DOBRONHEGY TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT

1

2. SZABÁLYOZÁSI TERV ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT

DOBRONHEGY TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT

1

DOBRONHEGY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK

10/2007. (IX. 26.) sz. rendelete

Dobronhegy község

Szabályozási Tervéről és Helyi Építési Szabályzatáról

Dobronhegy Község Önkormányzata az épített környezet alakításáról és védelméről

szóló 1997. évi LXXVIII. törvény ( továbbiakban: Étv) 7. § (3) bekezdés c.) pontjában

biztosított jogkörében eljárva az alábbi rendeletet alkotja:

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK

A rendelet hatálya

1. §.

A rendelet hatálya a község igazgatási területére terjed ki.

A rendelet alkalmazása

2. §.

1) A Helyi Építési Szabályzat (továbbiakban: Szabályzat) a Szabályozási tervvel

együtt érvényes, azzal együtt kell értelmezni és alkalmazni.

2) Az 1. §-ban meghatározott igazgatási területen területet felhasználni, telket,

építési telket, építési területet, zöldterületet kialakítani, építményt elhelyezni,

építményt, építményrészt, épületegyüttest átalakítani, bővíteni, felújítani,

helyreállítani, korszerűsíteni és lebontani, elmozdítani, a rendeltetést

megváltoztatni (továbbiakban együtt: építési munkát folytatni) és ezekre

hatósági engedélyt adni az országos érvényű rendelkezések megtartásán túl

csak jelen Szabályzat szerint szabad.

3) Jelen Szabályzat mellékletei:

1. sz. melléklet: Fogalom meghatározások

2. sz. melléklet: Szabályozási terv

Szabályozási elemek

3. §.

(1) A Szabályozási terven kötelezőnek kell tekinteni és meg kell tartani a (2) és (3)

pontban felsorolt szabályozási elemeket.

(2) Kötelező erejű szabályozási elemek, melyek módosítására csak a Szerkezeti

terv és a Szabályozási terv módosítása esetén lehetséges:

- a terület-felhasználási egység határa,

- a terület-felhasználási egység besorolása,

- a belterületi határvonal,

- a védett és védőterületek, védőtávolságok.

(3) Kötelező erejű szabályozási elemek, melyek módosítása csak a Szabályozási

terv módosítása esetén lehetséges:

DOBRONHEGY TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT

2

- az építési hely, építési vonal,

- a szabályozási vonal,

- az övezet, építési övezet határa és paraméterei,

- a megszüntető jel

4) Az (1)-(3) bekezdésben nem említett szabályozási elemek irányadó jellegűek,

ezért a további tervezési és építési tevékenység során változtathatók:

A telekalakítás és az építés általános szabályai

4. §

(1) Az 1 §-ban meghatározott területen az egyes építmények (épület és műtárgy)

elhelyezésére a Szabályozási tervnek és az övezeti előírásoknak megfelelően

valamint az országos érvényű rendelkezések alapján szabad telket, építési

telket vagy építési területet (nyomvonal jellegű létesítmény elhelyezésére),

területet (közpark, véderdő stb. esetén) kialakítani.

(2) Az építési telek kialakíthatóságának előfeltétele az ahhoz kapcsolódó

közterületek kialakítottsága, illetve egyidejű kialakítása.

(3) Építési telkek csak rendezett és kialakított, illetve egyidejű kialakítású

közterületek mentén létesíthetők és az övezetre vonatkozó

közművesítettségnek megfelelő közmű üzemeltetői illetve szakhatósági

hozzájárulás esetén építhetők be.

(4) Az 1. §-ban rögzített területen az egyes építési telkeken a jelen szabályozás

övezeti előírásainak és a Szabályozási terv szerinti elő-, oldal- és hátsókertek

betartásával lehet építményt elhelyezni.

(5) Az 1. §-ban rögzített területen az egyes építési telkeken az országos érvényű

rendelkezések szerint szükséges gépkocsi-várakozó és tároló hely szükségletet

saját telken belül kell kialakítani.

(6) A fejlesztési területek a település területeinek a tervezett terület-felhasználás

céljára történő biztosítását jelölik. E területeken a tervezett terület-felhasználási

kategória igénybevételéig a jelenlegi terület-felhasználás fenntartható.

(7) Az állattartással és állattartó épületekkel kapcsolatos előírásokat az állatok

tartásáról szóló önkormányzati rendelet szabályozza, ennek hiányában az

említett követelményeket az érdekelt szakhatóság(ok) eseti előírása alapján kell

meghatározni.

(8) A korábban felépített – oldalkertben lévő – épületek, építmények megtarthatók,

azonban azokon csak felújítási, helyreállítási munka végezhető. Telekfelosztás

esetén a visszamaradó telek nem lehet kisebb az előírt mértéknél. Nyeles telek

nem alakítható ki.

(9) Külterületi mező- és erdőgazdasági utak esetén az út tengelyétől mért 8-8

méteren belül épület nem helyezhető el.

DOBRONHEGY TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT

3

(10) A meredek morfológiájú, potenciális mozgásveszélyességű területeken a

jelentősebb építkezések, bevágások, nyomvonalas jellegű létesítmények

engedélyezéséhez, kivitelezéséhez feltáró talajmechanikai vizsgálatok

elvégzése szükséges. Meredek morfológiájú területnek tekinthető a 20 %-nál

nagyobb lejtésű terület.

(11) Az utca felőli párkánymagasság 10 %-nál nagyobb lejtés esetén sem haladhatja

meg a 5 m-t.

A település területének felhasználása

5. §

(1) A település közigazgatási területe beépítésre szánt (beépített, további

beépítésre kijelölt) területre, valamint beépítésre nem szánt területre tagolódik.

