.000.-Ft-ot, de nem haladja meg a nyugdíjminimum tizenötszörösét és akinek a (2) bekezdésben meghatározott adósságok valamelyikénél fennálló tartozása legalább hat havi, vagy akinek a közüzemi díjtartozása miatt a szolgáltatást kikapcsolták,
d) részt vesz a Családsegítő Szolgálat által működtetett hátralékkezelési tanácsadáson, és
e) a támogatás feltételeit meghatározó külön szerződést a Családsegítő Szolgálattal megköti, és az abban foglaltakat teljesíti.
(2)20 Az (1) bekezdés alkalmazása során adósságnak minősül a lakhatási költségek körébe tartozó közüzemi díjtartozás (vezetékes gáz-, áram-, távhő-szolgáltatási, víz- és csatornahasználati, szemétszállítási, internethasználat), lakbér, több lakást tartalmazó lakóépületeknél, háztömböknél központi fűtési díjtartozás, közösköltség-hátralék, valamint az épület- és fűtéskorszerűsítéssel járó külön költség hátralék.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott hátralékkezelési támogatás iránti kérelemhez e rendelet 6. § (3) bekezdésében meghatározottakon túlmenően mellékelni kell:
a) a lakás nagyságát bizonyító iratot,
b) a lakást terhelő hátralékot bizonyító igazolást, és
c) a lakáshasználat jogcímét alátámasztó okiratot.
(4) Hátralékkezelési támogatás önkormányzati bérlakásban lakó, szociális vagy költségalapú lakbérre jogosult kérelmező részére csak különös méltánylást érdemlő esetben nyújtható.
19. § (1) A hátralékkezelési tanácsadást a Családsegítő Szolgálat látja el.
(2) A hátralékkezelési támogatás nyújtásának feltétele a hátralékkezelési tanácsadóval (a továbbiakban: tanácsadó) való előzetes együttműködés (a továbbiakban: tanácsadás), melynek időtartama legfeljebb 3 hónap. Az együttműködés tartalmát az adós és a tanácsadó között létrejövő írásbeli együttműködési megállapodás határozza meg.
(3) A lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralékkezelési tanácsadás időtartama alatt az adós együttműködik a tanácsadóval, melynek során az adós köteles:
a) hozzájárulni az adósságára vonatkozó adatok és információk tanácsadó általi megismeréséhez, nyilvántartásához,
b) aktívan közreműködni a hátralékkezelési megállapodás kidolgozásában,
c) havonta rendszeresen a tanácsadóval személyesen találkozni és tájékoztatni a hátralékkezelési megállapodásban foglaltak végrehajtásáról és
d) háztartása bevételeinek és kiadásának alakulásáról köteles háztartási naplót vezetni.
(4) A támogatásban részesülő személy a hátralékkezelés részeként köteles a támogatás megszűnését követően a támogatás folyósításával megegyező időtartamban, de legalább 1 éven keresztül a Családsegítő Szolgálattal együttműködni.
(5) Ha az adós egyidejűleg többféle adósság vonatkozásában kéri a hátralék kezelését, akkor a támogatást a kezelt adósságok arányának figyelembe vételével kell meghatározni.
20. § (1)21 Hátralékkezelési támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek számától.
(2) A támogatás mértéke nem haladhatja meg a hátralékkezelés körébe bevont adósság 75 %-át, és összege legfeljebb 200.000.-Ft lehet, mely egy összegben vagy havi részletekben nyújtható az adós vállalásától függően.
(3) A hátralékkezelési támogatás időtartama 12 hónap, amely indokolt esetben egy alkalommal 6 hónappal meghosszabbítható.
(4)22 A hátralékkezelési támogatást a megállapító döntés véglegessé válását követően, legkésőbb 30 napon belül kell folyósítani.
21. § (1) A hátralékkezelési támogatás tovább nem folyósítható, és a kifizetett összeget vissza kell téríteni, ha a jogosult
a) a hátralékkezelési tanácsadást nem veszi igénybe,
b) az általa vállalt adósságtörlesztés három havi részletét nem teljesíti, vagy
c) a hátralékkezelési támogatás igénybevételének időtartama alatt a lakásfenntartási kiadásokkal kapcsolatos fizetési kötelezettségének három hónapig nem tesz eleget.
(2) A támogatás az (1) bekezdésben foglaltak szerinti megszüntetésétől számított 48 hónapon belül ismételten nem állapítható meg.
