1. § (1) A jelen rendelet hatálya Felcsút Község igazgatási területére (központi és egyéb belterületére, valamint külterületére) terjed ki. A helyi építési szabályzat az országos szabályoknak megfelelően, illetve az azokban megengedett eltérésekkel a település közigazgatási területének felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelmével kapcsolatos, valamint az egyes telkekhez kapcsolódó sajátos helyi követelményeket, jogokat, kötelezettségeket és előírásokat fogalmazza meg.

(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen az OTÉK előírásait e rendeletben foglalt kiegészítésekkel és eltérésekkel együtt kell alkalmazni.

(3) A rendelet minden természetes és jogi személyre nézve kötelező előírásokat tartalmaz, amely alól az első fokú építési hatóság csak azon a területen és abban a körben biztosíthat eseti eltérést, ahol és amely tárgyban arra a rendelet feljogosítja.

2. § (1)¹ A Rendelet előírásait a Rendelet következő mellékleteivel együtt kell alkalmazni:

3. § (1)² A szabályozási tervlapokon kötelező és irányadó szabályozási elemek szerepelnek:

(2) A kötelező szabályozási elemeket a területek rendeltetésszerű felhasználása, telek-alakítás és építmények elhelyezése során be kell tartani. E vonalak csak a szabályozási terv és jelen önkormányzati rendelet módosításával változtathatók.

(3) Az irányadó szabályozási elemeket a továbbtervezés, illetve intézkedések során javaslatként kell figyelembe venni, azok az építésügyi hatósági eljárás (pl. telekalakítás) során pontosíthatók.

4. § (1) A település közigazgatási területe beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területből áll.

(2) A beépítésre szánt területek általában a település belterületéhez, a beépítésre nem szánt területek pedig általában a település külterületéhez tartoznak.

(3) A beépítésre szánt terület az alábbi területfelhasználási egységekre (építési övezetekre) tagozódik:

(4) A beépítésre nem szánt terület a következő területfelhasználási egységekre tagozódik:

5. § (1) A belterületi határ módosításáról és kitűzéséről a szabályozási tervlapok alapján kell gondoskodni, az érvényben lévő és vonatkozó rendeletekben, utasításokban foglaltak figyelembe vételével.

(2) A belterületbe kerülő (illetve beépítésre szánt) területek rendeltetését, építési övezeti besorolását a szabályozási tervlapok tartalmazzák, határozzák meg. A belterületbe vonandó területek bevonása a konkrét építési igények szerint, a részletesebb tervek elkészítésekor és jóváhagyásakor, szakaszosan is végrehajtható.

6. § (1) A lakóterületek építési övezeti tagolását a szabályozási tervlapok tüntetik fel. Felcsút lakóterületei a

(2) A lakóterületeken az OTÉK előírásai szerinti épületek helyezhetők el. A lakóterület telkein a lakóépületen kívül a lakosság alapfokú ellátását biztosító kereskedelmi, vagy szolgáltató és kisüzemi termelő és tároló épületek is elhelyezhetők az övezeti előírások betartásával. Meglévő lakóépület - igény esetén - ilyen célra átminősíthető.

(3) Nyúlványos (nyeles) telek kialakítása újonnan nem engedélyezhető.

(4) A lakóterületeken belül csak a 28-32. §-okban előírt környezeti határértékeknek megfelelő kibocsátásokat meg nem haladó kisüzemi, illetve kereskedelmi tevékenység folytatható.

(5) Az előkert méretét a kialakult beépítéshez igazodóan, a szabályozási tervlapon feltüntetett építési vonalak irányadó figyelembe vételével kell meghatározni.

(6) Oldalhatáron álló beépítésre kijelölt építési övezetekben kivételesen ikerházas beépítés, valamint (minimum 20 m-es telekszélesség esetén) szabadonálló beépítés is engedélyezhető, az OTÉK 35-36. §-ában meghatározott feltételek teljesülése esetén. Az ilyen (az általánosan jellemzőtől eltérő) jellegű beépítés engedélyezéséhez az utcaképbe való illeszkedés szemléltetésére az 1. fokú építési hatóság által elbírálandó elvi építési engedélyezési terv készítése szükséges.

