Szenna Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2026. (V. 19.) önkormányzati rendelete
Szenna község helyi építési szabályzatáról
Hatályos: 2026. 05. 20- 2026. 05. 20Szenna Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2026. (V. 19.) önkormányzati rendelete
Szenna község helyi építési szabályzatáról
[1] A magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény 225. §. (8) bekezdés 1. pontjában kapott felhatalmazás alapján,
[2] az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény 22. § (1) bekezdésében, 22. § (2) bekezdés a) pontjában, 79. § (1) bekezdésében és 81. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva,
[3] a településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 419/2021.(VII.15.) Korm. rendelet 62. § (1) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró, a 11. mellékletében szereplő véleményezésre jogosult szervek, és a partnerek véleményének kikérésével,
[4] annak érdekében, hogy Szenna község közigazgatási területére kiterjedően az építés helyi rendjének szabályait a helyi sajátosságoknak megfelelően megállapítsa és biztosítsa,
[5] Szenna Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a megalapozó vizsgálat és helyzetértékelést követően a következőket rendeli el:
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. A rendelet hatálya, alkalmazása
1. § (1) A rendelet hatálya Szenna közigazgatási területére terjed ki.
(2) E rendeletet a területrendezési tervekkel, az ágazati előírásokkal, valamint a településrendezési és építési követelmények alapszabályzatáról szóló 280/2024.(IX.30.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: TÉKA) együtt kell alkalmazni.
(3) E rendeletben nem szereplő előírások tekintetében a TÉKA előírásai az irányadók.
2. Értelmező rendelkezések
2. § E rendelet alkalmazásában
a) áttört kerítés: a kerítés tömör felületeinek aránya a kerítés teljes felületének legfeljebb 40 %-a
b) haszonállat: mezőgazdasági haszonállatok tartásának állatvédelmi szabályairól szóló jogszabály szerinti haszonállatok
c) kialakult állapot: a tervezett építmény építési engedély iránti kérelmének vagy egyszerű bejelentésének benyújtása időpontjában hatályos állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis szerinti állapot
d) kialakult előkert: mindig egy utcavonal mentén, de legalább 4 egymás melletti telken nagyobb többségben előforduló kialakult méret
e) konténerház: fém dobozszerkezetű mobilház típus, jellemzően szállítmányozási konténerből átalakított vagy egyéb használati célú, moduláris egységként kifejlesztett építménynek számító, emberi tartózkodásra alkalmas konténer
f) mobil építmények: mobilház, konténerház, tiny house, modulház, mobil garázs
g) mobilház: áthelyezhető, késztermékként a helyszínre szállított vagy a helyszínen összeszerelt építménynek számító, nyílással, hőszigeteléssel ellátott, közműbekötéssel rendelkező, emberi tartózkodásra alkalmas moduláris építmény
h) mobil garázs: áthelyezhető, késztermékként a helyszínre szállított vagy a helyszínen összeszerelt építmény, melynek funkciója gépkocsi tároló, garázs
i) modulház: alsó és felső födémszerkezete a falakkal együtt készül, azokat egyben szállítják a helyszínre és daruval emelik a helyére
j) művi érték: a település jellegzetes, értékes, illetve hagyományt őrző, építészeti arculatot, települési karaktert meghatározó épület, építmény, kapu, kerítés, szobor, képzőművészeti alkotás
k) technológiai építmény (berendezés): mindazon – elsősorban gazdasági tevékenységi rendeltetésű – építmény (berendezés), amely az épülethez tartozóan, annak rendeltetésszerű és biztonságos használatához, működéséhez szükséges
l) telek be nem építhető része: olyan, a szabályozási terveken lehatárolt telekrész, amelyen műtárgy kivételével építmény nem helyezhető el.
m) telken belül zöldfelületként kialakítandó terület: a telken belül zöldfelületet háromszintesen kell kialakítani, amely figyelembe vehető az építési övezeti, övezeti előírásban meghatározott telken belül kötelezően kialakítandó zöldfelület részeként.
n) télizöld növény: olyan lomblevelű növényfajok, melyek lombozatukat nem egyszerre hullajtják, hanem azt a téli időszakban is megőrizve csak fokozatosan cserélik, illetve melyek a lombhullató növényekhez hasonlóan elveszítik leveleiket, de nagyon kevés idő telik el a régi levelek lehullatása és az újak rügyezése között.
o) tiny house: személygépjárművel vontatható utánfutó szerkezettel szállítható kis méretű mobilház
KÖRNYEZETVÉDELMI ELŐÍRÁSOK
3. A környezet védelmének általános előírásai
3. § (1) Az igazgatási területen a környezethasználatot úgy kell megszervezni és végezni, hogy
a) a legkisebb mértékű környezetterhelést és igénybevételt idézze elő
b) megengedett határértéken belüli mértékű környezetterhelést és igénybevételt okozzon,
c) megelőzze a környezetszennyezést
d) kizárja a környezetkárosítást
e) megszüntesse, vagy legalább csökkentse a meglévő környezeti ártalom és szennyezés mértékét.
(2) Új építmény létesítése esetén a környezetvédelmi határértékeknek – amennyiben a védőtávolság nem került meghatározásra – a telek határvonalán kell teljesülniük.
4. Levegővédelem
4. § (1) A levegő védelme érdekében a vonatkozó jogszabályok előírásait be kell tartani.
(2) A település területén tilos a levegő olyan mértékű terhelése, amely a vonatkozó jogszabályokban foglalt határértéket meghaladja és így légszennyezést okoz.
(3) Meglévő létesítmény tevékenysége korlátozható vagy betiltható, amennyiben az illetékes hatóság az onnan származó bűzt a lakosság számára zavarónak minősíti.
5. Föld- és talajvédelem
5. § (1) A település területén építmények kizárólag oly módon helyezhetők el, hogy talajszennyezést ne okozzanak és a talajerózió veszélyét ne növeljék.
(2) A kivitelezés és az üzemeltetés során biztosítani kell, hogy a környezeti hatások az érintett termőföld minőségében ne okozzanak kárt.
(3) Talajmozgatással járó tevékenység végzése és a terület-előkészítés során a felső humuszos termőréteg védelméről, összegyűjtéséről és újrahasznosításáról gondoskodni kell.
(4) A település területén környezetkárosító anyag feltöltésre nem használható.
(5) Építés-előkészítési munkák, tereprendezés során teljesítmény igazolással rendelkező töltőanyag építhető be.
(6) Rézsű csak úgy alakítható ki, hogy állékonysága a telken belül biztosítható legyen.
(7) A termőtalaj védelme érdekében az építmények termőföldön (kül- és belterületen) történő építése során érvényre kell juttatni azt, hogy az elhelyezés a környező területen a talajvédő gazdálkodás feltételeit ne rontsa.
6. Felszíni és felszín alatti vizek védelme
6. § (1) A település felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területen fekszik. A területen talajszennyezést okozó építmény, technológiai berendezés nem helyezhető el és tevékenység nem végezhető.
(2) A település szennyvíztisztítás szempontjából nem érzékeny felszíni vizek vízgyűjtő területén fekszik. A települési szennyvizek elvezetésével és tisztításával kapcsolatos külön jogszabályok szerinti követelményeket és határértékeket be kell tartani.-
(3) Új vízfelületet létesíteni a vonatkozó jogszabály alapján lehet és csak akkor, ha a szükséges vízutánpótlás állandóan biztosítható.
