Jelen rendelet ABAÚJKÉR község teljes igazgatási területére terjed ki.

(1) Kötelező érvényű szabályozási elemek:

(2) Jogszabály által elrendelt, kötelező szabályozási elemek

(3) Tájékoztató szabályozási elemek: földtani veszélyforrás területe (csúszásveszélyes terület).

A belterületbe vonható területeket a Szabályozási terv ábrázolja.

(1) Közlekedési övezetbe tartoznak a meglévő és tervezett közutak, hozzájuk tartozó közlekedésüzemi létesítmények területével és tartozékaival együtt.

(2) A település területén a közlekedési létesítmények szabályozási szélességét szabályozásiterv szerint kell kialakítani.

(3) Közlekedési övezet telkein csak szabadon álló beépítéssel és legfeljebb 5%-os beépítettséggel létesíthető épület, építmény.

(4) A közutak és vasutak építési (szabályozási) szélességén belül a közlekedési létesítmények, a közművek létesítményei és berendezései, környezetvédelmi létesítmények, utcabútorok elhelyezhetők el és utcafásítás (növényzet) telepíthető.

(5) Külterületi mező- és erdőgazdasági üzemi utak, dűlőutak esetén az út tengelyétől mért 15-15 m-en belül épület, építmény nem helyezhető el.

(6) A közforgalom elől el nem zárt magánutak műszaki kialakításánál a közforgalmú utakra érvényes előírások szerint kell eljárni.

(1) A magánutak kialakítása, fenntartása és üzemeltetése során a kiszolgált összes telek vonatkozásában folyamatosan érvényesítendő a tűz- és életvédelem, valamint a vagyon és a közszolgáltatások biztonsága.

(2) A magánút mindenkori tulajdonosa a magánút rendeltetésszerű használatát nem korlátozhatja az adott út által feltárt telkek esetében, azaz a magánúttal feltárt telkeknél folyamatosan biztosítandó a telkek megközelíthetősége.

(3) Amennyiben az OTÉK szerinti parkolási norma nem biztosítható saját telken belül, úgy a fennmaradó parkoló igényt az Önkormányzattal egyeztetve – annak vonatkozó rendelete szerinti feltételekkel – erre alkalmas közterületen vagy egyéb telken kell elhelyezni. A parkolók kialakításának költségét – függetlenül azok kiépítési helyszínétől – annak kell viselnie, akinek érdekében készül.

(4) A település területén - a közlekedési és közműterületek kivételével - az új zöldfelületek fás szárú növényállományának létesítésénél a telepítéshez csak a tájra jellemző, honos fa- és cserjefajok alkalmazhatók.

(5) A kötelezően kialakítandó védő zöldsáv telepítése és fenntartása a telektulajdonos feladata.

(1) Az országos művi értékvédelem alá eső épületeket és a hozzájuk tartozó műemléki környezetet a Szabályozási terv tartalmazza.

(2) Műemléki környezet területén csak az épített és természetes környezet egységes megjelenését biztosító módon lehet építkezni.

A település régészeti területeinek határát a Szabályozási terv tartalmazza.

(1) Tájképvédelmi területen az építményeket tájba illeszkedő módon szabad építeni:

(2) Egyedi tájérték esetében a külön jogszabály szerinti előírásokat kell betartani.

(3) A település zöldfelületeinek megóvása érdekében közterületen meglévő fát, ill. növényzetet kivágni csak rendkívül indokolt esetben szabad.

(4) Közterületen, ipari-, valamint kereskedelmi, szolgáltató övezetben a kivágott, elhalt növényzet pótlásáról a növényzet jellegének s értékének megfelelően kell a növényzet kivágójának gondoskodnia.

(5) Ha fa kivágására építéssel összefüggésben kerül sor, akkor a visszapótlásra szánt növényzetet lehetőség szerint az építési területen, vagy annak közelében kell telepíteni.

