Ormosbánya Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. §

Az önkormányzat képviselő-testülete és szervei vonatkozásában az Mötv.-ben és más jogszabályokban meghatározott feladat- és hatásköri, szervezeti és működési szabályokat a jelen szervezeti és működési szabályzatban (a továbbiakban: SZMSZ) foglaltak figyelembevételével kell alkalmazni.

2. §

1. E rendelet hatálya kiterjed az önkormányzat képviselő-testületére és annak szerveire.

2. A képviselő-testület szervei:
   1. A polgármester
   2. A képviselő-testület e rendeletben meghatározott bizottságai
   3. A közös önkormányzati hivatal
   4. A jegyző
   5. A társulás
      

Az önkormányzat

3. §

1. Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Ormosbánya Községi Önkormányzat (a továbbiakban: önkormányzat)
2. Az önkormányzat címe és székhelye: 3743 Ormosbánya Petőfi tér 1. sz.

Az önkormányzat hivatalának megnevezése: Ormosbányai Közös Önkormányzati Hivatal (továbbiakban: Közös Hivatal

4. §

1. Az önkormányzat jelképei: a címer és a zászló.
2. Az önkormányzat képviselő-testülete (a továbbiakban: képviselő-testület) a címerének és zászlajának leírására, valamint az azok használatának rendjére vonatkozó szabályokat önkormányzati rendeletben állapítja meg.
   

5. §

A helyi önkormányzati kitüntetések és elismerő címek alapítására és adományozására vonatkozó szabályokat önkormányzati rendelet tartalmazza.

6. §

1.  A képviselő-testület és szervei által használt hivatalos kör alakú pecsét közepén a Magyarország címere van, a köríven pedig a következő felirat olvasható:

Ormosbánya Községi Önkormányzat Polgármestere

Ormosbánya Községi Önkormányzat Jegyzője

Ormosbánya Községi Önkormányzat

Ormosbányai Közös Önkormányzati Hivatal

2. Az önkormányzat pecsétjét kell használni különösen:
   1. a képviselő-testület ülésén készített jegyzőkönyveken hitelesítésre,
   2. a képviselő-testület által adományozott oklevelekben,
   3. az önkormányzat nemzetközi kapcsolatait tükröző dokumentumokon.
      

II. Fejezet

AZ ÖNKORMÁNYZAT FELADAT- ÉS HATÁSKÖREI ÉS AZOK GYAKORLÁSA

Az önkormányzat által ellátott feladat- és hatáskörök

7. §

1. Az önkormányzati feladatok ellátása mellett – az Mötv. Szabályai szerint – önként vállalhatja további feladat- és hatáskörök ellátását.

2. Az önkormányzat kötelező feladat- és hatáskörein túl biztosítja:

1. Munkahelyi és vendégétkeztetés

3.  Új feladat felvállalása előtt előkészítő eljárást kell lefolytatni, amelynek során meg kell vizsgálni a feladat ellátásának anyagi, személyi és technikai feltételeit. Az eljárás során a képviselő-testület illetékes bizottságait véleményezési jogkör illeti meg. Az előkészítő eljárást a képviselő-testület döntésétől függően a polgármester, vagy az erre felkért bizottság folytatja le.

4. Az előkészítő eljárás eredményét összegező előterjesztés csak akkor terjeszthető a képviselő-testület elé, ha az tartalmazza a feladat felvállalásával elérendő célokat és a (3) bekezdésben említett feltételeket.

5. Az önként vállalt feladatokról általában az éves költségvetésben – a fedezet biztosításával egyidejűleg – kell dönteni.

6. A közfeladat önkéntes vállalásához, illetve ellátásának megszüntetéséhez a képviselő-testület minősített többséggel hozott döntése szükséges.

7. Az önkormányzat tevékenységének kormányzati funkció szerinti felsorolását a 4. függelék tartalmazza.
   

Az önkormányzati feladat- és hatáskörök átruházása

8. §

(1) A képviselő-testület át nem ruházható hatásköreit az Mötv. 42. §-a tartalmazza.

(2) A képviselő-testület hatáskörét az alábbi tárgykörökben a polgármesterre ruházza át:

a) Közterület-használat engedélyezése (14/1999.(VI.01.) önkormányzati rendelet)

b) Települési támogatás keretén belül temetési támogatás nyújtása (3/2015.(II.26.) önkormányzati rendelet 12.§-13.§) c) Köztemetés megállapítása (3/2015.(II.26.) önkormányzati rendelet 16.§ )

(3) A képviselő-testület hatáskörét az Idősek Klubja intézményvezetőjére ruházza át:

a) Házi segítségnyújtás megállapítása (3/2015.(II.26.) önkormányzati rendelet 18.§ )

b) Szociális étkeztetés megállapítása esetén (3/2015.(II.26.) önkormányzati rendelet 17.§ )

c) Idősek Klubja nappali ellátás megállapítása esetén (3/2015.(II.26.) önkormányzati rendelet 19.§ )

(4) A képviselő-testület hatáskörét a Szociális és Egészségügyi Bizottságra ruházza át:

a) Lakhatási támogatás kérelem elbírálása (3/2015.(II.26.) önkormányzati rendelet 9.§)

b) Rendkívüli települési támogatás kérelem elbírálása (3/2015.(II.26.) önkormányzati rendelet 10.§ )

c) Szociális célú tüzelőanyag vásárlás kérelem elbírálása (3/2015.(II.26.) önkormányzati rendelet 15.§)

9. §

1. Az átruházott hatáskörben eljáró minden évben egy alkalommal képviselő-testületi ülésen köteles beszámolni az átruházott hatáskörben hozott döntéseiről.

2. Hatáskört átruházni csak rendelettel lehet.
   

10. §

A képviselő-testület feladat- és hatáskörét érintő törvényi változásokról és az átruházhatóság törvényi feltételeiről a jegyző a képviselő-testületet írásban, vagy szóbeli előterjesztés formájában tájékoztatja.

III. Fejezet

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MŰKÖDÉSE

Általános szabályok és a képviselő-testületi ülés összehívása

11. §

1. A képviselő-testület tagjainak száma: 7 fő.
2. A képviselő-testület tagjainak névsorát az 1. függelék tartalmazza.
   

12. §

1. A képviselő-testület alakuló, munkaterv szerinti (rendes), rendkívüli és ünnepi ülést, valamint közmeghallgatást tart.

2. A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább 10 rendes ülést tart.

3. A képviselő-testület alakuló és rendes ülését  - mely a munkatervben előre tervezett -  a polgármester hívja össze és vezeti.

