Patca Község Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2023. (V. 24.) önkormányzati rendelete
Patca helyi építési szabályzatáról
Hatályos: 2023. 06. 23Patca Község Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2023. (V. 24.) önkormányzati rendelete
Patca helyi építési szabályzatáról
Patca Község Önkormányzata Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6/A. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdésében és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012.(XI.8.) Korm. rendelet VI. fejezetének eljárási szabályai szerint a következőket rendeli el:
Általános előírások
1. A rendelet alkalmazása
1. § E rendeletet a területrendezési tervekkel, az ágazati előírásokkal, az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997.(XII.20.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: OTÉK) és a településkép alakításáról és védelméről szóló önkormányzati rendelettel együtt kell alkalmazni.
2. Értelmező rendelkezések
2. § E rendelet alkalmazásában
a) Haszonállat: a mezőgazdasági haszonállatok tartásának állatvédelmi szabályairól szóló jogszabály szerinti haszonállatok.
b) Kialakult állapot: e rendelet hatályba lépésekor meglévő állapot.
c) Kialakult előkert: mindig egy utcavonal mentén, de legalább 4 egymás melletti telken nagyobb többségben előforduló kialakult méretet jelenti.
d) Melléképület: melléképítménynek nem minősülő, a rendeltetési egységek rendeltetésszerű használatát, működtetését elősegítő, kiegészítő rendeltetéseket tartalmazó épületek, különösen a gépkocsi tároló, garázs, a nyárikonyha, a raktár, a szerszámtároló, a barkácsműhely.
e) Mezőgazdasági műveléssel összefüggő egyéb építmény: karám, szárnyék, itató, etető, szénatároló szín, üvegház, fóliasátor stb.
f) Technológiai építmény (berendezés): mindazon – elsősorban gazdasági tevékenységi rendeltetésű – építmény (berendezés), amely az épülethez tartozóan, annak rendeltetésszerű és biztonságos használatához, működéséhez szükséges.
g) Nagy létszámú állattartó építmény: az állat-egészségügyi jogszabályban meghatározott nagy létszámú állatok tartására szolgáló építmény.
3. Közterület kialakítására vonatkozó előírások
3. § (1) A közterületet csak a használat érdekében legszükségesebb nagyságú burkolt felülettel kell ellátni. A burkolatlan felületeket – ahol ezt műszaki okok nem akadályozzák – zöldfelületként kell kialakítani.
(2) A közterületen elhelyezhetők autóbusz-váróhelyiségek, közműépítmények, köztárgyak, vendéglátó létesítményhez kapcsolódó nyitott terasz, kitelepülés, alkalmi, időszakos rendezvények ideiglenes építményei (pavilon, sátor), telefonfülke és csomag átadó pont.
4. Építés általános feltételei
4. § (1) Építési tevékenységet végezni e rendelet előírásai alapján, az 1. melléklet és 2. melléklet figyelembevételével lehet.
(2) Az épületeket és építményeket úgy kell elhelyezni és kialakítani, hogy azok együttesen feleljenek meg a településrendezési, a környezet-, a táj-, a természet- és az építészeti érték védelmi követelményeknek, az illeszkedés szabályainak.
(3) Terepszint alatti építmények (pincék) közterületet, idegen telket, meglévő építményeket hatásterületükkel nem veszélyeztethetnek. Az érintett területeken a tervezésnél figyelembe kell venni az építési terület pince- és üregviszonyait, és el kell végezni a kőzetfal állékonysági vizsgálatát, az illetékes szakhatóságok által előírt egyéb vizsgálatokat.
(4) Ha a telek, földrészlet lejtése meghaladja a 10%-ot, az épület körül rendezett terep (járda) a termett talajhoz (természetes terepszinthez) képest legfeljebb 1,5 m bevágással vagy töltéssel létesíthető.
(5) A telek kötelezően előírt zöldfelületét háromszintes növényállománnyal kell kialakítani.
(6) A telek, építési telek megközelíthetőnek tekinthető, ha közterületről vagy önálló helyrajzi számon útként nyilvántartott magánútról közvetlenül megközelíthető, akkor is, ha a közterülettel vagy a magánúttal legalább 3 m széles vízfolyás felett átvezetett hídon kapcsolata van.
5. Állattartás céljára szolgáló építmények
5. § (1) Haszonállat elhelyezésére szolgáló helyiség, istálló, ól, ketrec egyéb építményektől, műtárgyaktól, létesítményektől való távolsága:
a) nagytestű haszonállat istállója és sertésól a lakóépület legközelebb levő nyílászárójától 16 m-re, fúrt vagy ásott kúttól 25 m-re, szomszéd lakóépülettől 15 m-re,
b) kistestű haszonállat és egyéb állat ólja, ketrece a lakóépület legközelebb levő nyílászárójától 6 m-re, fúrt vagy ásott kúttól 25 m-re, szomszéd lakóépülettől 10 m-re,
c) trágya- és trágyalé-tároló a lakóépület legközelebb levő nyílászárójától, közterülettől 16 m-re, fúrt vagy ásott kúttól 25 m-re, szomszéd lakóépülettől 15 m-re, a felszíni vizektől külön jogszabályban meghatározott távolságra helyezhető el.
