Kazincbarcika Város Önkormányzat Képviselő-testületének 22/2019. (IX.19.) önkormányzati rendelete

Kazincbarcika Város Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről

Hatályos: 2024. 06. 15

Kazincbarcika Város Önkormányzat Képviselő-testületének 22/2019. (IX.19.) önkormányzati rendelete

Kazincbarcika Város Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről

2024.06.15.

Kazincbarcika Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 13. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 38. § (2) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörben eljáró

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Kormánymegbízotti Kabinet Állami Főépítész,

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Miskolci Járási Hivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály,

Bükki Nemzeti Park Igazgatósága,

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Igazgató-helyettesi Szervezet Katasztrófavédelmi Hatósági Szolgálat,

Országos Vízügyi Főigazgatóság,

Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság,

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság,

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztály,

Budapest Főváros Kormányhivatala Közlekedés Főosztály Útügyi Osztály,

Innovációs és Technológiai Minisztérium Közlekedési Hatóság Vasúti Főosztály,

Innovációs és Technológiai Minisztérium Hajózási Hatósági Főosztály,

Innovációs és Technológiai Minisztérium Közlekedési Hatóság Légügyi Hivatal,

Honvédelmi Minisztérium Állami Légügyi Főosztály,

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Miskolci Járási Hivatal Közlekedési és Fogyasztóvédelmi Főosztály Útügyi Osztály,

Miniszterelnökség - Társadalmi és Örökségvédelmi Ügyekért, valamint Kiemelt Kulturális Beruházásokért Felelős Helyettes Államtitkárság,

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Miskolci Járási Hivatal Hatósági Főosztály Építésügyi és Örökségvédelmi Osztály,

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Földhivatali Főosztály Földhivatali Osztály,

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Miskolci Járási Hivatal Agrárügyi Főosztály Erdészeti Osztály,

Honvédelmi Minisztérium Hatósági Főosztály,

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányság,

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Hatósági Főosztály Bányászati Osztály,

Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala,

Országos Atomenergia Hivatal,

Budapest Főváros Kormányhivatala Népegészségügyi Főosztály,

Országos Közegészségügyi Központ

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat,

Sajókaza Község Önkormányzata,

Szuhakálló Község Önkormányzata,

Berente Község Önkormányzata,

Alacska Község Önkormányzata,

Kondó Község Önkormányzata,

Tardona Község Önkormányzata,

Dédestapolcsány Község Önkormányzata,

Bánhorváti Község Önkormányzata,

Nagybarca Község Önkormányzata,

Sajóivánka Község Önkormányzata,

valamint a partnerségi egyeztetésben résztvevők véleményének kikérésével az alábbi rendeletet alkotja:

ELSŐ RÉSZ

Általános előírások

I. Fejezet

A rendelet hatálya, felépítése

1. § (1) Kazincbarcika Város Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről szóló önkormányzati rendelet (a továbbiakban e Rendelet) hatálya kiterjed Kazincbarcika város teljes közigazgatási területére.

(2) Kazincbarcika város közigazgatási területén területet felhasználni, telket alakítani, továbbá építményt, építményrészt, épületegyüttest építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni és lebontani, elmozdítani, továbbá rendeltetését megváltoztatni (továbbiakban együtt: építési munkát folytatni) és ezekre hatósági engedélyt adni az országos településrendezési és építési követelményekről szóló jogszabály (a továbbiakban: OTÉK), e Rendelet, valamint egyéb jogszabályi rendelkezés és hatósági előírás betartásával kell.

(3) Az OTÉK előírásait az e Rendeletben foglalt kiegészítésekkel és eltérésekkel együtt kell alkalmazni.

(4) E Rendelet elválaszthatatlan részét képezik az alábbi mellékletek:

1. melléklet: Beépítésre szánt területek építési övezeti paraméterei

2. melléklet: Beépítésre nem szánt területek övezeti paraméterei

3. melléklet: Sajátos előírású területek lehatárolása

4. melléklet: Állattartó épületek, építmények telepítési távolsága

5. melléklet: Kazincbarcika Város Szabályozási Tervének jelmagyarázata

6. melléklet: Kazincbarcika Város Szabályozási Tervének külterületi és belterületi szelvényhálója

7. melléklet: Kazincbarcika Város Külterületi Szabályozási Terve M=1:8000

8. melléklet: Kazincbarcika Város Belterületi Szabályozási Terve M=1:2000

(5) E Rendelet tájékoztatás céljából az alábbi függelékeket tartalmazza:

1. függelék: Természeti értékvédelem

2. függelék: Művi értékvédelem

3. függelék: Régészeti lelőhelyek

4. függelék: Útosztályba sorolás

5. függelék: Út mintakeresztszelvények

(6) E Rendelet függelékeinek tartalmi módosítása rendeletmódosítás nélkül is elvégezhető.

II. Fejezet

Értelmező rendelkezések

1. Fogalommeghatározások

2. §

1. Adottságtól függő paraméter: a már kialakult adottságoktól az illeszkedés szabályaira figyelemmel megállapított jellemző.

2. Áttört kerítés: amelynél a tömör felületek aránya a kerítés teljes felületének 50%-át nem haladja meg, és az egybefüggő tömör felületek külön-külön nem érik el a kerítés teljes hosszának 10%-át, valamint a kerítés lábazatának magassága nem haladja meg az 50 cm-t.

3. Főépítményt kiegészítő építmény: az építmények azon csoportja, melyek a területfelhasználási, rendeltetési szabályozás előírásaiban megnevezett főépítmények használatát, üzemeltetését segítik, kiegészítik, különálló funkcionális egységet, vagy rendeltetési egységet képeznek és nem minősülnek melléképítménynek.

4. Háromszintes növényállomány: háromszintes növényállományúnak akkor minősül a zöldfelület, ha minden 150 m²-ére:

a) legalább 1 db nagy, vagy közepes lombtömeget növesztő lombos fa,

b) legalább 40 db cserje, valamint

c) a nem burkolt telekrészen kívül gyep, vagy bármilyen talajtakaró növényzet telepítése megtörtént.

5. Kialakult állapot: olyan építési övezetekre használt jelző, amelyek további beépítése során a meglévő karakterjegyek alapján az illeszkedés elve érvényesíthető.

6. Kis mélységű telek: az az önálló helyrajzi számú ingatlan, melynek hosszabbik oldala párhuzamos azzal a közterülettel, vagy önálló helyrajzi számon útként nyilvántartott magánúttal, amelyről a telek megközelíthető, valamint telekmélysége kisebb, mint 25 méter.

7. Közös udvar: a Olyan tömbteleknek nem minősülő, kialakult telek, melyen belül az egyes rendeltetési egységek részére kialakított külön tulajdonban álló, önálló helyrajzi számmal rendelkező földrészletek vannak, melyek csak ezen az ingatlanon keresztül közelíthetők meg.

8. Kolónia: az egykori ipari, vagy bányászati tevékenységhez kapcsolódóan, a munkások elhelyezésének céljából, az épületekre, vagy épületcsoportra kidolgozott típustervek alapján, 1-2 szintes épületmagassággal, nagy sűrűséggel beépített lakóterület.

9. Átmenő telek: az átmenő telek az az önálló helyrajzi számú, sarokteleknek nem minősülő ingatlan, melynek két, egymással szemközt fekvő közterületről, vagy önálló helyrajzi számon útként nyilvántartott magánútról van megközelítési lehetősége.

10. Kisipari, barkács műhely: környezetét forgalmával, zajterhelésével, légszennyezésével, vagy veszélyes hulladék termelésével nem zavaró, gazdasági rendeltetésű, legfeljebb nettó 100 m² alapterületű épület. A nem zavaró hatású építmény esetében a környezetterhelési határérték nem haladhatja meg a zajkibocsátási határértékre vonatkozó jogszabályokban a zajterheléstől védendő környezetre megadott értéket.

III. Fejezet

Szabályozási elemek besorolása és alkalmazása

2. Szabályozási elemek

3. § (1) A szabályozási terv kötelező szabályozási elemei:

a) A szabályozási terv határelemei:

aa) közigazgatási határ,

ab) meglévő-megmaradó, meglévő-megszűnő és tervezett belterületi határ.

b) A szabályozási terv szabályozási elemei:

ba) szabályozási vonal,

bb) építési övezet, övezet határa,

bc) építési övezet, övezet jele,

bd) kötelező telekhatár,

be) fásítás.

(2) A kötelező szabályozási elemek módosítása a szabályozási terv módosítását vonja maga után.

(3) A szabályozási terv felületként megjelenő szabályozási elemei:

1. I. rendű közúti közlekedési terület (KÖu1),

2. II. rendű közlekedési célú közterület (KÖu2),

3. külterületi út,

4. magánút,

5. kötöttpályás közlekedési terület (KÖk),

6. zöldterület - közpark,

7. zöldterület - közkert,

8. fásított köztér,

9. burkolt köztér,

10. védelmi rendeltetésű erdőterület,

11. gazdasági rendeltetésű erdőterület,

12. közjóléti rendeltetésű erdőterület,

13. beültetési kötelezettség,

14. vízgazdálkodási terület,

15. sajátos előírású terület,

16. rehabilitációra kijelölt terület,

17. rekultivációra kijelölt terület,

18. telekcsoport újraosztásra kijelölt terület.

(4) A szabályozás vonalas elemeinek értelmezése:

a) A Szabályozási Terven szereplő vonalas szabályozási elemek hierarchiája, fedettsége:

aa) közigazgatási határ,

ab) belterületi határ,

ac) szabályozási vonal,

ad) övezethatár, valamint

ae) telekhatár.

b) Az a) bekezdésben szereplő hierarchia lebontott értelmezése a következő:

ba) A közigazgatási határ lehet külterületi határ vagy belterületi határ, lehet szabályozási vonal, lehet övezethatár, de minden esetben telekhatár.

bb) A belterületi határ lehet szabályozási vonal, övezethatár, de minden esetben telekhatár.

bc) A szabályozási vonal minden esetben telekhatár.

bd) Az övezethatár lehet telekhatár.

(5) Új beépítés előtt a telekalakítást el kell végezni.

4. § (1) Javasolt szabályozási elemek az alábbiak:

1. tervezett kerékpárút,

2. tervezett híd,

3. tervezett bányászati szalagvezeték,

4. fejlesztési terület.

(2) A tervezett kerékpárút tengelye kizárólag az érintett közterületen belül történő elhelyezési javaslatról tájékoztat, ezért a kerékpárút az érintett közterületen belül a vonatkozó jogszabályok alapján szabadon elhelyezhető, kiépíthető.

(3) A tervezett bányászati szalagvezeték tengelye kizárólag az érintett területen, a meglévő és később kialakítandó telkeken belül történő elhelyezési javaslatról tájékoztat, ezért a bányászati szalagvezeték az érintett területen belül a vonatkozó jogszabályok és a végleges tervek alapján szabadon elhelyezhető, kiépíthető.

5. § (1) Más jogszabály által elrendelt szabályozási elemek:

1. védőterület, védőhatár, védősáv határa,

2. műemlék telke,

3. műemléki környezet,

4. régészeti lelőhely,

5. tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület,

6. Natura 2000 terület,

7. országos ökológiai hálózat – magterület, ökológiai folyosó, pufferterület,

8. nagyvízi meder,

9. elsőrendű árvízvédelmi fővédvonal,

10. ipari veszélyességi övezet – belső, középső, külső,

11. alábányászott terület,

12. felszínmozgással veszélyeztetett terület,

13. helyi értékvédelmi terület,

14. helyi védelem alatt álló művi érték,

15. „ex-lege” védett forrás és földvár,

16. védőtávolság.

6. § A Szabályozási Terv tájékoztató elemei:

1. alaptérképi elemek (földrészlet határ, alrészlet határ, épület),

2. szintvonal,

3. vasúti csomópont,

4. híd,

5. kerékpárút,

6. gyalogút,

7. közműlétesítmény, vagy egyéb közműhálózathoz kapcsolódó műtárgy, közművezeték, termékvezeték nyomvonala.

IV. Fejezet

A belterületi határ változásai

7. § (1) A belterület meglévő határvonalát a Szabályozási Terv tünteti fel. A meglévő belterületi határvonal az ingatlan-nyilvántartás szerinti állapot alapján került feltüntetésre.

(2) A belterületi határvonal lehetséges módosításainak helyét és területét a Településszerkezeti terv, valamint a Szabályozási Terv jelöli.

(3) A belterületbe vonás feltétele, hogy a

a) belterületbe vonandó terület közvetlenül csatlakozzon a meglévő belterülethez, és

b) a belterületbe vonás legkisebb egysége az érintett

ba) területfelhasználási egység,

bb) tömb,

bc) építési övezet, vagy

bd) legalább 2 hektár nagyságú terület.

(4) Belterülethez közvetlenül nem csatlakozó, szigetszerű belterületbe vonás a legalább 5 hektár nagyságot elérő terület esetén lehetséges.

(5) Az (4) bekezdésben írt területnagyságtól akkor lehet eltérni, ha

a) meglévő belterületi határ nem rendezett természetes határvonal mentén halad és a belterületi határ módosításával azt javítani lehet,

b) lakóterület, vagy gazdasági terület belterületbe vonása érdekében történik.

(6) Az (5) bekezdésben írt esetben a teleknyél, vagy kiszolgáló út nem tekinthető közvetlen belterületi csatlakozásnak.

(7) A belterületbe vonás ütemezetten is végrehajtható.

(8) Azokon a beépítésre szánt lakóterületeken, melyek közvetlenül csatlakoznak a belterületi határ mellett haladó belterületen vagy külterületen fekvő kiszolgáló úthoz, az építés akkor is lehetséges az övezeti szabályozás szerint, ha még nem került a lakóterület belterületbe vonásra.

(9) Épület a szabályozási vonalától számított min. 5,0 méterre létesíthető.

(10) A (8) és (9) bekezdésben foglalt előírások kizárólag lakóterületi övezetekre érvényesek.