(3) Ugyanazon személy vagy háztartásának tagja a hátralékkezelési támogatás lezárásától - ide nem értve az (1) bekezdés szerinti megszüntetést - számított 36 hónapon belül nem részesülhet hátralékkezelési támogatásban.
(4) Nem állapítható meg hátralékkezelési támogatás címén települési támogatás,
a) ha az adós, vagy a vele egy háztartásban élő az Szt. 4. § 1) bekezdés b) pontjában meghatározott vagyonnal rendelkezik,
b) ha az adós olyan lakásban lakik, amelyre eltartási szerződést kötötttek, vagy
c) olyan lakásban lakik, amelyre életjáradéki szerződést kötöttek, és a háztartásban az életjáradék összegével emelt egy főre jutó nettó havi jövedelem meghaladja a 18. § (1) bekezdésében foglalt jövedelemhatárt.
Rendkívüli települési támogatások
9. Élelmiszer vásárlása céljából nyújtott támogatás
22. § (1)23 Rendkívüli települési támogatás állapítható meg élelmiszer vásárlása céljából – postai, vagy átutalással történő folyósítással, vagy utalvány formájában -, melynek összege alkalmanként legfeljebb 12.000.-Ft, feltéve, hogy a kérelmező családjában az egy főre jutó nettó havi jövedelem összege nem haladja meg a nyugdíjminimum 150 %-át.
(2)24 Rendkívüli települési támogatás állapítható meg élelmiszer vásárlása céljából – postai, vagy átutalással történő folyósítással, vagy utalvány formájában -, melynek összege alkalmanként legfeljebb 8.000.-Ft, feltéve ha a kérelmező családjában az egy főre jutó nettó havi jövedelem összege meghaladja a nyugdíjminimum 150 %-át, de a 300 %-át nem éri el.
(3)25 Az élelmiszer vásárlása céljából nyújtott rendkívüli települési támogatás - figyelemmel a 26. §-ban foglalt rendelkezésre is – egy naptári évben legfeljebb három alkalommal állapítható meg.
(4) A kérelmező az utalványt a megállapítást követő három hónapon belül veheti át, azt követően utalvány csak újabb kérelem benyújtása után állapítható meg és adható át. Ha a három hónapos határidő elmulasztása miatt nem kerül sor az utalvány átadására a kérelmező részére, akkor ezen kérelem alapján megállapított rendkívüli települési támogatás az ügyfél által igénybe vehető – a (3) bekezdésben rögzített – alkalmak számát nem érinti.
(5)26 Különös méltánylást érdemlő esetben a (1)-(4) bekezdésben foglaltaktól, valamint a 26. §-ban foglaltaktól el lehet térni.
10. Igazolással alátámasztott rendkívüli okból nyújtott rendkívüli települési támogatás
23. § (1) Rendkívüli települési támogatás állaptható meg – postai, vagy átutalással történő folyósítással, vagy utalvány formájában – igazolással alátámasztott, nem várt többletkiadás keletkezése, vagy rendkívüli élethelyzet kialakulása esetén, így különösen szélsőséges időjárási viszonyokhoz, betegséghez, elemi kár, vis maior elhárításához, vagy káresemény bekövetkezéséhez kapcsolódó kiadásokhoz való hozzájárulás céljából.
(2) A rendkívüli élethelyzetet alátámasztó, a nem várt többletkiadásokat igazoló tények, körülmények, a még teljesítésre váró kiadásokkal is igazolhatóak.
(3) A támogatás abban az esetben állapítható meg, ha a kérelmező családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum
a) 330%-át egyedül élő,
b) 350 %-át egyedülálló,
c) 280%-át két fős,
d) 270%-át három fős,
e) 260%-át négy fős,
f) 250%-át öt, vagy annál több fős családban élő kérelmező esetén.
(4) Elemi kár, vis maior bekövetkezése esetén az (1) bekezdésben meghatározott támogatás akkor nyújtható, ha a kérelmező hitelt érdemlően igazolja, hogy a kár megtérítésére harmadik személy nem kötelezhető, vagy kötelezhető ugyan, de a kártérítés várható mértéke jóval alacsonyabb a bekövetkezett kár összegénél, és a kár viselése a kérelmező, illetve családja életét, vagy létfenntartását veszélyezteti.
