Kisrécse Község Önkormányzata Képviselő-testületének

7/2019.(VIII.30.) önkormányzati rendelete

a Képviselő-testület és szervei szervezeti és működési szabályzatáról

(Egységes szerkezetbe foglalva a 11/2019. (XII.3.) önkormányzati rendelet módosítással)

Kisrécse Község Önkormányzata Képviselő-testülete Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 53. § (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1.§

(1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Kisrécse Község Önkormányzata

(2) Az önkormányzat működési területe: Kisrécse község közigazgatási területe

(3)       Az önkormányzat képviselő-testületének elnevezése: Kisrécse Község Önkormányzata Képviselő-testülete.

(4)  Az önkormányzat székhelye: 8756 Kisrécse, Szentkirály u. 14.

(5) A képviselő-testület hivatalának megnevezése:

Zalakomári Közös Önkormányzati Hivatal

8751 Zalakomár, Tavasz u. 13.

Kirendeltsége: 8756 Kisrécse, Szentkirály u. 14.

Az önkormányzat jelképei, bélyegzője, kapcsolatai, feladatai

2.§

(1)  Az önkormányzat jelképei: címer, zászló, pecsét. A címer és zászló leírását, valamint használatát külön önkormányzati rendelet szabályozza.

(2) A képviselő – testület, a polgármester, a jegyző és a Közös Önkormányzati Hivatal hivatalos kör alakú pecsétjén középen a Magyarország címere van, a köríven pedig a következő felirat olvasható:

- Kisrécse Község Önkormányzatának Képviselő-testülete

- Kisrécse Község Polgármestere

- Zalakomári Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője

- Zalakomári Közös Önkormányzati Hivatal

(3) Kisrécse Község Önkormányzata Képviselő-testületének pecsétjét kell használni:

- a képviselő-testület üléséről készített jegyzőkönyveken,

            - a képviselő-testület által adományozott okleveleken,

     - az önkormányzat nemzetközi kapcsolatait tükröző dokumentumokon.

3.§

(1)  A polgármester gondoskodik arról, hogy a község lakossága a nemzeti és a helyi ünnepeket méltó módon megünnepelhesse.

(2) Kisrécse Község ünnepe: augusztus hónap 20. napját követő első vasárnap

(3) A község nemzetközi kapcsolatot tart fenn Székelyszentkirály erdélyi településsel. Más külföldi önkormányzatokkal történő együttműködési megállapodások megkötésére törekszik a község gazdasága és polgárai javára.

(4) A képviselő-testület a helyi közszolgáltatások szervezésében, a helyi társadalom- és gazdaságszervező munkában – ezek fejlesztése érdekében – együttműködik a Megyei Önkormányzattal. A koordináció keretében közvetlen cél a megyei tervek, koncepciók, elképzelések kidolgozásában való közvetlen részvétel, valamint azok egyeztetése a helyi elképzelésekkel. A folyamatos és rendszeres kapcsolattartás a polgármester, illetve a jegyző feladata.

(5) Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban Mötv.) 13.§ (1) bekezdésében foglalt rendelkezések alapján az Önkormányzat helyi közszolgáltatási feladatairól az alábbiak szerint gondoskodik:

a) az egészséges ivóvíz ellátásáról a Dél-Zalai Víz- és Csatornamű Zrt. gondoskodik,

b) az óvodai nevelésről feladat-ellátási szerződés megkötésével gondoskodik,

c) az egészségügyi alapellátást egyrészt az Önkormányzattal háziorvosi feladatok ellátása vállalkozási formában szerződést kötött háziorvos biztosítja, továbbá a fogorvosi alapellátásról és a háziorvosi ügyeleti ellátásról az önkormányzat társulásos formában gondoskodik

d) a szociális alapellátást a Szociális Alapellátó Szolgálat útján biztosítja.

e) villamos-energiaszolgáltatást, helyi közvilágítást az E.ON Dél-Dunántúli Áramszolgáltató Zrt. biztosítja,

f) a helyi közutak és köztemetők fenntartását részben maga az önkormányzat- elsődlegesen közmunkások alkalmazásával -  látja el.

g)települési szilárd hulladék elszállításáról a Viridis-Pannonia Hulladékgazdálkodási Közszolgáltató Nonprofit Kft. gondoskodik.

h)  a közművelődési feladatokat közösségi színtér működtetésével látja el.

(6) Az önkormányzat az (5) bekezdésben felsoroltakon túl szabadon magára vállalhat többletfeladatot. A pénzügyi kihatással is járó többletfeladatról mindig az éves gazdálkodást meghatározó költségvetési rendeletében dönt.

II. Fejezet

Az önkormányzat jogállása

4.§

(1) Az önkormányzat jogállását az Mötv. 41.§ (1)-(2) bekezdése határozza meg.

(2) Az önkormányzati feladatokat a képviselő-testület és szervei: az Ügyrendi Bizottsága, a polgármester, valamint a Zalakomári Közös Önkormányzati Hivatal látja el.

(3) A képviselő-testület egyes hatásköreit az Mötv. 41. § (4) bekezdése szerint átruházhatja. A polgármesterre átruházott hatásköröket az SZMSZ 1. melléklete, az Ügyrendi Bizottságra átruházott hatásköröket az SZMSZ 2. melléklete tartalmazza.

(4) A vagyonnyilatkozatok vizsgálatát az Ügyrendi Bizottság végzi.

(5) A testület hatásköréből nem ruházhatóak át az Mötv. 42. §-ában meghatározott hatáskörök.

(6) Az átruházott hatáskörök gyakorlásáról az azt gyakorló szerv szükség szerint, de legalább évente egyszer köteles a testületnek beszámolni.

