Lábod Község Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2017 (XII.25.)
önkormányzati rendelete a településkép védelméről
Hatályos: 2018. 01. 01Lábod Község Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2017 (XII.25.)
önkormányzati rendelete a településkép védelméről
2018-01-01-tól
Lábod Község Önkormányzata Képviselő-testületének
15/2017. (XII. 25.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről
Lábod Község Önkormányzatának Képviselőtestülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdés a) - h) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a településképi koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012.(XI.18.) Korm. rendelet 9. mellékletében biztosított véleményezési jogkörében eljáró államigazgatási szervek és a településfejlesztéssel, településrendezéssel és a településkép érvényesítéssel összefüggő partnerségi egyeztetés szabályairól szóló 8/2017.(VIII.1.) önkormányzati rendeletben felsorolt partnerek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
- FEJEZET
Bevezető rendelkezések
- A rendelet célja, hatálya és alkalmazása
1. §
E rendelet célja Lábod Község sajátos településképének társadalmi bevonás és konszenzus által történő védelme és alakítása
a) a helyi művi értékek egyedi védelmének (a továbbiakban: helyi védelem) meghatározásával, a védetté nyilvánítás és a védelem megszűntetés szabályozásával
b) a településképi szempontból meghatározó területek meghatározásával, a településképi eljárás szabályozásával
c) a településképi követelmények meghatározásával
d) a településképi kötelezés és a településképi bírság alkalmazásával.
e) a településképi önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer alkalmazásával.
2. §
A helyi védelem célja Lábod településképe és történelme szempontjából meghatározó építészeti örökség kiemelkedő értékű elemeinek védelme és jellegzetes karakterének a jövő nemzedékek számára történő megóvása.
3. §
A településképi szempontból meghatározó területek megállapításának célja
a) a különböző rendeltetésű és használatú területek karakterének meghatározása
b) a sajátos karakterjegyek megőrzése, egyedi szabályozása.
4 .§
E rendelet hatálya Lábod Község közigazgatási területére terjed ki.
5. §
E rendelet alkalmazásában használt fogalmak
művi érték: a település jellegzetes, értékes, illetve hagyományt őrző, építészeti arculatot, települési karaktert meghatározó
- épület, építmény
- kapu, kerítés
- szobor, képzőművészeti alkotás
- FEJEZET
HELYI VÉDELEM
2. A helyi védelem feladata, általános szabályai,
önkormányzati kötelezettségek
6. §
(1) A helyi védelem alatt álló művi érték a nemzeti közös kulturális kincs része, ezért fenntartása, védelmével összhangban lévő használata és bemutatása közérdek.
(2) A helyi védelem feladata
a) az épített örökség meghatározása, számbavétele
b) védetté nyilvánítása, nyilvántartása
c) az épített örökség megőriztetése
d) a nyilvánossággal történő megismertetése.
(3) Helyi védelem alatt állnak e rendelet 1. mellékletében felsorolt, illetve térképen ábrázolt művi értékek.
(4) A helyi védelem alá helyezést vagy megszűntetést bármely természetes vagy jogi személy kezdeményezheti írásban Lábod polgármesterének benyújtott levélben a védelem alá helyezés vagy megszüntetés megjelölésével és rövid indoklásával.
(5) A védelem alá helyezésről a polgármester előterjesztésére a képviselőtestület dönt, a védelem tárgyáról készült értékvizsgálat alapján.
(6) A helyi védelemben részesítés vagy a védelem megszűntetésének tényét a jogorvoslati lehetőségek közlésével a helyben szokásos módon közzé kell tenni, erről írásban értesíteni kell:
a) az ingatlan tulajdonosát
b) a védetté nyilvánításra vagy annak megszűntetésére javaslatot tevőt.
(7) A helyi védett művi értéket az önkormányzat erre a célra készített táblával megjelölheti.
(8) Tilos a helyi művi érték elemeinek veszélyeztetése, megrongálása, megsemmisítése.
(9) A helyi védelem megszűntetése csak a védett érték megsemmisülése, reális költségen helyre nem állítható károsodása, életveszélyes állapot megszűntetése és a védett érték megszűntetéséhez fűződő jelentős közérdek esetén kezdeményezhető. A védett érték bontására csak a védettség megszűntetését követően kerülhet sor.
