Eszteregnye Község Önkormányzata Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 1. § (2) bekezdésében, a 26. §-ban, a 32. § (3) bekezdésében, a 48. § (4) bekezdésében, valamint a 132. § (4) bekezdésének g) pontjában kapott felhatalmazás alapján, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a lakosság szociális biztonságának érdekében a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

A rendelet hatálya

1.§

(1) A rendelet hatálya kiterjed az önkormányzat közigazgatási területén lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező és életvitelszerűen is Eszteregnye község területén lakó

a)  magyar állampolgárokra,

b)  bevándoroltakra és letelepedettekre,

c)  hontalanokra

d) a magyar hatóság által menekültként vagy oltalmazottként elismert személyekre

e)  a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény (a továbbiakban: Szmtv.) szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában az Szmtv-ben meghatározottak szerint a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodási jogát Magyarország területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint az önkormányzat közigazgatási területén bejelentett lakóhellyel rendelkezik.

f)  az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak Eszteregnye községi közigazgatási területén  jogszerűen tartózkodó állampolgáraira és gyermekeikre.

Értelmező rendelkezések

2. §

(1) Ha e rendelet másként nem rendelkezik, a rendelet III. fejezetében szabályozott települési támogatások esetében a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) I. fejezetében, valamint a 25.§ (1) és (3) bekezdésében, továbbá a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Kormányrendelet I. fejezetében foglaltakat kell alkalmazni.

2. E rendelet alkalmazásában

1. különélő házastársak: azok, akiknek bejelentett lakóhelyük, tartózkodási helyük különböző, vagy a házasság felbontásának megindítását hivatalos irattal igazolják,
2. rendszeres ellátás: a települési támogatás keretében megállapított, lakásfenntartási hozzájárulás, rendszeres gyógyszer hozzájárulás.
3.  eseti ellátás: rendkívüli települési támogatás,
4. környezettanulmány: a kérelmező és családja vagyoni, szociális, egészségügyi, lakás vagy egyéb körülményeiről a tényállás tisztázása, illetve az ellátásra való jogosultság ellenőrzése érdekében a helyszínen készített irat, amely az ügyre vonatkozó lényeges nyilatkozatokat és megállapításokat is rögzíti,
5. önhiba: az a felróható magatartás (cselekvés vagy mulasztás) amelynek következtében a létfenntartást veszélyeztető élethelyzet, időszakosan vagy tartósan fennálló létfenntartási gond kialakul, így különösen ha:

ea) a kiskorú szülője, gondozója nem intézkedett az őt megillető tartásdíj megállapításáról, behajtásáról,

eb) a kérelmező nem tett lépéseket a társadalombiztosítás keretébe tartozó ellátás megállapítására,

ec) az álláskereső elhelyezkedése, a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. szerinti ellátás megállapítása érdekében a Munkaügyi Hatósággal nem működött együtt.

Hatásköri szabályok

3.§

(1) Az e rendeletben szabályozott szociális hatósági feladat-és hatásköröket a Képviselő-testület helyett átruházott hatáskörben a polgármester gyakorolja.

(2) Az e rendelet 11. §-ában szabályozott köztemetés elrendelésével kapcsolatos feladat- és hatásköröket az Szt. 48. § (1) bekezdésében biztosított önkormányzati hatáskörében a polgármester gyakorolja, továbbá dönt a rendelet 11. § (4) alapján a részletfizetésről és a megtérítési kötelezettség alóli mentesítésről.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott hatáskör gyakorlója dönt az ellátásra való jogosultság elbírálásáról, az ellátás megállapításáról, módosításáról, megszüntetéséről. Elrendelheti a jogosulatlanul és rosszhiszeműen felvett ellátás visszafizetését. A megtérítés összegének, illetve pénzegyenértékének és a kamat összegének elengedésére, csökkentésére, részletekben történő megfizetésére vonatkozóan az Szt. 17.§ (5) bekezdésében meghatározottak az irányadóak.

(4) A polgármester (1) és (2) bekezdésben meghatározott hatáskörben hozott döntése elleni fellebbezést a Képviselő-testület bírálja el.

(5) A Képviselő-testület (4) bekezdésben meghatározott döntése ellen jogszabálysértésre hivatkozva a Zalaegerszegi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságnál lehet keresettel élni.

