Mád Község Önkormányzatának Képviselőtestülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában megállapított  és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 43/A. § (6) bekezdés c) pontjában meghatározott véleményezési jogkörében eljáró, azaz a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Miskolci Járási Hivatal Hatósági Főosztály Építésügyi és Örökségvédelmi Osztály, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Kormánymegbízotti Kabinet Állami Főépítésze, az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, és a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság véleményének kikérésével a következőket rendeli el.

I. FEJEZET

BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

1. A rendelet célja, hatálya és értelmező rendelkezések

1.§ (1) A rendelet célja Mád Község sajátos településképének társadalmi bevonás és konszenzus által történő védelme és kedvező alakítása

a) a helyi építészeti örökség területi és egyedi védelem (a továbbiakban: helyi védelem) meghatározásával, a védetté nyilvánítás a védelem megszüntetés szabályozásával;

b) településképi szempontból meghatározó területek meghatározásával;

c) településképi követelmények meghatározásával;

d) településkép-érvényesítési eszközök szabályozásával.

(2) A településképi szempontból meghatározó területek megállapításának célja Mád község történelme során kialakult településrészek építészeti és környezeti jellemzőinek megőrzése és továbbörökítése a világörökségi védettségű Tokaj-Hegyalja történelmi borvidék kultúrtáj területén.

2.§ (1) A helyi védelem célja Mád településképe és történelme szempontjából meghatározó, hagyományt őrző, a közösségek munkáját és kultúráját tükröző, sajátos megjelenésű építészeti örökség kiemelkedő, településképet meghatározó értékű elemeinek védelme, jellegzetes karakterének fenntartása és helyreállítása.

(2) A helyi védelem alatt álló építészeti örökség a nemzeti közös kulturális kincs része, ezért fenntartása, védelmével összhangban lévő használata és bemutatása közérdek – a világörökségi magterületi védelem miatt ez kiemelten érvényes.

(3) Tilos a helyi védett építészeti örökség elemeinek veszélyeztetése, megrongálása, megsemmisítése.

3. § A rendelet hatálya Mád Község teljes közigazgatási területére kiterjed.

4. § A rendelet alkalmazásában használt fogalmak jegyzéke és magyarázata:

(1) Településképi szempontból meghatározó terület: a Képviselő-testület által meghatározott terület, mely magába foglalja a település jellegzetes és hagyományt őrző beépítettségét, épületek, építmények együttes megjelenését, értékes természeti környezetét.

(2) Helyi értékvédelmi terület: a Képviselő-testület által védetté nyilvánított utcakép, az épített és táji környezet összefüggő együttese, amely a jellegzetes településszerkezet történelmi folyamatosságát képviseli, továbbá jelentős mértékben találhatóak védendő értékek területén. A településkép védettsége kiterjed a településszerkezetre, a beépítés módra, magába foglalja az épített és természetes környezet elemeit egyaránt, különösen az épülethomlokzatokat, sziluetteket, műtárgyakat, közterületi bútorzatot és burkolatokat, a szerkezetek, formák, anyagok és színek együttesét.

(3) Helyi védett egyedi érték: a Képviselő-testület által helyi védetté nyilvánított helyi jelentőséggel bíró épület, építmény, amely a hagyományos településkép és jellemző karakter megőrzése céljából, továbbá építészeti, településtörténeti, helytörténeti, művészeti, valamint műszaki-ipari szempontból, vagy a használati mód szempontjából jelentős alkotás. A védett épület, építmény fogalmába beletartozik annak minden alkotórésze, ideértve a kiegészítő, díszítő elemeket is.

(4) Helyi védett műtárgy: a Képviselő-testület által helyi védetté nyilvánított objektum, műszaki alkotás, műtárgy, pl. az emlékmű, szobor, kereszt, síremlék, utcabútorzat, díszkút, kerítés, híd, torony.

(5) Helyi egyedi védelem alatt álló érték károsodása: minden olyan esemény, beavatkozás, amely a védett érték teljes vagy részleges megsemmisülését, karakterének előnytelen megváltoztatását, általános esztétikai értékcsökkenését eredményezi.

(6) Eredeti állapot: a védett építmény építésekor fennálló állapot vagy egy olyan későbbi állapot, melyet az értékvizsgálat a védelem elrendelésekor védendő értékként határozott meg.

(7) Harmónia és egyensúly: a részek egybetartozásának érzését keltő látványtulajdonság.

(8) Értékvizsgálat: a helyi védelem alá helyezést megalapozó, szakember által készített történeti, esztétikai, műszaki vizsgálati munkarész.

(9) Helyi egyedi védelem megszüntetését alátámasztó szakmai vélemény: Építész, településmérnök, statikus, illetve műemléki szakmérnök végzettségű személy, szervezetek által készített olyan szakvizsgálat, amely a védelem alatt álló épület, építmény vizsgálatát követően részletezi annak állagában, esztétikai megjelenésében, szerkezetében végbement folyamatokat, és annak eredményét, mely alapján a védelem oka már nem áll fenn.

(10) Településképi vizsgálat: a tervezett építmény elhelyezésével, építésével összefüggésben készített olyan dokumentáció, mely a tervezett építménynek a természeti és az épített környezetéhez való illeszkedését mutatja be színes, perspektívikus megjelenítéssel fotódokumentációba illesztve.

(11) Önkormányzati Főépítész: az önkormányzat által megbízott/ alkalmazott önkormányzati (települési) építészmérnök szakember.

(12) Főépítészi felelős: a területileg illetékes megyei Kormányhivatal által megbízott, Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Településrendezési és Építészeti-Műszaki Tervtanács (későbbiekben Világörökségi Tervtanács) Mád településért felelős építészmérnök tagja.

II. FEJEZET

HELYI ÉRTÉKVÉDELEM

2. A helyi, a területi és az egyedi védelem feladata

5.§ A helyi védelem feladata

(1) a helyi védelmet igénylő építészeti örökség

a) meghatározása, dokumentálása,

b) védetté nyilvánítása, nyilvántartása,

c) megőrzése, megőriztetése és a lakossággal történő megismertetése.

(2) a védelem alatt álló építészeti örökség, helyi védett érték károsodásának megelőzése, fenntartásuk, illetve megújulásuk elősegítése.

6.§ (1) A megfogalmazott célok érvényesítése érdekében Mád Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a megóvandó épített értékeit helyi védettség alá helyezi.

(2) A helyi védettség alá tartozó értékek felsorolását az 3. melléklet tartalmazza az alábbi kategóriák szerint.

a) Helyi védett egyedi értékű épületek, építmények

b) Helyi értékvédelemi terület

3. A helyi védelem alá helyezés, valamint megszüntetés szabályai

7.§ (1) A helyi védelem alá helyezéséről, vagy annak megszüntetéséről a Képviselő-testület rendelettel dönt jelen rendelet 3.. mellékletének módosításával.

(2) A testületi döntéssel összefüggő feladatok:

a) Értékvizsgálat / Értékvédelmi dokumentáció: a helyi védelem elrendelése előtt a javasolt értékről szakmai előkészítő anyagot, vizsgálati dokumentációt kell készíteni szakember (megfelelő jogosultsággal rendelkező építész, művészettörténész, régész) bevonásával.

b) Előterjesztés: a Polgármester terjeszti elő indoklással a Képviselő-testület részére, ismertetve a közzétételre érkezett észrevételeket. Az előterjesztés mellékletét képezi az Értékvédelmi dokumentáció.

c) Döntés: a javasolt érték helyi védelméről, illetve annak megszűntetéséről a Képviselő-testület rendelettel dönt az önkormányzati Főépítész/főépítészi felelős véleménye ismeretében. A döntés előkészítése során - a Képviselő-testületi döntés segítéséhez - beszerezhető még az érdekeltek (érintett ingatlanok tulajdonosai, érintett helyi, szakmai, társadalmi szervek, egyesülések) álláspontja.

d) Értesítés: a helyi védelem elrendeléséről, megszűntetéséről értesíteni kell a Tulajdonost, általa: a haszonélvezőt, a használót, továbbá a kezdeményezőt, műalkotás esetén az élő alkotót, vagy a szerzői jog jogosultját, továbbá az illetékes állami főépítészt, ingatlan-nyilvántartást és építésügyi hatóságot, a területileg illetékes kulturális örökségvédelmi szakhatóságot., valamint a közműszolgáltatókat.

e) Védelem megjelölése: a védetté nyilvánított területet, épületet, építményt, műtárgyat kis táblával meg kell jelölni a helyszínen, melyről a Polgármesteri Hivatal gondoskodik.