(6) A természetvédelmi területeken, az országos ökológiai hálózat területén, ex lege védett területeken, NATURA2000 területeken csak olyan tevékenység végezhető, amely a természeti értékek sérülését, pusztulását, zavarását nem okozza.

(1) A településben terület felhasználása, igénybevétele abban az esetben történhet,illetve folytatható, ha az a megengedett környezetterhelési határértékeket nem haladja meg, nem károsítja a környezetet.

(2) Új épület létesítése esetén a környezetvédelmi határértékeknek a telekhatáron kell teljesülniük.

(3) A természet védelméről gondoskodni kell.

(1) A talaj, a talajvíz és rétegvizek védelme érdekében a szennyvizek szikkasztása még átmenetileg sem engedhető meg.

(2) Az élő- és talajvizek sem közvetve, sem közvetlenül nem szennyezhetők.

(3) A községet érintő vízfolyások minőségét fokozottan védeni kell.

(4) A csatornázatlan területeken a szennyvízcsatorna-hálózat megépítéséig átmeneti közműpótló berendezésként – szigorúan ellenőrzötten kivitelezett – zárt, vízzáró szennyvíztározó medencék létesítése engedélyezhető. A zárt szennyvíztározó medencékből az összegyűjtött szennyvizet a kijelölt szennyvízleürítő helyre kell szállítani.

(5) Gondoskodni kell a felszíni vizek rendezett elvezetéséről.

(6) A magasabban fekvő területekről lefolyó csapadékvizek ellen a beépített területeket övárkok létesítésével kell védeni. Az övárkok belterületi nyílt árkokba csatlakozása előtt hordalékfogók telepítése szükséges.

(7) A telek területére jutó csapadékvíz befogadója lehet a települési csapadékvíz elvezető hálózat, valamint a telek szikkasztásra alkalmas talaja is.

(1) ABAÚJKÉR területén tilos a megengedett határértéket meghaladó légszennyezés okozása, tilos szagos-bűzös tevékenység végzése.

(2) Környezetterhelési határértékek: az egyes építési övezetekre és övezetekre a vonatkozó, hatályos egyéb jogszabályokban meghatározott emissziós és imissziós határértékek érvényesek.

(1) Üzemi létesítmény, illetve egyéb helyhez kötött zajforrás csak akkor helyezhető el, ha a keletkező zaj- és rezgésterhelés nem haladja meg a hatályos előírások szerinti határértékeket.

(2) Közlekedési útvonalak melletti telken ill. építési telken megfelelő telepítési távolság megtartásával, az épületek védett homlokzatainak megfelelő tájolásával, illetve műszaki intézkedésekkel kell biztosítani az előírt zajterhelési határértékek teljesülését.

(3) Épületek zajtól védendő helyiségeiben az épület rendeltetésszerű használatát biztosító különböző technikai berendezésektől és az épületen belül vagy azzal szomszédos épületben folytatott tevékenységből eredő együttes zaj nem haladhatja meg az előírt határértékeket.

(1) A humuszos termőréteg védelméről gondoskodni kell a termőföld védelmére vonatkozó hatályos előírások szerint.

(2) Feltöltésre környezetkárosító anyag használata tilos.

(3) A 12%-nál meredekebb területeken minden mezőgazdasági tevékenységet a lejtőre merőleges irányban, a szintvonalakkal párhuzamosan kell végezni.

(4) A lehullott csapadékot sáncok, vízelvezetők létesítésével kell a földterületen tartani.

(5) A meglévő vízelvezető rendszereket meg kell őrizni, azok fenntartásáról gondoskodni kell.

(6) A település területén csak olyan tevékenység végezhető, melynek hatására az erózióveszély nem növekszik.

(1) Hulladéklerakó, veszélyes hulladékok ártalmatlanítását végző telephely az igazgatási területen nem létesíthető.

(2) Előnyben kell részesíteni a hulladékszegény technológiák alkalmazását és a kevésbé vízigényes tevékenységeket.

