Kisecset Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2024. (XII. 19.) önkormányzati rendelete
Kisecset Község Helyi építési Szabályzatáról
Hatályos: 2025. 01. 01Kisecset Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2024. (XII. 19.) önkormányzati rendelete
Kisecset Község Helyi építési Szabályzatáról
[1] Kisecset Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény 225. § (8) bekezdés 1. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, valamint Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában és a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény 81. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 419/2021.(VII.15.)
[2] Kormányrendelet 62. § (1) bekezdésének a) és b) pontjaiban biztosított véleményezési jogkörében eljáró, a 11. mellékletben meghatározott véleményezésre jogosult szervek és a partnerek véleményének kikérésével, az alábbiakat rendeli el:
ELSŐ RÉSZ
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
I. Fejezet
Alapvető rendelkezések
1. A rendelet hatálya és melléklete
1. § (1) E rendelet (a továbbiakban: HÉSZ) hatálya Kisecset Község Önkormányzatának közigazgatási területére terjed ki (a továbbiakban: Terület)
(2) A Területen
a) az általános településrendezési és építési követelményeket meghatározó vonatkozó magasabb szintű jogszabályok előírásait az e rendeletben foglalt kiegészítésekkel és eltérésekkel, valamint
b) a településkép védelméről szóló helyi önkormányzati rendeletben foglaltakkal (a továbbiakban: TKR) együtt kell alkalmazni.
2. § (1) A HÉSZ mellékletei a következők:
a) 1. melléklet: Szabályozási terv
aa) belterületi SZT A-1 – A-7 szelvények, M = 1:2000 méretarányban,
ab) külterületi SZT B-1 – B-11 szelvények, M = 1:4000 méretarányban,
b) 2. melléklet: Egységes jelmagyarázat a Szabályozási tervhez, SZT-JM;
c) 3. melléklet: Az építési övezetek és övezetek szabályozási határértékei;
d) 4. melléklet: Az újonnan elhelyezhető és a tiltott rendeltetések építmények, sajátos építmények;
e) 5. melléklet: Kisecset község aktuális biológiai aktivitásértéke;
f) 6. melléklet: Kisecset község elővásárlási joggal érintett ingatlanjai;
(2) Az 1. melléklet szerinti Szabályozási terv a HÉSZ-szel együtt alkalmazandó, amely során
a) a Szabályozási terv kötelező érvényű szabályozási alapelemeit és elemeit – a HÉSZ eltérő rendelkezésének hiányában – kötelezően kell figyelembe venni, az elem változtatása csak a HÉSZ módosításával történhet;
b) a Szabályozási terv javasolt szabályozási elemeitől a HÉSZ és a hatályos jogszabályok alapján lehet eltérni, különös tekintettel a szabályozási terven jelölt javasolt telekhatárokra, melyek helye, irányai, struktúrája az adott építési övezetre, vagy övezetre vonatkozó előírások keretei között, a szabályozási terv módosítása nélkül megváltoztatható.
c) a Szabályozási terven ábrázolt, de más jogszabályban meghatározott szabályozási elemeket a vonatkozó joszabályi előírások szerint kell figyelembe venni a HÉSZ módosítása nélkül;
d) a Szabályozási terven ábrázolt tájékoztató és alaptérképi elemeket nem kell kötelezően figyelembe venni.
2. Értelmező rendelkezések
3. § E rendelet alkalmazásában:
1. Fasor: Azonos távolságra ültetett vonalas telepítési forma, ahol a fák törzsének távolsága nem nagyobb, mint a fák kifejlett korában várható korona átmérőjének a legfeljebb a másfélszerese telken belüli telepítés esetén, illetve legfeljebb a kétszerese közlekedési célú közterületi telepítésnél.
2. Fő rendeltetés: a helyi építési szabályzatban meghatározott, az adott építési telken jellemző rendeltetés, melyet a telken elhelyezett épületek közül a főépület befogad.
3. Közlekedési zöldfelület: a közlekedési terület növényzettel fedett zöldfelületként kialakított és fenntartott része (pl.: elválasztó zöldsáv, terelősziget).
4. Közműterület, közműtelek: a közterületek és a közműszolgáltatók telkének közműlétesítmények elhelyezésére szolgáló része, vagy önálló telke.
5. Meglévő épület: jogszerűen építési vagy fennmaradási engedély alapján épült, vagy legalább tíz éve a területen álló épület.
6. Pavilon, pavilon jellegű építmény: 20 m2 nettó alapterületet meg nem haladó, legfeljebb 3,5 m homlokzatmagasságú, az engedélyezés során meghatározott felhasználás céljából és meghatározott feltételek mellett, közterületen létesített építmény
7. Rendeltetési egység: helyiség vagy egymással belső kapcsolatban álló fő- és mellékhelyiségek műszakilag is összetartozó együttese, amelynek a szabadból vagy az épület közös közlekedőjéből nyíló önálló bejárata van, meghatározott rendeltetés céljára önmagában alkalmas és függetlenül üzemeltethető.
8. Saroktelek: legalább két szomszédos telekhatáron közterülettel érintkező telek.
3. A belterületbe vonás szabályai
4. § (1) Új lakóterületi, valamint településközponti vegyes, vagy intézményi vegyes építési övezetek csak belterületen, vagy tervezett belterületen jelölhetők ki.
(2) A tervezett belterületen csak ideiglenes jellegű és igénybevétel esetén kártalanítás igénye nélkül elbontandó építmények létesíthetők.
II. Fejezet
Egyes sajátos jogintézményekkel kapcsolatos előírások
4. A telekalakítással kapcsolatos előírások
5. § (1) Telket csak úgy szabad alakítani, hogy az a terület rendeltetésének megfelelő használatra alkalmas legyen, továbbá annak alakja, terjedelme, beépítettsége jelen szabályozási előírásoknak és a vonatkozó jogszabályoknak megfeleljen.
(2) Nyeles, nyúlványos telek nem alakítható ki.
(3) Az önálló közműtelek minden övezetben és minden építési övezetben létrehozhatók, a minimális telekméretre vonatkozó előírás figyelembevétele nélkül.
