Paloznak Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2024. (IV. 8.) önkormányzati rendelete
a helyi építési szabályzatról
Hatályos: 2024. 05. 08- 2024. 05. 08Paloznak Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2024. (IV. 8.) önkormányzati rendelete
a helyi építési szabályzatról
Paloznak Község Önkormányzata Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 62. § (1) bekezdés a) pontjában biztosított jogkörében eljáró Veszprém Vármegyei Kormányhivatal Állami Főépítészi Iroda, Veszprém Vármegyei Kormányhivatal Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Főosztály, Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság, Fejér Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Országos Vízügyi Főigazgatóság, Középdunántúli Vízügyi Igazgatóság, Veszprém vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Veszprém Vármegyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztály, Közegészségügyi és Járványügyi Osztály, Budapest Főváros Kormányhivatala, Országos Közúti és Hajózási Hatósági Főosztály, Innovációs és Technológiai Minisztérium Közlekedési Hatóság Útügyi és Hajózási Hivatal, Innovációs és Technológiai Minisztérium Léginavigációs és Repülőtéri Hatósági Főosztály, Honvédelmi Minisztérium Hatósági Főosztály, Honvédelmi Minisztérium Állami Légügyi Főosztály, Veszprém Vármegyei Kormányhivatal Közlekedési és Műszaki Engedélyezési Főosztály, Útügyi osztály, Veszprém Vármegyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Főosztály, Veszprém Vármegyei Kormányhivatal Földhivatali Főosztály, Földhivatali Koordinációs Osztály, Veszprém Vármegyei Kormányhivatal Agrárügyi Főosztály, Erdészeti Osztály, Nemzeti Földügyi Központ, Veszprém Vármegyei Rendőr-főkapitányság Rendészeti Igazgatóság, Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága, Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala, Budapest Főváros Kormányhivatala, Népegészségügyi Főosztály, Veszprém Vármegyei Önkormányzat, az érintett települési önkormányzatok véleményének kikérésével és Paloznak Község Önkormányzata Képviselő-testületének a partnerségi egyeztetés szabályairól szóló 9/2022. (XI. 17.) önkormányzati rendelete szabályainak megfelelően a következőket rendeli el:
Általános előírások
1. Értelmező rendelkezések
1. § E rendelet alkalmazásában:
a) Borturizmus rendeltetés: Meglévő borászati tevékenység esetében a bor helyben való fogyasztását, értékesítését szolgáló gazdasági rendeltetés.
b) Fekvő telek: a közterülethez a hosszabbik oldalával csatlakozó építési telek.
c) Főépület: az építési övezet vagy övezet sajátos építési használatának megfelelően, a helyi építési szabályzatban meghatározott rendeltetést tartalmazó épület.
d) Meglévő épület: az ingatlanon álló, szabályosan létesült, vagy a még be nem fejezett, vagy használatba nem vett, de az épület jogszabály szerinti fogalmának megfelelő épület.
e) Látványvédelmi zóna: a telek azon közterület melletti 10 méteres sáv, amely nem építhető be a kilátás megőrzése miatt.
f) Melléképület: a főépület használatát, működtetését elősegítő, kiegészítő rendeltetésű épület.
g) Telekszélesség: az előkerti építési határvonalon mért telekszélesség.
h) Természetes terepfelület: az a talajszint, amelyen a humuszos felső réteg szintjét nem változtatták meg - amennyiben ez nem állapítható meg, akkor az ingatlan-nyilvántartás térképi adatbázis rétegvonalai az irányadók.
2. A szabályozási terv elemeinek alkalmazása
2. § (1) Kötelező szabályozási elemek:
a) szabályozási terv hatályán kívüli terület;
b) szabályozási vonal;
c) belterület határ, mely egyben övezethatár is;
d) építési övezet, övezet határa és jele;
e) építési hely;
f) telek be nem építhető része;
g) látványvédelmi zóna;
h) méretezés;
i) belterületbe vonható terület határa;
j) kötelező megszüntető jel;
k) elővásárlási joggal érintett terület határa;
l) beültetési kötelezettség;
m) közterület-alakítás.
(2) Más jogszabály által elrendelt szabályozási elemek:
a) közigazgatási határ;
b) védőtávolságok;
c) művi értékvédelem
ca) műemlék;
cb) műemléki környezet
cc) nyilvántartott régészeti lelőhely határa;
cd) világörökségi várományos helyszín;
d) táj- és természetvédelem
da) ökológiai hálózat magterületének övezete és határa;
db) Nemzeti park terület határa;
dc) tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezetének határa;
dd) tájképvédelmi terület övezetének határa;
de) natura2000 SCI terület határa;
df) natura 2000 SPA terület határa;
dg) ramsari terület határa
dh) geopark;
di) ex lege védett természeti érték;
dj) egyedi tájérték;
e) egyéb korlátozó tényezők
ea) vízminőség védelmi övezet határa;
eb) belvízjárta terület határa;
ec) vízeróziónak kitett terület határa;
ed) borszőlő termőhelyi kataszteri terület övezet határa;
f) vízpartrehabilitációs terv
fa) parti sétány kialakítására alkalmas nyomvonal;
fb) beépítetlenül megőrzendő parti területsáv határa.
(3) Az (1)–(2) bekezdésben fel nem sorolt, a Szabályozási Terven ábrázolt szabályozási elemek tájékoztató elemek, melyek a helyi építési szabályzat módosítása nélkül változtathatók.
(4) A I-IV. fejezetben foglalt általános jellegű előírások a település teljes területére vonatkoznak, amennyiben a vonatkozó építési övezeti, övezeti előírás másként nem rendelkezik.
3. A belterülethatár módosítása
3. § A belterületbe vonható területeket a Szabályozási terv az 1. melléklet szerint tartalmazza.
4. A táj és a természeti környezet védelmére vonatkozó előírások
4. § (1) A település területén található természetközeli élőhelyek, tájképi értékek– különös tekintettel a Balaton-felvidéki Nemzeti Park területére, az ex lege védett területekre, az Ökológiai Hálózat magterület övezetére, a Natura 2000 területekre – megóvását biztosítani kell.
(2) A tájhasználat során biztosítani kell a táji jellegzetességek, a jellemző természetes rendszerek megóvását:
a) a kialakult geomorfológiai formák megőrzendők;
b) a település külterületén az utak mentén meglévő fasorok, erdősávok megtartandók, illetve telepítendők;
c) a vízfolyások mentén lévő galérianövényzet megőrzendő;
d) a táblaszegélyek, fás szegélyek fenntartandók;
e) az egyedi tájértékek védelme biztosítandó;
f) a tájhasználat és az építmények létesítése során a természetes és természetközeli élőhelyek megóvását, az állatok vonulását és az élőhelyek közötti ökológiai kapcsolatokat biztosítani kell.
(3) A Balaton-felvidéki Nemzeti Park területein, az ex lege védett területeken, Ökológiai Hálózat magterület övezetében, a Natura 2000 területeken építmények elhelyezése, a tevékenységek folytatása a vonatkozó jogszabályok, természetvédelmi kezelési terv alapján, Natura 2000 területeken a vonatkozó jogszabályok és fenntartási terv alapján történhet a természetvédelmi kezelővel egyeztetett módon.
(4) Az országos ökológiai hálózathoz tartozó területeken és a Natura2000 területeken
a) kizárólag extenzív jellegű, integrált, bio- vagy természet és környezetkímélő gazdálkodási módszerek alkalmazhatók;
b) meglévő kedvezőtlen látványt nyújtó építmények takarásáról gondoskodni kell úgy, hogy azok a főbb megközelítési irányok felől, közterületekről ne legyenek láthatóak;
c) a növény- és állatvilágot zaj- és fényhatással fokozottan zavaró sport- és szabadidő funkció nem helyezhető el;
d) szélerőmű park, szélerőmű torony nem helyezhető el;
e) csarnok nem helyezhető el.
(5) Amennyiben egy telek ökológiai hálózat magterületének övezete érinti új építmény
a) a természetvédelmi kezelés és bemutatás céljából helyezhető el a (3) bekezdés figyelembevételével;
b) egyéb rendeltetés kizárólag a telek ökológiai hálózat magterületének övezetébe nem sorolt részén helyezhető el.
(6) Az országos ökológiai hálózat magterületén:
a) 10 m-es épületmagasságot meghaladó építmény - kizárólag kilátó rendeltetésű építmény kivételével - nem létesíthető;
b) erdőtelepítés, erdőfelújítás, külterületi fásítás kizárólag őshonos fafajokkal végezhető.
(7) Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezetével érintett területen a tájba illeszkedés látványtervvel igazolandó beépítésre nem szánt területek övezeteiben. A látványterv részeként be kell mutatni lokális és tájkapcsolati nézetben a tervezett beavatkozás mértékét, a tervezett tömegalakítást, valamint a tájba illesztési megoldásokat.