4. A képviselő-testület az Mötv 54. §-ának megfelelően – tárgy megjelölése nélkül – közmeghallgatást tart.

5. A közmeghallgatáson elhangzott kérdésekre lehetőleg azonnal kell válaszolni. A megválaszolatlanul maradó kérdést, kezdeményezést, javaslatot a tárgy szerint illetékes bizottság, vagy a jegyző a képviselő-testület által meghatározott határidőig megvizsgálja, annak eredményéről a következő ülésen tájékoztatást ad és a kérdés felvetőjét tájékoztatja.

6. A közmeghallgatáson elhangzott, nem a képviselő-testületet és szerveit érintő feladat- és hatáskörökbe tartozó kérdéseket, észrevételeket haladéktalanul továbbítani kell a hatáskörrel rendelkező illetékes szervhez.

7. A polgármester, az alpolgármester, a képviselő-testület tagjai a település lakosságának széles körét érintő ügyekben lakossági fórumot tarthatnak. A lakossági fórumok szervezéséről a képviselő-testület esetenként dönt.

8. A lakosságot a lakossági fórum és a közmeghallgatás helyéről és időpontjáról annak megtartása előtt legalább 5 nappal korábban értesíteni kell. A meghívót a Közös Hivatal hirdetőtábláján ki kell függeszteni és az önkormányzat honlapján meg kell jelentetni.

9. A fórumot a polgármester, az alpolgármester, vagy az önkormányzati képviselő vezeti. A fórumról az elhangzott vélemények, állásfoglalások lényegét tartalmazó feljegyzés készül. Elkészítéséről a jegyző a Közös Hivatal erre kijelölt köztisztviselője útján gondoskodik.
   

13. §

1. A határidőhöz kötött, illetve fontos és halaszthatatlan napirend megtárgyalására rendkívüli képviselő-testületi ülés hívható össze, melyet  - az Mötv. 44. §-ban meghatározottakon túl – indítványozhat :

1. A polgármester
2. Nemzetiségi ügyekben a roma nemzetiségi önkormányzat képviselője

2. A képviselő-testület rendkívüli ülését a polgármester az ok felmerülésétől, vagy a kezdeményezéstől számított 15 napon belül hívja össze.

3. A rendkívüli ülés összehívását kezdeményező indítványt, a napirendi pontként javasolt előterjesztéssel együtt a polgármesterhez kell benyújtani. Az indítványban meg kell jelölni a rendkívüli ülés összehívásának indokát.

4. A sürgősségi előterjesztések és a rendkívüli ülés napirendjére kerülő előterjesztés tárgyalásának – ha jogszabály másként nem rendelkezik – nem feltétele az előzetes bizottsági vélemény beszerzése.

Meghívó

14. §

1. A képviselő-testületi ülést mindig a hónap utolsó szerdájára kell összehívni.

2. Az ülést a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester hívja össze az önkormányzat székhelyére.

3. A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg egyidejű tartós akadályoztatásuk esetében a képviselő-testület ülését a Pénzügyi Jogi és Ügyrendi Bizottság elnöke hívja össze és vezeti.

4. Amennyiben a tárgyalandó napirend, vagy egyéb körülmény indokolja a képviselő-testület ülése a székhelyén kívül máshol is összehívható.

5. A képviselő-testület ülésére szóló meghívónak tartalmaznia kell:

1. Az ülés helyét és időpontját
2. A javasolt napirendi pontokat
3. A napirendek előterjesztőit
4. A napirendekhez kapcsolódó véleményezőket
5. Az ülés minősítését ( alakuló, rendes, rendkívüli, ünnepi)

6. A képviselő-testület tagjain kívül minden nyilvános ülésre meghívja:

az ülés anyagának megküldésével, tanácskozási joggal:

1. a jegyzőt,
2. a bizottságok külső tagjait,
3. a nemzetiségi önkormányzat elnökét

a meghívó és a vonatkozó előterjesztés megküldésével:

1. a napirendi pontok előterjesztőit 
2. az önkormányzati intézmények vezetőit
3. a civil szervezetek képviselőit a szervezetet érintő ügyben
4. akit a polgármester szükségesnek tart.

7. A képviselő-testület ülésére meg lehet hívni:

1. az illetékes országgyűlési képviselőt tanácskozási joggal;
2. a lakossági szervezetek képviselőit

8. A képviselő-testület zárt üléseire a képviselő-testület tagjain kívül meg kell hívni:

1. a jegyzőt,
2. a nemzetiségi önkormányzat elnökét.

9. A meghívóban szereplő tárgysorozat az alábbi sorrendben kerül rögzítésre:

3. rendelet-tervezetek, költségvetési-, zárszámadási előterjesztések,
4. gazdasági, vagyoni ügyek,
5. választási, kinevezési ügyek,
6. a polgármester, jegyző, bizottsági elnökök munkatervben rögzített előterjesztései,
7. interpellációk, közérdekű bejelentések,
8. testületi hatáskörbe tartozó egyedi ügyek.
   

15. §

1. Az képviselő-testületi ülés meghívóját, illetve az egyes napirendi pontokhoz kapcsolódó előterjesztéseket a képviselőknek, a tanácskozási joggal meghívottaknak és a részvételi joggal jelenlévőknek olyan időpontban kell megküldeni, hogy azok azt az ülés előtt legalább 5 nappal megkapják.

2. A rendkívüli ülésre szóló meghívót – lehetőség szerint az előterjesztéssel együtt – pedig az     

      ülés előtt legalább 2 nappal előbb ki kell kézbesíteni. Rendkívül sürgős esetben lehetőség   

      van a képviselő-testület ülésének személyesen vagy telefonon történő összehívására

3. A képviselő-testület üléseinek időpontjáról a nyilvánosságot értesíteni kell a település honlapján, illetve a Közös Hivatal hirdetőtábláján. A tájékoztatásnak tartalmaznia kell a testületi ülések időpontját, helyét és napirendjét, valamint azt, hogy a napirendek anyagát hol lehet megtekinteni a Közös Hivatalban.

4. A lakosság tájékoztatása a jegyző feladata.
   

Munkaterv

16. §

1. A képviselő-testület működésének alapja a munkaterv, amelyet a testület félévenként hagy jóvá.

2. A munkaterv tervezetét – a polgármester irányításával – a jegyző állítja össze, és a polgármester terjeszti jóváhagyás végett a testület elé.

3. A munkaterv összeállításához javaslatot kell kérni:

1. valamennyi képviselő-testületi tagtól,
2. a bizottságok nem képviselő-testületi tagjaitól,
3. a jegyzőtől,
4. intézményvezetőktől.