23/A. § (1) Rendkívüli települési támogatás állapítható meg – postai, vagy átutalással történő folyósítással - annak a személynek, akinek családjában élő tartósan beteg, vagy fogyatékos személy folyamatos ápolása, kezelése céljából rendszeres szállításáról kell gondoskodnia, és és akinek a családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum 300 %-át, egyedülálló esetén 350 %-át.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott támogatás mértéke nem haladhatja meg a nyugdíjminimum összegének:
a) az 500 %-át, amennyiben a családban az egy főre jutó nettó jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum 250 %-át, egyedülálló esetén a 280 %-át;
b) 300 %-át, amennyiben a családban az egy főre jutó jövedelem meghaladja az a) pontban meghatározott mértéket, de nem haladja meg az (1) bekezdésben meghatározott mértéket.
(3) A kérelemhez csatolni kell:
a) a Szociális Szolgálat által kiállított igazolást arról, hogy a beteg szállítása a támogató szolgáltatás keretében nem biztosítható,
b) a folyamatos kezelést végző intézmény igazolását a kezelés tényéről, illetve annak szükségességéről, rendszerességéről, és
c) a felmerült kiadás nagyságát igazoló számlát.
(4) Amennyiben kísérettel a tartósan beteg, vagy fogyatékos személy tömegközlekedési eszközöket igénybe tud venni, a támogatás mind a kísérő személy, mind a beteg személy számára megállapítható. A hozzájárulás egy naptári évben egy alkalommal állapítható meg a (2) bekezdésben meghatározott keret erejéig, melynek utalásáról a jogosult által benyújtott számla alapján kell gondoskodni.
24. § (1) Rendkívüli települési támogatás állapítható meg – postai vagy átutalásal történő folyósítással – téli tüzelőanyag megvásárlásához kapcsolódó kiadások enyhítése céljából. A támogatás egy naptári évben egy alkalommal állapítható meg, összege maximálisan 25.000.-Ft, feltéve, ha a kérelmező háztartásában az egy főre jutó nettó havi jövedelem összege nem haladja meg a 18. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott jövedelemhatárt.
(2) A téli tüzelő megvásárlásához kérelmezhető rendkívüli települési támogatás – figyelemmel a fűtési időszakra – szeptember 1. napjától március 31. napjáig igényelhető.
(3) Téli tüzelő megvásárlása céljából nyújtott rendkívüli települési támogatás egy háztartáson belül csak egy alkalommal adható.
25. §27 Rendkívüli települési támogatás állapítható meg egy naptári évben egy alkalommal – postai, vagy átutalással történő folyósítással – a kiskorú gyermekhez, illetve neveléséhez kapcsolódó célból, így különösen a gyermek iskoláztatásához, a válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartásához, a gyermek fogadásának előkészítéséhez, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásához, a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez kapcsolódó kiadásokhoz való hozzájárulás céljából. A támogatás összege gyermekenként 15.000.-Ft, feltéve, ha a kérelmező családjában az egy főre jutó nettó havi jövedelem összege nem haladja meg a 18. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott jövedelemhatárt.
25/A. § (1) Azon gyermekek részére, akik a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 21/B. § (2) bekezdés a) pontja alapján a gyermekétkeztetés intézményi térítési díjának 50 %-os normatív kedvezményében részesülnek, Budafok-Tétény Budapest XXII. kerület Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) további 50 %-os étkezési díjkedvezményt biztosít.
(2) Amennyiben az intézményi gyermekétkeztetést a Gyvt. 21/A. § (3) bekezdés a) pontja alapján nem az Önkormányzat biztosítja, az (1) bekezdés szerinti étkezési díjkedvezményt az intézményi étkeztető által az Önkormányzat nevére, címére kiállított számla ellenében, az abban megjelölt bankszámlaszámra kell utalni.
25/B. § (1) Rendkívüli települési támogatás állapítható meg egy nevelési évre – a kérelmező választása szerint postai úton történő folyósítással, vagy bankszámlára történő folyósítással - a gyermek intézményben történő étkezési költségeihez történő hozzájárulásként azon gyermek részére, aki a Gyvt. 21/B. § alapján ingyenes vagy kedvezményes gyermekétkeztetésre jogosult és szakorvos által igazolt diétás étkezése a közétkeztetésre vonatkozó táplálkozás-egészségügyi előírásokról szóló 37/2014. (IV.30.) EMMI rendelet 15. §-ának rendelkezésein kívül esik.