(2) A település területén a beépítésre szánt területek az építési használatuk

általános jellege, valamint sajátos építési használatuk szerint, a következő

terület-felhasználási egységekbe sorolandók:

- Lf jelű falusias lakóterület,

- Vt jelű településközpont vegyes terület,

- Gksz jelű kereskedelmi-szolgáltató gazdasági terület,

- K jelű különleges terület ezen belül

- K-T jelű temető terület;

- K-Sp jelű sportterület;

- K-K jelű kilátó, panzió terület

(3) A település területén a beépítésre nem szánt területek az építési használatuk

általános jellege valamint sajátos építési használatuk szerint a következő

terület-felhasználási egységekbe sorolandók:

- KÖu jelű közlekedési terület,

- KM-tr, KM-vm, KM-vt, KM-gáz, KM-tel jelű közmű terület (trafó,

vízmű-víztározó, gázfogadó, MATÁV központ funkcióval),

- Z-Kp jelű zöldterület (közpark funkcióval),

- Ev jelű erdőterület (védett és védelmi funkcióval)

- Eg jelű erdőterület (gazdasági, céllal)

- Mk jelű mezőgazdasági terület (kertes mezőgazdasági funkcióval)

- Má jelű mezőgazdasági terület (általános mezőgazdasági funkcióval)

- V jelű vízgazdálkodási terület (patak, árok, vízfolyás funkcióval)

(4) Az építési övezetek Szabályozási tervben szereplő meghatározása az alábbiak

szerint értelmezendő:

Építési Beépítési mód Max. beépítési mérték % Min. zöldfelületi mérték %

övezeti

Jel

Max. építmény

magasság (m)

Legkisebb kialakítható

telekméret

( m2 )

Max. szintterület sűrűség

(5) Valamennyi terület-felhasználási egységen – hacsak az övezeti előírások nem

tiltják – elhelyezhetők:

- köztárgyak,

- a terület-felhasználási egységhez tartozó közutak (kiszolgáló utak,

kerékpár- és gyalogutak), közterek,

DOBRONHEGY TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT

4

- a kutatás és ismeretterjesztés építményei (az üzemi jellegűek

kivételével)

- közművek és közműpótlók (a szennyvíztisztító és komposztálótelep, -

- szeméttelep, szemétégető kivételével) a szakági előírások szerint,

- nyomvonal jellegű vezetékek (a külön jogszabályok keretei között),

- a vízgazdálkodás (vízkárelhárítás, vízhasznosítás) építményei,

- geodéziai jelek,

- nyilvános illemhelyek.

(6) Valamennyi terület-felhasználási egységen – hacsak az övezeti előírások ettől

eltérően nem rendelkeznek:

a) Előkertben lakókocsi, konténer nem helyezhető el.

b) A közműellátás mértéke: részleges közművesítettség a teljes közműellátás

kiépítéséig, amely közüzemi villamos energia szolgáltatást, közüzemi ivóvíz

szolgáltatást, valamint egyedi közművel történő szennyvíztisztítás és

szennyvízelhelyezés továbbá közterületi nyílt rendszerű csapadékvízelvezetés

együttes meglétét jelenti.

c) Lakó-, és településközpont vegyes területen az épületek nem éghető

anyagú külső térelhatároló szerkezetűek (falazat, párkány, héjazat)

lehetnek, bennük nem folytatható „A” és „B” (tűz- és robbanásveszélyes)

tevékenység.

d) A parkolók kialakításánál a gépjárművet udvarban az ajtótól, ablaktól,

kiürítésre, menekítésre szolgáló lépcsőtől legalább 2,0 m távolságra

szabad elhelyezni.

e) Az építmények megközelítésére, tűzoltó gépjárművek közlekedésére is

alkalmas utat kell kialakítani.

f) Az építmények megvalósításánál a hagyományos anyaghasználatot és

tömegformálást kell alkalmazni. A telkek közterülettel határos oldalán az

építményeken csak cseréphatású tetőfedés alkalmazható.

II. FEJEZET

BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK

Az Lf jelű lakóterületi építési övezet

7. §

(1) Az Lf besorolású falusias lakóterületi tömb egyedi telkein legfeljebb 4,5 m

építménymagasságot meg nem haladó legfeljebb két lakásos, falusias

karakterű lakóépületek, mező- és erdőgazdasági építmények, továbbá a helyi

lakosságot szolgáló, nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató és

kézműipari építmények elhelyezésére szolgál. E területeken lakóépület, mezőés

erdőgazdasági (üzemi) építmény, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó

épület, szálláshely szolgáltató épület, kézműipari építmény, helyi igazgatási,

DOBRONHEGY TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT

5

egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, sportépítmény az

alábbiakban részletezett beépítési feltételek betartásával helyezhetők el.

(2) A falusias lakóterületekre vonatkozó hat elemes építési övezeti előírások

a 5. § (4) bekezdés előírásai alapján értelmezhetők.

(3)

Lf-1 O 20 50

K(4,5) 2000 0,3

jelű építési övezetbe tartozó tömbökben falusias karakterű, oldalhatáron álló

beépítésű, kialakult állapotnak megfelelő, de maximum 4,5 m

építménymagasságú építmények helyezhetők el max. 20%-os beépítettséggel,

a telken belül min. 50%-os zöldfelületi borítottsággal. A szintterület-sűrűség

max. 0,3. A terepszint alatti beépítettség max. 40 % lehet. Az előkert mélysége

kialakult.

a) Az övezet lakótelkeinek paraméterei:

Meglévő Újonnan

____ Beépíthető telek kialakítható telek_____

legkisebb szélesség 12 m 20 m

legkisebb mélység 50 m 50 m

legkisebb terület 1100 m2 2000 m2

b) Az épületek oldalhatáron álló módon helyezendők el, de 22 m-nél

szélesebb telek, és a saroktelek szabadonállóan is beépíthető az

építménymagasságnak megfelelő oldalkertek telken belüli biztosítása

mellett.

c) Új épület építési vonala irányadóan az utcában meglévő épületek utcai

homlokzatai által meghatározott vonalhoz igazítandó.

d) Az építési hely mélysége max. 60 m lehet.

