Mórágy Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2024. (XII. 20.) önkormányzati rendelete
a Község helyi építési szabályzatáról
Hatályos: 2025. 01. 19Mórágy Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2024. (XII. 20.) önkormányzati rendelete
a Község helyi építési szabályzatáról
Mórágy Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény 225. § (8) bekezdés 1. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdése a) pontjában, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi. CLXXXIX. Törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában, valamint a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény 22. § (1) bekezdésében és 81. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 11. mellékletében biztosított véleményezési jogkörében eljáró szervek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK
1. A rendelet hatálya
1. § E rendelet hatálya Mórágy Község teljes közigazgatási területére terjed ki.
2. A rendelet alkalmazása
2. § (1) Mórágy község közigazgatási területén területet felhasználni, telket alakítani, továbbá építményt, építményrészt, épületegyüttest építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni és lebontani, elmozdítani, a rendeltetést megváltoztatni (a továbbiakban együtt: építési munkákat folytatni) az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK), Mórágy Község Önkormányzata Képviselő-testületének a településkép védelméről szóló 2/2018. (II.26.) önkormányzati rendelete (a továbbiakban: Tkr.), valamint e rendelet betartásával kell.
(2) E rendelet mellékletei:
a) 1. melléklet: Mórágy Község Belterületi Szabályozási Terve,
b) 2. melléklet: Mórágy Község Külterületi Szabályozási Terve,
c) 3. melléklet: Az építési övezetek, övezetek telekalakítási és beépítési szabályainak táblázata,
d) 4. melléklet: Elhelyezhető és a tiltott rendeltetések az építési övezetekben, övezetekben
e) 5. melléklet: Az alkalmazott vagy alkalmazásra javasolt sajátos jogintézmények.
SZABÁLYOZÁSI ELEMEK
3. Kötelező szabályozási elemek
3. § (1) A szabályozási terv térképi téradat-rétegeinek műszaki követelményei és a terven alkalmazott jelek a Miniszterelnökség által kiadott Településtervezési szabályzat 3. mellékletében szereplő követelményeken alapulnak, és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.), valamint az OTÉK vonatkozó előírásai és fogalom-meghatározásai szerint értelmezendők.
(2) E rendelet alkalmazásában
a) kialakult állapot: az építési tevékenységgel érintett telek 2-2 szomszédos ingatlanán a földhivatali nyilvántartás szerint épület áll. Saroktelek esetében 1-1 szomszédos telekre vonatkozóan kell teljesülnie.
b) telekmélység: közterületi telekhatárra illesztett, a telek határain belül meghúzható téglalapnak a közterületi vonalra merőleges oldalhossza.
c) földtani alapszelvények és földtani képződmények védelmét szolgáló építmény: a kutatás, a megőrzés, a természetvédelmi célú bemutatás és állagmegóvás célját szolgáló építmény.
d) értékes fásszárú növényzet: a Településterv Alátámasztó munkarészében megnevezett egyedek
(3) A szabályozási terv kötelező szabályozási elemei:
a) szabályozási vonal
b) építési övezet, övezet határa
c) építési határvonal
d) telek be nem építhető része
e) méretvonal
f) építési övezet, övezet jele
g) közlekedési terület céljára fenntartandó terület
h) beültetési kötelezettséggel érintett terület
i) elővásárlási jog
4. Javasolt szabályozási elemek
4. § A szabályozási terv javasolt szabályozási elemei:
a) javasolt telekhatár
b) megszüntető jel.
5. Más jogszabály által elrendelt korlátozó elemek
5. § (1) A szabályozási terv más jogszabály által elrendelt szabályozási elemei:
a) nyilvántartott régészeti lelőhely
b) helyi egyedi védelem
c) helyi területi védelem
d) Országos Ökológiai Hálózat magterületi övezete
e) Országos Ökológiai Hálózat ökológiai folyosója
f) tájképvédelmi terület övezete
g) Natura2000 terület
h) természeti emlék
i) szőlő termőhelyi kataszterbe tartozó terület
(2) Korlátozások és védelmek:
a) víztározó
b) vízműkút
c) 22 kV-os villamos energia elosztó hálózat
d) nagyközépnyomású földgáz elosztóvezeték
e) középnyomású földgázvezeték
f) gázfogadó állomás
g) védőterület, védőtávolság, védősáv
h) vízbázis belső védőterület
i) vízbázis külső védőterület
j) hidrogeológiai védőterület
k) vízminőség-védelmi terület
l) megkutatott ásványi nyersanyagvagyon terület
m) szennyvízhálózat szállítóvezetéke
n) szennyvíz átemelő
(3) A szabályozási tervlapon jelölt védőterületek, védőtávolságok tekintetében az ezeket elrendelő jogszabályokban szereplő előírások az irányadóak.
