Egervár Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2012. (XI.30.) önkormányzati rendelete
A helyi építési szabályzat megállapításáról
Hatályos: 2022. 06. 25Egervár Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2012. (XI.30.) önkormányzati rendelete
A helyi építési szabályzat megállapításáról
Egervár Község Önkormányzat Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. Az önkormányzati rendelet hatálya
1. § A rendelet hatálya Egervár Község közigazgatási területére terjed ki.
2. A rendelet alkalmazása
2. §1 (1) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, telket alakítani, építési bontási tevékenységet folytatni, építmény rendeltetését megváltoztatni, valamint ilyen célra hatósági engedélyt adni- a vonatkozó külön jogszabályok mellett – e rendelet előírásainak és a rendelet elválaszthatatlan részét képező Szabályozási tervben foglaltaknak megfelelően lehet.
(2) A rendelet rajzi mellékletei:
a) 1. melléklet Egervár beépítésre szánt területek szabályozási terve M=1:2000;
b) 2. melléklet Egervár mezőgazdasági- és erdőterületeinek szabályozási terve
M:10 000.
(3)2 Jelen rendelet függelékei:
a) 1. számú függelék: Védelmi- korlátozás jegyzéke
b) 2. számú függelék: Út mintakeresztszelvények.
3. A telekalakítás és építés szabályai
3. § (1) Azokon a területeken, ahol a területfelhasználás vagy az építési övezet, övezet a Szabályozási Tervek szerint megváltozik, a telekalakítás és az építés a változásnak megfelelően engedélyezhető. A telekalakítás megkezdéséig a jelenlegi művelési ág fenntartható és a művelés tovább folytatható.
(2) Az építési telkek kialakítása - a fejlesztési szándékok függvényében - fokozatosan, több ütemben történhet.
(3) Amennyiben telekalakításra kizárólag valamely közterület rendezése céljából kerül sor, a telekalakítás akkor is engedélyezhetõ, ha a közterülettel érintkezõ telkek valamelyike a telekalakítást követõen már nem lesz a rá vonatkozó övezeti elõírásoknak megfeleltethetõ méretû (szélességû, vagy nagyságú). Az így keletkezõ telek beépítése az övezet többi elõírásainak betartásával engedélyezhetõ.
(4) Nyeles telek kialakítása csak meglévõ telek esetében és csak akkor engedélyezhetõ, amennyiben másként sem közterületrõl, sem magánútról nem lenne a telek megközelíthetõ. Nyeles telek esetében az elõkert mindig a teleknyúlvány felõl értendõ, a nyúlvány beszámítása nélkül.
(5) Építési engedély csak akkor adható az építési tevékenységgel érintett ingatlanra, ha a Szabályozási Terveken szereplő telekalakítás és útkialakítás az ingatlan-nyilvántartásban átvezetésre került, továbbá a rá vonatkozó építési övezetben, övezetben előírt közművel történő ellátásának igazoltan nincs akadálya.
(6) Használatba vételi engedély csak a közutak és az érintett övezetben elõírt közmûvek kiépítését követõen adható.
(7) Meglévõ épület a telek méretétõl függetlenül felújítható és bõvíthetõ, a többi vonatkozó övezeti elõírás betartása mellett.
(8) Meglévõ épület elbontása után új épület építésekor az övezetben elõírt paraméterek betartása – a telekre vonatkozók kivételével – kötelezõ.
(9) Az egyes övezetekben, építési övezetekben előírt telekméretnél kisebb nagyságú, meglévő telek az övezet többi előírásának betartása mellett beépíthető.
(10)3 Hatályon kívül helyezve
(11) Állattartó épületeket csak a helyi állattartásról szóló Önkormányzati rendeletben foglalt szabályok betartásával egyidejűleg lehet létesíteni.
BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK
4. Lakóterületek, Falusias lakóövezetek
4. § Egervár község kül- és belterülete a Szbályozási Terveken jelölt. Újonnan belterületbe vonandók a Szabályozási Terveken jelölt ingatlanok.
5. § (1) Lf-o jelű Falusias lakóövezetben elsődlegesen az OTÉK 14. § (2) és (3) bekezdése szerinti építmények helyezehetők el azzal a kitétellel, hogy a mező- és erdőgazdasági építményeket a telek utcafronti határától legalább 25,0 méter távolságban szabad ehelyezni.
(2) Kialakítható legkisebb telekterületméret: 900 m2.
(3) Beépítési mód: oldalhatáron álló.
(4) Legnagyobb beépítettség: 30%.
(5) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 6,0 m, de a közösségi célú és szálláshely szolgáltató épületek esetében legfeljebb 7,5 m, egyházi funkciójú építmény esetében legfeljebb 30,0 m.
(6) Közművesítettség mértéke:
a) a huzamos emberi tartózkodás céljára szolgáló helyiséget tartalmazó épület esetében legalább az OTÉK 8. § (2) b) pontjában meghatározott részleges;
b) a nem huzamos emberi tartózkodás céljára szolgáló helyiséget tartalmazó épület esetében legalább az OTÉK 8. § (2) d) szerinti közművesítetlen azzal a kitétellel, hogy közműpótló műtárgy létesítése (legalább zárt szennyvízgyűjtő) kötelező. Ezen kitétel alól az engedélyező hatóság felmentést adhat abban az esetben, ha az épület vezetékes vízzel nem ellátott, valamint az engedélyezés során bizonyítást nyer, hogy a tervezett épület használata során szennyvíz keletkezése nem valószínűsíthető.
c) A telek területére jutó csapadékvíz befogadóját az építési engedélyben kell meghatározni. Befogadó lehet a települési csapadékvíz elvezető hálózat, valamint a telek szikkasztásra alkalmas talaja is. A befogadó terhelhetőségét (befogadóképességét) az engedélyezési eljárás során igazolni kell.
(7) Zöldfelület legkisebb mértéke: 40%.
(8) Környezetterhelési határértékek: a vonatkozó, hatályos egyéb jogszabályokban meghatározott emissziós és imissziós határértékek érvényesek.
(9) Terepszint alatti építmény csak a telekhatártól legalább 1,0 méter távolságban helyzhető el.
(10) Az építési hely határai:
a) a beépítési módnak meglfelelően az építési hely egyik határvonala a telek azon oldalhatára, ami az építéssel érintett utcaszakaszon belül (amennyiben lehetséges 5-5 beépített telek jobbra és balra) a meglévő épületek elhelyezéséből adódóan a legjellemzőbb. Újonnan beépítendő utcában az első épület telepítése határozza meg;
b) az előkert legkisebb mérete a meglévő utcasorhoz igazodjon, új beépítésű utca esetében legalább 4,0 m;
c) az oldalkert legkisebb szélessége nem lehet kisebb a létesítendő építmény tényleges építménymagasságának méreténél, és legfeljebb 7,5 méter;
d) a hátsókert legkisebb mérete nem lehet kisebb sem a hátsókertre néző homlokzatmagasság mértékénél, sem 6,0 méternél.
(11) Az egyes telkek rendeltetésének megfelelően a szükséges számú gépkocsik elhelyezését telken belül kell megoldani.
(12)4 Hatályon kívül helyezve
(13)5 Hatályon kívül helyezve
6. § (1) Lf-sz jelű Falusias lakóövezetben elsődlegesen az OTÉK 14. § (2) és (3) bekezdése szerinti építmények helyezehetők el azzal a kitétellel, hogy a mező- és erdőgazdasági építményeket a telek utcafronti határától legalább 25,0 méter távolságban szabad ehelyezni.
(2) Kialakítható legkisebb telekterületméret: 900 m2.
(3) Beépítési mód: szabadon álló.
(4) Legnagyobb beépítettség: 30%.
(5) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 6,0 m, de a közösségi célú és szálláshely szolgáltató épületek esetében legfeljebb 7,5 m, egyházi funkciójú építmény esetében legfeljebb 30,0 m.
(6) Közművesítettség mértéke:
a) a huzamos emberi tartózkodás céljára szolgáló helyiséget tartalmazó épület esetében legalább az OTÉK 8. § (2) b) pontjában meghatározott részleges;
b) a nem huzamos emberi tartózkodás céljára szolgáló helyiséget tartalmazó épület esetében legalább az OTÉK 8. § (2) d) szerinti közművesítetlen azzal a kitétellel, hogy közműpótló műtárgy létesítése (legalább zárt szennyvízgyűjtő) kötelező. Ezen kitétel alól az engedélyező hatóság felmentést adhat abban az esetben, ha az épület vezetékes vízzel nem ellátott, valamint az engedélyezés során bizonyítást nyer, hogy a tervezett épület használata során szennyvíz keletkezése nem valószínűsíthető.
c) A telek területére jutó csapadékvíz befogadóját az építési engedélyben kell meghatározni. Befogadó lehet a települési csapadékvíz elvezető hálózat, valamint a telek szikkasztásra alkalmas talaja is. A befogadó terhelhetőségét (befogadóképességét) az engedélyezési eljárás során igazolni kell.
(7) Zöldfelület legkisebb mértéke: 40%.
(8) Környezetterhelési határértékek: a vonatkozó, hatályos egyéb jogszabályokban meghatározott emissziós és imissziós határértékek érvényesek.
(9) Terepszint alatti építmény csak a telekhatártól legalább 1,0 méter távolságban helyzhető el.
(10) Az építési hely határai:
a) az előkert legkisebb mérete a meglévő utcasorhoz igazodjon, új beépítésű utca esetében legalább 4,0 m;
b) az oldalkert legkisebb szélessége nem lehet kisebb a létesítendő építmény tényleges építménymagasságának felénél, és legfeljebb 3,75 m;
c) a hátsókert legkisebb mérete nem lehet kisebb sem a hátsókertre néző homlokzatmagasság mértékénél, sem 6,0 méternél.
(11) Az egyes telkek rendeltetésének megfelelően a szükséges számú gépkocsik elhelyezését telken belül kell megoldani.
(12)6 Hatályon kívül helyezve
(13)7 Hatályon kívül helyezve
5. Kertvárosias lakóövezetek
7. § (1) Lke-1 jelű Kertvárosias lakóövezetben elsősorban az OTÉK 13. § (2) - (4) bekezdése szerinti építmények helyezhetők el.