(3) Új beépítésre szánt területek kialakítása kizárólag abban az esetben engedélyezhető, ha a területen a csatornahálózat a vízhálózat kiépítésével egyidejűleg kiépül, ill. a szennyvizek csatornahálózatra való rákötése biztosítható.

(4) Meglévő beépítésre szánt területeken új épületek, létesítmények kialakítása abban az esetben engedélyezhető, ha a teljes közművesítettség megvalósításáig a szennyvizek gyűjtése a vonatkozó jogszabályok betartásával történik. A csatornahálózatba be nem kapcsolható mezőgazdasági területeken bármely szennyvizet eredményező létesítmény csak akkor üzemeltethető, ha a szennyvíz gyűjtése és átmeneti tárolása zárt, szivárgásmentes tárolóban történik. A szennyvizek szikkasztása még átmenetileg sem engedélyezhető.

(1) A szabályozási terven csúszásveszélyesként jelölt területrészeken csak a hatályos magasabb szintű előírások szerint lehet bármilyen terhelés-változtatással járó tevékenységet végezni.

(2) Az építmény terepszint alatti és feletti helyiségeit úgy kell kialakítani, hogy a használatukkal összefüggésben keletkező folyékony települési és veszélyes hulladék a talajba ne kerülhessen.

(3) A vízeróziónak kitett területeken biztosítani kell a talajfelszín minél nagyobb mértékű növényborítottságát.

(4) A 12%-nál meredekebb területeken minden mezőgazdasági tevékenységet a lejtőre merőleges irányban, a szintvonalakkal párhuzamosan kell végezni kell.

A település területén elővásárlási jogot érvényesíthet az Önkormányzat minden olyan településrendezési cél érdekében, amely a helyi építési szabályzat szerint szükséges.

(1) Telekalakítás csak akkor végezhető, ha a Szabályozási terven jelölt feltételeknek eleget tesz a kialakítandó építési telek.

(2) Nyeles telek újonnan nem létesíthető, kivéve ha telekhatár-rendezési célokat szolgál.

(3) Amennyiben a telekalakításra kizárólag a közterület kialakítása céljából vagy állami beruházás keretében megvalósuló közlekedési infrastruktúra fejlesztés érdekében kerül sor, úgy az építési övezetben előírt minimális telekméretnél kisebb építési telek is kialakítható.

(1) Közműlétesítmények és közműhálózatok elhelyezésére vonatkozólag az OTÉK előírásait, valamint a megfelelő ágazati szabványokat és előírásokat kell figyelembe venni. A védőtávolságon belül mindennemű tevékenység az illetékes üzemeltető és az érintett szakhatóság hozzájárulásával végezhető.

(2) Felhagyott, feleslegessé vált közműhálózatokat és közműlétesítményeket el kell bontani, funkciót vesztett vezetéklétesítmény nem maradhat sem terepszint felett, sem terepszint alatt.

(3) A közművezetékek telepítésénél (átépítéskor és új vezeték létesítésekor) a gazdaságos és takarékos területhasználatra figyelmet kell fordítani. Utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét kell figyelembe venni. A csak távlatban várható közmű számára is a legkedvezőbb nyomvonal fektetési helyet szabadon kell hagyni, azt nem szabad elépíteni.

(4) Amennyiben a közmű létesítmény önálló telek kialakítását igényli, a legkisebb kialakítható telekterület 4 m2, azonban a telekalakítás során a közműműtárgy által igényelt védőtávolságot telken belül kell biztosítani.

(5) A közművek műtárgyainak és építményeinek elhelyezésekor figyelemmel kell lenni

Állandó emberi tartózkodásra szolgáló épület építése vagy használati mód megváltoztatással történő kialakításának feltételei:

(1) A közműellátás mértékét és módját az egyes építési övezetekre a helyi építési szabályzat és a szabályozási tervek határozzák meg.

(2) Az egyes övezetek ill. építési övezetek közműellátásnak mértékét az egyes övezetek ill. építési övezetek előírásai tartalmazzák.

