1. § (1) E rendelet – a Helyi Építési Szabályzatról (továbbiakban: HÉSZ) – hatálya Semjénháza közigazgatási területére terjed ki.

(2) A Helyi Építési Szabályzat (HÉSZ) csak a mellékelt M=1:2000 méretarányú SZT-1 (belterületi) és az 1:4000 méretarányú SZT-2 (külterületi) Szabályozási Tervvel együtt alkalmazható.

(3) Jelen építési szabályzat mellékletei:

2. § (1) A szabályozási terven kötelezőnek kell tekinteni és meg kell tartani a /2/ és a /3/ pontban felsorolt szabályozási elemeket.

(2) Kötelező erejű szabályozási elemek, melyek módosítása csak a Szerkezeti terv és a Szabályozási terv módosítása esetén lehetséges:

3. § (1) Semjénháza igazgatási határa nem változik.

(2) Belterülethez csatolandók az alábbi területek a szabályozási terven jelöltek szerint:

4. § (1) Az 1. § (1) bekezdésben meghatározott területen telket alakítani és építési munkát végezni csak a Szabályozási Tervekben jelölteknek megfelelően, valamint a vonatkozó jogszabályok alapján szabad.

(2) Telekalakításra engedély csak abban az esetben adható ki, ha az eljárás eredményeként még átmenetileg sem jön létre:

5. § Semjénháza területén a beépítésre szánt területek az építési használatuk általános jellege valamint sajátos építési használatuk szerint a következő területfelhasználási egységekbe sorolandók:

6. § (1) Falusias lakóterület a Szabályozási Terven (SZT-1) Lf jellel szabályozott területfelhasználási egység, mely laza beépítésű, összefüggő nagy kertes, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, 4,5 m-es építménymagasságot meg nem haladó lakóépületek elhelyezésére szolgál, melyen gazdasági építmények is elhelyezhetők.

(2) A falusias lakóterületen a /3/ és a /4/ bekezdésben foglaltak figyelembevételével az OTÉK 14. § (2) bekezdése szerinti épületek helyezhetők el.

(3) Az övezet építési telkein önálló épületként mező és erdőgazdálkodási üzemi építmény, valamint üzemanyag töltő állomás nem helyezhető el.

(4) Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét – a beépítési módot – a következő táblázat szerint kell meghatározni:

7. § (1) A településközpont vegyes terület a Szabályozási Terveken Vt jellel szabályozott területfelhasználási egység, mely több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó és olyan helyi települési szintű igazgatási-, kereskedelmi-, szolgáltató, vendéglátó-, szálláshely szolgáltató-, egyházi-, oktatási-, egészségügyi-, szociális épületek, valamint sportlétesítmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra.

(2) A településközpont vegyes területen, a /3/ bek.-ben foglaltak kivételével az OTÉK 16. § . (2) és (3) bekezdése szerinti épületek helyezhetők el.

(3) Az övezet építési telkein nem helyezhető el: üzemanyagtöltő állomás, önálló főépületként (lásd fogalommagyarázat) egyéb gazdasági építmény, termelő kertészeti építmény.

(4) Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét – a beépítési mód függvényében – a következő táblázat szerint kell meghatározni:

8. § (1) Ipari gazdasági terület, a Szabályozási Terveken Gip jellel szabályozott területfelhasználási egység, mely olyan gazdasági tevékenységű célú épületek lehelyezésére szolgál, amelyek más beépítésre szánt területen nem helyezhetőek el.

(2) Az ipari gazdasági terület elsősorban a nagyüzemi állattartást szolgáló állattartó majorok, valamint egyéb jelentős környezeti hatással járó mezőgazdasági üzemi létesítmények elhelyezésére szolgál.

(3) Az ipari gazdasági területen az OTÉK 20. §-a szerinti épületek is elhelyezhetők, amennyiben az elhelyezés környezeti hatását előzetes környezetvédelmi hatástanulmányban tisztázták.

(4) A területfelhasználási egység övezeteiben az építményelhelyezés feltételei a következők:

9. § (1) Különleges területek a használatuk és rajtuk elhelyezhető építmények különlegessége, a környezetre gyakorolt káros hatásuk, illetve a környezettel szembeni védelmi igényük (zöldfelületi jellegük) miatt a következők:

(2) A különleges területen önálló gépkocsitároló épület elhelyezése nem lehetséges.

10. § (1) A terület főként sportlétesítmények elhelyezésére szolgál.

(2) A sportlétesítmények területén

(3) Új sportépület, ill. terület létesítése esetén a tervezett funkciónak megfelelően a parkolást és a megfelelő szociális kiszolgáló épületeket biztosítani kell, valamint az engedélyeztetésre benyújtott dokumentációnak kertészeti tervet is kell tartalmaznia.^[6]

(4) Az építési övezetben max. F+1 szintszámú épület helyezhető el.

(5) Az építési övezet beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét – a beépítési mód függvényében- a következő táblázat szerint kell meghatározni.

11. § (1) A területen a temetkezés kegyeleti épületei, s azt kiszolgáló és kiegészítő épületek helyezhetők el.