8.§ (1) A helyi védelem alá helyezésre bármely természetes vagy jogi személy, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet – a Polgármesterhez írásban benyújtott – kezdeményezése alapján kerülhet sor.

(2) A kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

a) a védelemre javasolt érték megnevezését, szükség esetén körülhatárolását,

b) pontos hely megjelölését (utca, házszám, helyrajzi szám, épületrész),

c) a védendő érték rövid ismertetését, leírását,

d) a kezdeményezés rövid indokolását.

(3) Nem kezdeményezhető helyi védelem alá helyezésére vonatkozó eljárás,

a) ha annak tárgyában öt éven belül ilyen eljárás lefolytatásra került, kivéve vis-maior helyzetet,

b) ha a kezdeményezés tárgyát érintő építésügyi hatósági eljárás van folyamatban,

c) ha jogerős építésügyi hatósági engedéllyel és megkezdett jogszerű bejelentés alapján végezhető építési tevékenységgel nem ellentétes a kezdeményezés.

(4) Amennyiben a kezdeményezés hiánypótlásra szorul, és azt a Polgármester erre vonatkozó felhívása ellenére 15 napon belül a kezdeményező nem egészíti ki, a javaslatot a Polgármester érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.

9.§ (l) Az Önkormányzat a védelemre javasolt értéket a védetté nyilvánítás előkészítésének megindításával egyidejűleg, legfeljebb egyéves határozott időtartamra, határozatával ideiglenes védelem alá helyezheti, ha a védelemre javasolt értéket megsemmisülés vagy értékeinek eltűnése fenyegeti.

(2) Az ideiglenes védelem alatt álló értékekre a helyi védelem alatt álló értékekre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

(3) Az ideiglenes védelem megszűnik a határozatban megjelölt időtartam elteltével, vagy a helyi védelem alá helyezésről szóló rendelet hatálybalépésével, illetve az elutasításról szóló határozat meghozatalával.

(4) Amennyiben a védetté nyilvánítás előkészítése során megállapítást nyer, hogy a védetté nyilvánítás nem indokolt az ideiglenes egyedi védelmet meg kell szüntetni.

(5) Az ideiglenes védelem alá helyezésről és annak megszüntetéséről az érintetteket értesíteni kell.

10.§ (1) A helyi védelem megszűntetésére bármely természetes vagy jogi személy, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet – a Polgármesterhez írásban benyújtott – kezdeményezése alapján kerülhet sor.

(2) A védelem megszüntetésére vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

a) a védelem alól törlendő érték/terület megnevezését, szükség esetén körülhatárolását,

b) pontos hely megjelölését (utca, házszám, helyrajzi szám, épületrész),

c) a védelem megszüntetésének okait,

d) a védelem megszüntetését alátámasztó szakmai véleményt.

(3) A helyi védelem megszűntetésére csak abban az esetben kerülhet sor, ha

a) a védelemben részesülő építészeti érték károsodása olyan mértékű, hogy károsodás műszaki eszközökkel nem állítható helyre, vagy a helyreállításának költség nem áll arányban annak értékével,

b) a védetté nyilvánított helyi érték megsemmisül,

c) a védelem alapját képező értékeit helyreállíthatatlanul elveszítette,

d) a védelemmel összefüggő szakmai ismérveknek már nem felel meg,

e) magasabb fokú (műemléki) védettséget kap, így a helyi védelem az állami védelem hatályba lépésének napján külön intézkedés nélkül hatályát veszti,

f) telekosztás révén csak az egyik újonnan kialakuló telekre esik védendő érték, abban esetben a másik újonnan kialakuló telekről levehető a helyi védelem.

(4) Helyi védelem alatt álló építményt, építményrészt csak a helyi védettség megszüntetését követően lehet lebontani.

(5) A helyi védelem alá helyezés megszüntetésére irányuló eljárásban egyebekben a helyi védelem alá helyezésre vonatkozó előírásokat kell alkalmazni.

4. A helyi védelem alatt álló értékek nyilvántartása

11.§ (1) A helyi védelem alá helyezett értékekről (a továbbiakban: védett érték) a Mád Község Önkormányzata nyilvántartást vezet, amelybe bárki betekinthet.

(2) A nyilvántartás tartalmának meghatározásáról és a naprakész vezetéséről a Jegyző gondoskodik.

12.§ (1) A helyi védetté nyilvánítás és annak megszüntetése tényét az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyeztetni.

(2) Az ingatlan-nyilvántartási bejegyzésről a Jegyző gondoskodik.

(3) A bejegyzés elmaradása a védettség hatályát nem érinti.

5. Helyi védelem alatt álló érték fenntartása

13.§ (1) Helyi védett értékek jó karbantartása, állapotuk megóvása, a Tulajdonos kötelessége. Ennek költségei a Tulajdonost terhelik. A helyi védett értékek fennmaradásának, megőrzésének módja elsődlegesen a rendeltetésnek megfelelő használat.

(2) Amennyiben a rendeltetéstől eltérő használat a helyi védett érték állagának, állapotának romlásához vagy megsemmisüléséhez vezetne, úgy a Polgármester településképi kötelezés formájában a rendeltetés szerinti használatra kötelezheti a Tulajdonost.

(3) A védett értéket érintő építési munkák kivitelezése előtt az önkormányzati Főépítész/főépítészi felelős véleményét kell kérni, majd azt figyelembe véve szabad a munkákat elvégezni.

III. FEJEZET

TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK

6. Településképi szempontból meghatározó területek megállapítása

14.§ (1) Mád településképi szempontból meghatározó területe a közigazgatási terület egésze.

(2) A területrészekre az adott karakter előírásai és az érintett területekre a helyi értékvédelmi terület előírásai is vonatkoznak.

(3) Mád településképi szempontból meghatározott főbb karakterterületei –melyek belterületi térképes ábrázolásai, további alkarekterekkel a rendelet  2. mellékletében is megtalálhatóak–: (A Helyi építési szabályzat területfelhasználási egységeinek övezeti szabályozása továbbra is érvényes, ez attól független, arculati felosztás.)

1.     Történeti településrészek

1.1.  Központ

1.2.  Falusias lakóterületek

2.     Telekosztással létrejött településrészek

2.1.  Lakó

2.2.  Egyéb (ipari, mezőgazdasági, vasút, zöld és sportterületek)

A külterületek karaktere a jelenlegi egyedi területhasználat függvénye, alapvetően természetvédelmi szempontból meghatározó településképi terület karakterű.

IV. FEJEZET

TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK

7. Településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó

általános építészeti követelmények

15.§ (1) A településképi illeszkedés érdekében új épület építése, meglévő épület átalakítása során különös gondot kell fordítani a világörökségi építészeti hagyományok folytatására, a magas színvonalú építészeti megoldásokra, az épített és természeti környezet harmóniájára és egyensúlyára, a humánus, lakható környezet biztosítására.

(2) Az általános előírásoktól való eltérés lehetséges, a konkrét helyi adottságok és kialakult állapotok figyelembe vételével adott pozitív és egyidejű polgármesteri és főépítészi szakmai vélemény esetén.