(3) A már kiépült szennyvízcsatorna-hálózatra azt az építményt, melynek a használata során szennyvíz keletkezésével kell számolni, annak használatba vételi engedélyezési, tudomásul vételi eljárása megindításáig, ill. hatósági bizonyítvány kiállítása iránti kérelem benyújtásáig kötelező rákötni.

(4) A telek területére jutó csapadékvíz befogadója lehet a települési csapadékvíz elvezető hálózat, valamint a telek szikkasztásra alkalmas talaja is.

A vízvezetékek védőtávolság igénye a vonatkozó szabványban rögzített előírás szerint biztosítandó.

(1) A talaj, a talajvíz és a rétegvizek védelme érdekében a szennyvizek szikkasztása a település egész területén tilos, az még átmenetileg – rövid időre – sem megengedett. A nyílt árkokba, patakba, tóba, egyéb időszakos, vagy állandó vízfolyásba való szennyvíz-rákötéseket, valamint a felhagyott kutakba történő szennyvíz bevezetéseket haladéktalanul és véglegesen meg kell szüntetni.

(2) A településen a szennyvíz kezelésének engedélyezett módja: közüzemi csatornahálózattal ellátott területeken

(3) A bekezdésben foglaltak kivételével - a közműcsatornára történő rákötés. Közüzemi csatornahálózattal el nem látott területeken teljesen zárt, szivárgásmentes szennyvíztároló alkalmazása, és a szennyvíz jogosult szolgáltatóval történő elszállíttatása.

(4) A HÉSZ hatályba lépésekor közüzemi csatornahálózattal ellátott területeken működő egyedi biológiai tisztítás végző kisberendezések továbbra is üzemben tarthatók, azonban új közműpótló berendezés ezeken a területeken nem létesíthető, a meglévők pótlására sem.

(5) A településen új beépítésre szánt területet kialakítani csak szennyvízcsatornára való csatlakozási lehetőség egyidejű kiépítése mellett szabad.

(1) A Szerencs –patak partélétől, illetve depóniáinak mentett oldali lábvonalától számított 6,0 m széles, a Boldogkőváraljai-patak, az Aranyos-patak és az Alpárpatak esetében 3,0 m széles parti sávot szabadin kell hagyni a vonatkozó jogszabály értelmében a karbantartási és fenntartási munkák elvégzésére. Ezen területeken épület, építmény, kerítés nem helyezhető el, továbbá fásszárú növényzet telepítése is tilos.

(2) Vízgazdálkodási területként lejegyzett területet (árok, vízfolyás, vízmosás stb.) egyéb célra hasznosítani csak vízjogi létesítési engedély alapján, a vízügyi hatóság engedélyével szabad.

(3) A burkolt utakkal feltárt beépített és a beépítésre szánt területeken a csapadékvíz elvezetésére zárt vagy nyílt csapadékvíz elvezető rendszert kell kiépíteni.

(4) A csapadékvíz élővízbe történő bevezetése előtt hordalékfogó műtárgy elhelyezése kötelező.

(5) 20 vagy annál több gépkocsit befogadó parkolókat kiemelt szegéllyel kell kivitelezni, hogy a területére hulló csapadékvíz ne folyhasson közvetlenül a zöldfelületre, hanem összegyűjthető legyen. Ezekről a nagyobb parkoló felületekről és a szennyezésveszélyes gazdasági területek belső útjairól származó csapadékvíz csak hordalék- és olajfogó műtárgyon keresztül vezethető a csapadékvíz-elvezető hálózatba.

(1) A települést érintő nagyközép- és középnyomású vezetékek ágazati előírás szerinti biztonsági övezetét szabadon kell hagyni, olyan tevékenység, amely a biztonsági övezet területének igénybe vételével folytatható, csak a szolgáltató hozzájárulásával végezhető.

(2) Középnyomású földgázellátású területeken telkenként egyedi nyomásszabályozót kell elhelyezni.