(7) A képviselő-testület egyes feladat - és hatásköreinek gyakorlását az 3. mellékletben foglaltak szerint a Nyugat-Balaton és Zala folyó medence nagytérség települési szilárd hulladékai kezelésének korszerű megoldására létrehozott Önkormányzati Társulásra – a továbbiakban  ZALAISPA Hulladékgazdálkodási Társulás –átruházza.

III. Fejezet

A képviselő-testület működése

5.§

(1) Az önkormányzat képviselőinek száma: 5 fő. A polgármester az Mötv. 66. §-a alapján tagja a testületnek.

(2) A képviselő-testület tagjainak névsorát jelen rendelet 4. melléklet tartalmazza.

6.§

(1) A képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést (rendes és rendkívüli ülése zárt ülés is lehet), valamint közmeghallgatást tart.

(2) A képviselő-testületet a polgármester – akadályoztatása esetén az képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármester – írásbeli meghívóval hívja össze. A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatásuk esetén a legidősebb képviselő (korelnök) hívja össze és vezeti a képviselő-testület ülését.

(3) A képviselő-testület az önkormányzat székhelyén, Kisrécse, Szentkirály u. 14. Kultúrházban tartja üléseit, de amennyiben a tárgyalandó napirend, vagy egyéb körülmény indokolja a képviselő-testület máshol is ülésezhet.

7.§

(1) Az „Mötv. 47. § (1)” bekezdése alapján a képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a települési képviselőknek több mint a fele jelen van. (3 fő)

(2) Ha fentiekben megjelölt számú képviselő nincs jelen, akkor az ülés határozatképtelen, a polgármester az ülést bezárja, a nem tárgyalt napirendet, vagy rendkívüli ülésen, vagy a következő rendes ülésen tárgyalja a képviselő-testület, az irányadó szabályok szerint az előzetesen kitűzött napirend bővíthető.

A képviselő-testület megalakulása

8.§

(1) Amennyiben az alakuló ülést a megválasztott polgármester akadályoztatása miatt nem tudja összehívni, úgy a testület összehívásáról a legidősebb képviselő, mint korelnök gondoskodik.

 (2) A képviselő- testület alakuló ülésén résztvevőket a Helyi Választási Bizottság Elnöke tájékoztatja a polgármester és a képviselők választásának eredményéről és törvényességéről, majd sor kerül a megbízólevelek átadására.

(3) Az alakuló ülésről távollevő képviselő az esküt azon a testületi ülésen teszi le, amelyen először vesz részt.

Az alpolgármester választása

9.§

(1) Az alpolgármester megválasztására az Mötv. 74. § (1) bekezdésében foglaltak az irányadók.

A képviselő-testület programja

10.§

(1) A képviselő-testület tevékenységének és a település fejlesztésének irányvonalát, valamint a kiemelt célokat az Mötv. 116. §-a szerinti gazdasági program tartalmazza, amely a képviselő-testület megbízatásának időtartamára, vagy azt meghaladó időszakra szól.

Rendes ülés

11.§

(1) A képviselő-testület az „Mötv. 44. §-át” figyelembe véve szükség szerint, minden év február, március, április, június, szeptember, november és december hónapjában ülésezik.

(2) Az ülés meghívóját és az előterjesztéseket a képviselőknek, a tanácskozási joggal a meghívottaknak és a részvételi joggal jelenlévőknek olyan időpontban kell megküldeni, hogy azok azt az ülés előtt legalább 5 nappal megkapják.

(3) A meghívót a lakosság tájékoztatása érdekében ki kell függeszteni az önkormányzat (Kisrécse, Szentkirály u. 14.) épületénél, a Kultúrháznál található hivatalos hirdetőtáblán.

 (4) A meghívó tartalmazza az ülés helyét, a nyilvános ülés kezdésének időpontját, a javasolt napirendeket és a napirendek előterjesztőit.

Rendkívüli ülés

12.§

(1) Rendkívüli ülés indítványozását írásban a polgármesternél kell előterjeszteni.

(2) A polgármester rendkívüli ülést hívhat össze. A rendkívüli ülés összehívásának indokát és időpontját a meghívóban fel kell tüntetni.

(3) Sürgős, halasztást nem tűrő, rendkívüli esetben a meghívó az ülés előtti napon is kiküldhető. El lehet tekinteni az írásbeliségtől is – telefonon történő meghívás esetén, de a sürgősség okát mindenképpen közölni kell.

Az ülések meghívottjai

13.§

(1) A testületi ülésekre meg kell hívni:

              a) képviselőket

              b) a jegyzőt,

              c) külsős alpolgármestert,

              d) a Közös Önkormányzati Hivatal illetékes köztisztviselőjét,

              e) a napirenddel érintett bizottság által felkért szakértőket,

              f) akiket a polgármester vagy a testület indokoltnak tart,

              g) a napirend által érintett intézmények, szervezetek vezetőit,

              h) akiknek meghívását jogszabály kötelezően előírja.

Az ülések nyilvánossága

14. §

      (1) A nyilvános ülésen a részvételi lehetőség nem korlátozható. Az ülésen – az erre kijelölt helyen – hallgatóként bárki megjelenhet.

A képviselőtestület működését hozzászólással, megjegyzéssel kérdéssel, véleménynyilvánítással a hallgatóság nem zavarhatja.

A rendbontó választópolgárokat a polgármester kivezettetheti.

      (2) A testület esetenként – egyszerű szótöbbséggel – dönt a hozzászólási jog megadásáról az ülésen hallgatóként megjelenteknek maximum 5 perc időtartamra.

Zárt ülés

15.§

(1) A képviselő - testület zárt ülés tartására vonatkozó szabályokat az Mötv 46. § (2) és (3) bekezdése tartalmazza.

(2) Az érintett az ülés megkezdéséig írásban nyilatkozik arról, hogy a személyét érintő ügy tárgyalásakor hozzájárul-e a nyílt ülés tartásához, vagy zárt ülés elrendelését kéri.