Eljárási rendelkezések

4. §

(1) E rendeletben szabályozott pénzbeli és természetbeni ellátások megállapítására irányuló kérelmeket a Szepetneki Közös Önkormányzati Hivatal Eszteregnyei Kirendeltségénél (a továbbiakban: Hivatal) lehet előterjeszteni személyesen vagy postai úton.

(2) A kérelmet az ellátást igénybevevő vagy meghatalmazottja, továbbá törvényes képviselője nyújthatja be. A meghatalmazást teljes bizonyító erejű magánokirattal, a törvényes képviseletet jellegének megfelelő okirattal kell igazolni.

(3) A rendszeres ellátás iránti újabb kérelmet legkorábban az adott ellátásra való jogosultság időtartamának lejártát követő hónapban lehet benyújtani.

(4) A lakcím megállapítása szempontjából a személyi adat- és lakcímnyilvántartás adatai irányadóak.

(5) A rendkívüli települési támogatás megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell a rendkívüli élethelyzet, illetve az időszakosan vagy tartósan fennálló létfenntartási gond alátámasztására szolgáló, többletköltséget igazoló dokumentumokat.

(6) A jövedelem számításához felhasználható bizonyítékok:

a) a havonta mérhető rendszeres jövedelemre vonatkozóan a rendeletben meghatározott ellátások esetében a kérelem benyújtását megelőző 1 hónap jövedelméről szóló, a jövedelem típusának megfelelő igazolás az Szt. 10. § -ában foglaltak – ide nem értve a 10.§ (4) bekezdés c) pontját - figyelembe vételével,

b) a nem havi rendszerességgel szerzett, illetve vállalkozásból származó jövedelem esetén a rendeletben meghatározott ellátások esetén a kérelem benyújtását megelőző 12 hónap egy havi átlagáról szóló igazolás vagy jövedelemnyilatkozat az Szt. 10. § -ában foglaltak - ide nem értve a 10.§ (4) bekezdés c) pontjának - figyelembe vételével,

c) a b) pont szerinti jövedelemnyilatkozat vitatása esetén az Szt. 10.§ (6) bekezdésében foglaltak - a fenntartási költségeket igazoló, három hónapnál nem régebbi dokumentumok (vezetékes gáz-, villanyáram-, víz- és csatornahasználati díj, szemétszállítási díj) - figyelembe vételével.

(7) A tényállás tisztázása érdekében a hatáskör gyakorlója környezettanulmányt készíthet, illetve készíttethet. Amennyiben az ügyfél a környezettanulmány elkészítését nem teszi lehetővé, és emiatt a tényállás nem kellően tisztázott, úgy a hatáskör gyakorlója a rendelkezésre álló adatok alapján dönt, vagy az eljárást megszünteti. Erről az ügyfelet tájékoztatni kell.

(8) A megállapított rendszeres pénzbeli ellátásokat utólag, minden hónap 5. napjáig, az eseti pénzbeli ellátásokat a megállapító határozat végrehajthatóvá válását követően kell folyósítani a jogosult kérelmének megfelelően banki utalással. A folyósítás módjáról az ellátást megállapító határozatban kell rendelkezni.

(9) A hatáskör gyakorlója házipénztári kifizetést is engedélyezhet.

(10) Az e rendeletben szabályozott ellátások felhasználását a polgármester ellenőrizheti.

Az ellátásban részesülő köteles

1. az ellenőrzést tűrni,
2. az ellenőrzést végző személlyel együttműködni,
3. a kért adatokat rendelkezésre bocsátani,
4. az ellátás cél szerinti felhasználását igazolni.

(11) A rendszeres ellátást

1. a feltételek fennállása esetén a kérelem benyújtása hónapjának 1. napjától kell megállapítani,
2.  a megszűnésre okot adó körülmény bekövetkezése hónapjának utolsó napjával kell megszüntetni,
3. a jogosult halála esetén

ca) a természetbeni ellátásnál a halál bekövetkezése hónapjának utolsó napjával,

cb) pénzellátásnál annak a hónapnak az utolsó napjával kell megszüntetni, melyre a jogosult azt utoljára felvette.

(12) A jogosulatlanul és rosszhiszeműen felvett ellátás visszafizetésének elrendelése esetén, ha a kötelezett a megtérítés összegének, illetve pénzegyenértékének és a kamat összegének részletekben történő megfizetését vállalja, a részletfizetési kötelezettségét azonban nem teljesíti, tartozása egy összegben válik esedékessé.