6. Tájékoztató elemek
6. § (1) A szabályozási terv egyéb tájékoztató elemei:
a) helyi egyedi védelemre javasolt
b) inaktív földtani veszélyforrás területe
c) értékes fásszárú növényzet
d) erdők övezete,
e) Mórágy-Bátaapáti vízmű előzetesen lehatárolt külső védőterülete
f) Mórágy-Bátaapáti vízmű előzetesen lehatárolt vízbázis hidrogeológiai „A” védőterülete
g) Mórágy-Bátaapáti vízmű előzetesen lehatárolt vízbázis hidrogeológiai „B” védőterülete
h) tájékoztató szöveg
(2) A szabályozási terv alaptérképi elemei:
a) közigazgatási határ,
b) belterület határa,
c) zártkert határa,
d) földrészlethatár,
e) épület,
f) reambulált épület (alaptérképen nem szereplő),
g) elbontott épület (alaptérképen szereplő),
h) szintvonal.
AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET ALAKÍTÁSÁRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK
7. Belterületi határ megváltoztatására vonatkozó előírások
7. § A község belterületi határvonala nem változtatható meg.
8. Telekalakításra vonatkozó előírások
8. § A község területén telket kialakítani csak az e rendelet 3. mellékletében meghatározott, az adott övezetre vagy építési övezetre vonatkozó minimális értékek teljesülése esetén lehet, kivéve
a) a települési célokat szolgáló, önálló telket igénylő műtárgyak és köztárgyak telkének kialakítása esetén,
b) a szabályozási vonallal jelölt terület-igénybevételeknél visszamaradó telek esetén,
c) magánút kialakítása esetén,
d) kialakult telekállapotnál történő olyan telekalakítás esetén, ahol a kialakuló telkek méretei a változtatás előtti állapothoz képest az építési előírások értékeihez közelítenek.
9. Telkek beépítési módjára vonatkozó rendelkezések
9. § (1) Az építési helyet a szabályozási terven jelölt építési hely vagy építési vonal jelöli, ennek hiányában az építési hely előkerti méretét a (2) bekezdésben meghatározott kivételtől eltekintve, az építési övezetben, övezetben a következők szerint kell meghatározni:
a) az utcában jellemzően kialakult állapotnak kell megfeleltetni
b) ha a kialakult állapotnak megfelelő érték egyértelműen nem állapítható meg, akkor
ba) Vt-2, Vt-3, K-P-1 jelű építési övezetben 0 m
bb) Lf-1, Lf-1f, Lf-2, Vt-1, V-1, V-2 jelű építési övezetben 3 m
bc) Lf-3 jelű építési övezetben és Mke-1 jelű övezetben 5 m
bd) Gksz-1, K-Sz-1, K-Sz-1f, K-Sz-2 jelű építési övezetben és Má-2, Mt-1 jelű övezetben 6 m
be) Gksz-2, Gipe-1, K-Mü-1, K-Sp-1 jelű építési övezetben és Má-1, Mke-2, Kb-Sz-1, Kb-T-1 jelű övezetben 10 m
bf) Ev-1, Ee-1 jelű övezetben 8 méter.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott előírásoktól eltérően a 8,0 m vagy annál keskenyebb közterülethez csatlakozó telkeknél az előkert mérete legalább 5,0 méter kell legyen.
(3) Az építési helyet a szabályozási terven jelölt építési hely határvonala jelöli, ennek hiányában az építési hely oldalkerti méretét az építési övezetben, övezetben előírt beépítési mód figyelembevételével a következők szerint kell meghatározni:
a) K-P-1 jelű építési övezetben 2 méter,
b) V-1, V-2, K-Sz-1, K-Sz-1f jelű övezetben 3 méter,
c) Lf-1, Lf-1f, Lf-2 jelű építési övezetben 4 méter,
d) Lf-3, Gksz-1 jelű építési övezetben 5 méter
e) Vt-1, Gksz-2, Gipe-1, K-Sp-1 jelű építési övezetben 6 méter
f) K-Mü-1, K-Sz-2 jelű építési övezetben és Ev-1, Ee-1 jelű övezetben 8 méter
g) Kb-Sz-1, Kb-T-1 jelű övezetben 10 méter,
h) Má-1 Má-2, Mt-1, Mke-1, Mke-2 jelű övezetben a megengedett legnagyobb homlokzatmagasság értéke.
