Lábod Község Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2017 (XII.25.)

önkormányzati rendelete a településkép védelméről

Hatályos: 2018. 01. 01

Lábod Község Önkormányzata Képviselő-testületének

15/2017. (XII. 25.) önkormányzati rendelete

a településkép védelméről



Lábod Község Önkormányzatának Képviselőtestülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdés a) - h) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a településképi koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012.(XI.18.) Korm. rendelet 9. mellékletében biztosított véleményezési jogkörében eljáró államigazgatási szervek és a településfejlesztéssel, településrendezéssel és a településkép érvényesítéssel összefüggő partnerségi egyeztetés szabályairól szóló 8/2017.(VIII.1.) önkormányzati rendeletben felsorolt partnerek véleményének kikérésével a következőket rendeli el: 


  1. FEJEZET

Bevezető rendelkezések


  1. A rendelet célja, hatálya és alkalmazása


1. §

E rendelet célja Lábod Község sajátos településképének társadalmi bevonás és konszenzus által történő védelme és alakítása

a) a helyi művi értékek egyedi védelmének (a továbbiakban: helyi védelem) meghatározásával, a védetté nyilvánítás és a védelem megszűntetés szabályozásával

b) a településképi szempontból meghatározó területek meghatározásával, a településképi eljárás szabályozásával

c) a településképi követelmények meghatározásával

d) a településképi kötelezés és a településképi bírság alkalmazásával.

e) a településképi önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer alkalmazásával.

   

2. §

A helyi védelem célja Lábod településképe és történelme szempontjából meghatározó építészeti örökség kiemelkedő értékű elemeinek védelme és jellegzetes karakterének a jövő nemzedékek számára történő megóvása.


3. §

A településképi szempontból meghatározó területek megállapításának célja

a) a különböző rendeltetésű és használatú területek karakterének meghatározása

b) a sajátos karakterjegyek megőrzése, egyedi szabályozása. 

4 .§

E rendelet hatálya Lábod Község közigazgatási területére terjed ki.


5. §

E rendelet alkalmazásában használt fogalmak 

művi érték: a település jellegzetes, értékes, illetve hagyományt őrző, építészeti  arculatot, települési karaktert meghatározó

  1. épület, építmény
  2. kapu, kerítés
  3. szobor, képzőművészeti alkotás

                   

  1. FEJEZET

HELYI VÉDELEM


2. A helyi védelem feladata, általános szabályai,

önkormányzati kötelezettségek

6. §

(1) A helyi védelem alatt álló művi érték a nemzeti közös kulturális kincs része, ezért fenntartása, védelmével összhangban lévő használata és bemutatása közérdek.


(2) A helyi védelem feladata

a)  az épített örökség meghatározása, számbavétele

b) védetté nyilvánítása, nyilvántartása

c) az épített örökség megőriztetése

d) a nyilvánossággal történő megismertetése.


(3) Helyi védelem alatt állnak e rendelet 1. mellékletében felsorolt, illetve térképen ábrázolt művi értékek.


(4) A helyi védelem alá helyezést vagy megszűntetést bármely természetes vagy jogi személy kezdeményezheti írásban Lábod polgármesterének benyújtott levélben a védelem alá helyezés vagy megszüntetés megjelölésével és rövid indoklásával.  


(5) A védelem alá helyezésről a polgármester előterjesztésére a képviselőtestület dönt, a védelem tárgyáról készült értékvizsgálat alapján.


(6)  A helyi védelemben részesítés vagy a védelem megszűntetésének tényét a jogorvoslati lehetőségek közlésével a helyben szokásos módon közzé kell tenni, erről írásban értesíteni kell:

a) az ingatlan tulajdonosát

b) a védetté nyilvánításra vagy annak megszűntetésére javaslatot tevőt.


(7) A helyi védett művi értéket az önkormányzat erre a célra készített táblával megjelölheti.


(8) Tilos a helyi művi érték elemeinek veszélyeztetése, megrongálása, megsemmisítése.


(9) A helyi védelem megszűntetése csak a védett érték megsemmisülése, reális költségen helyre nem állítható károsodása, életveszélyes állapot megszűntetése és a védett érték megszűntetéséhez fűződő jelentős közérdek esetén kezdeményezhető. A védett érték bontására csak a védettség megszűntetését követően kerülhet sor.


