I.FEJEZET

Bevezető rendelkezések

A településkép védelméről szóló 2016.évi LXXIV.törvény 12.§.(2) bekezdés a)-h) pontjában adott felhatalmazás alapján az önkormányzat az alábbi rendeletet alkotja meg.

1. A rendelet célja, hatálya és értelmező rendelkezések

1.§

E törvény célja, az építési beruházások támogatása, a községünk sajátos településképének védelme és alakítása, társadalmi bevonás és konszenzus által.

2.§

A község településképi védelme a település, vagy településrész jellegzetes, értékes, hagyományt őrző építészeti arculatának és szerkezetének - az építészeti, táji érték és az örökségvédelem figyelembevételével történő – megőrzését, vagy kialakítását jelenti.

3.§

A településképi követelmények az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvénynek (a továbbiakban: Étv.) a településrendezési feladatok megvalósítását biztosító egyik sajátos jogintézménye.

4.§

A rendelet területi hatálya a település teljes közigazgatási területére terjed ki, azaz a település egészére, ezen belül differenciáltan a településképi szempontból meghatározott területekre, a helyi védelemben részesülő örökségre és a fentiek alá nem tartozó egyéb területekre.

A helyi védelem célja:

5.§   

A település településképe és történelme szempontjából meghatározó építészeti örökség kiemelkedő értékű elemeinek védelme, a jellegzetes karakterének a jövő nemzedékek számára történő megóvása.

A helyi védelem alatt álló építészeti örökség a nemzeti közös kulturális kincs része, ezért fenntartása, védelmével összhangban lévő használata és bemutatása közérdek.

Tilos a helyi védett építészeti örökség elemeinek veszélyeztetése, megrongálása, megsemmisítése.

A településképi szempontból meghatározó területek megállapításának célja.

6.§ 

  (1) A településképi rendelet

a.) az építési tevékenységgel érintett építmények – ide értve a sajátos építmény fajtákat is – a településképhez való illeszkedését biztosító anyaghasználatára , tömegformálására, homlokzati kialakítására és a zöld felületek kialakításának módjára ,

b.)  a – településkép szerkezet, táji környezet, településkarakter, vagy egyéb helyi adottság miatt – településképi szempontból meghatározó területekre,

c.)  az Étv. szerinti helyi építészeti örökség egyedi, területi védelmére, védetté nyilvánítására és a védettség megszüntetésére,

d.) a reklámok, reklámhordozók, cégérek és egyéb műszaki berendezések elhelyezésére és alkalmazására, illetve tilalmára vonatkozó településképi követelményt tartalmazhat.

(2)  A településképi rendelet (1) bekezdés szerinti településképi követelményeinek részletes tartalmi kereteit – ide értve a helyi építészeti örökség védelmének szakmai szabályait is – kormányrendelet határozza meg.

7.§

 (1)  A településképi rendelet szakmai megalapozása érdekében, településképi arculati kézikönyv (a továbbiakban: kézikönyv) készül.

(2)  A kézikönyv a – a településünk természeti és épített környezete által meghatározott településképi jellemzők bemutatásának és minőségi formálásának eszköze. A kézikönyv feltárja és ismerteti a településen belül jól elkülönülő egyes településrészek arculati jellemzőit és értékeit és ennek figyelembevételével szöveges és képi megjelenítés formájában javaslatot tesz a településképhez illeszkedő építészeti elemek alkalmazására.

(3)  A kézikönyv tartalmi elemeit kormányrendelet határozza meg.

A rendelet területi hatálya

8.§ 

 A rendelet területi hatálya  Sáta község teljes közigazgatási területére terjed ki.

A rendelet alkalmazásában használt fogalmak jegyzéke és magyarázata

9.§ 

1. közterület: az Étv. 2.§.13. pontja szerinti közterület, valamint a magyar állam, vagy a helyi önkormányzat tulajdonában álló közforgalom elől el nem zárt magánút:

2. plakát: a gazdasági reklám tevékenység alapfeltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008.évi LXVIII. törvény 3.§. d) pontja szerinti gazdasági reklámnak, valamint a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény szerinti kampányeszköznek nem minősülő falragasz, vagy felírat, mérettől és hordozó anyagtól függetlenül:

3. reklám: a gazdasági reklámtevékenység alapfeltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi LXVIII. törvény 3.§. d)pontja szerinti gazdasági reklám, ide nem értve:

a.) a cégtáblát, üzletfeliratot, a vállalkozás használatában álló ingatlanon elhelyezett, a vállalkozást népszerűsítő egyéb feliratot és más grafikai megjelenítést,

b.) az üzlethelység portáljában (kirakatában) elhelyezett gazdasági reklámot,

c.) a járművön elhelyezett gazdasági reklámot, továbbá

d.) a tulajdonos által az ingatlanán elhelyezett, annak elidegenítésére vonatkozó ajánlati felhívást (hirdetést), valamint a helyi önkormányzat által lakossági apró hirdetések közzétételének megkönnyítése céljából biztosított táblán, vagy egyéb felületen elhelyezett, kisméretű hirdetéseket,

4. reklámhordozó: olyan eszköz, berendezés, létesítmény, amelynek rendeltetésszerű céljai közé tartozik az e törvény szerinti reklám közzététele.

II.FEJEZET

A helyi védelem

2. A helyi védelem feladata, általános szabályai, önkormányzati kötelezettségek.

A helyi védelem feladata

10.§

 (1) A helyi védelmet igénylő építészeti örökséget a kézikönyv 3.fejezete határozza meg, amely az 1.sz. melléklet II. fejezetében szerepel (utca, házszám, helyrajzi szám feltüntetésével).

(2)  Az építészeti örökség megőrzése az ingatlan tulajdonosának kötelezettsége.

(3) Az építészeti örökség megőriztetése abban az esetben, - ha a telekkönyvi tulajdonos cselekvőképtelensége esete áll fenn – törvényes képviselő  kötelezettsége.

A helyi védelem alá helyezés és a védelem megszűnésének szabályai

11.§

 (1)  A védelem alá helyezést a polgármester a főépítész évenkénti felülvizsgálati   javaslata alapján, az önkormányzat képviselő testülete határozza meg.

(2)  A helyi védelem alá helyezésben illetve a megszüntetésében, a partnerségi önkormányzati rendeletben meghatározott érdekeltek bevonásával az önkormányzati képviselő testülete dönt.

(3)   A döntéshez a nyilvánosságot a helyben szokásos tájékoztató felületeken szükséges biztosítani.

(4)  Hatósági eljárásokkal kapcsolatos összefüggések:a döntéshez szükséges hatósági eljárás lefolytatása a Főépítész feladata

(5)  A védelem megszűnik, ha

a.)  az épületben, illetve építményben olyan természeti károsodás keletkezik, amellyel az épületet jellemző értékek helyreállítása nem lehetséges,

b.)  a képviselőtestület által hozott határozattal és szakmai véleménnyel alátámasztva,

(6) Helyi védelem és országos védelem összefüggései.

 Amennyiben a helyi védettség alatt álló építmény országos műemléki védelem alá kerül, úgy a nyilvántartásban lévő érték elemzéseket, felülvizsgálati jegyzőkönyveket a testületi döntés alapján a műemléki hatóság részére az önkormányzat átadja és a nyilvántartásából kivezeti.

Testületi döntéssel összefüggő feladatok.

12.§

 (1) A képviselő testületi döntéshez a főépítész minimális szakmai tartalmat (értékvizsgálat, fotó, stb.) az előterjesztésben előkészíti és a polgármester ellenjegyzésével beterjeszti.

(2)   Meg kell szerezni a partnerségi határozatban az egyeztetésben résztvevő szervektől a szükséges véleményeket.

(3)  A képviselő testület az elkészült előterjesztést a soron következő testületi ülésen köteles megtárgyalni és érdemi döntést hozni.

(4)  A képviselő testület által hozott döntésről az érdekeltek értesítése, tájékoztatás közzététele, a védelem jogi jellegként történő feljegyzése a jegyző feladata.

(5) A védettség alapját jelenti a főépítész által elkészített értékvizsgálat, amely tartalmazza a védendő építmény főbb jellegzetességeit, épület szerkezeteit, anyaghasználatát.

3.A területi védelem meghatározása

13.§

 (1) A község történelmi településrészét alkotó utcák területvédelmére a Rendelet 1.sz. mellékletének  I./ fejezete tartalmazza.