(4) Az építési helyet a szabályozási terven jelölt építési hely határvonala jelöli, ennek hiányában az építési hely hátsókerti méretét a következők szerint kell meghatározni:
a) Lakóterület építési övezeteiben, ha a telekmélység
aa) 15 méternél kevesebb, 0 méter
ab) ha 15 és 20 méter között van 3 méter,
ac) egyéb esetben 6 méter
b) Vt-2 és Vt-3 jelű övezetben, ha a telekmélység
ba) 30 méternél kevesebb, 0 méter
bb) ha 30 és 45 méter között van 3 méter,
bc) egyéb esetben 6 méter
c) Má-2, Zkk-1, V-1, V-2 jelű övezetben 3 m
d) Ev-1, Ee-1, Kb-Sz-1 jelű övezetben 8 méter,
e) Gksz-1, Gksz-2, Gipe-1, K-Mü-1, K-Sp-1, jelű építési övezetben, valamint Má-1, Kb-T-1 jelű övezetben 10 méter
f) K-P-1 jelű övezetben 0 méter
g) minden egyéb építési övezetben, övezetben 6 méter.
(5) Közút vagy magánút mentén futó vízgazdálkodási terület (árok, vízfolyás, csatorna, patak) mellett elhelyezkedő telkekhez vezető hidak és áthajtók biztosítják a közterületi kapcsolatot.
(6) A tervlapon jelölt tervezett hidak helyei irányadó jelleggel értelmezendők.
10. A járművek elhelyezésére vonatkozó előírások
10. § (1) A Vt és a K-Sp-1 jelű építési övezetekben új építmények, önálló rendeltetési egységek, területek rendeltetésszerű használatához szükséges személygépkocsi elhelyezését az OTÉK 42. § (11) bekezdése alapján a telekhatártól mért, legfeljebb 500 m-en belüli más telken, parkolóban vagy közterületek közlekedésre szánt területe egy részének, illetve a közforgalom céljára átadott magánút egy részének felhasználásával is lehet biztosítani.
(2) A település területén saját telken belül vagy az (1) bekezdésben meghatározott módon egy személygépkocsi elhelyezését kell biztosítani minden lakás és üdülő önálló rendeltetési egysége után.
11. Utakra vonatkozó rendelkezések
11. § (1) Közforgalom elől elzárt magánút a település közigazgatási területén belül bármely övezetben, építési övezetben kialakítható.
(2) A magánút kialakítása során
a) közterülethez kell, hogy csatlakozzon, magánútból nem nyitható újabb magánút,
b) egynél több telket kiszolgáló magánút csak közforgalom elől el nem zárt magánútként létesülhet,
c) a közforgalom elől el nem zárt, gépjárműforgalom számára alkalmas magánút, ha négynél több építési telkeket szolgál ki és 50 méternél hosszabb zsákutcaként alakul ki, a zsákutca végén tehergépjárművek számára (különösen hulladékszállítás, katasztrófavédelmi feladatok ellátása érdekében) megfelelő visszafordulási lehetőséget kell kialakítani,
d) zsákutcaként kialakítható útszakasz legnagyobb hossza belterületen 100 méter lehet.
(3) Lakótelket kiszolgáló magánút telekszélessége
a) 1 telek – legfeljebb 2 rendeltetési egység – kiszolgálása esetén legalább 4,0 m,
b) 2 - 6 telek – legfeljebb 8 rendeltetési egység – kiszolgálása esetében legalább 8,0 m,
c) 6-nál több telek, vagy 10-nél több rendeltetési egység kiszolgálására legalább 12,0 m kell, hogy legyen.
12. Zöldinfrastruktúra védelmére és fejlesztésére vonatkozó előírások
12. § (1) Erdők övezetén belül erőművek létesítése során figyelembe kell venni a Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló 2018. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: TrTv.) 30/A. § előírásait.
(2) Az országos közút külterületi szakasza mentén – műszaki lehetőség esetén – fasort, illetve többszintes kialakítású zöldsávot kell telepíteni.