(4)

Lf-3 O 25 50

K(4,5) 1100 0,4

jelű építési övezetbe tartozó tömbökben falusias karakterű, oldalhatáron álló

beépítésű, kialakult állapotnak megfelelő, de maximum 4,5 m

építménymagasságú építmények helyezhetők el max. 25%-os beépítettséggel,

a telken belül min. 50%-os zöldfelületi borítottsággal. A szintterület-sűrűség

max. 0,4. A terepszint alatti beépítettség max. 40 % lehet. Az előkert mélysége

kialakult.

a) Az övezet lakótelkeinek paraméterei:

Meglévő Újonnan

____ Beépíthető telek kialakítható telek_____

legkisebb szélesség 12 m 20 m

legkisebb mélység 50 m 50 m

legkisebb terület 800 m2 1100 m2

DOBRONHEGY TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT

6

b) Az épületek oldalhatáron álló módon helyezendők el, de 22 m-nél

szélesebb telek, és a saroktelek szabadonállóan is beépíthető az

építménymagasságnak megfelelő oldalkertek telken belüli biztosítása

mellett.

c) Új épület építési vonala irányadóan az utcában meglévő épületek utcai

homlokzatai által meghatározott vonalhoz igazítandó.

d) Az építési hely mélysége max. 60 m lehet.

(5)

Lf-4 O 25 50

4,5 1100 0,4

jelű építési övezetbe tartozó tömbökben falusias

karakterű, oldalhatáron álló beépítésű max. 4,5 m építménymagasságú

építmények helyezhetők el, max. 25%-os beépítettséggel, a telken belül min.

50%-os zöldfelületi borítottsággal. A szintterület-sűrűség max. 0,4. A

terepszint alatti beépítettség max. 40 % lehet. Az övezetben kialakítható telek

minimum 1100 m2 , legkisebb szélessége 20,0 m, legkisebb mélysége 40,0 m

lehet. Az előkert mélysége min. 5,0 m. A saroktelek szabadonállóan is

beépíthető. Az építési hely mélysége max. 50 m lehet.

(6)

Lf-5 O 30 50

K(4,5) 800 0,5

jelű építési övezetbe tartozó tömbökben falusias karakterű, oldalhatáron álló

beépítésű, kialakult állapotnak megfelelő, de maximum 4,5 m

építménymagasságú építmények helyezhetők el max. 30%-os beépítettséggel,

a telken belül min. 50%-os zöldfelületi borítottsággal. A szintterület-sűrűség

max. 0,5. A terepszint alatti beépítettség max. 40 % lehet a telek beépített

területére vonatkoztatva. Az előkert mélysége kialakult.

a) Az övezet lakótelkeinek paraméterei:

Meglévő Újonnan

____ Beépíthető telek kialakítható telek_____

legkisebb szélesség 12 m 18 m

legkisebb mélység 35 m 40 m

legkisebb terület 550 m2 800 m2

b) Az épületek oldalhatáron álló módon helyezendők el, de 22 m-nél

szélesebb telek szabadonállóan is beépíthető az építménymagasságnak

megfelelő oldalkertek telken belüli biztosítása mellett.

c) Új épület építési vonala irányadóan az utcában meglévő épületek utcai

homlokzatai által meghatározott vonalhoz igazítandó.

d) Az építési hely mélysége max. 50 m lehet.

(7)

DOBRONHEGY TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT

7

Lf-6 O 30 50

5,5 900 0,5

jelű építési övezetbe tartozó tömbökben falusias

karakterű, oldalhatáron álló beépítésű max. 5,5 m építménymagasságú

építmények helyezhetők el, max. 30%-os beépítettséggel, a telken belül min.

50%-os zöldfelületi borítottsággal. A szintterület-sűrűség max. 0,5. A

terepszint alatti beépítettség max. 40 % lehet. Az övezetben kialakítható telek

minimum 900 m2 , legkisebb szélessége 18,0 m, legkisebb mélysége 30,0 m

lehet. Az előkert mélysége min. 5,0 m. A saroktelek szabadonállóan is

beépíthető.

A Vt jelű településközpont vegyes építési övezet

8. §

(1) A Vt besorolású településközpont vegyes terület egyedi telkein legfeljebb 6,5

m építménymagasságot meg nem haladó jellemzően, több rendeltetési

egységet magába foglaló lakó- és olyan helyi települési szintű igazgatási

kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi,

oktatási, egészségügyi, szociális épületek, valamint sportlétesítmények

elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a

lakófunkcióra.

(2) Az övezet területén lakóépület, igazgatási épület, kereskedelmi, szolgáltató,

vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület, egyéb közösségi szórakoztató

épület, a terület azon részén, amelyben a gazdasági célú használat az

elsődleges, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, sportépítmény,

helyezhető el. Kivételesen elhelyezhető nem zavaró hatású egyéb gazdasági

építmény, termelő kertészeti építmény az országos érvényű rendelkezések és

a Szabályozási terv szerinti kialakítással az alábbi beépítési feltételekkel.

(3) A településközpont vegyes területekre vonatkozó hatelemes építési övezeti

előírások a 5. §. (4) bekezdés előírásai alapján értelmezhetők.

