Csávoly Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2022. (IV. 26.) önkormányzati rendelete

Csávoly Község Helyi Építési Szabályzatáról

Hatályos: 2022. 05. 26- 2022. 09. 07

Csávoly Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2022. (IV. 26.) önkormányzati rendelete

Csávoly Község Helyi Építési Szabályzatáról

2022.05.26.

Csávoly Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 13. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 28. § (1) bekezdésében és 9. mellékletében biztosított véleményezési jogkörében eljáró államigazgatási szervek, Csávoly Község igazgatási területével határos települések önkormányzatai és a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat, továbbá a Csávoly Községi Önkormányzat Képviselő-testületének a partnerségi egyeztetés szabályairól szóló 11/2018. (II.26.) önkormányzati rendelete szerint a társadalmi egyeztetésbe bevont Partnerek, valamint Csávoly Községi Önkormányzat Képviselő-testületének Pénzügyi Bizottsága véleményének kikérésével, a következőket rendeli el:

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. A rendelet hatálya és alkalmazása

1. § Csávoly község közigazgatási területén az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény (továbbiakban: Étv.) szerinti építési tevékenységet folytatni a mindenkor hatályos jogszabályok, különösen az Étv., az országos településrendezési és építési követelményekről szóló, 2021. július 15. napján hatályos kormányrendelet (a továbbiakban: OTÉK), a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló kormányrendelet (továbbiakban: Elj.) előírásai, továbbá a településkép védelméről szóló helyi rendelet (továbbiakban: TKR) szerint, valamint e rendeletben és ennek

a) 1. mellékletét képező Sz-1 jelű, a község igazgatási területére vonatkozó szabályozási tervben (továbbiakban: Sz-1 terv),

b) 2. mellékletét képező Sz-2 jelű, az Sz-1 terven „Sz-2 terv hatályos területe”-ként, az érvényes szabályozás határa (jelmagyarázat C7.1 pont) jellel lehatárolt településrészen hatályos, a belterületre és a csatlakozó beépítésre szánt területekre vonatkozó szabályozási tervben (továbbiakban: Sz-2 terv),

c) 3. mellékletét képező, a beépítésre szánt építési övezetek részletes előírásait tartalmazó táblázatban,

d) 4. mellékletét képező, a beépítésre nem szánt övezetek előírásait tartalmazó táblázatban,

e) 5. mellékletét képező, az állattartó építmények védőtávolságait tartalmazó táblázatban,

f) 6. mellékletében szereplő tervezett útmintakeresztszelvényekben,

g) 7. mellékletében lehatárolt Bács-Kiskun Megyei Területrendezési tervi „Különleges eszközökkel fejlesztendő terület” övezet szabályaiban foglaltak szerint megengedett.

2. Értelmező rendelkezések

2. § E rendelet alkalmazásában

a) Állatkifutó: a telek más részétől állattartás céljára bármilyen, az állatok átjutását megakadályozó megoldással leválasztott terület.

b) Főépület: épületnek minősülő főépítmény.

c) Kialakult állapot: 2022. január 1. napján tény- és jogszerűen fennálló állapot.

d) Nagytestű állat: szarvasmarha, ló, szamár, öszvér, strucc.

e) Szélkerék-magasság: a szélkerék lapátjának forgása során súrolt terület legfelső pontja és a terepszint közötti távolság.

f) Háztartási méretű kiserőmű: a villamos energiáról szóló mindenkor hatályos törvényben meghatározott méretű kiserőmű.

3. Közterület alakítására vonatkozó előírások

3. § (1) A közterület kiterjedését a szabályozási tervek ábrázolásának megfelelően, a következők szerint kell megállapítani:

a) A kialakult közterülethatár és a szabályozási vonal (jelmagyarázat A1. pont) közötti terület (tervezett közterületi telekhatár) szabályozási tervre bejegyzett szélességi mérete megmutatja, hogy a közlekedés és közműellátás fejlesztésére milyen szélességű közterületsávot vagy – a megvalósítás közbenső lépéseként – közforgalom elől el nem zárt magánutat kell kialakítani.

b) A szabályozási szélesség (jelmagyarázat A2. pont) bejelölt értéke megmutatja, hogy milyen minimális szélességű közterületet kell a közlekedés és közművezetékek számára biztosítani.

c) Amely közterületre a tervlap nem tartalmaz előírt szélességi értéket, ott a kialakult közlekedési és közmű területsáv szélessége nem csökkenthető.