(2) Haszonállatot tartani csak jól tisztítható, hézagmentes padozatú, szilárd burkolatú létesítményben szabad. Nagytestű haszonállat esetében a trágyalét zárt, szivárgásmentes trágyalé-gyűjtőbe kell elvezetni. A trágyát csak fedett, szivárgásmentes, szükségszerűen kezelt és fertőtlenített trágyagödörben, illetve trágyagyűjtőben lehet tárolni.
Telekalakítás előírásai
6. Telekalakítás szabályai
6. § (1) Az építési övezetek és övezetekre vonatkozó telekalakítási szabályok paramétereit a 3. melléklet és a 4. melléklet tartalmazza.
(2) A telket – a nem építési telek telekegyesítése és telekhatár-rendezése kivételével – úgy kell alakítani, hogy a kialakuló telek köz- vagy magánútról közvetlenül megközelíthető legyen.
(3) A telekalakítások során meg kell őrizni a kialakult településstruktúrát.
(4) Nyúlványos (nyeles) telek újonnan nem alakítható ki.
(5) Az övezet határ és a szabályozási vonal egyben telekhatár is.
(6) A már beépült telek nem osztható meg, ha az osztás eredményeként a keletkező telkek nagysága, beépítettsége és egyéb építési paraméterei az adott területen érvényes szabályozási előírásoknak nem felelnek meg.
7. Magánutakra vonatkozó előírások
7. § (1) A magánút kialakítása során
a) közterülethez kell, hogy csatlakozzon, magánútból nem nyitható újabb magánút,
b) egynél több telket kiszolgáló magánút csak közforgalom elől el nem zárt magánútként létesülhet,
c) a közforgalom elől el nem zárt, gépjárműforgalom számára alkalmas magánút, ha négynél több építési telkeket szolgál ki és 50 méternél hosszabb zsákutcaként alakul ki, a zsákutca végén tehergépjárművek számára (különösen hulladékszállítás, katasztrófavédelmi feladatok ellátása érdekében) megfelelő visszafordulási lehetőséget kell kialakítani
d) zsákutcaként kialakítható útszakasz legnagyobb hossza 200 méter lehet.
(2) Lakótelket kiszolgáló magánút telekszélessége:
a) 1 telek – legfeljebb 2 rendeltetési egység – kiszolgálása esetén legalább 4,0 m,
b) 2 vagy 6 telek – legfeljebb 8 rendeltetési egység – kiszolgálása esetében legalább 6,0 m,
c) 6-nál több telek, vagy 10-nél több rendeltetési egység – kiszolgálására legalább 8,0 m kell, hogy legyen.
(3) Gazdasági területet, vagy birtokközpontot kiszolgáló magánút telekszélessége
a) ha legfeljebb 2 telket szolgál ki, legalább 10,0 m,
b) ha 2-nél több telket szolgál ki, legalább 12,0 m, kell, hogy legyen.
(4) Magánút esetén
a) a villamosenergia-ellátást, a víziközmű-ellátást, a szilád burkolatot, a gépjármű várakozóhelyeket, a gyalogjárdákat, a térvilágítást, a csapadékvíz elvezető rendszert az út kialakításával egy időben kell megvalósítani,
b) a tervezett közműveket a közforgalmi utakra vonatkozó közműfektetési előírásoknak megfelelően kell megépíteni,
c) a csapadékvizek elvezetését a közterületekhez hasonlóan kell megoldani, d) beépítésre szánt területen a közlekedésbiztonság igényét kielégítő térvilágításról gondoskodni kell.
Építési övezeti és övezeti előírások
8. Beépítésre szánt területek tagozódása
8. § (1) Falusias lakóterület (Lf)
(2) Különleges beépítésre szánt terület övezetei:
a) Sport, szabadidős, rekreációs terület (K-Rek)
b) Mezőgazdasági üzemi terület (K-Mü)
9. Építési övezetek általános előírásai
9. § (1) Az építési övezetek helyi szabályozással meghatározott paramétereit a 3. melléklet tartalmazza.
(2) Az építési övezetekben az 5. melléklet szerinti rendeltetések, melléképítmények és egyéb építmények helyezhetők el.
(3) A belterület határ egyben övezet határ is.
(4) A beépítésre szánt területeken az új épületeket, építményeket a meglévő, és a fokozatosan kialakuló állapothoz igazodóan kell elhelyezni és kialakítani úgy, hogy azok a történeti fejlődés során kialakult telekstruktúrát, falusias lakóterületen a fésűs beépítést és helyi építészeti karaktert megőrizzék, a szomszédos telkek beépítését ne akadályozzák, rendeltetésszerű használatukat ne zavarják, megfeleljenek az illeszkedési szabályoknak, és a településkép-védelmi önkormányzati rendelet előírásainak.
(5) Terepszint alatti építmény alapterülete építményenként legfeljebb 500 m2 lehet, a telken elhelyezett építmények együttes területe a telek 10 %-át nem haladhatja meg.
(6) Az építési övezetben előírt legkisebb kialakítható telekméretet el nem érő, de az építési telekre vonatkozó egyéb előírásoknak megfelelő telek az övezeti előírások figyelembevételével beépíthető, ha az épület elhelyezésére vonatkozó egyéb szabályok betarthatók.