(2) Kialakítható legkisebb telekterületméret: 650 m2.
(3) Beépítési mód: oldalhatáron álló.
(4) Legnagyobb beépítettség: 30%.
(5) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 6,0 m, de a közösségi célú és szálláshely szolgáltató épületek esetében legfeljebb 7,5 m, egyházi funkciójú építmény esetében legfeljebb 30,0 m.
(6) Közművesítettség mértéke:
a) a huzamos emberi tartózkodás céljára szolgáló helyiséget tartalmazó épület esetében legalább az OTÉK 8. § (2) b) pontjában meghatározott részleges;
b) a nem huzamos emberi tartózkodás céljára szolgáló helyiséget tartalmazó épület esetében legalább az OTÉK 8. § (2) d) szerinti közművesítetlen azzal a kitétellel, hogy közműpótló műtárgy létesítése (legalább zárt szennyvízgyűjtő) kötelező. Ezen kitétel alól az engedélyező hatóság felmentést adhat abban az esetben, ha az épület vezetékes vízzel nem ellátott, valamint az engedélyezés során bizonyítást nyer, hogy a tervezett épület használata során szennyvíz keletkezése nem valószínűsíthető.
c) A telek területére jutó csapadékvíz befogadóját az építési engedélyben kell meghatározni. Befogadó lehet a települési csapadékvíz elvezető hálózat, valamint a telek szikkasztásra alkalmas talaja is. A befogadó terhelhetőségét (befogadóképességét) az engedélyezési eljárás során igazolni kell.
(7) Zöldfelület legkisebb mértéke: 50%.
(8) Környezetterhelési határértékek: a vonatkozó, hatályos egyéb jogszabályokban meghatározott emissziós és imissziós határértékek érvényesek.
(9) Terepszint alatti építmény csak a telekhatártól legalább 1,0 méter távolságban helyzhető el.
(10) Az építési hely határai:
a) a beépítési módnak meglfelelően az építési hely egyik határvonala a telek azon oldalhatára, ami az építéssel érintett utcaszakaszon belül (amennyiben lehetséges 5-5 beépített telek jobbra és balra) a meglévő épületek elhelyezéséből adódóan a legjellemzőbb. Újonnan beépítendő utcában az első épület telepítése határozza meg;
b) az előkert legkisebb mérete a meglévő utcasorhoz igazodjon, új beépítésű utca esetében legalább 4,0 m;
c) az oldalkert legkisebb szélessége nem lehet kisebb a létesítendő építmény tényleges építménymagasságánál és legfeljebb 7,5 méter;
d) a hátsókert legkisebb mérete nem lehet kisebb sem a hátsókertre néző homlokzatmagasság mértékénél, sem 6,0 méternél.
(11) Az egyes telkek rendeltetésének megfelelően a szükséges számú gépkocsik elhelyezését telken belül kell megoldani.
(12)8 Hatályon kívül helyezve
(13)9 Hatályon kívül helyezve
8. § (1) Lke-2 jelű Kertvárosias lakóövezetben elsődlegesen az OTÉK 13. § (2) - (4) bekezdése szerinti építmények helyezehetők el azzal a kitétellel, hogy a mező- és erdőgazdasági építményeket a telek utcafronti határától legalább 25,0 méter távolságban szabad ehelyezni.
(2) Kialakítható legkisebb telekterületméret: 2000 m2.
(3) Beépítési mód: szabadon álló.
(4) Legnagyobb beépítettség: 30%.
(5) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 6,0 m, de a közösségi célú és szálláshely szolgáltató épületek esetében legfeljebb 7,5 m, egyházi funkciójú építmény esetében legfeljebb 30,0 m.
(6) Közművesítettség mértéke:
a) a huzamos emberi tartózkodás céljára szolgáló helyiséget tartalmazó épület esetében legalább az OTÉK 8. § (2) b) pontjában meghatározott részleges;
b) a nem huzamos emberi tartózkodás céljára szolgáló helyiséget tartalmazó épület esetében legalább az OTÉK 8. § (2) d) szerinti közművesítetlen azzal a kitétellel, hogy közműpótló műtárgy létesítése (legalább zárt szennyvízgyűjtő) kötelező. Ezen kitétel alól az engedélyező hatóság felmentést adhat abban az esetben, ha az épület vezetékes vízzel nem ellátott, valamint az engedélyezés során bizonyítást nyer, hogy a tervezett épület használata során szennyvíz keletkezése nem valószínűsíthető.
c) A telek területére jutó csapadékvíz befogadóját az építési engedélyben kell meghatározni. Befogadó lehet a települési csapadékvíz elvezető hálózat, valamint a telek szikkasztásra alkalmas talaja is. A befogadó terhelhetőségét (befogadóképességét) az engedélyezési eljárás során igazolni kell.
(7) Zöldfelület legkisebb mértéke: 50%.
(8) Környezetterhelési határértékek: a vonatkozó, hatályos egyéb jogszabályokban meghatározott emissziós és imissziós határértékek érvényesek.
(9) Terepszint alatti építmény csak a telekhatártól legalább 1,0 méter távolságban helyzhető el.
(10) Az építési hely határai:
a) a beépítési módnak meglfelelően az építési hely egyik határvonala a telek azon oldalhatára, ami az építéssel érintett utcaszakaszon belül (amennyiben lehetséges 5-5 beépített telek jobbra és balra) a meglévő épületek elhelyezéséből adódóan a legjellemzőbb. Újonnan beépítendő utcában az első épület telepítése határozza meg;
b) az előkert legkisebb mérete a meglévő utcasorhoz igazodjon, új beépítésű utca esetében legalább 4,0 m;
c) az oldalkert legkisebb szélessége nem lehet kisebb a létesítendő építmény tényleges építménymagasságának felénél, és legfeljebb 3,75 méter;
d) a hátsókert legkisebb mérete nem lehet kisebb sem a hátsókertre néző homlokzatmagasság mértékénél, sem 6,0 méternél.
(11) Az egyes telkek rendeltetésének megfelelően a szükséges számú gépkocsik elhelyezését telken belül kell megoldani.
(12)10 Hatályon kívül helyezve
(13)11 Hatályon kívül helyezve
6. Vegyes területek
Településközponti vegyes övezetek
9. § (1) Vt-1 jelű Településközponti vegyes övezetben elsősorban az OTÉK 16. § (2) – (4) bekezdése szerinti építmények helyezhetők el.
(2) Kialakítható legkisebb telekterületméret: 700 m2.
(3) Beépítési mód: oldalhatáron álló.
(4) Legnagyobb beépítettség: 50%.
(5) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 7,5 m, de egyházi funkciójú építmény esetében legfeljebb 30,0 m.
(6) Közművesítettség mértéke:
a) a huzamos emberi tartózkodás céljára szolgáló helyiséget tartalmazó épület esetében legalább az OTÉK 8. § (2) b) pontjában meghatározott részleges;
b) a nem huzamos emberi tartózkodás céljára szolgáló helyiséget tartalmazó épület esetében legalább az OTÉK 8. § (2) d) szerinti közművesítetlen azzal a kitétellel, hogy közműpótló műtárgy létesítése (legalább zárt szennyvízgyűjtő) kötelező. Ezen kitétel alól az engedélyező hatóság felmentést adhat abban az esetben, ha az épület vezetékes vízzel nem ellátott, valamint az engedélyezés során bizonyítást nyer, hogy a tervezett épület használata során szennyvíz keletkezése nem valószínűsíthető.
c) A telek területére jutó csapadékvíz befogadóját az építési engedélyben kell meghatározni. Befogadó lehet a települési csapadékvíz elvezető hálózat, valamint a telek szikkasztásra alkalmas talaja is. A befogadó terhelhetőségét (befogadóképességét) az engedélyezési eljárás során igazolni kell.
(7) Zöldfelület legkisebb mértéke: 30%.
(8) Környezetterhelési határértékek: a vonatkozó, hatályos egyéb jogszabályokban meghatározott emissziós és imissziós határértékek érvényesek.
(9) Terepszint alatti építmény csak a telekhatártól legalább 1,0 méter távolságban helyzhető el.
(10) Az építési hely határai:
a) a beépítési módnak meglfelelően az építési hely egyik határvonala a telek azon oldalhatára, ami az építéssel érintett utcaszakaszon belül (amennyiben lehetséges 5-5 beépített telek jobbra és balra) a meglévő épületek elhelyezéséből adódóan a legjellemzőbb. Újonnan beépítendő utcában az első épület telepítése határozza meg;
b) az előkert legkisebb mérete a meglévő utcasorhoz igazodjon. Újonnan beépítendő utca esetében legalább 2,0 méter;
c) az oldalkert legkisebb szélessége nem lehet kisebb a létesítendő építmény építménymagasságának felénél, és legfeljebb 7,5 méter;
d) a hátsókert legkisebb mérete nem lehet kisebb sem a hátsókertre néző homlokzatmagasság mértékénél, sem 6,0 méternél.
(11) Az egyes telkek rendeltetésének megfelelően a szükséges számú gépkocsik elhelyezését telken belül kell megoldani.
10. § (1) Vt-2 jelű Településközponti vegyes övezetben elsősorban az OTÉK 16. § (2) – (4) bekezdése szerinti építmények helyezhetők el.
(2) Kialakítható legkisebb telekterületméret: 1500 m2.
(3) Beépítési mód: szabadon álló.
(4) Legnagyobb beépítettség: 50%.
(5) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 6,0 m, de egyházi funkciójú építmény esetében legfeljebb 30,0 m.
