1. § (1) A rendelet hatálya Röszke község teljes közigazgatási területére terjed ki.

(2) Az Étv. és az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997.(XII. 20.) Kormányrendelet (továbbiakban: OTÉK) előírásait az e rendeletben foglalt kiegészítésekkel és eltérésekkel együtt kell alkalmazni.

2. § (1) A RSZT tervlapjai rögzítik az e rendelettel egyidejűleg készített, Röszke teljes közigazgatási területére vonatkozó szabályozási és övezeti tervet, azon belül:¹

(2) A rendelet függelékei tartalmazzák az egyéb jogszabályok által kötelezővé tett elemeket:²

3. § E rendelet alkalmazásában:

4. § (1) Az RSZT-ben rögzített kötelező érvényű szabályozási elemek:

(2) Az RSZT-ben rögzített irányadó érvényű szabályozási elemek:

5. § (1) A kötelező szabályozási elemek, melyek megváltoztatása csak a szabályozási terv módosításával lehetséges.

(2) Jelen rendeletben irányadó hatállyal szabályozott elemek a rendelet módosítása nélkül megváltoztathatók a vonatkozó általános és helyi előírások keretei között.

(3) A rendelet csak mellékleteivel és függelékeivel együtt érvényes.

6. § (1) A rendelet hatálya alá tartozó területen új beépítésnek számít:

(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen új beépítés csak akkor létesíthető, ha:

(3) Új beépítés esetén az építési engedélyezési tervdokumentáció helyszínrajzán ábrázolni kell a tervezett kertészeti megoldásokat és a közterületeket érintő változásokat az alábbi esetekben:⁹

(4) Az F2. számú függelékben jelölt vízjárta, fakadó és szivárgó vizes területeken tervezett építkezés esetén az engedélyezési eljárásba szakhatóságként be kell vonni az illetékes Vízügyi hatóságot a belvízveszély elhárításához szükséges megoldások tisztázása érdekében.

7. § (1) .A tervezett közterület-szabályozások minden esetben végrehajthatóak; akkor is, ha a telek területe, egyéb mérete az övezetben előírt minimális méret alá csökken, illetve eleve kisebb az előírt telekminimumnál. Telekegyesítés és telekhatárrendezés minden esetben engedélyezhető, ha az így kialakuló telkek méretei a korábbiakhoz képest az előírásoknak jobban megfelelnek

(2) Ha a telek területe az építésügyi szabályok szerint megosztható, de homlokvonalának hossza ezt másként nem teszi lehetővé, a gazdasági területek kivételével nyúlványos (nyeles) telek is kialakítható.

(3) Ha a telek nyúlványszerű része 6,0 m-nél szélesebb, a telek nem tekinthető nyúlványos teleknek.

(4) A telekalakítás során kialakuló telkek mélysége nem lehet kisebb az övezeti előírásokban rögzített legkisebb kialakítható telekszélességnél.

8. § (1)¹⁰

(2) A termőföld más célú hasznosítása esetén egyszeri földvédelmi járulékot kell fizetni. A járulék megfizetése a termőföldet igénybe vevőt terheli. Az eljárás megindítása előtt megállapodás, településrendezési szerződés köthető az Önkormányzat és igénybe vevő között a járulék összegének megelőlegezésére.

(3) A termőföld más célú hasznosítása miatt szükségessé váló biológiailag aktív terület létesítése (pl. erdőtelepítés, új zöldfelület kialakítása) a termőföldet más célra igénybevevő kötelessége. A más célú hasznosítás engedélyezése előtt a biológiailag aktív területet létre kell hozni, vagy létrehozására a más célú hasznosítás megvalósítójának az Önkormányzat felé kötelezettséget kell vállalnia településrendezési szerződés keretén belül.

(4) A termőföld más célú hasznosításának megvalósításáig a meglévő művelési ágnak megfelelő hasznosítás zavartalanul folytatható.

9. § (1) Közterület csak az RSZT és e rendelet vonatkozó előírásai alapján szabályozható ki, szüntethető meg.

(2) A közterületek rendeltetése különösen a közlekedés biztosítása, a közművek elhelyezése. Közterületeken az (3) bekezdésben felsorolt építmények akkor helyezhetők el, ha az építmény a rendeltetése szerinti külön hatósági előírásoknak megfelel, valamint elhelyezkedésével, használatából eredő sajátos hatásaival nem akadályozza a közterület rendeltetésének megfelelő használatát.

(3) Közterületen elhelyezhető építmények:

(4) Az (3) bekezdés e) pontjában felsorolt építmények elhelyezésének közművesítési feltétele:¹¹

(5) A közterületeken a köztárgyakat és építményeket úgy kell elhelyezni, hogy azok a gépjármű és a gyalogos forgalmat ne akadályozzák.