(3) A beépítés telepítés módját, a tömegképzés arányait, a jellemző szintszámot a kialakult állapothoz, a világörökségi hagyományokhoz, a környezeti adottságokhoz igazítottan, a helyi építési szabályzat keretein belül kell meghatározni. Eszerint igazodni szükséges a

a) tetőidomokhoz, azok formáihoz és irányaihoz, tetőhajlásszöghöz,

b) kialakult párkánymagasságokhoz,

c) tetőfelépítmények jellegéhez, méretéhez, arányaihoz,

d) homlokzati- és tömegarányokhoz,

e) anyaghasználathoz.

(4) Általános elvárás

a) a tájkarakter megőrzése,

b) az építmények tájba illesztése,

c) a kilátás és rálátásvédelem szempontjainak figyelembe vétele,

d) a homlokzatok egymáshoz való illeszkedése,

e) az épületek környezetükkel összhangot mutató elhelyezése,

f) minőségi és természetes anyaghasználat,

g) a harmóniát és egyensúlyt tükröző, visszafogott színezés,

h) a kerítések összhangja,

i) az előkertek rendezettsége,

j) az utcafásítások utcaszakaszonként való összehangolása,

k) a tájidegen, agresszíven gyomosító, invazív növények telepítésének elkerülése (lásd a 1. függelék táblázatait!)

l) a táji hagyományokat tükröző növényállomány ültetése (lásd a 1. függelék felsorolását!).

(5) A hatályos Helyi Építési Szabályzat 2. függelékében szereplő régészeti lelőhelyek, műemlékek, és műemléki környezet esetében a vonatkozó jogszabályok irányadóak.

(6) A kerti építmények, műtárgyak, kerítések kialakítása esetén az irányadó a hagyományos tömegképzés és anyaghasználat (kő, fa, vakolt téglafal) és a visszafogott, természetbe illeszkedő színvilág.

(7) A közterületek-kialakításakor

a) figyelni kell a közérdekre, azon belül is a közlekedési biztonságra,

b) kerülni kell a magánérdek túlsúlyát, ahol sérülhet a harmonikus együttélés rendje.

(8) Az épületek és építmények, közterületek kialakítása, minden építési és tájalakítási tevékenység a településképileg értékes építészeti karakter figyelembe vételével, alkalmazásával történhet.

16.§ A településképbe való illeszkedés a településképi szakmai konzultáció keretén belül vizsgálandó, az illeszkedés  érdekében tilos

a) olyan építési tevékenységet folytatni, mely eredményeként létrejött épület vagy építmény egésze vagy annak egy része nem illeszkedik a települési környezetbe,

b) olyan használati tevékenységet folytatni, mely során a településképet zavaró raktározás történik.

17. § A településképileg eltérő karakterterületek előírásai:

(1) Történelmi településrészben és új lakóterületen a kerítés kialakítása

a) A telek utcavonalán legfeljebb 1,8 méter magas kerítés létesíthető (a kerítéskapukat nem beleértve). Kerítésnek számít a sűrű élősövény, ez esetben a magassági korlát 2,5 méter.

b)Az utcavonalú kerítés archaikus anyagú és formavilágú legyen: áttört vékony léckerítés, tömör deszkakerítés, kovácsoltvas kerítés, drótfonatos kerítés (amennyiben a drótfonatok acél pálcakeretek között vannak, és sűrű szövésűek, ún. Haidekker kerítés), falazott kő lábazat felső résszel (léckerítés, kovácsoltvas vagy drótfonatos mezővel), falazott kő lábazatos, kőoszlopos kerítés acél vagy fa betételemekkel, falazott tömör kőkerítés épülhet, de csak 1,5 méter magasan.

c) A kerítés tömör lábazata kőből legfeljebb 70 cm, lábazattal együtt a kerítés legfeljebb 1,8 m magas lehet. Falazott tömör kőkerítés illetve falazott tömör kerítéslábazat különösen javasolt, ahol a kerítés támfal szerepet is betölt.

d) A kerítéskapuk lehetnek: áttört vékony léckapu, tömör deszkázott kapu, kovácsoltvas kapu, drótfonatos kapu (amennyiben a drótfonatok acél pálcakeretek között vannak, és sűrű szövésűek, ún. Haidekker kerítés), és acél lemezelt kapu (javasolt kovácsoltvas vagy drótfonatos mezőkkel kombinált módon).

e) Ingatlanonként egy darab, legfeljebb 5 m széles személygépkocsi-behajtásra alkalmas kapu helyezhető el. A 12 m-nél szélesebb ingatlanokon, továbbá meglévő előkerti garázsbehajtók esetén legfeljebb két ilyen kapu nyitható.

f) A lakótelkek közötti, közterülettel nem érintkező kerítésszakaszok élősövényből, fonott, vagy hegesztett dróthálóból maximum 1,8 méter magasságig létesíthetőek.

g) Településkép védelmi okokból a történeti településrészen a beépített belterületi ingatlanok elkerítése –legalább élősövénnyel–, kötelező.

h) A kerítés településképhez illeszkedő módon történő kialakítása, valamint a kerítés karbantartása a tulajdonos kötelessége.

(2) Ipari terület / Vasút esetén és Zöldterület / Mezőgazdasági terület belterületi helyszínein a kerítés nem lehet nagytáblás fémlemez- vagy műanyag anyagú. Kerítések lehetséges anyagai: drótháló, kovácsolt vagy díszlakatos egyszerű kialakítással, sötét színezéssel, és kísérő kertészeti ültetésekkel, léc- és deszkakerítés, illetve terméskő falazat, amennyiben erre a környezetében példa van.

(3) Természetvédelmi szempontból meghatározó településképi területeken

a) kerítést létesíteni csak vadvédelmi és kiemelten fontos, vagy veszélyeztetett helyen vagyonvédelmi okok miatt szabad,

b) a kerítés teljesen áttört módon helyi faanyagokból sötétbarna színnel, vagy drótfonatból készülhet fémszínben.

8. Településképi szempontból meghatározó, elérő karakterterületekre vonatkozó

 egyedi építészeti követelmények

18. § A településképileg eltérő karakterterületek előírásai:

 (1) Történeti településrészeken

a) a tetőfedés anyaga a fő tömegen csak hagyományos natúr, vörös illetve piros égetett agyagcserép, mintázata sík vagy hagyományos rajzolatú nem nagyelemes, a kiegészítő tetőszakaszokon állókorcos fémlemez fedés lehet, szürke, antracit és sötétbarna színárnyalatokban. Cserepeslemez héjazat nem használható.

b) nagyméretű tetőfelépítmény, bonyolult formájú tetőidom kialakítása nem megengedett.

c) tetőablak legalább 20 m2 tetőfelületenként 1 db helyezhető el,

d) az épület homlokzati kialakítása során erkély, lodzsa, utcafronti garázskapu nem építhető.

e) az épületek színezése fehér, pasztell- és földszínű (törtfehér, okker, barna, szürke, árnyalatai) lehet, a Települési Arculati Kézikönyv ajánlásainak megfelelően.

f) nyílászáró elsősorban fa anyagú lehet, színezése fa hatású, vagy a környezetbe illeszkedő hagyományos színű lehet,

g) a nyílászáróktól eltérő színű redőny, illetve utcafronton külső, takarás nélküli redőnytok nem építhető be.

h) vékony, apró hasított kő, kőutánzat alkalmazása lábazatként, vagy homlokzati díszként, illetve kerítésnél ragasztva nem alkalmazható,

i) melléképületek tetőfedő, homlokzati burkolóanyaga és színe a főépület burkolat- és színhasználatából választandó.

j) tájba illő, helyi ökológiai adottságoknak megfelelő típusú és méretű növényzet alkalmazása szükséges.