(4) A vízfolyások jókarban tartásáról folyamatosan gondoskodni kell. Ennek végrehajthatósága érdekében:
a) kizárólagos állami tulajdonú vízfolyások mentén 6-6 m-es meder karbantartási sávot,
b) önkormányzati, társulati és egyéb kezelésű patakok, vízfolyások, árkok, csatornák mentén 3-3 m-es szélességű meder karbantartási sávot kell biztosítani, melyen belül a fenntartást akadályozó létesítmény és növényzet nem lehet.
(5) Magánterületen lévő vízfolyás, árok esetében a tulajdonos köteles biztosítani a kezelő számára a gépjárművel való megközelítést.
(6) Ivóvízbázis védelmi területen a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízi létesítmények védelmére vonatkozó előírásokat kell figyelembe venni.
7. Zaj- és rezgésvédelem
7. § (1) A településen a zajvédelem az országos előírások szerint, azoknak megfelelően biztosítandó.
(2) A zajt keltő és a zajtól védendő létesítményeket egymáshoz képest úgy kell elhelyezni, hogy a területre vonatkozó zajterhelési határértékek betartásra kerüljenek. A zajterhelési határérték követelményeknek minden jogszerű használati, üzemelési körülmény mellett teljesülniük kell.
(3) Zajt és rezgést előidéző meglévő, vagy új létesítményt, berendezést, technológiát, telephelyet és egyéb helyhez kötött és helyhez nem kötött külső zajforrást csak olyan módon szabad létesíteni, működtetni, hogy a keletkező zaj a területre és a rezgés a létesítményre megengedett zaj- és rezgésterhelési határértéket ne haladja meg.
8. Hulladékgazdálkodás
8. § (1) Új hulladéklerakó telep nem jelölhető ki. A település közigazgatási területére hulladék más településről – az újrahasznosítást kivéve – nem szállítható.
(2) Gyűjtőedények – a szelektív hulladékgyűjtő konténerek kivételével – közterületen nem tárolhatók, elhelyezésüket telken, vagy épületen belül kell biztosítani.
TÁJ- ÉS TERMÉSZETVÉDELMI ELŐÍRÁSOK
9. Tájvédelem
9. § A teljes közigazgatási területet érintő tájképvédelmi terület övezeten:
a) új épület, építmény elhelyezése tájba illesztve, a történeti tájszerkezet, a táji és tájképi értékek és az egyedi tájértékek megőrzésével, a tájkarakter erősítésével, a helyi építészeti hagyományok követése mellett történhet,
b) a közlekedési, elektronikus hírközlési és energetikai infrastruktúra hálózatokat, az erőműveket a tájképi egység megőrzését és a hagyományos tájhasználat fennmaradását nem veszélyeztető műszaki megoldások alkalmazásával kell megvalósítani,
c) bányászati tevékenységet a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet folytatni.
10. A természetvédelemre vonatkozó előírások
10. § (1) A település közigazgatási területén a Tájvédelmi körzet területe, a Natura 2000 területek, az ökológiai hálózat magterület-, ökológiai folyosó övezetei által érintett területek a természetvédelmi érdekeltségű területek (a továbbiakban együttesen: természetvédelmi érdekeltségű területek), melyeket – más jogszabály által elrendelt szabályozási elemként – az 1. és 2. mellékletet képező szabályozási tervek jelölik.
(2) Természetvédelmi érdekeltségű területeken – a vonatkozó jogszabályok előírásainak betartásával – területet felhasználni, a művelést és fajösszetételt megváltoztatni, építményeket és berendezéseket elhelyezni csak úgy szabad, hogy a területhasználat az életközösségek természetes folyamatait és viszonyait, a biológiai sokféleséget ne károsítsa, illetve a természeti értékeket ne veszélyeztesse. A területfelhasználás során biztosítani kell a védett növények és állatok élőhelyeit, az élőhelyek kapcsolatát, az ökológiai folyosók megmaradását. Csak extenzív jellegű vagy természet- és környezetkímélő gazdálkodási módszerek alkalmazhatók.
ÖRÖKSÉGVÉDELMI ELŐÍRÁSOK
11. § (1) A nyilvántartott régészeti lelőhelyeket – más jogszabály által elrendelt szabályozási elemként – a szabályozási tervek jelölik.
(2) Az országos védelem alatt álló művi értékeket – más jogszabály által elrendelt szabályozási elemként – a szabályozási tervek jelölik.
HONVÉDELMI ELŐÍRÁSOK
12. § (1) Szenna község teljes közigazgatási területe honvédelmi és katonai célú terület védőterületét képezi.
(2) Védőterületen belül szélerőmű vagy szélerőműpark nem helyezhető el.
VESZÉLYEZTETETT TERÜLETEKRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK
13. § (1) A vízminőség-védelmi terület övezete által érintett területeken
a) egyedi szennyvízkezelő berendezés akkor alkalmazható, ha a tisztított víz felszíni vízbe történő elvezetése biztosítható és a kisberendezés védőterület igénye nem nyúlik túl a tárgyi telken
b) bányászati tevékenységet a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet folytatni
(2) Földtani veszélyforrás által érintett területen, a várható felszínmozgásra tekintettel a terepalakítás, terepszint alatti és feletti építmény elhelyezése geotechnikai szakvélemény eredményétől függően történhet.
SAJÁTOS JOGINTÉZMÉNYEKKEL KAPCSOLATOS ELŐÍRÁSOK
14. § (1) Az építési övezetek és övezetek lehatárolását az 1. és 2. mellékletét képező szabályozási tervek, a rájuk vonatkozó telekalakítási szabályok paramétereit a 3. és 4. melléklet tartalmazza.
(2) A telket – a nem építési telek telekegyesítése és telekhatár-rendezése kivételével – úgy kell alakítani, hogy a kialakuló telek köz- vagy magánútról közvetlenül megközelíthető legyen.
(3) A telekalakítások során meg kell őrizni a kialakult településstruktúrát.
(4) Nyúlványos (nyeles) telek újonnan nem alakítható ki.
(5) Az övezet határ és a szabályozási vonal egyben telekhatár is.
(6) A már beépült telek nem osztható meg, ha az osztás eredményeként a keletkező telkek nagysága, beépítettsége és egyéb építési paraméterei az adott területen érvényes szabályozási előírásoknak nem felelnek meg.
(7) A telekcsoport újraosztással érintett területként jelölt telektömbön a telekcsoport újraosztás kizárólag egyidejűleg történhet. A sajátos jogintézménnyel érintett területek térképi ábrázolását a 2. melléklet, helyrajzi szám szerinti felsorolását az 5. melléklet tartalmazza.
AZ ÉPÍTÉS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI
11. Elő-, oldal- és hátsókert előírásai
15. § (1) Az elő-, oldal és hátsókert mérete, ahol a szabályozási terv jelöli, annak megfelelően kell biztosítani.