(6) Közterület kialakítása és rendezése, felújítása során biztosítani kell az akadálymentes használatot.

(7) A közvilágítási oszlopok és a járdavédelemre szolgáló akadályozó oszlopsor az egyes utcaszakaszokon, az egyes köztereken, közparkokban azonos kivitelűeknek kell lenniük.

(8) A telefonfülke és szemétgyűjtő nem telepíthető közvetlenül az épület homlokzati fala elé.

(9) Az övezetbe sorolt közterületekre vonatkozó egyéb rendelkezéseket az adott övezet előírásai tartalmazzák.

10. § (1) Új magánút minimális szélessége

(2) A magánút telkére nem vonatkoznak a telek szélességére és minimális területére vonatkozó övezeti előírások.

(3) Magánútnak közterülethez kell csatlakoznia.

(4) A 8,0 m , vagy annál szélesebb magánút esetén legalább egyoldali fasor helybiztosítása kötelező.

(5) Új telek létrejöttét eredményező telekalakítás során, melyben magánút is kialakításra kerül, a legalább 4 építési telket kiszolgáló magánút kialakítása esetén feltételként kell előírni az útburkolat és a felszíni vízelvezetés kiépítését.¹²

(6) Magánút természetvédelmi területek rovására nem alakítható ki.

(7) Magánúton csak a 9. § (3) a) pontban szereplő építmények helyezhetők el.

11. § (1) Egy telken több épület is létesíthető, kivéve, ahol az övezeti előírások másképp rendelkeznek.

(2) Vegyes rendeltetésű épület minden építési övezetben, övezetben elhelyezhető.

(3) A beépített tömbökben egy adott telekre vonatkozó előkert mélységét úgy kell meghatározni, hogy az építendő épület az adott utca-szakaszon jellemzően kialakult előkerttel rendelkező épületek által meghatározott vonalon helyezkedjen el. Az előkert mélysége minden egyéb esetben 5m.

(4) Melléképületek az építési helyen belül mindenhol elhelyezhetők, ahol az övezeti előírások másképp nem rendelkeznek az alábbi korlátozással:¹³

(6) Terepszint alatti építményt létesíteni csak abban az esetben lehetséges, ha biztosított, hogy az eredeti tereptől a tervezett terepszint alatti építmény legfeljebb 1,0 m-rel emelkedik ki.

(7) Magastető legfeljebb 45 fokos hajlásszöggel létesíthető.

(8)¹⁵

(9)¹⁶

(10)¹⁷

(11) Oldalhatáron álló beépítési mód esetén az épület és a telekhatár között legalább 0,5 m távolságot kell tartani (csurgó).

(12)¹⁸

(13) Az övezeti előírásokban szereplő, kivételesen elhelyezhető főrendeltetésű épületek engedélyezése során fokozott figyelemmel kell vizsgálni a várható forgalomnövekedést, a terület terhelhetőségét, a környezeti hatásokat.

(14) Állattartási épületet és trágyatárolót lakóépülettől legalább 10 m távolságban szabad építeni. Állattartási épület kifutóját, amennyiben a szomszédos telekhatáron épül, zárt fallal kell körülvenni.

(15) Az autópálya mentén kialakuló új gazdasági területen fokozott figyelmet kell fordítani az autópálya felől látható beépítések esztétikai minőségére, anyaghasználatára.

12. § (1) Belterületen, a 12,0 m-nél kisebb szabályozási szélességű közterületek útkereszteződéseinél a telek sarokpontjától számított 4,0-4,0 m-en belül tömör kerítés nem építhető, a kilátás biztosítása érdekében sűrű növényzet nem telepíthető

(2) Üveg vagy műanyag kerítésként nem alkalmazható, kivéve a zajvédő falakat.

(3) Az Lf és Ü területfelhasználású övezetekben a közterülettel határos telekhatáron telkenként egy felszíni gépkocsibehajtó létesíthető. Ettől eltérni kivételesen, műszaki indokoltságát alátámasztva, a közútkezelővel egyeztetett módon többlakásos, két üdülőegységes épület vagy több különböző közterület által határolt telek esetében lehet, de a felszíni gépkocsibehajtók száma ekkor sem lehet kettőnél több és szélességük összege nem haladhatja meg a 7,0 m-t.

14. § (1) A szabályozási terven feltüntetett védőtávolságot, biztonsági területet igénylő létesítmények (pl. szénhidrogén szállító vezetékek) által érintett, valamint a léptékből eredően nem ábrázolt, azonban szövegesen megfogalmazott, illetve egyéb általános szabályokban megkövetelt védőtávolságokat a szabályozási terv végrehajtása során figyelembe kell venni. érintett területek felhasználását megelőzően az illetékes hatósággal, illetve közmű-üzemeltetővel egyeztetni kell.