4. Az egyedi védelem meghatározása

14.§

 (1)  Az építészeti örökségnek azok az elemei, amelyek az értékük alapján nem részesülnek országos védelemben, de a sajátos megjelenésüknél, jellegzetességüknél, településképi, vagy településszerkezeti értéküknél fogva, a térség illetőleg a település szempontjából kiemelkedőek, hagyományt őriznek az ott élt emberek és közösségek munkáját és kultúráját híven tükrözik, a helyi építészeti örökség részét képezik. Ezen építmények jegyzékét a Rendelet 1.sz. mellékletének II./ fejezete tartalmazza.

5. Az egyedi védelemhez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek

15.§

(1) Az 1.sz. melléklet II./fejezetében szereplő, helyi egyedi védelem alatt álló építészeti örökséget a tulajdonos köteles jókarban-tartani, állapotát megőrizni, a használat nem veszélyeztetheti az adott építészeti örökség megóvását.

(2)  A helyi védelem alatt álló elemet nem veszélyeztetheti, településképi, vagy műszaki szempontból károsan nem befolyásolhatja az adott építészeti örökségen, vagy környezetében végzett építési tevékenység, területhasználat.

(3)  A helyi védetté nyilvánításról, vagy annak megszüntetéséről, továbbá a védettséggel összefüggő korlátozásokról és kötelezettségekről a községi önkormányzat dönt.

(4)  A védettség alatt álló épület, építmény csak végveszély esetén bontható el, amelyhez az önkormányzat hozzájárulása szükséges.

(5) A műszaki okokból szükségessé váló bontás esetén az épületről felmérési dokumentációt és fotókat kell készíteni.

(6)   A védett építmények bármilyen külső változtatást érintő építési tevékenység, - bővítés, átépítés, homlokzatvakolás, színezés, nyílászáró csere, tetőfelújítás, tetőtér beépítés – csak részletes értékvizsgálaton alapuló engedélyezési terv alapján lehetséges. Az átalakítás során az épület tömegét, homlokzatát, anyaghasználatát, jellegzetes formai kialakítását, a falfelületek és a nyílászárók arányait megváltoztatni nem lehet. A homlokzati díszítőelemeket, tagozatok festett díszítések, korlátok, kapuk, egyéb értékeit meg kell őrizni.

(7)  A védett épületekről, építményekről az önkormányzat épületkatasztert vezet.

III.fejezet

Településképi szempontból meghatározó területek.

6.    A településképi szempontból meghatározó területek megállapítása.

16.§

(1)  A településképi szempontból meghatározó terület: Jellegzetes, értékes hagyományt őrző építészeti arculatot, településkaraktert hordozó, vagy meghatározó település, vagy egy település ilyen jellemzőkkel bíró lehatárolható településrésze. A településképi szempontból meghatározó területek lehatárolását a Rendelet 1.sz. mellékletének  I./ fejezete tartalmazza.

IV.fejezet

Településképi követelmények

7. Építmények anyaghasználatára vonatkozó általános építészeti követelmények.

17.§

(1)   Az anyaghasználati követelmények a település egész területére vonatkozik.

(2)  Lábazatképzés: nem jelenhet meg a lábazaton fémfelület.

(3) Falfelületek: nem alkalmazható fém homlokzatburkolat, eternit jellegű burkolat, mázas kerámia, csempe, függönyfalszerűen alkalmazott üveg és fémszerkezet.

(4)  Tetőfedés anyaga: nem alkalmazható fém tető-héjalás. (kivételt képez a nem teljes felületen alkalmazott rézlemez, horgany, cink az egyes tetőrészletek kiegészítő fedésként) azbeszt tartalmú hullámpala, azbeszt tartalmú síkpala, műanyag síklemez.

8. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi és egyedi építészeti követelmények.

A településképi szempontból meghatározó területre vonatkozó építészeti követelmények:

18.§

(1)  A területi építészeti követelmények a község történelmi településrészére - 1.sz. melléklet 1/fejezetében - lehatárolt területre vonatkozik keretszabályként a helyi építési szabályzat, a beépítési terv és a közterület alakítási tervekkel kapcsolatosan.

(2)  A történelmi településrészen a népi hagyományokat követő és jellemző féloldalas, oldalhatáron álló beépítési mód alkalmazható.