(3) Az Mötv 46.§ (2) bekezdés c) pontjában meghatározott üzleti érdek sérelme áll fenn, ha a rendelkezés konkrét vagyontárgy (vagyonelem) felett történik és a rendelkezés az adott vagyontárgy (vagyonelem) jogi helyzetét közvetlenül befolyásolja és a döntéshozatali folyamat nyilvánossága vagy a döntés indokainak (előzetes) nyilvánosságra kerülése az önkormányzat gazdasági érdekeit vagy gazdálkodásának biztonságát alaposan vélelmezhetően közvetlenül veszélyeztetné.

(4) Zárt ülésen hozott közérdekű döntést nyilvános ülésen ismertetni kell.

A napirendi pontok előkészítése, megvitatása

16.§

(1) A képviselő-testületi ülés napirendi pontjaira, tárgyalásuk sorrendjére a polgármester a meghívóban tesz javaslatot. Az ülés napirendjéről - figyelembe véve a képviselői javaslatokat - a képviselő-testület határoz.

(2) A képviselő-testület olyan halaszthatatlan döntést igénylő előterjesztést is napirendre vehet, melyre tekintettel a képviselő-testület rendkívüli ülése is összehívható lenne. A napirendre vétel önálló napirendi pontként történik.

(3) A tájékoztatókhoz csak kérdés tehető fel és a tájékoztatókra és a kérdésekre adott válaszokról vita nem indítható.

Az előterjesztés és az előterjesztések rendje

17.§

(1)Előterjesztésnek minősül a képviselő-testület, a bizottság, a polgármester, vagy valamely képviselő- testületi képviselő által javasolt:

a) rendeleti javaslat

b) határozati javaslat

c) beszámoló

(2) A testületi ülésre az előterjesztés írásban vagy szóban kerül benyújtásra.

(3) A képviselő-testülethez előterjesztést nyújthatnak be:

a) a képviselők;

b) a polgármester és az alpolgármester;

c) a bizottság;

d) a jegyző;

e) akit a polgármester felkér.

(4) Az előterjesztésnek tartalmaznia kell:

a) az előterjesztő megnevezését;

b) az előterjesztés készítőjét;

c) az előterjesztés tárgyát;

d) az előzetes véleményezés megtörténtét;

e) a lehetséges döntési alternatívákat és azok jogszabályi alapját;

f) a döntési javaslatok indokait;

g) a határozati javaslatot, illetve a rendelet tervezetét;

h) a határidőt, a végrehajtásért, illetve az ellenőrzésért felelős megnevezését;

(5) Tájékoztató-jelentés határozati javaslat nélkül is előterjeszthető.

18.§

(1) Az előterjesztés kiküldésekor még nem ismert olyan kérdésekben, amelyekben sürgős döntést kell hozni, az ülésen is lehet előterjesztést kiosztani és felvenni a napirendi pontok közé, melynek feltétele, hogy azt a képviselők egyszerű szótöbbséggel a napirendek közé megszavazzák. Az előterjesztés felvételének szavazásra történő bocsátása előtt a polgármesternek illetve az előterjesztőnek meg kell indokolni annak szükségességét és rövid tartalmát.

Interpelláció

19.§

(1)Az interpelláció olyan felszólalás, melynek tárgya szoros kapcsolatban kell, hogy álljon az önkormányzat hatáskörének ellátásával, illetőleg annak valamely – az önkormányzat irányítása alá tartozó – szervezet hatáskörébe kell tartoznia.

(2) A képviselő a képviselő-testület ülésén – napirendek lezárása után – a polgármestertől, az  alpolgármestertől, az Önkormányzati bizottság elnökétől és a jegyzőtől önkormányzati ügyben szóban vagy írásban felvilágosítást kérhet (interpellálhat).

(3) Az interpellált az ülésen – vagy legkésőbb 15 napon belül írásban – legfeljebb 5 percben  köteles válaszolni. Ha a megkérdezett írásban ad választ, válaszát minden képviselőhöz el kell juttatni. Az elfogadásáról azonban ekkor is (a következő) testületi ülésen kell dönteni.

(4) Ha az interpelláció benyújtására a képviselő-testület ülését megelőzően legalább 8 nappal sor került, úgy arra az ülésen kell érdemi választ adni.

(5) Az interpelláció tárgyának kivizsgálásába az interpelláló képviselőt is be kell vonni. A képviselő-testület részletesebb kivizsgálást is elrendelhet, ezzel megbízhatja a polgármestert, az alpolgármestert, a bizottság elnökét.

Ideiglenes bizottság is megbízható a kivizsgálással, valamint a kivizsgálás bármely szakaszában külső szakértő is bevonható. A kivizsgálásban az interpelláló képviselő maga is részt –vehet.

(6) A képviselő-testület ülésén az interpellációra adott válasz elfogadásáról először az előterjesztő nyilatkozik, majd vita nélkül a testület dönt az elfogadásról. Ha a testület nem fogadja el a választ, annak vizsgálatát az 5. pont szerint kell lefolytatni.

(7) Az interpellációkról a jegyző rendszeres és folyamatos nyilvántartást vezet.

Képviselői kérdés és közlemény

20. §

(1) A képviselő a képviselő-testület ülésén a napirendek tárgyalását követően a polgármesterhez, alpolgármesterekhez, jegyzőhöz, és a bizottság elnökéhez kérdést intézhet.

(2) A kérdés az önkormányzat feladatkörébe tartozó, szervezeti, működési, döntési és            előkészítő jellegű felvilágosítás kérés, amely nem kapcsolódik az ülés napirendjeinek                témaköréhez, és nem sorolható az interpelláció fogalomkörébe.

(3) A kérdéshez hozzászólásnak viszontválasznak nincs helye, a válasz elfogadásáról a                képviselő-testület nem dönt.