(2) Az igazgatási területen húzódó utak és közművezetékek szabályozási terven kijelölt védőterületein, valamint a szeméttelep 1.000 m-es körzetén belül érvényesül az ún. „szerzett jog”.

(3) Az előző pont szerinti védőterületeken új tanya, vagy egyéb, emberi tartózkodásra szolgáló épület, illetve más, védőövezetet igénylő létesítmény építése csak az illetékes szakhatóságok és közműszolgáltatók hozzájárulása esetén engedélyezhető.²⁰

(4) A (2) bekezdésben felsoroltakon túl további védőterületet igénylő létesítmény engedélyezésének feltétele az OTÉK 38. § (7) bekezdésének megfelelően a saját területen belül kialakított védőterület.

(5) Új vagy újra megnyitott temető, temetkezési emlékhely telkén belül legalább 10 m széles fásított védőterületet kell kialakítani. E követelményt működő temető, temetkezési emlékhely bővítési területére is alkalmazni kell.

(6) A szabályozásban kijelölt védő- illetve biztonsági területek a következők:

15. § [26] módosította a 8/2009. (V.27.) Kt. Ör. számú rendelet 11. § A falusias lakóterület építési övezetei:

16. § A kertvárosias lakóterület építési övezetei:

17. § A vegyes területek építési övezetei:

18. § A gazdasági terület építési övezetei:

19. § Az üdülőterület építési övezetei:

20. § A különleges terület építési övezetei:

21. § (1) A falusias lakóterület legfeljebb 6,0 m-es építménymagasságú lakóépületek, a mező- és az erdőgazdasági építmények, továbbá a helyi lakosságot szolgáló, nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató és kézműipari építmények elhelyezésére szolgál.

(2) A falusias lakóterületi építési övezetek területén főrendeltetésű épületként elhelyezhető:

(3) A falusias lakóterületi építési övezetek területén nem helyezhető el:

(4) A falusias lakóterületen melléképület elhelyezhető.

(5) A falusias lakóterületek építési övezeteiben az új beépítés közművesítési feltétele:³⁰

(6) A falusias lakóterületen a beépítési mód: oldalhatáron álló³¹

(7)³²

21/A. § (1) Az Lf-1/O jelű építési övezetben

(2) Az Lf-2/O jelű építési övezetben

(3) Az Lf-3/O jelű építési övezetben

(4) Az Lf-4/O jelű építési övezetben

(5) A Falusias lakóterületek építési övezeteinek beépítési határértékei:³³

22. § (1) A kertvárosias lakóterület elsősorban laza beépítésű, összefüggő nagy kertes, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, 7,5 m-es építménymagasságot meg nem haladó lakóépületek elhelyezésére szolgál.

(2) A kertvárosias lakóterületi építési övezetek területén főrendeltetésű épületként elhelyezhető:

(3) A kertvárosias lakóterületen főrendeltetésű épületként kivételesen elhelyezhető:

(4) A kertvárosias lakóterületi építési övezetek területén nem helyezhető el:

(5) Kertvárosias lakóterületen fekvő telken annyi főrendeltetésű épület helyezhető el, ahányszorosa a telek mérete az övezetben előírt minimális telekméretnek.

(6) A kertvárosias lakóterületen melléképület elhelyezhető.

(7) A kertvárosias lakóterületek építési övezeteiben az új beépítés közművesítési feltétele:³⁷

(8) Az Lke-1/O jelű építési övezetben

(9) Az Lke-1/O jelű építési övezet beépítési határértékei:³⁹⁴⁰

23. § (1) A vegyes terület több önálló rendeltetési egységet magába foglaló lakó, valamint a lakófunkciót nem zavaró intézmények, gazdasági létesítmények elhelyezésére szolgál.

(2) A területen melléképület nem helyezhető el.

(3) A terület építési övezeteiben az új beépítés közművesítési feltétele:⁴⁴

(4) A területen nem helyezhető el:

24. § (1)⁴⁵ A településközponti vegyes terület szabadon álló beépítésű, elsősorban az alapellátás biztosításához szükséges intézmények elhelyezésére szolgáló területe.

(2)⁴⁶ Az építési övezetben az OTÉK 2012. augusztus 6-án hatályos állapota szerinti épületek helyezhetők el.

(3) Az építési övezetben kivételesen elhelyezhető hulladékgyűjtés-, kezelés tevékenységi célú főrendeltetésű építmény.