  1. Az egyedi védelem meghatározása


7. §

(1) Az egyedi védelem Lábod jellegzetes, értékes, illetve hagyományt őrző építészeti arculatát, településkarakterét meghatározó helyi művi értékekre terjed ki, amelyek e rendelet 1/a. mellékletében felsoroltak, 1/b. és 1/c. mellékletében térképen ábrázoltak.


(2) A védelem kiterjed a művi értékek anyaghasználatára, tömegformálására, homlokzati kialakítására. 


(3) A helyi védelem alatt álló művi értékek nyilvántartásáról az önkormányzat - a jegyző közreműködésével - gondoskodik. A nyilvántartás alapja a hivatal által vezetett törzskönyv, amely tartalmazza

  1. a védett érték megnevezését
  2. a pontos helyét, helyrajzi számát
  3. a tulajdonos, kezelő, használó megnevezését
  4. a védelemre javaslatot tevő nevét
  5. a védelem indoklását
  6. a védett érték fotóit
  7. a védelmet megállapító rendelet számát.


  1. Az egyedi védelemhez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek


8. §

(1)  A védett helyi művi értéket a rendeletetésének megfelelő célra kell használni. A használat az érték fennmaradását nem veszélyeztetheti.


(2) A védett helyi művi érték jó karban tartása, állapotának védelme a tulajdonos kötelessége. A védett érték károsodása esetén a tulajdonosnak helyrehozatali kötelezettsége van.


(3) A védett helyi művi érték tulajdonosa az érték megóvása érdekében kérheti az önkormányzat anyagi támogatását.


(4) Helyi védelem alatt álló épület esetén a védettség nem zárja ki az épület korszerűsítését, átalakítását, bővítését, de az épület eredeti karakterét meg kell tartani, az alábbiak szerint:

  1. A bővítést az eredeti épület értékeinek, karakterének tiszteletben tartásával kell megoldani. A tetőtér beépítésénél nem alkalmazható a tető síkjából kiugró ablak.  
  2. A felújításnál az eredeti értékeket meg kell tartani, illetve visszaállítani.
  3. Oromfalas épület bővítése az utcai homlokzattól legalább 5 m-rel hátrahúzott oldalszárnnyal lehetséges, az eredeti épületnél nem magasabb párkány- és gerincmagassággal.
  4. Az épületen reklám, hirdetés nem helyezhető el, kivéve cégért és cégfeliratot, de az az építészeti tagozatot nem takarhatja és a homlokzat harmonikus egységét nem ronthatja.
  5. Az épületen épületgépészeti berendezés kültéri egysége közterületről láthatóan, valamint az építészeti értéket zavaró módon nem helyezhető el.
  6. A jó karban tartás keretében nem végezhető az érték sérülésével, roncsolásával és építészeti érték megváltozatásával járó beavatkozás.
  7. Az épület részleges bontása csak akkor lehetséges, ha a védettséget hordozó érték nem sérül.


(5) A helyi védelem alatt álló épület tulajdonosa, kezelője, használója adókedvezményben vagy -mentességben részesíthető, melyeknek mértékét a helyi adókról szóló önkormányzati rendeletben kell megállapítani. 


  1. FEJEZET


A TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK


  1. A településképi szempontból meghatározó területek megállapítása


9. §

A településképi szempontból meghatározó területek e rendelet 2. mellékletében szereplő térképen ábrázoltak.

  1. lakóterület

aa) falusias lakóterület (Kossuth L. u., Hosszúfalvi u., Kis-Lábod, Erzsébet puszta)

ab) kertvárosias lakóterület (Ady E. u., Táncsics u., Hunyadi u., Bercsényi u., Rákóczi u., Petőfi u., Sport u., Mező u.)

  1. intézményterület
  2. gazdasági terület
  3. jelentős zöldfelület (közpark, temető).
  4. mezőgazdasági és erdőterület


  1. FEJEZET

A TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK


  1. Építmények anyaghasználatára vonatkozó építészeti követelmények


10.§

(1) Az épületek anyaghasználata nem lehet eltérő a településen hagyományosan használt építőanyagoktól.

(2) A homlokzatképzés és a tetőhéjalás nem lehet rikító színű.

(3) Az épületek tetőhéjalása nem lehet hullámpala, műanyag hullámlemez, bitumenes lemez, bitumenes zsindely.



7. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó

területi és egyedi építészeti követelmények


Lakóterület

11. §

(1) Az épületeket a kialakult állapotnak megfelelően lehet telepíteni és a hagyományos építészeti karakternek megfelelően kell kialakítani. 

(2) Az utcai előkert mérete azonos lehet legyen az épület környezetében levő utcaszakaszon jellemző előkertekkel.

(3) A lakóépületeket szimmetrikus magastetővel lehet megépíteni 35-45o tetőhajlásszöggel, a beépítési magasságot a helyi építési szabályzat határozza meg. A tetőfelépítmény a tetősík legfeljebb 30%-át foglalhatja el.   Kis lejtésű tető a tető vetületének legfeljebb 20%-án alkalmazható. A tetőfedés anyaga kerámiacserép, vagy azzal színben megegyező betoncserép, cserép mintázatú fémlemez lehet.

(4) A homlokzati architektúra illeszkedjen a település hagyományos elemeihez, a homlokzaton természetes anyagokat (vakolat, fa, tégla, kő, beton, műkő) lehet használni, a színezés a természetes földszínek pasztell színárnyalata lehet.

(5) A melléképületeket a főépület utcai takarásában kell elhelyezni, ahhoz illeszkedő tömegformálással és anyaghasználattal.

(6) A kerti építményeket a lakóház utcai homlokzati síkjától legalább 3 m-rel hátrafelé kell elhelyezni.

(7) Az utcai kerítés magassága legfeljebb 1,5 m lehet, legalább 40%-ban áttört kialakítású kell legyen. Kerítésként legfeljebb 1,5 m magas élősövény is alkalmazható áttört kapukkal.

(8) Lakótelkenként egy kocsibehajtó létesíthető.

(9) A kertek első részét díszkertként kell kialakítani és fenntartani. A fás szárú növények közül a gyümölcsfákon kívül őshonos fafajokat kell ültetni.



Intézményterület

12. §

(1) Az épületeket jellemzően szimmetrikus magastetővel kell kialakítani, attól eltérni legfeljebb a tető vetületének 20%-án lehet.

(2) A homlokzaton természetes anyagokat (vakolat, fa, tégla, beton, műkő) kell használni. A homlokzatszínezés a természetes földszínek pasztell árnyalata lehet. 

(3) A középületek kertjeit kertépítészeti terv alapján kell kialakítani. 


Gazdasági terület

13. §

(1) Az építmények homlokzatain és tetőin természetes földszíneket kell alkalmazni.

(2) Telken belül a kerítések mentén háromszintű (fű, cserje, fa) növényültetés alkalmazható, legalább a kerítéshossz 60%-án.  


Jelentős zöldfelület (közpark, temető)

14.§

(1) A területen csak egy szintes, magastetős épületek létesíthetők.

(2) A homlokzaton természetes anyagokat (vakolat, fa, tégla, beton, műkő) kell használni.

(3) Telken belül három szintű növényültetést kell alkalmazni.




Mezőgazdasági és erdőterület

15. §

(1) Az épületek elhelyezésénél a tájba illesztésre és takarásra őshonos fafajokat kell alkalmazni. 

(2) Dombgerincre nem helyezhető épület.

(3) Az építmények homlokzatain és tetőin természetes földszíneket kell alkalmazni.

(4) Csak áttört, lábazat nélküli kerítés építhető.


  1. Az egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése


16. §

(1) A település energiaellátásának nyomvonalas létesítményei elhelyezhetők, de törekedni kell a felszín alatti elhelyezésre.

(2) A település ellátásához szükséges közmű műtárgyak (transzformátor, kapcsolószekrény, gáznyomás szabályozó, szennyvízátemelő) a közterület látványát nem zavaró módon, növényzettel takartan helyezhetők el.

(3) A településkép védelme szempontjából kiemelt, a 3. mellékletben térképen ábrázolt területen

a) a sajátos építmények (víztorony, hírközlési átjátszó torony, antenna) 10 m-nél nem lehetnek magasabbak

b) az energiaellátás és a vezetékes hírközlés nyomvonalas létesítményeit föld alatt kell elhelyezni

c) reklám és reklámhordozó nem helyezhető el

d) a kültéri világítást lefelé világító lámpatestekkel kell megoldani

e) talajszintre épített fényvető, reflektor csak akkor helyezhető el, ha fényét csak a megvilágítandó felületre vetíti. 