(3)  Jellemző szintszám: földszintes. A fő funkció építménye nem lehet alacsonyabb a mellékfunkció építményénél.

(4) Kerti építmények, műtárgyak: Az elő- és oldalkertekbe kerti építmények nem helyezhető el, kivéve közmű csatlakozási műtárgyak.

(5)  A lakótelek utcai telekhatárainál kerítés az épülettel összhangban a lakóépület homlokzati megjelenését nem zavaró, áttört felületű és a parapet magasságtól nem magasabb formában építhető.

A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények:

19.§

(1) Lábazatképzésnél: kő, műkő vagy egyéb igényes természetes anyag használható fel. Falfelület képzésnél: vakolt, fehér vagy pasztellszínek (rikító, erős színek nem) alkalmazhatók. Falburkolat kialakítása: kő, műkő, mészhomok tégla tagolt plasztikus homlokzatképzés, a helyi hagyományos díszítő motívumok alkalmazásával, a helyi kultúra formakincseinek felhasználásával történhet.

(2)  Tömegformálás: A hagyományos népi építészeti kultúra szerinti nyílás- és falfelületi arány, valamint a homlokzat és a tető felépítmény arány kerüljön kialakításra. Oromfal falazottan jeleníthető meg.

(3)  Tetőszerkezet: A régióra is jellemző oromfalas nyeregtető, kontyolt nyeregtető. A tetőgerinc merőleges az úttengelyre, hajlított ház esetén utcával párhuzamos összetett. Tetőhajlásszög: 35-42 fok. A tető anyaga: cserép, vagy pikkelyszerű égetett kerámia. Színe: piros, barna, vagy szürke.

20.§

A település közigazgatási területén található, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság működési körébe eső védett területek, településképi és országos jelentőségű kategóriák, országos jelentőségű védett természeti területek, Natura2000 területek, Ramsari területek, (vizes élőhelyek) kiemelten kezelendő természeti értékek, természeti emlékek, ezért helyi védelem alá tartoznak.

A Bükki Nemzeti Park 1170/1/2017. számú előzetes szakvéleményében felsorolt természetvédelmi értékkategóriái kerülnek védettség alá, az alábbiak szerint:

(1)   Az építési tevékenységgel érintett telken (közterületen, magánterületen) a zöldfelületek településképet befolyásoló növénytelepítését az alábbiak szerint lehet végezni:

(2)  A fásításra, növénytelepítésre javasolt őshonos növények jegyzékében, lombos fafajok, tűlevelű fenyőfajok és lombos cserjék telepíthetők. (2.sz. melléklet)

(3) A település közigazgatási határában található Natura2000 gyepfelületek fenntartásának földhasználati szabályairól szóló 269/2007.(X.18.) Korm. rendelet, a növényvédelmi tevékenységről a 43/2010.(IV.23.) FVM rendelet, az idegenhonos inváziós fajok betelepítésének, vagy behurcolásának és terjedésének megelőzéséről és kezeléséről szóló 1143/2014.Ell. rendeletek betartása kötelező.  (3.sz.-4.sz.melléklet)

(4) A BAZ megyei Kormányhivatal Miskolci Járási hivatala Örökségvédelemmel érintett ingatlanok jegyzéke, (5.sz.melléklet) a BO-08D/ÉH/2607-2/2017.sz. levelében nyilatkozott, a Sáta község közigazgatási területén ismert és nyilvántartott, védett ingatlanokról és műemlékekről.

9. A helyi védelemben részesülő területekre és elemekre vonatkozó

építészeti követelmények

A helyi védelemben részesülő területre vonatkozó területi építészeti követelmények.

21.§

(1) A község történelmi településrészén az örökölt építészeti hagyomány értékeit követő szemlélettel, az illeszkedési szabályoknak és a korszerű lakhatási igényeknek is megfelelő lakóépületek létesíthetőek.

(2)  A jól megválasztott lépték az új épület alapvető kérdése, a község központi részén „léptéken felüli” épület nem fogadható el.

(3)  Az épületek tervezésekor a jó megjelenítéshez tartozó racionális homlokzatképzéssel a hagyományos léptékű, tömegű, forma és arányok megjelenítésével szükséges a jó arculatot megtalálni.

A helyi védelemben részesülő értékekre vonatkozó egyedi  építészeti követelmények.