(2) Tervezett közterületként szabályozott telekrészen

a) kialakult építményrészben értéknövelő építési tevékenység nem végezhető,

b) új építmény csak a közterületre vonatkozó szabályok szerint létesíthető,

c) közterület felől kerítés csak a szabályozási vonalon létesíthető,

d) új közműbekötés a szabályozási vonal, mint közterületi telekhatár figyelembevételével létesítendő.

(3) Közterületen új épület a szabályozási terven bejegyzett építési helyen, vagy érvényes közterület-alakítási terv alapján helyezhető el. Az épületmagasság, ha szabályozási terv másként nem rendeli, nem haladhatja meg a 4,5 m-t.

(4) Közterületi közművek földmunkával és burkolatbontással járó karbantartása és fejlesztése során

a) érvényes közterület-alakítási tervnek való megfelelés biztosítandó,

b) a szabályozási tervekben előírt kötelező közterület-fásítás (jelmagyarázat B2.3 pont), kerékpárút (jelmagyarázat B2.5 pont), valamint gyalogos-kerékpáros túraútvonal (jelmagyarázat B2.10. pont) keresztmetszeti helye megtervezendő és figyelembe veendő,

c) az utcai zöldsáv felületminőség alapján, a területek biológiai aktivitásértékének számításáról szóló, mindenkor hatályos országos jogszabály szerint számított biológiai aktivitásértéke nem csökkenhet.

4. A táj és a természeti környezet védelmére vonatkozó előírások

4. § (1) Háztartási méretű kiserőműnek számító szélkerék a tájképvédelmi terület (jelmagyarázat C4.2.9 pont) kivételével elhelyezhető

a) az Sz-2 terv hatályos területén belül legfeljebb 10 m szélkerék-magassággal,

b) az Sz-2 terv hatályos területén kívül magassági korlátozás nélkül.

(2) Tájképvédelmi terület (jelmagyarázat C4.2.9 pont) természetes gyephasználatát a Mát jelű övezeten belül meg kell tartani.

(3) Az elektronikus hírközlési szolgáltatók részére előírt lefedettség biztosításához és az előfizetők ellátásához szükséges infrastruktúra kiépítéséhez szükséges létesítés kivételével nem helyezhető el mikrohullámú telefon adótorony lakó- és vegyes övezetben.

5. Környezetvédelmi előírások

5. § (1) Beépítésre nem szánt övezetekben és az építési övezetekben az üzemi és szabadidős létesítménytől az építési kivitelezési tevékenységből és a közlekedésből származó zaj terhelési határértékei a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló mindenkor hatályos országos érvényű jogszabályok szerint állapítandók meg. A zajtól védendő területek kategóriába való besorolása megegyezik az e rendelet szerinti övezeti, építési övezeti besorolással.

(2) Az igazgatási területen véglegesen nem helyezhető el veszélyes hulladék.

(3) Állattartó épület, állatkifutó, trágyatároló

a) nem helyezhető el településközpont (Vt) övezetben,

b) nagytestű állat tartására nem létesíthető a kisvárosias lakó (Lk) területen.

(4) Állattartó építmények telepítési feltételeit az 5. melléklet szabályozza.

6. Veszélyeztetett területekre vonatkozó előírások

6. § (1) A szabályozási terveken jelölt belvízzel mérsékelten veszélyeztetett terület (jelmagyarázat C5.10 pont) időnként belvíz alá kerülhet, mellyel az építési tevékenység során, elsorban új lakóépület huzamos emberi tartózkodásra szolgáló helyiségeinek kialakításakor, számolni kell.

(2) A „V” vízgazdálkodási övezetbe tartozó csatornák, tavak és víztározók partvonalától számított

a) 30 m-en belül a szennyvízszikkasztás, trágyatárolás – minden oldalon zárt tárolóban való trágyaelhelyezés kivételével – tilos;

b) 100 m-en belül nem helyezhető el bűz kibocsátással járó, környezeti hatásvizsgálat köteles, vagy egységes környezethasználati engedély köteles tevékenység építménye.

(3) A védőterület, védőtávolság, védősáv határa (jelmagyarázat C5.17) jellel lehatárolt területeken belül a külön jogszabály szerinti korlátozások érvényesek, továbbá a tervezett szennyvíztisztítómű Ksz jelű és a dréncsöves szikkasztómező Kdr jelű övezetének 150 m-es, valamint a Hull jelű, felhagyott, átmeneti takarással rekultivált települési szilárdhulladék lerakó 150 m-es védőterületén belül lakóépület nem létesíthető.