(11) A belterületbe vonás előtt a telektulajdonosok és az Önkormányzat között településrendezési szerződést kell kötni, melynek tartalmaznia kell a kialakításra kerülő utakat és telkeket, a közműellátás módját, a közműellátás költségeit és annak viselésének módját.

MÁSODIK RÉSZ

Közterület alakítására vonatkozó előírások

3. Közlekedési területek KÖu, KÖk

8. § (1) Kazincbarcika város közlekedési területei közlekedési és közmű létesítmények, valamint azok környezetvédelmi létesítményeinek elhelyezésére szolgálnak.

(2) A közúti közlekedési területeket az alábbi övezetek alkotják:

a) KÖu-1 Közlekedési és közmű területek, közutak I. rendű közlekedési övezetei:

aa) országos főút,

ab) országos mellékút, települési főút,

ac) helyi gyűjtőút.

b) KÖu-2 Közlekedési és közmű területek, közutak II. rendű övezetei:

ba) kiszolgálóút,

bb) kerékpárút,

bc) kiemelt külterületi kiszolgáló út,

bd) KÖu/Kt - közlekedési területen belüli köztér,

be) KÖu/P - közlekedési területen belüli parkoló,

bf) KÖu/K - közlekedési területen belüli kerékpárút.

c) KÖu-3 II. rendű külterületi közlekedési és közmű övezetek:

ca) Közlekedési és közmű területek, közutak III. rendű övezetei

(3) A kötöttpályás közlekedési területeket az alábbi övezetek alkotják:

a) KÖk - Kötöttpályás közlekedési területek, melyek vasúti létesítmények, valamint azok környezetvédelmi létesítményeinek elhelyezésére szolgálnak.

(4) A II. rendű külterületi közlekedési és közmű terület övezete lehet:

a) közterület, közút

b) közforgalom számára megnyitott magánút,

c) közforgalom elől elzárt magánút.

4. Közlekedési és közmű területek telekalakítása

9. § (1) Szabályozással érintett telek kizárólag a közterületi telekalakítás végrehajtását követően építhető be.

(2) Új építési telek kialakítása vagy telekmegosztás esetén az övezeti szabályozásban megadott legkisebb telekterületnél kisebb telket nem lehet kialakítani, kivéve, ha a telekalakítás a kötelező szabályozás – ideértve a közterület vagy közút céljára történő lejegyzést is – megvalósítása érdekében történik.

(3) Az övezetekben a közlekedési és közmű területek telekalakításánál az övezetekben kialakítható legkisebb telekterület szabályozási előírásaitól el lehet térni, és közműépítmények, továbbá közút, magánút elhelyezése érdekében. a kötelezően alakítható legkisebb telekterülettől kisebb méretű telek is alakítható.

(4) Közlekedési és közmű területek telekalakításánál kialakult telekméretek is alkalmazhatók.

5. Közlekedési területek kialakítása

10. § (1) Helyi közutak új elemeinek kialakításánál, 14 méteres szélesség felett biztosítani kell az egyoldali fasor elhelyezhetőségét.

(2) Az utcafásítást kifejlett állapotban összefüggő lombkoronát alkotó egyedekből kell létesíteni, kivéve az útkereszteződések látóháromszögeit, ahol 50 cm-nél magasabb növényzet nem telepíthető.

6. Közutak és magánutak kialakítására vonatkozó rendelkezések

11. § (1) A település területén közút, közforgalom számára megnyitott, korlátlan használatú magánút, továbbá közforgalom elől elzárt, korlátozott használatú magánút alakítható ki.

(2) Belterületen – gazdasági területek magánútjai kivételével – kizárólag közforgalom számára megnyitott, korlátlan használatú magánút létesíthető.

(3) A közút és magánút

a) 6,0 méter útszélesség esetén legfeljebb 80 méteren belüli építési telkeket közelíthet meg,

b) 10 méter útszélesség esetén legfeljebb 200 méteren belüli építési telkeket közelíthet meg,

c) 12 méter útszélesség esetén egyoldali fasor kialakítása kötelező, továbbá legfeljebb 400 méteren belüli építési telkeket közelíthet meg.

(4) A 150 méternél hosszabb, zsákutcaként kialakított magánutat végfordulóval kell ellátni.

(5) 200 méternél hosszabb magánút zsákutcaként nem alakítható ki.

(6) A kettőnél több telek megközelítését biztosító magánutat a közforgalom elől elzárni nem lehet.

(7) Gazdasági területen 14,0 méternél keskenyebb magánút nem alakítható ki.

(8) Magánút tengelyétől számított 5-5 méteren belül kerítés, 10-10 méteren belül épület nem létesíthető.

(9) A külterületi utak esetén az út tengelyétől mért 10-10 m-en belül épület nem helyezhető el.

6/A.¹ Közhasználatú zöldterületek igénybevételével járó új beépítésre szánt területek kialakítására vonatkozó rendelkezések

11/A. § Közhasználatú zöldterületek igénybevételével járó új beépítésre szánt területek kialakításakor az új beépítésre szánt területtel való összhang és környezetminőség javítása érdekében, a terület igénybevételével párhuzamosan a megmaradó zöldterületek rendezésére közterületi tervet kell készíteni.

HARMADIK RÉSZ

Az épített környezet alakítására vonatkozó előírások

V. Fejezet

Beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területek

7. Beépítésre szánt területek

12. § (1) Lakóterület, ezen belül

a) Nagyvárosias lakóterület Ln

b) Kisvárosias lakóterület Lk

c) Kertvárosias lakóterület Lke

d) Falusias lakóterület Lf

(2) Vegyes terület

a) Településközpont terület Vt

b) Intézmény terület Vi

(3) Gazdasági terület, ezen belül

a) Általános gazdasági terület G

b) Kereskedelmi-szolgáltató terület Gksz

c) Ipari terület Gip

d) Jelentős zavaró hatású iparterület Gipj

(4) Üdülőterület, ezen belül

a) Üdülőházas üdülőterület Üü

(5) Különleges terület K, ezen belül

a) Különleges intézményi terület Ki

b) Különleges sport, rekreációs célú terület Ksp

c) Különleges pincés terület Kpi

d) Különleges temető terület Kt

e) Különleges közlekedési terület, Kkö

f) Különleges közmű terület, Kkm

(6) A kijelölt építési övezetek besorolását a Szabályozási Terv határozza meg és határolja le.

8. Beépítésre nem szánt területek

13. § (1) Közlekedési területek, ezen belül

a) Közúti terület KÖu

b) Kötöttpályás közlekedési terület KÖk

(2) Zöldterületek, ezen belül

a) Közpark Zkp

b) Közkert Zkk

(3) Erdőterület, ezen belül

a) Védelmi rendeltetésű erdő Ev

b) Gazdasági rendeltetésű erdőterület Eg

c) Közjóléti rendeltetésű erdő Ek

(4) Mezőgazdasági területek, ezen belül

a) Kertes mezőgazdasági terület Mk

b) Általános mezőgazdasági terület Má

(5) Vízgazdálkodási terület V

(6) Különleges beépítésre nem szánt területek Kb, ezen belül

a) Különleges beépítésre nem szánt bányászati terület KbB

b) Különleges beépítésre nem szánt hulladékkezelési területek KbH

c) Különleges beépítésre nem szánt temető terület KbT

d) Különleges beépítésre nem szánt közmű terület KbKm

e) Egyéb, helyi sajátosságokat hordozó területek

ea) Különleges beépítésre nem szánt rekreációs terület KbRe

eb) Különleges beépítésre nem szánt pincés terület KbPi

f) Különleges beépítésre nem szánt fásított köztér KbKt/F

g) Különleges beépítésre nem szánt burkolt köztér KbKt/B

(7) A beépítésre nem szánt övezetek övezeti besorolását a Szabályozási Terv határozza meg és határolja le.

VI. Fejezet

Beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területek általános előírásai

9. Építmények elhelyezésére vonatkozó előírások

14. § (1) Terepszint alatti építmény – a közművek és közműépítmények kivételével – csak az építési hely határain belül helyezhető el.

(2) Építési telken - a nagyvárosias lakóterület, a tömbtelkes településközponti terület, valamint az üdülőházas üdülőterület kivételével - az övezeti szabályoknak megfelelően az alábbi fő rendeltetést kiegészítő építmények helyezhetők el:

a) a rendeltetésszerű használattal vagy lakófunkcióval kapcsolatosan

aa) járműtároló,

ab) nyári konyha, mosókonyha, szárító,

ac) tüzelőanyag- és egyéb tároló (szerszámkamra, szín, fészer, magtár, góré, csűr, pajta)

ad) pince, pincefelépítmény,

ae) az állattartás céljára szolgáló épületek és építmények,

af) kisipari, barkács műhely, műterem,

ag) fűtés céljára szolgáló épület.

b) idegenforgalommal és turizmussal kapcsolatos funkciók (idegenforgalmi, kereskedelmi, szolgáltató funkciók),

c) helyi terményfeldolgozással kapcsolatos funkciók.

(3) Kereskedelmi, szolgáltató, valamint vendéglátó tevékenység céljára közterületen állandó használatra pavilon nem létesíthető. A meglévő, közterület-használati engedéllyel rendelkező, vagy úszótelken álló és jelenleg működő ilyen jellegű létesítmények megtarthatók.

(4) Garázstelepek településképi jelentőségű útvonalak, közterületek mellett nem létesíthetők.

(5) Garázstelepek Vt jelű területfelhasználású övezetekben csak telepítési tanulmányterv alapján helyezhetők el, melyről településkép véleményt kell kérni.

(6) A város beépítésre szánt területein önálló magas tornyok, technológiai berendezések, illetve önálló kémények csak G, Gksz, Gip Gipj jelű gazdasági területeken, a technológia függvényében létesíthetők.

(7) A felhagyott szeméttelep, meddőhányók és zagytározó területének hasznosítására engedély kizárólag a terület rekultivációjával összhangban álló tervre adható.

10. Kialakult állapotra vonatkozó rendelkezések

15. § (1) Kialakult telek akkor is beépíthető, ha az építési övezeti szabályozásban megadott kialakítható legkisebb telekterület a legkisebb telekszélesség és telekmélység értékeinek nem felel meg, de azon épület az OTÉK, valamint e Rendelet sajátos övezeti előírásai alapján a szükséges telepítési távolságok betartásával elhelyezhető.

(2) Ha a telek méretei nem felelnek meg az építési övezeti előírásoknak, akkor a telekméretek – a Szabályozási Terv alapján történő közterületi határrendezést kivéve - tovább nem csökkenthetők, de a telek az egyéb előírások betartásával beépíthető.

(3) Ha az épület magassága meghaladja az építési övezetben előírt megengedett magasságot, az épület magassága megtartható. Meglévő épület bővítése esetén a bővítés épületmagassága csak az építési övezeti előírás ok szerint lehetséges.

(4) Ha a telek beépítettsége nem felel meg az előírásoknak, a meglévő épületen beépítettséget nem növelő építési tevékenységek elvégezhetők, de az épület – a padlástér tetőtérbeépítéssé alakítása kivételével - nem bővíthető.

(5) A kertvárosias és falusias lakóterület, valamint településközponti vegyes területek építési övezeteiben az átmenő és sarok telek a (6) – (7) bekezdésben írt előírások betartása mellett akkor is megosztható, ha az építési övezeti szabályozásban megadott kialakítható legkisebb telekterület, valamint telekméret nem tartható.

(6) Az átmenő és sarok telek megosztása esetén a településközponti vegyes területen belül kialakuló telkek területe legalább 250 m², a kertvárosias lakóterületen belül kialakuló telkek területe legalább 400 m^2, a falusias lakóterületen belül kialakuló telkek területe legalább 450 m²nagyságot el kell érnie.

(7) A kialakuló telkeknek közterületről vagy magánútról megközelíthetőnek kell lennie. A kialakuló telkek a vonatkozó előírások szerint beépíthetők.

11. Az elő-, oldal- és hátsókertek építési hely megállapítására vonatkozó rendelkezések

16. § (1) Az építési helyet az építési övezetben előírt beépítési mód figyelembevételével kell meghatározni.

(2) Az előkert méretét, - ha az nem szabályozott - az utcában jellemzően kialakult állapotnak kell megfeleltetni.

(3) Ha a (2) bekezdésben írt kialakult állapotnak megfelelő érték egyértelműen nem állapítható meg, az előkertet

a) lakóterületen és településközpont területen 5,0 méternek,

b) ipari területen, kereskedelmi, szolgáltató területen és különleges területen legalább 5,0 méternek kell tekinteni, de ennél nagyobb méretű előkert is alkalmazható,

c) a településképi jelentőségű útvonalak mentén a Településképi rendeletben foglaltaknak megfelelően kell kialakítani.

(4) Meglévő épület bővítési, korszerűsítési munkái esetében az előkert kialakultnak tekinthető.

(5) Az építési hely meghatározásánál a magánutat is figyelembe kell venni.

(6) Az oldalkert méretét

a) szabadon álló beépítési módnál az építési övezetben előírt legnagyobb épületmagasság felének, de legalább 3,0 méternek,

b) oldalhatáron álló beépítési módnál legalább 4,0 méternek

kell tekinteni.

(7) A hátsókert legkisebb mélysége a Szabályozási Terven jelölt érték, de legalább 6,0 méter.

(8) Kismélységű telek esetében a hátsókert értéke 0,0 méterig csökkenthető 20 méteres telekmélységig, azaz az épület a hátsó telekhatárig tűzfalképzéssel kiépíthető.

(9) Kialakult hátsókert megtartható, amennyiben az épület telepítési távolsága megfelelő, azonban 3 és 0 méter között tűzfalas kialakítást kell alkalmazni.

(10) Az előkert, az oldalkert, valamint a hátsókert legkisebb méretének meghatározásánál a kialakult állapot szerinti értéket a telepítési távolság betartása, a benapozás biztosítása, valamint a Településképi rendelet előírásai szerint kell meghatározni.

12. Építési helyen belüli épületelhelyezésre vonatkozó rendelkezések

17. § (1) A kertvárosias és falusias lakóterületeken az építési helyen belüli épületelhelyezésnél - a védett területek kivételével - az alábbi szabályokat is alkalmazni kell a különböző beépítési módok esetén.