- Az egyedi védelem meghatározása
7. §
(1) Az egyedi védelem Lábod jellegzetes, értékes, illetve hagyományt őrző építészeti arculatát, településkarakterét meghatározó helyi művi értékekre terjed ki, amelyek e rendelet 1/a. mellékletében felsoroltak, 1/b. és 1/c. mellékletében térképen ábrázoltak.
(2) A védelem kiterjed a művi értékek anyaghasználatára, tömegformálására, homlokzati kialakítására.
(3) A helyi védelem alatt álló művi értékek nyilvántartásáról az önkormányzat - a jegyző közreműködésével - gondoskodik. A nyilvántartás alapja a hivatal által vezetett törzskönyv, amely tartalmazza
- a védett érték megnevezését
- a pontos helyét, helyrajzi számát
- a tulajdonos, kezelő, használó megnevezését
- a védelemre javaslatot tevő nevét
- a védelem indoklását
- a védett érték fotóit
- a védelmet megállapító rendelet számát.
- Az egyedi védelemhez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek
8. §
(1) A védett helyi művi értéket a rendeletetésének megfelelő célra kell használni. A használat az érték fennmaradását nem veszélyeztetheti.
(2) A védett helyi művi érték jó karban tartása, állapotának védelme a tulajdonos kötelessége. A védett érték károsodása esetén a tulajdonosnak helyrehozatali kötelezettsége van.
(3) A védett helyi művi érték tulajdonosa az érték megóvása érdekében kérheti az önkormányzat anyagi támogatását.
(4) Helyi védelem alatt álló épület esetén a védettség nem zárja ki az épület korszerűsítését, átalakítását, bővítését, de az épület eredeti karakterét meg kell tartani, az alábbiak szerint:
- A bővítést az eredeti épület értékeinek, karakterének tiszteletben tartásával kell megoldani. A tetőtér beépítésénél nem alkalmazható a tető síkjából kiugró ablak.
- A felújításnál az eredeti értékeket meg kell tartani, illetve visszaállítani.
- Oromfalas épület bővítése az utcai homlokzattól legalább 5 m-rel hátrahúzott oldalszárnnyal lehetséges, az eredeti épületnél nem magasabb párkány- és gerincmagassággal.
- Az épületen reklám, hirdetés nem helyezhető el, kivéve cégért és cégfeliratot, de az az építészeti tagozatot nem takarhatja és a homlokzat harmonikus egységét nem ronthatja.
- Az épületen épületgépészeti berendezés kültéri egysége közterületről láthatóan, valamint az építészeti értéket zavaró módon nem helyezhető el.
- A jó karban tartás keretében nem végezhető az érték sérülésével, roncsolásával és építészeti érték megváltozatásával járó beavatkozás.
- Az épület részleges bontása csak akkor lehetséges, ha a védettséget hordozó érték nem sérül.
(5) A helyi védelem alatt álló épület tulajdonosa, kezelője, használója adókedvezményben vagy -mentességben részesíthető, melyeknek mértékét a helyi adókról szóló önkormányzati rendeletben kell megállapítani.
- FEJEZET
A TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK
- A településképi szempontból meghatározó területek megállapítása
9. §
A településképi szempontból meghatározó területek e rendelet 2. mellékletében szereplő térképen ábrázoltak.
- lakóterület
aa) falusias lakóterület (Kossuth L. u., Hosszúfalvi u., Kis-Lábod, Erzsébet puszta)
ab) kertvárosias lakóterület (Ady E. u., Táncsics u., Hunyadi u., Bercsényi u., Rákóczi u., Petőfi u., Sport u., Mező u.)
- intézményterület
- gazdasági terület
- jelentős zöldfelület (közpark, temető).
- mezőgazdasági és erdőterület
- FEJEZET
A TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK
- Építmények anyaghasználatára vonatkozó építészeti követelmények
10.§
(1) Az épületek anyaghasználata nem lehet eltérő a településen hagyományosan használt építőanyagoktól.
(2) A homlokzatképzés és a tetőhéjalás nem lehet rikító színű.
(3) Az épületek tetőhéjalása nem lehet hullámpala, műanyag hullámlemez, bitumenes lemez, bitumenes zsindely.
7. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó
területi és egyedi építészeti követelmények
Lakóterület
11. §
(1) Az épületeket a kialakult állapotnak megfelelően lehet telepíteni és a hagyományos építészeti karakternek megfelelően kell kialakítani.
(2) Az utcai előkert mérete azonos lehet legyen az épület környezetében levő utcaszakaszon jellemző előkertekkel.
(3) A lakóépületeket szimmetrikus magastetővel lehet megépíteni 35-45o tetőhajlásszöggel, a beépítési magasságot a helyi építési szabályzat határozza meg. A tetőfelépítmény a tetősík legfeljebb 30%-át foglalhatja el. Kis lejtésű tető a tető vetületének legfeljebb 20%-án alkalmazható. A tetőfedés anyaga kerámiacserép, vagy azzal színben megegyező betoncserép, cserép mintázatú fémlemez lehet.
(4) A homlokzati architektúra illeszkedjen a település hagyományos elemeihez, a homlokzaton természetes anyagokat (vakolat, fa, tégla, kő, beton, műkő) lehet használni, a színezés a természetes földszínek pasztell színárnyalata lehet.
(5) A melléképületeket a főépület utcai takarásában kell elhelyezni, ahhoz illeszkedő tömegformálással és anyaghasználattal.
(6) A kerti építményeket a lakóház utcai homlokzati síkjától legalább 3 m-rel hátrafelé kell elhelyezni.
(7) Az utcai kerítés magassága legfeljebb 1,5 m lehet, legalább 40%-ban áttört kialakítású kell legyen. Kerítésként legfeljebb 1,5 m magas élősövény is alkalmazható áttört kapukkal.
(8) Lakótelkenként egy kocsibehajtó létesíthető.
(9) A kertek első részét díszkertként kell kialakítani és fenntartani. A fás szárú növények közül a gyümölcsfákon kívül őshonos fafajokat kell ültetni.
Intézményterület
12. §
(1) Az épületeket jellemzően szimmetrikus magastetővel kell kialakítani, attól eltérni legfeljebb a tető vetületének 20%-án lehet.
(2) A homlokzaton természetes anyagokat (vakolat, fa, tégla, beton, műkő) kell használni. A homlokzatszínezés a természetes földszínek pasztell árnyalata lehet.
(3) A középületek kertjeit kertépítészeti terv alapján kell kialakítani.
Gazdasági terület
13. §
(1) Az építmények homlokzatain és tetőin természetes földszíneket kell alkalmazni.
(2) Telken belül a kerítések mentén háromszintű (fű, cserje, fa) növényültetés alkalmazható, legalább a kerítéshossz 60%-án.
Jelentős zöldfelület (közpark, temető)
14.§
(1) A területen csak egy szintes, magastetős épületek létesíthetők.
(2) A homlokzaton természetes anyagokat (vakolat, fa, tégla, beton, műkő) kell használni.
(3) Telken belül három szintű növényültetést kell alkalmazni.
Mezőgazdasági és erdőterület
15. §
(1) Az épületek elhelyezésénél a tájba illesztésre és takarásra őshonos fafajokat kell alkalmazni.
(2) Dombgerincre nem helyezhető épület.
(3) Az építmények homlokzatain és tetőin természetes földszíneket kell alkalmazni.
(4) Csak áttört, lábazat nélküli kerítés építhető.
- Az egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése
16. §
(1) A település energiaellátásának nyomvonalas létesítményei elhelyezhetők, de törekedni kell a felszín alatti elhelyezésre.
(2) A település ellátásához szükséges közmű műtárgyak (transzformátor, kapcsolószekrény, gáznyomás szabályozó, szennyvízátemelő) a közterület látványát nem zavaró módon, növényzettel takartan helyezhetők el.
(3) A településkép védelme szempontjából kiemelt, a 3. mellékletben térképen ábrázolt területen
a) a sajátos építmények (víztorony, hírközlési átjátszó torony, antenna) 10 m-nél nem lehetnek magasabbak
b) az energiaellátás és a vezetékes hírközlés nyomvonalas létesítményeit föld alatt kell elhelyezni
c) reklám és reklámhordozó nem helyezhető el
d) a kültéri világítást lefelé világító lámpatestekkel kell megoldani
e) talajszintre épített fényvető, reflektor csak akkor helyezhető el, ha fényét csak a megvilágítandó felületre vetíti.