(4)

Vt O 60 20

K(5,0) K(800) 1,0

jelű építési övezetbe tartozó tömbökben kialakult beépítésű módú, a kialakult

állapotnak megfelelő, de maximum 5,0 m építménymagasságú építmények

helyezhetők el max. 60%-os beépítettséggel, a telken belül min. 20%-os

zöldfelületi borítottsággal. A szintterület-sűrűség max. 1,0. A terepszint alatti

beépítettség max. 50 % lehet. Az övezetben kialakítható telek minimum 800

m2 legkisebb szélessége 20,0 m, legkisebb mélysége 25,0 m lehet. A 22 mnél

szélesebb, és a sarok telek szabadonállóan is beépíthető az

építménymagasságnak megfelelő oldalkertek telken belüli biztosítása mellett.

(5) Egyházi építmény az övezetre előírt maximális építménymagasságnál

nagyobb lehet. Az építménymagasság elvi építési engedély alapján legfeljebb

7,5 m-re emelhető.

DOBRONHEGY TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT

8

A Gip jelű ipari gazdasági építési övezet

9. §

(1) A Gip jelű ipari gazdasági terület, olyan gazdasági tevékenységi célú épületek

elhelyezésére szolgál, amelyek más beépítésre szánt területen nem

helyezhetőek el.

(2) Az övezet elsősorban az ipari, az energiaszolgáltatási és a

településgazdálkodás, valamint a külterületen már meglévő majorközpont

(állattartó telepek) ill. mezőgazdasági üzemek építményei elhelyezésére

szolgál. Az övezet területén kivételesen elhelyezhető igazgatási és egyéb

irodaépület, valamint a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a

tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló max. 1 lakás, az

országos érvényű rendelkezések és a Szabályozási terv szerinti kialakítással,

beépítési feltételekkel.

(3) Az ipari gazdasági területekre vonatkozó hatelemes építési övezeti előírások

az 5. §. (4) bekezdés előírásai alapján értelmezhetők.

(4)

Gip SZ 40 30

K(6,0) 2000 0,6

jelű építési övezetbe tartozó tömbben szabadonálló beépítésű, kialakult, de

max. 6,0 m építménymagasságú építmények helyezhetők el legalább 2000

m2-es telken max. 40 %-os beépítettséggel, a telken belül min. 30%-os

zöldfelületi borítottsággal. A terepszint alatti beépítés mértéke max. 50% lehet.

A szintterület-sűrűség max. 0,6. Az övezetben kialakítható telek legkisebb

szélessége 40,0 m, mélysége 80,0 m lehet.

(5) Lakóterület felé eső telekhatárok mentén a Szabályozási terv szerint saját

telken belül 20 m többszintes növényzet telepítése szükséges a használatba

vételi engedély megszerzéséig.

Különleges rendeltetésű építési övezetek

10. §

(1) A K jelű különleges rendeltetésű építési övezetek elsősorban a rajtuk

elhelyezkedő helyhez kötött építmények különlegessége miatt, az alábbi

kizárólagos (megnevezett) intézményi funkciókat hordozó építmények ill.

területek elhelyezésére szolgálnak:

- K-T jelű temető terület

- K-K jelű kilátó, panzió területe

- K-Sp jelű sportterület

(2) A különleges rendeltetésű területekre vonatkozó hatelemes építési övezeti

előírások a 5. §. (4) bekezdés előírásai alapján értelmezhetők.

DOBRONHEGY TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT

9

(3)

K-T K 10 40

5,0 K 0,2

jelű építési övezetbe tartozó temető tömbben kialakult beépítés módú és

méretű telken, max. 5,0 m építménymagasságú építmények helyezhetők el,

max. 10 %-os beépítettséggel, a telken belül min. 40%-os zöldfelületi

borítottsággal. A szintterület-sűrűség max. 0,2. Új temető legkisebb

kialakítható telek mérete 10000 m2 .

(4)

K-K Sz 40 40

9,0 2000 1,0

jelű építési övezetbe tartozó kilátó-panzió tömbben szabadon álló beépítési

móddal minimum 2000 m2 telken, max. 9,0 m építménymagasságú

építmények helyezhetők el, max. 40 %-os beépítettséggel, a telken belül min.

40%-os zöldfelületi borítottsággal. A szintterület-sűrűség max. 1,0.

(5)

K-Sp Sz 20 40

6,0 2000 0,2

jelű építési övezetbe tartozó sportterület tömbben szabadonálló beépítési

módú, min. 2000 m2 méretű telken, max. 6,0 m építménymagasságú

építmények helyezhetők el, max. 20 %-os beépítettséggel, a telken belül min.

40%-os zöldfelületi borítottsággal. A szintterület-sűrűség max. 0,2.

(6) Az övezetben a szükséges parkolók a területen kívül az önkormányzat

útfelületén is kialakíthatók.

III. FEJEZET

BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK

Közlekedési területek övezete

11. § .

(1) A KÖu jelű közlekedési létesítmények övezetét, azok szabályozási

szélességét és védőtávolságát a Szabályozási terv tartalmazza.

(2) Közlekedési területeknek minősülnek:

a) a település meglévő, és a Szabályozási tervlapok szerint megtartandó

kül- és belterületi utak.

b) a szabályozási vonalakkal meghatározott, tervezett útterületek

(3) A közlekedési területeken az országos érvényű rendelkezések szerint

helyezhetők el építmények, de az építésügyi hatósági engedély kiadása, a

területen belüli építési tevékenység folytatása csak az illetékes útügyi hatóság

előírásai alapján történhet.

DOBRONHEGY TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT

10

(4) A vegyes használatú kiszolgáló utak szabályozási szélessége minimum 10

méter, amit azonos elvek szerint, egyidejűleg készített út, közmű és kertészeti

tervek alapján, egyszintű, teherbíró, de díszburkolat jellegű, kertészeti

elemekkel, berendezéssel kombinált burkolattal kell kiépíteni.