(4) Az építési övezetben:

(5) Az Vt-AL jelű építési övezet beépítési határértékei:⁴⁸⁴⁹

25. § (1) Az építési övezetek a településközpont vegyes terület rehabilitációs jellegű, oldalhatáron álló beépítésű részei.⁵³

(2) Az építési övezetekben főrendeltetésként elhelyezhető:

(3) A területen nem helyezhető el:

(4)⁵⁴ Az építési övezetben

(5) a) A Vt-R1 jelű építési övezetben a telkek építési vonala az utcai telekhatár. Új épület utcai homlokzatának minimum a telekszélesség felén illeszkednie kell az építési vonalra.

(6) Az Vt-R1 jelű építési övezet beépítési határértékei:⁵⁷⁵⁸⁵⁹

27. § (1) A gazdasági terület elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál.

(2) A Gazdasági terület építési övezeteinek területén – ha az övezeti előírások másként nem rendelkeznek elhelyezhető:

(3) A kereskedelmi, szolgáltató területen kivételesen elhelyezhető:

(4) A terület építési övezeteiben melléképület elhelyezhető.

(5)⁶⁴⁶⁵ A gazdasági területek vegyes-, különleges- és lakóterülettel határos részén, ha a szabályozási terv másként nem rendeli, a létesítmény saját telkén belül min. 5,0 m széles zöldfelületet kell telepíteni háromszintű növényállomány alkalmazásával, mely a telektulajdonos feladata.

(6)⁶⁶

(7)⁶⁷⁶⁸⁶⁹ A gazdasági terület R2 szabályozási tervlapon szereplő építési övezetein új beépítés közművesítési feltétele:

(8)⁷⁰ Az R3 szabályozási tervlap hatálya alá tartozó gazdasági területeken a közművesítés egyedi módon is megoldható, hiányos közművesítéssel is beépíthető.

28. § (1) Az építési övezetekben szabadon álló beépítési móddal helyezhetők el épületek.

(2)⁷¹ Az építési övezetben (ha a szabályozási terv másként nem rendeli)

(3) Az övezetek beépítési határértékei :^74757677

30. § (1) Az üdülőterület elsősorban laza beépítésű, összefüggő nagykertes, 5,0 m-es építménymagasságot meg nem haladó hétvégiházas üdülőépületek elhelyezésére szolgál.

(2) Az üdülőterületi építési övezetek területén fő rendeltetésű épületként elhelyezhető:

(3) A területen nem helyezhető el:

(4) Üdülőterületen fekvő telken annyi főrendeltetésű épület helyezhető el, ahányszorosa a telek mérete az övezetben előírt minimális telekméretnek.

(5) A területen melléképület elhelyezhető.

(6) Az üdülőterület övezeteiben az új beépítés közművesítési feltétele:⁸⁴

(7) Az építési övezetben

(8) Az Ü-HH jelű építési övezet beépítési határértékei:⁸⁵⁸⁶

31. § (1) Az övezetekben szabadon álló beépítési móddal helyezhetők el építmények.

(2)⁹⁰

(3) A Különleges terület R2 szabályozási tervlapon szereplő építési övezetein új beépítés közművesítési feltétele:⁹¹⁹²

(4)⁹³ Az R3 szabályozási tervlap hatálya alá tartozó különleges területeken a közművesítés egyedi módon is megoldható, hiányos közművesítéssel is beépíthető.

32. § (1)⁹⁴

(2)⁹⁵ A K-Sp építési övezet területén főrendeltetésű épületként elhelyezhető:

(3) Az építési övezetben

(4) A K-Sp jelű építési övezet beépítési határértékei:⁹⁷⁹⁸⁹⁹

33. § [112] hatályon kívül helyezte a 8/2009. (V.27.) Kt. Ör. számú rendelet 26. §

34. § [113] hatályon kívül helyezte a 8/2009. (V.27.) Kt. Ör. számú rendelet 26. §

35. § [114] hatályon kívül helyezte a 8/2009. (V.27.) Kt. Ör. számú rendelet 26. §

36. § (1) Az övezet a határátkelő állomás és létesítményeinek elhelyezésére szolgáló különleges honvédségi terület. Az övezetben csak a határlétesítménnyel kapcsolatos épületek, építmények és közműlétesítmények helyezhetők el.

(2) Az övezetben

(3) A K-HA jelű építési övezet beépítési határértékei:^104105106

37. § [121] hatályon kívül helyezte a 8/2009. (V.27.) Kt. Ör. számú rendelet 26. §

37/A. § (1) Az övezetben elsősorban a vízmű épülete és a hozzá kapcsolódó építmények helyezhetők el.

(2) Az övezetben

(3) A K-V jelű építési övezet beépítési határértékei:

38. § (1) A közlekedési terület övezetei:

39. § A zöldterületek övezetei:

40. § Az erdőterületek övezetei:

41. § A mezőgazdasági területek övezetei:

42. § A vízgazdálkodási terület övezetei:

43. § A közlekedési és közműterület az országos és a helyi közutak, a kerékpárutak, a gépjármű várakozóhelyek (parkolók) a járdák és a gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, a közforgalmú vasutak, vízi és légi közlekedés, továbbá a közművek és a hírközlés építményeinek elhelyezésére szolgál.