(2) Az előkert mérete amennyiben a szabályozási terv nem jelöli:
a) falusias lakóterületen és településközponti vegyes területen az utcában jellemzően kialakult előkert szerinti méret. Ha a terület még beépítetlen, akkor minimum 5 méter.
b) beépítésre szánt különleges területen és gazdasági területen az előkert mérete 0 m.
(3) Az oldalkert mérete oldalhatáron álló – ha a szabályozási terv nem jelöli – beépítési módnál
a) a párkánymagasság értéke
b) e rendelet hatálybalépése előtt kialakított 15 m-nél keskenyebb telek esetén, a telepítési és a tűztávolságra vonatkozó előírások figyelembevételével legalább 4,0 m.
(4) Az oldalkert mérete szabadon álló – ha a szabályozási terv nem jelöli – beépítési módnál
a) az építési övezetre előírt párkánymagasság felénél kisebb nem lehet
b) A hátsókert mérete amennyiben a szabályozási terv nem jelöli:
c) a kialakult állapotnak megfelelő, ennek hiányában
d) sem 6,0 méternél, sem az épület hátsókertre néző tényleges párkánymagasságának értékénél kisebb nem lehet.
12. Az állattartás céljára szolgáló építmények
16. § (1) Haszonállat elhelyezésére szolgáló helyiség, istálló, ól, ketrec egyéb építményektől, műtárgyaktól, létesítményektől való távolsága:
a) nagytestű haszonállat istállója és sertésól a lakóépület legközelebb levő nyílászárójától 15 m-re, fúrt vagy ásott kúttól 25 m-re, szomszéd lakóépülettől 15 m-re,
b) kistestű haszonállat és egyéb állat ólja, ketrece a lakóépület legközelebb levő nyílászárójától 6 m-re, fúrt vagy ásott kúttól 25 m-re, szomszéd lakóépülettől 10 m-re,
c) trágya- és trágyalé-tároló a lakóépület legközelebb levő nyílászárójától, közterülettől 15 m-re, fúrt vagy ásott kúttól 25 m-re, szomszéd lakóépülettől 15 m-re, a felszíni vizektől külön jogszabályban meghatározott távolságra helyezhető el.
(2) A meglévő állattartást szolgáló építmény és trágyatároló bővítésekor, átalakításakor az előírt telepítési távolságot be kell tartani.
(3) Haszonállatot tartani épületen belül csak jól tisztítható, vízzáró padozatú létesítményben szabad. Alom nélküli tartásmód esetén a trágyalét zárt, szivárgásmentes trágyalé-gyűjtőbe kell elvezetni. A trágyát csak fedett, szivárgásmentes, szükségszerűen kezelt trágyagyűjtőben lehet tárolni.
13. A telek zöldfelületére vonatkozó előírások
17. § (1) A telek legkisebb zöldfelületének, valamint a teljes értékű zöldfelület arányát a 3. és 4.melléklet tartalmazza.
(2) A telek fásítottságának arányát a legkisebb zöldfelület arányában kell biztosítani. Ha a meglévő faállománnyal a követelmények nem teljesülnek, akkor 400 m2-ként legalább 1 nagy lombkoronájú, 200 m2-ként legalább 1 közepes lombkoronájú vagy 200 m2-ként legalább 1 kis lombkoronájú a terület adottságainak megfelelő Magyarországon őshonos fa telepítendő.
(3) A telepített fa épülettől és ingatlan kerítésétől való távolsága – a közterületi határvonalon álló kerítés kivételével
a) nagy lombkoronájú fa és nagy méretű örökzöld esetén legalább 3 méter
b) közepes lombkoronájú fa és közepes méretű örökzöld esetén legalább 2 méter
c) kis lombkoronájú fa és kis méretű örökzöld esetén legalább 1 méter
14. Magánutakra vonatkozó előírások
18. § (1) A magánút számára biztosítandó terület legkisebb szélessége
a) kiszolgáló út hálózati szerep esetén legalább 8 méter
b) mezőgazdasági és erdészeti út szerep esetén legalább 6 méter
c) kerékpárút és gyalogút hálózati szerep esetén legalább 3méter
(2) Egynél több telket kiszolgáló magánút csak közforgalom elől el nem zárt magánútként létesülhet.
(3) A közforgalom elől el nem zárt, gépjárműforgalom számára alkalmas magánút 50 m-nél hosszabb zsákutcaként történő kialakítása esetén a zsákutca végén tehergépjárművek számára megfelelő műszaki paraméterekkel kialakított végfordulót kell létesíteni. A zsákutcaként kialakítható útszakasz legnagyobb hossza 200 méter lehet.
BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK ÉPÍTÉSI ÖVEZETI ELŐÍRÁSAI
15. Építési övezetek általános előírásai
19. § (1) Az építési övezetek lehatárolását az 1. és 2. mellékletet képező szabályozási tervek tartalmazzák, a helyi szabályozással meghatározott paramétereit a 3. melléklet tartalmazza.
(2) A belterület határ egyben övezet határ is.
(3) A beépítésre szánt területeken az új épületeket, építményeket a meglévő, és a fokozatosan kialakuló állapothoz igazodóan kell elhelyezni és kialakítani úgy, hogy azok a történeti fejlődés során kialakult telekstruktúrát, a helyi építészeti karaktert megőrizzék, a szomszédos telkek beépítését ne akadályozzák, rendeltetésszerű használatukat ne zavarják, megfeleljenek az illeszkedési szabályoknak.
(4) Terepszint alatti építmény különállóan csak a falusias lakóterület, az ipari gazdasági terület és a különleges beépítésre szánt mezőgazdasági üzemi terület építési övezetben létesíthető. A többi építési övezet területén terepszint alatti építmény csak épület alatt helyezhető el. A terepszint alatti építmény legfeljebb 1 szint mélységű (technológiai függvényében) lehet.
(5) Az építési övezetben előírt legkisebb kialakítható telekméretet el nem érő, de az építési telekre vonatkozó egyéb előírásoknak megfelelő telek az övezeti előírások figyelembevételével beépíthető, ha az épület elhelyezésére vonatkozó egyéb szabályok betarthatók.
(6) Az építési övezeti előírásban meghatározottnál nagyobb beépítettségű meglévő állapot adottságként kezelendő, az épületek felújíthatók, korszerűsíthetők, de a beépítettség tovább nem növelhető.
(7) Az építési övezeti előírásban meghatározottnál nagyobb párkánymagasságú meglévő épület adottságként kezelendő, az épületek felújíthatók, korszerűsíthető, de bővíteni csak az övezeti előírások figyelembevételével szabad.
(8) Ha a meglévő épület 15 m-nél keskenyebb telken áll és a kialakult oldalkert 4 m-nél kevesebb, akkor az épületrész felújítható, átalakítható, de a bővítés az oldalkertre vonatkozó szabályok betartásával lehetséges.
(9) Ha a meglévő épület építési helyen kívül áll, akkor az építési helyen kívül álló épület, vagy épületrész megtartható, felújítható, átalakítható. Az építési helyen kívül álló épület, vagy épületrész magassága nem növelhető. Bővítés és új építés kizárólag az építési helyen belül lehetséges.
(10) Oldalhatáros beépítési mód esetén az épület szabadon állóan is elhelyezhető, amennyiben a TÉKA és e rendelet előírásainak megfelel.