(5) Közterületi parkoló alakítható ki:

- a településközpont vegyes területek teljes parkolási igényének

kielégítésére, az érintett utak szabályozási szélességén belül és

telken belül a szabályozási terv szerint.

A közterületi parkolókat a parkolóval kiszolgált létesítmény építtetőjének kell

megépítenie.

(6) A parkolókat fásítva, gyeprács burkolattal, vagy térkő burkolattal kell

megépíteni, a meglévő növényzet maximális mértékű megtartásával.

(7) A tervezett új forgalmi utak gyalogos forgalmát legalább egy oldali járda

építéssel kell biztosítani.

(8) Valamennyi csomópontot úgy kell kialakítani, hogy a rálátási háromszög

biztosított legyen.

Közművesítés, közműlétesítmények övezete

12. §

(1) A közművesítést és közműlétesítményeket, azok szabályozási szélességét és

védőtávolságát a Szabályozási terv tartalmazza.

(2) A Szabályozási terv területét teljes közművesítéssel kell ellátni.

(3) Az alábbi közműlétesítmények a Szabályozási terv szerint területet

igényelnek:

- KM-tr jelű közmű terület trafó,

- KM-vm, vt jelű vízmű, víztározó

- KM-gáz jelű gázfogadó

- KM-tel jelű MATÁV központ

(4) A tervezett ivóvízhálózatot körvezeték rendszerben kell kiépíteni.

(5) A területen elválasztott rendszerű csatornahálózat építendő.

(6) Új vízbekötést a csatornahálózat kiépítéséig csak zárt szennyvíztároló

egyidejű megépítésével lehet létesíteni.

(7) Az új területfelhasználási egységek területén az utak mentén a csapadékvíz

elvezetést legalább egy oldali nyílt árokkal kell megoldani.

(8) A területen középnyomású gázhálózat építhető, ingatlanonként egyedi

nyomásszabályozóval.

(9) A villamosenergia-ellátás, közvilágítás, hírközlés és műsorszórás hálózati

létesítményeit légvezetékes vagy földkábeles hálózattal kell megépíteni.

DOBRONHEGY TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT

11

(10) A tervezett transzformátorállomások, nyomásfokozók, egyéb közmű üzemi

berendezések közterületről tehergépkocsival megközelíthető helyen

létesíthetők.

(11) A föld felett létesítendő tűzcsapokat a védendő szabadtéri éghető anyag tároló

területétől, építménytől a megközelítési útvonalon mérten 100 m-nél távolabb

és – a tűzcsapcsoportok kivételével – egymáshoz 5 m-nél közelebb elhelyezni

nem szabad.

(12) Az új beépítésekhez tervezett oltóvizet is biztosító vízvezeték hálózat belső

átmérőjét az oltóvíz intenzitás és a kifolyási nyomásigény alapján, valamint a

közműrendszer kialakítását figyelembe véve kell méretezni. Egyirányú

táplálás esetén a vezeték legalább NA 100, körvezeték esetén legalább NA 80

legyen az országos érvényű rendelkezések betartása mellett. A vízellátó

hálózat kapacitását meghaladó tűzivíz igényeket tároló építésével kell

kielégíteni.

Zöldterületek övezete

13. §

(1) A zölterületek az állandóan növényzettel fedett közterületek, melyen épületek

legfejlebb 2 %-os beépítettséggel helyezhetők el.

(2) A zöldterületen elhelyezhető:

- a pihenést és a testedzést szolgáló építmény (sétaút, pihenőhely,

tornapálya, gyermekjátszótér stb.)

- vendéglátó és a terület fenntartásához szükséges épület.

(3) A Z-Kp övezeti jelű közparkokban az (1) és (2) bekezdésben foglaltak,

valamint az alábbi szabályozás érvényes:

a) Közparkban a nem növényzettel fedett felületek csak vízáteresztő

burkolatot kaphatnak.

b) Közpark kialakítása csak kertépítészeti terv alapján történhet. A

kertépítészeti tervnek tartalmaznia kell a tereprendezést és a

telepítendő növények listáját is.

c) Közparkban az akadálymentes közlekedés érdekében a terepszintnél

magasabban elhelyezésre kerülő létesítmények megközelítésére

lépcső mellett lejtő létesítése szükséges.

d) Közparkokban önálló építménnyel bíró reklámok nem helyezhetők el.

Erdőterületek övezete

14. §

(1) Az Ev jelű védelmi erdőterület övezet a terület-felhasználásból, a közúti

közlekedésből, valamint a mezőgazdasági porszennyeződésből származó

levegőszennyezés mértékének csökkentésére szolgál, ezért azon a

Szabályozási terv szerinti szélességű fásítást kell telepíteni.

a) Védelmi rendeltetésű erdőben gyalogos és kerékpárút elhelyezhető.

b) Épület a védelmi erdőben nem helyezhető el.

c) Véderdőket tájba illő, elsősorban az őshonos növények telepítésével kell

kialakítani. A növényzet-telepítést a használatbavételi engedély

benyújtásáig a környezeti terhelést előidéző a saját területén (építési

telkén, építési területén) belül köteles kialakítani és fenntartani.

DOBRONHEGY TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT

12

(2) Az Eg jelű gazdasági erdőövezetben a 100 000 m2 –t meghaladó

területnagyságú telken max. 0,5 % beépítettséggel az erdő rendeltetésének

megfelelő építmények helyezhetők el.

(3) Erdőövezetekben csak a helyi építési hagyományoknak megfelelő tájba illő,

nyeregtetős, legfeljebb 4,5 m építménymagasságú épület létesíthető. Ha a

speciális erdészeti üzemi technológia elhelyezése szükségessé teszi, az

építménymagasság elvi építési engedély alapján legfeljebb 7,5 m-re

emelhető. Az övezet telkeit építés esetén legalább hiányos közművesítéssel

kell ellátni.