(4) A kérdés elmondására és a válaszra 3-3 perc áll rendelkezésre.

(5) Amennyiben a kérdezett a választ az ülésen nem tudja azonnal megadni, úgy köteles arra 15 napon belül írásban válaszolni, mely írásos választ egyidejűleg valamennyi képviselő részére meg kell küldeni.

21.§

(1)A képviselő a közérdeklődésre számot tartó bejelentéseket, kérdéseket a képviselői közlemények keretében legfeljebb egyszer, 2 perc időtartamban terjesztheti elő. A közleményekhez kérdésnek, hozzászólásnak nincs helye.

Képviselői indítvány

22.§

(1) A képviselő a – képviselőtestület feladat- és hatáskörébe tartozó ügyben – a napirendben nem szereplő képviselői indítványt terjeszthet elő, amelynek meg kell felelnie az előterjesztésekkel szemben támasztott alaki követelményeknek.

(2) A képviselői indítványokat legalább a képviselő-testületi ülést megelőző 3 nappal kell a polgármesternek írásban vagy elektronikus úton leadni.

(3) Az önálló indítványt a polgármester a testületi ülés meghívójában napirendi               javaslatként tünteti fel, és annak mellékleteként kiküldi.

(4) A képviselő-testületi ülés előtt csak a napirendekhez vagy az önkormányzati feladatokhoz kapcsolódó kiegészítő anyagok oszthatók ki.

A tanácskozás rendje

23.§

(1) A képviselő-testületi ülést a polgármester vagy a képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármester, mindkettejük tartós akadályoztatása esetén a korelnök vezeti az ülést.

(2) Az ülést a polgármester nyitja meg és a határozatképesség szempontjából megállapítja a jelenlévő képviselők számát, valamint azt, hogy az ülés az SZMSZ előírásainak megfelelően került-e összehívásra.

(3) A polgármester az ülés tartama alatt az egyes napirendi pontokkal kapcsolatos határozathozatalnál is ellenőrzi a határozatképességet.

(4) A polgármester, illetve az előterjesztő javasolhatja – maximum 3 perces indokolással – a napirendi pont tárgyalásának megszakítását vagy a napirendi pont határozathozatal nélkül történi lezárását. Erről a képviselő-testület vita nélkül – egyszerű szótöbbséggel – dönt, egyúttal meghatározza a napirendi pont szükség szerinti kiegészítését, illetve tárgyalásának új időpontját.

(5) A képviselő-testületi ülésen résztvevő képviselők, illetve minden jelenlévő személy                köteles a tanácskozás rendjét fenntartani és méltóságát tiszteletben tartani.

(6) A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester – illetve a mindenkori levezető elnök – gondoskodik.

(7) A tanácskozás rendjének megtartása érdekében a polgármester:

a) A tárgytól eltérő vagy önmagát ismétlő felszólalót figyelmezteti, ismétlődő    figyelmeztetés esetében megvonja tőle a szót. Akitől a szót megvonták, az ugyanabban a tárgykörben nem szólalhat fel újra;

               b) Rendreutasítja azt a képviselőt, aki a testületi ülés méltóságát sértő kifejezést használ.                                       

                    Súlyos esetben jegyzőkönyvi megrovásban részesítheti a képviselőt.

c) Rendzavarás esetén figyelmeztetésben részesíti a rendbontót. Amennyiben a    rendzavarás a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi az ülést határozott időre félbeszakíthatja a jelenlévő képviselik többségének támogató szavazatával.

(8) A polgármester a rend fenntartása érdekében tett – e rendeletben szabályozott – indokolt intézkedései ellen észrevételt tenni, azokat visszautasítani, vagy azokkal vitába szállni nem lehet.

(9) A képviselő-testületi ülésen bármilyen címen jelenlévő meghívott, illetve érdeklődő           által a tanácskozás rendjének bármilyen módon történi megzavarása az ülés levezető           elnökének rendre utasítását vonja maga után.

(10) Az érdeklődők részéről történt ismételt rendzavarás esetén az ülés levezető elnöke az         érintetteket a terem elhagyására kötelezheti.

(11) A képviselő-testület ülése alatt a teremben a mobil telefonokat ki kell kapcsolni,                  illetve csengőhangját el kell némítani akkor is, ha erre a polgármester nem hívja fel a                 figyelmet.

A képviselő-testület ülésének vezetése

24.§

(1) A polgármester előterjeszti a nyílt ülés napirendi tervezetét, mégpedig a következő sorrendiséget figyelembe véve:

a) az ülés aktuális napirendi pontjai (rendeletek, előterjesztések, beszámolók,

              tájékoztatók),

b) képviselői bejelentések, interpellációk, kérdések tárgyalása,

c)korábban benyújtott, adott ülésen tárgyalandó interpellációkra, kérdésekre adott

   válaszok megvitatása,

d) egyéb ügyek.

(2)  A zárt ülés napirendjeinek ismertetésére és a napirend elfogadására a nyílt ülés lezárását  követően – külön ülés keretében – kerül sor.

(3)  A nyílt, illetve a zárt ülés napirendi tervezetéről a képviselő-testület vita nélkül határoz.       Az ismertetett és elfogadott napirend egyben tárgyalási sorrendet is jelent.

(4)  A polgármester és bármely képviselő kezdeményezheti a napirendi pontok összevont tárgyalását, tárgyalási sorrendjének módosítását. A tárgyalási sorrend cseréjéről a képviselő- testület vita nélkül, a jelenlévők többségi szavazatával határoz.

(5) A polgármester minden napirendi pont felett (a tájékoztatók kivételével) az előterjesztést követően köteles vitát nyitni, majd azt lezárni.

(6) Az előterjesztő szóbeli kiegészítése maximum 5 perc lehet. Az előterjesztő a válaszok megadásánál igénybe veheti a tanácskozási joggal nem rendelkező, de jelenlévő szakértő(k) segítségét is.