Új közvilágítási hálózat létesítésekor vagy meglevő közvilágítási hálózat rekonstrukciója során törekedni kell a földkábeles elhelyezésre legalább a műemléki környezetben.

A település területén új távközlési hálózatot létesíteni vagy meglévő hálózat rekonstrukcióját elvégezni csak földalatti (földkábel, alépítmény) vagy más légkábeles – kisfeszültségű, közvilágítási, kábel TV stb. – hálózatokkal egy tartószerkezeten történő elhelyezéssel szabad.

Hírközlési és vezeték nélküli – rádiótelefon – hálózat létesítményeinek, berendezéseinek elhelyezése országos szintű védettség alatt álló területeken tilos.

(1) Nyeles telek kialakítása csak meglévő telek esetében és csak akkor engedélyezhető, amennyiben másként sem közterületről, sem magánútról nem lenne a telek megközelíthető. Nyeles telek esetében az előkert mindig a teleknyúlvány felől értendő, a nyúlvány beszámítása nélkül.

(2) Meglévő épület a telek méretétől függetlenül felújítható és bővíthető, a többi vonatkozó övezeti előírás betartása mellett.

(3) Meglévő épület elbontása (vagyis a tartófalainak 1 m-nél alacsonyabbra történő bontása) után új épület építésekor az övezetben előírt paraméterek betartása – a telekre vonatkozók kivételével – kötelező.

(4) Az egyes övezetekben, építési övezetekben előírt telekméretnél kisebb nagyságú meglévő telek az övezet többi előírásának betartása mellett beépíthető.

(5) Önálló terepszint alatti építmény minden építési övezetben és övezetben csak saját telken belül, oldalhatáros beépítésnél az oldalkertből legalább 3,0 métert, szabadon álló beépítésnél az oldalkertből legalább 2,0 métert szabadon kell hagyni.

(6) Oldalhatáron álló beépítési módnál az oldalhatártól legalább 60 cm távolságra helyezhető el épület.

(1) ABAÚJKÉR település a Nemzeti katasztrófa kockázat értékelés alapján a III. osztályba került.

(2) A tűzivíz ellátást biztosítani kell. Ha a mértékadó tűzivíz közhálózatról nem biztosítható, akkor

(3) A település területén kertes mezőgazdasági övezetben nyílt tűzivíz tároló nem helyezhető el.

(1) A település területén a Szabályozási terv az alábbi védőtávolsággal rendelkező, illetve védőterületet igénylő létesítményeket jelöl:

(2) Az egyes védőterületeken a vonatkozó jogszabályokban foglaltak betartandók

(1) A Szabályozási terv a beépítésre szánt területeket sajátos használatuk szerint az alábbi övezetekbe sorolja Lf - falusias lakóterület övezetei

(2) Vt - településközpont vegyes terület övezetei

(3) G - gazdasági terület övezetei

(4) K - különleges beépítésre szánt terület övezetei

(1) Falusias lakóterület (Lf): falusias lakóterület legfeljebb 5,0 m-es beépítési magasságú lakóépületek, a mező- és az erdőgazdasági építmények, továbbá a lakosságot szolgáló, környezetre jelentős hatást nem gyakorló kereskedelmi, szolgáltató építmények elhelyezésére szolgál.

(2) A falusias lakóterület övezeteinek sajátos előírásait az I. TÁBLÁZAT tartalmazza:

(3) I. TÁBLÁZAT

(4) Falusias lakóterületen telkenként egy állattartó épület és trágyatároló helyezhető el legfeljebb 50 m2-es alapterülettel, amennyiben a lakó funkciótól biztosított nagy és közepes haszonállattartó épületnél a 25 m-es védő-távolság, kis haszonállattartó épületnél a 10 m-es védőtávolság. Haszonállattartó építmény és trágya-tároló közintézmény (óvoda, iskola, önkormányzati hivatal, egészségház stb.) élelmiszertároló, feldolgozó, forgalmazó létesítmény telekhatárától számított 100 m-en belül nem építhető.