(2) A kérelemhez csatolni kell a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások térítési díjáról és az igénylésükhöz felhasználható bizonyítékokról szóló 328/2011. (XII. 29.) Korm. rendeletben a gyermekétkeztetési kedvezmények igénybe vételéhez előírt bizonyítékokat, vagy az adott tanévre szóló személyi térítési díj megállapításáról szóló határozatot.
(3) A támogatás összege havonta:
a) a Gyvt. alapján ingyenes intézményi gyermekétkeztetésre jogosult esetén a gyermek által az adott hónapban az intézményben töltött napok számának és az Önkormányzat által a közétkeztetési szolgáltatási szerződés alapján a napi diétás ételért fizetendő bruttó szolgáltatási díj forintösszegének a szorzata;
b) a Gyvt. alapján 50 %-os normatív gyermekétkeztetési kedvezményre jogosult esetén a gyermek által az adott hónapban az intézményben töltött napok számának és az Önkormányzat által a közétkeztetési szolgáltatási szerződés alapján a napi diétás ételért fizetendő bruttó szolgáltatási díj forintösszege 50%-ának a szorzata.
(4) Az egyes hónapokra járó támogatás összegének kiszámításához az intézményi jelenléti napokról a XXII. kerületi Egyesített Óvoda, illetve az Intézmények Gazdasági Irodája szolgáltat adatot. Amennyiben a jogosult gyermeknek nem a XXII. kerületi Egyesített Óvodában, illetve nem a Dél-Budai Tankerületi Központ által fenntartott és az Önkormányzat közigazgatási területén lévő nevelési-oktatási intézményben van jogviszonya, az intézményi jelenléti igazolást a kérelmező szerzi be és nyújtja be a Hivatalnál.
25/C. § (1) Azon törvényes képviselő részére, akinek gyermeke a Gyvt. 41. § (1) bekezdése alapján jogosult a bölcsődei gondozás keretében nyújtott napközbeni ellátásra, azonban férőhelyhiány okán a benyújtott felvételi kérelmet az Egyesített Bölcsőde vezetője elutasította, a Gyvt. 43/A. §, 44. §, 44/A. §, valamint 44/B. §-aiban foglalt napközbeni ellátási formák igénybevétele esetén, a tényleges gondozási napokról szóló igazolás alapján személyi térítési díj-hozzájárulás állapítható meg, a kérelmező választása szerint postai úton történő folyósítással, vagy bankszámlára történő folyósítással.
(2) Nem állapítható meg a támogatás, ha a kérelmező családjában a nem állami szolgáltatónál történő napközbeni ellátásért fizetendő személyi térítési díjjal csökkentett egy főre jutó jövedelem meghaladja a nyugdíjminimum négyszeresét.
(3) A támogatás összege a ténylegesen igénybe vett gondozási napok figyelembevételével 2.000 Ft/nap.
(4) Az egyes hónapokra járó támogatás összegének kiszámításához a napközbeni ellátás jelenléti napjairól kiállított igazolást a kérelmező szerzi be és nyújtja be a Hivatalnál tárgyhót követő hónap 5. napjáig.
26. § A 22-23. §-ban meghatározott célból adható rendkívüli települési támogatás – valamennyi célt figyelembe véve – egy naptári évben együttesen 3 alkalommal állapítható meg, valamint ezen támogatások együttes összege nem haladhatja meg családonként a 36.000.-Ft-ot.
26/A. § (1) Különös méltánylást érdemlő esetben legfeljebb 500.000.-Ft rendkívüli települési támogatás állapítható meg a tulajdonos kérelmező által lakott, elemi kárt szenvedett, vis maiorral érintett ingatlan helyreállítására.
(2) Az ingatlanhelyreállítási támogatás megállapításának feltétele, hogy:
a) a kérelmező családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg a legkisebb öregségi nyugdíj négyszeresét, egyedül élő esetén a négy és félszeresét, egyedülálló esetén az ötszörösét.
b) az igazolt helyreállítási költség kizárólag az elemi kárt szenvedett, vis maiorral érintett ingatlan helyreállításához kapcsolódik,
c) az ingatlan szerkezetében keletkezett kár mértéke meghaladja a 26. §-ban meghatározott összeg kétszeresét,
d) a költségek indokoltságát a Városfejlesztési és -üzemeltetési Iroda alátámasztja,
e) a káreseményt annak bekövetkeztétől számított 15 napon belül a kérelmező bejelentette az Önkormányzathoz, és
f) a tulajdonos kérelmező hitelt érdemlően bizonyítja, hogy a kár megtérítésére harmadik személy nem kötelezhető, és a kár viselése a kérelmező, illetve családja életét vagy létfenntartását veszélyezteti
g) a kérelmező a tárgyévben még nem részesült ingatlanhelyreállítási támogatásban.