4. A munkatervi javaslatokat a munkaterv megtárgyalását megelőzően 2 nappal korábban a polgármesterhez kell benyújtani.

5. A munkatervnek tartalmaznia kell:

1. az ülésnapok időpontját,
2. a napirendi pontok tárgyát, címét, előterjesztőjét és az előkészítésért felelős nevét,
3. a közmeghallgatás időpontját.

6. A munkaterv elfogadásáról a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel határoz.

7. A munkaterv féléves tervezetét tárgyévet megelőző év december 31 napjáig, illetve tárgyév június 30. napjáig a polgármester terjeszti elő.

8. A képviselő-testület által elfogadott munkatervet írásban meg kell küldeni:

1. az önkormányzati képviselőknek;
2. a bizottság(ok) nem képviselő tagjainak;
3. a munkatervbe felvett napirendi pont előterjesztőjének.
   

                                                                         17.§

A jóváhagyott ciklusprogramot és a munkatervet közzé kell tenni az önkormányzat honlapján és az önkormányzat hirdetőtábláján.

A képviselő-testület ülésével és

annak vezetésével kapcsolatos általános szabályok

18. §

1. A képviselő-testület ülését a polgármester vezeti akadályoztatása esetén e rendelet 14.§ (2), vagy (3) bekezdése szerint kell eljárni.

2. A polgármester a testületi-ülés vezetése során:

1. megnyitja, illetve berekeszti az ülést;
2. az ülés megnyitásakor a polgármester tájékoztatja a testületet a távollevő képviselőkről és közli a távollét bejelentett indokát
3. megállapítja, hogy a képviselő-testület ülésének összehívására az SZMSZ szabályainak megfelelően került sor;
4. megállapítja az ülés határozatképességét és az ülés időtartama alatt folyamatosan figyelemmel kíséri azt;
5. előterjeszti az ülés napirendjét;
6. tájékoztatás ad a két ülés közötti eseményekről,
7. beszámol a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról,
8. az esetleges sürgősségi indítványról tájékoztatást ad,
9. a hosszúra nyúlt vita lezárása érdekében indítványozza a hozzászólások időtartamának korlátozását,
10. vagy lezárja a vitát, vagy tárgyalási szünetet rendel el a tanácskozás folytatását akadályozó körülmény felmerülésekor.

3. Határozatképtelenség vagy az ülés megszakadása esetén a testületet 15 napon belüli időpontra újból össze kell hívni.

4. A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyet foglalhatják el. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester rendreutasítja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén pedig az érintettet a terem elhagyására is kötelezheti.

5. A polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, azokkal vitába szállni nem lehet.
   

Napirend előtti témák és a napirend

19. §

1. Határozatképesség esetén a polgármester javaslatot tesz az ülés napirendjére, de bármely képviselő és a jegyző is jogosult a meghívóban feltüntetett napirendek vonatkozásában javaslattal élni.

2. Az utolsó napirendi pont tárgyalását követően a képviselő-testület a lejárt határidejű testületi határozatok végrehajtásáról a polgármester által kap tájékoztatást. A polgármester szükség szerint kiegészítheti az előző soros testületi ülés óta tett fontosabb intézkedéseiről és a beszámolási időszak legfontosabb eseményeiről szóló tájékoztatóját, valamint a témakörökhöz kapcsolódóan a képviselők részére biztosítja a hozzászólás lehetőségét.

3. A képviselő-testület az ülés napirendjéről vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.

4. A polgármester vagy a képviselő, illetve a jegyző javasolhatja bármelyik napirendi pont tárgyalásának elnapolását, illetve kezdeményezheti több napirend összevontan történő tárgyalását.
   

Az előterjesztés

20. §

1. Előterjesztésnek minősül a munkatervbe felvett, valamint a képviselő-testület, annak bizottsága, illetve a polgármester, valamint a jegyző által előzetesen javasolt rendelet- és határozattervezet, beszámoló és tájékoztató.

2. A testületi ülésre az előterjesztés – fő szabályként -  írásban kerül benyújtásra.

3. A képviselő-testület elé kerülő előterjesztés két részből áll:

Első rész:

1. az előterjesztés címének, tárgyának pontos meghatározása,
2. utalás arra, hogy a téma szerepelt-e már korábban a testület előtt, és ha igen, milyen döntés született, és azt milyen eredménnyel hajtották végre,
3. lehetőségek, szükségszerűségek és következmények bemutatása,
4. különböző megoldási lehetőségek és azok pénzügyi hatásainak, illetve ezeket alátámasztó gazdasági számítások bemutatása,
5. tárgykört rendező jogszabályok rövid ismertetése
6. az előzetes hatásvizsgálat eredményéről szóló tájékoztatást
7. társadalmi egyeztetés eredményét
8. rendelettervezet indoklását

Második rész:

1. egyértelműen megfogalmazott határozati javaslat (az esetleges alternatív javaslatok megfelelő elkülönítésével),
2. indítvány az esetleges korábbi testületi határozat hatályban tartására (megerősítésére), vagy hatályon kívül helyezésére,
3. a végrehajtásért felelős szerv vagy személy megnevezése,
4. végrehajtási határidő(k) megjelölése (meghatározott időpont / azonnal / folyamatos).

4. Az egyedi ügyekre vonatkozó előterjesztések a tényállás lényeges elemeit és a határozati javaslatot tartalmazzák.

5. Hatósági ügyekben a határozati javaslatot és az indokolást tartalmazó előterjesztést az ügyfél részére történő kiadásra alkalmas formában kell előkészíteni és előterjeszteni.

6. Az előterjesztések előkészítése során be kell tartani a következőket:

1. az előterjesztés elkészítéséért, az érdekeltekkel való lebonyolításért az előterjesztő a felelős
2. több szervezeti egységet érintő előterjesztés előkészítése során egyeztetést kell lefolytatni.

7. Előterjesztést tehetnek:

1. a polgármester,
2. az alpolgármester,
3. a bizottságok elnökei,
4. települési képviselő
5. a jegyző,
6. valamint a képviselő-testület által felkért szervek, szervezetek vezetői.

8. A képviselő-testületi ülésre az előterjesztés a (9) bekezdésben foglalt kivétellel írásban kell benyújtani. Az írásbeli előterjesztést legkésőbb a képviselő-testület ülését megelőző 8. napon kell a jegyzőhöz eljuttatni, aki jogszerűségi észrevételt tesz, és gondoskodik valamennyi anyag postázásáról. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és a határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását

9. Szóbeli előterjesztést kivételesen, a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel hozott döntése alapján lehet felvenni a napirendek közé. A határozati javaslatot akkor is írásban kell benyújtani, ha az előterjesztésre szóban került sor.