(4) Az alábbiakban felsorolt közművek korlátozásai a mindenkori vonatkozó szakági jogszabályok szerint veendők figyelembe:

a) Vízbázis belső védőövezet határa (jelmagyarázat C5.1)

b) Vízbázis külső védőövezet határa (jelmagyarázat C5.2)

c) Vízbázis hidrogeológiai „A” védőövezet határa (jelmagyarázat C5.3)

d) Vízbázis hidrogeológiai „A” védőövezet határa (jelmagyarázat C5.3)

e) Villamosenergia főelosztó hálózat (jelmagyarázat C6.7)

f) Nagynyomású földgázszállító vezeték (biztonsági sávval) (jelmagyarázat C6.10)

g) Nagy-középnyomású földgáz gerincelosztó vezeték (jelmagyarázat C6.11)

h) Hírközlési sugárzási sáv (jelmagyarázat C6.20)

7. Egyes sajátos jogintézményekkel kapcsolatos előírások (tilalmak, telekalakítás, településrendezési kötelezések)

7. § (1) Utcanyitás megvalósítása érdekében az Sz-2 terven építési tilalom területének határa (jelmagyarázat C7.3 pont) jellel ábrázolt 586 helyrajzi számú (Petőfi utca 13. házszámú) telken építési tilalom érvényesül.

(2) Az önkormányzatot elővásárlási jog illeti meg a szabályozási tervben elővásárlási joggal érintett terület határa (jelmagyarázat C7.5 pont) jellel megkülönböztetett, a (3) bekezdésben felsorolt ingatlanokon, az ott megjelölt településrendezési célok alapján. Az elővásárlási jog megszűnik a megosztással keletkező olyan telkeken, amelyeket a megjelölt településrendezési cél nem érint.

(3) Önkormányzatot illető elővásárlási joggal érintett területek:

a) Bara-tó É-i részének V vízgazdálkodási területe;

b) Csávolyi-csatorna és 440 helyrajzi számú út között kijelölt Zkp közpark terület;

c) Csávolyi-csatornának a 386 helyrajzi számú árok és a 139 helyrajzi számú út (Munkás utca) közötti szakasza mentén kijelölt Ktf különleges fásított köztér terület;

d) Csávolyi-csatorna alsó szakasza menti V vízgazdálkodási terület;

e) Temető bővítési területe.

(4) Bontás hiányában helyrehozatalra kötelezettek az épületek a következő esetekben:

a) homlokzati falazat 50 %-nál nagyobb vakolat-, vagy burkolathiánya;

b) bádogos szerkezetek 50 %-bál nagyobb rozsdásodottsága;

c) nyílászárók 50 %-nál nagyobb felületkezelési hiánya;

d) ereszcsatornák a csatornaelemek csatlakozásánál nem zárnak, így a közterületre folyatják a vizet;

e) tetőfedések, kémények anyaga 50 %-nál nagyobb mértékben károsodott.

(5) Beültetési kötelezettség vonatkozik a gazdasági és a különleges építési övezeteknek a lakóövezettel, vegyes övezettel, vagy Mát jelű mezőgazdasági övezettel szomszédos telekhatáraira. A telekhatár mentén, a telekhatártól 3 méterre telepítve, legalább 6 méterenként telepíteni kell egy-egy nagy lombkoronát nevelő, környezettűrő, túlkoros, allergén pollent nem termelő lombos fát minimum 1 m2 szabad földterület biztosításával.

8. Közművek előírásai

8. § (1) Részleges közműellátottságot kell biztosítani a Vt jelű építési övezetben.

(2) Hiányos közműellátottságot kell biztosítani:

a) Lk jelű építési övezetekben,

b) központi belterület Lf jelű lakóövezeteiben,

c) Gksz jelű kereskedelmi szolgáltató gazdasági övezetben,

d) központi belterület Gá jelű általános gazdasági építési övezetében,

e) Sp jelű nagy kiterjedésű sportolási célú különleges építési övezetben.

(3) Az (1)–(2) bekezdésben nem szereplő esetekben a közműellátásra az OTÉK általános, a telek beépítésének feltételeire vonatkozó előírásaiban szereplő követelmények érvényesek.