(6) Közművesítettség mértéke:
a) a huzamos emberi tartózkodás céljára szolgáló helyiséget tartalmazó épület esetében legalább az OTÉK 8. § (2) b) pontjában meghatározott részleges;
b) a nem huzamos emberi tartózkodás céljára szolgáló helyiséget tartalmazó épület esetében legalább az OTÉK 8. § (2) d) szerinti közművesítetlen azzal a kitétellel, hogy közműpótló műtárgy létesítése (legalább zárt szennyvízgyűjtő) kötelező. Ezen kitétel alól az engedélyező hatóság felmentést adhat abban az esetben, ha az épület vezetékes vízzel nem ellátott, valamint az engedélyezés során bizonyítást nyer, hogy a tervezett épület használata során szennyvíz keletkezése nem valószínűsíthető.
c) A telek területére jutó csapadékvíz befogadóját az építési engedélyben kell meghatározni. Befogadó lehet a települési csapadékvíz elvezető hálózat, valamint a telek szikkasztásra alkalmas talaja is. A befogadó terhelhetőségét (befogadóképességét) az engedélyezési eljárás során igazolni kell.
(7) Zöldfelület legkisebb mértéke: 30%.
(8) Környezetterhelési határértékek: a vonatkozó, hatályos egyéb jogszabályokban meghatározott emissziós és imissziós határértékek érvényesek.
(9) Terepszint alatti építmény csak az építési helyen belül helyzhető el.
(10) Az építési hely határai:
a) az előkert legkisebb mérete a meglévő utcasorhoz igazodjon. Újonnan beépítendő utca esetében legalább 4,0 méter;
b) az oldalkert legkisebb szélessége nem lehet kisebb a létesítendő építmény tényleges építménymagasságának felénél, de legfeljebb 3,0 méter;
c) a hátsókert legkisebb mérete nem lehet kisebb 3,0 méternél.
(11) Az egyes telkek rendeltetésének megfelelően a szükséges számú gépkocsik elhelyezését telken belül kell megoldani.
11. § (1) Vt-3 jelű Településközponti vegyes övezetben elsősorban az OTÉK 16. § (2) – (4) bekezdése szerinti építmények helyezhetők el.
(2) Kialakítható legkisebb telekterületméret: 10 000 m2(= 1ha).
(3) Beépítési mód: szabadon álló.
(4) Legnagyobb beépítettség: 30%.
(5) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 7,5 m, de egyházi funkciójú építmény esetében legfeljebb 30,0 m.
(6) Közművesítettség mértéke:
a) a huzamos emberi tartózkodás céljára szolgáló helyiséget tartalmazó épület esetében legalább az OTÉK 8. § (2) b) pontjában meghatározott részleges;
b) a nem huzamos emberi tartózkodás céljára szolgáló helyiséget tartalmazó épület esetében legalább az OTÉK 8. § (2) d) szerinti közművesítetlen azzal a kitétellel, hogy közműpótló műtárgy létesítése (legalább zárt szennyvízgyűjtő) kötelező. Ezen kitétel alól az engedélyező hatóság felmentést adhat abban az esetben, ha az épület vezetékes vízzel nem ellátott, valamint az engedélyezés során bizonyítást nyer, hogy a tervezett épület használata során szennyvíz keletkezése nem valószínűsíthető.
c) A telek területére jutó csapadékvíz befogadóját az építési engedélyben kell meghatározni. Befogadó lehet a települési csapadékvíz elvezető hálózat, valamint a telek szikkasztásra alkalmas talaja is. A befogadó terhelhetőségét (befogadóképességét) az engedélyezési eljárás során igazolni kell.
(7) Zöldfelület legkisebb mértéke: 30%.
(8) Környezetterhelési határértékek: a vonatkozó, hatályos egyéb jogszabályokban meghatározott emissziós és imissziós határértékek érvényesek.
(9) Terepszint alatti építmény csak a telekhatártól legalább 1,0 méter távolságban helyzhető el.
(10) Az építési hely határai:
a) az előkert legkisebb mérete a meglévő utcasorhoz igazodjon. Újonnan beépítendő utca esetében legalább 4,0 méter;
b) az oldalkert legkisebb szélessége nem lehet kisebb a létesítendő építmény építménymagasságának felénél és legfeljebb 3,75 méter;
c) a hátsókert legkisebb mérete nem lehet kisebb sem a hátsókertre néző homlokzatmagasság mértékénél, sem 6,0 méternél.
(11) Az egyes telkek rendeltetésének megfelelően a szükséges számú gépkocsik elhelyezését telken belül kell megoldani.
11/A. §12 Vt-4 jelű Településközponti vegyes övezetben elsősorban az OTÉK 16. § (2) – (4) bekezdése szerinti építmények helyezhetők el
1. Kialakítható legkisebb telekterületméret: 1500 m2.
2. Beépítési mód: szabadon álló.
3. Legnagyobb beépítettség: 50%.
4. Megengedett legnagyobb építménymagasság: 7,5 m, de egyházi funkciójú építmény esetében legfeljebb 30,0 m. A szabályozási terven jelölt „párkánymagasság korlátozás alá eső homlokzat” megengedett legnagyobb párkánymagassága 5 méter.
5. Közművesítettség mértéke:
a) a huzamos emberi tartózkodás céljára szolgáló helyiséget tartalmazó épület esetében legalább az OTÉK 8. § (2) b) pontjában meghatározott részleges;
b) a nem huzamos emberi tartózkodás céljára szolgáló helyiséget tartalmazó épület esetében legalább az OTÉK 8. § (2) d) szerinti közművesítetlen azzal a kitétellel, hogy közműpótló műtárgy létesítése (legalább zárt szennyvízgyűjtő) kötelező. Ezen kitétel alól az engedélyező hatóság felmentést adhat abban az esetben, ha az épület vezetékes vízzel nem ellátott, valamint az engedélyezés során bizonyítást nyer, hogy a tervezett épület használata során szennyvíz keletkezése nem valószínűsíthető.A telek területére jutó csapadékvíz befogadóját az építési engedélyben kell meghatározni. Befogadó lehet a települési csapadékvíz elvezető hálózat, valamint a telek szikkasztásra alkalmas talaja is. A befogadó terhelhetőségét (befogadóképességét) az engedélyezési eljárás során igazolni kell.
6. Zöldfelület legkisebb mértéke: 30%.
7. Környezetterhelési határértékek: a vonatkozó, hatályos egyéb jogszabályokban meghatározott emissziós és imissziós határértékek érvényesek.
8. Terepszint alatti építmény csak az építési helyen belül helyezhető el.
9. Az építési hely határai:
a) az előkert legkisebb mérete a meglévő utcasorhoz igazodjon. Újonnan beépítendő utca esetében legalább 4,0 méter;
b) az oldalkert legkisebb szélessége nem lehet kisebb a létesítendő építmény tényleges építménymagasságának felénél, de legfeljebb 3,0 méter;
c) a hátsókert legkisebb mérete nem lehet kisebb 3,0 méternél.
10. Az egyes telkek rendeltetésének megfelelően a szükséges számú gépkocsik elhelyezését telken belül kell megoldani.
7. Gazdasági területek13
Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági övezetek
12. § (1) Gksz jelű Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági övezetben az OTÉK 19. § (2) – (3) bekezdések szerinti építmények helyezhetők el. Az övezetben csak olyan létesítmények üzemeltethetőek, amik védőtávolságot nem igényelnek.
(2) Kialakítható legkisebb telek terület méret: 3000 m2.
(3) Beépítési mód: oldalhatáron álló.
(4) Legnagyobb beépítettség: 60%.
(5) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 9,0 m.
(6) Közművesítettség mértéke:
a) a huzamos emberi tartózkodás céljára szolgáló helyiséget tartalmazó épület esetében legalább az OTÉK 8. § (2) b) pontjában meghatározott részleges;
b) a nem huzamos emberi tartózkodás céljára szolgáló helyiséget tartalmazó épület esetében legalább az OTÉK 8. § (2) d) szerinti közművesítetlen azzal a kitétellel, hogy közműpótló műtárgy létesítése (legalább zárt szennyvízgyűjtő) kötelező. Ezen kitétel alól az engedélyező hatóság felmentést adhat abban az esetben, ha az épület vezetékes vízzel nem ellátott, valamint az engedélyezés során bizonyítást nyer, hogy a tervezett épület használata során szennyvíz keletkezése nem valószínűsíthető.
c) A telek területére jutó csapadékvíz befogadóját az építési engedélyben kell meghatározni. Befogadó lehet a települési csapadékvíz elvezető hálózat, valamint a telek szikkasztásra alkalmas talaja is. A befogadó terhelhetőségét (befogadóképességét) az engedélyezési eljárás során igazolni kell.
(7) Zöldfelület legkisebb mértéke: 20%.
(8) Környezetterhelési határértékek: a vonatkozó, hatályos egyéb jogszabályokban meghatározott emissziós és imissziós határértékek érvényesek.
(9) Terepszint alatti építmény csak a telekhatártól legalább 1,0 méter távolságban helyezhető el.
(10) Az építési hely határai:
a) az előkert legkisebb mérete 2,0 méter;
b) az oldalkert legkisebb szélessége 8,0 méter;
c) a hátsókert legkisebb mérete nem lehet kisebb sem a hátsókertre néző homlokzatmagasság mértékénél, sem 6,0 méternél - kivétel a 02062/38 hrsz.-ú ingatlan, ahol 2,0 méternél.
(11) Az egyes telkek rendeltetésének megfelelően a szükséges számú gépkocsik elhelyezését telken belül kell megoldani.
(12) Az övezetben jelölt Ev védelmi erdőt saját telken belül a mindenkori telek tulajdonosának kell megvalósítania, a telek megosztása nélkül, legkésőbb az első építmény használatba vételi engedélyének kiadási időpontját követő 3 éven belül.
(13) A Szabályozási Terveken szabályozási vonallal lehatárolt út kialakítása a mindenkori telektulajdonos feladata.
8. Ipari, gazadasági övezetek
13. § (1) Gip jelű Egyéb ipari gazdasági övezetben az OTÉK 20. § (4) és (5) bekezdések szerinti építmények helyezhtők el.
(2) Kialakítható legkisebb telekterületméret: 3000 m2.
(3) Beépítési mód: szabadon álló.
(4) Legnagyobb beépítettség: 50%.
(5) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 9,0 m.