(1) Településközpont vegyes terület (Vt): A településközpont vegyes terület elsősorban lakó és olyan települési szintű egyéb rendeltetést szolgáló épület elhelyezésére szolgál, amely nincs zavaró hatással a lakó rendeltetésre.

(2) A településközpont vegyes terület övezetinek sajátos előírásait II. TÁBLÁZAT tartalmazza:

(3) II. TÁBLÁZAT

(1) Az általános gazdasági terület (Gá) környezetre jelentős hatást nem gyakorló ipari és gazdasági tevékenységi célú, továbbá kereskedelmi, szolgáltató és raktár rendeltetésű építmények elhelyezésére szolgál.

(2) Az általános gazdasági területen lakó rendeltetés nem helyezhető el.

(3) Az általános gazdasági terület övezetének sajátos előírásait III. TÁBLÁZAT tartalmazza:

(4) III.TÁBLÁZAT: Övezet jele: Gá; Beépítési mód: SZ (Szabadon álló); A kialakítandó telek legkisebb területe (m2): 2000; A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%): 40; Max. épület magasság (m): 6,5(T); A zöldfelület legkisebb mértéke (%): 25; Közmű ellátás mértéke: teljes.

(5) Az övezetben állattartó épület és trágyatároló nem helyezhető el.

(1) Az övezetben elsősorban környezetre jelentős hatást nem gyakorló gazdasági célú épületek elhelyezésére szolgál.

(2) Az kereskedelmi szolgáltató gazdasági területen lakó rendeltetés nem helyezhető el.

(3) Az övezet sajátos előírásai a IV. TÁBLÁZAT tartalmazza

(4) IV. TÁBLÁZAT: Gksz; Beépítési mód: O (Oldalhatáron álló); A kialakítandó telek legkisebb területe (m2): 1000; A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%): 40; Max. épület magasság (m): 6,5(T); A zöldfelület legkisebb mértéke (%): 20; Közmű ellátás mértéke: teljes.

(1) Mezőgazdasági üzemi terület (KMü): Az övezetbe a meglévő és újonnan létesülő mezőgazdasági üzemek (majorok) tartoznak, ahol a mezőgazdasági termékek feldolgozása, tárolása, a mezőgazdasági gépek és szállítóeszközök tárolása és javítása folyik, és nagyüzemi állattartás vagy mezőgazdasági illetve mezőgazdasági termeléshez szorosan kapcsolódó ipari tevékenység, szőlő és gyümölcs feldolgozás befogadására alkalmas. A különleges beépítésre szánt terület övezetébe tartozik, továbbá a turisztikai rendeltetésű terület övezete (KTu), műemlék kastély övezete (KK) és a gázátadó állomás (KGá) övezete.

(2) A különleges beépítésre szánt területek övezetének sajátos előírásait az V. TÁBLÁZAT tartalmazza.

(3) V. TÁBLÁZAT

(1) A Szabályozási terv a beépítésre nem szánt területeket sajátos használatuk szerint az alábbi övezetekbe sorolja. Kb.. - különleges beépítésre nem szánt terület övezetei

(2) KÖ - közlekedési és közműterület övezetei

(3) Z - zöldterület övezete: Zkk Zöldterület övezete (közkert)

(4) E - erdőterület övezetei

(5) M – mezőgazdasági terület övezetei

(6) V - vízgazdálkodási terület övezetei

(7) Tk - természetközeli terület: Tk Természetközeli terület

(1) A Szabályozási terv a beépítésre nem szánt területeket sajátos használatuk szerint az alábbi övezetekbe sorolja:

(2) Az övezet előírásait a VI.TÁBLÁZAT tartalmazza.