(11) A sajátos építmények legmagasabb pontja legfeljebb 30 m lehet.
(12) Technológiai építményeket lakóterületen, településközponti vegyes területen, valamint különleges beépítésre szánt területen – a mezőgazdasági üzemi terület kivételével – elhelyezni nem lehet. A technológiai építmények legmagasabb pontja legfeljebb 25,0 m lehet.
(13) Beépítésre szánt területen a részleges közműellátást kell biztosítani.
(14) A telek, építési telek megközelíthetőnek tekinthető, ha közterületről gépjármű-közlekedésére alkalmas részről vagy önálló helyrajzi számon útként nyilvántartott magánútról gépjárművel közvetlenül megközelíthető zöldfelület és termőföld sérelme nélkül.
16. Falusias lakóterület
20. § (1) Az Lf építési övezeti jelű falusias lakóterület lakóépületek, a mező- és az erdőgazdasági építmények, a lakosságot szolgáló, környezetre jelentős hatást nem gyakorló kereskedelmi, szolgáltató építmények elhelyezésére szolgál.
(2) Az Lf építési övezeti jelű területen a lakó fő rendeltetésen kívül, önállóan vagy vegyesen az alábbi rendeltetést tartalmazó épület helyezhető el
a) mező- és erdőgazdasági, valamint a lakóépületek rendeltetésszerű használatát nem zavaró gazdasági célú
b) helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató
c) vendéglátó
d) szállás jellegű
e) igazgatási, iroda
f) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális
g) kulturális, közösségi szórakoztató
h) sport.
(3) Az Lf építési övezetben a telkenként
a) kialakítható lakó rendeltetési egységek száma legfeljebb 2.
b) az önálló rendeltetési egységek száma legfeljebb 4 lehet.
(4) Az Lf építési övezeti jelű területen az alábbi melléképítmények nem helyezhetők el
a) épülettől különálló építménynek minősülő kirakatszekrény
b) 6 m-nél magasabb építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop.
(5) A „telek be nem építhető része”-n műtárgy kivételével építmény nem helyezhető el.
17. Településközponti vegyes terület
21. § (1) A Vt építési övezeti jelű településközponti vegyes terület a település működését biztosító, a lakórendeltetést nem zavaró, jellemzően vegyes rendeltetésű épületek elhelyezésére szolgál.
(2) A Vt építési övezeti jelű területen elhelyezhető épület önállóan vagy vegyesen az alábbi rendeltetést tartalmazhat:
a) lakó
b) igazgatási, iroda
c) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szállás jellegű, diákszállás
d) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális
e) kulturális, közösségi szórakoztató
f) sport
g) nem üzemi technológiájú kutatás-fejlesztés.
(3) A Vt építési övezeti jelű területen az alábbi melléképítmények nem helyezhetők el
a) trágyatároló
b) 6 m-nél magasabb építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop.
18. Ipari gazdasági terület
22. § (1) A Gip építési övezeti jelű ipari gazdasági terület a környezetre jelentős kedvezőtlen hatást gyakorló, veszélyes, bűzös vagy nagy zajjal járó gazdasági tevékenységhez szükséges építmények elhelyezésére szolgál, egyben tartalmazhat a környezetre jelentős kedvezőtlen hatást nem gyakorló gazdasági rendeltetésű ipari építményeket is.
(2) A Gip építési övezeti jelű területen az (1) bekezdésben foglaltakon kívül az alábbi rendeltetést tartalmazó épület helyezhető el
a) iroda
b) kereskedelmi, szolgáltató, raktár
c) kutatás-fejlesztés
d) energiaszolgáltatási, megújuló energiaforrás műtárgyai.
(3) A Gip építési övezeti jelű területen önálló lakóépület, vagy a gazdasági tevékenységi célú épületen belül szolgálati és tulajdonosi lakás nem alakítható ki
(4) A Gip építési övezeti jelű területen az alábbi melléképítmények nem helyezhetők el
a) épülettől különálló építménynek minősülő kirakatszekrény
b) kerti építmény, pergola
c) háztartási célú kemence, húsfüstölő, zöldségverem
d) állatkifutó
e) trágyatároló
f) szolgáltató automata.
(5) A „telken belüli kötelező fásítás”-sal jelölt területeket tömör, többszintes növényállománnyal, zárt fás állomány létesítésével kell kialakítani. A növényállománynak legalább 50%-ban örökzöld vagy télizöld, lehetőség szerint honos fajokból kell állnia. A „telken belüli kötelező fásítás” az ingatlanok megközelítését biztosító útcsatlakozás és a közmű elhelyezés érdekében megszakítható maximum 10 m szélességben.
19. Különleges beépítésre szánt területek
23. § (1) A K-T építési övezeti jelű különleges beépítésre szánt temető területén
a) csak sírhelyek, urnafal, a temető üzemeltetéséhez szükséges építmények, egyházi építmények, kegyeleti park és parkolóhelyek létesíthetők
b) a temető szabad területeit fásítani kell
c) melléképítményként nem helyezhető el kerti építmény, pergola, háztartási célú kemence, húsfüstölő, zöldségverem, állatkifutó, trágyatároló, siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló, szolgáltató automata, sprinkler tartály és gépház.
(2) A K-Mü építési övezeti jelű különleges beépítésre szánt mezőgazdasági üzemi területen
a) a mezőgazdasági tevékenységhez szükséges építmények, állattartó épületek és az állattartáshoz szükséges egyéb építmények, valamint a meghatározott funkcióval, illetve technológiával összefüggő épületek és azok kiszolgáló létesítményei helyezhetők el
b) kizárólag nem közforgalmú üzemanyagtöltő állomás helyezhető el
c) a „telken belül zöldfelületként megtartandó telekrész”-en műtárgy kivételével építmény nem helyezhető el
d) melléképítményként nem helyezhető el építménynek minősülő kirakatszekrény, kerti építmény, pergola, háztartási célú kemence, szolgáltató automata.
(3) A K-KSZ építési övezeti jelű különleges beépítésre szánt közösségi és szociális területen
a) a rendeltetésszerű használatot szolgáló kereskedelmi, vendéglátó, szolgáltató és szociális épület, szállásférőhely, sport- és szabadidős létesítmények, valamint azok kiszolgáló létesítményei helyezhetők el
b) az építési övezetben elhelyezhető telkenként egy, a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás, a lakófunkció az összes beépített nettó alapterület 20%-át nem haladhatja meg
c) melléképítményként nem helyezhető el húsfüstölő, zöldségverem.
(4) A K-S építési övezeti jelű különleges beépítésre szánt skanzen területen
a) a múzeum kiállítási és bemutató jellegű építményei, hitéleti, oktatási, ismeretterjesztési célú építmények, vendéglátó építmények, a múzeumi rendeltetéssel összefüggő irodai, üzemviteli és tároló épületek, műtárgy állományvédelmi építmények (pl. gázosító), valamint a főrendeltetés működéséhez szükséges gazdasági rendeltetésű épületek helyezhetők el
b) melléképítményként nem helyezhető el hulladéktartály tároló, zöldségverem, siló, ömlesztettanyag-, folyadék- és gáztároló, szolgáltató automata, sprinkler tartály és gépház
c) a templom párkánymagassága és legmagasabb pontja e rendelet hatálybalépésekor meglévő kialakult állapot szerinti.