(6) Közművesítettség mértéke:
a) a huzamos emberi tartózkodás céljára szolgáló helyiséget tartalmazó épület esetében legalább az OTÉK 8. § (2) b) pontjában meghatározott részleges;
b) a nem huzamos emberi tartózkodás céljára szolgáló helyiséget tartalmazó épület esetében legalább az OTÉK 8. § (2) d) szerinti közművesítetlen azzal a kitétellel, hogy közműpótló műtárgy létesítése (legalább zárt szennyvízgyűjtő) kötelező. Ezen kitétel alól az engedélyező hatóság felmentést adhat abban az esetben, ha az épület vezetékes vízzel nem ellátott, valamint az engedélyezés során bizonyítást nyer, hogy a tervezett épület használata során szennyvíz keletkezése nem valószínűsíthető.
c) A telek területére jutó csapadékvíz befogadóját az építési engedélyben kell meghatározni. Befogadó lehet a települési csapadékvíz elvezető hálózat, valamint a telek szikkasztásra alkalmas talaja is. A befogadó terhelhetőségét (befogadóképességét) az engedélyezési eljárás során igazolni kell.
(7) Zöldfelület legkisebb mértéke: 20%. 14Hatályon kívül helyezve
(8) Környezetterhelési határértékek: a vonatkozó, hatályos egyéb jogszabályokban meghatározott emissziós és imissziós határértékek érvényesek.
(9) Terepszint alatti építmény csak a telekhatártól legalább 1,0 méter távolságban belül helyzhető el.
(10) Az építési hely határai:
a) az előkert legkisebb mérete 2,0 méter;
b) az oldalkert legkisebb szélessége nem lehet kisebb a létesítendő építmény tényleges építménymagasságának felénél és legfeljebb 4,5 méter;
c) a hátsókert legkisebb mérete nem lehet kisebb sem a hátsókertre néző homlokzatmagasság mértékénél, sem 6,0 méternél.
(11) Az egyes telkek rendeltetésének megfelelően a szükséges számú gépkocsik elhelyezését telken belül kell megoldani.
(12) Az övezetben jelölt Ev védelmi erdőt saját telken belül a mindenkori telek tulajdonosának kell kialakítania, a telek megosztása nélkül, legkésőbb az első építmény használatba vételi engedélyének kiadási időpontját követő 3 éven belül.
(13) A Szabályozási Terveken szabályozási vonallal lehatárolt út kialakítása a mindenkori telektulajdonos feladata.
(14) A 2037 hrsz-ú területen a földrészlet erdővel fedett részein építmény nem létesíthető, közművezeték, út nem alakítható ki.
9. Különleges területek, Különleges övezetek
14. § (1) K-1 jelű temetkezési célú Különleges övezetben, a temető területén csak a temetésekhez tartozó, illetve azt kiszolgáló épületek és létesítmények helyezhető el.
(2) Kialakítható legkisebb telekterületméret: 3000 m2.
(3) Beépítési mód: szabadon álló.
(4) Legnagyobb beépítettség: 10%.
(5) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 6,0 m, de az egyházi funkciójú, torony jellegű építmények esetében legfeljebb 30,0 m lehet.
(6) Közművesítettség mértéke:
a) a huzamos emberi tartózkodás céljára szolgáló helyiséget tartalmazó épület esetében legalább az OTÉK 8. § (2) b) pontjában meghatározott részleges;
b) a nem huzamos emberi tartózkodás céljára szolgáló helyiséget tartalmazó épület esetében legalább az OTÉK 8. § (2) d) szerinti közművesítetlen azzal a kitétellel, hogy közműpótló műtárgy létesítése (legalább zárt szennyvízgyűjtő) kötelező. Ezen kitétel alól az engedélyező hatóság felmentést adhat abban az esetben, ha az épület vezetékes vízzel nem ellátott, valamint az engedélyezés során bizonyítást nyer, hogy a tervezett épület használata során szennyvíz keletkezése nem valószínűsíthető.
c) A telek területére jutó csapadékvíz befogadóját az építési engedélyben kell meghatározni. Befogadó lehet a települési csapadékvíz elvezető hálózat, valamint a telek szikkasztásra alkalmas talaja is. A befogadó terhelhetőségét (befogadóképességét) az engedélyezési eljárás során igazolni kell.
(7) Zöldfelület legkisebb mértéke: 60%.
(8) Környezetterhelési határértékek: a vonatkozó, hatályos egyéb jogszabályokban meghatározott emissziós és imissziós határértékek érvényesek.
(9) Terepszint alatti építmény csak a telekhatártól legalább 1,0 méter távolságban belül helyzhető el.
(10) Az építési hely határai:
a) az előkert legkisebb mérete 4,0 méter;
b) az oldalkert legkisebb szélessége nem lehet kisebb a létesítendő építmény tényleges építménymagasságának felénél és legfeljebb 3,0 méter;
c) a hátsókert legkisebb mérete nem lehet kisebb sem a hátsókertre néző homlokzatmagasság mértékénél, sem 6,0 méternél.
(11) Az egyes telkek rendeltetésének megfelelően a szükséges számú gépkocsik elhelyezését a szomszédos közterületek igénybe vételével.
15. § (1) K-2 jelű műemlék megőrzési célt szolgáló Különleges övezet a meglévő védett építmények védelmét és értékőrző hasznosítását szolgálja. E célból a területen elhelyezhető idegenforgalmi, szálláshely szolgáltató, oktatási célú építmény.
(2) Az övezetben újabb építési telek kialakítása nem engdélyezhető.
(3) Beépítési mód: szabadon álló.
(4) Legnagyobb beépítettség: 20%.
(5) Megengedett legnagyobb építménymagasság: a meglévő építményeknél magasabb nem létesíthető, a 2074 hrsz-ú ingatlan esetében legfeljebb 2,0 méter lehet.
(6) Közművesítettség mértéke:
a) a huzamos emberi tartózkodás céljára szolgáló helyiséget tartalmazó épület esetében legalább az OTÉK 8. § (2) b) pontjában meghatározott részleges;
b) a nem huzamos emberi tartózkodás céljára szolgáló helyiséget tartalmazó épület esetében legalább az OTÉK 8. § (2) d) szerinti közművesítetlen azzal a kitétellel, hogy közműpótló műtárgy létesítése (legalább zárt szennyvízgyűjtő) kötelező. Ezen kitétel alól az engedélyező hatóság felmentést adhat abban az esetben, ha az épület vezetékes vízzel nem ellátott, valamint az engedélyezés során bizonyítást nyer, hogy a tervezett épület használata során szennyvíz keletkezése nem valószínűsíthető.
c) A telek területére jutó csapadékvíz befogadóját az építési engedélyben kell meghatározni. Befogadó lehet a települési csapadékvíz elvezető hálózat, valamint a telek szikkasztásra alkalmas talaja is. A befogadó terhelhetőségét (befogadóképességét) az engedélyezési eljárás során igazolni kell.
(7) Zöldfelület legkisebb mértéke: 40%. 15Hatályon kívül helyezve
(8) Környezetterhelési határértékek: a vonatkozó, hatályos egyéb jogszabályokban meghatározott emissziós és imissziós határértékek érvényesek.
(9) Terepszint alatti építmény csak a telekhatártól legalább 1,0 méter távolságban helyzhető el.
(10) Az építési hely határai:
a) az előkert legkisebb mérete 4,0 méter;
b) az oldalkert legkisebb szélessége nem lehet kisebb a létesítendő építmény tényleges építménymagasságának felénél;
c) a hátsókert legkisebb mérete nem lehet kisebb sem a hátsókertre néző homlokzatmagasság mértékénél, sem 6,0 méternél.
(11) Az egyes telkek rendeltetésének megfelelően a szükséges számú gépkocsik elhelyezését telken belül valamint a szomszédos közterületek igénybe vételével kell megoldani.
(12)16 Hatályon kívül helyezve
16. § (1) K-3 jelű sportolási célú Különleges övezetben a község közözsségi célú sport és szabadidős tevékenységéhez szükséges építmények helyezhetőek el.
(2) Kialakítható legkisebb telekterületméret: 10.000 m2.
(3) Beépítési mód: szabadon álló.
(4) Legnagyobb beépítettség: 20%.
(5) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 7,5 m.
(6) Közművesítettség mértéke:
a) a huzamos emberi tartózkodás céljára szolgáló helyiséget tartalmazó épület esetében legalább az OTÉK 8. § (2) b) pontjában meghatározott részleges;
b) a nem huzamos emberi tartózkodás céljára szolgáló helyiséget tartalmazó épület esetében legalább az OTÉK 8. § (2) d) szerinti közművesítetlen azzal a kitétellel, hogy közműpótló műtárgy létesítése (legalább zárt szennyvízgyűjtő) kötelező. Ezen kitétel alól az engedélyező hatóság felmentést adhat abban az esetben, ha az épület vezetékes vízzel nem ellátott, valamint az engedélyezés során bizonyítást nyer, hogy a tervezett épület használata során szennyvíz keletkezése nem valószínűsíthető.
c) A telek területére jutó csapadékvíz befogadóját az építési engedélyben kell meghatározni. Befogadó lehet a települési csapadékvíz elvezető hálózat, valamint a telek szikkasztásra alkalmas talaja is. A befogadó terhelhetőségét (befogadóképességét) az engedélyezési eljárás során igazolni kell.
(7) Zöldfelület legkisebb mértéke: 60%.
(8) Környezetterhelési határértékek: a vonatkozó, hatályos egyéb jogszabályokban meghatározott emissziós és imissziós határértékek érvényesek.
(9) Terepszint alatti építmény csak a telekhatártól legalább 1,0 méter távolságban helyzhető el.
(10) Az építési hely határai:
a) az előkert legkisebb mérete 2,0 méter;
b) az oldalkert legkisebb szélessége nem lehet kisebb a létesítendő építmény tényleges építménymagasságának felénél és legfeljebb 3,75 méter;
c) a hátsókert legkisebb mérete nem lehet kisebb sem a hátsókertre néző homlokzatmagasság mértékénél, sem 6,0 méternél.
(11) Az egyes telkek rendeltetésének megfelelően a szükséges számú gépkocsik elhelyezését telken belül kell megoldani.
17. § (1) K-4 jelű állati hullák elhelyezésére szolgáló Különleges övezetben (dögtér) építési tevékenység nem folytatható, építmény nem helyezhető el.