44. § (1) Az övezetek rendeltetése elsődlegesen a közlekedéshez és a közművesítéshez szükséges területek és építmények, köztárgyak biztosítása.

(2) A Köu-1 jelű övezet az országos közutakat foglalja magába:

45. § (1) Az övezetek rendeltetése elsődlegesen a kötöttpályás közlekedéshez és a közművesítéshez szükséges területek és építmények, köztárgyak biztosítása.

(2) Az övezetben az elhelyezhető épületek legfeljebb 5%-os beépítettséggel, legfeljebb 6,0 m-es építménymagassággal építhetők.

(3)¹¹² Az övezet építési előírásai:

46. § (1) A zöldterület az állandóan növényzettel fedett közterület (közkert, közpark).

(2) A területen elhelyezhető:

(3) Az övezet telkeinek közútról, köztérről megközelíthetőnek kell lenniük, és biztosítani kell az akadálymentes közlekedés feltételeit.

(4) Az övezet területén a rendelet 1. §-ában meghatározott tevékenységeket végezni az alábbi határértékek betartása mellett szabad:

(5) A közpark területek felújítása, illetve kialakítása kertépítészeti kiviteli terv alapján történhet.

47. § (1) Az erdőterület erdő céljára szolgáló, min. 1.500 m2 nagyságú, fákkal és cserjékkel borított terület. Az erdőterület az erdő rendeltetése szerint:

(2) Az erdőterületek mindennemű igénybevételéhez (művelési ág változás, termelésből való kivonás, belterületbe vonás, időleges igénybevétel stb.) az erdészeti hatóság előzetes hozzájárulása szükséges.

(3) A közlekedés, közművek, hírközlés stb. részletes terveinek kialakítása során törekedni kell arra, hogy a közérdekből megvalósuló, többnyire nyomvonalas beruházások létesítése erdő terület igénybevételével ne járjon. Épület, építmény erdő művelési ágú területen nem helyezhető el, kivéve a rendeltetéshez szükséges kiszolgáló épületeket.

(4) Erdőtelepítések – az erdészeti hatóság által jóváhagyott – telepítési terv alapján végezhetők.

48. § (1) A védelmi rendeltetésű erdőterületen épületet elhelyezni nem lehet.

(2) A 100.000 m2-t ( 10 ha ) meghaladó területnagyságú telken az erdő rendeltetésének megfelelő építmények (erdőműveléssel, erdei vadak ellátásával kapcsolatos építmények) helyezhetők el, az alábbiak betartásával:

(3) Védelmi célú erdőterület alakítandó a szabályozási terven kijelölt helyeken. A temető körül 10 m szélességben véderdő sávot kell létesíteni.

49. § (1) Gazdasági célú erdőt telepíteni – a meglévő és tervezett erdőterületeken túl az igazgatási terület mezőgazdasági területein – az egyéb mezőgazdasági övezet területei kivételével bárhol – a szabályozási terv módosítása nélkül, a település hosszú távú erdőtelepítési programjának megfelelően lehetséges.

(2) A településen védőfásításról dupla fasor telepítésével kell gondoskodni:

50. § (1) A mezőgazdasági terület a növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás (a továbbiakban: mezőgazdasági termelés) építményei elhelyezése céljára szolgáló terület.

(2) A 720 m2-t el nem érő területű telken építményt elhelyezni nem szabad.

(3) A 720- 1500 m2 területnagyságú telken - a nádas, a gyep és a szántó művelési ágban nyilvántartott kivételével - 3%-os beépítettséggel egy gazdasági épület és terepszint alatti építmény (pince), megengedett legnagyobb építménymagasság: 3,5 m .

(4) Az 1500 m2-t meghaladó területű telken építmény 3%-os beépítettséggel helyezhető el. A megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,5 m .

(5) A mezőgazdasági övezetben meglévő és kialakult földrészletek megközelítését közterületről vagy a közterülethez kapcsolódó magánútról kell biztosítani.

(6)¹¹⁴

(7)¹¹⁵ Birtokközpont telkén a beépítettség nem haladhatja meg a 35 %-ot, s a zöldfelületi fedettség nem lehet kisebb 20 %-nál. A földhivatali és építésügyi nyilvántartás szerint 2015. október 1-én igazolhatóan fennálló tanya-telkek birtokközponttá alakíthatók, ha területük eléri a 2.500 m²-t.

(8)¹¹⁶

(9) Az F2. számú függelékben jelölt vízjárta, fakadó és szivárgó vizes területeken figyelembe kell venni a vonatkozó országos előírásokat [e] .