(13) Ha a jogalap nélkül felvett ellátási formából már nem történik folyósítás, úgy a jogalap nélkül felvett ellátás összege a megszüntetést követően ugyanazon a jogcímen ismételten megállapított és folyósított ellátásból a tartozás megtérüléséig levonható. A levonás mértéke nem haladhatja meg a folyósított ellátás havi összegének 50 %-át.

(14) Ha a rendszeres ellátásra való jogosultság a (13) bekezdés alapján szűnt meg, a jogosult a tartozás megtérüléséig, de legfeljebb a döntés jogerőre emelkedésétől számított egy évig nem jogosult a megszüntetett ellátással azonos típusú ellátásra.

(15 ) A fizetésre kötelezett személy a fizetésre kötelező határozat jogerőre emelkedésétől számított tizenöt napon belül fizetési kötelezettségét nem teljesíti, úgy a megállapító szerv a követelést adók módjára hajtja be.

II. Fejezet

Települési támogatás ellátási formái

Az ellátások rendszere

5.§^[1]

Az Szt. valamint e rendelet alapján a jogosult részére az alábbi települési támogatások állapíthatóak meg:

            1. pénzbeli szociális ellátások:

1. rendszeres gyógyszer hozzájárulás,
2. rendkívüli települési támogatás,
3. megélhetést segítő támogatás.

            2. természetbeni szociális ellátások:

1. lakásfenntartási hozzájárulás,
2. rendkívüli települési támogatás.

Rendszeres gyógyszer hozzájárulás

6.§

(1) Az egészségi állapot megőrzése és helyreállítása érdekében közgyógyellátásra nem jogosult személy részére rendszeres gyógyszer hozzájárulás állapítható meg, ha

1. családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének (a továbbiakban: nyugdíjminimum) 200%-át,
2. egyedül élő, egyedülálló és havi nettó jövedelme nem haladja meg a nyugdíjminimum 250 %-át,

és a rendszeresen szedendő gyógyszereinek havonta felmerülő költsége a (3) bekezdés szerinti hozzájárulás rá irányadó összegét eléri.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában rendszeres gyógyszerköltségnek kell tekinteni a krónikus betegséggel összefüggő, havi rendszerességgel szedett, vényköteles gyógyszerek egy havi adagjának költségét. A rendszeres gyógyszer hozzájárulás megállapításánál nem vehetők figyelembe a krónikus betegséggel összefüggésben szedett, vény nélkül kapható, gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású készítmények, a táplálék kiegészítők, a vitaminok és a gyógyászati segédeszközök.

(3) A rendszeres gyógyszer hozzájárulás havi összege legfeljebb

1. az (1) bekezdés a) pontja alapján a nyugdíjminimum 200 %-át meg nem haladó egy főre jutó jövedelem esetén 3.500,- Ft,
2. az (1) bekezdés b) pontja alapján a nyugdíjminimum 250 %-át meg nem haladó, egy főre jutó jövedelem esetén 5.000,- Ft.

(4) A rendszeres gyógyszer hozzájárulást 12 hónap időtartamra kell megállapítani a kérelem benyújtása hónapjának 1. napjától.

(5) A rendszeres gyógyszer hozzájárulás tovább nem folyósítható, és a hozzájárulásra való jogosultságot meg kell szüntetni, ha

1. a rendszeres gyógyszer hozzájárulásban részesülő személy lakcíme illetékességet érintően a támogatás folyósításának időtartama alatt megváltozik,
2. a jogosult a hozzájárulás megszüntetését kéri,
3. a jogosult meghal.

(6) A rendszeres gyógyszer hozzájárulás megállapítása iránti kérelmet a rendelet 7. melléklete szerinti nyomtatványon kell benyújtani. A kérelemhez csatolni kell a kérelmező, valamint a családjában élő közeli hozzátartozók havi nettó jövedelméről szóló igazolásokat, nyilatkozatokat.

Rendkívüli települési támogatás

7.§

(1) A létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére rendkívüli települési támogatás állapítható meg.