18. § (1) K-6 jelű közösségi rendezvények tartására szolgáló Különleges övezetben a szomszédos műemlék (Vár) hasznosításához kapcsolódó rendezvények megtartásához, kiszolgálásához szükséges építmények helyezhetőek el.
(2) Kialakítható legkisebb telekterületméret: 3000 m2.
(3) Beépítési mód: szabadon álló.
(4) Legnagyobb beépítettség: 40%.
(5) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 7,5 m.
(6) Közművesítettség mértéke:
a) a huzamos emberi tartózkodás céljára szolgáló helyiséget tartalmazó épület esetében legalább az OTÉK 8. § (2) b) pontjában meghatározott részleges;
b) a nem huzamos emberi tartózkodás céljára szolgáló helyiséget tartalmazó épület esetében legalább az OTÉK 8. § (2) d) szerinti közművesítetlen azzal a kitétellel, hogy közműpótló műtárgy létesítése (legalább zárt szennyvízgyűjtő) kötelező. Ezen kitétel alól az engedélyező hatóság felmentést adhat abban az esetben, ha az épület vezetékes vízzel nem ellátott, valamint az engedélyezés során bizonyítást nyer, hogy a tervezett épület használata során szennyvíz keletkezése nem valószínűsíthető.
c) A telek területére jutó csapadékvíz befogadóját az építési engedélyben kell meghatározni. Befogadó lehet a települési csapadékvíz elvezető hálózat, valamint a telek szikkasztásra alkalmas talaja is. A befogadó terhelhetőségét (befogadóképességét) az engedélyezési eljárás során igazolni kell.
(7) Zöldfelület legkisebb mértéke: 40%. 17Hatályon kívül helyezve
(8) Környezetterhelési határértékek: a vonatkozó, hatályos egyéb jogszabályokban meghatározott emissziós és imissziós határértékek érvényesek.
(9) Terepszint alatti építmény csak a telekhatártól legalább 1,0 méter távolságban helyzhető el.
(10) Az építési hely határai:
a) az előkert legkisebb mérete 2,0 méter;
b) az oldalkert legkisebb szélessége 2,0 m;
c) a hátsókert legkisebb mérete nem lehet kisebb 2,0 méternél.
(11) Az egyes telkek rendeltetésének megfelelően a szükséges számú gépkocsik elhelyezését a szomszédos közterületek igénybe vételével
BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK
10. Közlekedési és közmű területek, Közúti közlekedési övezetek
19. § (1) A Közúti közlekedési övezetek (utcák, terek, gyalogutak) az OTÉK 26. § (3) bekezdésében meghatározott építmények elhelyezésére szolgálnak.
(2) A közlekedési övezeteket és létesítményeket, azok szabályozási szélességeit és védőtávolságait a Szabályozási Tervek ábrázolják.
(3) Beépítési mód: szabadon álló.
(4)18 Megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,0 m, kivéve Köu-0 jelű övezetben.
(5)19 Legnagyobb beépítettség: 5 %, kivéve Köu-0 jelű övezetben.
(6) Közművesítettség mértéke:
a) a huzamos emberi tartózkodás céljára szolgáló helyiséget tartalmazó épület esetében legalább az OTÉK 8. § (2) b) pontjában meghatározott részleges;
b) a nem huzamos emberi tartózkodás céljára szolgáló helyiséget tartalmazó épület esetében legalább az OTÉK 8. § (2) d) szerinti közművesítetlen azzal a kitétellel, hogy közműpótló műtárgy létesítése (legalább zárt szennyvízgyűjtő) kötelező. Ezen kitétel alól az engedélyező hatóság felmentést adhat abban az esetben, ha az épület vezetékes vízzel nem ellátott, valamint az engedélyezés során bizonyítást nyer, hogy a tervezett épület használata során szennyvíz keletkezése nem valószínűsíthető.
c) A telek területére jutó csapadékvíz befogadóját az építési engedélyben kell meghatározni. Befogadó lehet a települési csapadékvíz elvezető hálózat, valamint a telek szikkasztásra alkalmas talaja is. A befogadó terhelhetőségét (befogadóképességét) az engedélyezési eljárás során igazolni kell.
(7) Környezetterhelési határértékek: a vonatkozó, hatályos egyéb jogszabályokban meghatározott emissziós és imissziós határértékek érvényesek.
(8) Az egyes telkek rendeltetésének megfelelően a szükséges számú gépkocsik elhelyezését telken belül kell megoldani, de a szomszédos közterületek igénybe vételével is megoldható.
20. § (1) A község útjai:
Övezet jele |
Szabályozási szélesség |
Besorolás |
|
|---|---|---|---|
Településeket összekötő fő és mellékútvonalak: |
|||
Köu-1-k |
74. sz főút külterületi szakasza |
16-20 m |
K.IV.A |
Köu-1-b |
74. sz főút belterületi szakasza |
16-22 m |
B.IV.b.C |
Köu-2-k |
7427. sz mellékút Vár utca 40 hrsz. 2076 hrsz. |
19-28 m |
K.V.C |
Köu-2-b |
7427. sz mellékút Vár utca 40 hrsz. 2076 hrsz. |
19-28 m |
B.V.c B |
Köu-3-k |
74107 sz. mellékút Temető utca |
10-16 m |
K.V.C |
Köu-3-b |
Lakhegyi összekötő út 2005/19 hrsz, Temető utca 236 hrsz., |
10-13m |
B.V.c. C |
Önkormányzati kiszolgáló utak: |
|||
Köu-4 |
József Attila utca 161 hrsz |
13-17 m |
B.VI.d C |
Gyöngyvirág u. 295 hrsz |
10m |
||
322/1 hrsz. út |
16m |
||
322/3 hrsz. út |
12-17 m |
||
Dózsa Gy. u. 180/1 |
t8-12 m |
||
Lakhegyi összekötő út 005/19 hrsz, Temető utca 236hrsz |
10-13m |
||
Temető utca 191 hrsz |
6m a jelenlegei útszélesség bővítés szükséges a déli beépített szakaszon. |
||
Rét utca 132 hrsz |
8 m |
||
Ady Endre u. 260 hrsz |
12 m |
||
Nádasdy utca 322/2 |
16 m |
||
Béke utca 352 hrsz |
15 m |
||
Szabadság u. 374 hrsz |
14 m |
||
Köu-Mg |
mezőgazdasági utak |
6 m |
K. VIII. C |
KÖu-13 |
külterületi kiszolgáló utak |
8 m |
K. VI. |
Újonnan kijelölt utcák: |
|||
Köu-5 |
15 m |
B.VI.d C |
|
Köu-6 |
14 m |
||
Köu-7 |
12 m |
||
Köu-8 |
10 m |
||
Köu-9 |
24 m |
||
Kerékpár és gyalogos utak: |
|||
minimum 4 m |
B.X. |
||
Egy telket feltáró magán és közutak: |
|||
minimum 4 m |
|||
Parkolók: |
|||
Köup |
közterületi parkolók |
B. VI. d. „D”. |
|
20/A. §25 (1) A Köu-0 jelű Gyorsforgalmi közúti közlekedési övezetben a megengedett legnagyobb építménymagasság: 5,0 m.
(2) A Köu-0 jelű Gyorsforgalmi közúti közlekedési övezetben a megengedett legnagyobb beépítettség: 10 %.
21. § (1)26 Hatályon kívül helyezve
(2)27 Hatályon kívül helyezve
(3)28 Hatályon kívül helyezve
(4) A közművezetékek védelme érdekében az előírt védőtávolságokat be kell tartani.
(5) Tilos a szennyvizet, szemetet felhagyott kutakba, a csapadékvíz-elvezető rendszerbe gyűjteni, illetve bevezetni.
(6) Az ivóvíz minőségű víz beszerzésére, kezelésére, tárolására, továbbítására és szétosztására szolgáló létesítmények védőterületein csak a rendeltetésszerű üzemeltetés érdekében végzett építési tevékenység folytatható.
(7) A meglévő 20 kV-os elektromos légvezetékek szabad megközelítését, védőtávolságát biztosítani kell.
(8) A település csapadékvízét nyílt árokhálózatban, csapadékvíz csatornahálózatban kell elvezetni.
(9) Az ivóvíz és ásványgyógyvíz kezelő műtárgyak és szállító vezetékek védőterületeit és védősávjait biztosítani kell.
(10) A tervezett közművezetékek építésekor az esetleges közös kivitelezés érdekében a vezetékek nyomvonalát egyeztetni kell a közmű üzemeltetőkkel.
(11) A közlekedési területen meglévő fákat, fasorokat óvni kell. A közműfejlesztések során az elkerülhetetlenül kivágott fát az ingatlan tulajdonosának pótolni kell.
(12) Az utak és közművek építésénél, korszerűsítésénél, egyéb építmények és más létesítmények megvalósításánál, felújításánál biztosítani kell a közcélú távközlő eszközök elhelyezésének lehetőségét.
11. Zöldterületek, Zöldövezetek
22. § (1) Z jelű Közpark zöldövezetben az OTÉK 26. § (4) bekezdésében meghatározott építmények helyezhetőek el.
(2) Beépítési mód: szabadon álló.
(3) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,0 m.
(4) Legnagyobb beépítettség: 2%.
(5) Zöldfelület legkisebb mértéke: 70%
(6) Közművesítettség mértéke:
a) a huzamos emberi tartózkodás céljára szolgáló helyiséget tartalmazó épület esetében legalább az OTÉK 8. § (2) b) pontjában meghatározott részleges;
b) a nem huzamos emberi tartózkodás céljára szolgáló helyiséget tartalmazó épület esetében legalább az OTÉK 8. § (2) d) szerinti közművesítetlen azzal a kitétellel, hogy közműpótló műtárgy létesítése (legalább zárt szennyvízgyűjtő) kötelező. Ezen kitétel alól az engedélyező hatóság felmentést adhat abban az esetben, ha az épület vezetékes vízzel nem ellátott, valamint az engedélyezés során bizonyítást nyer, hogy a tervezett épület használata során szennyvíz keletkezése nem valószínűsíthető.
c) A telek területére jutó csapadékvíz befogadóját az építési engedélyben kell meghatározni. Befogadó lehet a települési csapadékvíz elvezető hálózat, valamint a telek szikkasztásra alkalmas talaja is. A befogadó terhelhetőségét (befogadóképességét) az engedélyezési eljárás során igazolni kell.