(2) Oldalhatáron álló beépítési mód:

a) Főépítmények esetében:

aa) 12 méter telekszélesség alatt az épület csak oldalhatárra helyezhető el.

ab) Ha a telek szélessége meghaladja a 12 métert, az oldalhatáron álló épület elhelyezés maximum 1,0 méter széles csurgó távolság elhagyásával lehetséges.

ac) Amennyiben a telek szélessége eléri, vagy meghaladja a 16,0 métert, az épület szabadon állóan elhelyezhető.

ad) A lakóterületek saroktelkein - oldalhatáron álló beépítési mód esetében - az épület szabadon állóan elhelyezhető.

b) A fő rendeltetést kiegészítő építmény esetében

ba) A fő rendeltetést kiegészítő építmény, a főépítmény, csurgó távolság elhagyásával való elhelyezése esetén, maga is legalább a csurgó távolság elhagyásával telepíthető.

bb) A kötelező oldalkerti méretek betartása mellett fő rendeltetést kiegészítő építmény szabadon állóan elhelyezhető.

(3) A 0 beépítési kóddal jelölt, adottságtól függő vagy kialakult beépítési módú terület esetében a beépítési mód az illeszkedési szabályok alapján állapítható meg.

(4) Ha a kis mélységű telek vége nem a szomszédos telek oldalkertjéhez csatlakozik, hátsó kertet nem kell tartani.

(5) Amennyiben a hátsó telekhatárhoz csatlakozó telek kis mélységű teleknek minősül, a hátsó telekhatárra kerülő építményt tűzfallal kell a szomszédos telekhatárhoz csatlakoztatni.

(6) Védett területek, valamint helyi védelem alatt álló épületek eltérő épület-elhelyezési lehetőségei esetében a Településképi rendelet előírásai szerint szükséges eljárni.

13. Rehabilitációra kijelölt lakóterületekre vonatkozó rendelkezések

18. § (1) A rehabilitációra kijelölt lakóterületek lehatárolását a Szabályozási Terv tartalmazza.

(2) A rehabilitációra kijelölt lakóterületeken egy telken legfeljebb egy lakóépület építhető, vagy a kialakult viszonyok megtarthatók.

(3) A lakóépületen belül legfeljebb két rendeltetési egység helyezhető el, amennyiben az összkomfortos lakások kialakítása biztosítható.

(4) Kolóniák esetében az eredeti lakásszámnál több lakás nem engedélyezhető, az összkomfort biztosíthatósága miatt az épületen belüli lakás összevonásokkal a lakásszám csökkenését kell előirányozni.

(5) A rehabilitációra kijelölt lakóterületeken a telkek megosztása nem engedélyezhető. Telkek összevonása, vagy telekcsoport újraosztása, továbbá – amennyiben lehetséges - az eredeti telekviszonyok visszaállítása engedélyezhető.

(6) Egyidejű rehabilitáció során új telekrendszer is kialakítható, mely ütemezetten is végrehajtható.

(7) A rehabilitációra kijelölt lakóterületeken további úszótelkek kialakítása nem engedélyezhető.

(8) Rehabilitációra kijelölt lakóterületeken csak olyan építési munka és telekalakítás engedélyezhető, amely a társasház külön tulajdonú albetéteinek megszüntetését, a lakóingatlanok összevonását eredményezi, vagy a lakóházak összkomfortossá tételének feltételeit biztosítja.

(9) Egy telken lévő közös udvaron belül legfeljebb két, lakóépületnek helyet adó, önálló helyrajzi számon nyilvántartott, a közös udvaron keresztül megközelíthető ingatlan alakítható ki.

14. Rekultivációra kijelölt területekre vonatkozó rendelkezések

19. § A rekultivációra kijelölt területek kizárólag a rekultiváció céljával összeegyeztethető módon építhetők be.

15. Zöldfelületek kialakítására vonatkozó rendelkezések

20. § (1) Magánterületen a legkisebb telepítési távolság a telekhatártól

a) 1,5 méternél alacsonyabb cserje esetében 1,0 méter,

b) 1,5 méternél magasabb cserje és 4,0 méternél alacsonyabb fa esetében 2,0 méter,

c) diófa kivételével egyéb gyümölcsfa esetében 3,0 méter,

d) diófa és 4,0 méternél magasabb növésű díszfák esetében 5,0 méter.

(2) Zöldkerítés telekhatáron is létesíthető.

(3) Vízfelület, mint a zöldfelület része a környezet veszélyeztetésének kizárásával, és a vízjogi engedélyezés szabályainak betartásával bármely építési övezetben, övezetben létesíthető.

(4) Belterületi lakóterületi építési övezetbe sorolt telkeken erdő nem telepíthető.

16. Vízfelületek kialakítására vonatkozó rendelkezések

21. § Vízfelület a környezet veszélyeztetésének kizárásával, és a vízjogi engedélyezés szabályainak betartásával, továbbá a településképi szempontok figyelembe vételével bármely építési övezetben, övezetben létesíthető.

NEGYEDIK RÉSZ

A táj és természeti környezet, valamint az épített környezet védelmére vonatkozó előírások

VII. Fejezet

Táj- és természetvédelem, az élő környezet védelme

17. Természetvédelem

22. § (1) A Kazincbarcika város közigazgatási területét érintő nemzetközi és országosan védett területek felsorolását e Rendelet 1. függeléke tartalmazza és a Településszerkezeti terv, valamint a Szabályozási Terv ábrázolja.

(2) Országos jelentőségű természetvédelmi terület állapotát, jellegét megváltoztatni csak a természetvédelmi célokkal összhangban, a védett területre vonatkozó egyéb jogszabályi rendelkezésekben és természetvédelmi kezelési tervekben foglaltak szerint lehet.

18. Táj és az élő környezet védelme

23. § (1) A meglevő értékes növényzet védelmét – függetlenül azok védett, vagy nem védett voltára – az építmények elhelyezésénél figyelembe kell venni.

(2) Közterületen, valamint természeti értékként jelölt területen fás növényzet ültetése esetén a tájban honos, a helyi alkalmazási hagyományokhoz illeszkedő, a termőhelyi adottságoknak megfelelő díszfák és díszcserjék fajtáiból kell választani, melyre vonatkozó előírásokat a Településképi rendelet 7. Függeléke tartalmazza.

(3) A közterületek terepszint alatti felhasználásánál, - ideértve a közművezetékek elhelyezését, átalakítását - biztosítani kell a fasorok, közterületi növényzet telepítését.

(4) Az országos közút külterületi szakasza mentén, a közút telkén, az utak építése, felújítása esetén – ökológiai és tájképi érdekek érvényesítése céljából – fasor, illetve háromszintes kialakítású zöldsávot kell telepíteni.

VIII. Fejezet

Az épített környezet védelmére vonatkozó előírások

19. Örökségvédelem

24. § (1) Kazincbarcika város közigazgatási területét érintő országosan védett területek és egyedi értékek felsorolását e Rendelet 2. függeléke tartalmazza

(2) A szabályozási terven helyi értékvédelemre jelölt területekre, telkekre és építményekre Településképi rendelet előírásai az irányadók.

(3) Kazincbarcika város nyilvántartott régészeti lelőhelyeit e Rendelet 2. függeléke tartalmazza.

(4)² Az Előzetes Régészeti Dokumentáció készítésekor a vonatkozó magasabb rendű jogszabályok szerint kell eljárni.

ÖTÖDIK RÉSZ

Környezetvédelmi előírások

IX. Fejezet

Környezetvédelem, környezetterhelés

20. Környezetvédelmi előírások

25. § (1) A megengedett igénybevételi, kibocsátási, szennyezettségi határértékeket a jogszabályi rendelkezések alapján kell meghatározni.

(2) A telkek terepfelszíne kizárólag oly módon alakítható, hogy a területen lévő talaj erózióvédelme, a rézsűk állékonysága és a felszíni vizek elvezetése a telek területén belül biztosítható legyen.

(3) Az egyes területeken csak olyan tevékenység céljára szolgáló építmény építhető, és olyan létesítmény üzemeltethető, amelynek a légszennyezőanyag-kibocsátása nem haladja meg az előírt kibocsátási határértékeket.

(4) A szállópor terhelés mérséklésére az új utak mentén, illetve a meglevő utakon – ha a szabályozási szélesség lehetővé teszi – háromszintes növényzetből álló védő zöldsávot kell kialakítani.

(5) Vízfolyások, csatornák mederrendezése kizárólag a partjuk mentén levő természeti területek, növényállományok károsítása nélkül történhet.

(6) A gépkocsi parkolókat, valamint gazdasági területen belül a rakodók és a szabadtéri tárolás területeit vízzáró burkolattal kell kialakítani, a csapadékvíz csak olajfogón keresztül, illetve előkezelés után vezethető a közcsatornába.

(7) A gyalogos felületek, sétányok burkolatát úgy kell kialakítani, hogy a csapadékvíz a zöldfelületre folyjon.

(8) Terepszint alatti építmények, építményrészek elhelyezésével a felszín alatti vizek mozgása nem akadályozható, illetve a kialakult természetes viszonyok károsan nem befolyásolhatók.

(9) Zajt kibocsátó berendezés, telephely létesítése és üzemeltetése során a zajkibocsátás nem haladhatja meg a környezetvédelmi hatóság által előírt zajkibocsátási határértéket.

(10) A zajtól védendő helyiségekben, illetve a zajtól védendő homlokzatok előtt a zajterhelési határértékeket a magasabb rendű jogszabályok tartalmazzák.

(11) Meglévő közlekedési útvonalak melletti területeken megfelelő beépítési távolság meghatározásával, az épületek védett homlokzatainak megfelelő tájolásával, illetve műszaki intézkedésekkel biztosítani kell az előírt zajterhelési határértékek teljesülését.

(12) A védelmi célú műszaki és ökológiai rendszerek – ideértve a védő zöldsávot, zajvédő kerítést, és hanggátló nyílászárót - telepítését akkor, és olyan szinten kell elvégezni, amit a meglévő vagy tervezett beruházásból adódó számított forgalmi terhelés indokol.

(13) A fényterhelés elleni védelemre a Településképi rendelet előírásai irányadók.

21. Környezetterhelési korlátozásokkal kapcsolatos előírások

26. § (1) Kazincbarcika város közigazgatási területén az illetékes hatóságok által kijelölt biztonsági övezeteket a Szabályozási Terv tünteti fel.

(2) A védőterületen, védőtávolságon, veszélyességi övezeten belül a magasabb szintű jogszabályok szerint kell eljárni az egyes területek beépítési feltételeinek és környezetterhelésének meghatározásakor.

(3) Védőterületen és védőtávolságon belül – a meghatározott korlátozások és tilalmak figyelembe vételével – építési tevékenység csak az adott ügyben feladatkörrel rendelkező szakhatóság hozzájárulásával engedélyezhető.

(4) Állattartó épületek, építmények telepítési távolságára - a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseken kívül - e Rendelet 6. függelékében foglaltak az irányadók.

(5) Temető telekhatára mentén, - ahol fizikailag lehetséges, - fásított zöldsávot kell telepíteni.

(6) Az országos közforgalmú vasút szélső vágányának tengelyétől mért 50-50 m széles védőtávolságon belül építményt elhelyezni csak a vasút üzemeltetője, és a közlekedési szakhatóság hozzájárulásával lehet.

(7) Belterületi élővízfolyások koronaélétől számított 3-3 méteres karbantartó sávban új épület és építmény nem építhető.

(8) Zajt, illetve rezgést előidéző új üzemi létesítményt, berendezést, technológiát, telephelyet és egyéb helyhez kötött külső zajforrást csak olyan módon szabad létesíteni, hogy a zaj- és rezgésterhelés a területre, illetve létesítményre megállapított határértékeket ne haladja meg.

HATODIK RÉSZ

Veszélyeztetett területekre vonatkozó előírások

27. § (1) Kazincbarcika város igazgatási területén környezetre jelentős hatást gyakorló ipari gazdasági területek kerültek kijelölésre, melyekhez biztonsági övezetek tartoznak.

(2) Kazincbarcika város közigazgatási területén nagynyomású földgáz szállító vezetékek találhatóak.

(3) Kazincbarcika város közigazgatási területe alábányászott területekkel és felszínmozgással veszélyeztetett területekkel érintett, melyek feltüntetésre kerültek a felülvizsgált Településrendezési eszközökön.

HETEDIK RÉSZ

Egyes sajátos jogintézményekkel kapcsolatos előírások

X. Fejezet

Sajátos jogintézmények

22. Telekalakítás

28. § (1) Új beépítésre szánt, vagy jelentős mértékben átépítésre kerülő, valamint kialakult sajátos beépítések esetében a beépíthetőség feltételeként a telkeket az előírásoknak megfelelő telekké kell alakítani az érintett telekcsoport – legalább telektömbönként történő – újraosztásával.

(2) Telekalakítás a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseken túl abban az esetben engedélyezhető, ha

a) a Szabályozási Terv szabályozási vonallal meglévő közterület szélesítését rendeli el,

b) a felosztás után zárvány telkek nem alakulnak ki, és

c) telekcsoport újraosztásnál a felosztás utáni telekméretek az övezetre előírt legkisebb kialakítható telekméret értékét elérik.

(3) A Szabályozási Terven jelölt telekalakítási kötelezettségeket, valamint telekrendezést az építési tevékenység megkezdése előtt el kell végezni, ha a telek építési szabályoknak megfelelő kialakítása és beépítése csak a telekalakítást követően biztosítható.

23. Beültetési kötelezettség

29. § (1) Beültetési kötelezettség terheli

a) a szabályozási tervlapon jelzett területrészeket, valamint

b) a különleges temetőterület közterülettel érintkező telekhatára menti 5,0 méteres, és a lakóterületek felé eső, - a Szabályozási Terven jelölt - védősávot.

(2) A beültetési kötelezettségű telekrészen – portaépület kivételével – épület nem helyezhető el.