(8) Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezetében a tájkarakter megőrzése és a látványvédelem (kilátás, rálátás) szempontjait kiemelten kell érvényesíteni, ezért:
a) művelési ág megváltoztatás, más célú hasznosítás csak a táj jellegének, szerkezetének, a történelmileg kialakult természetkímélő használat által meghatározott adottságoknak és a természeti érékeknek a figyelembevételével lehetséges, a kialakult tájhasználat csak a természetközeli állapothoz való közelítés érdekében változtatható meg;
b) a természetes és művi tájelemeket a történeti és táji hagyományokhoz igazodóan kell megőrizni, illetve kialakítani;
c) honos növényzet telepítendő;
d) csarnok nem helyezhető el.
(9) A látványvédelmi zónaként jelölt telekrészen meglévő épületek
a) épületmagassága
b) szintszáma
nem növelhető.
5. A környezet védelmére vonatkozó előírások
5. § (1) Az település igazgatási területén az egyes területek használata úgy folytatható, ha a használat:
a) a megengedett határértéken belüli mértékű környezetterhelést és igénybevételt nem okoz;
b) kizárja a környezetkárosítást;
c) következtében a meglévő környezeti ártalom és szennyezés mértéke megszűnik, vagy legalább csökken.
(2) Tilos a környezeti levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezést vagy határértéken felüli légszennyezettséget okoz, valamint tilos a környezeti levegő bűzzel való terhelése.
(3) Új épület elhelyezése, meglévő átalakítása a fennálló talajszennyezettség megszüntetését követően történhet.
(4) Csak olyan építési tevékenység végezhető, melynek hatására a talajerózió veszélye nem növekszik.
(5) Építés-előkészítési munkák, tereprendezés során a munkálatokkal érintett területen meglévő termőföld védelméről, előzetes letermeléséről, deponálásáról és zöldfelület létesítésénél való felhasználásáról az építtetőnek gondoskodnia kell.
(6) Zajt, illetve rezgést előidéző üzemi létesítményt, és egyéb helyhez kötött külső zajforrást csak oly módon szabad elhelyezni, hogy a keletkező zaj illetve rezgés a vonatkozó határértékeket ne haladja meg.
6. Vízpart
6. § (1) A nem köztulajdonban levő Balaton-parti területen, illetve telken a szabályozási terven jelölt szélességű beépítetlenül megőrzendő parti területsávot zöldfelületi jelleggel kell kialakítani, területe nem építési hely.
(2) A Balaton tómedre a partvonal-szabályozási tervben meghatározottakon túlmenően nem csökkenthető.
(3) A Balaton jogi partvonala nem megváltoztatható és az élővilágra, vízminőségre káros befolyással levő tevékenység nem végezhető.
(4) A természetes partszakaszokat meg kell őrizni, azokon művi part nem építhető ki.
(5) A parti nádasok védelméről, fenntartásáról a vízfelület kezelője és a parti ingatlan tulajdonosa köteles gondoskodni.
7. Katasztrófavédelem
7. § (1) A tűzivíz ellátást biztosítani kell. Ha a mértékadó tűzivíz közhálózatról nem biztosítható, akkor
a) a közhálózat által biztosítható tűzivíz igény feletti igényre helyi tűzivíz tároló létesítése szükséges,
b) épület tűzszakaszolásával csökkenteni kell a tűzivíz igényt a közhálózat által biztosítható mértékig,
c) a közhálózat kapacitás bővítésével kell a tűzivíz ellátást biztosítani.
(2) A település területén nyílt tűzivíztározó nem helyezhető el.
8. Rendszeresen belvízjárta területre vonatkozó előírások
8. § (1) A rendszeresen belvízjárta terület lehatárolását a szabályozási terv tartalmazza.
(2) Az (1) bekezdés szerinti területbe tartozó telkeken új vegyszertároló, üzemanyagtöltő állomás, hulladékkezelő létesítmény, valamint szennyvízürítő nem létesíthető.
9. Vízeróziónak kitett területek
9. § (1) A vízeróziónak kitett terület lehatárolását a szabályozási terv tartalmazza.
(2) A vízeróziónak kitett területeken
a) biztosítani kell a talajfelszín
aa) külterületen legalább 80%-os;
ab) belterületen legalább 30%-os
b) növényborítottságát;
c) a12%-nál meredekebb területeken minden mezőgazdasági tevékenységet a lejtőre merőleges irányban, a szintvonalakkal párhuzamosan kell végezni;
d) a lehullott csapadékot sáncok, vízelvezetők létesítésével kell a földterületen tartani;
e) a meglévő vízelvezető rendszereket meg kell őrizni, azok fenntartásáról gondoskodni kell;
f) új épület csak akkor létesíthető ha a többlet felszíni víz megfelelő biztonsággal továbbvezethető a befogadóig.
10. A védőterületekre és védőtávolságokra vonatkozó előírások
10. § (1) A település területén a Szabályozási terv az alábbi védőtávolsággal rendelkező, illetve védőterületet igénylő létesítményeket jelöl:
a) közlekedési területek,
b) közművek, közműlétesítmények.
(2) Az egyes védőterületeken a vonatkozó jogszabályokban foglaltak betartandók.
(3) A szabályozási terven jelölt közlekedési területek védőterülete a közlekedési hatóság és a létesítmény kezelőjének hozzájárulásával használható fel.
(4) A szennyvízátemelő védőtávolságával kapcsolatban a 18. § (4) bekezdés előírásai az irányadók.
(5) Új építmény létesítése esetén, a környezetvédelmi határértékeknek – amennyiben a terület védőtávolsága nem került meghatározásra – a telekhatáron kell teljesülniük.
(6) Ev2 övezet telkeinek telekhatárától mért 100 m-es védőtávolságán belül:
a) új turista útvonal nem jelölhető ki;
b) új országos és térségi energetikai infrastruktúra hálózatok elemei, továbbá nyomvonalas vagy nyomvonal jellegű építmény honvédelmi célú építmény kivételével nem helyezhető el;
c) hulladékkezelő, -lerakó nem helyezhető el;
d) bányászati tevékenység nem végezhető;
e) meglévő építmény rendeltetésének megváltoztatása során az a)–d) pontok előírásait nem kell figyelembe venni;
f) az a)–d) pontban meghatározottaktól való eltérés és építési tevékenység végzése a Honvédelmi Minisztérium Hatósági Hivatalának hozzájárulásával történhet.
11. Sajátos jogintézmények
11. § (1) A település területén beültetési kötelezettség terheli a 4. melléklet szerinti ingatlanokat.
(2) Beültetési kötelezettséggel érintett telekrész a terület megközelítését, feltárását szolgáló területrészen, illetve a közmű infrastruktúra védőövezetében megszakítható. A beültetési kötelezettséget legkésőbb a használatbavételi engedélyének megkéréséig teljesíteni kell. A 3 szintű növényállomány részeként legalább 1 sor, előnevelt, többször iskolázott, honos faegyedek telepítését kell elvégezni legalább 5,0 m-es közönként.
(3) Elővásárlási jog illeti meg az Önkormányzatot a 4. melléklet szerinti ingatlanok vonatkozásában.
12. A telekalakítás
12. § (1) Telekalakítás csak akkor végezhető, ha a kialakuló telek alakja lehetőség szerint egyszerű, a terület rendeltetésének megfelelő használatra alkalmas, az építési övezetnek, övezetnek megfelelő beépíthetőséget nem korlátozza.
(2) A telek kialakítható legkisebb területét, szélességét, mélységét el nem érő telkek összevonására, telekhatár-rendezésére sor kerülhet, ha a kialakuló telkek méretei a korábbiakhoz képest az építésügyi előírásoknak jobban megfelelnek.
(3) A település építési övezeteiben nyúlványos telek kizárólag meglévő zárványtelek feltárására alakítható ki.
(4) Amennyiben a telekalakításra kizárólag a tervezett szabályozási vonal végrehajtása, közterület le és hozzájegyzése céljából vagy állami beruházás keretében megvalósuló közlekedési infrastruktúra fejlesztés érdekében kerül sor, úgy a visszamaradó telek akkor is kialakítható, ha az építési övezet, övezet telekalakítási és beépítési előírásait nem elégíti ki.
(5) Telekalakítás eredményeként nem jöhet létre több építési övezetbe vagy övezetbe sorolt telek.
(6) Több építési övezetbe, övezetbe eső telek övezethatáron történő megosztása esetén a megosztást követően kialakuló telkek nagysága az építési övezetre vagy övezetre meghatározott telek kialakítható legkisebb területe és szélessége kisebb is lehet.