(3) A Geresdi-dombvidék (HUDD20012) Natura 2000 kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület részén belül a Duna-Dráva Nemzeti Park fenntartási terve alapján az alábbi előírások érvényesek:
a) A területen építési tevékenység csak akkor végezhető, ha az a természetvédelmi célokkal összeegyeztethető, közösségi jelentőségű jelölő fajokra és élőhelyekre nincs jelentős káros hatással. Az új építmények tájba illesztéséről a hatályos szabványoknak és a településrendezési eszközök előírásainak is megfelelően gondoskodni kell.
b) A területet érintő, keresztező elektromos nagy-, közép- és kisfeszültségű vezetékek létesítésénél és átépítésénél, mint az ökológiai hálózat részét képező területeken a TrTv. szerint kell eljárni. A hírközlési létesítmények közül a mobil telefon szolgáltatók bázistornyainak elhelyezését mellőzni kell a területen.
(4) Országos jelentőségű természeti emlékként nyilvántartott földrészleten kizárólag a védetté nyilvánító jogszabály részét képező természetvédelmi kezelési tervben meghatározott építmények helyezhetők el.
(5) Az értékes fásszárú növényzeteket a szabályozási tervlap tájékoztató jelleggel ábrázolja.
(6) Tájképvédelmi terület övezetén belül épületnek nem minősülő toronyszerű építmény legmagasabb pontja legfeljebb 25 méter lehet, kivétel, 21. §, 22. § (2) bekezdése, 24. § (2) bekezdése, illetve az OTÉK 32. § (2) bekezdése szerinti építményeket.
13. Környezetvédelmi előírások
13. § (1) Működő temető zajvédelmi szempontból csendes övezetnek minősül, ezért telekhatárától mért 30 méteres távolságon belül nappal 55, éjjel 45 LAM (mértékadó A-hangnyomásszint) nagyobb zajhatással járó üzemi vagy szabadidős tevékenység nem végezhető.
(2) A Lajvér-patak és Bátaapáti-patak kizárólagos állami tulajdonú vízfolyások, melyek esetében 6 méteres, egyéb vízfolyások esetében 3 méteres parti sávban épület nem helyezhető el, valamint építmény kizárólag a nagyvízi meder, a parti sáv, a vízjárta és a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról, hasznosításáról, valamint a folyók esetében a nagyvízi mederkezelési terv készítésének rendjére és tartalmára vonatkozó szabályokról szóló 83/2014. (III. 14.) Korm. rendelet 2. § (6) bekezdésében előírtakra tekintettel alakítható ki.
(3) Kismórágy 0209/2 hrsz-ú földrészletén lévő vízműkút belső és külső védőterületét, valamint hidrogeológiai védőövezetét a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság 20.856-2/1997. számú, vízjogi üzemeltetési engedélyét tartalmazó határozat alapján szerepelteti a szabályozási tervlap. A területekre vonatkozó használati korlátozást a határozat állapítja meg.
(4) Mórágy-Bátaapáti vízmű előzetesen lehatárolt külső védőterülettel, hidrogeológia „A” és „B” védőövezettel és vízminőség védelmi terület övezettel érintett területen belül új létesítmény építése esetén a keletkező szennyvíz elvezetése szennyvízhálózatra való rácsatlakozással biztosítandó.
(5) A Mórágy-Bátaapáti vízmű előzetesen lehatárolt hidrogeológia „A” és „B” védőövezettel és vízminőség védelmi terület övezettel érintett területen, amennyiben a szennyvízhálózatra való rácsatlakozás nem biztosítható, új létesítmény építése esetén a keletkező szennyvíz környezet károsítása nélküli kezeléséhez zárt szennyvízgyűjtő tartály létesítendő a következő feltételek egyidejű teljesülése esetén:
a) ha a telek határa közúton vagy magánúton szippantó autóval ténylegesen megközelíthető;
b) a napi keletkező szennyvíz mennyisége nem haladja meg a napi egyszeri szállítással elszállítható mennyiséget;
c) a tulajdonos az épület használatba vételekor és legalább 5 évente elvégzendő víztartás próba jegyzőkönyvvel igazolja a műtárgy vízzáróságát; a tulajdonos vállalja, hogy a vízdíj számlájában rögzített fogyasztott vízmennyiség 90%-ának megfelelő mennyiségű szennyvíz tengelyen történő elszállítását és szakszerű ártalmatlanítását számlával és szállító levéllel igazolja.