(4) Egy adott építési övezetben, vagy övezetben előírt legkisebb kialakítandó telekméretnél kisebb meglévő telek esetében a telek úgy is alakítható, ha a telekalakítás után a telek bár továbbra is kisebb az adott építési övezetben, vagy övezetben előírt legkisebb kialakítandó telekméretnél, de a telek mérete növekszik.
(5) Meglévő telektömbben a közterületi szabályozás végrehajtása érdekében, a tervezett állapotban a kialakuló új közterületi határhoz csatlakozó telek esetében, a telekalakítás akkor is lehetséges
a) ha a közterületi szabályozással érintett telek méretei az építési övezetek, övezetek előírásaiban előírt értéknél kisebbek lesznek;
b) ha a kialakult beépítéssel rendelkező telkek esetében, a tervezett telekalakítás során kialakuló állapotban, az adott telekre vonatkozó beépítési paraméterek az építési övezetek, övezetek előírásaiban előírt legnagyobb beépítési paramétereket meghaladják.
(6) A 3. mellékletben az egyes építési övezetekhez és övezetekhez meghatározott minimális kialakítható telekszélesség értékét, abban az esetben, ha a közterülethez csatlakozó oldalsó telekhatárok nem párhuzamosak, egymással (szűkülő, nyíló, vagy amorf telkek), a telek teljes mélységében mért átlagértéknek kell tekinteni.
6. § (1) Beépítésre szánt terület megközelítését, kiszolgálását biztosító magánút – a gazdasági területek kivételével - csak közforgalom számára megnyitott magánútként alakítható ki.
(2) Közforgalom számára megnyitott magánútnak kiszolgálóút, kerékpárút vagy gyalogút hálózati szerepet kell betöltenie, és közterülethez vagy működő magánúthoz kell csatlakoznia.
(3) A telekalakítás során magánút céljára az alábbi minimális szélességi méretek tartandók be:
a) a magánút szélessége legalább 6 m, ha legfeljebb 2 telket szolgál ki,
b) a magánút szélessége legalább 8 m, ha legfeljebb 4 telket szolgál ki,
c) a magánút szélessége legalább 10 m, ha 4-nél több telket szolgál ki,
d) amennyiben beépítésre szánt gazdasági terület kialakításra kerül a területen, ott a magánút szélessége legalább 14 m kell legyen.
(4) A magánút
a) által kiszolgált telkeket úgy kell kialakítani és azokon építményeket elhelyezni, mintha a magánút közterület lenne,
b) felőli építési határvonal és a telek homlokvonala közötti területsáv előkertnek minősül, ezért az arra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni,
c) területén épület nem helyezhető el.
5. A közterület-alakításra vonatkozó rendelkezések
7. § (1) A közterület a szabályozási terven jelölt szélességgel, illetve az e rendeletben foglalt vonatkozó előírások betartásával alakítható ki.
(2) Közterületen elhelyezhető építmények:
a) köztárgyak (pl.: szobor, emlékmű, kút, utcabútor, hulladékgyűjtő, harangláb, szakrális elem, emlékjel, stb.)
b) közlekedés-biztonsági és hírközlési építmények,
c) terepszint alatti műtárgy,
d) pavilon és pavilon jellegű építmény,
6. Elővásárlási jog
8. § A településrendezési célokat és azok megvalósításához szükséges ingatlanokat e rendelet 6. melléklete tartalmazza.
III. Fejezet
Az építés általános szabályai
7. Az épített környezet alakítására vonatkozó előírások
9. § (1) Az övezeti előírások szerinti építési helyen kívül eső meglévő épületek bővítése csak az építési helyen belül valósítható meg, amennyiben a bővítés a szomszédos telkek beépítési lehetőségeit sem korlátozza.
(2) Az oldalkertben álló, de a jelen rendelkezés hatálybalépése előtt már meglévő építmény, épületrész, vagy épület esetében a kialakult állapot fennmaradhat, vagy szükség esetén az adott építményre fennmaradási engedély kérhető abban az esetben, ha az bár oldalkertben áll, de a szomszédos telken álló épületektől a magasabb szintű jogszabály szerinti meghatározott legkisebb távolság betartható.
(3) Építési telken több rendeltetési egység elhelyezése esetében mindig a fő rendeltetést magábafoglaló épületet kell a közterülethez közelebb – az előírt előkert szerint – elhelyezni.
(4) Oldalhatáros beépítési mód esetében azon az oldalhatáron kell az építési helyet képezni, amelyen az adott utcában már kialakult. Újonnan beépülő utca, lakó- és üdülőterület esetében az oldalhatárt a 7. melléklet szerinti ábra alapján kell meghatározni. Az utcában, vagy tömbben az újabb épületeket a már meglévő épületekkel azonos oldalhatárra kell helyezni.
(5) A beépítésre szánt területeken az ingatlanokhoz közterületi utcafrontonként egy gépkocsibehajtó alakítható ki az utca felől.
(6) Pince és terepszint alatti gépkocsitároló az utca felől történő közvetlen lehajtással nem helyezhető el.
(7) Belterületen lakókocsi, vagy 20 m2 -nél nagyobb összfelületű sátor legfeljebb 3 hónap időtartamra helyezhetők el.
8. Az építési hely; az elő-, oldal- és hátsókert előírásai
10. § (1) Oldalhatáros beépítési mód esetében az építési helyet az adott utcában már kialakult állapot szerint kell kijelölni. Újonnan beépülő utca esetében az oldalhatárt lehetőség szerint az ideális benapozási szempontok szerint kell meghatározni. Az utcában, vagy tömbben az újabb épületeket a már meglévő épületekkel azonos oldalhatárra kell helyezni.