(3) VI. TÁBLÁZAT

(1) A közlekedési terület (KÖ) az országos és a helyi közút, a kerékpárút, a gépjármű várakozóhely (parkoló) - a közterületnek nem minősülő telken megvalósuló kivételével -, a járda és gyalogút (sétány), köztér, mindezek csomópontja, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi építményei, a közúti, a kötöttpályás, a vízi és a légi közlekedés, továbbá a közmű és a hírközlés építményei elhelyezésére szolgál.

(2) A közlekedési és közműterület övezetei:

(1) A zöldterület (Z) állandóan növényzettel fedett közterület (közpark, közkert), amely a település klimatikus viszonyainak megőrzését, javítását, ökológiai rendszerének védelmét, a pihenést és testedzést szolgálja.

(2) Közkert (Zkk): 1 hektárnál kisebb területű közterületi zöldfelület. A területen sétány, játszótér, pihenőhely létesíthető.

(3) Az övezet előírásait a VII.TÁBLÁZAT tartalmazza.

(4) VII.TÁBLÁZAT: Övezet jele: Zkk; Beépítési mód: SZ (Szabadon álló); A kialakítandó telek legkisebb területe (m2): 100; A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%): 3; Max. épület magasság (m): 4,5; A zöldfelület legkisebb mértéke (%): 60; Közmű ellátás mértéke: részleges.

(1) Az erdő (E)

(2) Védelmi rendeltetésű erdő (Ev): az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvényben meghatározott erdőterület. Védelmi erdőben –a honvédelmi rendeltetésű erdőben a honvédelmi és katonai építmények kivételével - épületet elhelyezni nem lehet.

(3) Gazdasági erdő (Eg): az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvényben meghatározott erdőterület. Gazdasági rendeltetésű erdőterületen legfeljebb 0,5%-os beépíthetőséggel az erdő rendeltetésének megfelelő építmények helyezhetők el.

(1) A mezőgazdasági terület (M) a növénytermesztés, az állattartás és állattenyésztés és a halászat, továbbá az ezekkel kapcsolatos, a saját termék feldolgozására, tárolására és árusítására szolgáló építmények területe.

(2) Sajátos használat szerint lehet:

(3) Kertes mezőgazdasági területen állattartó épület, trágyatároló nem létesíthető.

(4) Mezőgazdasági szántó és gyep területen állattartó épület és trágyatároló elhelyezhető, amennyiben a lakó és üdülő funkciótól biztosított nagy és közepes haszonállattartó épületnél az 50 m-es védőtávolság, kis haszonállattartó épületnél a 25 m-es védőtávolság. Haszonállattartó építmény és trágyatároló élelmiszertároló, feldolgozó, forgalmazó létesítménytől, óvoda, iskola, egészségügyi intézmény, gyógyszertár telekhatárától számított 50 m-en belül nem építhető.

(1) Az OTÉK 29. § (1) bekezdésében meghatározott rendeltetésű épület helyezhető el.

(2) Épület 6000 m2-t meghaladó területnagyságú telken helyezhető el a következő előírások betartása mellett:

(3) Az övezet előírásait a VIII. TÁBLÁZAT tartalmazza.

(4) VIII. TÁBLÁZAT: Övezet jele: Má-I; Beépítési mód: SZ (Szabadon álló); A kialakítandó telek legkisebb területe (m2): 6000; A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%): 3; Max. épület magasság (m): 5,0; Közmű ellátás mértéke: hiányos.

(1) Tájképi, ökológiai szempontból értékes, vízvédelmi szempontból érzékeny, jellemzően gyep művelési ágú mezőgazdasági területek tartoznak az övezetbe.

(2) Nem folytatható olyan tevékenység, illetve nem helyezhető el olyan építmény, ami a jelenlegi állapotot rontja, a meglévő növényállományt, ökoszisztémákat és egyéb természeti képződményeket veszélyezteti. A kialakult tájhasználatot megváltoztatni kizárólag a hagyományos, természetkímélő tájhasználathoz közelítés érdekében szabad.

(3) Kizárólag a gyepterületek fenntartását szolgáló gazdasági épületek, építmények (pl.: karám, szénatároló szín, esőbeálló) helyezhetők el a természetvédelmi hatóság meghatározott feltételeivel.