(6) Vízminőség védelmi terület övezetére kívülről – regionális szennyvízgyűjtő- és tisztító rendszerre szennyvízcsatorna-hálózaton történő csatlakozás kivételével – a szennyvíz bevezetése tilos.
(7) Az adatszolgáltatás alapján jelölt megkutatott ásványi nyersanyagvagyon területen belül gránitmurva és falazó gránit kitermelését ellehetetlenítő területhasználat nem támogatható.
(8) Földtani veszélyforrás övezetként kapott adatszolgáltatással érintett helyszínen aktivitást mutató jelenség nincs, a terület külön építési és telekalakítási előírást nem igényel.
(9) A település katasztrófavédelmi szempontból III. veszélyességi osztályba sorolt. Az elégséges védelmi szint meglétéhez a következők szükségesek:
a) Riasztás: a lakosság riasztása és veszélyhelyzeti tájékoztatása feltételeinek tervezése.
b) Lakosságvédelmi módszer: a kockázatbecslésben megállapítottaknak megfelelően.
c) Felkészítés: a lakosság passzív tájékoztatása nyomtatott és elektronikusan elérhető információs anyagok biztosításával.t.
d) Védekezés: kizárólag a védekezési feladatok ellátásához szükséges polgári védelmi szakalegységek megalakítása, önkéntes segítők, karitatív szervezetek bevonásának tervezése.
e) Induló katasztrófavédelmi készlet: induló katasztrófavédelmi készlet tervezése.
14. Örökségvédelmi előírások
14. § (1) A nyilvántartott régészeti lelőhelyeket az illetékes államigazgatási szervek adatszolgáltatása alapján tartalmazza a szabályozási tervlap.
(2) Régészeti érintettség esetén a hatályos kulturális örökségvédelmi jogszabályok alapján kell eljárni.
(3) Minden olyan esetben, amikor régészeti lelet vagy annak tűnő tárgy, régészeti emlék vagy régészeti jelenség kerül elő, a területileg illetékes jegyzőt értesíteni kell, aki haladéktalanul tájékoztatja az örökségvédelmi hatóságot, a további intézkedésig a munkálatokat fel kell függeszteni, a terület őrzéséről a megtaláló köteles gondoskodni.
(4) A régészeti öröksége és a műemléki értéket érintő kérdésekben a központi közhiteles örökségvédelmi nyilvántartásban és a rendezési tervhez készített örökségvédelmi hatástanulmányban foglaltak együttesen irányadók.
(5) A helyi egyedi védelem alatt álló objektumok köre a Tkr. alapján került jelölésre. Ezeket érintő építési tevékenységek esetén a Tkr. szerint kell eljárni.
(6) A helyi egyedi védelemre javasolt objektumok körét a szabályozási tervlap tájékoztató jelleggel ábrázolja. A védettséget kimondó Tkr módosítását követően helyi egyedi védelemként kezelendő.
15. Egyes sajátos jogintézményekkel kapcsolatos előírások
15. § (1) Beültetési kötelezettséggel érintett területek a szabályozási tervben jelölt területek.
(2) A település önkormányzata beültetési kötelezettséget ír elő közcélú környezetalakítási cél érdekében használatbavételi engedély kiadásának feltételeként vagy önkormányzati hatósági döntésben, az alábbiak szerint:
a) háromszintes növényállomány ültetendő,
b) a gépjármű-forgalom és közművek elhelyezése céljából telkenként legfeljebb egy helyen 6 méteres sávban a zöldfelület megszakítható,
c) a teljesítés határidejének legalább 12 hónap határozandó meg.
(3) Háromszintes növényállományúnak minősül a zöldfelület, ha minden 150 m2-ére legalább 1 db nagy lombkoronájú fa, legalább 40 db cserje, valamint a nem beépített és nem burkolt telekrészen kívül gyep, vagy bármilyen talajtakaró növényzet telepítése megtörtént.
(4) Az Étv. 25. § (1) bekezdése alapján a települési önkormányzatot elővásárlási jog illeti meg az 5. mellékletben szereplő földrészleteket illetően közcélú parkoló kialakítása érdekében.
16. Közművekre, hírközlésre vonatkozó előírások
16. § (1) Új közművezetéket a vonatkozó jogszabályok és ágazati szabványok betartása mellett elsődlegesen közterületen kell elhelyezni.
(2) Ingatlanon áthaladó, más telket ellátó közművezeték nyomvonalát és annak szükséges védőtávolságát építési tevékenység során figyelembe kell venni.