(3) A telek beültetési kötelezettségű területének legalább 75%-át – a sajátos előírású területek építési övezetei kivételével – háromszintes növényállománnyal kell beültetni. A fennmaradó telekrészen út, kerékpárút, gyalogút kialakítható.

(4) A sajátos előírású jelentős zavaró hatású iparterület beültetési kötelezettségű részein – katasztrófavédelmi okokból – kizárólag egyszintes, gyepszintű növényzet telepíthető.

(5) A beültetési kötelezettséggel érintett telekrészen a növényültetésnek a használatbavételi engedély, vagy az egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítésének, bővítésének megtörténtét tanúsító hatósági bizonyítvány megkéréséig meg kell történnie.

(6) A beültetési kötelezettséggel érintett telekrész területe a telek előírt kötelező zöldfelületi mértékébe beszámítható.

24. Útépítési és közművesítési hozzájárulás

30. § Az Önkormányzat az újonnan beépítésre szánt, vagy még be nem épített területek esetében az útépítési és közművesítés költségeire a tulajdonosokkal megállapodást köthet.

NYOLCADIK RÉSZ

Közművek előírásai

XI. Fejezet

KÖZMŰELLÁTÁS

25. Általános előírások

31. § (1) A közüzemi közműhálózatokat és közműlétesítményeket közterületen, magánúton vagy a közművezeték üzemeltetője telkén belül kell elhelyezni.

(2) Az egyes közművek előírás szerinti védőtávolságán belül építési tevékenység csak a közműüzemeltető, illetve közműtulajdonos hozzájárulása esetén engedélyezhető.

(3) A meglevő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásakor a feleslegessé vált közművet el kell bontani, vagy ha a földben marad, eltömedékelését szakszerűen meg kell oldani.

(4) Utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a összes közmű elhelyezésének távlati lehetőségét figyelembe kell venni.

(5) Új telket a közterületi hálózathoz önálló bekötésekkel és mérési helyekkel kell csatlakozni.

(6) Ingatlanon áthaladó, más telket ellátó bekötővezeték nyomvonalára a szolgalmi jogot az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyeztetni, melynek terjedelmét a szükséges védőtávolsággal együtt az építés során figyelembe kell venni.

(7) Fejlesztési területeken a meglévő közművezetékeket a tervezett közterületek sávjára át kell helyezni.

31/A. §³ (1) A település területén a teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére:

a) a gazdasági területek,

b) a különleges beépítésre szánt területek közül

1. Különleges közmű területek, Kkm

c) a különleges beépítésre nem szánt területek közül

1. Különleges beépítésre nem szánt bányászati területek KbB

2. Különleges beépítésre nem szánt hulladékkezelési területek KbH

alkalmasak.

(2) A település területén a teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére területfelhasználás szerint:

a) a lakó (nagyvárosias Ln, kisvárosias Lk, kertvárosias Lke, falusias Lf) területek,

b) vegyes (településközpont Vt, intézményi) Vi területek,

c) üdülő (üdülőházas Üü) területek,

d) az (1) bekezdés b) pontjában nem szereplő különleges területek,

e) a zöldterületek,

f) az erdő (védelmi, gazdasági, közjóléti) területek,

g) a vízgazdálkodási területek,

h) az (1) bekezdés c) pontjában nem szereplő különleges beépítésre nem szánt területek.

nem alkalmasak.

(3) Védett és településképi szempontból meghatározó területeken a közműlétesítmények, különösen a nyomvonalas létesítmények, az elektromos transzformátor, a közvilágítási kapcsolószekrény, a távközlési elosztószekrény, lakosságot ellátó hírközlési műtárgy, a gáznyomásszabályzó elhelyezésénél figyelemmel kell lenni a városképi megjelenésre.

(4) Védett és településképi szempontból meghatározó területen

a) vezetékes elektronikus és hírközlési hálózat föld alatt vagy meglévő oszlopsoron vezethető, új oszlop létesítése nem megengedett,

b) a kisfeszültségű erőátviteli és közvilágítási hálózatokat, illetve a vezetékes elektronikus, és hírközlési hálózatok nyomvonalas létesítményeit föld alatti elhelyezéssel kell kivitelezni.

26. A közműellátás mértéke és módja

32. § (1) Kazincbarcika város közigazgatási területén a beépítés feltétele az egyes beépítésre szánt területfelhasználási egységek közműellátásának biztosítása az alábbiakban megadott mérték szerint:

a) Nagyvárosias lakóterület: teljes közművesítés

b) Kisvárosias lakóterület: teljes közművesítés

c) Kertvárosias lakóterület: legalább részleges közművesítés

d) Falusias lakóterület: legalább részleges közművesítés

e) Településközpont és intézményi terület: legalább részleges közművesítés

f) Gazdasági területek: legalább részleges közművesítés

g) Különleges területek: legalább részleges közművesítés

(2) A területen az egyedi szennyvízkezelés műszaki megoldásai és a csapadékvíz helyben tartásának műszaki megoldásai a közművesítés mértékénél figyelembe vehetők.

(3) A vezetékes ivó-, használati- és tűzoltóvíz-ellátás kiépítése és üzemképes állapotban tartása a területfelhasználás feltétele. Ivóvízhálózat körvezetékes rendszerében építhető ki.

(4) A tűzcsapokat a vonatkozó jogszabályi rendelkezésekben és hatósági előírásokban rögzített távolságokra, föld feletti kivitelben kell telepíteni.

(5) A csatlakozó és házi ivóvíz bekötővezetéket ingatlanonként önállóan kell megépíteni. A fogyasztásmérőket az ingatlanon belül, a vonatkozó jogszabályi rendelkezések és a közmű üzemeltetőjének előírásai szerint kell elhelyezni.

(6) A szennyvízelvezetés a csapadékvíz elvezetésétől függetlenül, attól elválasztott rendszerben, ingatlanonként önálló bekötésekkel valósítható meg.

(7) A csapadékvíz-elvezetés nyílt rendszerű csapadékcsatornával építhető ki, a városközpont területén zárt rendszerű csapadékcsatornával építhető ki.

(8) A csapadékvíz elvezetése, elszivárogtatása helyett előnyben kell részesíteni a csapadékvíz helyben tartását, szürkevízként való hasznosítását.

(9) A gazdasági területek szennyezett felületeiről, és a 20, illetve annál több gépkocsit befogadó, kiemelt szegéllyel építendő parkoló felületekről az összegyűlő csapadékvíz csak olajfogó műtárgyon keresztül vezethető a befogadó csatornába.

(10) Ahol a csapadékvíz csatorna kiépült, az ingatlanokat kötelezően rá kell kötni.

(11) A közüzemi szennyvíz gerincvezeték kiépítéséig zárt rendszerű szennyvíztároló vagy megfelelő minősítéssel rendelkező egyedi szennyvíztisztító is engedélyezhető. Ahol a szennyvíz gerincvezeték kiépítésre kerül, az ingatlanokat kötelezően rá kell kötni a gerincvezetékre.

(12) A közművek építéséről, átépítéséről és kiváltásáról lehetőleg az utak építése előtt kell gondoskodni.

(13)⁴ Az új beépítések előfeltétele a terület vízrendezése és a csapadékvíz elvezetés megoldása.

27. Hírközlési létesítményekre vonatkozó előírások

33. §⁵

(1) Műsorszóró, átjátszó állomást, lakosságot ellátó hírközlési műtárgyat - kivéve kábel tv erősítőt - belterületen, településkép védelmi szempontból kiemelten kezelt területen, valamint természetvédelemmel érintett területen nem lehet létesíteni. Ettől eltérni csak akkor lehet, ha a létesítendő berendezés meglévő műtárgyon kerül elhelyezésre.

(2) Azonos időben létesülő műsorszóró, átjátszó állomásokat, lakosságot ellátó hírközlési műtárgyakat közös tartószerkezetre kell elhelyezni.

(3) Amennyiben a műsorszóró, átjátszó állomás, lakosságot ellátó hírközlési műtárgy tartószerkezete további antennák, berendezések fogadására alkalmas, vagy alkalmassá tehető úgy a későbbiekben felmerülő új antenna, berendezés telepítésére a meglévő tartószerkezetet kell felhasználni függetlenül a szolgáltatótól.

KILENCEDIK RÉSZ

Az építés általános szabályai

XII. Fejezet

Illeszkedés, általánostól eltérő rendelkezések, telekalakítás, kerítésépítés, parkolás

28. Az illeszkedésre vonatkozó rendelkezések

34. § (1) Az illeszkedés szabályait kell alkalmazni minden e Rendelettel nem szabályozott esetben.

(2) Az illeszkedésre a Településképi rendelet előírásai az irányadóak.

29. Az általánostól eltérő rendelkezések

35. § (1) Ha az épület lebontásra kerül, a telket beépítetlen teleknek kell tekinteni, és az arra vonatkozó, e Rendelet szerinti előírásokat kell alkalmazni.

(2) Az egynél több építési övezetbe, övezetbe tartozó telkek beépítési paramétereinek számításánál, a beépítési feltételek meghatározásánál az övezeti határvonalat úgy kell tekinteni, mintha az telekhatár lenne.

(3) A (2) bekezdésben szereplő rendelkezést építési hely meghatározásánál nem kell alkalmazni, az épület a telek elő-, oldal- és hátsókerti területének betartásával bárhol elhelyezhető.

(4) Az érintettépítési övezetek, övezetek beépítési paraméterei között meglévő épületmagassági érték eltérése esetén:

a) vagy az alacsonyabb épületmagasság-értéket kell az övezethatáron átnyúló épület egészére vonatkoztatni,

b) vagy építési övezetenként, övezetenként önálló épületet kell építeni az ott megadott épületmagasság betartásával,

c) vagy a kisebb épületmagasságot alkalmazó nyaktaggal, mindkét építési övezet, övezet megengedett legmagasabb épületmagasságát alkalmazó, önálló, nyaktaggal összekapcsolható épületeket kell telepíteni.

(5) Az építési helyen kívül eső, meglévő épületek átalakíthatók, felújíthatók, tetőterük beépíthető, funkcióváltásuk megvalósítható, de beépítettséget növelő bővítésük nem engedélyezhető.

(6) Terepszint alatti építmény – a közművek és közműépítmények kivételével – csak az építési hely határain belül engedélyezhető.

(7) Híd bármely építési övezetben, övezetben létesíthető.

(8) Beépíthetőnek az építési övezetre előírt kialakítható legkisebb telekterület legalább 75%-át elérő telek számít.

30. Telekalakítás

36. § (1) Új építési telek kialakítása vagy telekmegosztás esetén az építési övezeti szabályozásban megadott alakítható legkisebb telekterületeknél kisebb telket nem lehet kialakítani, kivéve, ha:

a) a telekalakítás a kötelező szabályozás érdekében történik, vagy

b) telekegyesítés történik, az egyesített telek sem éri el a kialakítható legkisebb telekterület értékét, de a szabályozott állapot elérésének irányába hat.

(2) Új nyúlványos (nyeles) telek meglévő és tervezett belterületen belül nem alakítható ki, kivéve, ha a teleknyél a kialakult, beépített telek jobb közúti kapcsolatának kialakítása céljából kerül lejegyzésre.

(3) Külterületen új nyúlványos (nyeles) telek kizárólag meglévő telekállapot közterületi kapcsolatának biztosítására, a gazdasági fejlesztési területeken kívül alakítható ki.

(4) Közút építési területének kialakítására és bővítésére szolgáló eljárásokhoz kapcsolódó kisajátítási eljárás és út céljára történő lejegyzés, valamint közmű létesítményekkel érintett ingatlanok telekalakítása esetén az építési övezeti előírásokat el nem érő telek is kialakítható.

(5) Az érintett ingatlanok telekalakítása esetén az építési övezeti előírásokat el nem érő telek fennmaradó, kialakult, az építési övezeti előírásokban előírt telekmérettől kisebb ingatlanok csak akkor építhetők be,

a) ha a szabályozási tervben előírt telekméret kialakításra került, valamint

b) a vonatkozó előírásokkal a telek beépíthetővé válik.

31. Kerítésépítés

37. § (1) A közterület határán épülő kerítések esetén közterület felőli oldalon nem alkalmazható színtől függetlenül teljesen zárt, tömör fémlemez kerítés, valamint - gazdasági területek kivételével -teljesen zárt, típus betonkerítés.

(2) A kerítés építése során áttört kerítést kell létesíteni, kivéve településképi eljárás lefolytatása uán

a) forgalmi terhelés mérséklése,

b) történeti hagyományok megtartása,

c) utcaképi illeszkedés biztosítása,

d) építészeti koncepció érvényesítése, vagy

e) ideiglenes jelleggel legfeljebb egy évre, vagy az építkezés idejére épülő kerítés létesítése céljából

(3) A kerítés

a) magassága legfeljebb 2,0 méter,

b) a tömör lábazat magassága legfeljebb 80 cm, és

c) a kapuépítmény legmagasabb pontja legfeljebb 3,0 méter lehet.

(4) A kerítés építése és fenntartása során kötelező

a) az időtálló, minőségi anyaghasználat,

b) az élénk színek kerülése, a harmonikus, telítetlen földszínek, vagy a fehér szín alkalmazása,

c) a természetes anyagok használata,

e) a balesetmentes kialakítás, és a

f) műszaki állapot folyamatos karbantartása.

32. A parkolás sajátos előírásai

38. § (1) Az épületek és építmények rendeltetésszerű használatához szükséges parkoló szám biztosítása során az OTÉK 4. számú melléklete szerint meghatározott számú gépjármű parkolóhelyeket elsősorban az építtető saját telkén kell biztosítani.

(2) A parkolószám telken kívül is megvalósítható

a) közterület közlekedésre szánt területe egy részének felhasználásával,

b) közforgalom céljára átadott magánút területe egy részének felhasználásával, vagy

c) megváltási díj megfizetésével.