10. Az előterjesztések valamennyi típusa csak az érintett bizottság(ok) véleményének, valamint a jegyző jogszerűségi észrevételeinek ismeretében tűzhető napirendre.
    

Ügyrendi kérdés

21. §

1. Ügyrendi javaslat a képviselő-testület ülésének vezetésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi pont tartalmát érdemben nem érintő, döntést igénylő eljárási kérdésre vonatkozó javaslat.

2. Ügyrendi kérdésben bármelyik képviselő bármikor szót kérhet. Az ügyrendi javaslatok felett a képviselő-testület vita nélkül határoz.

3. A képviselő ügyrendi hozzászólás keretében tett azon indítványát, mely a vita lezárását és a határozati javaslat illetve a módosító határozati javaslatok azonnali szavazásra bocsátását javasolja - a polgármester szavazásra bocsátja.

4. Az ügyrendi kérdésben szót kérő képviselőnek a polgármester felhívására meg kell jelölnie a rendelet azon szabályát, amelyre hivatkozik. Amennyiben a polgármester megállapítja, hogy a hozzászólás nem ügyrendi kérdésben történik, a képviselőtől megvonja a szót. Ez esetben sincs vitának helye.
   

A sürgősségi indítvány

22. §

1. A képviselő-testület a sürgősségi indítvány elfogadásáról, annak azonnali megtárgyalásáról, vagy elvetéséről egyszerű szótöbbséggel, soron kívül dönt.

2. A sürgősségi indítvány benyújtásának a feltételei:

Sürgősségi indítvány – a sürgősség tényének rövid indokolásával – legkésőbb az képviselő-testületi ülést megelőző nap 12 óráig írásban nyújtható be a polgármesternél.

3. Sürgősségi indítványt nyújthatnak be:

1. a polgármester,
2. az alpolgármester,
3. a témakör szerint illetékes bizottság(ok) elnöke(i),
4. a képviselő-testület tagja,
5. a jegyző
6. a nemzetiségi önkormányzat elnöke, vagy tagja

4. Ha a polgármester vagy valamely sürgősségi indítvány előterjesztésére jogosult ellenzi az azonnali tárgyalást, akkor a sürgősség kérdését vitára kell bocsátani. A polgármester ismerteti az indítványt, majd alkalmat ad az indítványozónak a sürgősség tényének rövid indokolására;

5. Amennyiben a képviselő-testület nem fogadja el a sürgősségi tárgyalásra irányuló javaslatot, úgy az indítványt egyszerű napirendi javaslatként kell kezelni, s a napirendek meghatározásakor kell állást foglalni arról, hányadik napirendként tárgyalják azt.

6. Sürgősségi indítvány esetében is megfelelően alkalmazni kell a 20.§ (2)-(7) bekezdéseiben foglaltakat.
   

Interpelláció

23. §

1. A képviselő a testületi ülésen - a fő napirendi pontok lezárása után - a
   1. polgármestertől
   2. alpolgármestertől,
   3. az önkormányzat bizottságainak elnökeitől,
   4. jegyzőtől

önkormányzati ügyekben maximum 2 perc időtartamban felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen vagy legkésőbb 3 napon belül írásban érdemi választ kell adni.

2. Interpellálni szóban és írásban lehet. Az interpelláció szándékát az ülés kezdetét 1 nappal megelőzően a polgármesternél kell írásban bejelenteni. Az írásos interpellációt, valamint a szóban előterjeszteni kívánt interpelláció rövid, lényegét tartalmazó írásos vázlatát a szándék bejelentésével egyidejűleg kell a polgármesterhez eljuttatni. A szóban előterjesztett interpelláció, írásba foglalásáról és a képviselő általi aláírásáról a jegyző gondoskodik. Az írásban illetve szóban előterjesztett interpelláció képviselő által előterjesztett példányát a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

3. Az írásbeli bejelentésnek tartalmaznia kell:
   1. az interpelláló nevét
   2. az interpelláció tárgyát és címzettjét
   3. annak feltüntetését, hogy az interpellációt szóban is elő kívánja-e adni.

4. Az interpellációra adott válasz elfogadásáról az interpelláló képviselő legfeljebb 2 percben fejtheti ki véleményét. Amennyiben a képviselő nem fogadja el a választ, úgy a testület vita nélkül dönt a válasz elfogadásáról. Ha a választ a testület sem fogadja el, akkor az interpelláció kivizsgálásával megbízza a polgármestert, vagy a tárgy szerint illetékes bizottságot. Az interpelláló képviselőt be kell vonni a vizsgálatba. A vizsgálatot 5 napon belül le kell folytatni. Az interpellációval kapcsolatos döntésre a vizsgálat befejezését követő soros testületi ülésen kerül sor.

5. A lefolytatott vizsgálat eredményéről készült előterjesztést és a határozati javaslatot a megbízott szerv vezetője terjeszti elő a testületi ülésre, melyről a képviselő-testület vita nélkül dönt.
   

Hozzászólások és a vita

24. §

1. A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, - vagy az egyes napirendi pontok összevonását is javasolhatja, - melynek során az előterjesztő a napirendhez a vita előtt szóban kiegészítést tehet.

2. A bizottságok elnökei ismertetik a bizottságuk álláspontjait, valamint a bizottsági tagok kérésére a bizottsági tagok külön véleményét és annak indokolását.

3. A képviselők és a tanácskozási joggal megjelentek a napirendhez való hozzászólási szándékukat az ülés elnökének jelzik. A képviselői felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor.

4. Azt a felszólalót, aki eltér a napirendi pont tárgyától, a polgármester felszólíthatja, hogy térjen a tárgyra, kétszeri felszólítás után megvonhatja tőle a szót. Akitől a szót megvonták, ugyanabban az ügyben nem szólalhat fel újra.

5. A nyilvános képviselő-testületi ülésen megjelent állampolgároknak a polgármester kérdést, hozzászólást engedélyezhet egy-egy napirendi ponthoz. A hozzászólás időtartama két perc lehet. Az adott ügyhöz ismételt hozzászólást a polgármester engedélyezhet, legfeljebb két perc időtartamban. A polgármester további megszólalási lehetőséget csak indokolt esetben engedélyezhet.

6. A polgármester lehetőséget adhat arra, hogy a vitában érintett részvevő személyek – személyes érintettség címén – két perc időtartamban megjegyzést tehessenek.

7. A tárgyalt napirendi pontot érintően bármikor szót kérhetnek és ügyrendi észrevételt, javaslatot tehetnek a képviselő-testület tagjai és a jegyző.