(5) A K-KSZ és K-S építési övezeten belül az épületek tájba illesztését látványtervvel kell igazolni.
BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK ÖVEZETI ELŐÍRÁSAI
20. Övezetek általános előírásai
24. § (1) Az övezetek lehatárolását az 1. és 2. mellékletet képező szabályozási tervek tartalmazzák, a helyi szabályozással meghatározott paramétereit a 4. melléklet tartalmazza.
(2) A beépítésre nem szánt területeken az építményeket a környezethez (a domborzati és növényzeti adottságokhoz) illeszkedően kell elhelyezni.
(3) Terepszint alatti építmény alapterülete a telek 10 %-át nem haladhatja meg, és legfeljebb 1 szint mély lehet.
(4) A beépítésre nem szánt területeken lévő olyan ingatlanokon, amelyeken e rendelet előírásai alapján építeni nem lehet, de az ingatlan-nyilvántartásban e rendelet hatályba lépéséig a meglévő lakó- és gazdasági épületek lejegyzésre kerültek, vagy jogerős, végrehajtható építési engedéllyel, használatbavételi engedéllyel rendelkeznek, úgy azok adottságként kezelendők; felújíthatók, korszerűsíthetők.
(5) A beépítésre nem szánt területeken a sajátos építményfajták legmagasabb pontja legfeljebb 30 m lehet.
(6) A beépítésre nem szánt területeken a technológiai építmények legmagasabb pontja legfeljebb 25 m lehet.
(7) Beépítésre nem szánt területen a részleges közműellátást kell biztosítani az alábbiak szerint:
a) a villamos energia ellátást közüzemi vagy közcélú szolgáltatással
b) az ivóvíz ellátást közüzemi vagy közcélú szolgáltatással
c) a közterületi csapadékvíz-elvezetést közüzemi vagy közcélú szolgáltatással
d) a szennyvíz tisztítását és elhelyezését egyedi szennyvíztisztító berendezéssel, tisztítómezővel ellátott oldómedencés létesítménnyel vagy időszakos tárolással egyedi zárt szennyvíztárolóban.
21. Közlekedési terület
25. § A Köu övezeti jelű közlekedési területek szabályozási szélességét a szabályozási tervek tartalmazzák.
22. Közműelhelyezési terület
26. § A Közm övezeti jelű közműelhelyezési területen csak a közműellátás céljára szolgáló épület helyezhető el.
23. Zöldterület
27. § (1) A Zkp és Zkk övezeti jellel jelölt közpark, illetve közkert zöldterületek az állandóan növényzettel fedett, a település klimatikus viszonyainak megőrzését, javítását, ökológiai rendszerének védelmét, kedvező esztétikai megjelenését biztosítják, valamint a pihenést, testedzést szolgáló építmények, berendezési tárgyak elhelyezésére szolgál.
(2) A település közigazgatási területén a zöldterületek az alábbi övezetekre tagozódnak:
a) Zkp övezeti jelű közpark zöldterület
b) Zkk övezeti jelű közkert zöldterület
(3) A Zkk övezeti jelű területen a rendeltetésszerű használathoz szükséges építmény és berendezési tárgy helyezhető el, épület nem helyezhető el, terepszint alatti beépítés nem engedélyezett.
(4) A Zkp övezeti jelű területen a rendeltetésszerű használathoz szükséges építmény és berendezési tárgy helyezhető el, továbbá vendéglátó, kulturális, közösségi szórakoztató rendeltetést önállóan vagy vegyesen tartalmazó épület helyezhető el.
(5) A Zkp és Zkk építési övezeti jelű területen az alábbi melléképítmények nem helyezhetők el
a) háztartási célú kemence, húsfüstölő, zöldségverem
b) állatkifutó
c) trágyatároló
d) siló, ömlesztettanyag-, folyadék- és gáztároló
e) szolgáltató automata
f) sprinkler tartály és gépház
g) oltóvíztároló.
(6) A zöldterületen a 4. mellékletben meghatározott legkisebb zöldfelületi arány legalább 1/3-át három szintes növényállománnyal kell kialakítani. Egyszintű növényzet a zöldfelülettel fedett terület legfeljebb felét boríthatja.
(7) A zöldterületek rendeltetésszerű, korlátozás nélküli szabad használatát biztosítani kell.
(8) A zöldterületeknek közútról vagy közterületről közvetlenül – kerekesszékkel és gyermekkocsival is – megközelíthetőnek kell lenniük.
24. Erdőterület
28. § (1) Az Ev, Er, Ee övezeti jelekkel jelölt területek a közigazgatási területen található erdővel borított területek, melyek részben a természeti környezet és különböző környezeti elemek, valamint a település, és egyéb építmények védelmére; részben erdőgazdálkodási célokat, részben közjóléti célokat szolgálnak.
(2) A település közigazgatási területén az erdőterületek az alábbi övezetekre tagozódnak:
a) Ev övezeti jelű védelmi célú erdőterület
b) Er övezeti jelű rekreációs erdőterület
c) Ee övezeti jelű egyéb erdőterület.
(3) Az Ev övezeti jelű területen erdő- és vadgazdálkodási, valamint természetvédelmi rendeltetésű épületeket és berendezési tárgyakat, továbbá ismeretterjesztés szolgáló, épületnek nem minősülő építményeket és berendezési tárgyakat lehet elhelyezni.
(4) Az Er övezeti jelű rekreációs erdőterületen erdő- és vadgazdálkodási, az erdő rendeltetésének megfelelő termelő-szolgáltató tevékenységeket kiszolgáló, valamint rekreációs, pihenést, testedzést szolgáló sport-, továbbá kulturális, hitéleti rendeltetésű, valamint a terület fenntartását szolgáló épületeket és berendezési tárgyakat lehet elhelyezni.
(5) Az Ee övezeti jelű egyéb erdőterületen erdő- és vadgazdálkodási, valamint az erdő rendeltetésének megfelelő termelő-szolgáltató tevékenységeket kiszolgáló épületek és egyéb építmények helyezhetők el.
(6) Az Ev, Er és Ee övezeti jelű erdőterületen az alábbi melléképítmények nem helyezhetők el
a) építménynek minősülő kirakatszekrény,
b) állatkifutó,
c) trágyatároló,
d) ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló,
e) szolgáltató automata.
f) sprinkler tartály és gépház.
(7) Az Ev, Er és Ee övezeti jelű erdőterületen egyéb építményként elhelyezhető magasles, erdei kilátó legmagasabb pontja a 4. melléklettől eltérően 15 m lehet.
(8) Az időszakos záportározó árvízszintje által meghatározott hatásterületen fekvő ingatlanok
a) korlátozott használattal (építési lehetőség nélkül) művelhetők
b) tulajdonosait elöntés esetén kártérítés illeti meg
(9) Erdőtelepítés és erdőfelújítás során valamennyi erdőterületen a termőhelyi adottságoknak megfelelő honos, a környezeti feltételekhez alkalmazkodni képes fafajok telepítendők, illetve a természet- és környezetkímélő gazdálkodási módszerek alkalmazandók. Erdőterületen kizárólag az erdőműveléssel összefüggő, illetve az erdőtelepítés jövőbeli lehetőségét megőrző területhasználat folytatható.