(7) A képviselőknek a napirendhez való hozzászólásra a polgármester adja meg a szót.

(8) A hozzászóló mondanivalójának időtartama maximum 5 perc lehet, amibe a kérdésfeltevés ideje nem számít bele.

(9) Második hozzászólásra 2 percben van lehetőség. A polgármester engedélyezheti a      többszöri hozzászólást.

(10) A vita lezárását követően a polgármester szavazásra teszi fel a határozati javaslatokat.

(11) A vita lezárására bármelyik képviselő vagy a levezető elnök tehet javaslatot. A képviselő-testület a javaslatról vita nélkül határoz.

(12) A jegyző törvényességi észrevétel esetén köteles felszólalni.

Módosító javaslat

25.§

(1)Módosító javaslatot a képviselők a napirendi pont vitájának keretében terjeszthetnek elő.

Ügyrendi javaslat

26.§

(1) Az ügyrendi javaslat a képviselő-testület vezetésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi pontot érdemben nem érinti, eljárási kérdésekre vonatkozó javaslat.

(2) Ügyrendi javaslat céljából a képviselők az ülés során bármikor szót kérhetnek, ha a levezető elnök megállapítja, hogy a javaslat nem ügyrendi, a képviselőitől megvonja a szót.

(3) Az ügyrendi javaslat megfogalmazásának időtartama legfeljebb 1 perc lehet.

(4) Az ügyrendi javaslatról a képviselő-testület vita nélkül dönt.

(5) Nem minősül vitának a jegyzőnek az adott ügyrendi javaslat jogszabályba ütközése                tekintetében kifejtett álláspontja.

A döntéshozatal szabályai

27.§

(1) A képviselő-testület döntéshozatalából történi kizárást az Mötv. 49. § (1) bekezdése szabályozza.

(2) Ha a képviselő személyes érintettségét nem jelenti be, és az köztudomású, vagy a képviselő-testület azt megállapítja, a képviselő-testület határozatban rögzíti, hogy a képviselő törvényben előírt kötelezettségének nem tett eleget, szükség esetén döntését felülvizsgálja.

(3) A képviselő-testület minősített többségének szavazata szükséges az Mötv. 50. §-ában foglalt esetekben, továbbá az alábbi esetekben:

a) a képviselő-testület munkaprogramjának, gazdasági programjának az elfogadása,

b) a településrendezési terv elfogadása,

3. az Önkormányzat vagyonával, tulajdonával való rendelkezés,
4. hitel felvételéhez,
5. kitüntetés, díszpolgári cím adományozása,
6. helyi népszavazás kiírásához
7. testületi hatáskörök átruházása.

(4)Amennyiben a képviselő-testület – határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt – két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, a polgármester – a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 42.§-ában meghatározott ügyek kivételével – valamennyi ügyben döntést hozhat.

A szavazás módja

28.§

(1) A képviselőknek szavazni csak személyesen lehet.

(2) A képviselő - testület a döntéseit nyílt kézfelemeléssel történő szavazással hozza. Titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani, illetve zárt ülést tarthat. A képviselő – testület tagjait titoktartási kötelezettség terheli a tudomásukra jutott személyes adatok és információk tekintetében.

(3) A levezető elnöknek a vita során elhangzottakat egymástól elkülönítve kell megszavaztatni mégpedig úgy, hogy előbb a módosító javaslatokat, majd az eredeti javaslatot bocsátja szavazásra. A szavazás eredményének megállapítása után a levezető elnök kihirdeti a végleges határozatot.

Név szerinti szavazás esete

29.§

1. Ha a képviselő-testületi ülésen jelenlévő képviselők fele kéri vagy azt jogszabály kötelezővé teszi, név szerinti szavazást kell elrendelni.

(2) Név szerinti szavazás esetén a képviselők névsorát ABC sorrendben kell az Ügyrendi Bizottság elnökének felolvasni.

(3) A képviselők az „igen” „nem”, illetve a „tartózkodás” szavak érthető kimondásával szavaznak.

(4) Az elnök vagy az őt helyettesítő képviselő a szavazást a képviselők névsorán feltünteti, a szavazatokat külön-külön összeszámolja és kihirdeti a szavazás eredményét. A szavazási névsor a jegyzőkönyv része.

Titkos szavazás lehetőségei

30.§

(1) A képviselő-testület a polgármester vagy bármely képviselő kezdeményezésére titkos szavazást tarthat az Mötv. 46. § (2) bekezdésében meghatározott esetekben.

31.§

(1) A szavazás titkosságáról és a titkos szavazás módjáról a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt.

(2) A titkos szavazás szavazólapon történik, amelyet a hivatal hivatalos pecsétjével kell               ellátni.

(3) Érvényesen szavazni csak a szavazólapon szereplő jelölt(ek)re, döntési alternatívákra lehet.

(4) Érvénytelen a szavazat; ha:

a) nem hivatalos – bélyegzőlenyomat nélküli – szavazólapon adták le;

b) ceruzával töltötték ki a szavazólapot;

               c) nem lehet kétséget kizáróan megállapítani, hogy a képviselő kire, illetve milyen    döntési alternatívákra szavazott;

d) a szavazó képviselő a megválaszthatónál több jelölt nevét, illetve több döntési   alternatívát hagy a szavazólapon.

32.§

(1) A titkos szavazás lebonyolításában az Ügyrendi Bizottság vesz részt.

(2) Az Ügyrendi Bizottság megállapítja a titkos szavazás eredményét, melyről tájékoztatja a képviselő-testületet. A titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül.  

(3) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:

a) a szavazás helyét és időpontját;

b) a szavazás során hozott határozatokat, fontosabb eseményeket;

c) a szavazás eredményét.