(7) Az építési övezeti előírásban meghatározottnál nagyobb beépítettségű meglévő állapot adottságként kezelendő, az épületek felújíthatók, korszerűsíthetők, de a beépítettség tovább nem növelhető.
(8) Az építési övezeti előírásban meghatározottnál nagyobb épületmagasságú meglévő épület adottságként kezelendő, az épületek felújíthatók, korszerűsíthető, de bővíteni csak az övezeti előírások figyelembevételével szabad.
(9) Az építési övezeti előírástól eltérően, az épületekkel szemközti oldalhatáron és az oldalkertben álló meglévő épületek megtarthatók, felújíthatók, de nem bővíthetők, új épületek nem létesíthetők.
(10) Az építési övezetben elhelyezhető, épületnek nem minősülő építmények magassága – a sajátos építmények és a technológiai építmények kivételével – nem haladhatja meg az építési övezetre előírt legnagyobb épületmagasságot.
(11) A sajátos építmények magassága – ahol a településképi önkormányzati rendelet nem zárja ki – legfeljebb 30 m lehet.
(12) A technológiai építményekre vonatkozóan a településkép-védelmi önkormányzati rendelet előírásait is figyelembe kell venni. Technológiai építményeket lakóterületen elhelyezi nem lehet. A technológiai építmények magassága:
a) a beépítésre szánt különleges – sport, szabadidős, rekreációs területen legfeljebb 15,0 m lehet.
b) a beépítésre szánt különleges – mezőgazdasági üzemi területen legfeljebb 30,0 m lehet.
(13) Az előkert mértéke falusias lakóterületen a kialakult előkert szerinti, beépítésre szánt különleges területen az előkert mértéke 0 méter.
(14) Az oldalkert méretének meghatározásakor a beépítési mód függvényében kell eljárni az alábbiak szerint:
a) oldalhatáron álló beépítési módnál az építési övezetre előírt épületmagasság értéke, ha az átlagos telekszélesség nem haladja meg a 12,0 m-t, akkor legalább 4,0 m
b) szabadon álló beépítési módnál az építési övezetre előírt épületmagasság felénél kisebb nem lehet.
(15) A hátsókert mérete:
a) a kialakult állapotnak megfelelően, ennek hiányában
b) sem 6,0 méternél, sem az épület hátsókertre néző tényleges épületmagasságánál kisebb nem lehet.
(16) Elő- és oldalkertben melléképület és melléképítmény nem helyezhető el.
10. Beépítésre nem szánt területek tagozódása
10. § (1) Közlekedési terület (Köu)
(2) Közműelhelyezési terület (Közm)
(3) Közkert zöldterület (Zkk)
(4) Erdőterület
a) védelmi célú erdőterület (Ev)
b) rekreációs célú erdőterület (Er)
(5) Mezőgazdasági terület
a) kertes mezőgazdasági terület (Mk)
b) általános mezőgazdasági terület (Má)
c) tájgazdálkodási mezőgazdasági terület (Mt)
(6) Vízgazdálkodási terület (folyó és állóvizek medre és parti sávja) (V)
(7) Beépítésre nem szánt különleges terület
a) temető (Kb-T)
b) sport, szabadidős, rekreációs terület (Kb-Rek)
11. Övezetek általános előírásai
11. § (1) Az övezetek helyi szabályozással meghatározott paramétereit a 4. melléklet tartalmazza.
(2) Az övezetekben a 5. melléklet szerinti rendeltetések, melléképítmények és egyéb építmények helyezhetők el.
(3) A beépítésre nem szánt területeken az építményeket a környezethez (a domborzati és növényzeti adottságokhoz) illeszkedően kell elhelyezni.
(4) Terepszint alatti építmény alapterülete építményenként legfeljebb 500 m2 lehet, a telken elhelyezett terepszint alatti építmények együttes területe a telek területének 10 %-át nem haladhatja meg.
(5) A beépítésre nem szánt területeken lévő olyan ingatlanokon, amelyeken e rendelet előírásai alapján építeni nem lehet, de az ingatlan-nyilvántartásban e rendelet hatályba lépéséig a meglévő lakó- és gazdasági épületek lejegyzésre kerültek, vagy jogerős, végrehajtható építési engedéllyel, használatbavételi engedéllyel rendelkeznek, úgy azok adottságként kezelendők; felújíthatók, korszerűsíthetők.
(6) A beépítésre nem szánt területeken – ahol a településkép-védelmi önkormányzati rendelet nem zárja ki – a sajátos építményfajták magassága legfeljebb 30 m lehet.
(7) A beépítésre nem szánt területeken a technológiai építmények magassága legfeljebb 15,0 m lehet. A technológiai építményekre vonatkozóan a településkép-védelmi önkormányzati rendelet előírásait is figyelembe kell venni.
Rendeltetéssel kapcsolatos előírások
12. Falusias lakóterület
12. § (1) Falusias lakóterületen az állattartó építmények (istálló, ól, kifutó, trágyatároló) összes alapterülete nem haladhatja meg a telek területének 10 %-át, és nem lehet több bruttó 200 m2-nél.