(7) A már jellemzően beépült, kialakult telektömbben az építési övezeti telekalakításra vonatkozó előírásaiban meghatározottaknál kisebb szélességű vagy területű építési telek is kialakítható, amennyiben az eltérés mértéke nem nagyobb 5%-nál. 1000 m2-nél kisebb építési telek esetében az eltérés mértéke – a telek méretétől függetlenül – legfeljebb 50 m2.
(8) Magánút szélességi mérete nem lehet kisebb 4,0 m-nél.
(9) Újonnan kialakításra kerülő magánút esetében az építési övezet telekalakításra vonatkozó előírásaiban meghatározottaknál kisebb szélességű vagy területű telek is kialakítható.
(10) Beépítésre szánt területen telekösszevonás eredményeként létrejövő telek homlokvonala legfeljebb 45 m lehet.
Közlekedés, közműellátás és hírközlés
13. Közlekedés, parkolás
13. § (1) Új épület létesítése esetén
a) a személygépjármű férőhelyeket az építéssel egyidőben telken belül kell kialakítani,
b) a kivitelezés megkezdéséig meg kell tervezni az ingatlan közúti csatlakozását, és a közútkezelő hozzájárulását be kell szerezni.
(2) Új épület létesítése, új rendeltetési egység kialakítása vagy rendeltetés módosítása esetén minden üdülő és lakó rendeltetési egység után legalább egy személygépkocsi elhelyezését kell biztosítani.
(3) Meglévő építmények bővítése, átalakítása, rendeltetésük módosítása esetében csak a bővítésből, az átalakításból, az új rendeltetésből eredő többlet-gépkocsi elhelyezéséről kell gondoskodni a meglévők megtartása mellett.
(4) Új kialakítású utcák esetén az út területén belül kialakítandó zöldfelület aránya minimum 20%. Az út kialakításával egyidejűleg
a) 12,0 m alatti szabályozási szélességű utak esetén minimum egyoldali,
b) 12,0 m, vagy annál nagyobb szabályozási szélesség esetén kétoldali fasor telepítendő
(5) Kettő, vagy több telket kiszolgáló magánút csak közforgalom elől el nem zárt magánútként létesülhet.
(6) Az építési telek akkor tekinthető magánútról megközelíthetőnek, ha a magánút telkének kialakítása az alábbiaknak megfelel:
a) ha a Szabályozási terveken jelölt, vagy a (7) bekezdésben előírt szélességű és azt az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték,
b) ha közterülethez csatlakozik, magánútból nem nyílhat újabb magánút,
c) ha a csapadékvíz elvezetését, vagy adottságok függvényében annak szikkasztását, tárolását, továbbá a térvilágítást megoldották,
d) magánutat beépíteni és a közúttal, közterülettel határos oldalon lezárni nem szabad,
e) a magánúton csak a közterületen elhelyezhető építmények jelenhetnek meg,
f) magánúton a gépjárművek, a gyalogosok és kerékpárosok akadálytalan közlekedését biztosítani kell,
g) ha a magánutat, valamint az alatta és felette létesülő, az érintett ingatlanokat kiszolgáló közművezetékeket a tulajdonosok kialakították és fenntartásáról intézkedtek,
h) ha az útpálya szilárd burkolatú, vagy legalább kőzúzalékkal szilárdított földút.
(7) Új közforgalom elől el nem zárt magánút 6,0 m telekszélesség alatt nem alakítható ki. Közhasználat elöl el nem zárt magánút csak közúthoz csatlakoztatható.
(8) 150 m-nél hosszabb közforgalom elől el nem zárt magánutak zsákutcaként nem alakíthatóak ki.
(9) Az 50 – 150 m közötti hosszúságú magánút végén
a) lakóterületen 8,0 m hosszú tehergépkocsi,
b) egyéb területeken 15,0 m hosszú nyerges vontató
számára útforduló kialakítása szükséges.
(10) Gazdasági területen a magánutat úgy kell kialakítani, hogy a telkek megközelítése tehergépjárművel is biztosított legyen.
(11) Az utak (közutak, kerékpár- és gyalogutak) terepszint magassági elrendezését úgy kell kialakítani, hogy
a) azokról a telkek biztonságos megközelítése,
b) az összegyűlő csapadékvíz biztonságos elvezetése,
c) a közüzemi közművek megfelelő elhelyezése,
d) a vonatkozó jogszabályokban előírt feltételek, jellemzők megvalósítása
biztosított legyen.
14. A közműellátás általános előírásai
14. § (1) A meglévő és a tervezett közcélú:
a) vízellátás,
b) vízelvezetés (szenny- és csapadékvíz),
c) energiaellátás (villamosenergia ellátás, földgázellátás),
d) elektronikus hírközlés hálózatai és létesítményei, továbbá azok ágazati előírások szerinti védőtávolságai (biztonsági övezetei) számára közterületen, vagy közműterületen kell helyet biztosítani. Ettől eltérő esetben szolgalmi, vezeték jog bejegyzéssel kell a helyet biztosítani.
(2) A közművesítésre kerülő területen telkenként kell a közterületi hálózathoz önálló bekötésekkel és mérési helyekkel csatlakozni.
(3) A közművek műtárgyainak és építményeinek elhelyezésekor figyelemmel kell lenni
a) településképi megjelenésre,
b) környezetvédelmi szempontokra (zaj, rezgés, szag),
c) a közműhálózatokhoz való hozzáférhetőségre.
(4) Új út építése, út rekonstrukciója esetén (közforgalmú és magánút esetén egyaránt)
a) a tervezett közművek egyidejű megépítéséről,
b) a meglevő közművek szükséges felújításáról,
c) a csapadékvizek elvezetéséről,
d) belterületen a közvilágítás, külterületi beépítésre szánt területen a térvilágítás megépítéséről gondoskodni kell.
(5) A meglévő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásakor
a) a feleslegessé vált közművet, hálózatot és létesítményt el kell bontani,
b) az indokoltan földben maradó vezeték, létesítmény betömedékelését, felhagyását szakszerűen kell megoldani.
(6) A közművezetékek átépítésekor és új vezeték fektetésekor a racionális területgazdálkodás érdekében
a) az utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezésére kell helyet biztosítani,
b) a beépítésre szánt területeken a közművezetékek helyét úgy kell kijelölni, hogy
ba) 12,0 m szabályozási szélességet el nem érő utcákban legalább egyoldali,
bb) 12,0 m szabályozási szélességet meghaladó szélességű utcákban kétoldali fasor telepítését ne akadályozzák meg.
15. A közművesítés mértékének előírása
15. § Új épület építése, meglévő épület bővítése vagy rendeltetés megváltoztatása közművesítés szempontjából akkor lehetséges, ha
a) a beépítésre szánt területen a teljes közműellátás biztosított;
b) a beépítésre nem szánt területen, emberi tartózkodásra alkalmas építmény esetén biztosítható:
ba) a közegészségügyi hatóság által is elfogadott egészséges ivóvízellátás,
bb) a szennyvízkezelés,
bc) a villamosenergia-ellátás,
bd) jelen szabályozás szennyvízre és csapadékvízre vonatkozó előírásai teljesülnek,
be) az építési hely vízelöntéssel, tartós vízállással nem veszélyeztetett;
c) a beépítésre nem szánt területen, emberi tartózkodásra nem szolgáló építmény esetén a terület közművesítetlen maradhat.
16. Vízellátás
16. § Beépítésre szánt területen új vízhálózat
a) csak a szennyvíz közcsatorna hálózattal együtt építhető,
b) nem helyezhető üzembe a szennyvíz közcsatorna hálózat üzembe helyezését megelőzően.
17. A szennyvízelvezetés
17. § (1) A településen elválasztott rendszerű szennyvízelvezetést kell kiépíteni.
(2) A talaj, a felszín alatti vizek védelme érdekében a szennyvíz közvetlen talajba szikkasztása a település teljes közigazgatási területén tilos.
(3) Beépítésre szánt területen új épületet építeni csak a szennyvíz-közcsatorna hálózatra való csatlakozás kiépítésével lehet.