9. A reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények


17. §

(1) A település közigazgatási területén reklámok és reklámhordozók elhelyezése, közzététele a településkép védelméről szóló törvény(1) és annak reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló Kormányrendelet(2), illetve e rendelet előírásainak megfelelően lehetséges.   

(2)Közterületi utcabútor nem használható hirdetési célokra.

(3) Közművelődési célú hirdetés a település meglevő információs táblarendszerével azonos formában készült táblán helyezhető el.

(4) Települési rendezvény közterületi hirdetésére egyedi térkompozíció, molinó, reklámhordozó átmeneti időre elhelyezhető.

(5) Saját cégfelirat és cégér épületenként csak egy-egy helyezhető el, minden esetben az épület architektúrájához igazodóan, a homlokzati felületen vagy arra merőlegesen.  A falra merőleges cégér felülete nem haladhatja meg a 0.4 m2-t. 

(6) Reklám és reklámhordozó nem helyezhető el a településkép védelme szempontjából kiemelt területen.


10. Az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó

településképi követelmények


18. §

(1) Közmű, hírközlési berendezés és klímaberendezés kültéri egysége, gáznyomás-szabályozó, gázmérő és gázvezeték az épületek homlokzatán közterületről látható módon nem helyezhető el.

(2) Napelemes panel, napkollektor csak az épület tetősíkján helyezhető el, a tetősíkkal azonosan. Az utcai tetőfelületen nem helyezhető el napelem, napkollektor, kivéve ha műszakilag másképp nem megoldható. 

(3) Új épület és jelentős átalakítással, bővítéssel történő építés elektromos bekötése csak földkábellel csatlakozhat a gerincvezetékhez.


  1. FEJEZET

SZAKMAI KONZULTÁCIÓ


11. Rendelkezés a szakmai konzultációról


19. §

(1) Lábod Község polgármestere postai vagy elektromos levélben benyújtott kérelemre a beérkezéstől számított 8 napon belül településképi követelményekről tájékoztatást ad és e rendelet szabályai szerint szakmai konzultációt biztosít.

(2) Kezdeményezhető szakmai konzultáció 

  1. a tervezés kezdeti szakaszában épület építése, bővítése, épülettömeg megváltoztatása esetén
  2. meglevő épület utcai homlokzatának megváltoztatása (átalakítás, színezés, nyílászáró-csere) előtt
  3. minden új reklámhordozó vagy reklám kialakítása előtt.

(3) Kötelező a szakmai konzultáció

  1. a településképet befolyásoló építési tevékenység
  2. helyi védelem alatt álló épületen tervezett építési tevékenység
  3. közterületi reklám és reklámhordozó elhelyezése

      esetén.

(4) A szakmai konzultáció felelőse a polgármester, a helyszíne a közös önkormányzati hivatal.


  1. FEJEZET

TELEPÜLÉSKÉPI VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS


12. A véleményezési eljárással érintett építmények köre


20. §

(1) Településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni az építési engedélyezési eljárást megelőzően, amennyiben az épület, építmény

            a) helyi védelem alatt áll

            b) közterületről látható

c) közterületre tervezett.

(2) A polgármester a véleményét önkormányzati főépítész véleményére alapozza.


13. A véleményezési eljárás részletes szabályai


21. §

(1) A településképi véleményezési eljárás az építtető kérelmére indul. A kérelmet Lábod Község polgármesteréhez kell benyújtani, a vonatkozó Kormányrendeletnek(3) megfelelő tartalommal és formátumban.

(2) A településképi vélemény kialakításának szempontjai

            a) a településképi követelmények betartása

            b) a szakmai konzultáció javaslatainak betartása.


VII. FEJEZET

TELEPÜLÉSKÉPI BEJELENTÉSI ELJÁRÁS


14. A bejelentéssel érintett reklámhordozók köre


22. §

Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni reklámok és reklámhordozók elhelyezése esetén.


15. A bejelentési eljárás részletes szabályai


23. §

(1) A településképi bejelentési eljárás a reklámozó, illetve reklámhordozó és reklám elhelyezésével érintett telek tulajdonosa (a továbbiakban együtt: bejelentő) kérelmére indul.