(2) Falusias lakóterületen melléképületként elhelyezhető:
a) gépjárműtároló
b) az épület rendeltetésszerű működéséhez szükséges egyéb tároló
c) műhely
d) nyárikonyha
e) állattartó épület
(3) Oldalhatáros beépítési mód esetén az épület szabadonállóan is elhelyezhető, amennyiben az OTÉK és e rendelet előírásainak megfelel.
(4) Épülettől különálló, építménynek nem minősülő kirakatszekrényt csak közhasználatú építmény telkén lehet elhelyezni.
13. Különleges beépítésre szánt terület
13. § (1) A különleges beépítésre szánt terület építési övezet építési telkein több önálló épület is elhelyezhető.
(2) A sport, szabadidős, rekreációs területen (K-Mü) az 5. melléklet szerinti rendeltetések, melléképítmények és egyéb építmények a „telken belül zöldfelületként megtartandó telekrész”-en nem helyezhetők el.
14. Közlekedési terület
14. § A közlekedési területek szabályozási szélességét a szabályozási tervek tartalmazzák.
15. Közműelhelyezési terület
15. § Közműelhelyezési terület a víztároló területe.
16. Közkert zöldterület
16. § A zöldterületet háromszintű növényzet telepítésével kell kialakítani.
17. Erdőterület
17. § Az erdőterületek védelmi célú (Ev) és rekreációs (Er) erdőterület övezetre tagozódnak.
18. Kertes mezőgazdasági terület
18. § (1) A kertes mezőgazdasági terület (Mk-1) övezetben háztartási méretű mezőgazdasági épület, építmény helyezhető el; a beépített bruttó alapterület a telek 10 %-át, és a 100 m2-t nem haladhatja meg.
(2) Az Mk-1 övezeti jelű területen legfeljebb nettó 30 m2 alapterületű szakrális építmény telekmérettől függetlenül elhelyezhető.
(3) A kertes mezőgazdasági területen birtokközpont nem alakítható ki.
19. Általános mezőgazdasági terület
19. § (1) Az általános mezőgazdasági területen (Má) épületet, építményt elhelyezni az 5. melléklet és a 6. melléklet figyelembevételével az alábbiak szerint lehet:
a) épületet 1 hektár telekméret alatt elhelyezni nem lehet.
b) épületnek nem minősülő egyéb építményt 0,5 hektár telekméret alatt elhelyezni nem lehet.
(2) Az általános mezőgazdasági területeken birtokközpontot az alábbi feltételek szerint lehet kialakítani:
a) a mezőgazdasági birtoktest több telekből áll, mezőgazdasági művelés alatt áll és legalább 20 ha összterületű
b) a beépítés a szomszédos telkek rendeltetésszerű használatára nem lehet korlátozó hatással, azt nem veszélyeztetheti és a telek közútról, vagy önálló hrsz-on nyilvántartott magánútról megközelíthető
c) a birtokközpontként kijelölt, beépíthető telek területe legalább 1 ha
d) a birtokközpont maximális beépítettségének meghatározásakor az alábbi feltételeknek együttesen kell teljesülniük
da) a birtokközpont területének legfeljebb 20%-a építhető be
db) a birtoktest összterületének 1%-a építhető be
dc) 3000 m2-nél nagyobb bruttó alapterületű beépítés nem lehetséges
dd) egy épület legfeljebb bruttó 800 m2 alapterülettel építhető.
e) a birtokközpont mellett legfeljebb egy kiegészítő központ alakítható ki az alábbi feltételek teljesülése esetén:
ea) a kiegészítő központként kijelölt, beépíthető telek területe legalább 5000 m2
eb) maximális beépítettsége 25 %
ec) 1500 m2-nél nagyobb bruttó alapterületű beépítés nem lehetséges
ed) a birtokközpont és a kiegészítő központ együttes beépített területe a birtoktest összterületének 1 %-át nem haladhatja meg.
f) e bekezdésben nem szabályozott esetben az OTÉK vonatkozó előírásait kell alkalmazni.
20. Tájgazdálkodási mezőgazdasági terület
20. § (1) Tájgazdálkodási mezőgazdasági terület (Mt) a táji-, természetvédelmi okokból érzékeny védendő mezőgazdasági terület.
(2) A tájgazdálkodási mezőgazdasági területen (Mt)
a) épület nem helyezhető el
b) Natura 2000 területtel érintett területen melléképítmény és egyéb építmény sem helyezhető el
c) birtokközpont nem alakítható ki.
21. Vízgazdálkodási terület
21. § A természetes vízfolyások természetközeli állapotát meg kell őrizni, a vízfolyásokat, állóvizeket kísérő erdő-, gyepterületeket meg kell tartani. A vízépítési munkáknál, a területek fenntartási és fejlesztési munkáinál természetkímélő megoldásokat kell alkalmazni. Feltöltés, mederburkolás nem alkalmazható.
22. Különleges beépítésre nem szánt terület
22. § (1) A különleges beépítésre nem szánt temető (Kb-T) területén
a) csak sírhelyek, urnafal, a temető üzemeltetéséhez szükséges építmények, egyházi építmények, kegyeleti park és parkolóhelyek létesíthetők
b) a temető szabad területeit fásítani kell.
(2) A különleges beépítésre nem szánt sport, szabadidős, rekreációs terület (Kb-Rek) telkein több önálló épület is elhelyezhető.