(4) Beépítésre nem szánt vízminőség-védelmi területen létesítendő építményekből a szennyvíz környezet károsítása nélküli kezeléséhez, ha:
a) a szennyvíz közcsatorna hálózat 200 m távolságban rendelkezésre áll, akkor a közhálózati csatlakozást ki kell építeni a keletkező szennyvíz mennyiségétől függetlenül,
b) a napi keletkező szennyvíz mennyisége nem haladja meg a napi egyszeri szállítással elszállítható mennyiséget (helyi szippantó kocsi szállító kapacitását) és 200 m-től nagyobb távolságra érhető el a közcsatorna hálózat, a szennyvizeket vízzárósági próbával igazoltan, vízzáróan kivitelezett, fedett, zárt medencébe kell összegyűjteni és igazolhatóan a kijelölt ürítő helyre szállíttatni.
c) a napi keletkező szennyvíz mennyisége meghaladja a napi egyszeri szállítással elszállítható mennyiséget (helyi szippantó kocsi szállító kapacitását) és 200 m-től nagyobb távolságra érhető el a közcsatorna hálózat, akkor telken belül létesítendő szennyvíztisztító kisberendezés alkalmazható, ha az alábbiak egyidejűleg teljesülnek:
ca) ha a tisztított vizek tisztítás utáni vízminősége folyamatosan ellenőrizhető és megfelelő felszíni befogadó kezelői hozzájárulással, befogadó nyilatkozattal rendelkezésre áll (tisztított vizet sem szabad talajba szikkasztani)
cb) ha az egyéb előírások, korlátok nem tiltják, valamint illetékes szakhatóságok hozzájárulnak,
cc) a kisberendezés védőterület igénye nem nyúlhat túl a tárgyi telken,
cd) a tisztítóberendezéssel azt a tisztítási hatásfokot kell teljesíteni, amit a befogadóhoz igazítva az illetékes szakhatóság meghatároz,
d) ha bármelyik illetékes szakhatóság nem ad hozzájárulást a helyi szennyvíztisztító kisberendezés létesítésére, ki kell építeni a közcsatorna csatlakozást az bármekkora távolsággal érhető el.
18. A szennyvízkezelés, szennyvízelhelyezés
18. § (1) Bármely övezetben kibocsátott szennyvíz szennyezettségének meg kell felelnie a kommunális szennyvíz szennyezettség mértékének, a későbbi közcsatornára való rákötési előírásoknak.
(2) A kommunális szennyvízre vonatkozó előírásoktól eltérő szennyezettségű vizeket a keletkezés telkén belül elő kell tisztítani, a közcsatornára vonatkozó) előírásoknak megfelelően.
(3) A technológiai szennyezettségű vizeket telken belül létesítendő szennyvízkezeléssel, a szennyezettség megengedett mértékéig elő kell tisztítani.
(4) A közüzemi szennyvízátemelő műtárgy védőtávolsága:
a) védelem nélkül 150 m
b) bűzzárral ellátva 20 m
c) hatásvizsgálat alapján megállapított mérettel
a kijelölt védőtávolságán, hatásterületen belül új területhasznosításra területet igénybe venni csak környezetvédelmi hatástanulmány alapján lehet, az abban előírtak betartásával.
19. A felszíni vízrendezés, csapadékvíz elvezetés
19. § (1) A felszíni vizek, vízfelületek karbantartásának céljára az arra vonatkozó rendeletben előírt méretű parti sávot kell kijelölni és azt vízgazdálkodási területként kezelni. A parti sávot a part élétől kell mérni, a part él kijelölése hiányában, annak kijelöléséig a parti sáv méretével azonos sávot a meder telek határától kell kijelölni, szabadon hagyni és szolgalmi jogot kell biztosítani a mederkarbantartó számára.
(2) A csapadékvíz elvezetésére elválasztott rendszerű vízelvezetést kell kiépíteni.
(3) A csapadékvíz felszíni vízfolyásba történő bevezetése a vízfolyás kezelőjének a hozzájárulásával történhet.
(4) Ha a csapadékvíz elvezető hálózat vagy a befogadó a telken keletkezett vizeket elvezetni nem tudja, akkor a csapadékvizet telken belül kell visszatartani, szikkasztani, csak késleltetve, fékezetten lehet a közhálózatba vezetni.
(5) Beépítésre szánt területen új épület építése, épület bővítése, a telek burkoltságának növelése hatására az elvezetendő csapadékvíz mennyisége meghaladja a telekről korábban elvezetendő csapadékvíz mennyiségét, a többlet csapadékvíz visszatartására telken belül záportározót kell létesíteni. A záportározó méretét úgy kell meghatározni, hogy minden megkezdett 50 m2 burkolt felület után min.1 m3 helyi záportározó térfogatot kell kialakítani (ha ennek növelését a felszíni vízelvezető hálózat üzemeltetője nem kéri) és a záportározó túlfolyójából a csapadékvizet csak késleltetve lehet, a felszíni vízelvezető-hálózat kezelőjének engedélyében meghatározottak szerint a közterületi felszíni vízelvezető-rendszerbe vezetni. A telekhatárra épített épületek ereszcsatornáit, valamint a telkekről a csapadékvíz kivezetést terepszint alatt kell az utcai vízelvezető hálózatba vezetni.
(6) A nyílt árkos vízelvezető hálózat feletti kocsi behajtók az árok vízszállító képességét nem korlátozhatják, ezért az áteresz méretét úgy kell meghatározni, hogy
a) az víz-visszaduzzasztást ne okozzon, és
b) a vízszállítás akadálymentes legyen.
20. Energia ellátás, vezetékes és vezeték nélküli hírközlés
20. § (1) A klímaváltozás hatáskompenzálása és a területgazdálkodás, valamint az üzembiztos szolgáltatás érdekében beépítésre szánt vagy azzal határos területen új közép-, kisfeszültségű, közvilágítási- villamosenergia elosztóhálózatot, vezetékes elektronikus hírközlési hálózatot csak földalatti elhelyezéssel lehet építeni.
(2) Beépítésre nem szánt területen - erdőterület kivételével - egy oldali közös oszlopsoron kell a villamosenergia elosztó és a vezetékes hírközlési hálózatokat elhelyezni, amelyre egyben a felmerülő közvilágítási igény esetén, a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetőek:
a) Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózatot földalatti elhelyezéssel lehet csak kivitelezni.
b) Erdőterületen föld feletti hálózatépítés csak akkor lehetséges, ha az, nem igényel erdőirtást. Ha erdőirtás igénye merülne fel a hálózatot csak földalatti telepítéssel lehet építeni.
(3) Új villamos energia ingatlanbekötést csak földalatti csatlakozás kiépítésének lehetőségét is biztosítóan szabad kivitelezni még akkor is, ha az építéskor a közhálózat oszlopsoron halad.
(4) Háztartási méretű kiserőmű (szélgenerátor) telepítésének feltétele:
a) a magassága a telepítés telkére vonatkozó előírásokban rögzített építmény magasságot max 3 m-en túl nem haladhatja meg,
b) a dőlés távolsága minden irányban saját telken belülre essen
c) nem telepíthető az település értékvédelmi rendeletében tiltott területeken.
(5) Közcélú, megújuló energiahordozó hasznosítású energiatermelés csak az arra kijelölt övezetbe létesíthető.
(6) Napenergia hasznosítást szolgáló panelek tetőfelületen történő, továbbá a vezeték nélküli hírközlési létesítmények elhelyezését a TKR-ben kell szabályozni.
(7) Napenergiát hasznosító berendezés (napkollektor, napelem)
a) amennyiben tetőfelületre történő telepítése nem lehetséges külön tartószerkezeten közterület felől takartan terepszinten is elhelyezhető összesen legfeljebb 50 m2 napelem felülettel;
b) tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezetében csak háztartási méretű kiserőmű helyezhető el épületre felszerelten.
(8) Önálló építményként szélerőmű vagy szélerőmű park létesítése a település teljes közigazgatási területén tilos.
Építés általános szabályai
21. Az építés általános feltételei
21. § (1) Meglévő épület átalakítható, felújítható, korszerűsíthető, tetőtere beépíthető.
(2) Meglévő, használatbavételi vagy fennmaradási engedéllyel rendelkező épület, épületrész építési helyen kívül átalakítható, felújítható, korszerűsíthető, szintszáma az épületmagasság figyelembevételével növelhető, de alapterülete csak építési helyen belül bővíthető.
(3) Amennyiben a meglévő, használatbavételi vagy fennmaradási engedéllyel rendelkező épület, épületrész építési helyen belül található, s a beépítettség meghaladja az építési övezetben előírt megengedett legnagyobb beépítettség mértéket, az alapterület nem bővíthető, de szintszáma az épületmagasság figyelembevételével növelhető.
(4) Amennyiben a meglévő, használatbavételi vagy fennmaradási engedéllyel rendelkező épület magassága meghaladja az építési övezetben előírt megengedett legnagyobb épületmagasság értékét, az épület bővítése, átalakítása akkor lehetséges, amennyiben a bővítéssel az épület magassága csökkenthető illetve szabályosabbá tehető.
(5) Meglévő, használatbavételi vagy fennmaradási engedéllyel rendelkező épület újjáépíthető akkor is, ha a kialakult beépítés nem felel meg a jelen szabályozásban foglaltaknak, szintszáma az épületmagasság figyelembevételével növelhető, de a bruttó alapterület csak építési helyen belül bővíthető.