(4) A jegyzőkönyvet az Ügyrendi Bizottság szavazás lebonyolításában résztvevő tagjai aláírásukkal hitelesítik.

33.§

(1)A szavazólapoknak a képviselők részére történő átadását a képviselők névjegyzékén jelölni kell.

A testület döntései

34.§

(1) A képviselő-testület önkormányzati rendeletet alkot és határozatokat hoz.

(2) A testületi döntéseket naptári évenként kezdődően folyamatos sorszámmal és              évszámmal kell ellátni: ……./……… (… …) önkormányzati rendelet/határozat.

(3) Az önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti a polgármester, a képviselő, a képviselő-testület bizottsága, a jegyző, civil szervezet képviselője.

(4)A rendelet szakmai előkészítését a jegyző végzi, de a képviselő-testület szükség esetén más szakértőket is felkérhet, valamint előkészítő csoportot hozhat létre.

(5) A rendelet és a normatív határozatok kihirdetésére a helyben szokásos módon, az önkormányzat (Kisrécse, Szentkirály u. 14.) épületénél, a Kultúrháznál található hivatalos hirdetőtáblán kerül sor.

A testületi ülés jegyzőkönyve

35.§

(1) A jegyzőkönyv készítés szabályaira az Mötv. 52. §- ban foglaltak az irányadóak

(2) A jegyzőkönyv tartalmazza az Mötv-ben foglaltakon kívül:

a) a távol maradt képviselők nevét,

b) külön indítványra a kisebbségi véleményt,

c) a polgármester intézkedéseit a rend fenntartására,

d) az elhangzott kérdéseket, interpellációkat, valamint az azokkal kapcsolatos döntéseket, intézkedéseket a vonatkozó szabályok szerint,

(3) A polgármester valamint a képviselők indítványára a testület egészéről, vagy egy-egy napirendjének a tárgyalásáról szó szerinti jegyzőkönyvet kell készíteni.

(4) A jegyzőkönyv mellékletei a meghívó, az előterjesztések, rendelet-tervezetek, rendeletek, határozat-tervezetek, jelenléti ív, írásban benyújtott hozzászólás.

(5) A választópolgárok a képviselői-testületi előterjesztéseket és az ülések jegyzőkönyveit – a zárt ülés kivételével – a Közös Önkormányzati Hivatalban (Kisrécse, Szentkirály u. 14.) tekinthetik meg.

IV. Fejezet

A lakossággal való kapcsolattartási formák

36. §

(1) A képviselőtestület - a költségvetésben meghatározott összeg erejéig - anyagilag is támogatja a lakossági önszerveződő közösségek tevékenységét, illetőleg a közösségekkel együttműködik.

(2) Az együttműködés formái:

a) közmeghallgatás

b) polgármesteri, alpolgármesteri fogadóóra

c) a képviselő-testület ülésének nyilvánossága

d) lakossági fórumok

(3) A lakossággal való élő és szorosabb kapcsolattartást szolgálja a képviselő-testület dokumentumainak széles körben való ismertetése.

                                   Közmeghallgatás, lakossági fórum

37. §

(1) A képviselő-testület évente legalább egyszer, előre meghirdetetten közmeghallgatást tart.

(2) A közmeghallgatás időpontjáról a lakosságot tájékoztatni kell, összehívásáért és                meghirdetéséért a polgármester a felelős.

(3) A közmeghallgatáson elhangzottak (közérdekű javaslatok, észrevételek) összegzéséről a közmeghallgatást követi két hónapon belül a polgármester ad tájékoztatást.

(4) A közmeghallgatás technikai lebonyolításáért a jegyző felelős.

(5) Közmeghallgatás összehívása előtt a polgármester tájékoztatást tesz közzé közmeghallgatás időpontja előtt legalább 5 nappal a következő helyeken:

    a) az önkormányzat hirdetőtábláin történő kifüggesztéssel,

    b) a településen működő üzletekben.

(6) A közmeghallgatáson elhangzott kérdésekre a képviselő-testületnek lehetőleg azonnal válaszolni kell.

(7) Amennyiben a közérdekű kérdés vagy javaslat a közmeghallgatáson nem válaszolható meg, a meg nem válaszolt közérdekű kérdést és javaslatot a polgármester vizsgálja.

(8) A kérdést a polgármester 15 napon belül megválaszolja a kérdezőnek. A válaszról a képviselő-testületet a soron következő ülésen tájékoztatni kell.

(9) A közmeghallgatáson a képviselő-testület önálló napirendeket is megtárgyalhat.

38.§

(1) Lakossági fórumot kell tartani:

a) a településrendezési szabályzat, valamint a szabályozási tervek elfogadását

     megelőzően;

b) a lakosság életkörülményeire jelentősen ható helyi önkormányzati döntések

     előkészítésekor

c) minden olyan kérdésben, amit törvény ír elő.

V. FEJEZET

Helyi népszavazás

39.§

A helyi népszavazásra a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvényben és a képviselő-testület önálló rendeletében foglaltak irányadók.

VI. Fejezet

                                                    A képviselő

40.§

1. A képviselő jogállását az Alaptörvény és az Mötv. rendelkezései határozzák meg.

(2)       A képviselő a Bünteti Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 459. § 11. pont i) pontja szerint hivatalos személynek minősül.

A képviselő kötelezettségei

41.§

(1) A képviselő köteles az Mötv. rendelkezésein túl:

a) olyan magatartást tanúsítani, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára;

b) felkérés alapján részt venni a testületi ülések előkészítésében, valamint különböző vizsgálatokban

c) testületi vagy bizottsági ülésről történi távolmaradását minden esetben indoklással együtt előzetesen a Közös Önkormányzati Hivatalban bejelenteni;

            d) a képviselői minőségében megszerzett vagy tudomására jutott információt megőrizni,      

                   azt saját maga és más előnyére, illetve hátrányára felhasználni tilos;

            e) köteles megtartani a tudomására jutott állami és szolgálati titkot, valamint

köteles figyelembe venni az Alaptörvénynek, a Polgári Törvénykönyvnek és az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló a 2011. évi CXII. törvénynek a magántitok és a személyi adatok védelmére vonatkozó szabályait. Titoktartási kötelezettsége megbízatásának lejárta után is fennáll.   