(3) Elektromosvezeték mentén, a vonatkozó jogszabályok szerinti védőtávolságon belül építmény csak az ágazati szabályok figyelembevételével helyezhető el.
(4) Gázvezeték tengelyétől mért, a vonatkozó jogszabályok szerinti védőtávolságon belül építmény csak az ágazati szabályok figyelembevételével helyezhető el.
(5) Az adott övezetre, építési övezetre előírt közművesítés-mértéket a használatbavételi engedély kiadásáig kell teljesíteni.
17. Az építés általános szabályai
17. § (1) Az elő- és oldalkert legkisebb méretén belül az OTÉK 35. §. (6) bekezdésében meghatározottakon túl belterületen nem helyezhető el építménynek minősülő antennatartó szerkezet, ez alól kivételt képez a közintézmény telke.
(2) OTÉK 38. § (2) bekezdése alapján Mórágy község teljes közigazgatási területén új szélerőmű vagy szélerőmű park nem helyezhető el, a meglévő szélerőművek építménymagassága nem növelhető, a szélerőműparkok nem bővíthetők.
(3) Építési övezetben oldalkert és hátsókert legkisebb méretén belül nem helyezhető el 4 m3-nél nagyobb medence, kerti tó.
(4) Új főépítményt a telken belül az utcában jellemzően kialakult állapothoz igazodóan kell elhelyezni, ennek hiányában az építési helyen belül.
(5) Új melléképítmény az utcában jellemzően kialakult állapothoz igazodóan megállapítható főépület helyén nem helyezhető el, kivéve közmű-becsatlakozás műtárgy, közműpótló műtárgy, hulladékgyűjtő edénytároló.
(6) Telek közlekedési terület céljára fenntartandó területtel érintett részén a közlekedést akadályozó terepszint feletti és közmű kivételével terepszint alatti építmény nem helyezhető el.
(7) Az adott övezeti előírásokban megengedettnél már nagyobb mértékben beépített telek beépítettsége tovább nem növelhető, azonban a meglévő épületek korszerűsíthetők, és a beépítettség további növelése nélkül a megengedett beépítési magasság és a szintterületi mutató betartása mellett bővíthetők.
(8) Terepszint alatti építmény (műtárgyakat kivéve) minden övezetben, övezetben kizárólag építési helyen belül helyezhető el.
(9) Lf jelű falusias lakóterületen lévő építési telkek utcai telekhatártól mért 70 méteren túli része a beépítési értékbe és a zöldfelületi arányba nem számítható be.
(10) A „telek be nem építhető része” jelöléssel érintett területeken belül kizárólag melléképítmény helyezhető el.
RÉSZLETES ÖVEZETI ELŐÍRÁSOK
18. Beépítésre szánt építési övezetek előírásai
18. § (1) A település beépítésre szánt területei a következők:
a) falusias lakóterület – Lf,
b) településközpont vegyes terület – Vt
c) kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület – Gksz
d) egyéb ipari gazdasági terület – Gipe
e) különleges mezőgazdasági üzemi terület – K-Mü
f) különleges sportolási célú terület – K-Sp
g) különleges szabadidős célú terület – K-Sz
h) különleges présházas terület – K-P
(2) Az építési övezetek telekalakítási és beépítési szabályainak táblázatát a rendelet 3. melléklete tartalmazza.
(3) Az építési övezetekben elhelyezhető és a tiltott rendeltetések táblázatát a rendelet 4. melléklete tartalmazza.
19. § Lf-1f jelű, falusias lakóterület építési övezetében kizárólag a földtani alapszelvények és földtani képződmények védelmét szolgáló építmény helyezhető el.
20. § Vt-2 jelű építési övezetben az oktatási és sport rendeltetésű épületek megengedett legnagyobb homlokzatmagasság értéke a 3. mellékletben meghatározott homlokzatmagasság értékétől eltérően 6 méter.
21. § Gksz-1 jelű építési övezetben technológiai szempontból szükséges toronyszerű építmények esetében az adott építési övezetre meghatározott homlokzatmagasságtól eltérően az építmény megengedett legmagasabb pontja legfeljebb 12 m.
22. § (1) K-Mü-1 jelű építési övezetben 10 méter széles többszintű növénysáv telepítendő a telekhatár mentén.