22.§

(1) A község közterületein található egyedi értékek megőrzése, karbantartása, felújítása az önkormányzat feladata.

(2)  A helyi értékek naprakész bemutatása, az évszakoknak megfelelő gondozása (hó eltakarítás, rendszeres kaszálás, tisztítás) az önkormányzat feladata.

(3)  A község a Lázbérci Víztározó közelségére tekintettel felszíni szennyezettségre fokozottan érzékeny település. Ebből következően a vízbázis védelmével kapcsolatos védelmi feladatok betartása a község lakóinak alapvető kötelessége.

10. Az egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése.

23.§

(1)  A Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság CM/26800-2/2017.számú előzetes szakvéleményében jelezte, hogy a PR-TELECOM Zrt. tervez mobiltelefon hálózati fejlesztést. A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési saját építmények, műtárgyak elhelyezésére alkalmas terület, a Sáta Temető   065 hrsz-ú ingatlanon biztosítható.

(2)  A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére nem alkalmas terület, a község teljes belterülete.

(3)  A sajátos építményre, műtárgyra vonatkozó anyaghasználati követelmények. A község történelmi településrészén acélszerkezetű transzformátor ház, magas feszültségű villamoshálózati oszlopok nem helyezhetők el.

11. Reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények

24.§

A reklámhordozókra vonatkozó rendelkezéseket lásd: a 11/2017.(X.13.) számú önkormányzati rendeletben.

V.FEJEZET

Kötelező szakmai konzultáció

12. Rendelkezés a szakmai konzultációról.

25.§

(1)  A kötelező szakmai konzultáció esetei: Az önkormányzat minden a község arculatát érintő építési, homlokzat felújítási, tető átépítési, homlokzati hőszigetelés-színezés stb. esetben biztosít szakmai konzultációt térítésmentesen.

(2)   A kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül megtartják a szakmai konzultációt, ezen belül a szakmai tájékoztatást.

(3)  A konzultáció az önkormányzati főépítész  feladata.

(4)  A konzultáció felelőse az elhangozottakról emlékeztetőt készít, amelyben rögzíteni kell a felvett javaslatok lényegét, valamint a főépítész vagy a polgármester főbb nyilatkozatait.

(5)  Az emlékeztetőben rögzített nyilatkozatok kötik a települési önkormányzatot a településképi, véleményezési, bejelentési és a kötelezési eljárásban.

VI.FEJEZET

Településképi véleményezési eljárás.

13. A véleményezési eljárással érintett építmények köre.

26.§

 A véleményezési eljárás esetei: A polgármester a község területén építési engedéllyel, illetve egyszerű bejelentéssel épülő tervezett építmény építésére, bővítésére, településképet érintő átalakítására irányuló építési, összevont, vagy fennmaradási engedélyezési eljárásokhoz, településképi véleményt ad.

14. A véleményezési eljárás részletes szabályai

(1)  Az egyszerű bejelentéssel építhető lakóépületekre terjednek ki.

(2) Bejelentés nélkül építhető építményekre (ha a településképet befolyásoló építményt terveznek) terjednek ki.

(3)  A véleményezési eljárás lefolytatásához a kérelmező (építtető) kérelmét papír alapon nyújtja be és a véleményezendő műszaki dokumentációt feltölti a hatósági eljáráshoz biztosított elektronikus tárhelyre, amelyhez a polgármesternek hozzáférést biztosít.

A véleményezési eljárás során vizsgálni kell: a településképi követelményeknek való megfelelést. (a környezetbe illeszkedés, a beépítés, vagy az építészeti jellegzetesség és látvány, a helyi jelleg védelme) településképbe való illeszkedését, a helyi építészeti érték védelmének érvényre juttatását.

(4)  A polgármester a szakmai megalapozottság érdekében beszerzi a főépítész szakmai véleményét.

(5) A kérelem beérkezésétől számított 15 napon belül érdemben határoz:

a./ feltétel meghatározásával, vagy anélkül javasolja a tervezett építési tevékenységet,

b./ engedélyezésre nem javasolja a tervezett építési tevékenységet, ha a kérelem vagy melléklete nem felel meg a településképi követelményeknek.

A polgármester a véleményét feltölti az elektronikus tárhelyre.