22. § (1) Több építési övezetbe, övezetbe eső telek egyes telekrészeinek beépíthetőségét az érintett építési övezet, övezet telekalakítási és beépítési előírásai szerint kell figyelembe venni, a telek övezetbe eső területrészének arányában.
(2) Az építési övezetekben az épületmagasság számításánál a természetes terepfelületet kell figyelembe venni.
(3) Szabályozási vonallal érintett telek akkor is beépíthető, amennyiben a szabályozási vonalnak megfelelő telekalakítás következtében a telek méretei nem érik el a beépíthetőség feltételeként meghatározott értékeket.
(4) Az építési övezetekben terepszint alatti beépítés csak építési helyen belül történhet.
(5) Az építési övezetekben elhelyezhető épületnek nem minősülő építmények terepcsatlakozástól mért legmagasabb pontja nem haladhatja meg az építési övezetben előírt legnagyobb épületmagasság értékét, kivéve:
a) hírközlési antenna elhelyezése esetén,
b) katasztrófavédelmi jelzőtorony.
22. A tereprendezésre, rézsű, támfal, kerítés építésére vonatkozó előírások
23. § (1) Tereprendezés építési helyen kívül kizárólag az épület gyalogos és gépjárművel való megközelítésének biztosítása, előkerti gépkocsibeálló létesítése érdekében lehetséges.
(2) A természetes terepfelület a telekhatárok melletti 1,0 m-es sávban legfeljebb 1,0 m-rel változtatható meg.
(3) Tereprendezés során építési helyen belül a terep természetes terepfelülete legfeljebb 1,0 m-rel változtatható meg.
(4) Támfal kialakítása során a természetes terepfelület
a) felfelé legfeljebb 1,5 m-rel,
b) lefelé legfeljebb 1,5 m-rel,
de együttesen legfeljebb 1,75 m-rel változtatható meg.
(5) Az utcavonalon a meglévő támfal magasságától függetlenül felújítható.
(6) A telkeken rézsű oly módon alakítható ki, hogy a rézsű állékonysága a telek területén biztosítható legyen.
24. § (1) Eltérő rendelkezés hiányában az utcafronton, az oldal és hátsó telekhatáron, valamint a telken belül építendő kerítés magassága legfeljebb 1,8 m lehet, legfeljebb 0,8 m tömör lábazattal.
(2) Külterületen szőlő, gyümölcsös táblák körül csak dróthálóra futatott növényzettel (pl. szőlő) takart vadvédelmi kerítés, sövény létesíthető. Az utcai fronton, a kilátást nem zavaró kerítés csak a településképi eljárást lefolytatása után építhető.
(3) Sportpályát határoló labdafogó háló, kerítés magassága legfeljebb 6,0 m lehet.
(4) A telek homlokvonalán álló kerítésen a közterület használatát veszélyeztető megoldást (pl. szögesdrótot) nem szabad alkalmazni.
23. A beépítési mód és az építési hely
25. § (1) A rendelet 2. mellékletében szereplő beépítési módok:
a) oldalhatáron álló beépítési mód (O),
b) szabadon álló beépítési mód (SZ).
(2) Újonnan beépítésre, vagy jelentősen átépítésre kerülő területen oldalhatáron álló beépítési mód esetén az építési hely egyik határvonala az északi irányhoz közelebb eső telekhatár.
(3) Új épület elhelyezése esetén az épület közterület felőli homlokvonala
a) igazodjon a kialakult állapothoz, ami a szomszédos három-három beépített telek előkertjének átlaga, attól legfeljebb 0,5 m eltéréssel,
b) saroktelek esetén igazodjon a csatlakozó utcák épületeinek vonatkozó homlokvonalához.
(4) Amennyiben az (3) bekezdés szerinti, az épület közterület felőli homlokvonala nem határozható meg, az előkert 5,0 m.
(5) A már túlnyomó részben beépített telektömbben oldalhatáron álló beépítés esetén az építési hely egyik határvonala a kialakult beépítési módhoz igazodó telekhatár, mely esetben a két szomszédos épület oldalfala tűzfalas csatlakozással közös telekhatárra is kerülhet.
(6) Oldalhatáron álló beépítési mód esetében az építési telek oldalkertje a kialakult állapot vagy annak hiányában legalább 4,0 m.
(7) Oldalhatáron álló beépítési mód esetén
a) lakó rendeltetésű épület
aa) a kialakult állapotot szerint vagy annak hiányában az oldalhatártól számított 0,0-1,0 m távolságra helyezhető el,
ab) szabadonálló módon is elhelyezhető, ha az építési telek szélessége legalább 18,0 m;
b) hétvégiházas üdülőterület építési övezeteinek telkein épület szabadonálló módon is elhelyezhető, ha az építési telek szélessége legalább 20,0 m.
(8) Szabadon álló beépítési mód esetén az építési telek oldalkertje a kialakult állapot vagy annak hiányában a telepítési távolság fele, de legalább 4,0 m.
(9) A telek hátsókertje
a) 40,0 m telekmélységet meg nem haladó telek esetén legalább 6,0 m,
b) 40,0-65,0 m telekmélység közötti telek esetén legalább 10,0 m,
c) 65,0-80,0 m telekmélység közötti telek esetén legalább 25,0 m,
d) 80,0 m telekmélységet meghaladó telek esetén a közterületi határtól mért 60,0 m-en túli telekterület.
(10) Legfeljebb 25,0 m telekmélységű fekvő telek esetében
a) az előkert igazodjon a kialakult állapothoz, ami a szomszédos két-két beépített telek előkertjének átlaga, attól legfeljebb 0,5 m eltéréssel vagy annak hiányában 5,0 m,
b) a hátsókert az épület hátsókertre néző tényleges beépítési magasságának mértéke, de legalább olyan mérték, amely nem csökkenti a szomszédos telek beépítési jogát.
24. Melléképületek és egyes melléképítmények elhelyezése
26. § (1) Melléképület kizárólag főépület megléte esetén vagy azzal egyidejűleg építhető.
(2) Melléképület és melléképítmény nem lehet magasabb, mint a főépület
a) lakóterületek,
b) településközpont vegyes terület
c) üdülőterületek
építési övezeteiben.
(3) Az építési övezetek telkein legfeljebb összesen 50 m2 alapterületű melléképület, melléképítmény helyezhető el
a) kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület,
b) különleges beépítésre szánt terület
építési övezeteinek telkei kivételével.
(4) Beépítésre szánt területen oldalhatáron álló beépítési mód esetén a melléképületet a főépület által meghatározott kialakult határvonalon kell elhelyezni.
(5) Új lakóépület vagy hétvégiházas üdülőépület építése esetén a gépjárműtárolót a főépülettel egy tömegben kell elhelyezni.
(6) Az oldalkertben kizárólag tárolási célt nem szolgáló kerti építmény helyezhető el.
(7) A hátsókertben
a) tárolóépület,
b) mosókonyha,
c) nyárikonyha,
d) állattartó épület,
de legfeljebb 1 melléképület helyezhető el, a telekhatártól legalább 1,0 m-re.
(8) A település területén gáztároló csak épületben, vagy földbe süllyesztve, földdel fedetten helyezhető el.
(9) Lakóterület és településközpont vegyes terület építési övezeteiben állattartó épület
a) 500 m2-nél kisebb telken nem helyezhető el,
b) a hátsókertben a szomszédos telek építési határvonalától legalább 10,0 m távolságra helyezhető el,
c) a telek közterületi határvonalától mért 15,0 m mélységű telekrészén nem helyezhető el,
d) legfeljebb 30 m2 nettó alapterülettel építhető.
(10) Lakó- és egyéb konténer, mobilház, ideiglenes épület, továbbá állandó használatra egy helyben tartott lakókocsi a település területén kizárólag ideiglenes jelleggel, 180 napnál nem tovább helyezhető el, vagy felvonulási épületként az építés ideje alatt
a) falusias lakóterület,
b) településközpont vegyes terület,
c) üdülőházas üdülőterület,
d) hétvégi házas üdülőterület
építési övezeteiben.
(11) Lakóterület, településközpont vegyes terület és hétvégi házas üdülőterület építési övezeteiben fürdőmedence a 900 m2-t meghaladó telekterület esetén és legfeljebb 50 m2 nagyságban létesíthető.