(2) Új lakóterületen

a) a tetőfedés anyaga a fő tömegen hagyományos natúr, vörös illetve piros cserép, esetleg betoncserép, vagy állókorcos fémlemez fedés lehet, szürke, antracit és sötétbarna színárnyalatokban. A kiegészítő tetőszakaszokon, előtetőkön állókorcos fémlemez fedés, nem utcafronton, illetve közterületről kevésbé látható helyen polikarbonát fedés is alkalmazható

A tetőfedő anyag mintázata elsősorban sík jellegű legyen, vagy hagyományos mintázatú, nem nagyelemes. Cserepeslemez héjazat, hullámpala, poliészter fedés nem használható.

b) nagyméretű tetőfelépítmény, bonyolult formájú tetőidom kialakítása nem megengedett.

c) az épületek színezése fehér, pasztell- és földszínű (törtfehér, okker, barna, szürke, árnyalatai) lehet, a Települési Arculati Kézikönyv ajánlásainak megfelelően,

d) melléképületek tetőfedő, homlokzati burkolóanyaga és színe a főépület burkolat- és színhasználatából választandó.

e) tájba illő, helyi ökológiai adottságoknak megfelelő növényzet alkalmazása szükséges.

(3) Ipari terület / Vasút, Zöldterület / Mezőgazdasági karakterű terület esetén

a) új beépítés igazodjon a környező lakóterület, utca, utcaszakasz beépítéséhez és illeszkedjen építészeti megjelenéshez (beépítés módja, előkert mértéke, tömegarányok, tetőforma, homlokzatkialakítás, anyaghasználat), illetve ennek hiányában szabadonálló legyen,

b) a tetőfedő anyag natúr, vörös illetve piros égetett agyagcserép, valamint a településképileg indokolt esetekben állókorcos és trapéz fémlemez fedőanyagok szürke, bézs és sötétbarna színárnyalatokban megengedettek, cserepeslemez héjazat nem használható.

c) az épületek színezése fehér, törtfehér, vagy földszínű, pasztellszínű homlokzat, vagy természetes burkolóanyagok használata szükséges,

d) a nyílászáró természetes, natúr fa erezetű, vagy a környezetbe illeszkedő hagyományos színű lehet,

e) a tájba illő, helyi ökológiai adottságoknak megfelelő növényzet alkalmazása kerítések és épületek mentén előírt.

(4) Zöldterület / Mezőgazdasági belterületen és a természetvédelmi szempontból meghatározó településképi területeken

a) a tájban messziről feltűnő, abban domináló, idegen megjelenésű épület nem építhető,

b) a beépítés igazodjon a település területén kialakult hagyományos tömeg- és anyaghasználathoz, építészeti megjelenéshez,

b) a tetők fő idoma magastetős kialakítástól nem térhet el, tetődőlés 30-45 fok között lehet, illetve településképileg indokolt esetben zöldtetős kialakítás is megengedett.

c) a tetőfedés sík felületű kerámia vagy sötét színű cserép, és a tetőfelület legfeljebb 30%-áig állókorcos fémlemez fedés lehet,

d) a közterületről látszó homlokzaton a fehér, törtfehér, szürke, vagy földszínű vakolat és természetes anyagok jelenhetnek meg,

e) az épületeket elhelyezésénél nagymértékű terepalakítás (nagy bevágás, feltöltés) nem lehetséges.

f) létesítendő magasles céljára szolgáló építmények szerkezete, vagy külső burkolata csak a területen előforduló természetes építőanyagokból (kő, fa) készíthető. Ezen építményeket egyéb célra felhasználni, más funkcióval kiegészíteni nem szabad. Alapterülete legfeljebb 4x4m lehet.

g) a zöldfelületek kialakítása a természetes növényzethez illeszkedően, a helyi ökológiai adottságoknak megfelelően történhet.

19.§ (1) Az épület szélességi és hosszanti méretei, azok arányai a hagyományos épített környezetre jellemző állapothoz igazodjanak. A kialakult telekosztáshoz arányosan igazodó legyen az épület méretezése.

(2) Az épület, épületbővítés helyét, tömegét és annak arányait a hagyományos beépítési formához igazodóan határozzák meg. A meglévő rossz példa, ahol például nem tartották be a Rendezési Tervben előírt építési helyet, nem iránymutató.

(3) Lakóépület építésekor, vagy- meglévő tetőidom átépítésekor az épületek magastetővel alakítandóak ki.

a) A község belterületén lakóépületeket lapos tetősen nem szabad építeni. A fő tetőidom 35-45fok közé eső hajlással magastetős legyen, egyedül a kisebb méretű előtetők tetőhajlásánál megengedett az alacsonyabb dőlésszög, illetve az íves metszetű kupola induló (és érkező) tetőszakasza.

b) Az új épületeket a mind a történelmi településrészeken, mind az új lakóterületeken a hagyományos környezetbe illesztve, azokkal harmonizálva szabad elhelyezni.

c) A meglévő épületek közé épülő új házaknak hasonló tetőformával és tetőhajlásszöggel kell épülniük. A túl magas illetve a túl alacsony hajlásszögű tetővel rendelkező épületek nem illeszkednek az utcaképbe.

d) A nyugodt, nagy tetőidom rendet vág a házon, az egységes ereszmagasságokkal ad harmonikus összképet.

e) A túlságosan tördelt és manzárd tető kialakítás nem lehetséges.

(4) Az új épületek telepítésénél, a meglévők átépítésénél figyelemmel kell lenni a természeti zöldbe öltözött, harmonikus kialakításra.

a) A borvidéki fő közlekedési tengely, a főútról jól látható településrészeken kiemelten fontos a takaró növényzet jelenléte.

b) A településre jellemző sok gondozott zöldfelület a lakóépületek körül megőrzendőek, újabb építési tevékenységnél kialakítandóak.

c) A vízfelületek, árokpartok tisztán tartása, a vízpartok gondozása településképet meghatározó közérdek.

(5) A világörökségi védelem miatt minden meglévő és tervezett jelentősebb tömegű mezőgazdasági, ipari építmény mellé védőnövényzet, védőfasor tervezése és telepítése szükséges az alábbi  településképi szempontok szerint:

a) lehetőleg háromszintes, de minimum kétszintes zöldsáv ültetése történjen látványvédelem miatt a településképileg zavaró (túl nagy, túl magas, túl csillogó, túl színes stb.) építészeti tömegek köré,

b) alacsonyabb építészeti minőség vagy kevésbé esztétikus megjelenés mérséklésére (a használatból eredő elkoszolódás, vagy műszakilag leromlott állapot, stb. esetén) kertészeti eszközökkel a szükséges mértékben takaró zöldfelületet telepítsenek.

(6) A beépítésre nem szánt területeken az alábbi szempontrendszer különösen fontos a tájkarakter megőrzéséért.:

a) Épületek, építmények telken belül rendezett, szabadon álló építési módban helyezendőek el.

b) Technológiai szempontból indokolt magas építményeket elsősorban összevontan, csoportos módon szükséges elhelyezni.

c) Az ipari funkciójú épületek esetén az egyszerű ipari formák alkalmazása az elsődleges, ezen belül a nagy fesztávú ipari csarnokszerkezet és a félnyeregtetős kialakítású egyedi szerkezet is építhető minimum 30fokos tetőidom alkalmazásával.

d) Az újonnan kialakításra kerülő termelő, tároló és állattartó épületeket hagyományos tömegarányokkal kell kialakítani. Ettől eltérni csak technológiával igazolt módon és esetben lehetséges.

e) A szélvédelem és a táji látványvédelem biztosítása érdekében intenzív fásítás szükséges a 19.§ (5) bekezdésében leírtak szerint.

f) Tájképet zavaró építménynek számítanak, ezért itt nem helyezhetők el azok az építmények, melyek a táj jellegéhez képest erősen modern, technokrata karakterűek.

g) Az épületek anyaghasználata elsősorban falazott-vakolt és a helyben található terméskő és fa látszó szerkezetű legyen.

h) Az épületek homlokzata elsősorban világos, pasztellszínezésű lehet. Tájidegen színezésnek minősülnek az élénk (pl. a pink, a lila, a kék), a neon színek, a csillanó felületek.

i) Természetvédelmi szempontból meghatározó településképi területeken a fényszennyezés mértékét minimalizálni kell, az is csak meleg fehér, 3000K alatti színhőmérséklettel történhet.