(7) Környezetterhelési határértékek: a vonatkozó, hatályos egyéb jogszabályokban meghatározott emissziós és imissziós határértékek érvényesek.
(8) Az egyes telkek rendeltetésének megfelelően a szükséges számú gépkocsik elhelyezését a szomszédos közterületek igénybe vételével is kell megoldani.
12. Erdőterületek
Gazdasági erdő övezetek
23. § (1) Eg jelű Gazdasági erdő övezetben az OTÉK 28. § (4) bekezdés szerinti építmények helyezhetők el az ott meghatározott méretű telken.
(2) Beépítési mód: szabadon álló.
(3) Beépítettség legnagyobb mértéke: 0,5 %.
(4) Megengedett lagnagyobb építménymagasság: 6,0 m.
(5) Szálláshely szolgáltató épület (vadászház, erdészház) legfeljebb 300 m2 nettó alapterülettel készülhet.
a)29 Hatályon kívül helyezve
b)30 Hatályon kívül helyezve
(6) Közművesítettség mértéke:
a) legalább az OTÉK 8. § (2) d) szerinti közművesítetlen azzal a kitétellel, hogy közműpótló műtárgy létesítése (legalább zárt szennyvízgyűjtő) kötelező. Ezen kitétel alól az engedélyező hatóság felmentést adhat abban az esetben, ha az épület vezetékes vízzel nem ellátott, valamint az engedélyezés során bizonyítást nyer, hogy a tervezett épület használata során szennyvíz keletkezése nem valószínűsíthető.
b) A telek területére jutó csapadékvíz befogadóját az építési engedélyben kell meghatározni. Befogadó lehet a települési csapadékvíz elvezető hálózat, valamint a telek szikkasztásra alkalmas talaja is. A befogadó terhelhetőségét (befogadóképességét) az engedélyezési eljárás során igazolni kell.
(7) Gazdasági erdő övezetbe sorolt, de nem erdő művelési ágú földrészletek esetében építési tevékenységet folytatni csak a jelen §-ban megállapított paraméterek megtartása mellett lehet.
(8) Környezetterhelési határértékek: a vonatkozó, hatályos egyéb jogszabályokban meghatározott emissziós és imissziós határértékek érvényesek.
(9) Az egyes telkek rendeltetésének megfelelően a szükséges számú gépkocsik elhelyezését telken belül kell megoldani.
13. Védelmi erdő övezetek
24. § Ev jelű Védelmi erdő övezetben épületet elhelyezni nem lehet. Műtárgyakat elhelyezni csak az engedélyezési eljárásba bevonandó, külön jogszabályban meghatározott illetékes hatóságok szabályai szerint lehet.
14. Szociális-turisztikai erdő övezetek
25. § (1) Ee jelű Szociális-turisztikai erdő övezetben az OTÉK 28. § (4) bekezdés szerinti építmények helyezhetők el az ott meghatározott méretű telken.
(2) Beépítési mód: szabadon álló.
(3) Beépítettség legnagyobb mértéke: 5 %.
(4) Megengedett lagnagyobb építménymagasság: 6,0 m.
(5) Szálláshely szolgáltató épület (pl.: turistaház, menedékház) legfeljebb 300 m2 nettó alapterülettel készülhet.
a)31 Hatályon kívül helyezve
b)32 Hatályon kívül helyezve
(6) Közművesítettség mértéke:
a) legalább az OTÉK 8. § (2) d) szerinti közművesítetlen azzal a kitétellel, hogy közműpótló műtárgy létesítése (legalább zárt szennyvízgyűjtő) kötelező. Ezen kitétel alól az engedélyező hatóság felmentést adhat abban az esetben, ha az épület vezetékes vízzel nem ellátott, valamint az engedélyezés során bizonyítást nyer, hogy a tervezett épület használata során szennyvíz keletkezése nem valószínűsíthető.
b) A telek területére jutó csapadékvíz befogadóját az építési engedélyben kell meghatározni. Befogadó lehet a települési csapadékvíz elvezető hálózat, valamint a telek szikkasztásra alkalmas talaja is. A befogadó terhelhetőségét (befogadóképességét) az engedélyezési eljárás során igazolni kell.
(7) Környezetterhelési határértékek: a vonatkozó, hatályos egyéb jogszabályokban meghatározott emissziós és imissziós határértékek érvényesek.
(8) Az egyes telkek rendeltetésének megfelelően a szükséges számú gépkocsik elhelyezését telken belül kell megoldani.
25/A. § (1) Ek jelű Közjóléti erdő övezetben az erdő rendeltetésének megfelelő építmények helyezhetők el, azaz állattartó, egészségügyi, irodai, kereskedelmi, szolgáltató, raktár, oktatási, sport, szociális, szállás, mező- és erdőgazdasági és energiaszolgáltatási.
(2) Beépítési mód: szabadon álló.
(3) Építési hely: az elő-, oldal- és hátsókert legkisebb mérete 10,0 méter.
(4) Beépítettség legnagyobb mértéke: 5 %.
(5) Megengedett lagnagyobb építménymagasság: 6,0 m.
(6) A zöldfelület legkisebb mértéke 60%, aminek többszintes növényállománnyal állandóan fedettnek kell lennie.
(7)34 Hatályon kívül helyezve
(8) Közművesítettség mértéke:
a) Legalább az OTÉK 8. § (2) d) szerinti közművesítetlen azzal a kitétellel, hogy közműpótló műtárgy létesítése (legalább zárt szennyvízgyűjtő) kötelező. Ezen kitétel alól az engedélyező hatóság felmentést adhat abban az esetben, ha az épület vezetékes vízzel nem ellátott, valamint az engedélyezés során bizonyítást nyer, hogy a tervezett épület használata során szennyvíz keletkezése nem valószínűsíthető.
b) A telek területére jutó csapadékvíz befogadóját az építési engedélyben kell meghatározni. Befogadó lehet a települési csapadékvíz elvezető hálózat, valamint a telek szikkasztásra alkalmas talaja is. A befogadó terhelhetőségét (befogadóképességét) az engedélyezési eljárás során igazolni kell.
(9) Környezetterhelési határértékek: a vonatkozó, hatályos egyéb jogszabályokban meghatározott emissziós és imissziós határértékek érvényesek.
(10) Az egyes telkek rendeltetésének megfelelően a szükséges számú gépkocsik elhelyezését telken belül kell megoldani. A parkoló felületet 4 db várakozó helyenként legalább 1 db fával fásítani kell.
15. Mezőgazdasági területek
Általános mezőgazdasgái övezetek
26. § Má-1 jelű Általános mezőgazdasági övezetben nem helyezhető el építmény. Az építési korlátozás alá eső telkek birtoktest részét képezhetik és a korlátozással nem érintett általános mezőgazdasági övezetben kialakított Birtokközpont építési lehetőségét növelhetik.
27. § (1) Má-2 jelű Általános mezőgazdasági övezetben az OTÉK 29. § (1) bekezdés szerinti építmények helyezhetőek el.
(2) Az övezetben építmény az 1500 m2-t meghaladó területnagyságú telken helyezhető el a következő előírások betartása mellett:
a) Beépítési mód: szabadon álló.
b) Építési hely: elő-, oldal- és hátsókert legkisebb mérete 10 m.
c) Beépítettség: legfeljebb 3 %.
d) Építménymagasság: legfeljebb 6,0 m.
(3) Lakóépület 6000 m2 feletti nagyságú telken, a beépítésre szánt övezetek határától legfeljebb 200 méter távolságban helyezhető el legfeljebb 3%-os beépítettséggel, az Lf-sz jelű Falusias lakóövezet többi előírásainak betartása mellett.
(4) Birtokközpont az OTÉK vonatkozó előírásai betartásával létesíthető.
(5) Közművesítettség mértéke:
a) legalább az OTÉK 8. § (2) d) szerinti közművesítetlen azzal a kitétellel, hogy közműpótló műtárgy létesítése (legalább zárt szennyvízgyűjtő) kötelező. Ezen kitétel alól az engedélyező hatóság felmentést adhat abban az esetben, ha az épület vezetékes vízzel nem ellátott, valamint az engedélyezés során bizonyítást nyer, hogy a tervezett épület használata során szennyvíz keletkezése nem valószínűsíthető.
b) A telek területére jutó csapadékvíz befogadóját az építési engedélyben kell meghatározni. Befogadó lehet a települési csapadékvíz elvezető hálózat, valamint a telek szikkasztásra alkalmas talaja is. A befogadó terhelhetőségét (befogadóképességét) az engedélyezési eljárás során igazolni kell.
(6) Környezetterhelési határértékek: a vonatkozó, hatályos egyéb jogszabályokban meghatározott emissziós és imissziós határértékek érvényesek.
(7) Az egyes telkek rendeltetésének megfelelően a szükséges számú gépkocsik elhelyezését telken belül kell megoldani.
(8) Erdő művelési ágú földrészletre, alrészletre irányuló építési szándék esetén jelen rendelet gazdasági erdőre (Eg) vonatkozó előírásait kell alkalmazni.
16. Kertes mezőgazdasági övezetek
28. § (1) M-k jelű Kertes mezőgazdasági övezetben a növénytermesztés és feldolgozás, tárolás építményei helyezhetők el a következő előírások betartása mellett:
a) Építmény a 720 m2-t meghaladó területű telken helyezhető el.
b) Beépítési mód: oldalhatáron álló.
c) Beépítettség: legfeljebb 3 %.
d) Építménymagasság: legfeljebb 5,0 m.
(2) Lakóépület kivételes esetben, az OTÉK 31. § (2) és (3) bekezdésében foglaltak betartásával helyezhető el az alábbi előírások betartása mellett:
a) Legkisebb beépíthető telek: 3000 m2.
b) Beépítési mód: oldalhatáron álló.
c) Beépítettség: legfeljebb 1,5 %.