(2) Oldalhatáron álló beépítési mód esetén, új épület
a) a b) pontban foglalt kivétellel, az utcában kialakult oldalhatáros beépítésnek megfelelő építési helyen belül, a telek építési oldalhatárától legfeljebb 1,0 méterre – csurgótávolság – helyezhető el,
b) az utcában kialakult oldalhatáros beépítésnek megfelelő építési helyen belül, amennyiben a telek szélessége ezt lehetővé teszi, a telek építési oldalhatárától minimum 4,0 méterre – szabadonálló jelleggel – is elhelyezhető, amennyiben a nem építési oldal irányában az oldalhatáronálló beépítési mód szerinti minimális oldalkert is megtartható.
(3) Korábban beépítetlen telken történő új beépítés, vagy bontással létrejövő üres telek új beépítése esetén – ha a szabályzat oldalhatáron álló beépítést ír elő - az építési helyet úgy kell meghatározni saroktelek esetében, hogy ha az építési oldalhatár közterülettel közös telekhatárra esne, akkor az építési oldalhatár menti közterület felé nézően is legalább 1 méter előkert alakuljon ki. Ha az építési hely szélessége és a tervezett beépítés lehetővé teszi, akkor 3 méteres előkert kialakítása szükséges.
(4) Amennyiben az adott építési övezet, vagy övezet előírásai márképp nem rendelkeznek, a kialakult beépítés esetében, az előkertet az adott utcaszakaszon kialakult állapot szerinti előkertekhez igazítva szükséges kialakítani. Ahol nincs kialakult beépítés, vagy az előkert mérete nem meghatározható, ott az előkert mérete – utcai telekhatár és a tervezett épület építési vonala közti távolság – legfeljebb 5,0 m lehet.
9. Kerítés, támfal létesítése, terepalakítás
11. § (1) Beépítésre szánt területen a
a) a közterület, vagy magánút felőli kerítés legfeljebb 1,80 méteres magassággal létesíthető, a kerítéssel legfeljebb 2 m2 alapterületű szeméttároló egybeépíthető.
b) a magáningatlanok közti kerítés legfeljebb 2,0 méteres magassággal létesíthető,
(2) Beépítésre nem szánt különleges területeken kerítés, legfeljebb 2,0 méteres magassággal létesíthető.
(3) Erdőterületen, csak vadvédelmi céllal létesíthető kerítés, legfeljebb 2,0 méteres magassággal.
(4) Építmény elhelyezéséhez szükséges tereprendezés kapcsán az 1,0 méternél magasabb bevágás, vagy töltés, illetve a 1,5 méternél magasabb támfal építése építési engedélyköteles tevékenység, melyhez tereprendezési tervet kell készíteni.
10. Építési övezetek zöldfelületei
12. § (1) Lakóterületen az előírt zöldfelület minden 150 m2 -e után 1 db lombos, őshonos, legalább közepes lombkoronát növesztő fa ültetendő.
(2) A kerti vízfelületek a vonatkozó magasabb szintű jogszabály szerinti számítással vehetők figyelembe a zöldfelületi minimum érték számításakor.
(3) A zöldfelületi számításnál zöldfelületként nem vehető figyelembe az 1,0 m-nél keskenyebb zöldfelületi sáv, valamint az 1,0 m2 -nél kisebb zöldfelületi egység.
IV. Fejezet
Közművek elhelyezésének általános előírásai
11. Közműhálózatok és létesítményeik
13. § (1) A meglévő és a tervezett közcélú közműhálózatok és létesítményeik, továbbá azok ágazati előírások szerinti közmű-védőtávolságai (biztonsági övezetei) számára közterületen, vagy közműterületen kell helyet biztosítani. Ettől eltérni csak az ágazati előírások betartásával lehet.
(2) A közművesítésre kerülő területen telkenként kell a közhálózathoz önálló bekötésekkel és mérési helyekkel csatlakozni, közművek elhelyezésénél a közműhálózatokhoz való hozzáférhetőségre figyelemmel kell lenni.
(3) Új út építésénél, útrekonstrukciónál közforgalmú út esetén:
a) a tervezett közművek egyidejű megépítéséről,
b) a meglevő közművek szükséges felújításáról,
c) a csapadékvizek elvezetéséről,
d) beépítésre szánt területen a közvilágítás megépítéséről gondoskodni kell
(4) A meglévő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásakor:
a) a feleslegessé vált közművet, hálózatot és létesítményt el kell bontani,
b) az indokoltan földben maradó vezeték, létesítmény betömedékelését, felhagyását szakszerűen kell megoldani,
(5) A közművezetékek átépítésekor és új vezeték fektetésekor a racionális területgazdálkodás érdekében:
a) a beépítésre szánt területeken a közművezetékek helyét úgy kell kijelölni, hogy
aa) 10 m-t meghaladó, 12 m szabályozási szélességet el nem érő utcákban legalább egyoldali,
ab) 12 m szabályozási szélességet meghaladó szélességű utcákban kétoldali fasor telepítését ne akadályozzák meg
b) 8 m-nél kisebb szabályozási szélességű utak víztelenítését az elszállítandó vízmennyiség függvényében folyókával kell megoldani.
12. Felszíni vízrendezés, csapadékvíz elvezetés
14. § (1) Vízgazdálkodási területként lejegyzett terület (tavak, árkok, vízfolyások, stb.) közlekedési, vagy egyéb építési célú hasznosításra akkor vehető igénybe, ha korábbi, vízgazdálkodási célú hasznosítás fenntartása már nem indokolt.
(2) Ha a vízgazdálkodási terület jogi, földhivatali nyilvántartási helye a valóságban elfoglalt helyétől eltér, a földhivatali helyét kell figyelembe venni.
(3) Vízfelületek karbantartásának céljára biztosítandó parti sávot a partvonaltól (középvízi medertől) kell kijelölni és azt vízgazdálkodási területként kezelni. A partvonal (középvízi meder) kijelölése 8 hiányában, annak kijelöléséig a parti sáv méretével azonos sávot a meder telek határától kell kijelölni és szabadon hagyni a mederkarbantartó számára.
(4) A település területén a csapadékvíz elvezető hálózatot elválasztott rendszerűként kell kiépíteni. A beépítésre nem szánt területeken is legalább a nyílt árkos csapadékvíz elvezetési rendszert ki kell alakítani.