(4) A gyepterületek, ligetek, facsoportok megtartandók, további fásítás kizárólag az adott termőhely adottságainak megfelelő honos fafajokkal történhet.

(5) Extenzív jellegű, természet-, illetve környezetkímélő gazdálkodás folytatható.

(6) Kerítés csak fa anyagból létesíthető.

(7) Az övezet előírásait a IX. TÁBLÁZAT tartalmazza.

(8) IX. TÁBLÁZAT: Övezet jele: Má-E; Beépítési mód: SZ (Szabadon álló); A kialakítandó telek legkisebb területe (m2): 6000; A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%): 3 (csak gazdasági épület); Max. épület magasság (m): 5,0; Közmű ellátás mértéke: hiányos.

(1) Az övezetbe azok a mezőgazdasági területek tartoznak, ahol jellemzően kertgazdálkodást, valamint zöldség-, gyümölcstermesztést folytatnak. Az övezetbe azok a területek tartoznak, melyek az ingatlan-nyilvántartás szerint zártkertek, illetve ilyen céllal lettek parcellázva.

(2) Az övezetben a telkek beépítése az OTÉK szabályozása szerint történhet, az alábbi kiegészítéssel. Épületet elhelyezni csak 10 m telekszélesség fölött lehet. 12 m telekszélesség fölött szabadon állóan (legalább 3,0 m oldalkertekkel), az alatt oldalhatáron állóan, de az oldalsó telekhatártól legalább 1,0 m csurgó távolságra lehet. Az oldalkert legalább 3,0 m, az előkert legalább 5,0 m. A megengedett legnagyobb épületmagasság 5,0 m. max. 3 %-os beépítettségével helyezhető el 1 db gazdasági épület.

(3) Mk-1 övezetben lakóház nem építhető, csak kertgazdasági építmények, fóliasátor. A megközelítés magánúttal is lehetséges.

(4) A lakóépület elhelyezése az Mk-2 jelű övezetben (amennyiben a földterület hasznosítása gyümölcsös) 3.000 m2 telekterület fölött lehetséges, úgy, hogy a beépített alapterülete a megengedett 3%-os beépítettség felét nem haladhatja meg. Gazdasági épület nélkül lakóépület nem létesíthető.

(5) Az övezetben 6.000 m2 telekterület alatt, állattartó épületek (kivéve a (4) pont szerinti „tanya” birtokközpontot nem helyezhetők el.

(6) Növénytermesztés célját szolgáló fóliasátor vagy üvegház – a telekhatártól előírt 1,5 m távolság betartásával – bármely földrészleten elhelyezhető. Az üvegház épületmagassága maximum 5,0 m lehet.

(7) Az övezetek előírásait a X. TÁBLÁZAT tartalmazza.

(8) X. TÁBLÁZAT

(1) Birtokközpont kialakításának feltételei:

(2) Birtokközpont „Tanya céljára” történő kialakítása és feltételei:

(1) A vízgazdálkodási terület (V) a folyó- és állóvizek medre és parti sávja, közcélú nyílt csatornák, vízbázis területek. Vízgazdálkodási területen építményt elhelyezni csak a külön jogszabályokban foglaltak szerint lehet.

(2) V - vízgazdálkodási terület övezetei: - V-1 Folyó, patak, csatorna, árok övezete V-2 Árvédelmi töltés övezete

(1) A vízgazdálkodási terület (V) a folyó- és állóvizek medre és parti sávja, közcélú nyílt csatornák, vízbázis területek. Vízgazdálkodási területen építményt elhelyezni csak a külön jogszabályokban foglaltak szerint lehet.

(2) V - vízgazdálkodási terület övezetei: - V-1 Folyó, patak, csatorna, árok övezete V-2 Árvédelmi töltés övezete

Rendelkezéseit folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

Ez a rendelet 2022. január 15-én lép hatályba.