VII.FEJEZET

Településképi bejelentési eljárás.

15. A bejelentési eljárással érintett építmények, reklámhordozók, rendeltetésváltozások köre.

27.§

1. A rendelkezés célja a település építészeti, városképi, illetve természetvédelmi értékeinek védelme és igényes alakítása érdekében az építésügyi hatósági engedélyhez nem kötött településképet érintő reklámok, reklámhordozók, cégérek elhelyezésének szabályozása.

16. A bejelentési eljárás részletes szabályai

28.§

(1) A településképi bejelentési eljárás az építtető, illetve építési tevékenységgel érintett telek, építmény, építményrész tulajdonosa (a továbbiak: bejelentő) kérésére indul a kormányrendeletben meghatározott mellékletek tartalmával.

(2)A kérelmet az építési tevékenység megkezdése előtt 15 nappal kell benyújtani.

(3)A településképi bejelentési eljárás során hiánypótlásra nincs lehetőség.

(4)A polgármester a településképi bejelentési eljárást a kormányrendeletben meghatározottak szerint folytatja le.

(5)A polgármester településképi bejelentési eljárásban hozott döntését a főépítész  készíti elő.

(6)A bejelentés a tudomásulvétele a kiadásától számított 1 évig érvényes.

(7) Ha a Polgármester 15 napon belül nem nyilatkozik, akkor a tervezett építéshez való hozzájárulásnak kell tekinteni.

VIII.FEJEZET

A településképi kötelezés, településképi bírság

17. Településképi kötelezési eljárás

29.§

1. A településképi követelmények érvényesülése érdekében a polgármester településképi kötelezést bocsáthat ki, amely az építmény, építményrész felújítására, átalakítására, vagy elbontására vonatkozhat.
2. A kötelezés kiterjedhet továbbá az eljárás során meghozott döntésben foglaltak megszegése.
3. A településképi bejelentési döntést megelőzően megkezdett, az eljárás hatálya alá tartozó építési tevékenység.
4. A településképi bejelentés elmulasztása esetén.
5. A településképi kötelezettség körébe tartozó a településképet rontó reklámok, reklámberendezések, cégérek megszüntetése, átalakítása, vagy elbontás elrendelése.

18. A településképi követelmények megszegésének jogkövetkezményei

30.§

1. A településképi kötelezési eljárás hivatalból indul, a főépítész, illetve a polgármester kezdeményezésére.
2. A polgármester a településképi kötelezési eljárást a közigazgatósági hatósági eljárásról és szolgáltatásról szóló törvény szabályai által meghatározottak szerint folytatja le.
3. A polgármester településképi kötelezési határozatát a főépítész készíti elő.
4. A településképi kötelezésről a polgármester önkormányzati hatósági döntést hoz határozat formájában.

19. A településképi bírság kiszabásának esetkörei és mértéke

31.§

(1) A polgármester a településképi követelmények megszegése,a településképi követelmények végre nem hajtása  esetén, a településképi eljárás kezdeményezésének elmulasztása,a bejelentésben,vagy döntésben meghatározottól eltérő tevékenység végzése,a településképi követelmények be nem tartása a döntés végre nem hajtása, vagy részleges végrehajtása esetén határozattal 1 000 000.-forintig terjedő pénzbírság kiszabását rendelheti el.

20. A településképi bírság kiszabásának és behajtásának módja

32.§

1. A kiszabott településképi bírságot a határozat jogerőre emelkedésének napjától számított 30 nap alatt kell befizetni az önkormányzat  határozatában megadott számú számlájára.
2. A 30 napos befizetési határidő sikertelen elteltét követően a bírság adók módjára történő végrehajtási eljárással is kikényszeríthető.

IX.FEJEZET

     Záró  rendelkezések

      21. Hatálybalépés

33.§

Jelen önkormányzati rendelet 2018. január 1-i nappal lép hatályba,rendelkezéseit a hatályba lépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

Sáta,2017. december 18.

               Antal  Mária jegyző megbízásából,távollétében:

              Szalmás  Zsoltné  sk.                                                                                     Barta  Tamás  sk.             

                  polgármester                                                                                           aljegyző

Záradék:  Kihirdetve 2017. december 22.-én

Sáta,2017.december 22.                                                                                        Barta  Tamás 

                                                                                                                                       aljegyző