(3) Közművesítettség mértéke:
a) legalább az OTÉK 8. § (2) d) szerinti közművesítetlen azzal a kitétellel, hogy közműpótló műtárgy létesítése (legalább zárt szennyvízgyűjtő) kötelező. Ezen kitétel alól az engedélyező hatóság felmentést adhat abban az esetben, ha az épület vezetékes vízzel nem ellátott, valamint az engedélyezés során bizonyítást nyer, hogy a tervezett épület használata során szennyvíz keletkezése nem valószínűsíthető.
b) A telek területére jutó csapadékvíz befogadóját az építési engedélyben kell meghatározni. Befogadó lehet a települési csapadékvíz elvezető hálózat, valamint a telek szikkasztásra alkalmas talaja is. A befogadó terhelhetőségét (befogadóképességét) az engedélyezési eljárás során igazolni kell.
(4) Környezetterhelési határértékek: a vonatkozó, hatályos egyéb jogszabályokban meghatározott emissziós és imissziós határértékek érvényesek.
(5) Az egyes telkek rendeltetésének megfelelően a szükséges számú gépkocsik elhelyezését telken belül kell megoldani.
17. Vízgazdálkodási területek
Vízgazdálkodási övezetek
29. § V jelű Vízgazdálkodási övezetben építményt elhelyezni az OTÉK 30. § (2) bekezdésében foglaltak szerint lehet.
17/A. Különleges területek35
Különleges beépítésre nem szánt övezetek
29/A. § (1) Kb-1 jelű lovas sportolási célú Különleges beépítésre nem szánt övezetben a lovas turizmushoz kapcsolódó sport, vendéglátó, szálláshely, illetve gazdasági funkciójú építmények helyezhetőek el.
(2) Kialakítható legkisebb telek terület méret: 10.000 m2.
(3) Beépítési mód: szabadon álló.
(4) Legnagyobb beépítettség: 10%.
(5) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 7,5 m.
(6) Közművesítettség mértéke:
a) a huzamos emberi tartózkodás céljára szolgáló helyiséget tartalmazó épület esetében legalább az OTÉK 8. § (2) b) pontjában meghatározott részleges;
b) a nem huzamos emberi tartózkodás céljára szolgáló helyiséget tartalmazó épület esetében legalább az OTÉK 8. § (2) d) szerinti közművesítetlen azzal a kitétellel, hogy közműpótló műtárgy létesítése (legalább zárt szennyvízgyűjtő) kötelező.
c) A telek területére jutó csapadékvíz befogadóját az építési engedélyben kell meghatározni. Befogadó lehet a települési csapadékvíz elvezető hálózat, valamint a telek szikkasztásra alkalmas talaja is. A befogadó terhelhetőségét (befogadóképességét) az engedélyezési eljárás során igazolni kell.
(7) Környezetterhelési határértékek: a vonatkozó, hatályos egyéb jogszabályokban meghatározott emissziós és imissziós határértékek érvényesek.
(8) Terepszint alatti építmény csak a telekhatártól legalább 1,0 méter távolságban helyezhető el.
(9) Be nem építhető telekrész: a telekhatároktól mért 5 méteres területsáv.
(10) Az egyes telkek rendeltetésének megfelelően a szükséges számú gépkocsik elhelyezését telken belül kell megoldani.
KÖZHASZNÁLATRA SZOLGÁLÓ TERÜLETEK
30. § (1) Az állami és önkormányzati tulajdonú közterületek közhasználatra szolgáló területek.
(2) A közterületeket a rendeltetésnek megfelelő célra bárki szabadon használhatja, a rendeltetéstől eltérő használathoz a közterület tulajdonosának ill. kezelőjének hozzájárulása, valamint az illetékes hatóság engedélye szükséges.
(3) A község közterületein engedélyezhető eltérő használat az alábbi lehet:
a) 36 Hatályon kívül helyezve
b) árusító pavilon vagy mozgó árusítóhely létesítése;
c) közúti közlekedéssel kapcsolatos építmények (várakozóhely) kialakítása;
d) köztisztasággal kapcsolatos építmények elhelyezése;
e) szobor, díszkút elhelyezése;
f) pihenést és testedzést szolgáló építmény elhelyezése;
g) távbeszélő fülke elhelyezése;
h) építési munkával kapcsolatos létesítmények, állványok ideiglenes elhelyezése, ideiglenes építőanyag tárolás.
(4)37 Hatályon kívül helyezve
(5)38 Hatályon kívül helyezve
17/B.39 Közművek előírásai
30/A. § (1) A telek felületére jutó csapadékvizek ártalommentes elhelyezéséről vagy elvezetéséről a telek tulajdonosa köteles gondoskodni úgy, hogy a szomszédos telek(ek) használatában kárt ne okozzon.
ÉRTÉKVÉDELEM
18. Helyi építészeti értékvédelem
31. § (1) Műemléki védettség alatt áll:
a) Római Katolikus Templom (gótikus) |
Cím: József Attila utca 1. 49 hrsz. |
Műemléki törzsszám: 6433 |
b) Borospince (késő barokk) |
Cím:Temetői 2003/2 hrsz . |
Műemléki törzsszám: 9573 |
c) Várkastély (reneszánsz) |
Cím: Vár út 2073 hrsz. |
Műemléki törzsszám: 6434 |
d) Várkastély környezete |
Cím: Vár út 2073 hrsz |
Műemléki törzsszám: 6671 |
19. Természet- és tájvédelem
32. § (1)41 Hatályon kívül helyezve
(2)42 Hatályon kívül helyezve
(3) Természetvédelem alatt áll Egervár közigazgatási területén a természetvédelméről szóló 1996 évi LIII. trv. 23. § (2) bekezdése alapján védett lápok jegyzékében szereplő területek. A természetvédelmi terület Földhivatali bejegyzése megtörtént.
(4)43 Hatályon kívül helyezve
(5)44 A természetvédelmi szempontból érzékeny területeken csak olyan tevékenység végezhető, amely a természeti értékek sérülését, pusztulását, zavarását nem okozza.
(6)45 Ökológiai folyosó és Natura2000, valamint tájképvédelemmel érintett területeken építési tevékenységet folytatni csak a vonatkozó külön jogszabályok betartása mellett lehetséges.
(7)46 Az erózió elleni védelem és a táji adottságok megőrzése miatt a 10 m-nél magasabb szintkülönbségek esetén a rézsűt lépcsőzve (több tagban) kell kialakítani. A rézsű felületének legalább fele talajtakaró növényekkel illetve cserjékkel ültetendő be.
(8)47 A külterületi telken rézsű kizárólag úgy alakítható ki, hogy a rézsű állékonysága a telek területén belül biztosítható legyen. Feltöltések kialakítása, tereprendezés során kizárólag talajvédelmi szempontból minősített vagy szabványosított termék és anyag használható.
20. Védő- és védett területek
33. § A község közigazgatási területén található, biztonsági övezettel rendelkezõ nyomvonal jellegû és területigényes létesítmények esetében a biztonsági övezet mértékét – amennyiben a Szabályozási Tervek nem tartalmazzák – külön jogszabály határozza meg. A biztonsági övezeten belül végzendõ minden építési tevékenység kizárólag a létesítmény kezelõjének vagy tulajdonosának hozzájárulásával lehetséges!
21. Környezetvédelem
34. § (1) A beruházások nem okozhatnak olyan hatásokat, melyek a környező területek fennálló, vagy a településrendezési tervek szerint tervezett használati módját lehetetlenné teszik.
(2) Újabb területek belterületbe vonása, a termőföldön történő beruházások a környező területeken a talajvédő gazdálkodás feltételeit nem ronthatják, nem csökkenthetik a meglévő talajvédelmi létesítmények működőképességét. A beruházások megvalósítása és üzemeltetése során a termőföldről szóló jogszabályban foglaltaknak megfelelően kell eljárni.
(3) Lf, Lke, Vt övezeti területeken az alábbi, “telepengedély”-hez kötött tevékenységekhez kapcsolódó létesítmények nem alakíthatók ki (a hatályos TEÁOR kódszámai csoportosítása szerint): vegyi anyag készítő és előállító [24.1, 24.2], építési betontermékgyártás [26.61], előkevert beton gyártása [26.63], habarcsgyártás [26.64], egyéb beton-, gipsz-, cementtermék gyártása [26.66], kőmegmunkálás [26.70], csiszoló termék gyártása [26.81], vas, acél, vasötvözet-alapanyag gyártása [27.10], öntött cső gyártása [27.21], acélcső gyártás [27.22], hidegen húzott vas, acéltermék gyártása [27.31], alumíniumgyártás [27.42], ólom, cink, ón gyártása [27.43], rézgyártás [27.44], fémszerkezet gyártás (fémszerkezet lakatos) [28.11], fémtartály gyártása [28.21], fémalakítás, porkohászat [28.40], fémfelület kezelés (pl. galvanizáló, ónozó, ólmozó, mártó) [28.51], gépgyártás [29.24, 29.31, 29.32, 29.40, 29.51, 29.52, 29.53, 29.54, 29.55, 29.56], autófényező, autóbontó [50.20.], műanyagfeldolgozás, műanyagdarálás, -darabolás [25.24], építőanyag-kereskedés [51.53, 52.46]. A jelenleg a meglévő területen üzemelő és a fenti kizáró listán szereplő tevékenységek esetén üzemelés-technológiai terv készítése, majd az érintett szakhatóságok értékelése alapján dönthető el a feltételekhez kötött telepengedélyek kiadása.
(4) Környezeti zajt előidéző üzemi vagy szabadidős zajforrás üzemeltetésének megkezdése előtt a környezeti zajforrás üzemeltetője köteles a környezetvédelmi hatóságtól környezeti zajkibocsátási határérték megállapítását kérni, és a határérték betartásának feltételeit megteremteni.
(5) Meglévő közlekedési útvonalak melletti, új telekalakítású és tervezésű, vagy megváltozott övezeti besorolású területeken, megfelelő beépítési távolság meghatározásával, az épületek védett homlokzatainak megfelelő tájolással, illetve műszaki intézkedésekkel kell biztosítani az előírt zajterhelési határértékek teljesülését.