Közműellátás mértékére és módjára vonatkozó előírások
23. Közművesítés és elektronikus hírközlés
23. § (1) A meglévő és a tervezett közcélú közműhálózatok és létesítményeik, továbbá azok ágazati előírások szerinti közmű-védőtávolságai (biztonsági övezetei) számára közterületen, vagy közműterületen kell helyet biztosítani. Ettől eltérni csak az ágazati előírások betartásával lehet.
(2) A közművesítésre kerülő területen telkenként kell a közhálózathoz önálló bekötésekkel és mérési helyekkel csatlakozni.
(3) A közművek műtárgyainak és építményeinek elhelyezésekor figyelemmel kell lenni
a) településképi megjelenésre,
b) környezetvédelmi szempontokra (zaj, rezgés, szag),
c) a közműhálózatokhoz való hozzáférhetőségre
(4) Új út építésénél, útrekonstrukció esetén (közforgalmú út és magánút esetén egyaránt)
a) a tervezett közművek egyidejű megépítéséről,
b) a meglevő közművek szükséges felújításáról
c) a csapadékvizek elvezetéséről
d) belterületen a közvilágítás, külterületi beépítésre szánt területen a térvilágítás megépítéséről gondoskodni kell
(5) A meglévő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásakor:
a) a feleslegessé vált közművet, hálózatot és létesítményt el kell bontani,
b) az indokoltan földben maradó vezeték, létesítmény betömedékelését, felhagyását szakszerűen kell megoldani,
(6) A közművezetékek átépítésekor és új vezeték fektetésekor a racionális területgazdálkodás érdekében:
a) az utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezésére kell helyet biztosítani,
b) a beépítésre szánt területeken a közművezetékek helyét úgy kell kijelölni, hogy
ba) 12 m szabályozási szélességet el nem érő utcákban legalább egyoldali,
bb) 12 m szabályozási szélességet meghaladó szélességű utcákban kétoldali fasor telepítését ne akadályozzák meg.
24. Közműellátás mértéke
24. § A településen új építés vagy rendeltetés megváltoztatása akkor lehetséges, ha:
a) az övezeti előírások szerinti közműellátás biztosított,
b) övezeti előírások hiányában a közegészségügyi hatóság által is elfogadott egészséges ivóvízellátás és a villamosenergia-ellátás biztosított,
c) jelen szabályozás szennyvízre és csapadékvízre vonatkozó előírásai teljesülnek.
d) az építési hely vízelöntéssel, tartós vízállással nem veszélyeztetett
25. Szennyvízelvezetés
25. § (1) A felszín alatti vizek védelme érdekében tisztítatlan szennyvizet közvetlen talajba szikkasztani a település teljes közigazgatási területén tilos.
(2) A településen keletkező szennyvíz elvezetésére a jövőben elválasztott rendszerű vízelvezetés kiépítése szükséges.
(3) A településen a közcsatorna hálózat megvalósításáig emberi tartózkodásra szolgáló építményekben keletkező szennyvíz környezet károsítása nélküli kezeléséhez, ha:
a) a napi keletkező szennyvíz mennyisége nem haladja meg a napi egyszeri szállítással elszállítható mennyiséget (helyi szippantó kocsi szállító kapacitását), a szennyvizeket víz-zárósági próbával igazoltan, vízzáróan kivitelezett, fedett, zárt medencébe kell összegyűjteni és igazolhatóan a kijelölt ürítő helyre szállíttatni.
b) a napi keletkező szennyvíz mennyisége meghaladja a napi egyszeri szállítással elszállítható mennyiséget (helyi szippantó kocsi szállító kapacitását), akkor helyben létesítendő szennyvíztisztító kisberendezés is alkalmazható:
ba) ha a tisztított vizek számára a megfelelő felszíni befogadó rendelkezésre áll
bb) a kisberendezés védőterület igénye nem nyúlhat túl a tárgyi telken,
bc) a tisztítóberendezéssel azt a tisztítási hatásfokot kell teljesíteni, amit a befogadóhoz igazítva az illetékes szakhatóság meghatároz. Ha bármelyik feltétel nem teljesíthető, és a helyi közműpótlóként létesítendő szennyvíztisztító kisberendezés létesítését kizáró ok a kifogást emelő érintett szakhatósággal együttműködve sem oldható fel, akkor a tervezett beruházás a település közcsatorna hálózat kiépítéséig nem valósítható meg.
(4) A településen a közcsatorna hálózat megvalósítását követően, beépítésre szánt területen a közhálózati csatlakozást 2 éven belül ki kell építeni
(5) beépítésre nem szánt területen emberi tartózkodásra szolgáló építményekben keletkező szennyvíz környezet károsítása nélküli kezeléséhez, ha:
a) a szennyvíz közcsatorna hálózat 200 m távolságban rendelkezésre áll, akkor a közhálózati csatlakozást ki kell építeni
b) a szennyvíz közcsatorna hálózat 200 m-nél nagyobb távolságra érhető el és a napi keletkező szennyvíz mennyisége nem haladja meg a napi egyszeri szállítással elszállítható mennyiséget (a helyi szippantó kocsi kapacitásának megfelelőn) akkor a szennyvizeket víz-zárósági próbával igazoltan, víz-záróan kivitelezett, fedett, zárt szennyvíztároló medencébe kell összegyűjteni és igazolhatóan a kijelölt ürítő helyre szállíttatni.