(4) Erdőterület igénybevételéhez az erdészeti hatóság előzetes engedélye

szükséges. Az erdő elsődleges rendeltetésének megváltoztatását az erdészeti

hatósággal engedélyeztetni kell.

Mezőgazdasági területek övezetek

15. §

(1) A mezőgazdasági területet a tájkarakter, a természeti értékek, a termőtalaj, a

termőföld védelme, a termelési adottságok hasznosítása érdekében a

Szabályozási terv az alábbi területfelhasználási egységekre osztja:

- Má jelű általános mezőgazdasági terület;

- Mk jelű kertes mezőgazdasági terület.

Mezőgazdasági területeken köztárgyak – önálló reklámhordozó kivételével -

közmű- és távközlési, vízgazdálkodási létesítmények, valamint a

növénytermesztés, az állattenyésztés és a halászat, továbbá az ezekkel

kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás (mezőgazdasági hasznosítás)

építményei helyezhetők el az országos érvényű rendelkezések és az

alábbiakban részletezett beépítési feltételek mellett.

(2) Az Má jelű általános mezőgazdasági övezetbe a szőlő gyümölcsös és kert

művelési ágon kívüli területek tartoznak. Lakóépület az övezetben nem

helyezhető el.

(3) Az Má-1 övezeten belül a nagykiterjedésű, elsődlegesen természetvédelmi

rendeltetésű rét, legelő, gyep, nádas területek tartoznak, melyeken építés nem

engedélyezhető, a terület rendeltetését megváltoztatni, vagy azon építkezni

nem szabad. Köztárgyak, közutak közterek, nyomvonal jellegű létesítmények,

közmű és közműpótló berendezések (kivétel: szennyvíztisztító és

komposztáló telepek), a vízgazdálkodás létesítményei, geodéziai jelek,

vadászlesek az érintett szakhatóságok hozzájárulásával elhelyezhetők.

(4) Az Má-2 övezeten belül a szántó művelési ágú területek tartoznak, melyeken

falusias karakterű, az árutermelő mezőgazdasági termelés szabadon álló

beépítésű, szimmetrikus magas tetős, max. 6,5 m építménymagasságú,

mezőgazdasági hasznosítású építményei helyezhetők el.

(5) Az Mk kertes mezőgazdasági övezetbe részben a kisüzemi jellegő termelés,

illetve saját ellátást szolgáló kertészkedés és döntő mértékben az aktív

szabadidő eltöltését biztosító kertészeti tevékenység szőlő, gyümölcsös és

kert művelési ágú területei tartoznak.

DOBRONHEGY TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT

13

(6) Az Mk-1 övezeten belül építmény nem helyezhető el. A területen a meglévő

művelési ág fenntartandó, csak környezetkímélő vegyszerek használhatók. A

telkek tovább nem oszhatók.

(7) Az Mk-2 övezeten belül csak melyen a helyi építési hagyományoknak

megfelelő tájba illő, szimmetrikus nyeregtetős, legfeljebb 3,5m

építménymagasságú épület és mezőgazdasági hasznosítás építményei

helyezhetők el. Az építési hely mélysége az utcai telekhatártól 30 m mély

lehet. Lakóépület az övezetben nem helyezhető el.

(8) Mezőgazdasági területen a fentieken túl az alábbi előírások érvényesek:

a) a 1500 m2 –t el nem érő területű telken építményt elhelyezni nem szabad,

b) a 1500-2500 m2 közötti területnagyságú telken – a nádas, a gyep és a

szántó művelési ágban nyilvántartottak kivételével – 3 %-os

beépítettséggel elsősorban a tárolás célját szolgáló egy gazdasági épület

és terepszint alatti építmény (pince) helyezhető el,

c) az 2500 m2 –t meghaladó területű telken építmény 3 %-os beépítettséggel

helyezhető el.

d) Új épület építési vonala irányadóan az utcában meglévő épületek kialakult

utcai homlokzatai által meghatározott vonalhoz igazítandó.

e) Az övezet telkeit beépítés esetén részleges közművesítéssel kell ellátni.

(9) A földrészletek megközelítését közútról vagy gépjárművel megközelíthető

magánútról biztosítani kell. A földrészleteket megközelítő utak szabályozási

szélessége min. 8 méter lehet, felületét csészeszelvényűre kell kialakítani,

melynek egyaránt alkalmasnak kell lenni a közlekedésre és a csapadékvíz

elvezetésére.

(10) A vizek nitrát szennyeződéssel szembeni védelméről gondoskodni kell. A

területen elhelyezhető szennyvíz kibocsátó építményhez a környezetvédelmli

és a vízügyi hatóság által elfogadott vízzáró szennyvíztárolót illetve egyedi

szennyvíz-elhelyezési kislétesítményt (korszerű csatorna-közműpótló) kell

építeni.

Vízgazdálkodási területek övezete

16. §

(1) A V jelű vízgazdálkodási övezet területébe a folyóvizek medre és partja, az

állóvizek medre és partja, a folyóvizekben keletkezett, nyilvántartásba még

nem vett szigetek, a közcélú nyílt csatornák medre és partja, a vízbeszerzési

területek (védett vízbázis) és védőterületeik (hidrogeológiai védőidom)

tartoznak.

(2) A V jelű vízgazdálkodási övezet területén építményt elhelyezni – ha külön

jogszabály másként nem rendelkezik – a közforgalmú vízi közlekedési

építményeken túlmenően csak a vízkárelhárítási, a vízi sport és a

sporthorgászás célját szolgáló közösségi építmények helyezhető el.