A beépítésre szánt területekre vonatkozó előírások
25. A beépítésre szánt területek
27. § (1) A település területén a beépítésre szánt területek sajátos használatuk szerint a következő építési övezetekbe tartoznak:
a) Falusias lakóterület (Lf)
b) Településközpont vegyes terület (Vt)
c) Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület (Gksz)
d) Üdülőházas üdülőterület (Üü)
e) Hétvégi házas üdülőterület (Üh)
f) Különleges beépítésre szánt terület
fa) temető (K-T)
fb) kemping (K-Kemp)
(2) Az építési övezeteket, valamint az azokban
a) betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a 2. melléklet;
b) elhelyezhető és tiltott rendeltetéseket a 3. melléklet határozza meg.
26. Falusias lakóterület
28. § (1) Falusias lakóterület a Szabályozási terven Lf jellel jelölt építési övezet, mely lakóépületek, mező- és erdőgazdasági építmények, továbbá a lakosságot szolgáló, környezetre jelentős hatást nem gyakorló kereskedelmi, szolgáltató építmények elhelyezésére szolgál.
(2) Falusias lakóterület építési övezeteinek telkein kizárólag egy főépület és egy melléképület helyezhető el.
(3) Falusias lakóterület építési övezeteinek telkein legfeljebb két önálló rendeltetési egység létesíthető.
(4) Falusias lakóterület építési övezeteinek telkein legfeljebb 4 vendégszoba létesíthető.
(5) Falusias lakóterület építési övezeteinek telkein gépjárműtároló önálló építményként nem helyezhető el.
(6) Falusias lakóterület építési övezeteinek telkein új épület elhelyezése, vagy meglévő épület bővítése esetén az épület telek beépített területébe számító alapterülete épületenként legfeljebb 150 m2 lehet.
27. Településközpont vegyes terület
29. § (1) A településközpont vegyes terület a Szabályozási terven Vt jellel jelölt építési övezet, mely több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó- és olyan egyéb rendeltetést szolgáló épület elhelyezésére szolgál, amelyek nincsenek zavaró hatással a lakó rendeltetésre.
(2) Településközpont vegyes terület építési övezeteinek telkei tovább nem oszthatóak, telekhatár rendezés és összevonás lehetséges.
(3) Településközpont vegyes terület építési övezeteinek telkein szabadon álló beépítési mód esetén az építési telek oldalkertje a telepítési távolság fele, de legalább 3,0 m.
(4) Településközpont vegyes terület építési övezeteinek telkein oldalhatáron álló beépítési mód esetén az építési telek oldalkertje a telepítési távolság fele, de legalább 4,0 m.
(5) Településközpont vegyes terület építési övezeteiben közforgalom számára megnyitott, meglévő óvoda, bölcsőde, igazgatási, nevelési, oktatási, kereskedelmi, szolgáltatói, vendéglátó rendeltetés esetén az OTÉK által előírt várakozóhelyek a közterületen is biztosíthatóak.
(6) Vt-1 építési övezet telkein az utcafronti kerítés magassága legfeljebb 1,5 m lehet.
(7) Vt-2 építési övezet telkein az utcafronti kerítés magassága legfeljebb 1,5 m lehet.
(8) Vt-2 építési övezet telkein legfeljebb két fő- és egy melléképület helyezhető el.
(9) Vt-3 építési övezet telkein legfeljebb 8 vendégszoba létesíthető.
(10) Vt-3 építési övezet telkein egy főépület helyezhető el.
28. Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület
30. § (1) Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület a Szabályozási terven Gksz jellel jelölt építési övezet, mely elsősorban a környezetre jelentős hatást nem gyakorló gazdasági épületek elhelyezésére szolgál.
(2) Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület építési övezeteinek telkein szolgálati vagy tulajdonosi lakás csak a 3. melléklet szerinti egyéb elhelyezhető rendeltetést tartalmazó épület megléte, vagy azzal egyidejű építés esetén létesíthető. Önálló lakóépület nem helyezhető el.
(3) Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület építési övezeteinek telkein új épület elhelyezése esetén az épület telek beépített területébe számító alapterülete épületenként legfeljebb 300 m2 lehet.
29. Üdülőházas üdülőterület
31. § (1) Üdülőházas üdülőterület a Szabályozási terven Üü jellel jelölt építési övezet, mely olyan üdülő rendeltetésű épületek, üdülőtáborok és kempingek elhelyezésére szolgál, amelyek elhelyezésük, méretük, kialakításuk és felszereltségük, valamint infrastrukturális ellátottságuk alapján az üdülési célú tartózkodásra alkalmasak, és amelyek túlnyomóan változó üdülői kör hosszabb tartózkodására szolgálnak.
(2) Üdülőházas üdülőterület építési övezeteinek telkein új épület elhelyezése esetén az épület telek beépített területébe számító alapterülete épületenként legfeljebb 250 m2 lehet.
30. Hétvégi házas üdülőterület
32. § (1) Hétvégi házas üdülőterület a Szabályozási terveken Üh jellel jelölt építési övezet, mely legfeljebb két üdülőegységet magában foglaló üdülőépületek elhelyezésére szolgál.
(2) Hétvégi házas üdülőterület építési övezeteinek telkein kizárólag egy főépület helyezhető el.
(3) Hétvégi házas üdülőterület építési övezeteinek telkein melléképület nem helyezhető el.
(4) Hétvégi házas üdülőterület építési övezeteinek telkein legfeljebb két önálló rendeltetési egység létesíthető.
(5) Hétvégi házas üdülőterület építési övezeteinek telkein új épület elhelyezése, vagy meglévő épület bővítése esetén az épület telek beépített területébe számító alapterülete épületenként legfeljebb 150 m2 lehet.
31. Különleges beépítésre szánt terület – temető
33. § (1) Különleges beépítésre szánt terület - sportterület a Szabályozási terven K-T jellel jelölt építési övezet, mely kizárólag a temetkezés kegyeleti építményei elhelyezésére szolgál.
(2) Különleges beépítésre szánt terület - temető építési övezet telkein több főépület is elhelyezhető.
(3) Különleges beépítésre szánt terület - temető építési övezet telkein a 2. mellékletben meghatározott megengedett legnagyobb épületmagasság az alábbi eltéréssel alkalmazandó: harangtorony, illetve harangláb építése esetén az építési övezetben megengedett legnagyobb épületmagasság 10,0 méter.
32. Különleges beépítésre szánt terület – kemping
34. § (1) Különleges beépítésre szánt terület - kemping a Szabályozási terven K-Kemp jellel jelölt építési övezet, mely elsősorban kemping és kiszolgáló létesítményei elhelyezésére szolgál.
(2) Különleges beépítésre szánt terület - kemping építési övezeteinek telkein az épület telek beépített területébe számító alapterülete épületenként legfeljebb 150 m2 lehet.
A beépítésre nem szánt területekre vonatkozó előírások
33. A beépítésre nem szánt területek
35. § (1) A település területén a beépítésre nem szánt területek sajátos használatuk szerint a következő övezetek közé sorolandók:
a) Zöldterület
aa) közpark (Zkp)
ab) közkert (Zkk)
b) Erdőterületek - védelmi célú (Ev)
c) Mezőgazdasági területek
ca) kertes (Mk)
cb) általános (Má)
cc) tájgazdálkodási (Mt)
d) Természetközeli terület (Tk)
e) Vízgazdálkodási terület (V)
f) Különleges beépítésre nem szánt terület: Turisztikai-fogadó pont (Kb-Tu)
g) Közúti-, egyéb közlekedési és közműelhelyezési terület
ga) közúti (KÖu)
gb) kötöttpályás (KÖk)
gc) közműelhelyezési terület (KÖv)
(2) Az övezeteket, valamint az azokban
a) betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a 2. melléklet;
b) elhelyezhető és tiltott rendeltetéseket a 3. melléklet határozza meg.
34. Zöldterület
36. § (1) Közpark zöldterület a Szabályozási terven Zkp jellel, és közkert zöldterület a Szabályozási terven Zkk jellel jelölt övezetek, mely állandóan növényzettel fedett, a település klimatikus viszonyainak megőrzését, javítását, ökológiai rendszerének védelmét, a pihenést, testedzést szolgáló közterületek.
(2) Zkk-1 övezet telkei épület nem helyezhető el.
35. Védelmi célú erdőterület
37. § (1) Védelmi célú erdőterületek a Szabályozási terven Ev jellel jelölt övezet, melyek elsősorban az erdő, a természeti környezet, és a különböző környezeti elemek valamint a település és egyéb létesítmények védelmére szolgálnak.
(2) Védelmi erdőterület övezeteiben - az OTÉK-ban meghatározott nyomvonal jellegű építményeken és műtárgyaikon, köztárgyakon, kutatást és ismeretterjesztést szolgáló műtárgyakon, hulladékgyűjtőn kívül - a természetvédelmi kezeléshez és bemutatáshoz kapcsolódó műtárgy is elhelyezhető.