9. A reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények
17. §
(1) A település közigazgatási területén reklámok és reklámhordozók elhelyezése, közzététele a településkép védelméről szóló törvény(1) és annak reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló Kormányrendelet(2), illetve e rendelet előírásainak megfelelően lehetséges.
(2)Közterületi utcabútor nem használható hirdetési célokra.
(3) Közművelődési célú hirdetés a település meglevő információs táblarendszerével azonos formában készült táblán helyezhető el.
(4) Települési rendezvény közterületi hirdetésére egyedi térkompozíció, molinó, reklámhordozó átmeneti időre elhelyezhető.
(5) Saját cégfelirat és cégér épületenként csak egy-egy helyezhető el, minden esetben az épület architektúrájához igazodóan, a homlokzati felületen vagy arra merőlegesen. A falra merőleges cégér felülete nem haladhatja meg a 0.4 m2-t.
(6) Reklám és reklámhordozó nem helyezhető el a településkép védelme szempontjából kiemelt területen.
10. Az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó
településképi követelmények
18. §
(1) Közmű, hírközlési berendezés és klímaberendezés kültéri egysége, gáznyomás-szabályozó, gázmérő és gázvezeték az épületek homlokzatán közterületről látható módon nem helyezhető el.
(2) Napelemes panel, napkollektor csak az épület tetősíkján helyezhető el, a tetősíkkal azonosan. Az utcai tetőfelületen nem helyezhető el napelem, napkollektor, kivéve ha műszakilag másképp nem megoldható.
(3) Új épület és jelentős átalakítással, bővítéssel történő építés elektromos bekötése csak földkábellel csatlakozhat a gerincvezetékhez.
- FEJEZET
SZAKMAI KONZULTÁCIÓ
11. Rendelkezés a szakmai konzultációról
19. §
(1) Lábod Község polgármestere postai vagy elektromos levélben benyújtott kérelemre a beérkezéstől számított 8 napon belül településképi követelményekről tájékoztatást ad és e rendelet szabályai szerint szakmai konzultációt biztosít.
(2) Kezdeményezhető szakmai konzultáció
- a tervezés kezdeti szakaszában épület építése, bővítése, épülettömeg megváltoztatása esetén
- meglevő épület utcai homlokzatának megváltoztatása (átalakítás, színezés, nyílászáró-csere) előtt
- minden új reklámhordozó vagy reklám kialakítása előtt.
(3) Kötelező a szakmai konzultáció
- a településképet befolyásoló építési tevékenység
- helyi védelem alatt álló épületen tervezett építési tevékenység
- közterületi reklám és reklámhordozó elhelyezése
esetén.
(4) A szakmai konzultáció felelőse a polgármester, a helyszíne a közös önkormányzati hivatal.
- FEJEZET
TELEPÜLÉSKÉPI VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS
12. A véleményezési eljárással érintett építmények köre
20. §
(1) Településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni az építési engedélyezési eljárást megelőzően, amennyiben az épület, építmény
a) helyi védelem alatt áll
b) közterületről látható
c) közterületre tervezett.
(2) A polgármester a véleményét önkormányzati főépítész véleményére alapozza.
13. A véleményezési eljárás részletes szabályai
21. §
(1) A településképi véleményezési eljárás az építtető kérelmére indul. A kérelmet Lábod Község polgármesteréhez kell benyújtani, a vonatkozó Kormányrendeletnek(3) megfelelő tartalommal és formátumban.
(2) A településképi vélemény kialakításának szempontjai
a) a településképi követelmények betartása
b) a szakmai konzultáció javaslatainak betartása.
VII. FEJEZET
TELEPÜLÉSKÉPI BEJELENTÉSI ELJÁRÁS
14. A bejelentéssel érintett reklámhordozók köre
22. §
Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni reklámok és reklámhordozók elhelyezése esetén.
15. A bejelentési eljárás részletes szabályai
23. §
(1) A településképi bejelentési eljárás a reklámozó, illetve reklámhordozó és reklám elhelyezésével érintett telek tulajdonosa (a továbbiakban együtt: bejelentő) kérelmére indul.