9. Építés, telekhasználat általános szabályai

9. § (1) Egy telek vagy építési telek több övezetbe vagy építési övezetbe is tartozhat. Több övezetbe vagy építési övezetbe sorolt telek esetén az övezetre vagy építési övezetre meghatározott paraméterek a telek vagy építési telek érintett övezeti, építési övezeti részére számítandók. Ebben az esetben az övezethatár telekhatárnak tekintendő, és az építési hely ennek figyelembevételével állapítandó meg. A különböző övezetbe vagy építési övezetbe tartozó telek vagy építési telek telekalakítása nem kell, hogy lekövesse az övezethatárt.

(2) Szabályozási vonallal vagy övezethatárral metszett telek vagy építési telek szabályozási terv szerinti kialakítása akkor is megengedett, s az így létrejövő

a) telek vagy építési telek akkor is beépíthető, ha a területe és alakja az övezetben vagy építési övezetben előírt méreteknek nem felel meg,

b) telken vagy építési telken jogszerűen álló épület felújítható, korszerűsíthető, átalakítható, az építési helyen belül bővíthető akkor is, ha a fenti telekalakítás után az elő-, oldal- és hátsókert mérete nem felel meg az övezeti vagy építési övezeti előírásoknak,

c) telken vagy építési telken jogszerűen álló épület felújítható, korszerűsíthető, átalakítható akkor is, ha a megengedett legnagyobb beépítettséget a fenti telekalakítás után meghaladja.

(3) Terepszint alatti építmény helyi védettségű épület telkén és a Vt jelű vegyes építési övezetben korlátozás nélkül elhelyezhető, egyéb építési telkeken – a közművek és építményeik kivételével – az építési helyen belül, annak egész területén megengedett. Beépítésre nem szánt területen az egyébként a telekre megengedett beépítettségi mérték érvényes a terepszint alatt építményekre is.

(4) Az előírt épületmagassági határértéket meghaladó, a korábbi jogszabályok szerint létesített épület épületmagassága nem növelhető. Ezen épület az építési helyen belül bővíthető az e rendeletben meghatározott építési szabályok betartásával.

(5) Új építmények, önálló rendeltetési egységek, területek rendeltetésszerű használatához szükséges személygépkocsi elhelyezésre vonatkozó előírások:

a) Az OTÉK előírásainak keretein belül az előírt mennyiség a felére csökkenthető a Vt jelű vegyes építési övezetben.

b) Egy személygépkocsi elhelyezését kell biztosítani minden önálló lakás rendeltetési egység után.

(6) A szabályozási terven ábrázolt hírközlési sugárzási sávokon belül a szabályozási terven bejegyzett mértékű magassági korlátozás érvényesítendő a hírközlési szolgáltatóval is egyeztetve.

(7) Telekhatároktól mért növényültetési távolságok:

a) szőlő, 3 m-nél magasabbra nem növő gyümölcs-, és egyéb bokor esetén: min. 0,5 m;

b) 3 m-nél magasabbra nem növő gyümölcs-, és egyéb fa esetén: min. 1,0 m;

c) 3 m-nél magasabbra növő gyümölcs-, és egyéb fa, valamint gyümölcs-, és egyéb bokor élősövény esetében: min. 2,0 m.

(8) A szabályozási terven bejegyzett javasolt telekhatár (jelmagyarázat B1.1 pont), javasolt megszüntetőjel (jelmagyarázat B1.3 pont) figyelembevétele javasolt a telekalakítások során, a konkrét építtetői igények és részletesebb tervműveletek alapján el lehet térni tőlük.

10. Katasztrófavédelmi osztályba sorolás alapján meghatározott elégséges védelmi szint követelményei

10. § Csávoly a III. katasztrófavédelmi osztályba sorolt. Az elégséges védelmi szint követelményei:

a) Riasztás: a lakosság riasztása és veszélyhelyzeti tájékoztatásának tervezése (különösen a más szervezetnél rendszeresített, de erre a célra alkalmas eszközök).

b) Lakosságvédelmi módszer: a kockázatbecslésben megállapított alábbi veszélyeztető tényezőknek megfelelően elsősorban elzárkóztatás, szükség esetén kitelepítés:

ba) belvíz

bb) rendkívüli időjárás

bc) más létesítmény (ipari, mezőgazdasági) általi veszélyeztető hatás, veszélyes anyag szabadba kerülésének kockázata

bd) veszélyes áruk szállítása

be) jelentős forgalom

bf) nagy kiterjedésű tűz

c) Felkészítés: a lakosság passzív tájékoztatása nyomtatott és elektronikusan elérhető információs anyagok biztosításával.

d) Védekezés:

da) kizárólag a védekezési feladatok ellátásához szükséges polgári védelmi szakalegységek megalakítása,

db) önkéntes segítők, karitatív szervezetek bevonásának tervezése.

e) Induló katasztrófavédelmi készlet: induló katasztrófavédelmi készlet tervezése.