9. Építmények anyaghasználatára vonatkozó egyedi építészeti követelmények

20.§ (1) Főépületek, építmények tetőszerkezete a településen nem fedhetők és nem újíthatók fel hullámpala, műanyag hullám-, trapézlemez, azbesztlemez, azbesztpala, cseréplemez, valamint bitumenes lemez alkalmazásával.

(2) Lakóépületen, kerítésen trapézlemez, műanyag burkolat és hullámpala nem alkalmazható.

(3) Tetőfedésre egy tetőfelületen csak egyazon anyagú, színű, mintájú fedés alkalmazható, egyedül a kis felületű előtetőn elfogadható a hagyományos állókorcos fémlemezfedés.

(4) A tetőfedő anyagok közül az élénk (pl. piros, kék, lila, zöld, fehér, sárga) színek nem alkalmazhatóak.

(5) Homlokzatok burkolására és a tetőszerkezet héjazataként csillogó, tükröződő felületek nem alkalmazhatóak.

21.§ Mind a homlokzatnál, mind pedig a lábazatnál előírt a természetes anyaghasználat: vakolt tégla falak, természetes helyi kő használata.

a) Minden esetben törekedni kell a hagyományosan falazott terméskő felületek készítésére, hogy helyi sajátságot mutasson az épületünk karaktere.

b) Kerülni kell a vékonyan hasított, apró elemes, csempeszerűen ragasztott kő, vagy kő utánzatú lapka alkalmazását.

22.§ (1) Közterületről látható homlokzatok színezéséhez elsősorban fehér illetve pasztell árnyalatú színeket kell alkalmazni, a Települési Arculati Kézikönyv ajánlásainak megfelelően.

(2) Építmények átszínezésekor nem alkalmazható az építmény egészének színezésével és anyaghasználatával, valamint a szomszédos épületekkel és az utcaképpel nem harmonizáló színezés.

(3) A homlokzat színezését a területen lévő védett épületekkel összhangban kell elvégezni. A történeti településrészen különösen hangsúlyos, hogy a meglévő épületek színvilágához illeszkedő új épületek építése engedélyezhető.

(4) A településképi szempontból az esetleges szomszédos rossz színvilágú példa nem iránymutató.

(5) A külső homlokzatok színezését épületenként egységes koncepció alapján szükséges elvégezni – beleértve a határoló kerítések színezését is. A homlokzatokon egységes színezést kell alkalmazni és tilos rikító, fényes hatású színeket alkalmazni.

(6) Utólagos hőszigetelés kivitelezése során a hagyományos homlokzatdíszítések megőrzését és helyreállítását szem előtt kell tartani.

23.§ (1) Homlokzatok kialakítása során a rendezett településkép érdekében törekedni kell a nyílászárók méret és osztásrendszerének összehangolt tervezésére.

(2) Főhomlokzatokon a nyílászárók hagyományos arányrendszere álló formátum.

(3) Az utcafrontról jól látható ablakok árnyékolása, sötétítése hagyományos rolók, spaletták alkalmazásával történjék.

10. Helyi védett egyedi értékekre vonatkozó építészeti követelmények

24.§ (1) Helyi védett egyedi érték (épület, építmény) minden eredeti homlokzati alkotórésze védett, ideértve a hozzá tartozó kiegészítő, külső és belső díszelemeket is, valamint esetenként a használat módját is.

(2) A részleges helyi védelem alatt álló építmény valamely része, részlete vagy jellemző karaktereleme védett.

(3) Helyi védett műtárgy minden eredeti alkotórésze védett, ideértve a hozzá tartozó kiegészítő, díszelemeket is.

(4) Helyi értékvédelmi területen a beépítési mód, az utca felőli építési vonal, a hagyományos tömegalakítás arányai, az utcai homlokzatmagasság, a tetőidom, a tetőgerinc iránya, az utcai homlokzat architektúrája, az utcai homlokzat nyílásrendje és nyílászáróinak aránya, a tornác kialakítása, mint karakterelemek védettek.

25.§ Helyi védett egyedi érték korszerűsítése, bővítése (hozzáépítés vagy ráépítés), és különösen részleges bontása esetén

a) a védett épületet kötelező hagyományos építészeti tömegükben – beépítési mód, tömegarányok, tetőforma, tetőhajlásszög homlokzati jellegzetességek, nyílászáró arány és osztásrend – megőrizni,

b) a védett épületet kizárólag úgy lehet átalakítani, hogy az épület jellege, homlokzati kialakítása, utcaképi szerepe ne változzon – az átalakításnak az épület védett részeivel, formaképzésével, anyaghasználatával összhangban kell lennie,

c) közterületről látható homlokzatainak részleges színezéssel történő felújítása nem megengedett,

d) homlokzati burkolatokat, díszítőelemeket, tagozatokat meg kell tartani, illetve lehetőség szerint hiteles dokumentumok alapján vissza kell állítani,

e) helyi egyedi védelemmel érintett építmény nyílászáróinak felújítása vagy cseréje esetén meg kell tartani a nyílászáró eredeti beépítési síkját, osztását, anyagát, színét, arányait,

f) a védett épület homlokzatán műanyag nyílászáró, szekcionált garázskapu, redőnytok, gépészeti berendezés, klímaberendezés, látszó vezetékelés, szerelt kémény nem helyezhető el,

g) utcáról látható tetőfelületen napelem nem helyezhető el,

h) a védett építményen az utcától mérve 10 méteres távolságon túl és az utcaképi látványt nem zavaróan helyezhető el antenna vagy hírközlési egység,

i) védett ingatlanon hirdetés, reklám nem helyezhető el, csak cégtábla, cégér a hagyományos arculati módokon,

j) a védett épület belső átalakításakor, korszerűsítésekor a belső védett értékeket (pl. lépcsőkorlát) meg kell őrizni,

k) alaprajzi módosítás a jellemző homlokzati nyílászáró kiosztás figyelembevételével történhet.

l) védett épület külső hőszigetelése csak abban az esetben engedhető, ha az épület arányai és részletei nem változnak meg.

m) lábazat és támfal építése természetes kőből, vagy természetes kő előfalazattal készüljön,

n) magánterületi parkolás csak az ingatlan rendeltetési egységeinek méretéhez szükséges mértékben történhet – lehetőleg az utcáról nem látható telekrészeken.

26.§ (1) A helyi értékvédelmi területen az építményeket (épületek, kerítések, utcabútorok, köztárgyak) a jellegzetes településképet megőrző, a világörökségi terület építési hagyományait követő, valamint az épített és természetes környezet egységes megjelenését biztosító módon kell építeni, lehet átalakítani, a meglévőket erre tekintettel kell használni, illetve a gondozott, beépítetlen természeti környezetet fenntartani az alábbi követelmények figyelembe vételével:

a) a település helyi karakterének kialakítása, a hagyományőrző arculatteremtés érdekében a környezettől idegen anyaghasználati, formai, stb. építészeti megoldások nem alkalmazhatóak, meglévő épületek, építmények részleges homlokzati felújítása során sem megengedettek,

b) új épület építésénél a történelmi beépítéshez igazodva kell meghatározni, kialakítani:

ba) a tető hajlásszögét,

bb) a tetőgerinc irányát, tetőidom formáját,

bc) a nyílászárók méretét, formáját, anyagát, arányát és színezését,

bd) az alkalmazott homlokzati építőanyagok típusát, textúráját,

be) az építmények színezését,

bf) az épületek részleteit, így különösen az ereszképzés és kémények kialakítását.

c) új utcabútorok, köztárgyak, kiselemek elhelyezésekor a településképi összhanghoz igazodva kell meghatározni, kialakítani a méretét, formáját, anyagát, arányát és színezését,

d) az árnyas-ligetes növényzet megőrzése, ápolása és szükség esetén a pótlása történjen.