25. Kertes mezőgazdasági terület
29. § (1) Az Mk övezeti jelű kertes mezőgazdasági terület alapvetően kisüzemi vagy családi használatú telkekből áll, amely jellemzően kert, szőlő vagy gyümölcsös művelési ágban szerepel az ingatlan-nyilvántartásban.
(2) A 720 m2-nél kisebb telken épületet elhelyezni nem szabad.
(3) A 720-1500 m2 közötti területnagyságú telken a mezőgazdasági művelés célját szolgáló egy rendeltetési egységet tartalmazó egy gazdasági épület és egy pince helyezhető el.
(4) Az 1500 m2 területnagyságot meghaladó telken az alábbi épületek helyezhetők el
a) a mezőgazdasági géptárolás, a növénytermesztés, az állattartás, az állattenyésztés és a halgazdálkodás, továbbá az ezekkel kapcsolatos termék feldolgozására, tárolására és árusítására szolgáló,
b) a mezőgazdasággal összefüggő lakó vagy szállásjellegű,
c) a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó,
d) hitéleti.
(5) Mk övezeti jelű területen egy lakó rendeltetésű épület helyezhető el az alábbi feltételek együttes teljesülése esetén
a) a telek nagysága az egy hektárt meghaladja
b) egy rendeltetési egységet tartalmaz
c) a lakó rendeltetésű épület bruttó alapterülete legfeljebb 150 m2
d) a közműellátás biztosított.
(6) Mk övezeti jelű területen elhelyezhető lakó és szállásjellegű épület legnagyobb párkánymagassága 4,5 m, legmagasabb pontja 9,0 lehet.
(7) Mk övezeti jelű területen az alábbi melléképítmények nem helyezhetők el
a) építménynek minősülő kirakatszekrény
b) építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop
c) szolgáltató automata.
(8) Az Mk0 övezeti jelű területen épületet elhelyezni nem lehet, azon csak a nyomvonal jellegű építmények és műtárgyaik helyezhetők el a külön jogszabályok keretei között.
26. Általános mezőgazdasági terület
30. § (1) Az Má övezeti jelű általános mezőgazdasági terület alapvetően az árutermelő célt szolgáló telkekből áll, melyek a mezőgazdasági termelés, a növénytermesztés, az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és terménytárolás igényeit egységesen szolgálják.
(2) A 720-1500 m2 közötti területnagyságú telken a mezőgazdasági művelés célját szolgáló egy rendeltetési egységet tartalmazó egy gazdasági épület és egy pince helyezhető el.
(3) Az 1500 m2 területnagyságot meghaladó telken az alábbi épületek helyezhetők el
a) a mezőgazdasági géptárolás, a növénytermesztés, az állattartás, az állattenyésztés és a halgazdálkodás, továbbá az ezekkel kapcsolatos termék feldolgozására, tárolására és árusítására szolgáló,
b) a mezőgazdasággal összefüggő lakó vagy szállás jellegű,
c) a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó,
d) hitéleti,
e) nevelési, alapfokú oktatási, szakmai továbbképzést biztosító oktatási.
(4) Má övezeti jelű területen egy lakó rendeltetésű épület helyezhető el az alábbi feltételek együttes teljesülése esetén
a) a telek nagysága a két hektárt meghaladja
b) egy rendeltetési egységet tartalmaz
c) a lakó rendeltetésű épület bruttó alapterülete legfeljebb 150 m2
d) a közműellátás biztosított.
(5) Má övezeti jelű területen elhelyezhető lakó és szállásjellegű épület legnagyobb párkánymagassága 4,5 m, legmagasabb pontja 9,0 lehet.
(6) Má övezeti jelű területen az alábbi melléképítmények nem helyezhetők el
a) építménynek minősülő kirakatszekrény
b) építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop
c) szolgáltató automata.
(7) Az Má-0 övezeti jelű, időszakos záportározó árvízszintje által meghatározott hatásterületen fekvő ingatlanok
a) korlátozott használattal (építési lehetőség nélkül) művelhetők
b) tulajdonosait elöntés esetén kártérítés illeti meg.
27. Tájgazdálkodási mezőgazdasági terület
31. § (1) Az Mt övezeti jelű tájgazdálkodási mezőgazdasági terület a táji-, természetvédelmi okokból érzékeny, védendő mezőgazdasági terület.
(2) Az Mt övezeti jelű területen:
a) extenzív jellegű, természet-, ill. környezetkímélő gazdálkodás folytatandó,
b) nem folytatható olyan tevékenység, ill. nem helyezhető el olyan létesítmény, amely a jelenlegi állapotot rontja, a meglévő természetes és természetközeli növényállományt (gyepek, ligetek, facsoportok), élőhelyeket, ökoszisztémákat és egyéb természeti képződményeket veszélyezteti,
c) a kialakult tájhasználatot megváltoztatni kizárólag a természeti állapothoz közelítés érdekében szabad.
(3) Az Mt övezeti jelű területen lakó rendeltetésű épület nem helyezhető el.
(4) Az Mt övezeti jelű területek birtoktestbe bevonhatók, de birtokközpont nem alakítható ki rajtuk.
(5) A 720-1500 m2 közötti területnagyságú telken a mezőgazdasági művelés célját szolgáló egy rendeltetési egységet tartalmazó egy gazdasági épület helyezhető el.
(6) Az 1500 m2 területnagyságot meghaladó telken az alábbi épületek helyezhetők el
a) a természeti értékek bemutatását, ismeretterjesztését szolgáló építmények
b) a gyepterületek fenntartását szolgáló gazdasági épületek, építmények.
(7) Mt övezeti jelű területen az alábbi melléképítmények nem helyezhetők el
a) építménynek minősülő kirakatszekrény
b) építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop
c) szolgáltató automata
d) spinkler tartály és gépház.
28. Vízgazdálkodási terület
32. § (1) A V-1 övezeti jelű vízgazdálkodási területen vízgazdálkodással, vízkár-elhárítással és természetvédelemmel kapcsolatos területhasználatnak megfelelő létesítmények helyezhetők el.
(2) A V-2 övezeti jelű (Deregélyi tározó) vízgazdálkodási területen a vízgazdálkodással, vízkár-elhárítással és természetvédelemmel, rekreációval, horgászattal kapcsolatos területhasználatnak megfelelő létesítmények helyezhetők el.
(3) A hirtelen érkező, nagy mennyiségű csapadékvíz visszatartására és ártalommentes levezetése érdekében létesítendő csapadékvíz-tározók a szabályozási terven V-cs övezeti jellel jelöltek. A csapadékvíz tározóban összegyűjtött csapadékvíz elvezetésére – a belterületi ingatlanokon, vízelvezetési szolgalmi joggal – létesülő árkon az átereszeket a vízjogi engedélyben meghatározott módon kell kialakítani, melynek nyomvonalát és helyét a szabályozási terv a „telek be nem építhető része”-ként tartalmazza.
(4) Az időszakos záportározó árvízszintje által meghatározott hatásterületen „telken belül zöldfelületként megtartandó telekrész”-el jelölt meglévő növényállomány megőrzéséről gondoskodni kell.