51. § (1) Az övezetben a terület rendeltetésének megfelelő építmények helyezhetők el, oldalhatáron álló beépítéssel.

(2)¹¹⁷ A telek területének beépítettsége az 5%-ot nem haladhatja meg.

52. § (1) Az övezetben a terület rendeltetésének megfelelő építmények helyezhetők el, szabadon álló beépítéssel.

(2) Birtokközpontot létesíteni – a vonatkozó általános és helyi előírások szerint – az övezetben bárhol lehetséges.

(3)¹¹⁸ Új tanyai lakóépület építése esetén – ha még nincs – tanya-udvart kell kialakítani, Földhivatali bejegyzéssel, melyet művelési ágból ki kell vonni. A tanyaudvar nem lehet kevesebb 800 m2-nél. A tanya-udvar beépítettsége maximum 30%, azzal a feltétellel, hogy az egész ingatlanra vonatkozó együttes beépítettség nem haladhatja meg a 3%-ot. A lakóépület építménymagassága legfeljebb 4,5 m lehet.

(4)¹¹⁹

54. § (1) A területen építményt elhelyezni csak a külön jogszabályokban foglaltak szerint lehet

(2) A telkek hasznosításakor, beépítésekor a vízgazdálkodásról szóló hatályos rendelkezések [f] betartandók.¹²¹

(3) A vizek természetes lefolyásának akadályozására alkalmas művek (út, csatorna, üzem, egyéb építmény, nyomvonalas létesítmény, stb.) építtetője, illetőleg fenntartója a természetes lefolyás biztosításáról az illetékes vízügyi szerv előírásainak megfelelően gondoskodni köteles.

54/A. § (1) Ezenken a területeken birtokközpont nem alakítható ki.

(2) A területen csak annak rendeltetését szolgáló építmény helyezhető el. A területen műszaki létesítményeket elhelyezni csak a Természetvédelmi hatóság előzetes hozzájárulása esetén lehetséges.

(3) A területen művelési ágat szántóra változtatni nem lehet.

(4) A történelmileg kialakult természetkímélő hasznosítási módok figyelembevételével biztosítani kell a természeti terület használata és fejlesztése során a táj jellegének, esztétikai, természeti értékeinek, a tájakra jellemző természeti rendszereknek és egyedi tájértékeknek a megóvását.

54/B. § (1) Tk – M jelű, Természetközeli Mocsarak övezet az időszakosan vízzel elöntött, vagy mocsaras területek övezete.

(2) Tk – Gy jelű, Természetközeli Ősgyepek övezet a külterületen meglévő értékes és védett gyeptársulásokat, növényegyedeket tartalmazó területek övezete.

54/C. § (1) Az övezet kegyeleti és szakrális funkció elhelyezésére szolgál.

(2) Az övezetben

(3) A K-T jelű építési övezet beépítési határértékei:¹²⁴

54/D. § (1) Az építési övezet ideiglenes jelleggel hulladékok elhelyezésére szolgál. Az építési övezetben hulladékkezeléssel kapcsolatos épületek helyezhetők el.

(2) Az övezetben

(3) A K-IH jelű építési övezet beépítési határértékei:¹²⁸

54/E. § (1) Az övezet kialakult bánya területek elhelyezésére szolgál. Az övezetben a bányaműveléssel kapcsolatos épületek helyezhetők el.

(2) Az övezetben

(3) A K-B jelű építési övezet beépítési határértékei:¹³²

54/F. § (1) Az övezet a szennyvizek fogadására és tisztítására szolgáló építmények elhelyezésére szolgál. Az övezetben csak a szennyvíztisztítás üzemi létesítményei, építményei helyezhetőek el.

(2) Az övezetben

(3) A K-S jelű építési övezet beépítési határértékei:¹³⁷

55. § (1) A településkép védelme érdekében környezeti hatásvizsgálatot kell készíteni mindazon közmű- és hírközlési, továbbá korszerű energiatermelő berendezések (szélerőmű, napelem, geotermikus energia stb) létesítmények engedélyezését megelőzően, amelyek magassága a 100 m-en belüli környezetükben megengedett építménymagasságot 6,0 m-nél nagyobb mértékben meghaladja, vagy egyéb jellemzőivel az épített, illetve a természeti környezetre jelentős mértékben visszahat.

(2) A szabályozási terv szerinti útfásítások telepítéséről a meglévő fasorokhoz illeszkedő fafajok alkalmazásával kell gondoskodni.

56. § (1)¹⁴¹ Az ismert régészeti lelőhelyek és régészeti érdekű területek lehatárolását az RSZT felsorolását a 4. sz. melléklet tartalmazza. Régészeti érintettség esetén a vonatkozó általános előírások alapján kell eljárni.