2. A rendkívüli települési támogatás adható pénzügyi szolgáltatási tevékenységnek nem minősülő kamatmentes kölcsön formájában is. Az alkalmankénti támogatás létfenntartásra, továbbá gyógyszertámogatásként, az egészségbiztosítás által nem vagy részben támogatott egészségügyi szolgáltatás díjaként, illetve egyéb, alkalmanként jelentkező többletkiadások részbeni vagy teljes mértékű fedezésére adható.

3. Rendkívüli települési támogatás annak a személynek adható, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum 130%-át, egyedül élő esetén 150 %-át, és a kérelmező, illetve a vele közös háztartásban élők életkörülményei indokolják. E jövedelemhatártól a döntést hozó különös méltánylást érdemlő esetben – önhibáján kívül rendkívüli élethelyzet - 50%-kal eltérhet.
4. A rendkívüli települési támogatás egyszeri összege rászorultságtól függően – 1.000.- Ft-tól 15.000.- Ft-ig - állapítható meg. Egy naptári éven belül ugyanaz a személy egy alkalommal - a megállapított összeg több részletben történő kifizetésével is - részesíthető rendkívüli települési támogatásban. Elemi kár esetén a károsultnak 120 000 Ft-ig terjedő támogatás nyújtható.
5. Amennyiben egy határozatban többszöri segélyezést állapítanak meg, fel kell sorolni a későbbi folyósítások összegét, és időpontját is.
6. Amennyiben az ügy összes körülményeire tekintettel feltételezhető, hogy a jogosult a segélyt nem rendeltetésszerűen használná fel, az kiadható részben vagy egészben természetben, valamint elszámolási kötelezettséggel. A természetbeni ellátás lehet élelmiszer, gyógyszer, ruházat stb.
7. A megállapított rendkívüli települési támogatás folyósítása készpénzben történhet.

(8) Az rendkívüli települési támogatás iránti kérelmet e rendelet 3. melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani, amelyhez mellékelni kell

a) e rendelet 1. melléklete szerinti jövedelemnyilatkozatot, illetve a jövedelemnyilatkozatban feltüntetett jövedelmekről – a jövedelem típusának megfelelő – igazolást, vagy azok fénymásolatát, továbbá,

b)         a többletkiadásokat hitelt érdemlően bizonyító dokumentumokat vagy azok másolatát, illetve az előzőek hiányában az ügyfél nyilatkozatát.

(9) A képviselő-testület a rendkívüli települési támogatást - pénzügyi szolgáltatási tevékenységnek nem minősülő kamatmentes kölcsön formájában - is nyújthatja.

10. Kamatmentes kölcsön formájában a rendkívüli települési támogatás legfeljebb 12 hónapos visszafizetési kötelezettséggel adható, ha a kérelmező valószínűsíti, hogy a kölcsön összegét ezen időtartam alatt vissza tudja fizetni.
11. Ugyanannak a személynek újabb kölcsön csak abban az esetben adható, ha az előző kölcsön összegét a szerződésben vállaltaknak megfelelően visszafizette.
12. A kölcsön megítélésének feltétele, hogy a rászoruló családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíjminimum 130 %-át, egyedülálló esetén 150 %-át ne haladja meg.
13. A kölcsön összege a 120 000 Ft-ot nem haladhatja meg.
14. A kölcsön megállapításáról szóló határozatban rendelkezni kell a visszafizetés időtartamáról, feltételeiről.
15. A kölcsön megállapítása esetén a jogosulttal szerződést kell kötni, amelyben rögzíteni kell a kifizetés módját, a visszafizetés módjára vonatkozó szabályokat, valamint fel kell tüntetni a visszafizetés elmulasztásának jogkövetkezményeit is.
16. A kamatmentes kölcsön iránti kérelmet e rendelet 4. melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani, amelyhez mellékelni kell

a) e rendelet 1. melléklete szerinti jövedelemnyilatkozatot, illetve a jövedelemnyilatkozatban feltüntetett jövedelmekről – a jövedelem típusának megfelelő – igazolást, vagy azok fénymásolatát, továbbá

b) e rendelet 2. melléklete szerinti vagyonnyilatkozatot.

(17) A kamatmentes kölcsön célirányos felhasználásáról a jogosult a pénz folyósításától számított legkésőbb 6 hónapon belül számlákkal köteles elszámolni. Nem rendeltetésszerű felhasználás, illetve elszámolás hiánya esetén a kölcsönben részesülő egyösszegben köteles a hátralékot visszafizetni, valamint 5 évig nem részesülhet szociális kölcsönben.