11. Temetési támogatás
27. § (1) Rendkívüli települési támogatás állapítható meg az eltemettetésre köteles személynek, vagy az elhunyt személy eltemettetéséről erre vonatkozó kötelezettség nélkül gondoskodó személynek – postai, vagy átutalással történő folyósítással – halálesethez, illetve temetéshez kapcsolódó költségekhez való hozzájárulás céljából, ha:
a)28 a kérelmező családjában az egy főre jutó nettó havi jövedelem összege nem haladja meg a nyugdíjminimum 390 %-át, a támogatás összege a kérelmező által bemutatott, temetéssel kapcsolatban felmerült, költségről szóló számla összegének az 50 %-a, de legfeljebb 120.000.-Ft;
b)29 a kérelmező családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem összege meghaladja a nyugdíjminimum 390 %-át, de nem haladja meg a 490 %-át, a támogatás összege a számla összegének a 35 %-a, de legfeljebb 80.000.-Ft.
(2) A kérelemhez csatolni kell a 6. § (3) bekezdésében meghatározottakon túlmenően az elhunyt halotti anyakönyvi kivonatát, és 60 napnál nem régebben kiállított temetési számlát.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott támogatás iránti kérelmet a temetési számla keltétől számított 60 napon belül kell benyújtani, mely jogvesztő határidő. A kérelem kedvező elbírálása esetén, a támogatás megállapításának tényét és összegét a temetési számlán rögzíteni kell.
(4)30 Amennyiben a kérelmező szociális körülményei indokolttá teszik – rendkívüli méltánylást érdemlő esetben -, a támogatás legfeljebb 50 %-a a temetés költségeinek kifizetésére előre is adható. Ebben az esetben a kérelmezőnek a határozat véglegessé válását követő 60 napon belül kell a temetési számla utólagos felmutatása mellett elszámolnia, melynek megtörténtét követően kerülhet sor a támogatás fennmaradó részének a kifizetésére.
(5) Amennyiben a kérelmező az utólagos elszámolási kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, úgy az Szt. 17. § (1) és (2) bekezdésben foglaltak szerint kell eljárni.
(6)31 A támogatást a megállapító határozat véglegessé válását követő hónap első utalási napján kell folyósítani.
12. Babakelengye támogatás
28. § (1)32 Települési támogatás állapítható meg az újszülött gyermek születésével kapcsolatos költségek finanszírozása céljából – postai, vagy átutalással történő folyósítással – egyszeri támogatásként, a törvényes képviselő kérelmére, ha az újszülött lakóhelye a kerületben található, és családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem a nyugdíjminimum 300%-át nem haladja meg, és más településen még nem vett igénybe a kérelmező az újszülött születésével kapcsolatos támogatást.
(2) A támogatás iránti kérelmet a gyermek születésétől számított 6 hónapon belül lehet előterjeszteni, mely határidő jogvesztő.
(3) Kérelemhez a 6. § (3) bekezdésben foglaltakon túlmenően csatolni kell:
a)33 a gyermek eredeti születési anyakönyvi kivonatát,
b) igazolást arról, hogy az újszülött vonatkozásában a kérelmező a Magyar Államkincstártól megigényelte a családtámogatási ellátásokat, és
c) a Védőnői Szolgálattól igazolást arról, hogy a kérelmező a gyermeket ténylegesen a kerületben bejelentett lakó- vagy tartózkodási helyén neveli.
(4)34 A támogatás összege újszülött gyermekenként 60.000.-Ft.
(5)35 A babakelengye támogatást a megállapító döntés véglegessé válását követően, legkésőbb 30 napon belül kell folyósítani.
28/A. § A kerületi származási hellyel rendelkező újszülött születésével kapcsolatos kiadások enyhítésére az Önkormányzat egyszeri, természetbeni támogatásként babakelengye-csomagot biztosít, az újszülött hathónapos koráig a Védőnői Szolgálat 22. útján.