(2) A helyi értékvédelmi területen külön gondot kell fordítani a hagyományos kerítés, kapu, melléképületek és melléképítmények továbbéltetésére, és ezek újkori, oda nem illő (tömegű, anyaghasználatú, színvilágú) megjelenésének a megszűntetésére.

(3) Támfal építésekor a támfal természetes kőből, vagy természetes kő előfalazattal készüljön.

(4) Magánterületi parkolás csak az ingatlan rendeltetési egységeinek méretéhez szükséges mértékben történhet lehetőleg az utcáról nem, vagy kevésbé látható telekrészeken. A beépítetlen telket parkolónak használni csak alkalmi rendezvényekhez kötötten, az önkormányzathoz bejelentve lehet.

(5) Közterületi parkolás az arra kijelölt helyeken, a településképbe illeszkedően csak úgy történhet, hogy az ne akadályozza a közterületek és a szomszédos ingatlanok rendeltetésszerű használatát, valamint ne sértse a szomszédok jogait és törvényes érdekeit, ne okozzon közlekedési veszélyhelyzetet.

(6) A helyi értékvédelmi terület közterületeinek kialakítása az önkormányzat és a magyar állam kizárólagos jogköre. Minden magánkezdeményezés településképi bejelentésköteles.

11. Reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények

27.§ (1) Mád közterületein a reklámhordozók az utcaképhez illően, szolid módon helyezhetőek el.

(2) Mád közigazgatási területén tiltott valamennyi e rendeletben és a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV. 28.) Korm. rendeletben tiltott vagy nem szabályozott reklám közzététele.

(3) A településen óriásplakát, építési reklámháló, fényreklám, zajreklám nem helyezhető el.

(4) A közérdekű molinó és a közterület fölé nyúló, felirat nélküli árnyékoló berendezés kivételével molinó, ponyva vagy háló reklámhordozóként, reklámhordozót tartó berendezésként nem alkalmazható.

(5) Villódzó, káprázást okozó vagy futó fényű világítás a reklámfelületek mellé sem tehető.

(6) Idegen nyelvű feliratok esetén annak magyar nyelvű fordítása a reklámfelületen kötelező.

(7) A közérdekű reklámfelületen mindenki csak közérdekű információk közzétételére jogosult.

28.§ (1) Hirdetési célú berendezés a meglévő épített és természetes környezetbe, a településképbe illeszkedően csak úgy helyezhető el, hogy az ne akadályozza a közterületek és a szomszédos ingatlanok rendeltetésszerű használatát, valamint ne sértse a szomszédok jogait és törvényes érdekeit, ne okozzon közlekedési veszélyhelyzetet.

(2) Épületek tetőzetén reklámfelület nem alakítható ki.

(3) Az épület teljes homlokzatát érintő átalakítás, felújítás esetén az e rendeletnek nem megfelelő cégért, cégtáblát, cégfeliratot el kell távolítani.

(4) A hirdetési célú berendezés tulajdonosa köteles gondoskodni annak rendszeres karbantartásáról, valamint arról, hogy a berendezés ne okozzon kárt az általa érintett létesítményben és annak rendeltetésszerű használatát ne korlátozza.

29.§ (1) Épület homlokzatán cégér az épület homlokzati síkjára csak merőlegesen, cégtábla az épület homlokzati síkjával csak párhuzamosan, a homlokzati síkból ki nem fordulva helyezhető el.

(2) Cégér homlokzatra merőleges felülete nem haladhatja meg az 1,0 négyzetmétert.

(3) A cégérek, cégtáblák tartó-, illetve hordozó szerkezeteit, továbbá a cégfeliratokat úgy kell kialakítani, hogy

a) azok mérete, aránya, anyaga szervesen illeszkedjen az érintett épület építészeti megoldásaihoz, a homlokzat meglévő vagy tervezett vízszintes és függőleges tagolásához, a nyílászárók kiosztásához, azok ritmusához,

b) nyílászárót, épületdíszt, díszítő tagozatot ne takarjon el.

30.§ (1) Cégjelzés, hirdető-berendezés csak úgy helyezhető el, hogy a közúti közlekedés űrszerelvénye felé ne nyúljon.

(2) Reklámhordozók kizárólag a közlekedésbiztonsági szabályok betartása mellett helyezhetőek el.

(3) Védett természeti területeken, Natura 2000 területeken, az ökológiai folyosó területén, egyedi tájérték, valamint a tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területeken reklámhordozó és reklám – magasabbrendű jogszabályban meghatározott kivétellel – nem helyezhető el.

12. Eltérés a reklámok elhelyezésére vonatkozó szabályoktól

31.§ (1) A Polgármester jelentősnek minősített eseményről való tájékoztatás érdekében, a jelentősnek minősített esemény időtartamára, legfeljebb azonban valamennyi jelentős esemény esetén, együttesen naptári évente tizenkét hét időtartamra a vonatkozó jogszabályok szerint településképi bejelentési eljárásban eltérést engedélyezhet a reklám közzétevője számára.

(2) A Polgármester döntése nem pótolja, illetve helyettesíti a reklám közzétételéhez szükséges, jogszabályban előírt egyéb hatósági engedélyeket, melyeknek a beszerzése a reklám közzétevőjének feladata.

(3) A reklám közzétevője az eltérést a településképi bejelentési eljárás lefolytatására irányuló írásbeli kérelmével kezdeményezheti.

13. Egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése

32.§ (1) Közmű-létesítmények, ide értve a nyomvonalas létesítmények és a kapcsolódó műtárgyaik elhelyezésénél figyelemmel kell lenni a településképi megjelenésre.

(2) Az új közművezetékek létesítése, meglévő közművezetékek más nyomvonalra történő áthelyezése, nyomvonalának meghosszabbítása - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - terepszint alatti elhelyezéssel történhet, kivéve az önkormányzati beruházásban megvalósuló közbiztonsági berendezésekhez (térfigyelő kamerákhoz), valamint a szélessávú internet biztosításához szükséges vezetékek szigorúan rejtett nyomvonalát.

(3) A közép-, a kisfeszültségű erőátviteli és közvilágítási hálózatokat, illetve a vezetékes elektronikus hírközlési hálózat nyomvonalas létesítményeinek korszerűsítésekor a vezetékek földalatti elhelyezését előnyben kell részesíteni.

1. A helyi értékvédelmi területen hálózatépítés csak földalatti elhelyezéssel kivitelezhető, bekötővezeték csak földkábellel csatlakozhat a gerinchálózathoz.
2. A villamos energia ellátás hálózatai és az elektronikus hírközlési hálózatok föld feletti kialakítás esetén olyan egyoldali közös oszlopsorra kerüljenek, amin a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetőek.
3. Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózat csak földalatti elhelyezéssel kivitelezhető.

33.§ (1) A település ellátását biztosító felszíni energiaellátási sajátos építmények műtárgyak elhelyezésére

a) elsősorban a természetvédelmi szempontból nem érintett külterületi ingatlanok alkalmasak,

b) a belterületen fekvő helyi értékvédelmi terület, helyi védett épület és országos műemléki értékkel érintett ingatlanok, valamint azok telekhatárától mért 20 méteres környezete nem alkalmasak.