(3) Kötelező önkormányzati és állami feladatokat ellátó, valamint kiemelt közösségi célú intézmények parkoló számának biztosítását lehetőség szerint telken belül kell biztosítani, amennyiben ez fizikailag nem lehetséges, az Önkormányzattal kötött külön megállapodás szerint a tervezett építés helyétől kiépített gyalogúton számított 500 méteren belül a parkolóhely közterületen kiépíthető, és elhelyezhető, vagy egyidejűség figyelembe vételével más parkolók a hiányzó parkoló számot pótolni, biztosítani tudják.

(4) A kötelező önkormányzati és állami feladatokat ellátó, valamint kiemelt közösségi célú intézmények és önkormányzati tulajdonban lévő intézmények területén új beruházás esetén a parkolóhely szükséglet értékének legalább 20%-át kell biztosítani telken belül.

(5) A szükséges parkoló számot a földalatti és pinceszinten elhelyezett önálló rendeltetések és létesítmények esetében a földfelszínen is lehet biztosítani.

(6) A parkoló szám biztosításának módját az engedélyezés előtt rögzíteni kell, és amennyiben az közterületeket is érint, az önkormányzattal megállapodást kell kötni.

(7) A felszíni parkoló felületek fásítását előnevelt fákkal, a parkoló építésével együtt el kell végezni.

XIII. Fejezet

Katasztrófavédelmi osztályba sorolás alapján meghatározott elégséges védelmi szint követelményei

39. § (1) Kazincbarcika város I. katasztrófavédelmi osztályba sorolt település.

TIZEDIK RÉSZ

Beépítésre szánt területek építési övezeti előírásai

XIV. Fejezet

Beépítésre szánt területek

40. § A területfelhasználási egység telkén elhelyezhető építmény rendeltetését az OTÉK határozza meg. Az elhelyezhető építmény – a e Rendelet eltérő rendelkezésének figyelembe vételével – egy vagy több rendeltetést tartalmazhat.

33. Nagyvárosias lakóterület Ln

41. § (1) A nagyvárosias lakóterületen elhelyezhető épület:

a) lakó,

b) kereskedelmi, szolgáltató,

c) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,

d) kulturális, közösségi szórakoztató, vendéglátó,

e) szállás jellegű,

f) igazgatási, iroda és

g) ⁶sport (legfeljebb 500 m²alap és szintterületig), játszó

rendeltetést tartalmazhat.

(2) A meglévő tömbtelkes lakótelepek telepszerű, úszótelkes kialakult beépítési módja előkertekkel körülvett, szabadon álló. Az egyes épületek épületegyüttest alkotnak.

(3) Lakótelepeken új épületként önálló pavilon nem helyezhető el.

(4) Építmény bővítése legalább egy szekcióra kiterjedően végezhető.

(5) A lakóépület alapterülete kizárólag az alábbi célok érdekében, a műszakilag szükséges legkisebb mértékben, az alább felsorolt esetek keretében növelhető:

a) utólagos hőszigetelés, homlokzat-rekonstrukció,

b) liftelhelyezés,

c) akadálymentesítés,

d) bejárati előterek és hozzájuk tartozó kiszolgáló funkciók elhelyezése.

(6) Épületek beépítettséget nem növelő bővítése esetén az épületek meglévő homlokzatmagassága csak a tetőtér beépítésnél megengedett mértékben, de legfeljebb 1,5 méterrel és legfeljebb egyszer növelhető.

(7) Magas tető építése egységes, teljes épületegyüttest magába foglaló módon történhet.

34. Kisvárosias lakóterület Lk

42. § (1) Kisvárosias lakóterületen elhelyezhető épület:

a) lakó,

b) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó,

c) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,

d) kulturális, közösségi szórakoztató,

e) szállás jellegű,

f) igazgatási, iroda és

g) ⁷sport (legfeljebb 500 m²alap és szintterületig), játszó

rendeltetést tartalmazhat.

35. Kertvárosias lakóterület Lke

43. § (1) A kertvárosias lakóterületen elhelyezhető épület:

a) lakó

b) a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó,

c) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,

d) kulturális,

e) szállás jellegű és

f) ⁸sport (legfeljebb 500 m²alap és szintterületig), játszó

rendeltetést tartalmazhat.

(2) A kertvárosias lakóterület építési övezeteinek telkein elhelyezhető lakások számának megállapítása a (3) bekezdésben írt teleknagysághoz kötött.

(3) Amennyiben a meglévő telek területe:

a) Kisebb vagy egyenlő, mint 500 m²:

aa) Legfeljebb két lakás, építhető, legfeljebb egy lakóépületben,

ab) Fő rendeltetést kiegészítő épület csak főépítménnyel egybeépítve létesíthető.

b) Nagyobb, mint 500 m², de kisebb, mint 800 m²legfeljebb három lakás építhető, legfeljebb két lakóépületben,

c) Nagyobb, mint 800 m² legfeljebb négy lakás építhető, legfeljebb két lakóépületben

d) Nagyobb, mint 1000 m² legfeljebb hat lakás építhető, legfeljebb két lakóépületben.

36. Falusias lakóterület Lf

44. § (1) A falusias lakóterületen elhelyezhető épület:

a) lakó,

b) mező- és erdőgazdaság, valamint a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró gazdasági, tárolási tevékenységi célú,

c) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó,

d) szállás jellegű,

e) igazgatási, iroda,

f) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,

g) kulturális, közösségi szórakoztató,

h) ⁹sport (legfeljebb 300 m²alap és szintterületig), játszó

i) kézműipari, és

j) termelő kertészeti

rendeltetést tartalmazhat.

(2) A falusias lakóterület építési övezeteinek telkein elhelyezhető lakások számának megállapítása a (3) bekezdésben írt teleknagysághoz kötött..

(3) Amennyiben a meglévő telek területe:

a) Kisebb vagy egyenlő, mint 500 m², legfeljebb egy lakás építhető,

b) Nagyobb, mint 500 m², de kisebb, mint 1000 m²legfeljebb két lakás építhető, legfeljebb egy lakóépületben,

c) Nagyobb, mint 1000 m², legfeljebb három lakás építhető, legfeljebb két lakóépületben.

37. Vegyes területek

45. § (1) A vegyes területei sajátos használatuk szerint településközpont terület Vt, és intézmény terület Vi.

(2) Az építési övezeteket legalább részleges közművesítéssel kell ellátni.

38. Településközpont terület Vt

46. § (1) A településközpont területen elhelyezhető épület:

a) lakó,

b) igazgatási, iroda,

c) kereskedelmi, szolgáltató, szállás,

d) a terület azon részén, amelyben a gazdasági célú használat az elsődleges egyéb közösségi szórakoztató,

e) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,

f) kulturális, közösségi szórakoztató,

g) sport, és

h) parkolóház

rendeltetést tartalmazhat.

(2) A meglévő tömbtelkes, telepszerű, úszótelkes településközponti vegyes területek kialakult beépítési módja előkertekkel körülvett, szabadon álló, vagy zártsorú jellegű. Az egyes épületek épületegyüttest is alkotnak.

(3) Új épületként önálló pavilon nem helyezhető el.

(4) Bővítés legalább egy lépcsőházra kiterjedően végezhető

(5) A lakóépület alapterülete kizárólag az alábbi célok érdekében, a műszakilag szükséges legkisebb mértékben, egységes épületrekonstrukció keretében növelhető:

a) utólagos hőszigetelés, homlokzat-rekonstrukció,

b) liftelhelyezés,

c) akadálymentesítés,

d) bejárati előterek és hozzájuk tartozó kiszolgáló funkciók elhelyezése.

(7) Magas tető építése egységes, teljes épületegyüttest magába foglaló módon történhet.

(8) A meglévő tömbtelkes, telepszerű beépítésű övezeteken, és egyéb városközponti területeken garázsokat önállóan nem lehet elhelyezni. A csoportos garázsépítés 10 garázs fölött lehetséges, kivéve e Rendelet 14.§ (5) bekezdés szerinti eseteket. A csoportos garázsépítés csak egységes szerkezetben és megjelenésben valósulhat meg.

(9) A településközpont egyedi telkes építési övezetének telkein elhelyezhető lakások számának megállapítása a teleknagysághoz kötött a (10) bekezdésben írtak szerint.

(10) Amennyiben a meglévő telek területe:

a) Kisebb vagy egyenlő, mint 500 m²:

aa) Legfeljebb két lakás, építhető, legfeljebb egy lakóépületben,

ab) Fő rendeltetést kiegészítő épület csak főépítménnyel egybeépítve létesíthető.

b) Nagyobb, mint 500 m², de kisebb, mint 800 m2 legfeljebb három lakás építhető, legfeljebb két lakóépületben,

c) Nagyobb, mint 800 m² legfeljebb négy lakás építhető, legfeljebb két lakóépületben

(11) Településközpont területen elhelyezhetők játszókertek, korlátozott, vagy korlátlan közhasználatú zöldfelületek.

(12) Önálló termelő gazdasági rendeltetésű épület nem létesíthető.

(13) Az építési övezetben megengedett, környezetet nem zavaró hatású gazdasági tevékenység csak zárt épületben folytatható.

39. Intézmény terület Vi

47. § (1) Az intézmény terület elsősorban igazgatási, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális rendeltetést szolgáló épületek elhelyezésére szolgál.

(2) Az intézmény területen elhelyezhető épület – az (1) bekezdésben foglaltakon kívül –

a) iroda,

b) kereskedelmi, szolgáltató, szállás,

c) kulturális, közösségi szórakoztató,

d) hitéleti,

e) sport, játszó és

f) parkolóház

rendeltetést is tartalmazhat.

(3) Az intézmény területen, intézményi rendeltetéshez nem kapcsolódóan, önálló lakóépület nem alakítható ki.

(4) A megengedett rendeltetést tartalmazó épületben a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás kialakítható.

(5) Intézmény területen elhelyezhetők szabályozott felügyelet mellett vagy korlátlanul használható zöldfelületek.

(6) A Vi/1 építési övezeti besorolás megnevezése: intézményi terület – sport, idegenforgalom, rekreációs rendeltetéssel.

(7) ¹⁰A Vi/2 építési övezeti besorolás megnevezése: intézményi terület - sport, kulturális rendeltetéssel.

40. Gazdasági területek

48. § (1) A település gazdasági területei sajátos használatuk szerint G jelű általános gazdasági területek, Gksz jelű kereskedelmi, szolgáltató területek, Gip jelű egyéb ipari területek és Gipj. jelű jelentős zavaró hatású iparterületek.

(2) Az általános gazdasági terület építési övezeteiben több önálló, illetve, több önálló rendeltetési egységet, magába foglaló épület is kialakítható.

(3) Gazdasági területen portaépület elhelyezésére a telek közterület, vagy magánút menti előkerti sávja is felhasználható.

(4) Gazdasági területen, - annak minden övezetében - parkolóház, csoportos gépkocsi tároló elhelyezhető.

(5) A gazdasági területek sajátos előírásai:

a) A zöldfelületi arány 50%-án - kivéve a jelentős zavaró hatású iparterületeket - háromszintű növényzet kell telepíteni, elsősorban a telekhatárok mentén vagy a telek kötelező zöldfelületként szabályozott részén.

b) A szabályozási terven jelölt helyeken az építési övezeten belül sajátos zöldfelületek, a telek be nem építhető háromszintes növényállománnyal fedett része is kijelölésre került.

c) A jelentős zavaró hatású iparterületeken a zöldfelületek egyszintes növényállománnyal, gyeppel fedettek.

d) Az előírt számú parkoló hely biztosításán túl a teheráru rakodását is telken belül kell biztosítani.

e) A 300 m²-nél nagyobb alapterületű épület elhelyezését lehetővé tevő telken a csapadékvíz helyben tartását, és helyben történő felhasználását biztosítani kell, vagy zárt csapadéktározó, vagy zöldterületi szikkasztás alkalmazásával.

f) A gazdasági terület építési övezeteiben előírt épületmagasság, technológiai indokoltság esetén, annak igazolható mértékéig túlléphető, településképi eljárás lefolytatásának keretében.

(6) A gazdasági területek építési övezeteiben a közművesítettség mértéke a teljes közművesítés.

41. Kereskedelmi, szolgáltató terület Gksz

49. § (1) A kereskedelmi, szolgáltató terület elsősorban környezetre jelentős hatást nem gyakorló gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál.

(2) A kereskedelmi, szolgáltató területen önálló lakó rendeltetésű épület nem helyezhető el, de a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás kialakítható.

(3) ¹¹Kereskedelmi, szolgáltató területen

a) környezetre jelentős hatást nem gyakorló gazdasági tevékenységi célú,

b) raktározási,

c) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó,

d) oktatási,

e) kulturális,

f) egészségügyi

g) szállás jellegű,

h) igazgatási, iroda,

i) üzemanyagtöltő,

j) lakó

rendeltetéseket tartalmazó épületek helyezhetők el.

(4) Azokon a Gksz övezeteken belül, ahol a területi besorolás lakóterületből, vagy más rendeltetésű területből változik gazdasági övezetté és abban a területfelhasználási egységben meglévő lakófunkció van jelen, az önálló lakófunkció megmaradhat, de új lakófunkció csak szolgálati lakásként engedélyezhető. Egy telken belül legfeljebb két szolgálati lakás létesíthető.

42. Általános gazdasági terület G

50. § (1) Az általános gazdasági terület környezetre jelentős hatást nem gyakorló ipari és gazdasági tevékenységi célú, továbbá kereskedelmi, szolgáltató és raktár rendeltetésű építmények elhelyezésére szolgál.

(2)¹² ¹³Általános gazdasági területen:

a) környezetre jelentős hatást nem gyakorló gazdasági tevékenységi célú,

b) raktározási,

c) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó,

d) oktatási,

e) kulturális,

f) egészségügyi

g) szállás jellegű,

h) igazgatási, iroda

i) üzemanyagtöltő, valamint

j) városgazdálkodási tevékenység célú

rendeltetéseket tartalmazó épületek helyezhetők el.

(3) Az építési övezetbe tartozó ingatlanok esetében, amennyiben a határoló utca másik oldalán, illetve közvetlen szomszédságában lakóövezet található, a szabályozási terven kijelölt szélességű kötelező zöldfelületet kell kialakítani.