28/B. § Az e rendeletben foglalt támogatásokon túlmenően, váratlanul fellépő, a 23. §-ban foglaltakon túlmutató, súlyos és létfenntartást veszélyeztető krízishelyzetben – a Szociális, Egészségügyi, Esélyegyenlőségi és Sportbizottság utólagos tájékoztatásával – a Polgármester a közvetlen veszély elhárítására vagy kárenyhítésre egyedi intézkedéssel, a család jövedelmi helyzetétől függetlenül, családtagonként legfeljebb ötvenezer forint összegben rendkívüli települési támogatást nyújthat.
28/C. § (1)36 Települési támogatás állapítható meg a két hónapos életkort betöltött, legfeljebb kétéves gyermekek meningococcus B baktérium elleni oltássorozata költségeinek finanszírozása céljából – postai, vagy átutalással történő folyósítással –, feltéve, ha a gyermek kerületi lakóhellyel rendelkezik:
a) a az első három oltóanyag teljes vételárával megyező összegben, de legfeljebb 30.000.- Ft oltóanyagonként, ha:
aa) a kérelmező törvényes képviselő családjában az egy főre jutó nettó havi jövedelem összege nem haladja meg a nyugdíjminimum 300 %-át, vagy
ab) a kérelmező törvényes képviselő a gyermeket egyedülállóként neveli.
(2) A kérelemhez a 6. § (3) bekezdésében foglaltakon túlmenően csatolni kell:
a) a Védőnői Szolgálattól igazolást arról, hogy a kérelmező a gyermeket ténylegesen a kerületben bejelentett lakó-vagy tartózkodási helyén neveli;
b) az oltóanyagról szóló számlát.
(3) A támogatás iránti kérelmet a vakcináról szóló számla kiállításától számított 2 hónapon belül lehet előterjeszteni, mely határidő jogvesztő.
28/D. §37 (1) Létfenntartást veszélyeztető krízishelyzetben rendkívüli települési támogatásként lakásfenntartási kiadásokhoz kapcsolódó közszolgálati lakásfenntartási támogatás állapítható meg a Budafok-Tétény Budapest XXII. kerületi Önkormányzat fenntartásában működő költségvetési szervvel határozatlan idejű foglalkoztatási jogviszonyban álló kérelmező részére a lakása fenntartásával kapcsolatos kiadásai viseléséhez való hozzájárulásként.
(2) A közszolgálati lakásfenntartási támogatás vonatkozásában e rendelet rendelkezéseit az alábbi eltérésekkel kell alkalmazni:
a) a támogatás iránti kérelmet az éves költségvetési rendelet kihirdetését követő második hónap 15. napjáig lehet benyújtani, a kérelem benyújtási határidejének elmulasztása jogvesztő;
b) a támogatási kérelmeket a döntésre jogosult az adott évben rendelkezésre álló költségvetési keretösszegre tekintettel rangsorolja, a keretösszegen felüli kérelmeket fedezet hiányában elutasítja vagy pótfedezet rendelkezésre bocsátását követően állapítja meg a támogatást;
c) az elismert lakásnagyság a 3. § 2. pontjában meghatározottaknál legfeljebb további 10 m2személyenként;
d) a kérelemhez mellékelni kell a kérelmezőt foglalkoztató költségvetési szerv vezetőjének javaslatát is;
e) különös méltánylást érdemlő esetben a támogatás akkor is megállapítható, ha a kérelmező a kerület közigazgatási területén érvényes lakó-, vagy tartózkodási hellyel nem rendelkezik, de minden további feltételnek megfelel, továbbá büntetőjogi felelőssége tudatában nyilatkozatot tesz, miszerint a lakcíme szerinti önkormányzattól nem vesz igénybe települési támogatást lakhatási kiadásai enyhítésére.
(3) A közszolgálati lakásfenntartási támogatás vonatkozásában e rendelet lakhatási támogatásokra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni az alábbi eltérésekkel:
a) a közszolgálati lakásfenntartási támogatás megállapításához a kérelmező háztartásában az egy főre jutó havi nettó jövedelemnek az adósi, vagy kezesi minőségben vállalt fizetési kötelezettség levonását követően fennmaradó összege nem haladja meg a mindenkori bruttó minimálbér 130 %-át, egyedül élő és egyedülálló esetében a 150 %-át.