(3) Védelmi célú erdőterület övezeteinek telkein a terepcsatlakozástól mért legmagasabb pontját meghaladó 10,0 m-es építmény – a kizárólag kilátó rendeltetésű építmény kivételével – nem helyezhető el.
(4) Védelmi célú erdőterület övezeteinek telkein természetszerű, az erdők rendeltetését (pl.: természetvédelem, tájképvédelem, turisztikai funkció) messzemenően figyelembevevő, kíméletes erdőgazdálkodást kell folytatni.
(5) Ev-1 övezet telkein épület nem helyezhető el.
36. Kertes mezőgazdasági terület
38. § (1) A kertes mezőgazdasági terület a Szabályozási terven Mk jellel jelölt övezet, mely elsősorban kisüzemi jellegű termelést, saját ellátást biztosító, valamint szabadidő eltöltését szolgáló kertészeti tevékenység területe.
(2) Kertes mezőgazdasági terület övezeteinek telkein a műveléssel összefüggő egyetlen gazdasági épület építhető a telek beépítettségére vonatkozó szabályok figyelembe vételével, különálló, földdel borított pince nem létesíthető.
(3) Kertes mezőgazdasági terület övezeteinek telkeinek ökológiai hálózat magterületének övezetébe sorolt részén építmény kizárólag a természetvédelmi kezelés céljából létesíthető, a (2) bekezdés szerinti építmények kizárólag a telek ökológiai hálózat magterületének övezetébe nem sorolt részén helyezhető el.
(4) Kertes mezőgazdasági terület övezeteinek telkein birtokközpont nem létesíthető.
(5) Kertes mezőgazdasági terület övezeteinek telkein építmény-elhelyezés kizárólag mezőgazdaságilag műveltnek minősülő telken lehetséges a (6) bekezdés figyelembevételével.
(6) Kertes mezőgazdasági terület övezeteinek I. osztályú borszőlő termőhelyi kataszteri terület övezetbe tartozó telkein a legalább 80%-ban szőlő művelési ágban nyilvántartott és ennek megfelelően művelt telken, kizárólag szőlőművelést, szőlőfeldolgozást, bortárolást szolgáló rendeltetésű épület létesíthető; a szőlőművelés tényét a terület pontosan meghatározott százalékában az illetékes hegybíró nyilatkozatával kell igazolni.
(7) Kertes mezőgazdasági terület övezeteinek telkein épület
a) a közterületi vagy magánút felőli telekhatárától legalább 10,0 m-re,
b) az oldalkerti telekhatártól legalább 3,0 m-re
helyezhető el.
(8) Kertes mezőgazdasági terület övezeteinek telkein épület akkor helyezhető el, ha a telek közterületről, vagy közterületről nyíló magánútról megközelíthető.
(9) Kertes mezőgazdasági terület övezeteinek telkei csak akkor oszthatók meg, ha a telek közterületről, vagy közterületről nyíló magánútról megközelíthető. A megosztás során nyúlványos földrészlet nem alakítható ki.
(10) Kertes mezőgazdasági terület övezeteinek telkein új épület építése, meglévő épület bővítése közművesítés szempontjából csak abban az esetben lehetséges, ha az ivóvíz- és villamosenergia-ellátás, valamint a szennyvíz ártalommentes elvezetése illetve kezelése megoldott.
(11) Kertes mezőgazdasági terület övezet telkein ivóvíz bekötés akkor történhet, ha egyidejűleg a keletkező szennyvízkezelés megoldott.
(12) Kertes mezőgazdasági terület övezeteinek telkein a beépített és burkolt felületek összegének aránya nem haladhatja meg a 10%-t.
(13) Mk-1 övezet telkein legfeljebb 80 m2 bruttó alapterületű épület helyezhető el.
(14) Mk-1 övezet telkein a terepszint alatti beépítettség legfeljebb 150 m2 bruttó alapterületű lehet.
(15) Mk-1 övezet telkein kivételes esetben (amennyiben a telek kialakult állapotú és rendezett, szőlő művelési ágban van, közterületi kapcsolat, közút vagy magánút kapcsolat biztosított vagy biztosítható) úgy a beépíthető telek mérete a megengedett legkisebb beépíthető telek méretétől 2% eltérhet.
37. Általános mezőgazdasági terület
39. § (1) Általános mezőgazdasági terület a Szabályozási terven Má jellel jelölt övezet elsősorban a termőföld mennyiségi és minőségi védelmét, az árutermelő mezőgazdasági termelés, a növénytermesztés, az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termék feldolgozására, tárolására és árusítására szolgáló terület.
(2) Általános mezőgazdasági terület övezeteinek telkein a műveléssel összefüggő egyetlen gazdasági épület építhető a telek beépítettségére vonatkozó szabályok figyelembe vételével, különálló, földdel borított pince nem létesíthető.
(3) Általános mezőgazdasági terület övezeteinek telkein épületet létesíteni – a (4) bekezdés figyelembevételével - csak a legalább 80%-ban művelt telken lehet, ahol a beépítés feltételeként az a művelési ág fogadható el, amely a telek művelt területének 60%-án meghatározó. Azon a vegyes művelésű telken, ahol egyik művelési ág sem éri el a 60%-ot, a legszigorúbb beépítési szabályokkal rendelkező művelési ágra vonatkozó előírás szerint lehet építeni.
(4) Általános mezőgazdasági terület övezeteinek I. osztályú borszőlő termőhelyi kataszteri terület övezetbe tartozó telkein
a) az építmény elhelyezés feltétele, hogy a legalább 80%-ban szőlő művelési ágban nyilvántartott és ennek megfelelően művelt telken, kizárólag szőlőművelést, szőlőfeldolgozást, bortárolást szolgáló rendeltetésű épület létesíthető; a szőlőművelés tényét a terület pontosan meghatározott százalékában az illetékes hegybíró nyilatkozatával kell igazolni;
b) a burkolt felületek legnagyobb mértéke legfeljebb 5% lehet.
(5) Általános mezőgazdasági terület övezeteinek telkein birtokközpont nem létesíthető.
(6) Általános mezőgazdasági terület övezeteinek telkein új épület építése, meglévő épület bővítése közművesítés szempontjából csak abban az esetben lehetséges, ha az ivóvíz- és villamosenergia-ellátás, valamint a szennyvíz ártalommentes elvezetése illetve kezelése megoldott.
(7) Általános mezőgazdasági terület övezet telkein ivóvíz bekötés akkor történhet, ha egyidejűleg a keletkező szennyvízkezelés megoldott.
(8) Általános mezőgazdasági terület övezeteiben új külszíni művelésű bánya nem létesíthető.
(9) Általános mezőgazdasági terület övezeteinek telkein lakás rendeltetési egység csak gazdasági épület megléte vagy azzal egyidejű létesítése esetén helyezhető el - a 2. mellékletben meghatározott megengedett legnagyobb terepszint feletti beépítettség legfeljebb 20%-án.
(10) Általános mezőgazdasági terület övezeteinek telkein épület nem helyezhető el
a) a telekhatártól 10,0 m-en belül,
b) a vízfolyás partvonalától 50,0 m-en belül.
(11) Általános mezőgazdasági terület övezeteinek telkein lovasturizmus céljait szolgáló építmények, állattartó építmények a vízfolyásoktól legalább 200 m-re helyezhetők el.
(12) Általános mezőgazdasági terület övezeteinek telkein építésre kerülő új épületegyüttesek köré legalább 5,0 m szélességben többszintű növényzet (gyep-,fa- és cserjeszint) telepítése kötelező – az épület megközelítését és kiszolgálását szolgáló területek kivételével.
(13) A Szabályozási terven Má1 jellel jelölt övezet a hagyományos szőlőtermesztésre kijelölt terület.
(14) Má-1 övezet telkei kizárólag szőlő művelési ág esetén építhető be.
(15) Má-1 övezet övezeteinek telkein lakás rendeltetési egység csak gazdasági épület megléte vagy azzal egyidejű létesítése esetén helyezhető el - a 2. mellékletben meghatározott megengedett legnagyobb terepszint feletti beépítettség legfeljebb 10%-án.
(16) Má-1 övezet telkein a megengedett legnagyobb beépítettség
a) terepszint felett összesen a bruttó 200 m2-t,
b) terepszint alatt a bruttó 300 m2-t
nem haladhatja meg.
(17) Má-1 övezetben meglévő épület felújítható, korszerűsíthető. Új épület építése csak a meglévő épület bontása esetén meglévő épület, épületrész kubatúrán belül lehet.
(18) Má-2 övezet telkei kizárólag szőlő művelési ág esetén építhető be.
(19) Má-2 övezet övezeteinek telkein lakás rendeltetési egység csak gazdasági épület megléte vagy azzal egyidejű létesítése esetén helyezhető el - a 2. mellékletben meghatározott megengedett legnagyobb terepszint feletti beépítettség legfeljebb 10%-án.