(5) Ha az elvezetendő csapadékvíz mennyisége meghaladja a befogadó vízszállító képességét, akkor a telken keletkező csapadékvíz visszatartása érdekében, telken belüli tároló kialakítása szükséges, amelyből csökkentett kifolyással lehet a kifolyó vizet a befogadóba vezetni.
(6) Ha a befogadó vízszállító képessége nem ismert, a telek beépítésével, burkoltságával az elvezetendő csapadékvíz mennyisége meghaladja a telekről korábban elvezetendő csapadékvíz mennyiségét, a többlet csapadékvíz visszatartására telken belül záportárolót kell létesíteni. A záportároló méretét úgy kell meghatározni, hogy minden megkezdett 50 m2 burkolt felület után min.1 m3 helyi záportározó térfogatot kell kialakítani és a záportározó kifolyójából a csapadékvizet csak csökkentett kifolyással lehet, a közterületi felszíni vízelvezető-rendszerbe vezetni.
(7) A nyílt árkos vízelvezető hálózat feletti kocsi behajtók az árok vízszállító képességét nem korlátozhatják, ezért az átereszt úgy kell kialakítani, hogy
a) a kocsi behajtó 3,5 m-nél szélesebb nem lehet,
b) telkenként csak egy kocsi behajtó létesíthető (saroktelek kivételével),
c) a vízszállítás akadálymentes legyen.
(8) A telekhatárra épített épületek ereszcsatornáit, valamint a telkekről a csapadékvíz kivezetést csak terepszint alatt szabad az utcai vízelvezető hálózatba vezetni.
(9) A szomszéd nem közterületi telkekre csapadékvíz nem vezethető át.
13. Szennyvízkezelés
15. § (1) A településen keletkező tisztítatlan szennyvizek elszikkasztása tilos. A szennyvizeket vízzáróan kivitelezett, fedett, zárt tárolóba szükséges gyűjteni és gondoskodni kell annak rendszeres elszállításáról.
(2) Amennyiben a napi keletkező szennyvíz mennyisége nem haladja meg az 5m3 -t, akkor helyben létesítendő szennyvíztisztító kisberendezés is alkalmazható, de kizárólag az alábbi előírások együttes fennállása esetén:
a) amennyiben a tisztított szennyvizek számára a megfelelő felszíni befogadó rendelkezésre áll, a tisztított szennyvizet sem szabad a talajba szikkasztani;
b) a kisberendezés védőterület-igénye nem nyúlik túl a tárgyi telken;
c) a tisztítóberendezéssel azt a tisztítási hatásfokot kell teljesíteni, amit a befogadóhoz igazítva az illetékes szakhatóság meghatároz.
14. Villamosenergia ellátás
16. § (1) Területgazdálkodás érdekében beépítésre szánt területen üzemelő föld feletti hálózat rekonstrukciója, a településkép védelmi rendeletében előírtak szerint építhető.
(2) Beépítésre nem szánt területen –erdőterület kivételével- egy oldali közös oszlopsoron kell a villamosenergia szolgáltatást nyújtó és a vezetékes hírközlési hálózatokat elhelyezni, amelyre 9 egyben a felmerülő közvilágítási igény esetén, a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetőek.
a) Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózatot földalatti elhelyezéssel lehet csak kivitelezni.
b) Erdőterületen föld feletti hálózatépítés csak akkor lehetséges, ha az, nem igényel erdőirtást, ha erdőirtás igénye merülne fel a hálózatot csak földalatti telepítéssel lehet építeni.
(3) Új villamosenergia ingatlan-bekötést a település belterületén már csak földalatti csatlakozás kiépítésével szabad kivitelezni még akkor is, ha a közhálózat oszlopsoron halad.
15. Vezetékes és vezeték nélküli elektronikus hírközlés
17. § (1) Területgazdálkodás érdekében beépítésre szánt területen üzemelő föld feletti hálózat rekonstrukciója, a településkép védelmi rendeletében előírtak szerint építhető.
(2) Új elektronikus hírközlési hálózatokat, beépítésre nem szánt területen területgazdálkodási okokból a villamosenergia elosztási, a közvilágítási és egyéb hírközlési szabadvezetékekkel közös, egyoldali oszlopsorra kell fektetni, amelyre egyben a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetőek, amennyiben a közös oszlophasználat nem oldható meg, a hálózat földalatti elhelyezéssel építhető.
(3) Vezeték nélküli szolgáltatás hálózatainak és létesítményeinek elhelyezési lehetőségét a település arculati kézikönyv és településképi védelmi rendelet rögzíti.
V. Fejezet
A járművek tárolására és egyéb, közlekedésre vonatkozó rendelkezések
16. Gépjárművek elhelyezése
18. § (1) Minden újonnan létesülő építmény, önálló rendeltetési egység és terület rendeltetésszerű használatához szükséges gépjármű elhelyezési kötelezettséget a vonatkozó kormányrendelet alapján, telken belül kell biztosítani.
(2) Minden lakás és üdülő önálló rendeltetési egység után 1 személygépkocsi elhelyezését kell biztosítani.
(3) Amennyiben az (1) bekezdésben szereplő parkolóhelyek telken belül nem biztosíthatók, akkor az igények legfeljebb 50 %-át a tulajdonos közterületen is kielégítheti, az önkormányzat vonatkozó külön rendelete alapján.
(4) A 20, illetve annál több gépkocsit befogadó parkolót, csak szilárd burkolattal, kiemelt szegéllyel lehet megépíteni. A parkoló vízzáró felületéről az összegyűlő csapadékvíz csak hordalék és olajfogó műtárgyon keresztül vezethető a befogadóba.
(5) 10 gépjárműállásnál nagyobb parkoló építése kizárólag fásítva, 6 gépjármű-állásonként legalább 1 db nagy lombkoronát nevelő, környezettűrő, túlkoros, allergén pollent nem termelő, legalább kétszer iskolázott fa telepítésével történhet, az egyes fák számára minimum 1 m2 szabad földterület biztosításával. A fák számára biztosított 1 m2 alatti területek a telek zöldfelületébe nem számíthatók be.