(2) A kérelmet a polgármesterhez kell benyújtani a vonatkozó kormányrendeletben (3) rögzítettek szerint.

(3) A polgármester a településképi bejelentési eljárást a vonatkozó kormányrendeletben(3) meghatározottak szerint folytatja le.

(4) A településképi bejelentési eljárás során figyelembe veendő szempontok:

            a) a kérelem megfelel-e a vonatkozó kormányrendeletben(3) meghatározott

           tartalmi és formai követelményeknek

b) a reklámhordozó és reklám elhelyezése megfelel-e a reklámelhelyezési

kormányrendeletben(2) általános elhelyezési követelményeknek és az e 

rendeletben megállapított településképi követelményeknek.


VIII. FEJEZET

A TELEPÜLÉSKÉPI KÖTELEZÉS, TELEPÜLÉSKÉPI BÍRSÁG


16. A településképi kötelezési eljárás


24. §

(1) A településképi követelmények érvényesítése érdekében a polgármester településképi kötelezést bocsáthat ki.

(2) A településképi kötelezési eljárást a polgármester folytatja le a hatósági eljárás szabályai szerint.

(3) A településképi kötelezés a településképi követelmények megszegésének jogkövetkezménye.


17. A településképi bírság kiszabásának esetkörei és mértéke


25.§

(1) A településképi követelmények megszegése miatt az önkormányzat képviselőtestülete az elkövetővel szemben közigazgatási bírságot szabhat ki.

(2) A bírság mértéke 10.000 forinttól 500.000 forintig terjedhet.

(3) A bírság mértékének megállapításánál mérlegelni kell

  1. az okozott hátrányt, a jogsértéssel szerzett előny mértékét
  2. az okozott hátrány visszafordíthatóságát
  3. a jogsértőt elkövető magatartását

(4) A településképi bírság kiszabásának esetei:

  1. a kötelező szakmai konzultáció elmulasztása
  2. a településképi véleményezési eljárás kezdeményezésének elmulasztása
  3. a településképi bejelentési eljárás kezdeményezésének elmulasztása
  4. a településképi bejelentésben foglaltaktól eltérő építési tevékenység
  5. a településképi bejelentésről hozott döntés be nem tartása
  6. településképi követelmények be nem tartása.


18. A településképi bírság kiszabásának és behajtásának módja


26. §

(1) A településképi bírságot Lábod Község Önkormányzatának számlájára kell befizetni.

(2) A bírság befizetésének határideje a kiszabástól számított 30 nap. 100.000 forint összeget meghaladó bírság esetén legfeljebb 12 havi részletfizetési kedvezmény adható.


IX. FEJEZET

ÖNKORMÁNYZATI TÁMOGATÁSI ÉS ÖSZTÖNZŐ RENDSZER


19. A településképi követelmények alkalmazásának

önkormányzati ösztönzése


27. §

(1) A helyi védelem alatt álló épületek helyreállítási és felújítási költségeihez az önkormányzat egyedi kérelemre támogatást adhat.

(2) A vissza nem térítendő támogatás mértéke a költségvetéssel igazolt költségeknek legfeljebb az 50%-a lehet. 

(3) A támogatás felhasználásáról a kérelmezővel az önkormányzat támogatási szerződést köt.  

(4) A támogatás kifizetése támogatási szerződés alapján, műszaki ellenőr által leigazolt számla alapján 30 napos fizetési határidővel történhet.   


  1. FEJEZET

ZÁRÓ ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK


20. Hatályba lépés


28. §

Jelen rendelet 2018. január 1-én lép hatályba.



21. Hatályon kívül helyező rendelkezések


29. §

(1) Hatályát veszíti az építészeti és természeti értékek védelméről szóló 6/1993.(V.15.) önkormányzati rendelet.

(2) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg Lábod helyi építési szabályzatáról szóló 1/2004. (II.1.) önkormányzati rendeletben szereplő településképi követelmények a településkép védelméről szóló törvény(1) vonatkozó előírása alapján a továbbiakban nem alkalmazhatóak.


Lábod, 2017. december 19.




                 Lassu István                                                                 Nagy Balázs

                  polgármester                                                                     jegyző


Kihirdetve:


Lábod, 2017. december 25.


                                                                                                    Nagy Balázs

                                                                              jegyző