(2) Az építési övezet beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét a következő táblázat szerint kell meghatározni:

12. § Semjénháza területén a beépítésre nem szánt területek az építési használatuk általános jellege valamint sajátos építési használatuk szerint a következő területfelhasználási egységek közé sorolandók:

13. § (1) Zöldterület (közpark) a szabályozási terven Z-kp szabályozási jellel jelölt területfelhasználási egység.

(2) A területre vonatkozóan az OTÉK 27. par. előírásait kell alkalmazni.

(3) A kertépítészeti terv készítési kötelezettséggel érintett területek (közpark) kialakítása csak szaktervező által készített kertépítészeti terv alapján történhet.

(4) A területen a zölddel való fedettség min. 70 %-os legyen, melyet többszintesen kell kialakítani úgy, hogy a fával való fedettség minimum 60 % legyen.

14. § (1) Erdőterület a szabályozási terven „E” jellel szabályozott, erdőművelési ágú, illetve a településrendezési terv által erdőnek javasolt fásodott területek.

(2) Az erdőterületekre vonatkozóan az OTÉK 28. par. előírásai közül a turisztikai, a védelmi és a gazdasági rendeltetésű erdőkre vonatkozókat kell alkalmazni azzal, hogy az építmények elhelyezéséhez az illetékes Állami Erdészeti Szolgálat hozzájárulása is szükséges.

(3) A patak part menti erdőtelepítések előtt a terület szisztematikus régészeti kutatását el kell végezni, s a kutatás eredményeként lehet dönteni az erdőtelepítésről.

15. § (1) A mezőgazdasági területet a tájkarakter, a természeti értékek, a termőtalaj, a termőföld védelme, a termelési adottságok hasznosítása érdekében a szabályozási terv az alábbi területfelhasználási egységekre osztja:

16. § (1) Vízgazdálkodási terület a szabályozási terven „V” folyóvizek és állóvizek medre, partja, „V-kv” felszíni vízkivételi mű jellel szabályozott területhasználati egység.

(2) Az igazgatási területen lévő vízgazdálkodási területekre vonatkozóan az OTÉK 30. § előírásait kell alkalmazni. Emellett figyelemmel kell lenni a parti sávok és a vízjárta területek használatáról és hasznosításáról szóló 46/1999.(III.18.) Korm. rendelet, valamint a vizek és a közcélú vizilétesítmények fenntartására vonatkozó feladatokról szóló 120/1999.(VIII.06.) Korm. rendelet előírásaira is.

(3) A vízfolyások és tavak jó karbantartásáról folyamatosan gondoskodni kell. Ennek végrehajthatósága érdekében a vízfolyások mellett 6-6 m és a tavak körül 3 m szélességű parti kezelősáv biztosítandó, melyen belül a fenntartást akadályozó létesítmény és növényzet nem lehet.

(4) A vízfolyások területén fenntartási, fejlesztési munkák abban az esetben engedélyezhetők, amennyiben a terület természetközeli állapotának visszaállítását elősegítik.

17. § (1) Közlekedési terület (a Szabályozási tervlapon jele: K) az országos és helyi közutak és csomópontok, valamint a közlekedéssel kapcsolatos egyéb létesítmények elhelyezésére szolgáló terület.

(2) A közlekedési területeket és létesítményeket, azok szabályozási szélességét és védőtávolságát a Szabályozási Terv tartalmazza.

(3) Az országos összekötő és bekötő utak külterületi szakaszán a tengelytől mért 50 – 50 m védőtávolságot kell biztosítani.

(4) A közutak védőtávolságán belül építési engedélyt csak a közút kezelőjének hozzájárulásával szabad megadni.

(5) A külterületi utak mentén min. 8 m tőtávolsággal fasor telepítendő.

(6) Az országos összekötő utak külterületi szakaszának szabályozási szélessége 30,00 m, egyéb esetekben min. 22,00 m.

(7) A tervezett új lakó és kiszolgáló út szabályozási szélessége min. 16,00 m.

(8) A tervezett önálló kerékpárút szabályozási szélessége 4,00 m.

(9) A tervezett új beépítés esetén az OTÉK által előírt parkolóhely mennyiség az adott ingatlan területén biztosítandó.

(10) /A 10 gépjárműnél nagyobb befogadóképességű felszíni parkolóhelyet fásítani kell. Minden megkezdett 4 parkolóhely után 1 db nagy lombkoronát növelő, környezettűrő, túlkoros lombos fa ültetendő.

(11) Az utak tervezési osztályba sorolása

18. § (1) Közterületen a közműhálózatokat a vonatkozó szabványoknak, ágazati előírásoknak, eseti szakhatósági, ill. üzemeltetői előírásoknak megfelelően kell elhelyezni, kialakítani, az adott szabályozási szélességen belül.

(2) A szükséges oltóvizet föld feletti tűzcsapokról kell biztosítani. A tűzcsapok távolsága a védendő létesítményektől 100 m-nél nagyobb és 5 m-nél kisebb nem lehet.