43. Egyéb ipari terület Gip

51. § (1) Az egyéb ipari terület elsősorban az ipari, az energiaszolgáltatási és a településgazdálkodás építményei elhelyezésére szolgál.

(2)¹⁴ ¹⁵ Egyéb iparterületen:

a) ipari tevékenységi célú,

b) energiaszolgáltatási célú,

c) településgazdálkodási célú

d) raktározási,

e) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó,

f) oktatási,

g) kulturális,

h) egészségügyi

i) szállás jellegű,

j) igazgatási, iroda,

k) üzemanyagtöltő, valamint

l) városgazdálkodási tevékenység célú

rendeltetéseket tartalmazó épületek helyezhetők el.

(3) Az egyéb ipari gazdasági területen a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások helyezhetők el, önálló lakó rendeltetésű épület nem helyezhető el.

(4) Az építési övezetbe tartozó ingatlanok esetében, amennyiben a határoló utca másik oldalán, illetve közvetlen szomszédságában lakóövezet található, a szabályozási terven kijelölt szélességű kötelező zöldfelületet kell kialakítani.

44. Környezetre jelentős hatást gyakorló ipari terület Gipj

52. § (1) A környezetre jelentős hatást gyakorló ipari terület a különlegesen veszélyes (pl. tűz-, robbanás-, fertőzőveszélyes), bűzös vagy nagy zajjal járó gazdasági tevékenységhez szükséges építmények elhelyezésére szolgál.

(2) A környezetre jelentős hatást gyakorló iparterületen:

a) ipari tevékenységi célú,

b) energiaszolgáltatási célú,

c) településgazdálkodási célú,

d) raktározási,

e) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó,

f) oktatási,

g) kulturális,

h) egészségügyi

i) szállás jellegű,

j) igazgatási, iroda, valamint

k) üzemanyagtöltő

rendeltetéseket tartalmazó épületek helyezhetők el.

(3) A környezetre jelentős hatást gyakorló iparterületen lakás nem helyezhető el.

45. Üdülőházas terület Üü

53. § (1) Az üdülőházas területen olyan – általában – kettőnél több üdülőegységet magába foglaló épület helyezhető el, amely túlnyomóan változó üdülői kör több napos tartózkodására szolgál, és elhelyezése, mérete, kialakítása, felszereltsége és infrastrukturális ellátottsága alapján az üdülési célú tartózkodásra alkalmas.

(2) Az üdülőházas üdülőterületen elhelyezhető:

a) kettőnél több üdülőegységet magába foglaló üdülő épület, és ezek kiszolgáló létesítményei,

b) szálláshely szolgáltató, vendéglátó épület,

c) üdülőtábor, és ezek kiszolgáló létesítményei, valamint

d) kemping, és ezek kiszolgáló létesítményei.

(3) Nem helyezhető el üdülőházas területen:

a) állattartó épület – a lovas turizmust szolgáló lóistálló kivételével -,

b) különálló árnyékszék,

c) főépületet kiegészítő, zavaró hatásúmelléképítmény

d) komposztáló,

e) terepszint alatti, fedett kialakítású kivételével, siló és ömlesztett anyag-, folyadék- és gáz tárolására szolgáló melléképítmény.

46. Különleges beépítésre szánt területek K

54. § (1) A különleges beépítésre szánt területek sajátos rendeltetés szerinti besorolásai:

a) Különleges beépítésre szánt intézményi terület: Ki

b) Különleges beépítésre szánt sport és rekreációs terület Ksp

c) Különleges beépítésre szánt pincés terület: Kpi

d) Különleges beépítésre szánt temetőterület Kt

e) Különleges beépítésre szánt közlekedési terület Kkö

f) Különleges közműterület belterületen: Kkm

(2) Különleges beépítésre szánt területek építési övezeteiben elhelyezhető:

a) a sajátos rendeltetéshez kapcsolódó építmény,

b) a létesítményhez szorosan kapcsolódó rendeltetés (szociális épület, iroda, raktár) céljára szolgáló építmény,

c) a terület fenntartását, őrzését szolgáló építmény, valamint

d) szolgálati lakás.

(3) Különleges beépítésre szánt terület építési övezetében nem helyezhető el

a) a sajátos rendeltetés kiszolgálásán túli üzemi építmény,

b) a sajátos rendeltetést zavaró bármely építmény, és

c) üzemanyagtöltő-állomás.

(4) Az előírt zöldfelületi arány 50%-án háromszintes növényállományt kell telepíteni, elsősorban a telekhatárok mentén.

(5) A 300 m²-nél nagyobb alapterületű épület elhelyezését lehetővé tevő telken a csapadékvíz helyben tartását, és helyben történő felhasználását biztosítani kell.

(6) Különleges területen - kizárólag portaépület elhelyezésére - a telek közterület, vagy magánút menti előkerti sávja is felhasználható.

(7) A különleges terület építési övezetében előírt épületmagasság településképi eljárás keretében technológiai indokoltság esetén, annak igazolható mértékéig, túlléphető.

47. Különleges beépítésre szánt intézményi terület Ki

55. § (1) Különleges beépítésre szánt intézményi területek építési övezeteiben elhelyezhető:

a) földalatti és föld feletti létesítmények,

b) a fő rendeltetést kiegészítő funkciók,

c) kulturális, közösségi szórakoztató funkciók,

céljára szolgáló építmény.

(2) Különleges beépítésre szánt intézményi területhez kapcsolódó földalatti létesítmények pincék, és egyéb földalatti építmények különleges intézményi rendeltetésre felhasználhatók, függetlenül attól, hogy a felette lévő területeken milyen területfelhasználási egység került meghatározásra.

(3) A földalatti meglévő, kialakult építmény alapterülete a föld alatt a meglévő alapterület legfeljebb 15%-ával bővíthető.

A meglévő földalatti létesítmények infrastrukturális építményrészei - ideértve a szellőzőket is - a felszínre kivezethetők.

(4) A földalatti létesítményekhez kapcsolódó föld feletti építményekre a Szabályozási Tervben meghatározott övezeti szabályozás vonatkozik.

(5) A különleges beépítésre szánt területeken a közművesítettség mértéke a teljes közművesítés.

48. Különleges beépítésre szánt sport és rekreációs terület Ksp

56. § (1) A különleges beépítésre szánt sportterület építési övezetben elhelyezhető:

a) sport- és rekreációs, lelátó rendeltetés,

b) idegenforgalmi, turisztikai,

c) kulturális, közösségi szórakoztató,

d) a területet használók ellátását szolgáló vendéglátó,

e) a sport és rekreációs funkciókat kiszolgáló szálláshely szolgáltató

f) a tevékenységhez szorosan kapcsolódó kiszolgáló (szociális, iroda, raktár, porta, gépkocsi tároló, a fenntartást szolgáló építmény)

g) az állattartással összefüggő lovas turisztikai, valamint

h) a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló kizárólag szolgálati lakó funkció

céljára szolgáló építmény.

(2) A parkolást telken belül, illetve e Rendelet parkolásra vonatkozó egyedi szabályai alapján biztosítani kell.

(3) A különleges beépítésre szánt területeken a közművesítettség mértéke a teljes közművesítés.

49. Különleges beépítésre szánt pincés terület Kpi

57. § (1) A különleges beépítésre szánt pincés terület építési övezeteiben elhelyezhető:

a) pince, borház, tároló,

b) idegenforgalmi, turisztikai szálláshely szolgáltató épület, és ezeket kiszolgáló épület,

c) kulturális, közösségi szórakoztató,

d) vendéglátó,

e) zártkerti területen építhető épület,

f) támfal jelleggel létesített pincesor

céljára szolgáló építmény.

(2) Különleges pincés területen nem építhető lakóépület és nem helyezhető el lakó funkció.

(3) Pincés területen egyedi és tömbtelek, valamint a tömbtelken belül úszótelek is kialakítható.

58. § (1) A Kpi-1 építési övezetbe tartoznak a közterületen álló úszótelkes pincebokrok, vagy zártsorúan összeépített pincesorok.

(2) A területen belül egyedi telek akkor alakítható ki, ha a hagyományos telekhasználat fenntartását nem akadályozza, nem ékelődik a közhasználat számára megnyitott területek közé, és ezzel nem okozza annak felaprózódását.

(3) A területhasználat és telekforma az övezeten belül lehet:

a) közterület,

b) osztatlan közös tulajdonban lévő telek, és

c) egyedi telek.

(4) A Kpi-1 pincés területen elhelyezhető épület alapterülete legfeljebb 35 m²lehet.

(5) A településen kialakult sajátos pincebokrok - amennyiben másik épület a telepítési vagy tűztávolságán belül van -

a) homlokzata tűzgátló falként,

b) nem éghető anyagokból,

c) a bejárati főhomlokzat kivételével nyílás nélkül építhető meg,

d) tetőfedése csak nem éghető anyaggal történhet, és

e) tetőtérbeépítés esetében a tetőn álló ablak nem helyezhető el.

(6) A kialakult pincés területek területhasználatának jellemzői és az illeszkedés szabályai megállapításának szempontjai az alábbiak:

a) A pincék, pincesorok felépítményei közterületről vagy közforgalom számára megnyitott magánterületről nyílnak.

b) Jellemzőek az eredeti, hagyományos formákat őrző, csak földalatti építmények, egy bejárati homlokzati ajtóval, esetleg ablakkal, közvetlenül a közterületről, vagy közhasználat számára megnyitott magánterületről megközelíthetően. A pincék önálló helyrajzi számmal, önálló telekkel vagy úszótelekkel nem rendelkeznek. A pince fölötti telek lehet közterület vagy magánterület.

c) Amennyiben a pince és a hozzá tartozó, előtte lévő felépítmény, zártkerti épület alatti telekingatlan magántulajdonban van, a pinceház bővítéséhez, úszótelkének megnöveléséhez, valamint új pince felépítmény létesítéséhez a telektulajdonos hozzájárulását be kell szerezni.

(7) A közterületen elhelyezkedő pincebokrok létesítésének és a meglévők fenntartásának szabályai az alábbiak:

a) A közterületi jelleg megtartása indokolt, melynek lehetséges formái:

aa) a pincebokor területe közterület marad,

ab) a közterület sajátos használata az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetésre kerül,

ac) a pincebokor területe az ott lévő, önálló helyrajzi számú pincék tulajdonosainak osztatlan közös tulajdonába kerül, a terület fenntartása, zöldterületeinek létrehozása és gondozása a pincetulajdonosok feladata.

b) A terület – a tulajdonformától függetlenül – nem keríthető el.

c) A beépítési mód telepszerű, úszótelkes.

59. § (1) A Kpi-2 építési övezetbe tartoznak az egyedi telkes pincés, és zártkerti jellegű pincés területek.

50. Különleges beépítésre szánt temető terület Kt

60. § (1) Különleges beépítésre szánt temető területen elhelyezhető:

1. egyházi és világi kegyeleti épület,

2. ravatalozó,

3. hűtőház,

4. sírbolt, emlékmű,

5. urnafal,

6. hamuszóró parcella és berendezései,

7. kereszt, harangláb, emlékoszlop,

8. virág és kegyeleti kellék árusításához szükséges rendeltetés, valamint

9. a tevékenységhez szorosan kapcsolódó kiszolgáló rendeltetés (szociális épület, iroda, raktár, hulladéktároló, porta, a fenntartást biztosító építmények.

(2) A temetőterület telekhatára mentén – ahol az fizikailag lehetséges – növénysávot kell telepíteni.

(3) A különleges beépítésre szánt temető terület építési övezetei:

Kt/1 Működő temető

Kt/2 Kegyeleti, lezárt temető

(4) A Kt/2 jelű építési övezeten belül új épületet elhelyezni nem lehet.

51. Különleges beépítésre szánt közlekedési terület Kkö

61. § (1) A különleges beépítésre szánt közlekedési területek sajátos rendeltetés szerinti besorolása:

a) Kkö/1 – városi autóbusz-pályaudvar övezete,

b) Kkö/2 – vasútállomás, vasúti megálló övezete,

d) Kkö/3 – garázstelepek területe.

(2) Kkö/1 építési övezet - városi autóbusz-pályaudvar övezete

a) Az építési övezetben elhelyezhető

aa) az autóbuszpályaudvar közlekedési, utasforgalmi és kiszolgáló létesítményei,

ab) autóbusz állomás, autóbusz-megálló és kiszolgáló létesítményei,

ac) kiszolgáló szociális létesítmények,

ad) kiegészítő funkcióként kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó létesítmények,

ae) parkoló, közlekedési felület, zöldfelület

af) a tevékenységhez szorosan kapcsolódó kiszolgáló rendeltetés szociális épület, iroda, raktár, hulladéktároló, porta, a fenntartást biztosító építmények.

(3) Kkö/2 építési övezet – vasútállomás, vasúti megálló övezete

a) Az építési övezetben elhelyezhető

aa) vasúti-pályaudvar és kiszolgáló létesítményei,

ab) autóbusz állomás, autóbusz-megálló és kiszolgáló létesítményei,

ac) parkoló, közlekedési felület, zöldfelület,

ad) kiszolgáló szociális létesítmények,

ae) kiegészítő funkcióként kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó létesítmények.

b) Az épület alapterülete legfeljebb 30 %-kal növelhető egységes épületrekonstrukció esetében, melynek célja az épület rekonstrukció, illetve a kiegészítő funkciók (kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó) esetleges bővítésének elősegítése.

(4) Kkö/3 építési övezet - különleges beépítésre szánt garázstelepek övezete

a) Az építési övezetben elhelyezhető

aa) egyedi gépjárműtároló,

ab) csoportos beépítésű gépjármű tároló,

ac) parkolóház, valamint

ad) gépjárműszerelést elősegítő műtárgyak, aknák.

b) Az egyes önálló szerkezetű épületek részére új úszótelek kialakítható.

c) Az úszótelkek megengedett legnagyobb beépítettsége a kialakult állapotok szerint kerül meghatározásra.

ci) A különleges beépítésre szánt területeken a közművesítettség mértéke a teljes közművesítés.