(6) Az építési telkek esetében a főrendeltetés kiszolgálásához kapcsolódó tehergépjárművek parkolását és a rakodási területet telken belül kell biztosítani.
VI. Fejezet
A települési zöldfelületek általános előírásai
17. Zöldfelületek előírásai
19. § (1) A település zöldfelületi rendszerének elemei:
a) elsődleges elemek:
aa) zöldterületek övezeteinek területei;
ab) erdők övezeteinek területei;
ac) rét-legelő és időszakosan víz borította nádas területek,
ad) jelentős zöldfelülettel rendelkező különleges területek (temető, rendezvénytér, rekreációs területek)
ae) közlekedési területekhez kapcsolódó zöldfelületek és fasorok
b) másodlagos elemei a lakótelkek fennmaradó növényzettel fedett részei.
(2) A területek művelése, a területhasználat kialakítása során tekintettel kell lenni a természeti és táji adottságokra.
VII. Fejezet
Környezetvédelmi és katasztrófavédelmi előírások
18. A levegő védelme
20. § (1) Új létesítmények elhelyezése esetén a település légszennyezettségének mértékét figyelembe kell venni az engedélyezés során.
(2) A légszennyező létesítmények külön jogszabályokban megadott, megengedett mértéket meghaladó szennyezése tilos.
(3) A településen új létesítményeket úgy lehet csak kialakítani, hogy a kialakításnak alkalmasnak kell lennie a területen hirtelen lezúduló, nagy mennyiségű csapadékvíz elvezetésére.
19. A felszíni és felszín alatti vizek védelme
21. § (1) A szennyezett, burkolt felületekről érkező csapadékvizeket a befogadóba vezetés előtt tisztítani kell.
(2) A vízfolyások védelme és a felszíni vizek öntisztulásának elősegítése érdekében a vízparti sávban a természetközeli fás társulások, természetközeli ökoszisztémák védelmét biztosítani kell. A patakot kísérő, külterületi nádas – zsámbékos területeket jelenlegi állapotukban kell megtartani, azokat feltölteni nem szabad.
(3) A természetes vízfolyások felé irányuló vízmozgások akadályozása tilos. A természetes vízelvezetési útvonalakat meg kell tartani.
20. A termőföld védelme
22. § (1) Bármely építési munka során a termőföld védelméről, a termőréteg összegyőjtéséről, kezeléséről és újrahasznosításáról az építtető köteles gondoskodni
(2) A termőtalaj védelme érdekében csak a termőhely ökológiai adottságaihoz alkalmazkodó talajvédelmi gazdálkodás folytatható.
(3) Az erózióveszélyes lejtős területek földvédelmét megfelelő növénytakaró biztosításával kell megoldani.
(4) A telkeken rézsűk kizárólag oly módon alakíthatók ki, hogy a rézsű állékonysága, továbbá a rézsűről lefolyó csapadékvíz összegyűjtése és elvezetése a telek területén belül biztosítható legyen.
21. Környezeti zaj és rezgés elleni védelem
23. § (1) Zajt kibocsátó, rezgést okozó létesítmény kizárólag abban az esetben üzemeltethető, ill. engedélyezhető, valamint környezeti zajt okozó tevékenység abban az esetben folytatható, ha az általa okozott környezeti zaj, rezgés a zaj ellen védendő létesítmények környezetében a jogszabályban meghatározott, az illetékes hatóság által a létesítményre megállapított zaj- és rezgésterhelési határértékeket nem haladja meg.
(2) Új út tervezésekor a környezeti zaj elleni védelem eszközei (az új út burkolata, közlekedési zöldfelület kialakítása), valamint az út melletti területeken a meglevő és elhatározott rendeltetések figyelembevételével tervezendők.
22. Védőtávolságok, építési korlátozások
24. § (1) A nagylétszámú állattartó telepek területén lakóépület csak a tulajdonosi-, vagy szolgálati lakásként létesíthető.
(2) A vízgazdálkodási feladatok ellátása céljából a természetes vízfolyások, a mesterségesen kialakított tározók, belvíz- és öntözőcsatornák, természetes tavak partja mentén a vonatkozó magasabb szintű jogszabályokban rögzített minimális védőtávolság vízügyi védőterületként alakítandó ki.
(3) A település területét érintó tó (Kétbodonyi víztározó) partvonalától mért 25 méteres védőtávolság megtartása szükséges. A védőtávolságban épületet elhelyezni nem lehet.
(4) A település területét érintő patak (Kétbodonyi-patak, névtelen szakasza) partvonalától, a külterületi szakaszokon, 10 méteres védőtávolság megtartása szükséges. A védőtávolságban épületet elhelyezni nem lehet.
23. Természetvédelem
25. § (1) A védett természeti területeken, az országos ökológiai hálózat övezeteiben új építmény, nyomvonalas létesítmény, vagy berendezések elhelyezése, illetve meglévő rendeltetés működtetése, fenntartása, vagy megváltoztatása csak az értékek károsítását kerülő módon, a természeti értékek sérelme nélkül történhet.
(2) A vizes élőhelyek mentén építési telek kialakítása és rendezése érdekében, a vizes élőheklyek feltöltése és burkolása természetvédelmi szempontból tilos.
24. Élővilág védelme
26. § (1) Az ökológiai hálózat ökológiai folyosó övezetben a természetes és természetközeli élőhelyeket és azok kapcsolatait meg kell őrizni.
(2) A település zöldfelületeinek minőségi kialakításával el kell érni, hogy azok képesek legyenek betölteni érdemi szerepüket az ökológiai hálózat részeként.