8. A vita lezárása után a szavazás előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.
   

Döntéshozatal

A szavazás rendje

25. §

1. A képviselő-testület döntéseit (határozat, rendelet) általában egyszerű többséggel nyílt szavazással hozza. Titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani, illetve zárt ülést tarthat. A polgármester nyomatékosan felhívja a figyelmet a tárgyalt ügy bizalmas kezelésére és az azzal kapcsolatos titoktartási kötelezettségre.

2. Amennyiben a képviselő az Mötv. 49. § (2) bekezdésében foglaltak szerint szermélyes érintettségét nem jelenti be tiszteletdíja, vagy annak egy része megvonásra kerül a döntés súlyától függően, melynek mértékéről a képviselő - testület minősített többséggel dönt.

3. A szavazatok összeszámlálásáról a polgármester gondoskodik. Ha az eredmény megállapításával kapcsolatban kétség merül fel, a szavazást meg kell ismételtetni.

4. Eredménytelen szavazás esetén az előterjesztő az előterjesztést szükségképpen átdolgozza, kiegészíti és a képviselő-testület a soron következő ülésén azt újból megtárgyalja.

5. A titkos szavazást a Pénzügyi Jogi és Ügyrendi Bizottság, mint Szavazatszedő Bizottság bonyolítja le.

6. A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon, urna igénybevételével történik.

7. A Szavazatszedő Bizottság összeszámolja a szavazatokat és megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok számát, arányát.

8. A titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül, amely tartalmazza:

1. a szavazás helyét és napját, a szavazás kezdetét és végét,
2. a Szavazatszedő Bizottság tagjainak nevét és tisztségét,
3. a szavazás során felmerült körülményeket,
4. a szavazás eredményét,
5. a jegyzőkönyvvezető nevét,
6. a bizottság tagjainak és a jegyzőkönyvvezetőnek az aláírását.

9. A szavazás eredményét a bizottság elnöke ismerteti a képviselő-testülettel.

10. A titkos szavazásnál szavazategyenlőség esetén a szavazás megismétléséről, illetve elhalasztásáról – annak konkrét idejének megjelölésével – azonnal dönteni kell. A szavazás újabb szavazategyenlőség esetén azonnal megismételhető.
    

26.§

1. Név szerinti szavazást kell elrendelni, ha azt törvény írja elő, illetve bármelyik képviselő javaslatára.

2. Ügyrendi kérdésben névszerinti szavazást tartani nem lehet.

3. A névszerinti szavazás esetén a jegyző ABC sorrendben felolvassa a képviselők nevét, s a jelenlevők nevük felolvasásakor "igen"-nel, "nem"-mel vagy "tartózkodom"-mal szavaznak.

4. A szavazás eredményét a polgármester hirdeti ki.

5. A névszerinti szavazásról mindig kötelező jegyzőkönyvet készíteni. A külön hitelesített névsort a jegyzőkönyv mellé kell csatolni.

A határozat és az alakszerű határozat nélküli döntés

27. §

1. A határozat rövid neve:  „…önk.hat.”

2. A határozatot naptári évenként eggyel kezdődően folyamatosan kell számozni.

3. A testületi határozatokról a Közös Hivatal nyilvántartást vezet.

4. A határozatokat az ülést követő 2 napon belül el kell küldeni a végrehajtásért felelős személyeknek és szerveknek.

5. A képviselő-testület tagjai a határozatokat a legközelebbi képviselő-testületi ülés anyagával kapják meg.

6. A határozatok végrehajtásával kapcsolatos előterjesztéseket, jelentéseket a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé.

7. A képviselő-testület az alábbi kérdésekben a szavazati arányok rögzítésével, alakszerű határozat nélkül dönt:

1. napirend elfogadásáról,
2. lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló jelentés elfogadásáról, amennyiben újabb határidő vagy feladat nem kerül megállapításra,
3. a polgármester és az alpolgármester előző soros testületi ülés óta tett fontosabb intézkedéseiről, eseményeiről szóló beszámoló elfogadásáról,
4. a polgármester és a bizottságok átruházott hatáskörben hozott döntéseinek jóváhagyásáról,
5. interpellációra adott válasz elfogadásáról, tudomásul vételéről,
6. tájékoztatók elfogadásáról, tudomásul vételéről
   

A jegyzőkönyv

28. §

1. A képviselő-testület üléséről a résztvevő jegyzőkönyvvezető közreműködésével jegyzőkönyvet, valamint kép- és hangfelvételt kell készíteni.

2. A kép- és hanganyag zárt ülésen keletkezett része a továbbiakban nem használható fel, a Közös Hivatalból nem lehet kiadni.

3. A kép- és hanganyag megőrzéséről a Közös Hivatalban kell gondoskodni, az nem selejtezhető.

4. A kép- és hanganyagot a Közös Hivatalon belül zároltan kell kezelni és gondoskodni kell annak őrzéséről.
   

5. A jegyzőkönyv – az Mötv. 52. § (1) bekezdésében meghatározottakon túl – tartalmazza:

1. az ülés minősítését
2. a napirend előttii felszólalásokat és azok lényegét
3. az elhangzott bejelentéseket, interpellációkat és kérdéseket, valamint az azokkal kapcsolatos válaszokat
4. a polgármester ülésvezetésével összefüggő intézkedéseit, a képviselő-testület ülésén történt fontosabb eseményeket,
5. külön indítványra az elhangzott bizottsági kisebbségi véleményt,
6. az ülés bezárásának időpontját.

6. A jegyzőkönyv mellékletei:
   1. a meghívó
   2. a jelenléti ív
   3. az előterjesztések és azok mellékletei
   4. az írásban benyújtott hozzászólás
   5. titkos szavazás esetén az eredményt megállapító jegyzőkönyv.

7. A nyilvános testületi ülésről készült jegyzőkönyv egy eredeti példányát évente be kell köttetni, és a Közös Hivatalban kell megőrizni.

8. A testületi és a bizottsági ülésekről jelenléti ívet kell vezetni, melyet a jelenlevő tagok aláírnak. A jelenléti íven a hiányzó képviselő és a bizottsági tag neve mellett fel kell tüntetni távollétének okát, illetve annak igazolt, vagy igazolatlan voltát. A hiányzást a polgármester, illetve a bizottság elnöke igazolja.
   

IV. Fejezet

AZ ÖNKORMÁNYZATI RENDELETALKOTÁS

A rendeletalkotással kapcsolatos általános szabályok

29. §

1. Rendelet alkotását, módosítását, hatályon kívül helyezését kezdeményezheti:
   1. a polgármester,
   2. az alpolgármester,
   3. a bizottságok,
   4. a képviselő,
   5. a jegyző
   6. nemzetiségi önkormányzat testülete.