(3) Új beépítések esetében szennyvíz szikkasztása nem engedélyezhető. Közműpótló műtárgyként hatóságilag ellenőrzött zárt szennyvíztároló létesíthető. A csatornahálózat kiépülte után az érintett ingatlanokat a csatornahálózatra haladéktalanul rá kell kötni.

(4) A közterületek megvilágítását kategóriába sorolásuknak megfelelő módon kell biztosítani.

(5) ^[8]

(6) Az új beépítésű területeken a légvezetékek – 0,4 kV elektromos, közvilágítás, távközlés, kábel TV – egyoldali közös oszlopsoron vezethetők.

19. § (1) Építmények elhelyezése, ha jelen szabályzat területfelhasználási egységekre és azokon belül az építési övezetekre, övezetekre vonatkozó előírásai szigorúbb szabályokat nem állapít meg, az OTÉK vonatkozó előírásai szerint történhet.

(2) Az épületek elő-, oldal- és hátsókertjeinek minimális méreteit illetően a külön nem szabályozott területeken, az OTÉK elő-, oldal- és hátsókert előírásairól szóló 35. §-ában foglaltak a mérvadóak.

(3) Az előkert méretének meghatározásánál – kialakult beépítés esetén – ha a SZT külön nem jelöli – az utcában jellemző méretekhez, illetőleg a szomszédos telkeken kialakult állapothoz kell alkalmazkodni.

(4) Új építés esetén az előkert 5,0 méter. Az előkertben kerti építmény (hinta, csúszda, szökőkút, a terepszintnél 0,5 m-nél magasabbra nem kiemelkedő lefedés nélküli terasz) közműbecsatlakozás építménye kerítéssel egybeépített, vagy azzal összekapcsolt hulladéktartály, tároló is elhelyezhető.

(5) A termőtalaj védelme érdekében az építmények termőföldön (kül- és belterületen) történő építésügyi hatósági engedélyezése során érvényre kell juttatni azt, hogy az elhelyezés a környező területeken a talajvédő gazdálkodás feltételeit ne rontsa. A kivitelezés és az üzemeltetés során biztosítani kell, hogy a környezeti hatások az érintett termőföld minőségében ne okozzanak kárt. Földmunkák végzésekor a talaj termőréteg-védelmének érdekében a felső humuszos termőréteg megóvásáról gondoskodni kell.

(6) Az illetékes Balaton – Felvidéki Nemzeti Park Igazgatóságot külterületen a telekalakítási, művelési ág változtatási, építési engedélyezési eljárásokba táj- és természetvédelmi szakhatóságként be kell vonni a tájvédelmi szakhatósági jogkörről szóló 166/1999. Korm. rendelet értelmében.

21. § (1) Semjénháza régészeti területeit a 3. sz. melléklet tartalmazza, az egyes területek SZT1 jelű, belterületi illetve az SZT2 jelű külterületei szabályozási terven pontosan lehatároltak (1. 050, 058/6, 058/7, 2. 254, 256, 258, 259, 260, 261, 263, 266, 267, 269, 271, 272, 274, 275, 277, 278, 279, 280, 281, 282, 283, 286, 287, 288, 289, 290, 291, 292, 293, 294, 295, 296, 298, 299, 300, 301, 302, 303, 3. 043, 044, 047/1, 047/10, 048, 052/30, 4. 039). Régészeti érintettségű terület 010 hrsz terület.

(2) A régészeti érdekeltségű területen, a szabályozási terven jelölt kiterjedésben a vonatkozó jogszabályok szerint kell eljárni.

(3) A régészeti lelőhelyek területén bármilyen 30 cm-t meghaladó földmunkát csak a 2001 évi LXIV. Tv. szerint lehet végezni.

22. § (1) A területet érinti az Ökológiai Hálózat, amelyet a külterület SZT2 jelű szabályozási terv tartalmaz.

(2) Az ökológiai hálózaton belül épület építmény még kivételes esetben sem helyezhető el.

23. § (1) Az építési engedélyezés során kizárólag az anyaghasználatában, megjelenésében és színezésében a helyi hagyományokhoz illeszkedő épület építésére adható ki engedély.

(2) A település területén nem alkalmazhatóak az alábbi építőanyagok: mesterséges pala, hullámpala, műanyag hullámlemez, alu. trapézlemez.

(3) Semjénháza teljes területén kétszintes tetőterű épület nem létesíthető.

26. § (1) Közterületen, illetve közhasználat céljára átadott területen, köztéren (továbbiakban: közterület) elhelyezett építmények és köztárgyak nem akadályozhatják a jármű és gyalogos közlekedést.

(2) Közterületen építmény, berendezés, köztárgy csak abban az esetben helyezhető el, ha

27. § (1) Az igazgatási területen a környezethasználatot úgy kell megszervezni és végezni, hogy:

28. § (1) E rendelet a kihirdetés napján lép hatályba és ezzel egyidejűleg Semjénháza Községi és Horvát Kisebbségi Önkormányzat Képviselőtestületének 4/1992. (X.02.) számú rendelete Semjénháza szabályozási tervéhez készült építésügyi előírásokról, hatályát veszti.

(2) Jelen rendelet rendelkezéseit a hatályba lépést követően indított ügyekben kell alkalmazni.