Temetési költségekhez való hozzájárulásként megállapított rendkívüli települési támogatás

8. §

1. A képviselő-testület által átruházott hatáskörben a polgármester temetési költségekhez való hozzájárulásként megállapított rendkívüli települési támogatást (továbbiakban: temetési segély) állapíthat meg annak az igénylőnek, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott, feltéve, hogy a családjában az egy főre jutó jövedelem a nyugdíjminimum300%-át, egyedülálló esetében 350 %-át nem haladja meg.
2. A temetési segély összege:15.000 Ft.
3.  Amennyiben az elhunyt eltemettetéséről olyan személy gondoskodik, akinek lakóhelye nem az önkormányzat illetékességi területén van, részére temetési segély akkor állapítható meg, ha:

1. a temetési segély feltételeinek egyébként megfelel továbbá,
2. lakóhelyén temetési segélyben nem részesülhet és
3. vélelmezhető, hogy egyébként az eltemettetésről az önkormányzatnak kellene gondoskodnia köztemetés formájában.

4. A (3) bekezdés b) pontjában írt feltétel megléte iránti igazolás beszerzése a Hivatal feladata.

5. A temetési segély iránti kérelmet e rendelet 5. melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani, amelyhez mellékelni kell:

a)         e rendelet 1. melléklete szerinti jövedelemnyilatkozatot, illetve a jövedelemnyilatkozatban feltüntetett jövedelmekről – a jövedelem típusának megfelelő – igazolást, vagy azok fénymásolatát, továbbá

b)         a temetés költségeiről – a kérelmező vagy a vele azonos lakcímen élő közeli hozzátartozója (házastársa, egyenes ágbeli rokona, örökbefogadott, mostoha- és neveltgyermeke, örökbefogadó-, mostoha- és a nevelőszülője, valamint testvére) nevére – kiállított számla eredeti példányát, amelyet az Szvhr. 32. § (2) bekezdésében meghatározottak szerint az igénylőnek vissza kell adni.

6. A temetési segély megállapítható a temetés költségeit igazoló számla hiányában is – ha a segélyt megítélő határozatban rendelkeznek a folyósított összeggel kapcsolatos utólagos elszámolási kötelezettségről. Ez esetben a határozatban elő kell írni az utólagos elszámolási kötelezettséget. Amennyiben e kötelezettségét a segélyben részesülő nem teljesíti, vele szemben úgy kell eljárni, mint aki az ellátást jogosulatlanul és rosszhiszeműen vette igénybe.

Megélhetést segítő támogatás^[2]

8/B. §

(1) A megélhetést segítő támogatás (továbbiakban: támogatás) olyan jövedelmi, vagyoni helyzettől független támogatás, amely – költségvetési kerettől függően – megállapítható annak a személynek, aki

a.) a gyermekét/gyermekeit egyedül nevelő szülő, vagy

b.) egyedül élő személy, vagy

c.) tartós betegségéből adódóan többletkiadása keletkezik,

d.) családos (18 év alatti gyermeket nevel saját háztartásában).

(2) A támogatás csak az (1) bekezdés a.)-d.) pontokban meghatározott jogcímek egyikén igényelhető.

(3) A támogatás feltétele, hogy a kérelmezőnek az önkormányzattal szemben lejárt tartozása ne legyen.

(4) A támogatás annak a személynek adható, aki Eszteregnye község illetékességi területén állandó lakóhellyel rendelkezik, és

a.) gyermekét/gyermekeit egyedül neveli, vagy

b.) egyedül élő személy, vagy

c.) tartós betegségéből adódóan többletkiadása keletkezik,

d.) családos (18 év alatti gyermeket nevel saját háztartásában).

(4) A támogatás összege az (1) és (4) bekezdés

a.) pontja esetén gyermekenként maximum 30.000.- Ft,

b.) pontja esetén egyedülállónként maximum 35.000.- Ft,

c.) pontja esetén tartós betegként maximum 40.000.- Ft,

d.) pontja esetén kérelmezőnként maximum 40.000.- Ft,

amely minden év december 15-ig kerülhet megállapításra.