(2) Azt a képviselőt, aki a szabályszerűen kiküldött meghívóban megjelölt időpontban a              képviselő- testület üléséről előzetes bejelentés vagy igazolás nélkül távol marad, és              távolmaradását alapos indokkal nem menti ki, igazolatlanul távollevőnek kell minősíteni.

(3) A képviselő-testület tagjai és hozzátartozóik vagyonnyilatkozatának kezeléséről, nyilvántartásáról és ellenőrzéséről szóló részletes szabályokat a rendelet 7. melléklete tartalmazza.

VII. Fejezet

A képviselő-testület bizottsága

42.§

(1) A képviselő-testület a 2. mellékletben meghatározott önkormányzati feladatok ellátására alábbi állandó bizottságot hoz létre:

          Ügyrendi Bizottság

(2) Az Ügyrendi Bizottság tagjainak névsorát az 5. melléklet tartalmazza.

(3) A képviselő-testület meghatározott feladatkörök ellátására ideiglenes (ad hoc) bizottságot hozhat létre. Az ideiglenes bizottság elnöke minden esetben csak képviselő lehet.

43.§

(1)     A bizottság a belső működési szabályait - az „Mötv.” és az SZMSZ keretei között - maga állapítja meg.

(2) Az Ügyrendi Bizottság általános feladatai:

a) a képviselő-testület döntéseinek előkészítése érdekében megvitatja és állást foglal a   feladatkörébe tartozó ügyekben, beleértve a testületi előterjesztések véleményezését is.

b) előkészíti a meghatározott előterjesztéseket,

c) közreműködik a feladatkörébe tartozó önkormányzati rendeletek és határozatok előkészítésében,

d) javaslatot tesz a képviselő-testület hatáskörébe tartozó és a bizottság feladatkörét érintő személyi kérdésekben.

(3)     A bizottság határozatképességére és határozathozatalára a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(4) A bizottság ülésének összehívására az Mötv. 60. §-ának szabályai az irányadók.  

(5)    A bizottsági döntéshozatalból való kizárásra és a zárt ülés tartására az „Mötv.” szabályait kell alkalmazni. Zárt ülésről csak a bizottság elnöke adhat tájékoztatást.

(6)     A bizottság elnöke a bizottság tevékenységéről évenként beszámol a képviselő-testületnek.

VIII. Fejezet

Polgármester, alpolgármester

A polgármester

44.§

(1) A polgármester a megbízatását társadalmi megbízatásban látja el.

(2)^[1] A polgármester a Közös Önkormányzati Hivatalban (Kisrécse, Szentkirály u. 14.) minden hónap első szerdáján reggel 9.00 órától 10.00 óráig fogadóórát tart.

(3) A polgármester foglalkoztatási viszonyával kapcsolatos szabályokat, valamint az összeférhetetlenségre vonatkozó rendelkezéseket a Mötv. szabályozza.

A polgármester feladatai

45.§

(1) A polgármester az Mötv. 67. § rendelkezései szerint látja el feladatait.

(2) A polgármester a képviselő-testület működésével a Mötv. 65-68. §.-aiban és egyéb jogszabályokban rögzített feladatain túl feladata:

a) segíti a képviselő -testület tagjainak a munkáját,

b) szervezi a településfejlesztést és közszolgáltatásokat,

c) biztosítja a demokratikus helyi hatalomgyakorlást és a közakarat érvényesítését

d) ellátja és irányítja az önkormányzat nemzetközi kapcsolataival összefüggő protokolláris feladatokat,

e) véleményt nyilvánít a község életét érintő kérdésekben,

f) nyilatkozatot ad a helyi és országos és egyéb hírközlő szerveknek,

g) gondoskodik a képviselő-testület és szervei, valamint az intézmények munkáját, céljait hitelesen és tárgyilagosan bemutató, a község érdekének megfelelő propaganda tevékenység kialakításáról

h) dönt az éves költségvetés felhasználásának sorrendjéről.

Alpolgármester

46.§

1. Az alpolgármester társadalmi megbízatásban látja el feladatait.

(2)       Az alpolgármesterre megfelelően irányadók a polgármesterre vonatkozó szabályok. Az alpolgármester tiszteletdíjának és a költségtérítésének mértékére a Képviselő- testület bármely tagja javaslatot tehet.

3. Az alpolgármester feladatai – jellegüket, tartalmukat tekintve, a polgármester utasításainak megfelelően végzi.

4. Az alpolgármester a Közös Önkormányzati Hivatalban (Kisrécse, Szentkirály u. 14.) minden hónap harmadik keddje reggel 9.00 órától 10.00 óráig fogadóórát tart.

IX. Fejezet

Az önkormányzat hivatali feladatainak ellátása

47.§

(1) Kisrécse Község Önkormányzata Képviselő-testülete az Mötv. 84-85. §-ban foglalt felhatalmazással élve igazgatási feladataik ellátására, az önkormányzatok működésével, valamint a polgármesterek illetve a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására Közös Önkormányzati Hivatalt hozott létre Zalakomár, Balatonmagyaród, Zalasárszeg Községek Önkormányzataival.

(2) A Közös Önkormányzati Hivatal székhelye Zalakomár, elnevezése: Zalakomári Közös Önkormányzati Hivatal címe: 8751 Zalakomár, Tavasz u. 13.