(3) A V jelű vízgazdálkodási övezet területén a beállt ökológiai viszonyokra, az

élővilágra hatással lévő tevékenységeket folytatni (pl. Iszapkotrás, vízépítés,

halászat, feltöltés, csónakkikötő-, stégépítés) csak az érintett szakhatóság és

kezelő hozzájárulásával lehet.

DOBRONHEGY TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT

14

IV. FEJEZET

VÉDETT ÉS VÉDŐTERÜLETEK

Környezetvédelem

17. §

(1) A település közigazgatási területén a hulladékok illegális lerakása tilos.

(2) A települési hulladékot az Önkormányzat által erre megbízott engedéllyel

rendelkező vállalkozó feladata rendszeresen gyűjteni, és a regionális

szeméttelepre szállítani.

(3) A település területén a hulladékok szabadtéri égetése tilos.

(4) A folyékony települési hulladékot (szippantott szennyvizet) az erre engedéllyel

rendelkező vállalkozó távolíthatja el és engedéllyel működő szennyvízürítő

helyre kell szállítani.

(5) A település területén minden ipari, szolgáltató és mezőgazdasági üzemi

tevékenység engedélyezéséhez be kell szerezni az illetékes

közegészségügyi, környezetvédelmi – és állattartás illetve élelmiszer

feldolgozás esetén az állategészségügyi és élelmiszerellenőrző szakhatóság

hozzájárulását.

(6) Új ipari, szolgáltató és mezőgazdasági üzemi létesítmény építésének

engedélyezéséhez üzemelés technológiai terv készítendő.

(7) Új ipari, szolgáltató és mezőgazdasági üzemi létesítmény építésekor új

tevékenységek esetén az országos érvényű rendelkezések szerint védelmi

övezetet kell kialakítani, függetlenül a Szabályozási terv szerint tervezett

védőfásítástól.

(8) A környezetre jelentős mértékben hatást gyakorló tevékenységek

megkezdése előtt környezeti hatásvizsgálatot kell végezni.

(9) A település területén keletkező ipari és kommunális szennyvizeket tilos

tisztítás nélkül élővizekbe vagy a talajvízzel érintkező földrétegekbe vezetni.

(10) A település területén keletkező veszélyes hulladékot, üzemi hulladékot az

erre engedéllyel rendelkező hulladékkezelő üzemekbe vagy gyűjtőhelyekre

kell szállítani.

(11) Hígtrágya tároló nem létesíthető vízjárta területen. Hígtrágya csak talajtani

szakvéleményre alapozott talajvédelmi hatósági engedély birtokában

juttatható ki mezőgazdasági területre.

(12) A talaj és a talajvíz mezőgazdasági eredetű nitrát szennyezésének

megelőzése érdekében be kell tartani az okszerű mezőgazdasági termelés

szabályait.

DOBRONHEGY TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT

15

(13) A meglevő belterületi növényzet védelme érdekében 30 cm-nél nagyobb

törzsátmérőjű fát kivágni csak fakivágási engedély birtokában lehet.

(14) A lakótelkeket 50 %-ban, a gazdasági területek építési telkeit 30 %-ban, a

településközpont vegyes terület építési telkeit 20 %-ban, a különleges

területek telkeit 40 %-ban növényzettel kell fedni. Vízfelület területe 50 %-ban

terheli a fennmaradó, burkolt felületet. A telken belül kialakított védőterületek a

zöldfelületi %-ba beszámítanak.

(15) A település lakó-, településközpont vegyes, gazdasági, különleges,

közlekedési és zöldterületein repítő szőrös magvú termést adó fákat ültetni

tilos.

(16) A kilátás és rálátás látványvédelmének helyszínein a kilátási pontban 90 fokos

szögben külterületen nem építhető építmény. Belterületen az építési

engedélyhez tartozó fotódokumentációval igazolni kell, hogy a

látványvédelemben részesülő építmény – műemléki védelemben lévő, vagy

helyi védelemre javasolt építmény – eredeti látványa megmarad.

Védőtávolságok szabályozása

18. §

(1) Országos közutak melletti telken építmény csak az országos érvényű

rendelkezések szerint helyezhető el.

(2) Temető körüli 50 m-es védősávban lakó-, üdülőépület és gazdasági épület

csak az egészségügyi szakhatóság egyetértő nyilatkozata alapján építhető. A

temető bővítési területén telken belül 30 m-es fásított védőterületet kell

kialakítani.

(3) A lakó- és üdülőterületeket a gazdasági és mezőgazdasági területektől min. 10

m többszintes növényzettel kell védeni.

(4) Épület energiavezetékektől betartandó védőtávolsága a terven jelölt, ennek

hiányában:

- Nagyfeszültségű 20 kV-os elektromos légvezetéktől: külterületen 5,0 m

belterületen 2,5 m

- Kisfeszültségű elektromos légvezetéktől . belterületen 1,0

- Földben elhelyezett vezeték biztonsági övezete mindkét oldalon 35 kV-ig 1,0

m, 35-120 kV-ig 1,5 m.

- A szabadtéri villamos alállomások biztonsági övezete 120-400 kV-ig a

létesítmény kerítésétől ill. a kisajátított terület széléről vízszintesen mért

10,0 m-es sáv.

- Nagyközép nyomású gázvezetéktől ( 6 bar) 5-5 m

- Középnyomású gázvezetéktől 4-4 m

(5) Az ivóvízellátó gerincvezetékek védőtávolsága az adott vezetékkeresztmetszet

mellett:

- 300 mm átmérőig 3 m

- 800 mm-ig 5 m

DOBRONHEGY TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT

16

(6) Nagyvízi medrek, parti sávok, vízjárta valamint a fakadó vizek által

veszélyeztetett területek használatára és hasznosítására az országos érvényű

rendelkezések szerint kell eljárni.