(5) A támogatás megállapításához a rendelet 10. melléklete szerinti kérelem benyújtása, a (4) bekezdés c.) pontja esetén egy évnél nem régebbi vagy végleges állapotot igazoló orvosi igazolás szükséges.”

Lakásfenntartási hozzájárulás

9. §

1. A lakásfenntartási hozzájárulás a szociálisan rászoruló háztartások részére a háztartás tagjai által lakott lakás fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott hozzájárulás, amely a villanyáram-, a gázfogyasztás, a víz- és csatornahasználathoz, a szemétszállítás díjához kerül megállapításra.

(2) A lakásfenntartási hozzájárulást természetbeni szociális ellátás formájában, és a lakásfenntartással összefüggő azon rendszeres kiadásokhoz kell nyújtani, amelyek megfizetésének elmaradása a kérelmező lakhatását a legnagyobb mértékben veszélyezteti.

(3) Lakásfenntartási hozzájárulásra jogosult az a személy, akinek a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem

1. egy-, vagy kétszemélyes háztartás esetén nem haladja meg a nyugdíjminimum 200%-át,
2. három-, vagy többszemélyes háztartás esetén nem haladja meg a nyugdíjminimum 150%-át,

feltéve, hogy a háztartás igazolt lakásfenntartási költsége a háztartás havi összjövedelmének 30 %-át meghaladja, és a háztartás tagjainak vagyona nincs.

(4) A lakásfenntartási hozzájárulás esetén a kérelmező által lakott lakás nagysága nem haladhatja meg a 100 m²-t.

(5) A lakásfenntartási hozzájárulás egy hónapra jutó összege legfeljebb

1. a (3) bekezdés a) pontja alapján a nyugdíjminimum 200%-át meg nem haladó, egy főre jutó jövedelem esetén 2.500,- Ft,
2. a (3) bekezdés b) pontja alapján a nyugdíjminimum 150%-át meg nem haladó egy főre jutó jövedelem esetén 5.000,- Ft.

(6) A lakásfenntartási hozzájárulást 12 hónapra kell megállapítani a kérelem benyújtása hónapjának 1. napjától.

(7) Lakásfenntartási hozzájárulás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.

(8) A (7) bekezdés alkalmazásában külön lakásnak kell tekinteni a társbérletet, az albérletet és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit.

(9) A lakásfenntartási hozzájárulás tovább nem folyósítható, és a hozzájárulásra való jogosultságot meg kell szüntetni, ha

1. a lakásfenntartási hozzájárulásban részesülő személy lakcíme a támogatás folyósításának időtartama alatt megváltozik,
2. a jogosult a hozzájárulás megszüntetését kéri, vagy
3. a jogosult meghal.

(10) A lakásfenntartási hozzájárulás megállapítása iránti kérelmet a rendelet 8. melléklete szerinti nyomtatványon kell benyújtani.

(11) A lakásfenntartási hozzájárulás megállapításához csatolni kell

1. a háztartás tagjai havi nettó jövedelmének hitelt érdemlő igazolását, és vagyonnyilatkozatait,
2. a lakás nagyságának hitelt érdemlő igazolását, valamint
3. a háztartás lakásfenntartási költségeinek a kérelem benyújtását megelőző havi - három hónapnál nem régebbi – hitelt érdemlő bizonylatait, a közüzemi szolgáltatás azonosítóit.

(12) A lakásfenntartási hozzájárulás folyósítása a szolgáltató részére történik és annak összegét a támogatással érintett költség(ek) tekintetében a szolgáltató írja jóvá. Ebben az esetben a jogosultságot megállapító határozatban arról is rendelkezni kell, hogy a támogatást mely lakásfenntartási kiadás(ok)hoz nyújtják, továbbá fel kell tüntetni a szolgáltató azonosító adatait.

(13) A hozzájárulás nyújtója a szolgáltatási, egyetemes szolgáltatási vagy közszolgáltatási szerződés alapján, természetbeni szociális ellátás formájában, havi rendszerességgel nyújtott lakásfenntartási hozzájárulásra való jogosultság megállapítása esetén a szolgáltató részére - a jogosultság megállapítását követő hónaptól kezdődően minden hónap 5. napjáig - elektronikus úton adatszolgáltatást teljesít az adatszolgáltatás hónapjában folyósításra került támogatásokról.