(2) A kérelmet a polgármesterhez kell benyújtani a vonatkozó kormányrendeletben (3) rögzítettek szerint.
(3) A polgármester a településképi bejelentési eljárást a vonatkozó kormányrendeletben(3) meghatározottak szerint folytatja le.
(4) A településképi bejelentési eljárás során figyelembe veendő szempontok:
a) a kérelem megfelel-e a vonatkozó kormányrendeletben(3) meghatározott
tartalmi és formai követelményeknek
b) a reklámhordozó és reklám elhelyezése megfelel-e a reklámelhelyezési
kormányrendeletben(2) általános elhelyezési követelményeknek és az e
rendeletben megállapított településképi követelményeknek.
VIII. FEJEZET
A TELEPÜLÉSKÉPI KÖTELEZÉS, TELEPÜLÉSKÉPI BÍRSÁG
16. A településképi kötelezési eljárás
24. §
(1) A településképi követelmények érvényesítése érdekében a polgármester településképi kötelezést bocsáthat ki.
(2) A településképi kötelezési eljárást a polgármester folytatja le a hatósági eljárás szabályai szerint.
(3) A településképi kötelezés a településképi követelmények megszegésének jogkövetkezménye.
17. A településképi bírság kiszabásának esetkörei és mértéke
25.§
(1) A településképi követelmények megszegése miatt az önkormányzat képviselőtestülete az elkövetővel szemben közigazgatási bírságot szabhat ki.
(2) A bírság mértéke 10.000 forinttól 500.000 forintig terjedhet.
(3) A bírság mértékének megállapításánál mérlegelni kell
- az okozott hátrányt, a jogsértéssel szerzett előny mértékét
- az okozott hátrány visszafordíthatóságát
- a jogsértőt elkövető magatartását
(4) A településképi bírság kiszabásának esetei:
- a kötelező szakmai konzultáció elmulasztása
- a településképi véleményezési eljárás kezdeményezésének elmulasztása
- a településképi bejelentési eljárás kezdeményezésének elmulasztása
- a településképi bejelentésben foglaltaktól eltérő építési tevékenység
- a településképi bejelentésről hozott döntés be nem tartása
- településképi követelmények be nem tartása.
18. A településképi bírság kiszabásának és behajtásának módja
26. §
(1) A településképi bírságot Lábod Község Önkormányzatának számlájára kell befizetni.
(2) A bírság befizetésének határideje a kiszabástól számított 30 nap. 100.000 forint összeget meghaladó bírság esetén legfeljebb 12 havi részletfizetési kedvezmény adható.
IX. FEJEZET
ÖNKORMÁNYZATI TÁMOGATÁSI ÉS ÖSZTÖNZŐ RENDSZER
19. A településképi követelmények alkalmazásának
önkormányzati ösztönzése
27. §
(1) A helyi védelem alatt álló épületek helyreállítási és felújítási költségeihez az önkormányzat egyedi kérelemre támogatást adhat.
(2) A vissza nem térítendő támogatás mértéke a költségvetéssel igazolt költségeknek legfeljebb az 50%-a lehet.
(3) A támogatás felhasználásáról a kérelmezővel az önkormányzat támogatási szerződést köt.
(4) A támogatás kifizetése támogatási szerződés alapján, műszaki ellenőr által leigazolt számla alapján 30 napos fizetési határidővel történhet.
- FEJEZET
ZÁRÓ ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK
20. Hatályba lépés
28. §
Jelen rendelet 2018. január 1-én lép hatályba.
21. Hatályon kívül helyező rendelkezések
29. §
(1) Hatályát veszíti az építészeti és természeti értékek védelméről szóló 6/1993.(V.15.) önkormányzati rendelet.
(2) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg Lábod helyi építési szabályzatáról szóló 1/2004. (II.1.) önkormányzati rendeletben szereplő településképi követelmények a településkép védelméről szóló törvény(1) vonatkozó előírása alapján a továbbiakban nem alkalmazhatóak.
Lábod, 2017. december 19.
Lassu István Nagy Balázs
polgármester jegyző
Kihirdetve:
Lábod, 2017. december 25.
Nagy Balázs
jegyző