MÁSODIK RÉSZ
BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK ÉPÍTÉSI ÖVEZETEIRE VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK
VIII. Fejezet
Az egyes építési övezetek előírásai
25. Falusias lakóterületek építési övezetei
27. § (1) A falusias lakóterületek építési övezetei:
a) általános építési övezetek: Lf-1, Lf-2, Lf-3, Lf-4
b) önálló kertek területeinek építési övezete: Lf-k
(2) Az általános falusias lakóterületek Lf-1, Lf-2, Lf-3, Lf-4 jelű építési övezeteiben elhelyezhető fő rendeltetések telkenkénti korlátai:
a) legfeljebb két főrendeltetés, melyből legfeljebb egy lehet lakó rendeltetés, és a főrendeltetések melléképületekkel is kiegészülhetnek,
b) az egyes építési övezetek esetében a 3. mellékletben meghatározott minimális telekméret kétszeresét elérő, vagy meghaladó telekméret esetén legfeljebb három főrendeltetés, melyből legfeljebb kettő lehet lakó rendeltetés, és a főrendeltetések melléképületekkel is kiegészülhetnek,
c) alapfokú ellátást biztosító kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, egészségügyi, szociális, oktatási, kulturális létesítmény esetén telkenként legfeljebb két főrendeltetés, melyek legfeljebb egy szolgálati, vagy tulajdonosi lakással is kiegészülhetnek, és a főrendeltetések melléképületekkel is kiegészülhetnek,
d) a lakókörnyezetet nem zavaró gazdasági és mezőgazdasági rendeltetések közül telkenként csak legfeljebb egy rendeltetés helyezhető el, mely legfeljebb egy szolgálati, vagy tulajdonosi lakással is kiegészülhet, és a főrendeltetések melléképületekkel is kiegészülhetnek,
e) tárolóépület, műhely, állattartó épület csak a főrendeltetés kiegészítéseként, csak annak megléte, vagy egyidejű építése esetén helyezhető el,
f) az a)-e) pontokban meghatározott rendeltetésszámok, az egyes építési övezetek esetében a 3. mellékletben meghatározott minimális telekméret kétszeresét meghaladó telekméret esetén, minden újabb 2000 m2 telekterületenként újabb egy – akár lakó – főrendeltetéssel növelhetők.
(3) A falusias lakóterületeken egy épület beépített alapterülete 300 m2 -nél nagyobb nem lehet.
(4) A melléképítmények közül állattól, vagy állatkifutó elő- és hátsókertben nem helyezhető el.
(5) Az Lf-1 jelű építési övezet területén az épületek utcai párkánymagasságát úgy kell meghatározni, hogy az legfeljebb 0,5 méterrel térhet el az utcában jellemzően kialakult párkánymagasságtól, de nem haladhatja meg a 4,5 métert.
(6) Az Lf-k jelű építési övezet területe a korábbi konyhakertek önálló telkeinek területét fedi le, ahol lakó rendeltetés csak legalább 600 m2 -t elérő teleméret esetén létesíthető. Lakó rendeltetés elhelyezése esetén legalább részleges közművesítést szükséges biztosítani.
(7) A falusias lakóterületek építési övezeteinek szabályozási határértékeit a 3. melléklet az újonnan elhelyezhető rendeltetéseket a 4. melléklet tartalmazza.
26. Településközponti vegyes területek építési övezetei
28. § (1) A településközponti vegyes területek építési övezetei: Vt-1, Vt-2.
(2) A Vt-1 jelű településközponti vegyes területek építési övezetében
a) telkenként legfeljebb 1 lakás helyezhető el azzal, hogy ez kiegészülhet legfeljebb 1 tulajdonosi, vagy szolgálati lakás létesítésével;
b) az a) pontban foglalt kivétellel a lakó rendeltetéstől eltérő fő rendeltetések száma nem korlátozott;
c) raktár, tárolóépület, gépjárműtároló épület csak a főrendeltetés kiegészítéseként, csak annak megléte, vagy egyidejű építése esetén helyezhető el.
(3) A Vt-2 jelű településközponti vegyes építési övezetbe sorolt ingatlanon
a) önálló lakó rendeltetés nem létesíthető, de a fő rendeltetéshez kapcsolódó legfeljebb 1 szolgálati lakás elhelyezhető;
b) hitéleti rendeltetés és a kapcsolódó temetkezési hely esetén a jelen rendelet 3. mellékletében szereplő beépítési határértékeket a sajátos kialakult állapot határozza meg;
(4) A településközponti vegyes területek építési övezeteinek szabályozási határértékeit a 3. melléklet az újonnan elhelyezhető rendeltetéseket a 4. melléklet tartalmazza.
27. A beépítésre szánt különleges területek építési övezetei
29. § (1) A beépítésre szánt különleges területek építési övezeteinek szabályozási határértékeit a 3. melléklet az újonnan elhelyezhető rendeltetéseket a 4. melléklet tartalmazza.
(2) Különleges temetői területen (K-T)
a) az elő-, oldal- és hátsókert egységesen 5,0 m;
b) sírbolt (kripta) párkánymérete nem haladhatja meg a 2,5 métert, alapterülete a 2,0x2,0 métert;
c) síremlék magassága nem haladhatja meg a 2,0 métert
(3) Különleges rendezvényterületen (K-Re)
a) az elő-, oldal- és hátsókert 5,0 m;
b) az övezet területén rendszeres, vagy ideiglenes jelleggel megvalósításra kerülő rendeltetéseket, eseményeket kiszolgáló gépjárműparkolók a szomszédos települési termelői piac Zkp-2 övezetbe sorolt telkén kialakított nagyszámú parkolóhely biztosítja;
c) a környezetterhelési határérték: a lakóterületen megengedett igénybevételi, kibocsátási és szennyezettségi határértékeket kell figyelembe venni;
HARMADIK RÉSZ
BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK ÖVEZETEIRE VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK
IX Fejezet
A beépítésre nem szánt területek egyes övezeteinek előírásai
28. Közúti közlekedési területek övezetei (KÖu)
30. § (1) A közlekedési területek övezetei: KÖu-1, KÖu-2.
(2) A közlekedési területek szabályozási szélességét a szabályozási terv tünteti fel.
(3) A közutaknak, közforgalom elől el nem zárt magánutaknak összefüggő hálózatot kell alkotniuk.