(2) Minden nyilvántartott régészeti lelőhelyet érintő, a talaj bolygatásával járó tevékenység, továbbá művelési ág megváltoztatásának szándéka (különösen gyep feltörése vagy tuskózás) esetében a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (továbbiakban KÖH) előzetes szakhatósági engedélye szükséges.

(3) A régészeti érdekű területeken tervezett munkálatok esetében a KÖH-t véleményező szervként kötelezően be kell vonni még a tervezés fázisában.

(4) Minden olyan esetben, amikor lelet kerül elő, a területileg illetékes múzeumot és a KÖH-t értesíteni kell, és a továbbiakban a múzeum nyilatkozatának megfelelően kell eljárni.

(5) Régészeti lelőhelyeken a nagy felületeket érintő beruházások előtt a KÖH hatásvizsgálat készítését írhatja elő.

57. § (1) Természetvédelmi terület (orsz. Védettségű): a külterületen található Kancsal-tó és Kis-széksós tó, valamint környéke (0137/1, 0138. Hrsz.) országos védettségű terület.

(2) helyi védettségű természeti területek az alábbiak:

(3) Kegyeleti hely (helyi védettségű) a „Rácz temető” dombja, mint múlt-századbeli temetkezési hely:

(4) A természetvédelmi területen belül tiltott a növény- és állatfajok zavarása, bolygatása, bántása, rongálása, gyűjtése.

(5) A természetvédelmi területen belül fokozott figyelmet kell fordítani a védett növény- és állatfajok védelmére, termő-, illetve élőhelyük megőrzésére.

(6) A szabályozási terven jelölt ún. természeti területek védelme érdekében meg kell követelni a területen gazdálkodási tevékenységet folytatóktól az illetékes szakhatóságok előírásainak megfelelő működési feltételek betartását.

(7) A csapadékvíz csatornákba, csapadékvíz elvezető árkokba, az öntözőcsatornákba szennyvizet vagy állattartás hulladékait tartalmazó vizet még előtisztítás után vagy tisztítottan sem szabad belevezetni, továbbá semmilyen szennyezést illetve fertőzést okozó anyagot nem lehet bejuttatni, belevezetni.

(8) Tisztított házi szennyvíz akkor szikkasztható el, ha erre a talaj alkalmas, szikkasztás a talajvíz használatát nem korlátozza, a talajvíz háztartást kedvezőtlenül nem befolyásolja. Kiépített szennyvíz csatornahálózat esetén a szennyvíz csak a hálózatba vezethető.

(9)¹⁴² A szabályozási tervekben jelölt „tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület”-en az épületek külső megjelenésében nem használhatók feltűnő, figyelemfelkeltő, tájidegen építési elemek; homlokzatokon (falburkolat, tető) olyan színárnyalatok alkalmazandók, melyek a hagyományos építőanyagokra (cserép, fa, egyéb természetes anyagok) és hagyományosan alkalmazott vakolatokra jellemzők.

58. § (1) Teherforgalmi korlátozások: Iparterületek teherforgalmának parkolóhelye csak telken belül vagy külterületen történjék.

(2) A lakosság, az intézmények és üzemek használatában lévő gépjárművek részére a saját telken a gépkocsi várakozó (tároló) helyeket kell kialakítani az OTÉK 42 §-a alapján.

(3) Az utak melletti zöldsávban a növényzet telepítésekor figyelembe kell venni a közlekedés biztonságát szolgáló rálátási előírásokat.

(4) A tulajdonos a telekhatártól az útburkolat széléig terjedő zöldsávot gondozni köteles.

(5) Az egyes ingatlanok közlekedési kapcsolatainak meglétét, vagy tervezett kialakítását az építési engedélyezési eljárásban igazolni szükséges az engedély megadásához. Az autópálya menti gazdasági területek az autópálya megvalósulási tervében rögzített és elfogadott földutak és szervízutak felhasználásával valósítandó meg.

(6) Gazdasági területen építési, illetve használatba vételi engedély megadásához szükséges szilárd burkolatú út és közművek kiépítése a tulajdonos, illetve a beruházó feladata a szomszédos ingatlanokkal közös megvalósításban. Szükség esetén az Önkormányzat a kiépítésre az érintett felekkel településrendezési szerződést köthet.

59. § (1) A csapadék- és belvízelvezető hálózat elemeit fokozatosan ki kell építeni, illetve karban kell tartani.

(2) A kiépített gázellátó rendszer szükséges bővítése és karbantartása folyamatosan biztosítandó.

(3) A közművek kiépítésének költségeit és lebonyolítását minden esetben az érintett ( ellátandó) telek tulajdonosa, beruházója, illetve az építtető fedezi.