2. A rendelet tervezet előkészítése és képviselő-testületi elfogadása az alábbiak szerint történik:
   1. a képviselő-testület – a lakosság szélesebb körét érintő rendeletek előkészítésénél – elveket, szempontokat állapíthat meg;
   2. a rendelet tervezetet a Közös Hivatal tárgy szerint érintett munkatársa készíti el. A tervezet előkészítésével a tárgy szerint illetékes önkormányzati bizottság is megbízható;
   3. a Közös Hivatal akkor is köteles részt venni az előkészítésben, ha a tervezetet bizottság készíti el.

4. minden rendelet-tervezet előkészítése során ki kell kérni a jegyző törvényességi véleményét
5. a tervezetet megvitatás céljából a jogi feladatokkal foglalkozó bizottság elé kell terjeszteni, amely azt – a tárgy szerint érintett más bizottsággal együttesen tartott ülésén – megvitatja. Erre az ülésre a jegyzőt és szükség szerint más külső szakembereket is meg kell hívni.
6. a jegyző – a polgármester és a bizottságok egyetértése esetén – a rendelet-tervezetet indokolással együtt a képviselő-testület elé terjeszti;
7. a testületet tájékoztatni kell az előkészítés és véleményezés során javasolt, de a tervezetbe be nem épített javaslatokról, utalva a mellőzés indokaira is.

3. A rendelettervezetről való szavazás során először a módosító indítványokról, majd a rendelettervezet egészéről dönt a testület.

4. A rendelet végén minden esetben meg kell határozni hatálybalépésének napját.

5.  A rendelet elfogadását követően annak hiteles szövegét a jegyző szerkeszti. Az elfogadott rendeleteket az önkormányzat honlapján és a Közös Hivatal hirdetőtábláján kell kifüggesztéssel kihirdetni. A rendelet a kifüggesztéssel válik kihirdetetté.

6. A rendeletekről a Közös Hivatal nyilvántartást vezet, amely tartalmazza:

1. a rendelet számát és tárgyát
2. meghozatalának, hatálybalépésének és kihirdetésének időpontját
3. módosító, kiegészítő rendelet számát és annak időpontját

4. hatályon kívül helyező rendelet számát, hatálybalépésének és kihirdetésének időpontját

7. A (12) bekezdésben foglalt kivétellel az önkormányzat rendelet – tervezetet társadalmi egyeztetésre kell bocsátani, melynek keretében az állampolgárok, a nem állami és nem önkormányzati szervek, szervezetek (továbbiakban: véleményezésre jogosultak) a rendelet tervezettel kapcsolatosan véleményt nyilváníthatnak az önkormányzat honlapján ( www.ormosbanya.hu ) a rendelet-tervezet véleményezésére kialakított oldalon megadott elektronikus levélcímen.

8. A vélemény-nyilvánítási eljárás során az a vélemény, amelyik:

1. sérti a közerkölcsöt,
2. nem illeszkedik a rendelet-tervezet tárgyához,
3. név nélkül érkezett

nem vehető figyelembe.

9. A rendelet-tervezetet úgy kell a véleményezésre kialakított önkormányzati elektronikus oldalon közzétenni, hogy a tervezet céljához és hatálybalépéséhez igazodóan a véleményezésre jogosultnak elegendő idő – legalább 3 nap – álljon rendelkezésre a tervezet érdemi megítéléséhez, a vélemény kifejtéséhez.

10. A beérkezett vélemények, a véleményezésre jogosult nevének és e-mail címének kezelése a véleményezett rendelet hatálybalépésétől számított 1 évig történik. Az adatkezelés magában foglalja az említett adatok gyűjtését, tárolását, közzétételét, felhasználását és törlését is, a véleményező adatainak kezeléséhez szükséges hozzájárulást a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvényben foglalt védelem szerint megadottnak kell tekinteni. Erre a tényre a véleményező figyelmét a vélemény- nyilvánítás előtt fel kell hívni.

11. A véleményezésre jogosultak széles körét érintő, illetve nagy érdeklődésre számot tartó rendelet-tervezettel kapcsolatos vélemények megismerése érdekében lakossági fórum is szervezhető.

12. Nem kell társadalmi egyeztetésre bocsátani:

1. az önkormányzati támogatásokról, a költségvetésről, a költségvetés végrehajtásáról szóló önkormányzat rendelet-tervezetet

2. a helyi adókról szóló rendelet-tervezetet,

3. a képviselő-testület és szervei szervezeti és működési szabályit meghatározó, valamint a köztisztviselői jogviszonyban állók munkavégzésével és juttatásaival kapcsolatos önkormányzati rendelet-tervezetet,

4. azt a rendelet-tervezetet, aminek a sürgős elfogadásához kiemelkedő közérdek fűződik.

13. A társadalmi egyeztetésre bocsátásért, annak lefolytatásáért és a beérkezett vélemények feldolgozásáért az önkormányzati rendelet ezzel együtt történő előkészítéséért a jegyző felelős.

14. A jegyző mérlegeli a beérkezett véleményeket és az arról készült összefoglalót a rendelet –tervezettel együtt a képviselő-testület elé terjeszti.
    

V. Fejezet

A TELEPÜLÉSI KÉPVISELŐ

Általános rendelkezések

30. §

1. A képviselő Ormosbánya település egészéért vállalt felelősséggel képviseli választóinak érdekeit.

2. A képviselő döntéseit saját meggyőződése alapján hozza. A képviselői minőségben hozott döntéséért kizárólag jogszabály által meghatározott esetekben vonható felelősségre. Szavazatát megindokolni nem köteles, emiatt semmiféle hátrány nem érheti.

3. A települési képviselőt az Mötv. és jelen szabályzatban rögzített jogok illetik meg, illetőleg kötelezettségek terhelik.

4. A képviselő-testület tagjait, a bizottságok tagjait és elnökeit megillető tiszteletdíjat és természetbeni juttatást önkormányzati rendelet állapítja meg.

5. A képviselő a képviselő-testületi és bizottsági ülésről, a nem képviselő bizottsági tag a bizottsági ülésről való hiányzást 15 napon belül köteles igazolni.
   

6. A képviselő és a nem képviselő bizottsági tag megállapított tiszteletdíját 25 %-al csökkenteni kell két hónap időtartamra, ha a munkaterv szerinti rendes képviselő-testületi ülések, illetve munkaterv szerinti rendes bizottsági ülések közül két ülésen igazolatlanul nem vesz részt.