c) a szennyvíz közcsatorna hálózat 200 m-nél nagyobb távolságra érhető el és a napi keletkező szennyvíz mennyisége meghaladja a napi egyszeri szállítással elszállítható mennyiséget (a helyi szippantó kocsi kapacitásának megfelelőn) akkor a szennyvíz kezelésére helyben létesítendő egyedi szennyvíztisztító kisberendezés alkalmazható:
ca) ha a tisztított vizek számára a megfelelő felszíni befogadó rendelkezésre
cb) a kisberendezés védőterület igénye nem nyúlhat túl a tárgyi telken,
cc) a tisztítóberendezéssel azt a tisztítási hatásfokot kell teljesíteni, amit a befogadóhoz igazítva az illetékes szakhatóság meghatároz. Ha bármelyik feltétel nem teljesíthető, akkor ki kell építeni a közcsatorna csatlakozást, bármekkora távolsággal érhető el.
26. Felszíni vízrendezés, csapadékvíz-elvezetés
26. § (1) A felszíni vizek, vízfelületek karbantartásának céljára az arra vonatkozó rendeletben előírt méretű parti sávot kell kijelölni és azt vízgazdálkodási területként kezelni. A parti sávot a part élétől kell mérni, a part él kijelölése hiányában, annak kijelöléséig a parti sáv méretével azonos sávot a meder telek határától kell kijelölni, szabadon hagyni és szolgalmi jogot kell biztosítani a mederkarbantartó számára.
(2) Vízgazdálkodási területként lejegyzett terület (tavak, árkok, vízfolyások, stb.) közlekedési, vagy egyéb építési célú hasznosítása csak vízügyi ágazat hozzájárulásával változtatható meg még akkor is, ha korábbi, vízgazdálkodási célú hasznosítás fenntartása már nem indokolt.
(3) Ha a vízfolyás valóságos helye eltér az ingatlan-nyilvántartási helyétől, akkor a földhivatali nyilvántartási helyét kell figyelembe venni. Amennyiben bármilyen tervezett beruházás vízfolyás medrét, illetve annak fenntartósávját vagy az ingatlan-nyilvántartási területét érinti, úgy a vízfolyás kezelővel történő egyeztetés szükséges.
(4) A település belterületén a csapadékvíz elvezető hálózatot elválasztott rendszerűként kell kiépíteni. A beépítésre nem szánt területen is legalább a nyílt árkos csapadékvíz elvezetési rendszert kell kiépíteni és annak zavarmentes üzemét folyamatos karbantartással kell biztosítani
(5) Közcsatornába, valamint élő vízfolyásba többlet csapadékvizek új beépítés esetén csak fékezetten és késleltetéssel vezethetők be.
(6) Beépítésre szánt területen
a) biztosítani kell a csapadékvíz telken belül víz-visszatartását,
b) ha a telek beépítése, burkoltság növelése hatására az elvezetendő csapadékvíz mennyisége meghaladja a telekről korábban elvezetendő csapadékvíz mennyiségét, a többlet csapadékvíz visszatartására telken belül záportározót kell létesíteni,
c) a záportározó méretét úgy kell meghatározni, hogy a záportározó túlfolyójából a csapadékvíz csak késleltetve juthasson, a felszíni vízelvezető-hálózat kezelőjének engedélyében meghatározottak szerint a közterületi felszíni vízelvezető-rendszerbe.
(7) A nyílt árkos vízelvezető hálózat feletti kocsi behajtók, szükség szerinti átereszek az árok vízszállító képességét nem korlátozhatják.
(8) Nyílt vízelvezető árok lefedése csak az árok tisztítását biztosítóan bontható módon alakítható ki.
(9) A 8,0 m és az annál kisebb szabályozási szélességű utak víztelenítését csapadékcsatorna hiányában a domborzati viszonyok és az elszállítandó vízmennyiség függvényében folyókával, vagy az útburkolat vápás kialakításával kell megoldani.
27. Energiaellátás, vezetékes és vezeték nélküli elektronikus hírközlés
27. § (1) Háztartási méretű kiserőműnek számító szélerőmű, valamint naperőmű csak akkor létesíthető, ha az építési övezetre vagy övezetre vonatkozó előírások azt lehetővé teszi.
(2) A megújuló energiaforrás hasznosítását szolgáló berendezés, műtárgy az (1) bekezdésben foglaltakon kívül a településképi rendelet követelményinek betartásával helyezhető el.
(3) Amennyiben a megújuló energiaforrás hasznosítását szolgáló berendezés, műtárgy kültéri gépészeti berendezésének működése zajhatással jár, a berendezés nem kerülhet 5 méternél közelebb huzamos tartózkodásra szolgáló helyiség homlokzati nyílászárójához, és a zajhatás nem zavarhatja a környező lakóépületeket.
(4) Erdőterületen új föld feletti hálózatépítés csak akkor lehetséges, ha az nem igényel erdőirtást. Ha erdőirtás igénye merülne fel, a hálózatot csak földalatti telepítéssel lehet építeni.