(3) Az együttműködési megállapodásban kell rögzíteni a Közös Önkormányzati Hivatal fenntartásához való hozzájárulás szabályait, munkáltatói jogok gyakorlásának rendszerét, az együttműködés részletes feltételeit.

(4) A Közös Önkormányzati Hivatal előirányzatai feletti rendelkezési jogára tekintettel teljes jogkörű, önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv.

(5) A Közös Önkormányzati Hivatal részletes ügyfélfogadás rendjét, idejét, a hivatal szervezeti felépítését a Közös Önkormányzati Hivatal SZMSZ-e rögzíti.

(6) A Közös Önkormányzati Hivatalnál a hivatal SZMSZ- e tartalmazza a vagyonnyilatkozat tételi kötelezettséggel járó munkaköröket.

(7) Hivatal igény és szükség szerint köteles adatokat szolgáltatni és jelentést készíteni a képviselő - testületnek és az önkormányzati bizottságnak.

A jegyző

48. §

(1) A polgármesterek – pályázat alapján – jogszabályban megállapított képesítési követelményeknek megfelelő jegyzőt nevez ki, határozatlan időre az Mötv. 82. § (1) bekezdése és 83. § b) pontja alapján.

(2)A jegyző köteles jelezni a testületnek, a bizottságoknak és a polgármesternek az Mötv. 81.§ (3) bekezdés e) pontja alapján, ha döntésüknél jogszabálysértést észlel.

(3) A jegyzői tisztség betöltetlensége, illetve tartós távolléte, akadályoztatása esetén a jegyzői feladatokat legfeljebb hat hónap időtartamra Zalakomár, Kisrécse, Zalasárszeg községek vonatkozásában a Zalakomár településen dolgozó megfelelő szakképzettséggel rendelkező igazgatási feladatokat ellátó köztisztviselő, Balatonmagyaród község vonatkozásában Balatonmagyaród településen dolgozó megfelelő szakképzettséggel rendelkező igazgatási feladatokat ellátó köztisztviselő jogosult. A helyettesítés ellátását a köztisztviselők munkaköri leírása tartalmazza.

X. Fejezet

Társulások

49.§

(1) Az Mötv. 87. §-a alapján a helyi önkormányzatok képviselő-testületei megállapodhatnak abban, hogy egy vagy több önkormányzati feladat- és hatáskör, valamint a polgármester és a jegyző államigazgatási feladat- és hatáskörének hatékonyabb, célszerűbb ellátására jogi személyiséggel rendelkező társulást hoznak létre.

(2) A képviselő-testület a rendelkezésre álló (szellemi és anyagi) eszközökkel támogatja a választópolgárok olyan öntevékeny társulásait is, amelyek céljuk és rendeltetésük szerint a helyi önkormányzati feladatok (közügyek) megoldására irányulnak.

XI. Fejezet

Az önkormányzat gazdálkodása és vagyona

50. §

(1) A helyi önkormányzat gazdálkodására az Mötv. 111. §.--115. §-ának szabályai és egyéb ágazati jogszabályok vonatkoznak.

51. §

(1) Az önkormányzat vagyontárgyainak nyilvántartását, elidegenítésének, megterhelésének, vállalkozásba vitelének, illetve más célú hasznosításának lehetőségeit külön rendelet tartalmazza.

(2) A képviselő-testület az önkormányzat vagyonának növelése érdekében részt vehet gazdasági vállalkozásokban. Az önkormányzat csak olyan vállalkozásban vehet részt, amelyben felelősségének mértéke nem haladja meg a vagyoni hozzájárulásának mértékét.

(3) A képviselő-testület az ügyek eredményesebb megvalósítása érdekében közérdekű kötelezettség vállalásokat tehet.

52. §

(1) Az önkormányzat gazdálkodásáról, vagyoni helyzetének alakulásáról a képviselő-testület a           kisrécsei polgárokat a lakossági fórumokon tájékoztatja.

XII. fejezet

Záró rendelkezések

53. §

(1) E rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba. Kihirdetéséről a helyben szokásos módon-hirdetőtáblára való kifüggesztéssel a jegyző gondoskodik.

2. A jelen SZMSZ hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a képviselő-testület és szervei szervezeti és működési szabályzatáról szóló 4/2011. (IV.01.) számú rendelet.

         Tóth Lucia Krisztina                                                       Papné Szabó Mónika

              polgármester                                                                          jegyző

A rendelet kihirdetésre került:

Kisrécse, 2019. augusztus 30.

                                                             Papné Szabó Mónika

                                                                       jegyző

1. melléklet

Kisrécse község Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzatához

A képviselő-testület által a polgármesterre átruházott hatáskörök:

• engedélyezi a közterület használatot,
• engedélyezi a köztemetést,
• dönt a települési támogatás - beiskolázási támogatás megállapításáról,
• dönt a települési támogatás - újszülöttek támogatása megállapításáról,
• dönt a települési támogatás- rendkívüli települési támogatás megállapításáról,
• dönt a települési támogatás- rendkívüli települési támogatás kamatmentes kölcsön formájában történő megállapításáról
• elbírálja az Szt. 17. § (5) bekezdésében meghatározott kérelmeket
• közösségi együttélés szabályaival ellentétes magatartásokkal kapcsolatos hatáskör gyakorlását
• az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanok tekintetében tulajdonosi hozzájárulás megadása
• a Kkt. 46. § (1) bekezdésében meghatározott rendelkezéseknek megfelelően az egyes közútkezelői feladatok ellátása

A képviselő-testület által az Ügyrendi Bizottságra átruházott hatáskörök, a bizottság feladatai:

- Ellátja az önkormányzati képviselők és a polgármester vagyonnyilatkozat tételének nyilvántartásba vételével és ellenőrzésével kapcsolatos feladatot.

- döntés a helyi települési értékké nyilvánításról, a települési értéktár bizottsági teendők ellátása.

3. melléklet