(2) K-Mü-1 jelű, különleges mezőgazdasági üzemi terület építési övezetében technológiai szempontból szükséges toronyszerű építmények esetében az adott építési övezetre meghatározott homlokzatmagasságtól eltérően az építmény megengedett legmagasabb pontja legfeljebb 12 m.
(3) K-Sz-1 jelű, különleges szabadidős célú terület építési övezete elsősorban a természetjáró turizmushoz kapcsolódó rekreációs, kulturális és oktatási célú tevékenységek végzéséhez szükséges építmények elhelyezésére szolgál.
(4) K-Sz-1f jelű, különleges szabadidős célú terület építési övezetében kizárólag a földtani alapszelvények és földtani képződmények védelmét szolgáló építmény helyezhető el.
(5) K-Sz-2 jelű, különleges szabadidős célú terület építési övezete elsősorban a lótartáshoz, lovagoltatáshoz, továbbá az ehhez kapcsolódó oktatási, idegenforgalmi és gazdasági célú tevékenységek végzéséhez szükséges építmények elhelyezésére szolgál.
(6) K-P-1 jelű különleges présházas terület építési övezete a szőlőfeldolgozáshoz, tároláshoz szükséges építmények elhelyezésére szolgál.
(7) K-P-1 jelű építési övezetben a 160 m2 alatti telek esetében a megengedett beépítettségi érték és a legkisebb zöldfelületi arány a 3. mellékletben foglalt táblázatban szereplő kedvezményes paraméterrel meghatározott értékig változtatható, épületenként legfeljebb bruttó 70 m2 nagyságú beépített területtel. E rendelkezés OTÉK 2. mellékletében meghatározott értékektől megengedőbb követelményeket állapít meg a Tolna Vármegyei Kormányhivatal Állami Főépítészi Iroda TOB/2/00194-8/2024. iktatószámon kiadott hozzájárulása alapján.
19. Beépítésre nem szánt övezetek előírásai
23. § (1) A település beépítésre nem szánt területei a következők:
a) általános mezőgazdasági terület – Má
b) tájgazdálkodási mezőgazdasági terület – Mt
c) kertes mezőgazdasági terület – Mke
d) közkert zöldterület – Zkk
e) természetközeli terület – Tk
f) védelmi célú erdőterület – Ev
g) egyéb erdőterület – Ee
h) vízgazdálkodási terület – V
i) közúti közlekedési terület főhálózata – KÖu-f
j) közúti közlekedési terület helyi hálózata – KÖu-h
k) egyéb közlekedési terület - KÖe
l) különleges beépítésre nem szánt szabadidős célú terület – Kb-Sz
m) különleges beépítésre nem szánt présházas terület – Kb-P
n) különleges beépítésre nem szánt temető terület – Kb-T
(2) Az övezetek telekalakítási és beépítési szabályainak táblázatát a rendelet 3. melléklete tartalmazza.
(3) Az övezetekben elhelyezhető és a tiltott rendeltetések táblázatát a rendelet 4. melléklete tartalmazza.
24. § (1) Má-1 jelű általános mezőgazdasági terület övezetén belül 1 db lakó- és 1 db szállásjellegű rendeltetés helyezhető el az OTÉK 29. § (2) bekezdése alapján mezőgazdasággal összefüggő rendeltetésű épületben, legfeljebb 1,5 % megengedett beépítési értékkel. Az övezetben birtokközpont kialakítható az OTÉK 29. § (5) bekezdésében foglaltaknak megfelelően. Az övezetben lévő földrészletek birtoktestbe beszámíthatók.
(2) Má-1 jelű övezetben a 3. mellékletben foglalt táblázatban megadott homlokzatmagasságtól eltérően terményszárító esetén a megengedett legnagyobb homlokzatmagasság 12 m.
(3) Má-2 jelű általános mezőgazdasági terület övezetében lévő földrészleten birtokközpont nem kialakítható ki, azonban a terület birtoktestbe beszámítható.
(4) Mt-1 jelű tájgazdálkodási mezőgazdasági terület övezetében kizárólag a természetközeli területek kezelését, fenntartását és bemutatását szolgáló létesítmények helyezhetők el. Az övezetben lévő földrészleteken birtokközpont nem alakítható ki, azonban a terület birtoktestbe beszámítható.
(5) Mke-1 jelű kertes mezőgazdasági terület övezetében földrészlet 720 m2 és 1500 m2 közötti telekméret és az OTÉK 29. (3) bekezdés 2. pontja szerinti művelési ágak esetén építhető be. 1500 m2 telekméret feletti ingatlan művelési ágtól függetlenül beépíthető. Az övezetben lévő földrészleteken birtokközpont nem alakítható ki, azonban a terület birtoktestbe beszámítható.