(7) Természeti területen – a jogszerűen beépített területek kivételével – tilos a

természetes és természetközeli állapotú vízfolyások, vizes élőhelyek

partvonalától számított 50 méteren, tavak partjától számított 100 méteren

belül, valamint a vízfolyások hullámterében új épületek, mesterséges

létesítmények elhelyezése.

(8) Nagy létszámú állattartó telep, üzemi méretű állattartó létesítmény a

fertőzésveszély, a szakhatás, a rovarfertőzés csökkentése érdekében az

egyes építmények, illetőleg homlokzati nyílászáróik közötti legkisebb

távolságot az egészségügyi szakhatóság előírása alapján kell meghatározni.

Az állatállomány minőségét és mennyiségét, az állattartás céljára szolgáló

épületek, helyiségek és melléképítmények építési telken való elhelyezésénél

irányadó védőtávolságokat és más építési feltételeket a mindenkor érvényes

helyi állattartási rendelet szabályozza, ennek hiányában az országos érvényű

rendelkezések alapján kell meghatározni.

(9) Védőtávolságon belül minden építéshatósági engedélyhez kötött tevékenység

végzése esetén a szakhatóságot, közmű üzemeltetőt véleményező szervként

be kell vonni.

Régészeti lelőhelyek védelme

19. §

(1) Az 1. §-ban meghatározott területen, a község közigazgatási területén

nyilvántartott régészeti lelőhelyek nem található. A Szerkezeti terv és a

Szabályozási terv szerint lehatárolt régészeti érdekű területek országos

érvényű rendelkezések szerinti védelméről gondoskodni kell.

(2) Minden nyilvántartott régészeti lelőhelyet érintő, a talajt 30 cm-nél mélyebben

bolygató tevékenység esetében a kulturális és örökségvédelem érdekelt

államigazgatási szerve engedélyének beszerzése szükséges.

(3) Minden olyan esetben, amikor lelet vagy jelenség kerül elő, a területileg

illetékes múzeumot és a kulturális és örökségvédelem érdekelt

államigazgatási szervét értesíteni kell.

(4) A régészeti érdekű területeken tervezett építési munkálatok esetében a

kulturális és örökségvédelem érdekelt államigazgatási szervét véleményező

szervként be kell vonni már a tervezés fázisában.

DOBRONHEGY TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT

17

Természeti értékek védelme

20. §

(1) A településen a Szerkezeti és Szabályozási terv szerint a természetközeli

területek és egyedi tájértékek védelméről gondoskodni kell.

(2) A természeti értékeket – különösen a gyepek, legelők, források - meg kell

őrizni eredeti állapotukban.

Művi értékek védelme

21. §

(1) Helyi művi értékek védelemére vonatkozó előírásokat az önkormányzat a helyi

védelemre vonatkozó rendeletben szabályozza. Ennek hiányában a helyi

védett építményeken bármilyen külső változtatást érintő építési tevékenység

(homlokzatvakolás, színezés, nyílászáró-csere, tető felújítás, tetőtér beépítés

….) csak az építmény eredeti állapotához közelítő módon, annak stílusjegyeit

visszaállítva lehetséges.

Ásványvagyon gazdálkodási követelmények

22. §

(1) Ásványi nyersanyag kitermelésével járó tevékenység (bányászat,

tereprendezés, egyes építési tevékenységek, vízrendezés) csak érvényes

bányászati illetve külön jogszabály alapján kiadott hatósági engedély

birtokában végezhető. Ezen tevékenységek végzéséhez a Bányakapitányság

engedélye, illetve más hatóság engedélye esetén a Bányakapitányság

szakhatósági állásfoglalása szükséges.

(2) A rekultivációt igénylő területeket - kitermelés befejezését követően, részletes

rekultivációs terv alapján - az ásványvagyon kitermelője legalább 5 éven belül

köteles helyrehozni.

V. FEJEZET

ÉPÍTÉSI TILALMAK ÉS KORLÁTOZÁSOK

Egyéb sajátos jogintézmények

23. §

(1) Településrendezési követelmények:

a) A településkép javítása érdekében az azt rontó állapotú építményeket a

helyrehozatali kötelezés kézhezvételétől számított egy éven belül rendbe

kell hozni.

b) A helyi közutakat és közműveket legkésőbb az általuk kiszolgált

építmények használatbavételéig meg kell valósítani.

c) A közművek kiépítését követő egy éven belül a telek tulajdonosának a

közműre rá kell kötni.

DOBRONHEGY TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT

18

d) A rekultivációt igénylő területeket - kitermelés befejezését követően,

részletes rekultivációs terv alapján - az ásványvagyon kitermelője legalább

5 éven belül köteles helyrehozni.

Záró rendelkezések

24. §.

(1) E rendelet a kihirdetés napján lép hatályba.

(2) E rendelet rendelkezéseit a hatályba lépést követően indított ügyekben kell

alkalmazni. A korábban indult ügyekben akkor alkalmazható, ha az építtető

számára kedvezőbb.

(3) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a korábbi rendezési tervet jóváhagyó

…………………………………….hatályát veszti.

Barabás Erzsébet Salamon Henrietta

polgármester körjegyző

A kihirdetés napja: 2007. IX. 27-én

Salamon Henrietta

körjegyző

DOBRONHEGY TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT

19

1. sz. melléklet

DOBRONHEGY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA

KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK

Dobronhegy község belterületi Szabályozási Tervéről és Helyi Építési

Szabályzatáról szóló 10/2007. (IX. 26.) sz. rendeletéhez

FOGALOM MEGHATÁROZÁSOK

E rendelet alkalmazásában:

b) Főépület: a telek fő rendeltetés szerinti funkciójú épülete.

c) Építménymagasság: az építmény rendezett terepcsatlakozása feletti

vetületének átlagos magassága.