29. Különleges beépítésre nem szánt terület
33. § A Kb-T övezeti jelű különleges beépítésre nem szánt temető területén
a) csak sírhelyek, urnafal, a temető üzemeltetéséhez szükséges építmények, egyházi építmények, kegyeleti park és parkolóhelyek létesíthetők
b) a temető szabad területeit fásítani kell.
TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK
30. Az építmények anyaghasználatára vonatkozó követelmények
34. § (1) Az épületek anyaghasználata nem lehet eltérő a településen használt természetes és hagyományos építési anyagoktól.
(2) Épületek homlokzatképzése és a tetőhéjalása, valamint más műtárgyak nem lehetnek rikító, a környezetüktől kirívó színűek. Egy épületen csak egymással harmonikus egységet alkotó, azonos színcsaládba tartozó színek alkalmazhatók. Fényes, ragyogó, tükröződő felület az épületeken nem alkalmazható.
(3) Hullámpala tető nem létesíthető.
(4) Az (1) és (2) bekezdés előírásaitól eltérni főépítészi szakmai konzultáció alapján, egyedi elbírálás keretében lehet.
31. Kerítésre vonatkozó előírások
35. § (1) Lakóterület, településközponti vegyes terület, különleges terület építési övezetben sarok és közbenső telken a közterület vagy magánút felé eső telekhatáron létesítendő kerítés magassága legfeljebb 1,8 méter lehet. A szomszédos telkek felé eső kerítés magassága legfeljebb 2,5 méter lehet, de tömör kerítés 2 méteres magasság felett nem létesíthető.
(2) Gazdasági terület építési övezetben a közterület vagy magánút felé eső telekhatár mentén legfeljebb 2 méter magas kerítés építhető. A szomszédos telkek felé eső kerítés magassága legfeljebb 2,5 méter lehet, de tömör kerítés 2 méteres magasság felett nem létesíthető.
32. Mobil építmények elhelyezésére vonatkozó előírások
36. § A település közigazgatási területén mobil építmények főépítészi szakmai konzultáció alapján, egyedi elbírálás keretében helyezhetők el.
33. Az egyes területekre vonatkozó településképi követelmények
37. § (1) Falusias lakóterületen, településközpont vegyes területen, különleges területen, kertes és általános mezőgazdasági területen, valamint erdőterületen az épületeket magastetővel (25 - 45o) kell megépíteni. Alacsony hajlásszögű tető (5-25 o) a tető vetületének legfeljebb 30%-án alkalmazható. Ettől eltérni főépítészi szakmai konzultáció alapján, egyedi elbírálás keretében lehet.
(2) Településközpont vegyes területen, ipari gazdasági területen, valamint a különleges területen nagy fesztávú térlefedések esetén a funkcióhoz igazodó alacsony hajlásszögű tető, vagy lapostető is építhető, azonban az összkép harmonikus-esztétikus megjelenésére ügyelni kell.
(3) Ipari gazdasági területen az épületek tömegformálását, tetőidomát, tetőhajlásszögét, valamint a tetőfedés anyagát, szerkezetét úgy kell kialakítani, hogy az önmagában esztétikus, valamint környezetével harmonikus legyen.
(4) Kertes mezőgazdasági területen a homlokzati architektúra illeszkedjen a szőlőhegyi területek hagyományos elemeihez, a homlokzaton természetes anyagokat kell használni, a színezés a természetes földszínek pasztell színárnyalata lehet.
(5) Az Mk övezeti jelű területen látszó acélvázas szerkezetet elhelyezni nem lehet.
34. Az egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére vonatkozó településképi követelmények
38. § (1) A település energiaellátásának nyomvonalas létesítményei elhelyezésénél törekedni kell a felszín alatti elhelyezésre.
(2) A település ellátásához szükséges közmű műtárgyak (transzformátor, kapcsolószekrény, gáznyomás szabályozó, szennyvízátemelő) a közterület látványát nem zavaró módon, növényzettel takartan helyezhetők el.
35. A cégérekre, cég- és üzletjelzésekre és egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények
39. § (1) Saját cégfelirat és cégér épületenként csak egy-egy helyezhető el, minden esetben az épület architektúrájához igazodóan, a homlokzati felületen vagy arra merőlegesen. A falra merőleges cégér felülete nem haladhatja meg a 0,7 m2-t.
(2) A cégérek, cégtáblák, üzletfeliratok felülete rikító színű, káprázást okozó vagy fényvisszaverő kialakítású nem lehet, az összképben zavaró hatás nem engedhető meg.
(3) Közmű, hírközlési berendezés és klímaberendezés kültéri egysége, gáznyomás-szabályozó, gázmérő és gázvezeték az épületek homlokzatán közterületről látható módon nem helyezhetők el.
(4) Napelemes panel, napkollektor csak az épület tetőszerkezetére építve csak a tetősíkjába illeszkedő módon helyezhető el.
(5) Új épület és jelentős átalakítással, bővítéssel történő építés elektromos bekötése csak földkábellel csatlakozhat a gerincvezetékhez.
TELEPÜLÉSKÉP-ÉRVÉNYESÍTÉSI ESZKÖZÖK
36. Településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció
40. § (1) A településkép védelme érdekében a tulajdonos, építtető, beruházó vagy tervező (továbbiakban együtt kérelmező) kérelmére az önkormányzat a településtervek tartalmáról és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint a településképi követelményekről tájékoztatást ad és a kérelem beérkezéstől számított 8 napon belül szakmai konzultációt biztosít.
(2) A kérelem elektronikus formában nyújtható be az önkormányzat részére.
(3) A szakmai konzultáció felelőse az önkormányzati főépítész.
(4) A szakmai konzultációról jegyzőkönyvet kell készíteni, mely rögzíti a szakmai konzultáció megtörténtét, a településképi követelmények érvényesülésére vonatkozó javaslatokat, valamint az önkormányzati főépítész nyilatkozatát.
(5) A kérelemnek az alábbiakat kell tartalmaznia:
a) a tervezett tevékenység helyszíne (utca, házszám, helyrajzi szám)
b) a tervezett tevékenység bemutatása,
c) kötelező konzultáció, engedélyköteles vagy egyszerű bejelentési eljárás köteles beruházás esetén az építészeti-műszaki tervdokumentáció településképi megjelenést tartalmazó munkarészei, fotódokumentáció, településképi arculat bemutatása.
(6) Kezdeményezhető a szakmai konzultáció
a) a tervezés kezdeti szakaszában épület építési, bővítése, épülettömeg megváltoztatása esetén
b) meglévő épület utcai homlokzatának megváltoztatása (átalakítás, színezés, nyílászáró-csere) előtt
c) általános településképi követelményektől való egyedi eltérés esetén.
(7) Kötelező a szakmai konzultáció
a) engedélyköteles vagy egyszerű bejelentési eljárás köteles beruházás esetén
b) mobil építmények tervezése, elhelyezése esetén
c) szolgáltató automata elhelyezése esetén
d) a tetőhajlásszögre való előírásoktól való eltérés esetén
e) sajátos építmények, műtárgyak és technológiai építmények tervezése esetén.