7. Igazoltnak kell tekinteni a hiányzást, ha a képviselő, illetve a nem képviselő bizottsági tag:

1. a helyi önkormányzat tevékenységével kapcsolatosan az önkormányzat megbízásából és tudtával van távol;

2. betegsége miatt,

3. vagy más, személyes közreműködést igénylő, halasztást nem tűrő ügy intézése miatt ( pl.: hozzátartozó halála, betegsége, munkahelyi továbbképzés stb.) hiányzik.

8. Az (5) ; (7) bekezdésben szabályozott igazolásról képviselő esetén a képviselő-testület, bizottsági tag esetén az érintett bizottság dönt.

9. A képviselő köteles előzetesen bejelenteni a polgármesternek, ha a képviselő-testületi ülésen nem vesz részt. A képviselő egy naptári évben – a soron kívüli ülések kivételével – két alkalommal jelentheti be távolmaradását a testületi ülésről külön igazolás nélkül. Ilyenkor a jelenléti íven "igazoltan távol" bejegyzést kell tenni.

10. A települési képviselő a jogszabályban meghatározottak szerint köteles vagyonnyilatkozatot tenni.

11. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos részletes eljárási szabályokat a hatáskörrel rendelkező bizottság Ügyrendje tartalmazza.

VI. Fejezet

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET BIZOTTSÁGAI

A bizottságok típusai, feladatai, szervezete és működése

31. §

1. A képviselő-testület a következő állandó bizottságokat hozza létre:

1. Pénzügyi Jogi és Ügyrendi Bizottság, létszáma: 3 fő képviselő +1 fő külső tag
2. Szociális és Egészségügyi Bizottság, létszáma:  2 fő képviselő +1 fő külső tag.

2. A bizottság személyi összetételét a 2. függelék tartalmazza.

3. A képviselő egyidejűleg csak egy bizottságnak lehet az elnöke és egy bizottság tagjává választható. E rendelkezés nem zárja ki, hogy a képviselő ideiglenes bizottságnak tagja, vagy elnöke lehessen.

4. A bizottsági üléseken bármely képviselő részt vehet tanácskozási joggal, szavazati joggal azonban csak a bizottság megválasztott tagjai bírnak.
   

5. A bizottság belső működési szabályait – az Mötv. és e rendelet keretei között – maga állapítja meg, melyet az állandó bizottságok esetében az Ügyrend tartalmazza.(1. és 2. melléklet)

6. A Pénzügyi, Jogi és Ügyrendi Bizottság nyilvántartja és ellenőrzi a polgármester és az önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozatait. A vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos részletes eljárási szabályokat a bizottság ügyrendje tartalmazza.

7. A képviselő-testület indokolt esetben, meghatározott feladatok ellátására ideiglenes bizottságot hozhat létre. Az ideiglenes bizottság megbízása feladatának elvégzéséig, illetőleg az erről szóló jelentésnek a képviselő-testület által történő elfogadásáig tart.

8. Az ideiglenes bizottság működésére az állandó bizottságok működésére vonatkozó szabályokat kell értelemszerűen alkalmazni.

9. A bizottságok működésével összefüggő ügyviteli feladatokat a Közös Hivatal látja el.

10. A bizottság üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyre formailag és tartalmilag is a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvére vonatkozó szabályok az irányadóak. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és a jegyzőkönyvvezető írja alá.

11. A bizottság tagja köteles előzetesen bejelenteni a bizottság elnökének, ha a bizottsági ülésen nem vesz részt. A bizottság bármely tagja egy naptári évben két alkalommal külön igazolás nélkül hiányozhat a bizottsági ülésről, ezen eseteket előzetes bejelentése alapján "igazoltan távol" bejegyzéssel kell a jelenléti íven feltüntetni. 

12. A képviselő a képviselő-testületi és bizottsági ülésről, a nem képviselő bizottsági tag a bizottsági ülésről való hiányzást 15 napon belül köteles igazolni.
    

VII. Fejezet

A TISZTSÉGVISELŐK

A polgármester

32. §

(1) A polgármester megbízatását társadalmi megbízatású polgármesterként látja el 2015. szeptember 01. napjától.

(2) A polgármester biztosítja az önkormányzat demokratikus működését, széleskörű nyilvánosságát. Tevékenységével hozzájárul Ormosbánya település fejlődéséhez, elsődleges feladata a település fejlesztése, a közszolgáltatások szervezése, a társadalmi szervezetekkel, a lakosság önszerveződő közösségeivel együttműködve.

(3) A polgármester illetményérről a képviselő-testület az Mötv. rendelkezéseinek megfelelően  alakuló ülésen dönt.     

(4) A polgármester a jogszabályokban és az e rendeletben meghatározott hatáskörein túlmenően:

1. dönt a költségvetési tartalék 10 % százalékig terjedő felhasználásáról;
   

2. ellátja az önkormányzat nemzetközi kapcsolataival összefüggő protokolláris feladatokat;
   

3. nyilatkozatot ad a hírközlő szerveknek;
   
4. gondoskodik a képviselő-testület és szervei, valamint az intézmények munkáját, céljait hitelesen és tárgyilagosan   bemutató, a község érdekének megfelelő propaganda tevékenység kialakításáról;
   
5. irányítja az önkormányzat nemzetközi tevékenységét;
   

(5) A polgármester a Közös Hivatalban minden héten hétfőn 7:00 órától 16:00 óráig fogadónapot tart.

Az alpolgármester

33. §

1. A képviselő-testület egy alpolgármester választ.

2. Az alpolgármester megbízatását társadalmi megbízatásban látja el.

3. Az alpolgármester feladatait a polgármester utasításainak megfelelően látja el.

VIII. Fejezet

A jegyző

34. §

1. A jegyző vezeti a képviselő-testület hivatalát, gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról, évente egy alkalommal tájékoztatja a képviselő-testületet a Közös Hivatal munkájáról.

2. A jegyző jogszabályban meghatározott feladatai mellett:

1. szervezi a Közös Hivatal jogi felvilágosító munkáját,
2. ellátja a Közös Hivatal tevékenységének egyszerűsítésével, korszerűsítésével összefüggő feladatokat,
3. ellátja a képviselő-testület által hozott rendeleteket érintő deregulációs tevékenységet, figyelemmel a jogharmonizációs követelményekre is,
4. véleményt nyilvánít a polgármester, az alpolgármesterek és bizottsági elnökök kérésére jogértelmezési kérdésekben,
5. javaslatot tesz az önkormányzat döntéseinek felülvizsgálatára,
6. köteles olyan szabályzatokat kiadni, folyamatokat kialakítani és működtetni a szervezeten belül, amelyek biztosítják a rendelkezésre álló források szabályszerű, szabályozott, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználását,
7. eleget tesz az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV törvényben rögzített közzétételi kötelezettségnek.