II. Fejezet

RÉSZLETES ÖVEZETI ELŐÍRÁSOK

11. Beépítésre szánt építési övezetek előírásai

11. § (1) Építési övezetek előírásait a szabályozási tervek állapítják meg az építési övezet jelének bejegyzésével, annak jelmagyarázatban kifejtett tartalmával. Az építési övezeti jelekhez tartozó előírások a 4. mellékletben is szerepelnek.

(2) Az építési helyen belül több épület is elhelyezhető, ha a TKR nem korlátozza.

(3) Beépítési módra vonatkozó helyi szabályok:

a) Kialakult beépítési mód esetén a fő- és melléképületek, építmények elhelyezési módja zártsorú, oldalhatáron álló, ikres, vagy szabadon álló építési mód szerint is megengedett a telek, vagy a szomszédos 1-1 telek kialakult beépítési módjával megegyezően. Ha ezek különbözőek, akkor a szomszédos 3-3 telken előforduló, vagy a helyi egyedi védelem alatt álló épületével megegyező beépítési mód alkalmazandó.

b) A telek be nem építhető része (jelmagyarázat B1.5 pont) jellel ábrázolt telekrészen épület nem helyezhető el.

(4) Kötelező építési vonal (jelmagyarázat B1.7 pont) előírásai:

a) A szabályozási terven jelölt kötelező építési vonalra az elsőként létesülő főépületnek legalább 3 m hosszban rá kell épülnie.

b) Szabályozási tervi jelölés hiányában, a lakó-, és településközpont építési övezet telkén elsőként létesülő főépületre vonatkozóan a telek homlokvonalához legközelebb eső építési határvonal tekintendő kötelező építési vonalnak, melyre az a) pontban foglalt előírás alkalmazandó, kivéve az utcavonalra nem merőleges (a 90o-tól legalább 10o-kal eltérő állású) oldalhatáron történő épületelhelyezést, amikor csak az épület egy sarokpontjának kell kötelezően az építési vonalon állnia.

c) Saroktelken a b) pontban foglalt esetben csak az egyik homlokvonal felőli építési határvonal tekintendő kötelező építési vonalnak.

(5) Telekalakítás előírásai:

a) A kialakítható telek legkisebb területére vonatkozó előírás csak telekalakítás során kötelező, a már kialakult építési telkek a méretüktől függetlenül beépíthetők, ha tilalommal nem terheltek és egyéb építési szabályok teljesülnek.

b) Nyúlványos telek a vonatkozó egyéb jogszabálynak megfelelően bármely építési övezetben létesíthető.

c) Az elő-, oldal- és hátsókertek mérete tekintetében a szabályozáson bejegyzett építési hely határvonala (jelmagyarázat B1.4 pont) kötelezően figyelembe veendő.

d) A hátsókert legkisebb mérete – ha szabályozási terv másként nem jelöli – minimum 6 méter, de legalább az építési övezetben megengedett legnagyobb épületmagassági érték fele. A 30 méternél kisebb mélységű telken hátsókertet nem kell tartani.

(6) Megengedett legnagyobb beépítettség és legkisebb zöldfelület helyi előírásai:

a) Lakó- és településközpont építési övezetben a két- vagy több oldalról közúttal határolt telken az építési övezetben megengedett beépítettség mértékét 10 %-ponttal megnövelve, de legfeljebb az OTÉK-ban megengedett maximális értékig kell alkalmazni.

b) A lakást is tartalmazó épületek esetében a telek zöldfelülete nem lehet kisebb Vt jelű építési övezetben a 30 m2/lakás, Lk jelű építési övezetekben a 80 m2/lakás értéknél.

(7) A barnamezős terület (jelmagyarázat B2.11 pont) a szabályozási terven bejegyzett építési övezeti jel (jelmagyarázat A4 pont) szerint újrahasznosítandó.

12. Kisvárosias lakó építési övezet (Lk) részletes előírásai

12. § Az Lk jelű építési övezetben nem helyezhető el gáztároló, új önálló üzemanyagtöltő, új önkiszolgáló autómosó.