(6) Épületek zajtól védendő helyiségeiben az épület rendeltetésszerű használatát biztosító különböző technikai berendezésektől és az épületen belől vagy azzal szomszédos épületben folytatott tevékenységből eredő együttes zaj nem haladhatja meg az előírt határértékeket.
(7) Egervár a felszín alatti vizek minőségi védelmét szolgáló besorolás szerint “B” érzékeny felszín alatti vízminőségi területen helyezkedik el. A felszín alatti vizek minőségének védelme érdekében a kockázatos anyagok elhelyezése, továbbá a felszín alatti vízbe történő közvetlen és közvetett bevezetése tilos, illetve a létesítési engedélyezés során megállapított feltételek szerint – engedély alapján - történhet.
(8) Gondoskodni kell a településen keletkező kommunális szennyvíz, szennyvíziszap elhelyezéséről.
(9) Szennyvízcsatorna hálózattal ellátott településrészen, azon építmények esetében, amelyekben kommunális szennyvíz keletkezik, az engedélyezés (építési, lakhatási, üzembe helyezési) feltétele a közcsatornára való rákötés.
(10) Közcsatornába kizárólag csak olyan kommunális szennyvíz vezethető, melynek minősége kielégíti a vonatkozó rendeletben előírt feltételeket.
(11) Közcsatornára kizárólag csak vízmérővel rendelkező ingatlanok köthetők.
(12) A szennyvízcsatornába tilos csapadékvizet, talajvizet, mezőgazdasági eredetű (hígtrágya) szennyvizet, lúgot, maró hatású folyadékot, olajat, festéket, növényvédő szert, nehézfémet és egyéb környezet- és csatornakárosító anyagot bevezetni.
(13) A szennyvízcsatornába csak nyers szennyvíz vezethető, ezért szikkasztókat, tárolókat, oldómedencéket bekötni tilos!
(14) A kiépült szennyvízcsatorna hálózatra minden olyan építményt be kell kötni, amely építési engedélye tartalmazta azon feltételt, hogy annak szennyvízelhelyezésére közműpótló műtárgy kizárólag a csatornahálózat kiépítéséig és üzembe helyezéséig használható, valamint azt, ami esetében nem tudják igazolni az előírásoknak megfelelő közműpótló műtárgy meglétét és üzemeltetését. Előírásoknak csak a zárt, vízzáró (talajt, talajvizet nem szennyező) szennyvízgyűjtő, vagy engedélyezett szennyvíztisztító felel meg.
SAJÁTOS JOGINTÉZMÉNYEK
35. § A Szabályozási Terveken Elővásárlási joggal terhelt ingatlan jellel ellátott ingatlanok esetében a helyi önkormányzatot elővásárlási jog illeti meg közcélú területfelhasználás megvalósítása érdekében.
36. §48 (1) A Szabályozási Terveken jelölt helyen, Beültetési kötelezettséggel terhelt ingatlanokon 3 szintes növényzet telepítése kötelező. A beültetést a telek tulajdonosa köteles elvégezni.
(2) Gksz övezetben a jelölt helyen legfeljebb 3,0 m magas tömör növényzet (élősövény) ültetése kötelező.
(3) A növényzet telepítését a telek rendeltetésszerű használatának megkezdését követő 1 éven belül meg kell valósítani.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
37. § (1) Jelen rendelet a kihirdetést követő 30. napon lép hatályba.
(2) A rendelet rendelkezéseit a hatályba lépést követően indított ügyekben kell alkalmazni.
(3) Hatályát veszti
a) Egervár Község Önkormányzati Képviselő-testületének 15./2004. (XII.1.) önkormányzati rendelete Egervár közigazgatási területére vonatkozó Helyi Építési Szabályzatának jóváhagyásáról,
b) Egervár Község Önkormányzati Képviselő-testületének 2./2006. (II.10.) önkormányzati rendelete Egervár közigazgatási területére vonatkozó Helyi Építési Szabályzatának módosításáról,
c) Egervár Község Önkormányzati Képviselő-testületének 9./2006. (IX.10.) önkormányzati rendelete Egervár közigazgatási területére vonatkozó Helyi Építési Szabályzatának módosításáról,
d) Egervár Község Önkormányzati Képviselő-testületének 16./2007. (X.20.) önkormányzati rendelete Egervár közigazgatási területére vonatkozó Helyi Építési Szabályzatának módosításáról,
e) Egervár Község Önkormányzati Képviselő-testületének 3./2008. (II.20.) önkormányzati rendelete Egervár közigazgatási területére vonatkozó Helyi Építési Szabályzatának módosításáról.
Gyerkó Gábor Dr. Ürmösiné Kőmíves Eleonóra
2. melléklet
1. függelék
2. függelék
Módosította az 5/2015.(VI.8.) önkormányzati rendelet
Kiegészítette az 1/2021. (II.01.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2021. március 3-tól.
Hatályon kívül helyezte a 12/2017.(XII.18.) sz. rendelet. Hatálytalan 2018. január 1-jétől.
Hatályon kívül helyezte a 12/2017.(XII.18.) sz. rendelet. Hatálytalan 2018. január 1-jétől.
Hatályon kívül helyezte a 12/2017.(XII.18.) sz. rendelet. Hatálytalan 2018. január 1-jétől.
Hatályon kívül helyezte a 12/2017.(XII.18.) sz. rendelet. Hatálytalan 2018. január 1-jétől.
Hatályon kívül helyezte a 12/2017.(XII.18.) sz. rendelet. Hatálytalan 2018. január 1-jétől.
Hatályon kívül helyezte a 12/2017.(XII.18.) sz. rendelet. Hatálytalan 2018. január 1-jétől.
Hatályon kívül helyezte a 12/2017.(XII.18.) sz. rendelet. Hatálytalan 2018. január 1-jétől.
Hatályon kívül helyezte a 12/2017.(XII.18.) sz. rendelet. Hatálytalan 2018. január 1-jétől.
Hatályon kívül helyezte a 12/2017.(XII.18.) sz. rendelet. Hatálytalan 2018. január 1-jétől.
A 11/A. §-t az Egervár Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2022. (VI. 24.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.
Módosította a 9/2019.(VIII.12.) önkormányzati rendelet.
Hatályon kívül helyezte a 12/2017.(XII.18.) sz. rendelet. Hatálytalan 2018. január 1-jétől.
Hatályon kívül helyezte a 12/2017.(XII.18.) sz. rendelet. Hatálytalan 2018. január 1-jétől.
Hatályon kívül helyezte a 12/2017.(XII.18.) sz. rendelet. Hatálytalan 2018. január 1-jétől.
Hatályon kívül helyezte a 12/2017.(XII.18.) sz. rendelet. Hatálytalan 2018. január 1-jétől.
Módosította az 1/2021. (II.01.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2021. március 3-tól.
Módosította az 1/2021. (II.01.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2021. március 3-tól.
Hatályon kívül helyezte a 12/2017.(XII.18.) sz. rendelet. Hatálytalan 2018. január 1-jétől.
Hatályon kívül helyezte a 12/2017.(XII.18.) sz. rendelet. Hatálytalan 2018. január 1-jétől.
Hatályon kívül helyezte a 12/2017.(XII.18.) sz. rendelet. Hatálytalan 2018. január 1-jétől.
Hatályon kívül helyezte a 12/2017.(XII.18.) sz. rendelet. Hatálytalan 2018. január 1-jétől.
Kiegészítette az 1/2021. (II.01.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2021. március 3-tól.
Kiegészítette az 1/2021. (II.01.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2021. március 3-tól.
Hatályon kívül helyezte a 12/2017.(XII.18.) sz. rendelet. Hatálytalan 2018. január 1-jétől.
Hatályon kívül helyezte a 12/2017.(XII.18.) sz. rendelet. Hatálytalan 2018. január 1-jétől.
Hatályon kívül helyezte a 12/2017.(XII.18.) sz. rendelet. Hatálytalan 2018. január 1-jétől.
Hatályon kívül helyezte a 12/2017.(XII.18.) sz. rendelet. Hatálytalan 2018. január 1-jétől.
Hatályon kívül helyezte a 12/2017.(XII.18.) sz. rendelet. Hatálytalan 2018. január 1-jétől.
Hatályon kívül helyezte a 12/2017.(XII.18.) sz. rendelet. Hatálytalan 2018. január 1-jétől.
Hatályon kívül helyezte a 12/2017.(XII.18.) sz. rendelet. Hatálytalan 2018. január 1-jétől.
Módosította az 5/2015.(VI.8.) önkormányzati rendelet
Hatályon kívül helyezte a 12/2017.(XII.18.) sz. rendelet. Hatálytalan 2018. január 1-jétől.
Kiegészítette a 9/2019.(VIII.12.) önkormányzati rendelet
Hatályon kívül helyezte a 12/2017.(XII.18.) sz. rendelet. Hatálytalan 2018. január 1-jétől.
Hatályon kívül helyezte a 12/2017.(XII.18.) sz. rendelet. Hatálytalan 2018. január 1-jétől.
Hatályon kívül helyezte a 12/2017.(XII.18.) sz. rendelet. Hatálytalan 2018. január 1-jétől.
Módosította az 5/2015. (VI.8.) önkormányzati rendelet
Hatályon kívül helyezte a 12/2017.(XII.18.) sz. rendelet. Hatálytalan 2018. január 1-jétől.
Hatályon kívül helyezte a 12/2017.(XII.18.) sz. rendelet. Hatálytalan 2018. január 1-jétől.
Hatályon kívül helyezte a 12/2017.(XII.18.) sz. rendelet. Hatálytalan 2018. január 1-jétől.
Hatályon kívül helyezte a 12/2017.(XII.18.) sz. rendelet. Hatálytalan 2018. január 1-jétől.
Kiegészítette az 1/2021. (II.01.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2021. március 3-tól.
Kiegészítette az 1/2021. (II.01.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2021. március 3-tól.
Kiegészítette az 1/2021. (II.01.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2021. március 3-tól.
Kiegészítette az 1/2021. (II.01.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2021. március 3-tól.
Módosította az 5/2015.(VI.8.) önkormányzati rendelet
Az 1. melléklet az Egervár Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2022. (VI. 24.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.