(4) Közhasználat elől el nem zárt magánút csak közúthoz, vagy közforgalom elől el nem zárt magánúthoz csatlakoztatható és a közhasználat elől el nem zárt magánutak kialakításánál a közutakra vonatkozó előírásokat kell figyelembe venni.
(5) Az utak (közutak, kerékpár- és gyalogutak) terepszint-magassági elrendezését úgy kell kialakítani, hogy:
a) azokról a telkek biztonságos megközelítése,
b) az ott összegyűlő csapadékvíz biztonságos elvezetése,
c) a közüzemi közművek megfelelő elhelyezése, továbbá
d) a vonatkozó jogszabályokban előírt feltételek, jellemzők megvalósítása biztosított legyen.
(6) A közlekedési területek övezeteinek telkein elhelyezhetők: közlekedési, közmű létesítmények és berendezések, utcabútorok, valamint intenzíven karbantartott park jellegű zöldfelület, fasor, zöldsáv és az elhelyezhető rendeltetéseket meghatározó vonatkozó magasabb szintű jogszabály szerinti építmények.
(7) A közlekedési területek övezetében a gyalogos közlekedést biztosító burkolatokat, tereptárgyakat, egyéb létesítményeket akadálymentes közlekedést lehetővé tévő módon kell kialakítani.
(8) A 6,0 méternél keskenyebb helyi külterületi utak mentén kerítés az út tengelyétől legalább 3-3 méterre helyezhető el.
(9) A közlekedési területek övezeteinek szabályozási határértékeit a 3. melléklet az újonnan elhelyezhető rendeltetéseket a 4. melléklet tartalmazza.
29. Zöldterületek övezetei
31. § (1) A zöldterületek övezetei: Zkp-1 és Zkp-2 jelű övezetek.
(2) A zöldterületek övezetében a gyalogos közlekedést biztosító burkolatokat, tereptárgyakat, egyéb létesítményeket akadálymentes közlekedést lehetővé tévő módon kell kialakítani.
(3) A zöldterület Zkp-1 jelű övezetben a 4. mellékletben rögzítetteken felül a játszó, pihenés, testedzés és ismeretterjesztés építményei, valamint a fenntartáshoz szükséges építmények helyezhetők el.
(4) A Zkp-2 jelű övezet a települési termelői piac és a kapcsolódó ideiglenes gépjárműparkoló elhelyezésére szolgáló övezet.
(5) A Zkp jelű övezetek szabályozási határértékeit a 3. melléklet az újonnan elhelyezhető rendeltetéseket a 4. melléklet tartalmazza.
30. Erdőterületek övezetei
32. § (1) Az erdőterületek a területhasználat és az építmények elhelyezése szempontjából a következő övezetekre tagolódnak:
a) védelmi célú (védett és védő) erdő övezetek (Ev),
b) egyéb erdők övezete (Ee).
c) rekreációs erdők övezete (Er).
(2) Az erdőterület övezetének telkei csak növényvédelmi okból keríthető le.
(3) Ev jelű, védelmi célú erdőterületen épületek nem helyezhetők el. A védelmi célú erdőterületen a már meglévő épületek, építmények a rendelet hatálybalépését megelőző jogszerű használatuk szerint felújíthatók, de nem bővíthetők.
(4) Az Ee jelű erdőterületeken a) az övezeti előírások betartása mellett, a 4. mellékletben rögzített rendeltetések kizárólag az erdő rendeltetésének megfelelő módon helyezhetők el, b) telkenként legfeljebb bruttó 150 m2 alapterületű épület vagy építmény helyezhető el.
(5) Az Er jelű erdőterületen nem csak közjóléti célt szolgáló, hanem magáncélt szolgáló pihenést és szabadidős tevékenységet biztosító építmények is elhelyezhetők a 3. melléklet tartalma és a 4. melléklet tartalma szerint.
(6) Az erdőterületek övezeteinek szabályozási határértékeit a 3. melléklet az újonnan elhelyezhető rendeltetéseket a 4. melléklet tartalmazza.
31. A mezőgazdasági területek övezetei
33. § (1) A mezőgazdasági területek övezetei:
a) Má jelű általános mezőgazdasági övezet,
b) Mk jelű kertes mezőgazdasági övezet.
(2) A mezőgazdasági területek övezeteinek szabályozási határértékeit a 3. melléklet az újonnan elhelyezhető rendeltetéseket a 4. melléklet tartalmazza.
34. § (1) Má jelű övezetben
a) az építmények/épületek az általános településrendezési és építési követelményeket meghatározó vonatkozó magasabb szintű jogszabályok előírásainak a mezőgazdasági területekre vonatkozó szabályai szerint és a jelen rendelet 3. mellékletében szereplő határértékek mellett helyezhetők el azzal a kiegészítéssel, hogy egy telken az épületek legnagyobb bruttó alapterülete nem haladhatja meg a 800 m2 -t;
b) lakóépület csak gazdasági épülettel egyidejűleg, vagy annak használatbavételét követően, szőlő, gyümölcsös és kert művelési ág esetén 3000 m2 , egyéb művelési ág esetén 6000 m2 telekterület felett helyezhető el úgy, hogy a lakóépület területe sem a megengedett 5%-os beépítettség felét, sem a 150 m2 alapterületet nem haladhatja meg;
c) birtoktest és birtokközpont az általános településrendezési és építési követelményeket meghatározó vonatkozó magasabb szintű jogszabályok előírásainak a mezőgazdasági területekre vonatkozó szabályai szerint alakíthatók ki;
(2) Má jelű övezetben épület a kiszolgáló út tengelyétől legalább 20,0 m-re létesíthető. Egyéb irányokban az építési hely a telekhatártól 10,0 m-re kezdődik.
(3) Má jelű övezetben speciális technológiájú gazdasági épület, terményszárító, silótorony esetében az épületek/építmények legmagasabb pontja nem haladhatja meg a 35,0 métert.