(2) A település ellátását biztosító elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére

a) elsősorban a természetvédelmi szempontból nem érintett külterületi ingatlanok alkalmasak,

b) a belterületen fekvő helyi értékvédelmi terület, helyi védett épület és országos műemléki értékkel érintett ingatlanok és azok 50 méteres környezete - ide nem értve a templomtoronyban takartan elhelyezett berendezések esetén a vonatkozó ingatlant - nem alkalmasak.

(3) Transzformátor állomás helyi értékvédelmi területeken kizárólag építményben helyezhető el, amelyet az adott területre előírt anyagokból kell kialakítani és amely formavilágában illeszkedik a településképhez.

14. Egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények

34.§ (1) Antennát, gépészeti berendezést, égéstermék kivezetőt, szellőzőt, klímaberendezést utcafronti homlokzatra – ide értve az utca irányába néző kontyolt tetősíkot is – nem lehet elhelyezni.

(2) klímaberendezés és klíma-berendezések kültéri egysége

a) védett elem és védett terület esetében a közterületről látható homlokzaton nem helyezhető el,

b) nem védett építményeken a közterületről látható homlokzaton csak az építmény megjelenéséhez illeszkedte, takart módon helyezhető el és a kondenzvíz elvezetéséről megfelelően gondoskodni kell, az közterületre vagy szomszéd telekre nem folyhat át;

c) új építményen csak a településképhez illeszkedve, az építmény részeként, a megfelelő elhelyezés, kialakítás bemutatásával, annak lehetőségének biztosításával helyezhető el;

d) utólag csak településképi bejelentési eljárás lefolytatását követően helyezhető el;

e) oldalhatáron álló beépítési mód esetén szomszéd oldali homlokzaton nem helyezhető el.

(3) Gépészeti berendezések elhelyezése az építmények tetején csak takartan, vagy az építményhez illeszkedő módon megengedett.

(4) Antenna vevőegysége csak az épületek az utcafronti homlokzati síkjától mért 5,0 méteren túl helyezhető el.

(5) Magastetős épületen utcaképben megjelenő síktáblás napelem, napkollektor a ferde tetősíktól eltérő hajlásszögben nem helyezhető el. Mindemellett

(a) történeti területen az utcafronti tetőidomra ne kerüljön, az oldalkert felé néző tetőfelületen a közterülettől lehetőség szerint távolabbra kerüljön,

(b) telekosztással létrejött településrészeken oromzati kontyolt tetősíkra ne kerüljön,

(c) egybefüggő, téglány felületként építhetőek csak össze az azonos irányba forgatott elemek – figyelemmel igazodva az esetleges tetősík ablakok kiosztására.

V. FEJEZET

A településkép érvényesítése

15. Településkép érvényesítő eszközök

35.§ (1) Mád község közigazgatási területén található települési értékek megőrzése érdekében az Önkormányzat

a) településkép-védelmi tájékoztatást és szakmai konzultációt biztosít, valamint

b) településképi bejelentési és

c) településképi kötelezési eljárást folytat le.

(2) A településképi véleményezési eljárás lefolytatására a 38/2019. (III. 6.) Korm. rendeletben foglaltak az irányadók.

16. Településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció

36.§ (1) Településképi szakmai konzultációt és ezen belül szakmai tájékoztatást (a továbbiakban: konzultáció) az építési tevékenységgel érintett személy kérhet. A konzultáció különösen javasolt településképi véleményezési eljárás és településképi bejelentési eljárás előtt. A konzultációt az önkormányzati Főépítész, illetve főépítészi felelős folytatja le. A kérelmező egyeztetési igényét papír alapon vagy elektronikus levél formájában nyújtja be (lásd 1. melléklet!), amelyre az önkormányzati Főépítész, illetve főépítészi felelős a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül konzultációt és ezen belül szakmai tájékoztatást (a továbbiakban: konzultáció) biztosít.

(2) A konzultációról a konzultáció felelőse emlékeztetőt készít, amelyben rögzítésre kerül a felvetett javaslatok lényege, valamint az önkormányzati Főépítész/főépítészi felelős vagy a Polgármester tényleges nyilatkozata.

(3) Az emlékeztetőben rögzített nyilatkozatok kötik az Önkormányzatot a településképi bejelentési és kötelezési eljárás során.

(4) Az Önkormányzat a településképi konzultációért, tájékoztatásért díjat nem számít fel.

17. A településképi bejelentési eljárások

37.§ (1) A Polgármester településképi bejelentési eljárást folytat le.

 (2) Az Építtető az Önkormányzatot keresi meg a településképi bejelentési eljárásban a 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 1. mellékletben meghatározott építési engedélyhez és településképi véleményezési eljáráshoz nem kötött alábbi építési tevékenységek tárgyában:

a) közterületről látható homlokzat 20%-nál kevesebbet érintő átalakításhoz,

b) valamint kerítés és kapu építésekor, átalakításakor,

c) a kapuhoz vezető autóbehajtó vagy parkoló közterületi készítésekor,

d) az épület homlokzatához illesztett előtető, védőtető, ernyőszerkezet építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése, megváltoztatása esetén,

e) kereskedelmi, vendéglátó rendeltetésű épület építése, bővítése, amelynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 20,0 m² alapterületet.

f) szobor, emlékmű, kereszt, emlékjel építése, elhelyezése, ha annak a talapzatával együtt mért magassága nem haladja meg a 6,0 m-t.,

g) emlékfal építése, melynek talapzatával együtt mért magassága nem haladja meg a 3,0 m-t,

h) park, játszótér, sportpálya megfelelőségi igazolással – vagy 2013. július 1-je után gyártott szerkezetek esetében teljesítménynyilatkozattal – rendelkező műtárgyainak építése, egyéb építési tevékenység végzése,

i) megfelelőség-igazolással – vagy 2013. július 1-je után gyártott szerkezetek esetében teljesítménynyilatkozattal – rendelkező építményszerkezetű és legfeljebb 180 napig fennálló rendezvényeket kiszolgáló színpad, színpadi tető, lelátó, mutatványos, szórakoztató, vendéglátó, kereskedelmi, valamint előadás tartására szolgáló építmény, valamint kiállítási építmény építése esetén,

j) növénytermesztésre szolgáló üvegház építése, bővítése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, megváltoztatásakor.

k) a 6,0 m vagy annál kisebb magasságú, a 60 m³ vagy annál kisebb térfogatú siló, ömlesztettanyag-tároló, nem veszélyes folyadékok tárolója, nem veszélyes anyagot tartalmazó, nyomástartó edénynek nem minősülő, föld feletti vagy alatti tartály, tároló elhelyezéséhez szükséges építmény építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése.

l) támfal építése, bővítése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, megváltoztatása esetén (amelynek mérete az építési tevékenységgel nem haladja meg a rendezett alsó terepszinttől számított 1,5 m magasságot), valamint minden 20 köbmétert meghaladó tereprendezési munka esetén,

m) kerítés, kerti építmény, tereplépcső, járda és lejtő, háztartási célú kemence, húsfüstölő, jégverem, valamint zöldségverem építése, építménynek minősülő növénytámasz, növényt felfuttató rács építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése esetén,

n) napenergia-kollektor, szellőző-, klíma-, riasztóberendezés, villámhárító-berendezés, áru- és pénzautomata, kerékpártartó, zászlótartó építményen vagy építményben való elhelyezésekor,

o) építménynek minősülő, háztartási hulladék elhelyezésére szolgáló hulladékgyűjtő és -tároló, sorompó, árnyékoló elhelyezésekor,

p) magasles, vadetető, erdei építmény, kilátó építése, amelynek a terepcsatlakozástól mért legfelső pontja az 5,0 m-t nem haladja meg,

q) reklám, reklámhordozó, cégreklám elhelyezési követelmények tekintetében a reklámok, reklámhordozók, cégreklámok elhelyezését megelőzően, illetve meglévő reklámok átalakítása esetén,

r) utcabútor közterületi létesítésekor,

s) közterületi növényültetések előtt (telepítésre javasolt fajok a rendelet 4. melléklete szerint!),

x) történeti településrészen 20 cm törzsátmérő fölötti, illetve egy évadban öt fát meghaladó magánterületi fakivágások előtt,

amennyiben az Építtető nem az Önkormányzat.