3. A jegyző vagy megbízottja a Közös Hivatalban Ormosbányán minden héten a Hétfőn 8:00 – 12:00 óra között valamint szerdán ügyfélfogadást tart.
   

A Közös Hivatal

35. §

1. A képviselő-testület a hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyek előkészítésére, az önkormányzati ügyek végrehajtására, a működésével kapcsolatos adminisztratív feladatok és a jogszabályokban előírt államigazgatási feladatok ellátására Közös Hivatalt hozott létre.

2. A Közös Hivatal létszámát, belső szervezeti felépítését, működési rendjét, valamint részletes feladat és hatáskörét az Ügyrend részletezi.

3. A Közös Hivatal ügyrendjének tervezetét a polgármester véleményének kikérésével a jegyző készíti el, és terjeszti jóváhagyás végett a képviselő-testület elé.

4. A Közös Hivatal ügyrendjét e rendelet 3. függeléke tartalmazza.

5. A Közös Hivatalt létrehozó képviselő-testület dönt:

1. a Közös Hivatal működéséről szóló beszámoló elfogadásáról,
2. a Közös Hivatal költségvetéséről és zárszámadásáról,

6. A Közös Hivatal működésének ellenőrzése, a feladtok egyeztetése céljából polgármester a jegyző rendszeresen tartanak megbeszéléseket.

7. A Települési Nemzetiségi Önkormányzat működési feltételeit a Közös Hivatal a Nemzetiségek jogairól szóló 2011 évi CLXXIX tv. (továbbiakban:Nek tv.) 80.§ -ban meghatározottak szerint biztosítja szükség szerint az elnök jelzése alapján.”
   

IX. Fejezet

ÖNKORMÁNYZATI TÁRSULÁS ÉS EGYÜTTMŰKÖDÉS

36. §

1. Az önkormányzat feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében társulásokban vesz részt 

2. A képviselő-testület által kötött társulási megállapodások jegyzékét az 5. függelék tartalmazza.

3. A képviselő-testület a rendelkezésére álló (szellemi és anyagi) eszközökkel támogatja a választópolgárok olyan öntevékeny társulásait is, amelyek céljuk és rendeltetésük szerint a helyi önkormányzati feladatok (közügyek) megoldására irányulnak.

4. A képviselő-testület feladatköreiben más képviselő-testületekkel, illetve más jogi személlyel és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettel eseti és rendszeres kapcsolatot alakít ki, feladatai ellátása érdekében megállapodásos kapcsolatok létesítésére, együttműködésre törekszik

5.  Az együttműködés keretében a felek tanácskozásokat, közös rendezvényeket szervezhetnek tapasztalataik kölcsönös átadása, a helyi sajátosságoknak megfelelő szervezeti megoldások, kulturális és egyéb feladataik hatékonyabb, eredményesebb és színvonalasabb ellátása, valamint a lakosság önszerveződő közösségeivel, a társadalmi és érdekképviseleti szervekkel való hatékonyabb és szélesebb körű együttműködés érdekében

6. Együttműködési megállapodás megkötésére a képviselő-testület jogosult. A megállapodást a képviselő-testület nevében a polgármester írja alá.
   

X. Fejezet

HELYI NÉPSZAVAZÁS, NÉPI KEZDEMÉNYEZÉS, LAKOSSÁGI FÓRUMOK

37. §

A képviselő-testület a helyi népszavazás és népi kezdeményezés rendjét önálló rendeletben szabályozza.

XI. Fejezet

AZ ÖNKORMÁNYZAT GAZDÁLKODÁSA, KÖLTSÉGVETÉSE

VAGYONA

38. §

4. Az önkormányzat tulajdonára és gazdálkodására vonatkozó legalapvetőbb rendelkezéseket önkormányzati rendelet (vagyonrendelet) állapítja meg.

5. A képviselő-testület a költségvetését rendeletben állapítja meg. A költségvetés összeállításának részletes szabályait az államháztartásról szóló törvény, a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét az állami költségvetési törvény határozza meg.

6. A költségvetési rendelet elfogadása két fordulóban történik:

2. Az első fordulóban a költségvetési törvény által előirt részletezésben a rendelettervezetet tárgyalja a testület. A tervezet több változatot is tartalmazhat. A tervezet elsősorban a törvényben előirt kötelező önkormányzati feladatok megvalósítását, és a további, még vállalható önkormányzati feladatokat rögzíti. A költségvetés a bevételi forrásokat, a kiadásokat célok szerint tartalmazza. Tartalékot is kell képezni az esetleges forráskiesés, többletfeladat, áremelkedés fedezetére.

3. A második fordulóban kerül sor a Rendelet elfogadása. A rendeletben szabályozni kell az évközi előirányzat-módosítási hatáskör gyakorlását is.

4. A költségvetési rendelettervezetet a jegyző készíti elő és a polgármester terjeszti a testület elé. Az előterjesztést valamennyi bizottság előzetesen megtárgyalja és véleményezi.

5. Az önkormányzati gazdálkodással kapcsolatos feladatokat a jogszabályi előírások alapján a Közös Hivatal látja el. 
   

XII. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

39. §

(1) Ez a rendelet a 2014. november 20. napján lép hatályba.

(2) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Ormosbánya Községi Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 3/2011.(IV.01.) önkormányzati rendelet, valamint az azt módosító 14/2011.(VIII.26.), a 20/2011.(XII.20.), a 2/2012.(II.02.) és a 6/2012.(III.29.) önkormányzati rendeletek.

Ormosbánya, 2014. november 14.

                        Sike Ferencné                                               Feketéné Tőzsér Erika

                         Polgármester                                                           Jegyző

A rendelet kihirdetve:

Ormosbánya, 2014. november  20.

                                                                                              Feketéné Tőzsér Erika                                                                                                                                                      Jegyző

Az SZMSZ függelékei:

1. függelék      –         A megválasztott képviselő-testület tagjainak névsora

2. függelék      -           A megválasztott bizottságok névsora

3. függelék      -           Ormosbányai Közös Önkormányzati Hivatal Ügyrendje

4. függelék      -           Az önkormányzat Kormányzati funkcióinak listája

5. függelék      -           Társulási megállapodások jegyzéke

Az SZMSZ mellékletei:

1. melléklet     -           Pénzügyi Jogi és Ügyrendi Bizottság Ügyrendje

2. melléklet     -           Szociális és Egészségügyi Bizottság Ügyrendje