35. § (1) Mk jelű övezet
a) telkeinek méretét kialakultnak kell tekinteni;
b) telkei összevonhatók;
c) telkei esetében olyan telekalakítás nem engedélyezhető, amely a jelenleginél kisebb telekméretet eredményez;
d) területén nyeles telek nem alakítható ki;
(2) Mk jelű övezetben
a) az előkert mérete minimum 5,0 méter;
b) az oldalkert mérete minimum 4,5 m;
c) a hátsókert mérete minimum 6,0 m;
d) az építési helyen belül az épületek az építési oldali telekhatáron, vagy attól maximum 1,0 méterre, illetve az építési oldali telekhatártól legalább 4,5 méterre is elhelyezhetők.
(3) Az Mk jelű övezet területén kialakított telkeken nem engedélyezhető ipari tevékenység, egyéb jelentős zajjal járó tevékenység (pl: faüzem, daráló), nagyüzemi állattartás, nagyüzemi tárolás.
(4) Az Mk jelű övezet telkein az elhelyezhető épületek maximális épületmagassága 4,5 m, azzal, hogy az épület legmagasabb pontja nem lehet magasabb 9,0 méternél.
(5) Az Mk jelű övezet telkein az építmény elhelyezéséhez szükséges tereprendezés kapcsán az 1,0 méternél magasabb bevágás, vagy töltés, illetve a 1,5 méternél magasabb támfal építése építési engedélyköteles tevékenység, melyhez tereprendezési tervet kell készíteni.
(6) Az Mk jelű övezet telkein a kertművelésű területen szélkerék nem telepíthető.
(7) Az Mk jelű övezet területén építmény csak akkor helyezhető el, ha annak rendeltetéséből, vagy a rendeltetéshez kapcsolódó tevékenységből keletkező szennyvíz-kezelése szakszerűen, zárt rendszer alkalmazása mellett megoldott és a talaj szennyeződésének veszélye nem áll fenn.
32. Vízgazdálkodási terület övezetei
36. § (1) A vízgazdálkodási terület V jelű övezetébe a Kétbodonyi-patak medre, a víztározó, vízmosások, közcélú nyílt csatornák, árkok, egyéb vízfolyások, part menti területek tartoznak.
(2) A vízgazdálkodási területen csak a rendeltetésnek megfelelő építmények, a vízgazdálkodási, vízkárelhárítási és közlekedési létesítmények helyezhetők el, de a Kétbodonyi-tó partán a sporthorgászás célját szolgáló létesítmények, csónakkikötő és sátorhely is elhelyezhető. A tó vizét elsősorban horgászat és csónakázás céljára szabad felhasználni.
(3) A vízgazdálkodási területen elhelyezett horgászstég maximális terjedelme 6 m2 lehet. A stégre az ülő alkalmatosságon és egy az ülő alkalmatosság alatt elhelyezhető kis méretű tároló ládán felül, semmilyen felépítmény nem helyezhető.
(4) Vízgazdálkodási területként lejegyzett területet egyéb célra hasznosítani, annak bármilyen megváltoztatását csak vízjogi létesítési engedély alapján, a mindenkori illetékes hatóság engedélyével szabad.
(5) Vízfolyások, tavak rendezése, karbantartása kizárólag a táji-, természeti értékek károsítása nélkül, tájba illő módon, természetszerű kialakítással történhet.
(6) A vízgazdálkodási területek övezeteinek szabályozási határértékeit a 3. melléklet az újonnan elhelyezhető rendeltetéseket a 4. melléklet tartalmazza.
33. A beépítésre nem szánt különleges területek övezetei
37. § (1) A beépítésre nem szánt különleges területek övezeteinek szabályozási határértékeit a 3. melléklet az újonnan elhelyezhető rendeltetéseket a 4. melléklet tartalmazza.
(2) A Kb-Re-1 és Kb-Re-2 jelű különleges rekreációs és átalakuló zártkertes üdülési célú területen
a) az övezet telkeinek méretét kialakultnak kell tekinteni, de telkei összevonhatók, ugyanakkor telkei esetében olyan telekalakítás nem engedélyezhető, amely a jelenleginél kisebb telekméretet eredményez, mely alól csak a közterületi szabályozással érintett telkek jelentenek kivételt;
b) építmény csak akkor helyezhető el, ha annak rendeltetéséből, vagy a rendeltetéshez kapcsolódó tevékenységből keletkező szennyvíz-elhelyezése/kezelése szakszerűen, zárt rendszer alkalmazása mellett megoldott és a talaj szennyeződésének veszélye nem áll fenn;
c) az előkert mérete minimum 5,0 méter, az oldalkert mérete minimum 4,5 m, a hátsókert mérete minimum 6,0 m;
d) az építési helyen belül az épületek az építési oldali telekhatáron, vagy attól maximum 1,0 méterre, illetve az építési oldali telekhatártól legalább 4,5 méterre is elhelyezhetők;
e) az épület legmagasabb pontja nem lehet magasabb 9,0 méternél;
f) lakó rendeltetés telkenként maximum 1 db helyezhető el, amennyiben a telekméret meghaladja a 900 m2 -t;
g) nem engedélyezhető ipari rendeltetés, vagy ipari célokat szolgáló építmény, nagyüzemi állattartás, nagyüzemi tárolás rendeltetés;
(3) A Kb-Re-1 jelű különleges rekreációs és üdülési célú területen szállás, vagy üdülő rendeltetés is csak telkenként összesen 1 helyezhető el azzal, hogy egy telken mindkét rendeltetés nem helyezhető el egyszerre. Lakó rendeltetés mellé sem helyezhető el sem szállás, sem üdülő rendeltetés.
(4) A Kb-Re-3 jelű különleges sport, rekreációs és szabadidő célú területen
a) az elő-, és oldalkert 5,0 m;
b) a telken megvalósuló rendeltetéshez kapcsolódó gépjárműparkolási kapacitás a telken belül és közterületen is biztosítható.
NEGYEDIK RÉSZ
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
38. § (1) E rendelet 2025. 01. 01. napján lép hatályba.
(2) A hatályba lépéssel egyidejűleg hatályát veszti Kisecset Község Önkormányzata Képviselőtestületének 11/2009 (XII. 19.) számú önkormányzati rendelete Kisecset Község Helyi Építési Szabályzatáról.