b) a közszolgálati lakásfenntartási támogatás összege havonta 20.000.-Ft. Amennyiben a megállapításnál figyelembe vehető rezsiköltségek összege nem éri el a 20.000.-Ft-ot, abban az esetben a támogatás a figyelembe vehető rezsiköltségek összegéig terjedhet.
c) a közszolgálati lakásfenntartási támogatást és annak folyósítását a változással érintett hónap utolsó napjával akkor is meg kell szüntetni a változás hónapját követő hónaptól, ha a kérelmező foglalkoztatási jogviszonya a Budafok-Tétény Budapest XXII. kerületi Önkormányzat fenntartásában működő költségvetési szervvel megszűnik.
d) a lakbérhez, bérleti-, használati díjhoz adott támogatás a kérelmező részére, átutalással is folyósítható, ez esetben a támogatás cél szerinti felhasználását elő kell írni, a jogosultságot 6 havonta felül kell vizsgálni és a felhasználással a támogatott köteles elszámolni.
Záró rendelkezések
29. § (1) Ez a rendelet 2015. március 1. napján lép hatályba.
(2) E rendeletnek a - a szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni települési támogatásokról szóló 1/2015. (II.09.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 5/2019. (II.25.) önkormányzati rendelet 4. §-ával megállapított – 24. § (1) bekezdésében foglaltakat 2019-ben akként kell alkalmazni, hogy a 2019. február 28-áig elbírált kérelmek vonatkozásában ismételten benyújtható kérelem és az e rendelet szerinti további feltételek fennállása esetén a támogatás 25.000.- Ft-ra kiegészíthető.
(3) E rendelet rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell
(4) E rendeletnek a - a szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni települési támogatásokról szóló 1/2015. (II.09.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 12/2020.(VI.22.) önkormányzati rendelet 1. §-ával megállapított – 28/C. § (3) bekezdésében foglaltakat 2020-ban akként kell alkalmazni, hogy a támogatás a beadott oltóanyagról szóló számla hiányában, a további feltételek fennállása esetén 30.000,-Ft/oltóanyag összegben megállapítható, ha házi gyermekorvos igazolja az oltás 2020. január 1. és 2020. július 1. között történő beadását.
(5)38
A bevezető a Budapest Főváros XXII. Kerület Budafok-Tétény Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2022. (III. 29.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
Az 1. § a Budapest Főváros XXII. Kerület Budafok-Tétény Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2022. (III. 29.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
A 2. §-t a Budapest Főváros XXII. Kerület Budafok-Tétény Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2022. (III. 29.) önkormányzati rendelete 14. § a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 3. § 3. pontját a Budapest Főváros XXII. Kerület Budafok-Tétény Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2022. (III. 29.) önkormányzati rendelete 14. § b) pontja hatályon kívül helyezte.
A 3. § 7. pontja a Budapest Főváros XXII. Kerület Budafok-Tétény Önkormányzat Képviselő-testületének 26/2021. (XI. 15.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 6. § (3) bekezdés a) pontja a Budapest Főváros XXII. Kerület Budafok-Tétény Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2022. (III. 29.) önkormányzati rendelete 3. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 6. § (4) bekezdése a Budapest Főváros XXII. Kerület Budafok-Tétény Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2022. (III. 29.) önkormányzati rendelete 3. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 7. § (3) bekezdés b) pontja a Budapest Főváros XXII. Kerület Budafok-Tétény Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2022. (III. 29.) önkormányzati rendelete 4. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 7. § (4) bekezdése a Budapest Főváros XXII. Kerület Budafok-Tétény Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2022. (III. 29.) önkormányzati rendelete 4. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 7. § (6) bekezdése a Budapest Főváros XXII. Kerület Budafok-Tétény Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2022. (III. 29.) önkormányzati rendelete 4. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
Hatályon kívül helyezte az 5/2018. (II.23.) önkormányzati rendelet 13. §-a, hatálytalan 2018. február 24-től.
A 9. § (2) bekezdése a Budapest Főváros XXII. Kerület Budafok-Tétény Önkormányzat Képviselő-testületének 26/2021. (XI. 15.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
A 10. § a Budapest Főváros XXII. Kerület Budafok-Tétény Önkormányzat Képviselő-testületének 26/2021. (XI. 15.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.
A 12. § (2) bekezdése a Budapest Főváros XXII. Kerület Budafok-Tétény Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2022. (III. 29.) önkormányzati rendelete 5. §-ával megállapított szöveg.