13. Falusias lakó építési övezet (Lf) részletes előírásai

13. § (1) Az Lf jelű építési övezetben nem helyezhető el új önálló üzemanyagtöltő, új sírkőkészítési célú épület.

(2) A mező- és erdőgazdaság, valamint a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró gazdasági tevékenységi célra csak olyan építmények telepíthetők az övezetben, melyek technológiájához tartozó légszennyező forrás(ok) számításokkal igazolt hatásterülete a telekhatáron belül marad.

(3) A bejelentéshez kötött, faiparral, bútoriparral és lakatos iparral kapcsolatos tevékenységek céljára történő építményelhelyezés esetén szakértő által készített zajvédelmi szakvéleménnyel előzetesen igazolni kell a zajvédelmi követelmények teljesülését.

14. Településközpont építési övezet (Vt) részletes előírásai

14. § A Vt jelű építési övezetben nem helyezhető el önkiszolgáló autómosó, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló.

15. Kereskedelmi szolgáltató építési övezet (Gksz) részletes előírásai

15. § A Gksz jelű építési övezetben gazdasági (gyártási, raktározási, szolgáltatási) és hulladékgazdálkodási tevékenység végzése csak azzal a feltétellel megengedett, ha a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló mindenkori jogszabály szerint

a) nem környezeti hatásvizsgálat köteles és egységes környezethasználati engedélyhez sem kötött;

b) előzetes vizsgálat köteles, de a környezetvédelmi hatósági eljárásban megállapításra kerül, hogy a tevékenységnek nincs jelentős környezeti hatása.

16. Ipari építési övezet (Gip) részletes előírásai

16. § (1) Az OTÉK alkalmazása szempontjából a Gip jelű építési övezet egyéb ipari építési övezetnek minősül.

(2) Gip jelű egyéb ipari építési övezetben olyan ipari gazdasági és hulladékgazdálkodási tevékenység építményei helyezhetők el, amely a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló mindenkori jogszabály szerint nem környezeti hatásvizsgálat köteles és nem egységes környezethasználati engedély köteles. Az építési övezetben hulladékgazdálkodási tevékenység esetén a hatályos jogszabályokban definiált, számításokkal igazolt hatásterület nem terjedhet túl az építési övezet határán.

(3) Saját tevékenységből származó szennyvíz kezelésére szennyvíztisztító telep a Gip jelű építési övezetek külterületi fekvésű telkén elhelyezhető.

(4) Bűz kibocsátásával járó környezeti hatásvizsgálat köteles tevékenységek építményei Gip jelű építési övezetben nem helyezhetők el.

(5) Gip jelű építési övezetben nem helyezhető el a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló törvény szerinti veszélyes üzem.

(6) A Bara-tó V vízgazdálkodási övezetével határos Gip-1 jelű építési övezet telkeinek a tó felőli előkertjei a funkciók elkülönítése érdekében beültetendők 150 m2 -enként legalább 40 db cserjével, 150 m2 -enként legalább 1 db fával, és a lombbal nem fedett felületeken gyepként kell használni.

17. Általános gazdasági építési övezet (Gá) részletes előírásai

17. § (1) A Gá jelű építési övezetben hulladékgazdálkodási tevékenység végzése csak azzal a feltétellel megengedett, ha a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló mindenkori jogszabály szerint

a) nem környezeti hatásvizsgálat köteles és egységes környezethasználati engedélyhez nem kötött;

b) előzetes vizsgálat köteles, de a környezetvédelmi hatósági eljárásban megállapításra kerül, hogy a tevékenységnek nincs jelentős környezeti hatása.

(2) A Gá jelű építési övezetben nem helyezhetők el bűz kibocsátásával járó környezeti hatásvizsgálat köteles, vagy egységes környezethasználati engedély köteles tevékenységek építményei.

18. Beépítésre szánt különleges építési övezetek (K-Sp, K-Hon, K-Hull, K-Mü, K-Vm, K-Sz) részletes előírásai

18. § (1) A K-Sp jelű nagy kiterjedésű sportolási célú különleges építési övezetben közhasználatú, vagy közhasználat elől elzárt sportpályák és kapcsolódó építményei (öltöző-, szállás-, vendéglátó, karbantartó épület, lelátó, edzőtermek), a kulturális és a közösségi szórakoztató tevékenység, valamint a közösségi rendezvényszervezés létesítményei, valamint hitéleti építmény és egy gondnoki lakás elhelyezésére szolgál.