(5) Területgazdálkodás érdekében beépítésre szánt területen üzemelő föld feletti villamosenergia, vagy vezetékes hírközlési hálózat rekonstrukciója, a településkép védelmi rendeletben előírtak szerint építhető.
(6) Vezeték nélküli szolgáltatás hálózatainak és létesítményeinek elhelyezési lehetőségét a településkép védelmi rendelet rögzíti.
Járművek elhelyezésére vonatkozó előírások
28. § (1) Új építmények, önálló rendeltetési egységek, területek rendeltetésszerű használatához az OTÉK-ban előírt mennyiségű és fajtájú járművek elhelyezését kell biztosítani.
(2) Meglévő építmények bővítése, átalakítása, rendeltetésük módosítása esetében a bővítésből, az átalakításból, vagy az új rendeltetésből eredő többlet gépjármű elhelyezéséről az OTÉK-ban előírtaknak megfelelően kell gondoskodni, a meglévők megtartása mellett.
(3) Lakó és üdülő önálló rendeltetési egységenként, az ingatlan területén 1 db személygépjármű elhelyezését kell biztosítani.
(4) A járművek elhelyezése közterületen és közforgalom elől el nem zárt magánúton abban az esetben biztosítható, amennyiben az alábbi feltételek együttesen fennállnak:
a) a parkolóhelyek kialakítása nem jár a közterület vagy közforgalom elől el nem zárt magánút zöldfelületének csökkenésével
b) a közterület vagy a közút, közforgalom elől el nem zárt magánút műszaki paraméterei azt lehetővé teszik, és
c) a közút kezelője vagy az útterület tulajdonosa hozzájárult.
(5) Amennyiben a gépjármű-várakozóhelyek más telken kerülnek elhelyezésre, akkor a tulajdonosok a parkolóhasználattal kapcsolatban, a használatbavételi engedélyezési eljárás megindításáig megállapodást kötnek, ami az ingatlan-nyilvántartásban is rögzítésre kerül.
(6) Közterületen és közforgalom elől el nem zárt magánút területén a (4) bekezdés alapján biztosított parkolóhely
a) kiépítése az érdekelt építtető kötelezettsége
b) a forgalomba helyezés után közparkolóként funkcionál.
Környezetvédelmi és tájvédelmi előírások
28. A környezet védelmének általános előírásai
29. § (1) Az igazgatási területen a környezethasználatot úgy kell megszervezni és végezni, hogy
a) a legkisebb mértékű környezetterhelést és igénybevételt idézze elő
b) megengedett határértéken belüli mértékű környezetterhelést és igénybevételt okozzon,
c) megelőzze a környezetszennyezést
d) kizárja a környezetkárosítást.
e) megszüntesse, vagy legalább csökkentse a meglévő környezeti ártalom és szennyezés mértékét.
(2) Új építmény létesítése esetén a környezetvédelmi határértékeknek – amennyiben a védőtávolság nem került meghatározásra – a telek határvonalán kell teljesülniük.
29. Levegővédelem
30. § (1) A levegő védelme érdekében a vonatkozó jogszabályok előírásait be kell tartani.
(2) A település területén tilos a levegő olyan mértékű terhelése, amely a vonatkozó jogszabályokban foglalt határértéket meghaladja és így légszennyezést okoz.
(3) Meglévő létesítmény tevékenysége korlátozható vagy betiltható, amennyiben az illetékes hatóság az onnan származó bűzt a lakosság számára zavarónak minősíti.
30. Föld- és talajvédelem
31. § (1) A település területén építmények kizárólag oly módon helyezhetők el, hogy talajszennyezést ne okozzanak és a talajerózió veszélyét ne növeljék.
(2) A kivitelezés és az üzemeltetés során biztosítani kell, hogy a környezeti hatások az érintett termőföld minőségében ne okozzanak kárt.
(3) Talajmozgatással járó tevékenység végzése és a terület-előkészítés során a felső humuszos termőréteg védelméről, összegyűjtéséről és újrahasznosításáról gondoskodni kell.
(4) A település területén környezetkárosító anyag feltöltésre nem használható.
(5) Építés-előkészítési munkák, tereprendezés során teljesítmény igazolással rendelkező töltőanyag építhető be.
(6) Rézsű csak úgy alakítható ki, hogy állékonysága a telken belül biztosítható legyen.
(7) A termőtalaj védelme érdekében az építmények termőföldön (kül- és belterületen) történő építése során érvényre kell juttatni azt, hogy az elhelyezés a környező területen a talajvédő gazdálkodás feltételeit ne rontsa.
(8) A talajvizet szennyező technológiájú állattartó telep a település igazgatási területén nem létesíthető.
31. Felszíni és felszín alatti vizek védelme
32. § (1) A település felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területen fekszik. A területen talajszennyezést okozó építmény, technológiai berendezés nem helyezhető el és tevékenység nem végezhető.
(2) A település szennyvíztisztítás szempontjából nem érzékeny felszíni vizek vízgyűjtő területén fekszik. A települési szennyvizek elvezetésével és tisztításával kapcsolatos külön jogszabályok szerinti követelményeket és határértékeket be kell tartani.
(3) Új vízfelületet létesíteni a vonatkozó jogszabály alapján lehet és csak akkor, ha a szükséges vízutánpótlás állandóan biztosítható.