(3) A Polgármester a településképi bejelentési eljárást az építészeti-műszaki dokumentáció értékelése során a településképben esztétikusan megjelenő, településképet nem zavaró, az épített és természeti környezethez illeszkedő, annak előnyösebb megjelenését segítő megoldási szempontok szerint folytatja le.

(4) Az eljárás tárgya a településképi bejelentés alapján – a Polgármester tudomásul vételét tartalmazó hatósági határozatának birtokában, az abban foglalt esetleges kikötések figyelembevételével – megkezdhető, ha ahhoz más hatósági engedély nem szükséges.

38.§ (1) A településképi bejelentési eljárás az Építtető, illetve az általa megbízott Tervező (a továbbiakban együtt: Kérelmező) által a Polgármesterhez benyújtott elektronikus vagy papír alapú kérelemre indul (lásd 1. melléklet!).

(2) A Polgármester településképi bejelentési eljárás keretében hozott döntése, valamint a településképi kötelezési eljárás az önkormányzati Főépítész/főépítészi felelős szakmai álláspontján alapul.

(3) A kérelem mellékleteként benyújtandó településképi tervdokumentáció az előzetes konzultációnak megfelelő, illetve a beavatkozás mértéke szerint szükséges, vagy a hiánypótlásként kért

a) műszaki leírást, fotót

b) helyszínrajzot a tervezéssel érintett, valamint a szomszédos telkeken álló építmények tetőfelülnézeti ábrázolásával, a terepviszonyok és a be nem épített területek kialakításával,

c) az épület tömegalakítását meghatározó jellemző szintek alaprajzát,

d) metszeteket,

e) valamennyi homlokzatot,

f) utcaképet, ha a tervezett építmény az utcaképben megjelenik,

g) településképi vizsgálatot (látványtervet vagy modellfotót) tartalmazzon.

(4) A településképi bejelentési döntés során az alábbi szempontokat figyelembe kell venni harmónia és egyensúly tekintetében:

a) kialakult település-, illetve telekszerkezetnek való megfelelőség,

b) a védendő (megmaradó) adottságokat figyelembe vevő megfelelőség,

c) a tervezett, távlati adottságokat figyelembe vevő megfelelőség,

d) a magassági megfelelőség,

e) a terület-felhasználás megfelelősége.

(5) A Polgármester a bejelentés megérkezésétől számított 8 napon belül

a) hiánypótlást ír elő,

b) a bejelentés tárgyát képező az építési tevékenységet, reklám-elhelyezést vagy rendeltetés-változtatást tudomásul veszi és a bejelentőt erről a tényről az esetleges kikötésekkel önkormányzati hatósági döntés megküldésével értesíti, vagy

c) megtiltja megkezdését és – a megtiltás indokainak ismertetése mellett – figyelmezteti a bejelentőt a tevékenység bejelentés nélküli elkezdésének és folytatásának jogkövetkezményeire, ha a bejelentés nem felel meg a rendelet 15.§ 16.§ és 38.§ (4) pontjaiban meghatározott követelményeknek vagy a tervezett építési tevékenység, reklám vagy rendeltetésváltoztatás nem illeszkedik a településképbe.

(6) A településképi bejelentési eljárás hatósági döntése tartalmazza

a) a bejelentés iktatási számát és ügyintézőjének nevét,

b) a kérelmező nevét, valamint lakcímét, szervezet esetén székhelyét,

c) a bejelentett építési tevékenység, reklámelhelyezés vagy rendeltetésváltoztatás megjelölését,

d) a bejelentés előterjesztésének napját, valamint

e) azt az időtartamot, amelyre a bejelentés szól.

(7) A településképi bejelentési eljárás érvényességi ideje - ha az igazolás másképpen nem rendelkezik:

a) állandó építmény esetén végleges,

b) legfeljebb 180 napig fennálló építmény esetén 180 nap,

c) önálló reklámhordozót tartó építmény építése, utcabútor létesítése esetén 5 év, de legfeljebb aktualitása időpontjáig.

(8) Amennyiben a Polgármester 15 napon belül döntést nem hoz, azt megadottnak kell tekinteni a (7) bekezdés szerinti érvényességi időtartamra vonatkozóan.

18. Településképi kötelezési eljárások

39.§ (1) A polgármester a rendeletben meghatározott településképi követelmények teljesítése érdekében - a közigazgatási hatósági eljárásról és szolgáltatásról szóló törvény szabályai alapján – kötelezési eljárást folytat le és szükség esetén kötelezést bocsát ki.

(2) A kötelezési eljárás lefolytatható különösen építési tevékenységgel összefüggésben megtartott szakmai konzultáció eredményeképpen kiadott emlékeztetőben foglalt, a településképi véleményben foglalt településképi követelmény figyelmen kívül hagyásával megvalósult építés esetén. Kötelezési eljárás lefolytatható úgy is, hogy azt nem előzte meg szakmai konzultáció, településképi véleményezési eljárás.

(3) A kötelezési eljárás lefolytatható hivatalból, vagy kérelemre.

(4) Kötelezési eljárást kezdeményező kérelem az önkormányzatnál írásban nyújtható be, és a kérelemben meg kell jelölni, hogy a rendelet mely szakaszában foglalt településképi követelmény nem teljesülése miatt történik a kezdeményezés.

(5) A polgármester a tényállás tisztázása során köteles beszerezni a települési főépítész szakmai állásfoglalását.

(6) A településképi kötelezés irányulhat építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására.

19. Településkép védelmi bírság kiszabásának esetei és mértéke

40.§  (1) Az önkormányzat a településképi követelmények hatósági döntésben megállapított határidőre történő nem teljesítése esetére az ingatlantulajdonossal szemben 1 000 000 forintig terjedő, közigazgatási bírságnak minősülő településkép-védelmi bírság kiszabását rendeli el.

(2) A településkép-védelmi bírságot a polgármester állapítja meg.

(3) A településképi bírság kiszabásakor a polgármester mérlegeli a jogsértő magatartás súlyát, különösen a településkép védelméhez fűződő érdek sérelmének mértékét, a jogsértés ismételtségét, időtartamát. A polgármester a bírság kiszabása során köteles beszerezni a települési főépítész szakmai állásfoglalását a településkép védelméhez fűződő érdeksérelem mértékének megállapítása érdekében.

(4) A kiszabott településkép védelmi bírságot közvetlenül Mád Község Önkormányzata erre a célra szolgáló bankszámlájára történő befizetéssel kell teljesíteni.

VI. FEJEZET

Záró rendelkezések

41.§ (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 15.  napon lép hatályba.

(2)  E rendelet előírásait a hatálybalépést követően induló eljárásokban kell alkalmazni.

(3) Hatályát veszti a településkép védelméről szóló 3/2018. (III.19.) önkormányzati rendelet.

(4) Hatályát veszti a Helyi Építési Szabályzatról szóló 9/2016. (VII.6.) önkormányzati rendelet 1. függelékének 1.2. és 1.2.1. pontja.

Körtvélyesi Gergő                                                                                                                                                                                                                            Tatárka József

        Jegyző                                                                                                                                                                                                                                                                            Polgármester