(2) A K-Hon jelű honvédelmi, katonai és nemzetbiztonsági övezetben a funkció betöltéséhez szükséges és az azt kiszolgáló tevékenység építményei helyezhetők el.

(3) A K-Hull jelű hulladékkezelő, -lerakó különleges építési övezetben a rekultivációt szolgáló építmények helyezhetők el.

(4) A K-Mü jelű mezőgazdasági üzemi különleges építési övezetben a növénytermesztés, az állattartás és állattenyésztés, a halászat, továbbá az ezekkel kapcsolatos, a saját termék feldolgozására, tárolására és árusítására, a mezőgazdasági gépek tárolására és javítására szolgáló építmények, lakóépületek, egy munkásszállás céljára szolgáló épület, valamint

a) a környezetre jelentős hatást nem gyakorló ipari, kereskedelmi, szolgáltató, hulladékgazdálkodási,

b) lovasturisztikai,

c) vendéglátó,

d) szállás jellegű,

e) az építési övezetben dolgozókat kiszolgáló

tevékenység építményei helyezhetők el.

(5) A K-Vm jelű vízmű különleges építési övezetben az adott rendeltetéshez kapcsolódó létesítmények, kezelő- és szociális épületek, valamint ivóvízadó kutak, és azok védőterülete helyezhetők el.

(6) A K-Sz jelű szennyvíztisztítómű különleges építési övezetben az adott rendeltetéshez kapcsolódó létesítmények, kezelő- és szociális épületek helyezhetők el.

19. Beépítésre nem szánt övezetek előírásai

19. § (1) A beépítésre nem szánt övezetek kötelező paramétereit a 4. mellékletben szereplő táblázat adja meg.

(2) 1,0 hektárnál nem nagyobb homok- vagy agyagbánya egyéb jogszabályban előírt engedélyezési eljárás keretében, az országos ökológiai hálózat (jelmagyarázat C4.2.6, C4.2.7 pont) és a tájképvédelmi terület (jelmagyarázat C4.2.9 pont) által nem érintett Mk vagy Má jelű mezőgazdasági övezetben létesíthető.

20. Közlekedési és közműterület (KÖu)

20. § (1) Az átmenő forgalmat bonyolító alábbi utak és egyéb létesítmények területe KÖu jelű közúti közlekedési és közműövezetnek minősül:

a) KÖu-1 jelű övezetbe tartozó 55-as számú Szeged-Bátaszék országos másodrendű főút,

b) KÖu-2 jelű övezetbe tartozó 5412 jelű Kiskunhalas-Csávoly országos mellékút,

c) KÖu-2 jelű övezetbe tartozó 5505 jelű Csávoly-Csátalja országos mellékút,

d) KÖu-3 jelű övezetbe tartozó települési gyűjtőutak és kiemelt kiszolgálóutak alábbiak szerint:

da) Arany János utca (helyrajzi szám: 459) – gyűjtőút,

db) Temető utca (helyrajzi szám: 495, 607) – gyűjtőút,

dc) Mátyás király utca (helyrajzi szám: 574/1, 574/2) – gyűjtőút,

dd) Szőlő utca (helyrajzi szám: 908, 092-részben, 0252/104, 0259/2) – kiemelt kiszolgálóút,

de) Jánoshalmi földút (helyrajzi szám: 061, 0286/1, 0286/2) – kiemelt kiszolgálóút,

df) Józsefházapuszta egyéb belterület bekötőút (helyrajzi szám: 1067, 0301, 0306) – kiemelt kiszolgálóút,

dg) Mátételke major bekötőút (helyrajzi szám: 0310) – kiemelt kiszolgálóút.

(2) A szabályozási tervben KÖu-4 közlekedési övezetbe tartozó helyi közút és gyalogút (jelmagyarázat B2.9 pont) jellel vannak ábrázolva a közúti közlekedési és közműrendeltetésű területen kívüli közlekedési célú közterületek.

(3) Az ingatlan-nyilvántartásban útként bejegyzett telek használati módja és közterületi státusza nem változtatható meg, kivéve, ha az általa megközelített telkek közterületi kapcsolata a változtatás után is biztosított marad.

(4) Közút kialakítása céljából szabályozással érintett telken építési munka akkor végezhető, ha az út céljára leszabályozott telekrész önálló helyrajzi számon elkülönítve közútként vagy magánútként szerepel az ingatlan-nyilvántartásban.