37. Településképi bejelentési eljárás
41. § (1) Szenna Községi Önkormányzat Képviselő-testülete által átruházott hatáskörben a polgármester településképi bejelentési eljárást folytat le építmény rendeltetésének módosítása és rendeltetési egységei számának megváltoztatása esetén.
(2) A településképi bejelentési eljárás a kérelmező, építtető, tervező (a továbbiakban: bejelentő) kérelmére indul.
(3) A polgármester a véleményét az önkormányzati főépítész szakmai véleményének figyelembe vételével adja meg.
(4) A kérelmet a 6. melléklet szerinti formanyomtatványon elektronikus úton vagy- természetes személy esetén - papír alapon kell benyújtani.
(5) A kérelemhez mellékelni kell a településképi követelményeknek való megfelelést igazoló építészeti műszaki, illetve egyéb tervet, továbbá rendeltetésváltozás esetén a rendezési terv rendeltetésekre vonatkozó követelményeinek való megfelelést igazoló építészeti-műszaki tervet.
(6) A polgármester a főépítész szakmai véleménye alapján a településképi bejelentési eljárásban a településképi illeszkedés, illetve a településképi szabályoknak megfelelés vizsgálatakor a tevékenység tudomásulvételéről vagy megtiltásáról szóló döntés kialakítása során az alábbi szempontokat veszi figyelembe:
a) a kialakult településszerkezetnek és telekszerkezetnek való megfelelőség,
b) a tervezett építési tevékenység utcaképi illeszkedése,
c) a tervezett rendeltetés-változás a szomszédos és a környező beépítés településképi sajátosságaihoz való illeszkedése, azok, valamint a határoló közterületek rendeltetésszerű és biztonságos használatát indokolatlan mértékben történő zavarása, illetve korlátozása.
38. Településképi kötelezés, településkép-védelmi bírság
42. § (1) Szenna Községi Önkormányzat Képviselő-testülete által átruházott hatáskörben a polgármester az alábbi esetekben figyelmeztetést tartalmazó döntést hoz a jogszabálysértés megszüntetésére, melyben a jogszabálysértés mértékéhez igazodó határidőt biztosít:
a) e rendeletben foglalt településképi követelmények megsértése
b) e rendeletben foglalt elhelyezhető és tiltott rendeltetésekre vonatkozó szabályok megsértése
c) szakmai konzultáció jegyzőkönyvében foglaltaktól eltérően
d) településképi bejelentés tudomásul vételéről szóló döntésben foglaltaktól eltérően
e) településképi bejelentési eljárás lefolytatása nélkül kezdték meg a tevékenységet.
(2) A polgármester a hatósági döntésben megállapított határidőre történő nem teljesítés esetén településképi kötelezésben az ingatlan tulajdonosával szemben településkép-védelmi bírságot szab ki. A kiszabható bírság legkisebb összege 200.000 Ft.
(3) A településképi bírságot Szenna Község Önkormányzatának bírságszámlájára kell befizetni. A bírság befizetésének határideje a kiszabástól számított 30 nap. 200.000 forint összeget meghaladó bírság esetén kérelemre a képviselő-testület legfeljebb 12 havi részletfizetési kedvezmény adhat.
HELYI VÉDELEM
39. A helyi védelem feladata, általános szabályai, önkormányzati kötelezettségek
43. § (1) A helyi védelem feladata
a) az épített örökség meghatározása, számbavétele
b) az épített örökség védetté nyilvánítása, nyilvántartása
c) az épített örökség megőriztetése
d) az épített örökség a lakossággal történő megismertetése.
(2) A helyi védelem alá helyezést vagy megszüntetést bármely természetes vagy jogi személy kezdeményezheti írásban Szenna község polgármesterének benyújtott levélben az alábbiak benyújtásával:
a) az épített érték pontos helyének megjelölése (utca, házszám, helyrajzi szám)
b) a védelem jellegével kapcsolatos javaslat, indoklás
c) fotódokumentáció
d) értékvizsgálat.
(3) A helyi védelem alá helyezésről illetve annak megszüntetéséről a polgármester előterjesztésére a képviselő-testület e rendelet módosításával dönt.
(4) A helyi védelemben részesítés vagy a védelem megszüntetésének tényét a jogorvoslati lehetőségek közlésével a helyben szokásos módon közzé kell tenni, erről írásban értesíteni kell:
a) az ingatlan tulajdonosát
b) a védetté nyilvánításra vagy annak megszüntetésére javaslatot tevőt.
(5) Az önkormányzat jegyzője a rendelet hatálybalépésétől számított 15 napon belül kezdeményezi az ingatlanügyi hatóságnál a védelem alá helyezés vagy a védettség megszüntetésének jogi jellegként való bejegyzését.
(6) Tilos a helyi művi érték elemeinek veszélyeztetése, megrongálása, megsemmisítése.
(7) A helyi védelem megszüntetése csak a védett érték megsemmisülése, reális költségen (az épület összértékének 20%-át meghaladó mértékű) helyre nem állítható károsodása, életveszélyes állapot megszüntetése és a védett érték megszüntetéséhez fűződő jelentős közérdek esetén kezdeményezhető. A védett érték bontására csak a védettség megszüntetését követően kerülhet sor.
40. Az egyedi védelemhez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek
44. § (1) A védett helyi értékeket rendeltetésének megfelelő célra kell használni úgy, hogy a használat az érték fennmaradását ne veszélyeztesse.
(2) A védett helyi érték jókarban tartása, állapotának védelme a tulajdonos kötelezettsége. A védett érték károsodása esetén a tulajdonosnak helyrehozatali kötelezettsége van.
(3) Helyi védelem alatt álló művi érték esetén a védettség nem zárja ki az érték korszerűsítését, átalakítását, bővítését, de az eredeti karakterét meg kell tartani az alábbiak szerint:
a) a felújításnál az eredeti értéket meg kell tartani, illetve visszaállítani,
b) a jókarban tartás keretében nem végezhető az érték sérülésével, roncsolásával és építészeti érték megváltoztatásával járó beavatkozás,
c) az épület részleges bontása csak akkor lehetséges, ha a védettséget hordozóérték nem sérül.
EGYÉB RENDELKEZÉSEK
41. Naperőmű létesítés céljából korlátozottan igénybe vehető terület övezete által érintett területekre vonatkozó előírások
45. § A naperőmű létesítése céljából korlátozottan igénybe vehető terület övezete által érintett területeket a 7. melléklet tartalmazza.
46. § A naperőmű létesítés céljából korlátozottan igénybe vehető terület övezete által érintett területen – a háztartási méretű kiserőművek kivételével – naperőmű nem létesíthető.
42. Új beépítésre szánt területek
47. § Az új beépítésre szánt területeket és a csereterületeket az 8. melléklet tartalmazza.
43. Biológiai aktivitásértékre vonatkozó előírások
48. § A biológiai aktivitásérték (BIA) fenntartásához igénybe vett területeket a 9. melléklet tartalmazza.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
49. § Hatályát veszti a Szenna Helyi Építési Szabályzatáról szóló 3/2007. (II. 24.) önkormányzati rendelet.
50. § Hatályát veszti a településkép védelméről és alakításáról szóló 17/2017 (XII.29.) önkormányzati rendelet.
51. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.