A 12. § (3) bekezdése a Budapest Főváros XXII. Kerület Budafok-Tétény Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2022. (III. 29.) önkormányzati rendelete 5. §-ával megállapított szöveg.
A 12. § (8) bekezdése a Budapest Főváros XXII. Kerület Budafok-Tétény Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2022. (III. 29.) önkormányzati rendelete 13. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 13. § (1) bekezdése a Budapest Főváros XXII. Kerület Budafok-Tétény Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2022. (III. 29.) önkormányzati rendelete 6. §-ával megállapított szöveg.
A 16. § (5) bekezdése a Budapest Főváros XXII. Kerület Budafok-Tétény Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2022. (III. 29.) önkormányzati rendelete 13. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 17. § (4) bekezdése a Budapest Főváros XXII. Kerület Budafok-Tétény Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2022. (III. 29.) önkormányzati rendelete 13. § c) pontja szerint módosított szöveg.
A 18. § (2) bekezdése a Budapest Főváros XXII. Kerület Budafok-Tétény Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2022. (III. 29.) önkormányzati rendelete 7. §-ával megállapított szöveg.
A 20. § (1) bekezdése a Budapest Főváros XXII. Kerület Budafok-Tétény Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2022. (III. 29.) önkormányzati rendelete 8. §-ával megállapított szöveg.
A 20. § (4) bekezdése a Budapest Főváros XXII. Kerület Budafok-Tétény Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2022. (III. 29.) önkormányzati rendelete 13. § d) pontja szerint módosított szöveg.
A 22. § (1) bekezdése a Budapest Főváros XXII. Kerület Budafok-Tétény Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2022. (III. 29.) önkormányzati rendelete 9. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 22. § (2) bekezdése a Budapest Főváros XXII. Kerület Budafok-Tétény Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2022. (III. 29.) önkormányzati rendelete 9. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 22. § (3) bekezdése a Budapest Főváros XXII. Kerület Budafok-Tétény Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2022. (III. 29.) önkormányzati rendelete 9. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 22. § (5) bekezdését a Budapest Főváros XXII. Kerület Budafok-Tétény Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2022. (III. 29.) önkormányzati rendelete 9. § (2) bekezdése iktatta be.
A 25. § a Budapest Főváros XXII. Kerület Budafok-Tétény Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2022. (III. 29.) önkormányzati rendelete 10. §-ával megállapított szöveg.
A 27. § (1) bekezdés a) pontja a Budapest Főváros XXII. Kerület Budafok-Tétény Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2022. (III. 29.) önkormányzati rendelete 11. §-ával megállapított szöveg.
A 27. § (1) bekezdés b) pontja a Budapest Főváros XXII. Kerület Budafok-Tétény Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2022. (III. 29.) önkormányzati rendelete 11. §-ával megállapított szöveg.
A 27. § (4) bekezdése a Budapest Főváros XXII. Kerület Budafok-Tétény Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2022. (III. 29.) önkormányzati rendelete 13. § e) pontja szerint módosított szöveg.
A 27. § (6) bekezdése a Budapest Főváros XXII. Kerület Budafok-Tétény Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2022. (III. 29.) önkormányzati rendelete 13. § f) pontja szerint módosított szöveg.
A 28. § (1) bekezdése a Budapest Főváros XXII. Kerület Budafok-Tétény Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2022. (III. 29.) önkormányzati rendelete 12. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 28. § (3) bekezdés a) pontja a Budapest Főváros XXII. Kerület Budafok-Tétény Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2022. (III. 29.) önkormányzati rendelete 12. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 28. § (4) bekezdése a Budapest Főváros XXII. Kerület Budafok-Tétény Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2022. (III. 29.) önkormányzati rendelete 12. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
A 28. § (5) bekezdése a Budapest Főváros XXII. Kerület Budafok-Tétény Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2022. (III. 29.) önkormányzati rendelete 13. § g) pontja szerint módosított szöveg.
A 28/C. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze a Budapest Főváros XXII. Kerület Budafok-Tétény Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2022. (III. 29.) önkormányzati rendelete 14. § c) pontja szerint módosított szöveg.
A 28/D. §-t a Budapest Főváros XXII. Kerület Budafok-Tétény Önkormányzat Képviselő-testületének 26/2021. (XI. 15.) önkormányzati rendelete 4. §-a iktatta be.
Hatályon kívül helyezte az 5/2019. (II.25.) önkormányzati rendelet 10.§-a, hatálytalan 2019. február 26-tól.