(4) A vízfolyások jókarban tartásáról folyamatosan gondoskodni kell. Ennek végrehajthatósága érdekében:
a) kizárólagos állami tulajdonú vízfolyások mentén 6-6 m-es meder karbantartási sávot,
b) önkormányzati, társulati és egyéb kezelésű patakok, vízfolyások, árkok, csatornák mentén 3-3 m-es szélességű meder karbantartási sávot kell biztosítani, melyen belül a fenntartást akadályozó létesítmény és növényzet nem lehet.
(5) Magánterületen lévő vízfolyás, árok esetében a tulajdonos köteles biztosítani a kezelő számára a gépjárművel való megközelítést.
32. Zaj- és rezgésvédelem
33. § (1) A településen a zajvédelem az országos előírások szerint, azoknak megfelelően biztosítandó.
(2) A zajt keltő és a zajtól védendő létesítményeket egymáshoz képest úgy kell elhelyezni, hogy a területre vonatkozó zajterhelési határértékek betartásra kerüljenek. A zajterhelési határérték követelményeknek minden jogszerű használati, üzemelési körülmény mellett teljesülniük kell.
(3) Zajt és rezgést előidéző meglévő, vagy új létesítményt, berendezést, technológiát, telephelyet és egyéb helyhez kötött és helyhez nem kötött külső zajforrást csak olyan módon szabad létesíteni, működtetni, hogy a keletkező zaj a területre és a rezgés a létesítményre megengedett zaj- és rezgésterhelési határértéket ne haladja meg.
33. Hulladékgazdálkodás
34. § (1) Új hulladéklerakó telep nem jelölhető ki. A település közigazgatási területére hulladék más településről – az újrahasznosítást kivéve – nem szállítható.
(2) Gyűjtőedények – a szelektív hulladékgyűjtő konténerek kivételével – közterületen nem tárolhatók, elhelyezésüket telken, vagy épületen belül kell biztosítani.
34. Tájvédelem
35. § A teljes közigazgatási területet érintő tájképvédelmi terület övezeten:
a) új épület, építmény elhelyezése tájba illesztve, a történeti tájszerkezet, a táji és tájképi értékek és az egyedi tájértékek megőrzésével, a tájkarakter erősítésével, a helyi építészeti hagyományok követése mellett történhet,
b) a közlekedési, elektronikus hírközlési és energetikai infrastruktúra hálózatokat, az erőműveket a tájképi egység megőrzését és a hagyományos tájhasználat fennmaradását nem veszélyeztető műszaki megoldások alkalmazásával kell megvalósítani,
c) bányászati tevékenységet a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet folytatni.
Örökségvédelmi és természetvédelmi előírások
35. Az épített környezet védelmére vonatkozó előírások
36. § (1) A helyi védett egyedi művi értékeket – más jogszabály által elrendelt szabályozási elemként – a szabályozási tervek jelölik.
(2) A helyi védett egyedi művi értékek védelmére vonatkozó szabályokat a településkép-védelmi önkormányzati rendelet tartalmazza.
36. A természetvédelemre vonatkozó előírások
37. § (1) A település közigazgatási területén a Tájvédelmi körzet területe, a Natura 2000 területek, valamint az ökológiai hálózat magterület, és ökológiai folyosó övezetei által érintett területek természetvédelmi érdekeltségű területek.
(2) Természetvédelmi érdekeltségű területeken – a vonatkozó jogszabályok előírásainak betartásával – területet felhasználni, építményeket elhelyezni csak úgy szabad, hogy a területhasználat az életközösségek természetes folyamatait és viszonyait, a biológiai sokféleséget ne károsítsa, illetve a természeti értékeket ne veszélyeztesse. A területfelhasználás során biztosítani kell a védett növények és állatok élőhelyeit, az élőhelyek kapcsolatát, az ökológiai folyosók megmaradását. Csak extenzív jellegű vagy természet- és környezetkímélő gazdálkodási módszerek alkalmazhatók, a kialakult tájhasználatot megváltoztatni csak a természeti állapothoz közelítés érdekében szabad.
37. Naperőmű létesítés céljából korlátozottan igénybe vehető terület övezete által érintett területekre vonatkozó előírások
38. § (1) A naperőmű létesítése céljából korlátozottan igénybe vehető terület övezete által érintett területeket a 6. melléklet tartalmazza.
(2) A naperőmű létesítés céljából korlátozottan igénybe vehető terület övezete által érintett területen – a háztartási méretű kiserőművek kivételével – naperőmű nem létesíthető.
38. Biológiai aktivitásértékre vonatkozó előírások
39. § A biológiai aktivitásérték (BIA érték) egyenleget a 7. melléklet tartalmazza.
Egyes sajátos jogintézményekkel kapcsolatos előírások
40. § Az igazgatási területen építési korlátozás áll fenn a közutak mentén a vonatkozó jogszabályban előírtak szerint
Záró rendelkezések
41. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba, rendelkezéseit a hatályba lépést követően indított ügyekben kell alkalmazni.
(2) Hatályát veszti Patca Község Képviselő-testületének Patca helyi építési szabályzatáról szóló 9/2001.(IV.17.) önkormányzati rendelete.