(14) Az adatszolgáltatásnak tartalmaznia kell

1. a határozatot hozó szerv megnevezését,
2. a határozat számát,
3. a támogatott szolgáltatást igénybe vevő személy nevét és születési idejét,
4. a jogosult lakcímét az irányítószámnak, a helységnek, a közterület nevének és jellegének, a házszámnak, az épületnek, lépcsőháznak, emeletnek és ajtónak a megjelölésével,
5. a szolgáltató azonosító adatait,
6. a támogatásra való jogosultság kezdő és végső időpontját,
7. a támogatás havi összegét,
8. a támogatás f) pontban jelölt időtartamon belüli megszüntetése esetén a jogosultság végső időpontját.

(15) A lakásfenntartási hozzájárulással támogatott szolgáltatást szolgáltatási, egyetemes szolgáltatási vagy közszolgáltatási szerződés alapján nyújtó szolgáltató a támogatást az általa vagy megbízottja által kiállított számlában (részszámlában) havonta, illetve a számlakibocsátás gyakoriságához igazodóan, külön soron, a számla végösszegének a támogatással való csökkentése révén érvényesíti.

(16) A szolgáltató a hozzájárulást első ízben a (14) bekezdés szerinti adatszolgáltatásnak a szolgáltatóhoz történő beérkezését és feldolgozását követő első számlában érvényesíti.

(17) Amennyiben a hozzájárulás havi összege az adott havi számla végösszegét meghaladja, a jóváírást követően fennmaradó különbözeti összeg a következő számlában kerül érvényesítésre. Amennyiben a különbözeti összeg a következő számlában teljes mértékben nem jóváírható, azt a további számlá(k)ban a teljes jóváírásig érvényesíteni kell.

(18) A (19) bekezdésben szabályozottak szerint előrefizetős mérőóra feltöltéséhez nyújtott lakásfenntartási hozzájárulás esetén a (13)-(17) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni.

(19) Azon személy részére, akinél előrefizetős mérőóra működik, a lakásfenntartási hozzájárulást részben vagy egészben a készülék működtetését lehetővé tevő eszköz formájában kell nyújtani, ideértve a készülék feltöltésének elektronikus úton, a fogyasztó javára történő teljesítését is. A készülék leszerelése esetén a lakásfenntartási támogatás kódhordozó formájában történő nyújtását meg kell szüntetni.

III. Fejezet

Köztemetés

10.§

(1) Közköltségen elsősorban hamvasztásos temetés, a hozzátartozó vagy az elhalt eltérő rendelkezése esetén a legolcsóbb testtemetés rendelhető el.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól indokolt esetben el lehet térni, de az ezzel járó költségeket az önkormányzat nem vállalja fel.

(3) Az Szt. 48. §. (3) bekezdésének b) pontjában szabályozott esetben - a köztemetés költségeinek megtérítésére kötelező határozat kézhezvételét követő 15 napon belül benyújtott kérelem esetén - a polgármester méltányosságból engedélyezheti

1. a köztemetés költségének részletekben történő megfizetését, annak,

aa) aki egyedülálló, és havi jövedelme nem haladja meg a nyugdíjminimum 150%-át, vagy

ab) akinek családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a   nyugdíjminimum összegének 100 %-át,

feltéve, hogy az eltemettetésre köteles személy, illetve családja nem rendelkezik vagyonnal,

2. b) a köztemetés költségének részben vagy egészben történő elengedését, ha az elhunyt hagyatéka az eltemettetés költségére fedezetet nyújt.

(4) A köztemetés iránti kérelmet a hozzátartozó a rendelet 5. melléklete szerinti nyomtatványon nyújthatja be.

IV. fejezet

Személyes gondoskodást nyújtó ellátások

11. §[3]

Az önkormányzat a szociálisan rászorultak részére az alábbi szociális alapszolgáltatásokat nyújtja:

a.) étkeztetés,

b.) házi segítségnyújtás,

c.) családsegítés és gyermekjóléti szolgáltatás.

12. §

Étkeztetés

(1) Az Önkormányzat azoknak a szociálisan rászorulóknak legalább napi egyszeri meleg étkeztetésről gondoskodik, akik önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen

a) koruk,

b) egészségi állapotuk,

c) fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük,

d) szenvedélybetegségük, vagy

e) hajléktalanságuk miatt.