(4) A szennyvízcsatorna hálózatra rákötött kommunális és ipari szennyvizek minőségének mindenkor, építkezések közben is meg kell felelnie a vonatkozó országos előírásoknak. Amennyiben a szennyvizek minősége nem elégíti ki az országos előírások határértékeit, abban az esetben a szennyvíz előtisztítása szükséges. Az előtisztító berendezés építése vízjogi engedély köteles tevékenység.¹⁴³

(5) Szippantott szennyvizet csak engedéllyel rendelkező ártalmatlanító helyre lehet szállítani.¹⁴⁴

(6)¹⁴⁵

(7) A település egészére részletes belvízrendezési terv készítendő. A belvízrendezést érintő öntözési és meliorációs munkák csak létesítési vízjogi engedély alapján végezhetőek, ideértve az un. vízkivételi gödröket is.

(8) A település belterületén 6 m-nél magasabb hírközlési antenna nem helyezhető el.¹⁴⁶

(9)¹⁴⁷ Az R3 szabályozási és övezeti terven lehatárolt országos vízminőség-védelmi terület által érintett földrészleteken belül a felszíni és a felszín alatti vizekbe közvetlenül vagy közvetetten bevezetésre kerülő szennyezett vizek esetében vizsgálni szükséges, hogy a bevezetésre tervezett szennyező komponensek nem okozzák-e a felszíni és a felszín alatti víz aktuális állapotának romlását. Amelyek rontják az aktuális vízállapotot, azokat csak a szükséges tisztítás után lehet bevezetni a vizekbe.

60. § (1) A környezetvédelemre vonatkozó, mindenkor érvényes jogszabályokat, szabványokat be kell tartani. Az egyes kialakult, vagy kialakítható építési övezetekben, illetve övezetekben megengedhető környezeti határértékek a vonatkozó általános szabályok szerint elfogadható értékeket nem haladhatják meg.

(2) A település szennyeződés érzékenységi besorolása: „B” – érzékeny terület. A területre érvényes intézkedési szennyezettségi határérték: C_i=C₂.

(3) A vonatkozó levegőtisztasági, valamint a zaj- és rezgésvédelmi határértékek betartásához szükséges mérések eredményét folyamatosan biztosítani kell.

(4) A közigazgatási területen folytatott egyes tevékenységek nem eredményezhetik a felszín alatti víz és földtani közeg megengedett legnagyobb szennyezettségi határértéknél kedvezőtlenebb állapotát.

(5) Kockázatos anyag, ill. lebomlásuk esetén ilyen anyagok keletkezéséhez vezető anyagok használata, ill. kibocsátása csak műszaki védelemmel folytatható, ill. a tevékenység ellenőrzött körülmények között történhet, beleértve a monitoring kialakítását, működtetését ill. az adatszolgáltatást.

(6) Rendeltetésmódosítás esetén is ellenőrizni kell az alkalmazott technológia módosulását, a környezeti terhelést.

(7) Környezeti hatásvizsgálatra kötelezett tevékenységek engedélyezése során a mindenkori hatályos előírásokat figyelembe kell venni.

(8) Lakóterületeken, továbbá a településközpont vegyes és különleges övezetben a környezetet fokozottan terhelő (bűzös, illékony anyagokat használó, jelentős porképződéssel járó, továbbá jelentős zajt, vagy rezgést okozó) tevékenységet végezni, illetve arra engedélyt adni tilos.

(9) Az erősen allergizáló parlagfű és egyéb egészségre veszélyes gyomok elterjedését folyamatos gondozással, irtással, a beépítésre szánt, funkcióváltásra előirányzott területek ideiglenes, illetve mellékhasznosításával meg kell akadályozni.

(10) Nagylétszámú állattartó telep telepítése, illetve működése a belterülettől min. 500 m távolságban engedélyezhető.

(11) Lakóterületen belül más rendeltetésű főépületet elhelyezni csak az illetékes szakhatóságok véleménye és a környezetvédelmi előírások figyelembe vételével lehet.

(12) Hulladékot csak a kijelölt hulladékgyűjtő helyre lehet szállítani és tárolni.

(13) Veszélyes hulladékok elhelyezésére és kezelésére szolgáló terület még ideiglenesen sem létesíthető.

(14) Az alábbi védőtávolságokon belül bármilyen épület, építmény és létesítmény csak az illetékes szakhatóságok szakvéleményének figyelembe vételével létesíthető:

(15) A külterületi burkolt- és dűlőutak mentén tájjellegű fafajták telepítéséről gondoskodni kell:

61. § (1) Jelen rendelet a kihirdetés napján lép hatályba

(2) Jelen rendelet előírásait a folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell, kivéve ha alkalmazása az eljárásban érintett ügyfelekre hátrányosabb jogkövetkezménnyel jár.