(6) Mke-2 jelű kertes mezőgazdasági terület övezetében földrészlet 720 m2 és 1500 m2 közötti telekméret és az OTÉK 29. (3) bekezdés 2. pontja szerinti művelési ágak esetén építhető be. 1500 m2 telekméret feletti ingatlan művelési ágtól függetlenül beépíthető. Az övezetben lévő földrészleteken birtokközpont nem alakítható ki, azonban a terület birtoktestbe beszámítható.
25. § (1) Tk-1 jelű természetközeli terület övezetén belül épület nem helyezhető el.
(2) Zkk-1 jelű közkert zöldterület övezetében kerti építmény kizárólag közösségi céllal helyezhető el.
(3) Ev-1 jelű védelmi célú erdőterület övezetében erdő- és vadgazdálkodási, természetvédelmi, honvédelmi vagy katonai rendeltetésű épület helyezhető el.
(4) Ee-1 jelű egyéb erdőterület övezetében elsősorban az erdőgazdálkodáshoz szükséges építmények helyezhetők el.
(5) V-1 jelű vízgazdálkodási terület övezetébe tartozó vízfolyások, állóvizek területén, parti sávon kívül eső területen kizárólag a vízvédelemmel, vízgazdálkodással összefüggő létesítmény helyezhető el.
(6) V-2 jelű vízgazdálkodási terület övezetében a vízkitermeléssel, víztisztítással összefüggő vízgazdálkodási létesítmények helyezhetők el.
26. § (1) KÖu-f jelű közúti közlekedési terület fő hálózata övezetébe a gyűjtő út vagy annál magasabb besorolású utak tartoznak.
(2) KÖu-h jelű közúti közlekedési terület helyi hálózata övezetébe tartozó területek a község gyűjtőút kategóriánál alacsonyabb besorolású útjai tartoznak.
(3) A közúti közlekedési terület OTÉK 26. § (2) bekezdése szerinti besorolása:
a) országos mellékút kategóriába a KÖu-f-1 ,
b) helyi gyűjtőút kategóriába a KÖu-f-2 ,
c) kiszolgáló út kategóriába a KÖu-h-1 ,
d) vegyes forgalmú kiszolgáló út kategóriába a KÖu-h-2 ,
e) gyalogút kategóriába a KÖu-h-3,
f) kiszolgáló út gépjármű-várakozó hely céljára kijelölt kategóriába a KÖu-h-4 jelű övezet tartozik.
(4) A KÖu-f jelű övezetben kizárólag a közhasználatra szolgáló autóbuszváró építmény, kerékpártároló, valamint közműépítmény, köztárgy helyezhető el.
(5) A KÖu-h-1, KÖu-h-2 jelű övezetben közhasználatra szolgáló autóbuszváró építmény, kerékpártároló, valamint közműépítmény, köztárgy helyezhető el.
(6) A KÖu-h-3 jelű övezetben közhasználatra szolgáló kerékpártároló, valamint közműépítmény, köztárgy helyezhető el.
(7) A KÖu-h-4 jelű övezetben gépjárműtároló, közhasználatra szolgáló autóbuszváró építmény, kerékpártároló, valamint közműépítmény, köztárgy helyezhető el.
(8) KÖe-1 jelű egyéb közlekedési terület övezetében a vasúti közlekedést szolgáló létesítmények helyezhetők el.
27. § (1) Kb-Sz-1 jelű különleges beépítésre nem szánt szabadidős célú terület elsősorban idegenforgalmi célú tevékenységek végzésére szolgál.
(2) Kb-P-1 jelű különleges beépítésre nem szánt présházas területen a szőlőfeldolgozás és tárolás felszín alatti építményei helyezhetők el.
(3) Kb-T-1 jelű különleges beépítésre nem szánt temető terület kizárólag a temetkezés céljára szolgáló létesítmények elhelyezésére szolgál. Az övezetben épületnek nem minősülő toronyszerű építmények (harangláb, templomtorony) esetében a megengedett legmagasabb pont 15 méter.
Záró rendelkezések
28. § Hatályát veszti Mórágy község Helyi Építési Szabályozásáról szóló 14/2007. (X. 03.) önkormányzati rendelete.
29. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.