(5) Az utak szabályozási szélességében a közművek vagy út építése és tervezése során az útról feltárt építési övezetek előírt közműellátottsághoz szükséges összes nyomvonal elhelyezési lehetőségét, továbbá a 6. mellékletben előírt keresztmetszeti elemek ütemezett megvalósítását biztosítani kell.

(6) A kerékpárút (jelmagyarázat B2.5 pont) és gyalogos-kerékpáros túraútvonal (jelmagyarázat B2.10 pont) szabályozási tervben ábrázolt nyomvonala pontosítását az érintett telkek részletesebb tervműveleteiben (közlekedési tanulmányterv, engedélyezési vagy kiviteli terv) el kell végezni. A közút mentén kijelölt kerékpárút annak bármelyik oldalán vezethető, egyéb szakaszokon az előírt nyomvonal 50-50 m kísérő sávján belül alakítandó ki.

21. Zöldterület (Zkp)

21. § Zöldterületnek minősülnek a „Zkp” jelű közparkok.

22. Erdőterület (Ev, Eg)

22. § Szabályozási terven jelölt erdőterületek Ev jelű védelmi erdőövezetbe és Eg jelű gazdasági erdőövezetbe tartoznak, melyekre az országos előírások és az e rendeletben szereplő kiegészítő szabályok érvényesítendők.

23. Mezőgazdasági terület (Mk, Má, Mát)

23. § Az Mk jelű övezet az OTÉK szerinti kertes, az Má és Mát jelűek pedig az általános mezőgazdasági területi kategóriába tartoznak.

24. Vízgazdálkodási terület (V)

24. § (1) A vízgazdálkodási terület V jelű övezete a közcélú nyílt csatornák medrét és parti sávját, az állóvizek medrét és parti sávját, valamint a záportavakat foglalja magában.

(2) Vízügyi érdekből az vízügyi igazgatósági kezelésben lévő csatornák mentén 6-6 m, önkormányzati kezelésű csatornák esetén 3- 3 m széles parti sáv szabadon hagyandó, melyen épület nem helyezhető el, a terület gyepműveléssel, vagy útként hasznosítandó.

25. Természetközeli terület (Tk)

25. § A Tk jelű természet-közeli övezetbe a mocsár terület tartozik.

26. Beépítésre nem szánt különleges terület (Kb-B, Kb-Hon, Kb-T, Kb-Ktf, Kb-Cs,Kb-Dr, Kb-Id)

26. § (1) A Kb-B jelű nyersanyag-kitermelés (bánya), nyersanyag-feldolgozás céljára szolgáló különleges övezetben a működési engedélyben foglalt rendeltetéshez szükséges, valamint a véghasználattal kapcsolatos tevékenység építményei helyezhetők el.

(2) A Kb-T jelű temető különleges övezetben az egyéb jogszabályokban előírt feltételekkel való működés építményei, valamint halotthamvasztó, sírkőüzem és kegyeleti szolgáltatást nyújtó tevékenység épülete helyezhető el.

(3) A Kb-Ktf jelű fásított köztér, sétány különleges övezetben a rendeltetésszerű használat (lakosság szabadtéri pihenése, testedzése, játszóhelye) építményei helyezhetők el.

(4) A Kb-Cs jelű csillagvizsgáló különleges övezetben a rendeltetésszerű használat építményei helyezhetők el.

(5) A Kb-Dr dréncsöves szikkasztómező különleges övezetben a funkció betöltéséhez szükséges építmények helyezhetők el.

(6) A Kb-Id idegenforgalmi különleges építési övezetben a turisztikai célú kulturális, művelődési, sport-, oktatási, egészségügyi, szociális, egyházi, vendéglátó és kereskedelmi tevékenység építményei, szállás jellegű épületek, kutyapanzió, valamint egy db, 300 m2-nél nem nagyobb lakás és kiszolgáló építményei helyezhetők el.

III. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

27. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.

28. § E rendelettel megállapított szabályokat kell alkalmazni a hatályba lépéskor folyamatban lévő ügyekben is, amennyiben azok az építtető számára kedvezőbbek.

29. § E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Csávoly Községi Önkormányzat Képviselő-testületének a helyi építési szabályzatról szóló 9/2002. (VIII. 18.) önkormányzati rendelete, a helyi építési szabályokról szóló 9/2002.(VIII.18.) Ökt. számú rendelet módosításáról szóló 23/2018.(X.2.) önkormányzati rendelete.