(2) Az (1) bekezdés alapján szociálisan rászorultnak kell tekinteni azt a személyt, aki

a) életkoránál fogva, aki 62. életévét betöltötte,

b) tartós vagy átmeneti jelleggel fennálló betegsége van

c) aki munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, vagy legalább 50%-os mértékű egészségkárosodást szenvedett

d) pszichiátriai, vagy szenvedélybeteg,

e) hajléktalan, feltéve ha jelen rendeletben foglalt feltételeknek megfelel.

(3) A fennálló betegségekről orvosi (háziorvosi vagy szakorvosi) igazolást kell csatolni a kérelem mellé.

(4) Az étkeztetés térítésköteles formában nyújtható, kivéve azon egyedül élő ellátott részére, aki jövedelemmel nem rendelkezik, az ő részére az Önkormányzat térítésmentesen biztosítja az ellátást.

(5) Az étkeztetést az Önkormányzat Becsehely Község Önkormányzatával kötött feladat-ellátási megállapodás alapján a Becsehelyi Gondozási Központ intézmény útján biztosítja.

(6) Az ebéd házhoz szállításáról – előzetesen írásban benyújtott igény szerint - a házi szociális gondozó gondoskodik.

(7)  Az étkeztetés biztosítása során a szolgáltatást igénybe vevőnek a rendelet 9. melléklet szerinti meghatározott intézményi térítési díjat kell fizetni, az Sztv. 116. §-ban foglaltak és az igénybe vett étkezés intézményi térítési díjának figyelembe vételével. Az intézményi térítési díj megállapítására Becsehely Önkormányzatának rendeletében szabályozott térítési díjakat kell alkalmazni.

(8)  Az étkeztetés biztosítása során, az étel kiszállításáért - melyet az Önkormányzat a házi segítségnyújtás szolgáltatás keretében biztosít-, térítési díjat nem kell fizetni, a kiszállítás ingyenes.

 (9) A kérelemről, a személyi térítési díj (7) pontnak megfelelő megállapításáról, valamint felülvizsgálatáról a polgármester határozattal dönt.

 (10) A kérelmet a Hivatalnál lehet előterjeszteni.

 (11) Az étkeztetés biztosításáról és a térítési díj fizetésének rendjéről az igénylő és a polgármester megállapodást köt.

13. §

Házi segítségnyújtás

(1) A házi segítségnyújtásra a Sztv. 63.§-ban foglaltakat kell alkalmazni.

(2) A házi segítségnyújtást a Képviselő-testület egyszemélyes szolgáltató útján biztosítja.

(3) A házi segítségnyújtást az önkormányzat az arra rászorulóknak térítésmentesen biztosítja.

(4) A (3) pont akkor rászoruló a személy, ha

            a) 75. életévét betöltötte

            b) súlyos mozgáskorlátozott

c) tartós vagy állandó jelleggel fennálló betegsége van, amely a házi segítségnyújtást igényli.

3. A házi segítségnyújtás igénybevételéről a Polgármester környezettanulmány alapján dönt.

14. §[4]

Családsegítés és gyermekjóléti szolgáltatás

(1) Az önkormányzat a családsegítés és gyermekjóléti szolgáltatás kötelező ellátandó feladatát a Sztv. 64. §-a, valamint a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (Gyvt) 39-40. §-ai szerint Szepetnek Községi Önkormányzat Család- és Gyermekjóléti Szolgálata (továbbiakban: Szolgálat) keretén belül látja el.

(2) Szepetnek Községi Önkormányzat a Szolgálat jogszabályokból adódó feladatainak ellátását  Eszteregnye, Szepetnek és Rigyác települések közigazgatási területén biztosítja.

(3) A Szolgálat feladatellátását térítésmentesen biztosítja.

(4) A Szolgálat éves feladatainak ellátásáról tárgyévet követő év május hó 31. napjáig beszámol az önkormányzat képviselő-testülete előtt.

V. fejezet

Záró rendelkezések

15. §

1. Ez a rendelet 2015. március 1. napján lép hatályba.

2. A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Eszteregnye Község Önkormányzata Az egyes szociális ellátások helyi szabályairól szóló 17/2013. (XII. 31.) önkormányzati rendelete.

Eszteregnye, 2015. február 23.

Záradék:

A rendeletet kihirdetésre került: 2015. február 26.