(20) Má-2 övezet telkein a megengedett legnagyobb beépítettség
a) terepszint felett összesen a bruttó 600 m2-t,
b) terepszint alatt a bruttó 800 m2-t
nem haladhatja meg.
(21) Má-4 övezet a település komposztáló telepének elhelyezésére szolgál.
38. Tájgazdálkodási mezőgazdasági terület
40. § (1) Tájgazdálkodási mezőgazdasági terület a Szabályozási terven Mt jellel jelölt övezet, mely elsősorban a természetközeli, tájgazdálkodási használatot folytató telkekből áll.
(2) Mt-1 övezet telkein épület nem helyezhető el, építmény csak természetvédelmi kezelési céllal létesíthető.
(3) Mt-2 övezet telkein kizárólag a természetvédelmi kezeléssel összefüggő, hagyományos állattartó épület helyezhető el gyep, rét, legelő művelési ágú telkeken.
(4) Mt-2 övezet telkein a legnagyobb beépítettség összesen a bruttó 300 m2-t nem haladhatja meg.
(5) Mt-2 övezet telkein épület Natura 2000 hatásbecslési dokumentáció alapján helyezhető el.
(6) Mt-3 övezetben az erdő művelési ágú, fásított területek fenntartandók, új erdő telepíthető védelmi céllal.
(7) Mt-3 övezet telkein épület nem helyezhető el.
39. Vízgazdálkodási terület
41. § (1) Vízgazdálkodási terület övezeteinek telkein kizárólag a vízgazdálkodással, vízkárelhárítással, vízi közlekedéssel, vízi sportolással, strandolással, halászattal, horgászattal, kikötőkkel, és a természetvédelemmel kapcsolatos létesítmények helyezhetők el a vonatkozó jogszabályok szerint.
(2) V-1 övezet a vízgazdálkodási terület tómedren belüli területe, ami a Balaton tómeder területe.
(3) V-2 övezet a vízgazdálkodási terület tómedren kívüli része.
(4) V-2 övezet telkeinek a nád és mocsár művelésű telkek művelési ágát megváltoztatni nem lehet.
40. Természetközeli terület
42. § (1) Természetközeli terület a Szabályozási terven Tk jellel jelölt övezet, amely kialakulására az ember csekély mértékben hatott, és amely területen a természeteshez közelítő állapot jött létre.
(2) Természetközeli terület övezetében épület nem helyezhető el, építmény csak természetvédelmi kezelési céllal létesíthető.
(3) Természetközeli terület övezetek telkeit a művelési ágnak megfelelően kell fenntartani; a nád és mocsár művelésű telkek művelési ágát megváltoztatni nem lehet.
41. Különleges beépítésre nem szánt terület – turisztikai fogadó pont
43. § (1) Különleges beépítésre nem szánt terület – turisztikai fogadó pont a Szabályozási terven Kb-Tu jellel jelölt övezet, amely elsősorban szállás, vendéglátás, sport, rekreáció építményeinek elhelyezésére szolgál.
(2) Különleges beépítésre nem szánt terület – turisztikai fogadó pont övezeteinek telkein új épület építése, meglévő épület bővítése közművesítés szempontjából csak abban az esetben lehetséges, ha az ivóvíz- és villamosenergia-ellátás, valamint a szennyvíz ártalommentes elvezetése illetve kezelése megoldott.
(3) Különleges beépítésre nem szánt terület – turisztikai fogadó pont övezeteinek telkeire vízvezeték csak akkor vezethető, ha egyidejűleg a keletkező szennyvízkezelés megoldott.
(4) Különleges beépítésre nem szánt terület – turisztikai fogadó pont övezeteinek telkein épület feltöltésen nem helyezhető el.
(5) Különleges beépítésre nem szánt terület – turisztikai fogadó pont övezeteinek telkein kerítés nem létesíthető.
(6) Kb-Tu-1 övezet telkein a nádassal borított telekrészen tereprendezés nem lehet.
(7) Kb-Tu-1 övezet telkein az épület telek beépített területébe számító alapterülete épületenként legfeljebb 150 m2 alapterület lehet.
(8) Kb-Tu-2 övezet telkein az épület telek beépített területébe számító alapterülete épületenként legfeljebb 200 m2 lehet.
(9) Kb-Tu-2 övezet telkein a meglévő rendeltetések megtarthatók, de újként nem létesíthető.
42. Közúti-, egyéb közlekedési és közműelhelyezési terület
44. § (1) Közúti-, egyéb közlekedési és közműelhelyezési terület a Szabályozási terven
a) KÖu jellel jelölt közúti közlekedési terület övezet
b) KÖk jellel jelölt kötöttpályás közlekedési terület övezet,
c) KÖv jellel jelölt közműelhelyezési terület övezet, mely a közlekedési létesítmények és közművek elhelyezésére szolgáló terület.
(2) Közúti-, egyéb közlekedési és közműelhelyezési terület az országos és a helyi közutak, a kerékpárutak, a gépjármű várakozóhelyek (parkolók) – a közterületnek nem minősülő telkeken megvalósulók kivételével –, a járdák és a gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, a közforgalmú vasutak, vízi és légi közlekedés, továbbá a közművek és a hírközlés építményeinek elhelyezésére szolgál.
(3) Közúti-, egyéb közlekedési és közműelhelyezési területen a burkolatlan felületeket, ahol ezt műszaki okok nem akadályozzák, zöldfelületként kell kialakítani, a forgalomtechnika s a forgalombiztonság figyelembevételével.
(4) A főközlekedési hálózati elemek helybiztosításával érintett területen, illetve annak védőtávolságán belül a tervezett út megvalósulásáig egyéb építési tevékenység nem folytatható.
(5) A közutak építési területének legkisebb szélességét – ahol a szabályozási terv másként nem jelöli – az OTÉK 26. § (2) bekezdés szerint kell biztosítani. Azoknál a területeknél, ahol a közlekedés területeinek, létesítményeinek védőtávolsága (OTÉK) nem biztosítható, a közlekedés elemeire környezeti hatásvizsgálatot kell végezni és egyedi vizsgálat alapján meghatározni a szükséges műszaki és szervezési intézkedéseket.
(6) KÖu-3 közlekedési övezetben az épület telek beépített területébe számító alapterülete épületenként legfeljebb 50 m2 lehet.
43. Záró rendelkezések
45. § Jelen építési szabályzat mellékletei:
1. melléklet Szabályozási Terv (SZT-1, SZT-2, Jelmagyarázat)
2. melléklet Építési övezetek és övezetek telekalakítási és beépítési előírásai
3. melléklet Elhelyezhető és a tiltott rendeltetések
4. melléklet Az alkalmazott sajátos jogintézmények.
46. § Hatályát veszti a Paloznak község helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről szóló 13/2015. (IX. 14.) önkormányzati rendelet.
47. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.
4. melléklet a 3/2024. (IV. 8.) önkormányzati rendelethez
A |
B |
C |
D |
E |
|
|---|---|---|---|---|---|
Sajátos jogintézmény típusa |
Elrendelő önkormányzati |
A sajátos jogintézménnyel |
A sajátos jogintézmény |
A sajátos jogintézményhez |
|
1 |
településrendezési kötelezések - beültetési kötelezettség |
……/2024. (……………) |
125/37, 125/39, 125/40 |
A HÉSZ 11. § (2) bekezdése |
|
2 |
településrendezési kötelezések - beültetési kötelezettség |
……/2024. (……………) |
140/1, 140/2, 140/5, 140/6 |
A HÉSZ 11. § (2) bekezdése |
|
3 |
településrendezési kötelezések - beültetési kötelezettség |
……/2024. (……………) |
200/66, 200/68, 200/69, 200/70, 200/72 |
A HÉSZ 11. § (2) bekezdése |
|
4 |
elővásárlási jog |
……/2024. (……………) |
238/6, 241/2, 242/31 |
||
5 |
elővásárlási jog |
……/2024. (……………) |
242/25 |
||
6 |
elővásárlási jog |
……/2024. (……………) |
3, 4/2 |
||
7 |
elővásárlási jog |
……/2024. (……………) |
122/1 |
||
8 |
elővásárlási jog |
……/2024. (……………) |
0741, 0743, 0746, 0747, 0748, 0749, 0750, 0751, 0752, 0754, 0755, 0756 |
||
9 |
elővásárlási jog |
……/2024. (……………) |
0823 |
||
10 |
elővásárlási jog |
……/2024. (……………) |
408, 409, 0782, 0792 |
||
11 |
elővásárlási jog |
……/2024. (……………) |
209/2 |
||
12 |
elővásárlási jog |
……/2024. (……………) |
204/1 |