52. Különleges közműterület belterületen: Kkm

62. § (1) A különleges beépítésre szánt közműterületek Kkm sajátos rendeltetés szerinti besorolása:

a) Kkm/1 – vízmű-telep területe,

b) Kkm/2 – szennyvízátemelő területe,

b) Kkm/3 – transzformátor állomás területe,

c) Kkm/4 – gázátadó, gázfogadó, gáznyomás-szabályozó területe,

d) Kkm/5 – városi fűtőmű, hőközpont területe.

(2) Különleges beépítésre szánt közműterület építési övezeteiben elhelyezhető

a) a közműhálózat üzemeltetését, kezelését biztosító műszaki és biztonsági berendezés, műtárgy,

b) a tevékenységhez szorosan kapcsolódó kiszolgáló rendeltetés (szociális épület, iroda, raktár, porta,) céljára szolgáló épület, valamint

c) a telephely fenntartásához, védelméhez kapcsolódó épület, építmény.

XV. Fejezet

Sajátos előírású területek

53. A BorsodChem területére érvényes előírások

63. § (1) A sajátos előírású területek – 3. mellékletben lehatárolt - a BorsodChem tulajdonában álló G jelű általános gazdasági területek, valamint Gipj jelű környezetre jelentős hatást gyakorló ipari területek.

(2) A Gipj építési övezetre előírt legkisebb zöldfelületnél – 1. melléklet „Az építési kód 1-5. számának jelentése” megnevezésű 2. táblázat „Építési kód 4. száma legkisebb zöldfelület” megnevezésű 3.1.2.D. táblázatának B10 cellájában – szereplő „0” kódot 0% legkisebb zöldfelületként kell figyelembe venni.

(3) Az előírt legnagyobb épületmagasság technológiai indokoltság mértékéig növelhető.

(4) A vegyipari tevékenységhez kapcsolódó építménymagasság nincs megkötve.

(5) A sajátos előírású terület telkeinek teljes területe építési helynek minősül.

(6) A történetileg kialakult gyárterületen belül bármely gazdasági tevékenységhez kapcsolódó, de leginkább

a) vegyipari tevékenységgel összefüggő, - különösen izocianid, klóralkáli anyagok, nátrium-hidroxid oldat, sósavoldat, nátrium-hipoklorit oldat, hidroklór savműtrágya [ammónia, nitrit, karbamid], PU és PVC, MDI és TDI gyártása, higanykatódos klór- és sósav üzem kialakítás, membráncellás klór üzem kialakítás, valamint a felsoroltakkal összefüggő egyéb anyagok előállítása

b) a tevékenységhez szorosan kapcsolódó kiszolgáló (szociális, irodai, raktár, porta)

c) sportolási célú,

d) szennyvíztisztítási célú, és

e) a létesítmény fenntartását szolgáló gazdasági célú

rendeltetést tartalmazó építmény helyezhető el.

(7) A sajátos előírású területen önálló lakóépület nem helyezhető el.

(8) A sajátos előírású területen iparvágány, valamint magánút bárhol kialakítható.

(9) A gyárterületet a lakóterületek irányába tömör fallal kell körbe keríteni.

(10) A területen bármely létesítmény a környezetvédelmi előírások teljes körű betartásával, a talaj-, a levegő-, a felszíni és felszín alatti vizek veszélyeztetése nélkül helyezhető el.

(11) A területen belül keletkező ipari szennyvizeket helyben kell tisztítani, a közcsatorna hálózatba csak ez után vezethetők be.

(12) Az ipari létesítményekből származó anyagok számára szolgáló lerakó kizárólag műszaki védelemmel, monitoring rendszer kiépítésével, létesíthető.

(13) A sajátos előírású területen belül bármilyen veszélyes tevékenység, a már kialakult lakóterületek elhelyezkedésének figyelembe vételével történhet.

(14) A sajátos előírású területek lehatárolását e Rendelet 3. melléklete tartalmazza.

TIZENEGYEDIK RÉSZ

Beépítésre nem szánt területek övezeti előírásai

XVI. Fejezet

Beépítésre nem szánt területek

54. Közlekedési terület (KÖu, KÖk)

64. § (1) A Köu jelű közúti közlekedési és közműelhelyezésre szolgáló övezetekben elhelyezhető:

a) országos és helyi közúthálózati elem és annak csomópontja,

b) tömegközlekedési megállóhely és építménye,

c) várakozóhely (parkoló),

d) kerékpárút, gyalogos út, járda, mindezek zöldfelületi elemei, vízelvezetési és környezetvédelmi létesítményei,

e) közmű- és hírközlési létesítmény, valamint

f) üzemanyagtöltő állomás és létesítményei.

(2) A közlekedési területen elhelyezhető épület a közlekedést kiszolgáló, a területet igénybe vevők ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, és szállás, továbbá ezen épületeken belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás rendeltetést is tartalmazhat.

(3) A Köu/Kt jelű közlekedési területen belüli köztér övezetben:

a) közlekedési építmények, parkolók, a közösségi közlekedés létesítményei, építményei,

b) a közlekedési létesítményeket kiszolgáló építmények, épületek legfeljebb 10 % megengedett legnagyobb beépítési mértékkel,

c) közlekedési területen elhelyezhető épület a közlekedést kiszolgáló rendeltetéssel, a területet igénybe vevők ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató rendeltetéssel

d) zöldterületek, legalább 10 % zöldfelületi mértékkel

helyezhetők el.

(4) A Kök jelű kötöttpályás közlekedési és közműelhelyezésre szolgáló területen:

a) vasúti vágány, műtárgy, műszaki és biztonsági berendezés, ezek működtetéséhez szükséges építmény,

b) állomás épület és kiszolgáló létesítményei

c) raktár, szolgálati lakás, iroda,

d) állomáshoz kapcsolódóan kiskereskedelmi-vendéglátó létesítmény,

e) egyéb közlekedési pálya, várakozóhely (parkoló) mindezek zöldfelületi eleme, vízelvezetési és környezetvédelmi létesítménye, valamint

f) közmű- és hírközlési létesítmény

helyezhető el.

55. Zöldterület - közpark Zkp, közkert Zkk

65. § (1) A zöldterületen Zkp jelű közpark és Zkk jelű közkert övezetekben elhelyezhető:

a) a pihenést és testedzést szolgáló építmény, játszótér,

b) a terület fenntartásához és védelméhez szükséges építmény,

c) az egyes telkek megközelítését biztosító közlekedési út,

d) a terület használói számára kialakított parkoló,

e) a terület rendeltetésszerű használatához szükséges építmény és vendéglátó rendeltetést tartalmazó épület, valamint

f) a terület és környezetéhez, rendeltetésszerű használatához szükséges közmű építmények, hulladék szigetek.

(2) A zöldterületnek közútról, köztérről közvetlenül – kerekesszékkel és gyermekkocsival is – megközelíthetőnek és használhatónak kell lennie.

(3) Az egyes zöldterületek legkisebb zöldfelületi aránya, valamint megengedett legnagyobb beépítettségének mértéke a sajátos használatok szerint a következő:

a) közkert esetében

aa) a megengedett legnagyobb beépítettség: 3%,

ab) a legkisebb zöldfelület: 60%,

b) közpark esetében

ba) a megengedett legnagyobb beépítettség: 3%,

bb) a legkisebb zöldfelület: 70%.

(4) A közpark és közkert övezetbe tartozik a közparknak és a közkertek közútként szolgáló része is, mely elsősorban a tömbtelkes és úszótelkes lakóterületek sajátossága, és azok megközelítését és kiszolgálását biztosítja.

56. Erdőterület Ev, Eg, Ek

66. § (1) Az erdő rendeltetési célja szerint:

a) védelmi Ev,

b) gazdasági Eg,

c) közjóléti Ek,

lehet.

(2) Erdőterületen – a hatályos jogszabályi előírásokkal összhangban – csak kivételesen indokolt esetben, az erdészeti hatóság előzetes engedélyével

a) az elsődleges rendeltetéssel összhangban álló,

b) erdő- és vadgazdálkodást szolgáló,

c) az erdő elsődleges rendeltetésével összhangban álló,

d) kilátó,

e) menedékház, és

f) vadászház

rendeltetést tartalmazó építmény helyezhető el.

(3) Gazdasági rendeltetésű erdőterületen legfeljebb 0,5%-os beépítettséggel, közjóléti rendeltetésű erdőterületen legfeljebb 5%-os beépítettséggel az erdő rendeltetésének megfelelő építmény helyezhető el.

(4) A védelmi erdőben az erdei kilátó, a magasles kivételével, épületet elhelyezni nem lehet.

(5) Azokon az erdőterületeken melyeket a magasabb rendű jogszabályok alapján volt szükséges erdő övezetbe sorolni a jelenlegi, kialakult területhasználat megszüntetésével, az ott kialakult lakó, vagy mezőgazdasági üzemi funkció megtartható, felújítható, bővíthető.

57. Mezőgazdasági területek Má, Mk

67. § (1) Építmény elhelyezésére, illetve birtokközpont kialakítására – amennyiben rendelkezésre áll, elsődlegesen – művelésből kivett területként nyilvántartott telket, telekrészt kell felhasználni.

58. Kertes mezőgazdasági terület Mk

1. § (1) Az övezetben birtokközpont nem alakítható ki.

(2) Az Mk/1 jelű övezetben, a kertes mezőgazdasági területen lévő, zártkerti művelés alól kivett, vagy zártkerti művelési ágú telken építmény legfeljebb 10%-os beépítettséggel helyezhető el. A területen lakóépület is elhelyezhető.

(3) Lakóépületek esetén legalább öt méteres előkertet kell tartani a szabályozott, tervezett út által kialakítandó telekhatártól.

(4) Az Mk/2 jelű övezetben elhelyezkedő legfeljebb 3 % beépítettségi mértékig elsősorban a tárolás célját szolgáló egy gazdasági épület és terepszint alatti építmény helyezhető el szabadon állóan, legfeljebb 4,0 m épületmagassággal. Az övezetben lakóépület nem létesíthető.

59. Általános mezőgazdasági terület Má

69. § (1) Az Má-1 jelű, jellemzően szántó művelési ágú területeken:

a) növénytermesztést szolgáló,

b) állattartást és állattenyésztést szolgáló,

c) az a)–b) pontokkal kapcsolatos termék feldolgozására, tárolására és árusítására szolgáló,

d) mezőgazdasági termeléssel összefüggő szolgáltatáshoz, kereskedelemhez, turizmushoz kapcsolódó, és

e) lakó

rendeltetés(eke)t tartalmazó épület(ek) helyezhető(k) el.

(2) A Má-2 jelű, jellemzően gyep, rét, legelő művelési ágú területeken:

a) a megengedett legnagyobb beépítettség mértéke legfeljebb 3%,

b) az állattartással kapcsolatos építmények helyezhetők el,

c) lakóépület nem építhető.

60. Vízgazdálkodási terület V

70. § (1) A vízgazdálkodással összefüggő területek:

a) folyóvizek medre és parti sávja,

b) állóvizek medre és parti sávja,

c) folyóvizekben keletkezett, nyilvántartásba még nem vett szigetek,

d) közcélú nyílt csatornák medre és parti sávja,

e) vízbázis területek,

f) hullámterek,

g) árvízvédelmi fő védvonal, töltés.

(2) A területen elhelyezhetők:

a) a felszíni vízrendezés létesítménye és műtárgya,

b) a meder használatával, fenntartásával összefüggő műszaki-technológiai létesítmény,

c) hídpillér,

d) egyéb közmű létesítmények

(3) A területen építményt elhelyezni csak a külön jogszabályokban foglaltak szerint lehet.

61. Különleges beépítésre nem szánt területek

71. § (1) Különleges beépítésre nem szánt területek

a) Különleges beépítésre nem szánt bányászati terület KbB

b) Különleges beépítésre nem szánt hulladékkezelési területek KbH

c) Különleges beépítésre nem szánt temető terület KbT

d) Különleges beépítésre nem szánt közmű terület KbKm

e) Egyéb, helyi sajátosságokat hordozó különleges beépítésre nem szánt területek

ea) Különleges beépítésre nem szánt rekreációs terület KbRe

eb) Különleges beépítésre nem szánt pincés terület KbPi

f) Különleges beépítésre nem szánt fásított köztér KbKt/F

g) Különleges beépítésre nem szánt burkolt köztér KbKt/B

62. Különleges beépítésre nem szánt bányászati terület KbB

72. § (1) Az övezetbe tartoznak az üzembe helyezésre kijelölt, valamint lezárt szénbánya területei.

(2) Az övezetben elhelyezhető:

a) a bányaüzem földalatti és föld feletti létesítményei, műtárgyai, technológiai berendezései

b) környezetre jelentős hatást nem gyakorló gazdasági tevékenységi célú,

c) raktározási,

d) kereskedelmi, szolgáltató,

e) oktatási,

f) egészségügyi, szociális és

g) igazgatási, iroda

építmények.

63. Különleges beépítésre nem szánt hulladékkezelési területek KbH

73. § (1) Az övezetbe tartoznak az üzemelő, valamint a lezárt hulladékkezelő területek.

(2) A KbH/1 övezetben elhelyezhető:

a) a hulladékkezelés földalatti és föld feletti létesítményei, műtárgyai, technológiai berendezései,

b) hulladékudvarok, és

c) kiszolgáló

építmények.

64. Különleges beépítésre nem szánt temető terület KbT

74. § (1) Különleges beépítésre nem szánt temetőterületen elhelyezhető:

1. sírbolt, emlékmű,

2. urnafal,

3. kereszt, harangláb, emlékoszlop.

(2) Az övezetben épületek nem helyezhetők el.

(3) A temetőterület telekhatára mentén – ahol az fizikailag lehetséges – növénysávot kell telepíteni.

65. Különleges beépítésre nem szánt közmű övezet KbKm

75. § (1) A különleges beépítésre nem szánt közmű terület:

a) KbKm/1 nagyfeszültségű távvezeték övezete

b) KbKm/2 adótorony, átjátszó állomás övezete

(2) A különleges beépítésre nem szánt közmű terület elsősorban közmű építmények, valamint azok kiszolgáló építményei elhelyezésére szolgál.

(3) Az övezeten belül épület csak a közművek kiszolgálását biztosító tevékenység, rendeltetés számára helyezhető el.

(4) Az övezet építési telkeinek kialakítása során

a) szabadonálló beépítési módot,

b) 300 m² alakítható legkisebb telekméretet,

c) 10% a megengedett legnagyobb beépítettség mértéket,

d) 7,5 m megengedett legnagyobb épületmagasság mértéket

kell alkalmazni.

(5) A technológiai berendezések esetében az egyes műtárgyak magassága az előírt megengedett legnagyobb épületmagasságtól eltérő is lehet, legfeljebb 50 méteres magasságig a beépíthető terület 20%-át nem meghaladó mértékben.

66. Egyéb, helyi sajátosságokat hordozó különleges beépítésre nem szánt területek

76. § (1) Egyéb, helyi sajátosságokat hordozó különleges beépítésre nem szánt terület:

a) Különleges beépítésre nem szánt rekreációs terület KbRe

b) Különleges beépítésre nem szánt pincés terület KbPi

77. § Különleges beépítésre nem szánt rekreációs terület KbRe jelű övezetben elhelyezhető, kialakítható:

a) horgásztó és kiszolgáló építményei,

b) pihenő- és rekreációs terület,

c) idegenforgalomhoz kapcsolódó közösségi építmények,

d) kereskedelmi- szolgáltató épület,

e) vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület,

f) művelődési, oktatási célú épület,

g) sportolási célú terület és építményei,

h) egészségügyi célú építmények,

i) a tulajdonos és használó számára szolgáló lakás.

78. § (1) KbPi jelű különleges beépítésre nem szánt pincés területre vonatkozóan e Rendelet 59. §-ában írt előírásokat kell alkalmazni.

79. § (1) A különleges beépítésre nem szánt közterek:

a) Különleges beépítésre nem szánt fásított köztér KbKt/F

b) Különleges beépítésre nem szánt burkolt köztér KbKt/B

(2) A burkolt köztér, fásított köztér és sétány megengedett legnagyobb beépítettségének mértéke a sajátos használatok szerint:

a) fásított köztér, sétány esetében a megengedett legnagyobb beépítettség: 5%,

b) burkolt köztér esetében a megengedett legnagyobb beépítettség: 5%,

(3) A burkolt köztér, fásított köztér és sétány legkisebb zöldfelületi aránya, a sajátos használatok szerint a következő:

a) fásított köztér, sétány esetében a megengedett a legkisebb zöldfelület: 30%,

b) burkolt köztér esetében a megengedett legnagyobb beépítettség: 20%,

TIZENKETTEDIK RÉSZ

Záró rendelkezések

80. § (1) E Rendelet a kihirdetésétől számított 30. napon lép hatályba.

(2) E Rendelet előírásait a hatálybalépése napját követően indult építési hatósági ügyekben kell alkalmazni.

(3) Hatályát veszti Kazincbarcika Város Helyi Építési Szabályzatáról (HÉSZ) és Szabályozási Tervéről szóló 44/2005. (XII. 22.) önkormányzati rendelet, a Kazincbarcika 627/1 helyrajzi számú ingatlanra vonatkozó változtatási tilalom elrendeléséről szóló 44/2011 (XII. 16.) önkormányzati rendelet, és a Kazincbarcika 985/2, 985/23, 985/24, 988/2, 988/3, 988/4, 989/1, 989/3, 989/6, 989/7, 989/8 helyrajzi számú ingatlanokra vonatkozó változtatási tilalom elrendeléséről szóló 10/2016. (II. 26.) önkormányzati rendelet.

1. melléklet

2. melléklet

3. melléklet

4. melléklet

5. melléklet

6. melléklet

7. melléklet¹⁶

A Külterületi Szabályozási Terv M=1:8000 módosított szelvényei (a 22/ 2019. (IX. 29.) önkormányzati rendelet (HÉSZ) 7. melléklet

1. ábra „A” szelvény (módosította: 5/2024.(III.25.) hatályos: 2024.04.09-től)

2. ábra „B” szelvény (módosította: 14/2020.(III.26.); 34/2020.(IX.17.); 36/2021.(XI.25.); 22/2023.(VIII.29.); 5/2024.(III.25.); 6/2024.(V.31.) hatályos: 2024.06.15-től)

3. ábra „C” szelvény (módosította: 35/2020.(IX.17.); 1/2021.(I.4); 26/2021.(V.27.); 36/2021.(XI.25.); 4/2022.(II.3); 10/2022.(IV.28.) hatályos: 2022.05.14-től)

4. ábra „D” szelvény (módosította: 14/2020.(III.26.); 31/2020.(VIII.5.); 26/2021.(V.27.); 36/2021.(XI.25.); 36/2021.(XI.25.); 4/2022.(II.3); 10/2022.(IV.28.); 5/2024.(III.25.); 6/2024.(V.31.) hatályos: 2024.06.15-től)

5. ábra „E” szelvény (módosította: 5/2024.(III.25.) hatályos: 2024.04.09-től)

6. ábra „F” szelvény (hatályos: 2019.10.19-től)

7. ábra „G” szelvény (módosította: 26/2021.(V.27.); 36/2021.(XI.25.); 10/2022.(IV.28.) hatályos: 2022.05.14-től)

8. ábra „H” szelvény (hatályos: 2019.10.19-től)

9. ábra „I” szelvény (hatályos: 2019.10.19-től)

10. ábra „J” szelvény (hatályos: 2019.10.19-től)

11. ábra „K” szelvény (hatályos: 2019.10.19-től)

12. ábra „L” szelvény (hatályos: 2019.10.19-től)

13. ábra „M” szelvény (hatályos: 2019.10.19-től)

8. melléklet¹⁷

A Belterületi Szabályozási Terv M=1:2000 módosított szelvényei (a 22/ 2019. (IX. 29.) önkormányzati rendelet (HÉSZ) 8. melléklete

1. ábra „1” szelvény (módosította: 5/2024.(III.25.) hatályos: 2024.04.09-től)

2. ábra „2” szelvény (hatályos: 2019.10.19-től)

3. ábra „3” szelvény (hatályos: 2019.10.19-től)

4. ábra „4” szelvény (módosította: 5/2024.(III.25.) hatályos: 2024.04.09-től)

5. ábra „5” szelvény (módosította: 5/2024.(III.25.) hatályos: 2024.04.09-től)

6. ábra „6” szelvény (módosította: 22/2023.(VIII.29.); 5/2024.(III.25.) hatályos: 2024.04.09-től)

7. ábra „7” szelvény (hatályos: 2019.10.19-től)

8. ábra „8” szelvény (hatályos: 2019.10.19-től)

9. ábra „9” szelvény (hatályos: 2019.10.19-től)

10. ábra „10” szelvény (módosította: 34/2020.(IX.17.); 36/2021.(XI.25.); 22/2023.(VIII.29.); 5/2024.(III.25.); 6/2024.(V.31.) hatályos: 2024.06.15-től)

11. ábra „11” szelvény (módosította: 5/2024.(III.25.) hatályos: 2024.04.09-től)

12. ábra „12” szelvény (módosította: 14/2020.(III.26.) hatályos: 2020.III.27-től)

13. ábra „13” szelvény (hatályos: 2019.10.19-től)

14. ábra „14” szelvény (módosította: 36/2021.(XI.25.); 4/2022.(II.3); 6/2024.(V.31.) hatályos: 2024.06.15-től)

15. ábra „15” szelvény (hatályos: 2019.10.19-től)

16. ábra „16” szelvény (módosította: 14/2020.(III.26.); 5/2024.(III.25.) hatályos: 2024.04.09-től)

17. ábra „17” szelvény (módosította: 14/2020.(III.26.); 10/2022.(IV.28.); módosította: 5/2024.(III.25.) hatályos: 2024.04.09-től)

18. ábra „18” szelvény (hatályos: 2019.10.19-től)

19. ábra „19” szelvény (hatályos: 2019.10.19-től)

20. ábra „20” szelvény (módosította: 35/2020.(IX.17.); 1/2021.(I.4) hatályos: 2021.01.05-től)

21. ábra „21” szelvény (módosította: 31/2020.(VIII.5.) hatályos: 2020.08.05-től)

22. ábra „22” szelvény (hatályos: 2019.10.19-től)

23. ábra „23” szelvény (hatályos: 2019.10.19-től)

24. ábra „24” szelvény (módosította: 10/2022.(IV.28.); 5/2024.(III.25.) hatályos: 2024.04.09-től)

25. ábra „25” szelvény (módosította: 5/2024.(III.25.) hatályos: 2024.04.09-től)

26. ábra „26” szelvény (hatályos: 2019.10.19-től)

27. ábra „27” szelvény (módosította: 1/2021.(I.4) hatályos: 2021.01.05-től)

28. ábra „28” szelvény (módosította: 1/2021.(I.4) hatályos: 2021.01.05-től)

29. ábra „29” szelvény (módosította: 4/2022.(II.3) hatályos: 2022.02.18-tól)

30. ábra „30” szelvény (hatályos: 2019.10.19-től)

31. ábra „31” szelvény (hatályos: 2019.10.19-től)

32. ábra „32” szelvény (módosította: 5/2024.(III.25.) hatályos: 2024.04.09-től)

33. ábra „33” szelvény (hatályos: 2019.10.19-től)

34. ábra „34” szelvény (módosította: 10/2022.(IV.28.) hatályos: 2022.05.14-től)

35. ábra „35” szelvény (módosította: 26/2021.(V.27.); 36/2021.(XI.25.); 4/2022.(II.3) hatályos: 2022.02.18-tól)

36. ábra „36” szelvény (módosította: 26/2021.(V.27.); 36/2021.(XI.25.); 4/2022.(II.3) hatályos: 2022.02.18-tól)

37. ábra „37” szelvény (hatályos: 2019.10.19-től)

38. ábra „38” szelvény (módosította: 10/2022.(IV.28.) hatályos: 2022.05.14-től)

39. ábra „39” szelvény (módosította: 10/2022.(IV.28.) hatályos: 2022.05.14-től)

40. ábra „40” szelvény (módosította: 26/2021.(V.27.); 36/2021.(XI.25.) hatályos: 2021.11.26-tól)

41. ábra „41” szelvény (módosította: 10/2022.(IV.28.) hatályos: 2022.05.14-től)

42. ábra „42” szelvény (módosította: 10/2022.(IV.28.) hatályos: 2022.05.14-től)

43. ábra „43” szelvény (hatályos: 2019.10.19-től)

44. ábra „44” szelvény (hatályos: 2019.10.19-től)

45. ábra „45” szelvény (hatályos: 2019.10.19-től)

46. ábra „46” szelvény (hatályos: 2019.10.19-től)

47. ábra „47” szelvény (hatályos: 2019.10.19-től)

48. ábra „48” szelvény (hatályos: 2019.10.19-től)

49. null

1. függelék

(A melléklet szövegét a(z) 1. függelék HÉSZ.pdf elnevezésű fájl tartalmazza.)

2. függelék

3. függelék

4. függelék

5. függelék

A rendeletet 6/A. alcímmel kiegészítette a 36/2021. (XI. 25.) Ör. Hatályos: 2021. november 26. napjától

A 24. §-t (4) bekezdéssel kiegészítette a 34/2020. (IX. 17.) Ör. Hatályos: 2020. szeptember 18. napjától

A rendeletet 31/A. §-al kiegészítette a 4/2022. (II. 3.) Ör. Hatályos: 2022. február 18. napjától

⁴

A 32. §-t- (13) bekezdéssel kiegészítette a 35/2020. (IX. 17.) Ör. Hatályos: 2020. szeptember 18. napjától

⁵

A 33. §-t módosította a 4/2022. (II. 3.) Ör. Hatályos: 2022. február 18. napjától

⁶

A 41. § (1) bekezdés g) pontját módosította a 4/2022. (II. 3.) Ör. Hatályos: 2022. február 18. napjától

⁷

A 42. § (1) bekezdés g) pontját módosította a 4/2022. (II. 3.) Ör. Hatályos: 2022. február 18. napjától

⁸

A 43. § (1) bekezdés f) pontját módosította a 4/2022. (II. 3.) Ör. Hatályos: 2022. február 18. napjától

⁹

A 44. § (1) bekezdés h) pontját módosította a 4/2022. (II. 3.) Ör. Hatályos: 2022. február 18. napjától

¹⁰

A 47. §-t (7) bekezdéssel kiegészítette a 4/2022. (II. 3.) Ör. Hatályos: 2022. február 18. napjától

¹¹

A 49. § (3) bekezdését módosította a 4/2022. (II. 3.) Ör. Hatályos: 2022. február 18. napjától

¹²

Az 50. § (2) bekezdését módosította a 10/2022. (IV. 28.) Ör. Hatályos: 2022. május 14. napjától

¹³

Az 50. § (2) bekezdését módosította a 4/2022. (II. 3.) Ör. Hatályos: 2022. február 18. napjától

¹⁴

Az 51. § (2) bekezdését módosította a 10/2022. (IV. 28.) Ör. Hatályos: 2022. május 14. napjától

¹⁵

Az 51. § (2) bekezdését módosította a 4/2022. (II. 3.) Ör. Hatályos: 2022. február 18. napjától

¹⁶

A 7. melléklet a Kazincbarcika Város Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2023. (VIII. 29.) önkormányzati rendelete 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. A 7. melléklet a Kazincbarcika Város Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2024. (III. 25.) önkormányzati rendelete 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. A 7. melléklet a Kazincbarcika Város Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2024. (V. 31.) önkormányzati rendelete 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

¹⁷

A 8. melléklet a Kazincbarcika Város Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2023. (VIII. 29.) önkormányzati rendelete 1. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. A 8. melléklet a Kazincbarcika Város Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2024. (III. 25.) önkormányzati rendelete 1. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. A 8. melléklet a Kazincbarcika Város Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2024. (V. 31.) önkormányzati rendelete 1. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.