(7) Azon építési övezetekben, melyekben 'melléképület' építése engedélyezhető, a 'melléképület' a 'főépület' takarásában, a hátsókertben helyezhető el, 3,50 m-es legnagyobb építmény-magasság és 6,50 m-es legnagyobb gerincmagasság betartásával. Kazánházat a 'főépületben', vagy a mögé kell elhelyezni. 'Melléképületet' az OTÉK hátsókertre vonatkozó előírásaitól eltérően, vagy a hátsó telekhatárra elhelyezni (meglévő, kialakult kis telekmélység esetén) csak akkor szabad, ha ez a szomszédos ingatlan használatát és beépíthetőségét nem korlá-tozza. Kisipari- és barkácsműhely, valamint kisüzemi termelő létesítmény 'melléképületként' elhelyezhető, de azok bruttó alapterülete nem lehet nagyobb, mint a főépületé. Szomszédos 'melléképületek' egy épülettömegben, de külön tűzszakaszként létesíthetők. A közterületről látható 'melléképületek' a 'főépülethez' igazodóan, hagyományos szerkezettel és kialakítással, magastetővel építendők.

(8)⁴

(9)⁵

7. § (1)⁶ A kertvárosias lakóterület építési övezeteinek területén belül elhelyezhető épületek:

(2) A kertvárosias lakóterület építési övezetben megengedhető maximális szintterületi mutató értéke: 0,6.

(3)⁷ A kertvárosias lakóterület építési övezetei:

8. § (1)¹⁴ A falusias lakóterület építési övezetének területén belül elhelyezhető épületek:

(2) A falusias lakóterület építési övezetben megengedhető maximális szintterületi mutató értéke: 0,5.

(3)¹⁵ A falusias lakóterület építési övezete:

9. § (1) A településközpont vegyes területen több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó- (csak a Vt-1 jelű építési övezetben) és helyi települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek és sportépítmény helyezhetők el. A területen az OTÉK 31. § (2) bekezdésének figyelembe vételével kivételesen elhelyezhető nem zavaró hatású gazdasági építmény és terepszint alatti építmény is, legfeljebb a beépítettség 50 % -áig.

(2) A településközpont vegyes terület építési övezeteiben megengedhető maximális szintterületi mutató értéke: 1,8.

(3) A terület építési övezeteinek legfontosabb előírásai:

10. § (1) Az építési övezetben elsősorban nem jelentős zavaró hatású (a lakóterületre vonatkozó környezeti normatívákat meg nem haladó kibocsátású, nem nagy szállításigénylő, nem zajos és bűzös, porszennyeződést nem okozó) gazdasági tevékenységi célú épületek helyezhetők el. Az építési övezetben elhelyezhetők még, a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgálati lakások, igazgatási és egyéb irodaépületek, parkolóház, üzemanyagtöltő és sportlétesítmény is. Az építési övezetben kivételesen elhelyezhető még az OTÉK 31. § (2) bekezdésben előírtak figyelembe vételével egyéb közösségi szórakoztató épület is. Terepszint alatti építmények az építési övezetben, elhelyezhetők, talajmechanikai szakvélemény alapján, legfeljebb a beépítettség 35%-áig.

(2) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület építési övezetben megengedhető maximális szintterületi mutató értéke: 1,5.

(3) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület építési övezetének előírásai:

12. § (1)²⁵ A különleges területek a célzott felhasználás, valamint az elhelyezhető épületek, építmények szempontjából az alábbi területekre tagolódnak:

(2)²⁶ A különleges építési övezetekre vonatkozó részletes előírások az alábbiak:

13. § (1) A temető területén ravatalozó, kápolna, sírépítmények, továbbá a terület fenntartásához szükséges épület helyezhetők el.

(2)²⁷

14. § (1) A sportterület a pihenés, szabadidő eltöltés, testedzés céljára szolgáló terület.

(2)²⁸ Az építési övezetben az alábbi létesítmények helyezhetők el:

(3)²⁹

(4)³⁰

15. § (1) A rekreációs terület a pihenés, szabadidő eltöltés céljára szolgáló terület.

(2) Az építési övezetben az alábbi létesítmények helyezhetők el:

(3)³¹

(4)³²

(5)³³

16. § (1) A terület elsősorban egészségügyi, illetve szociális jellegű építmények (például: idősek otthona), valamint azokhoz kapcsolódó funkciójú (vendéglátó, szolgáltató, oktatási, sport-) létesítmények, továbbá a terület fenntartásához szükséges építmények elhelyezésére szolgál. Kivételesen elhelyezhetők az építési övezetben a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások.

(2)³⁴

(3)³⁵

(4)³⁶

17. § (1) Ásványi nyersanyag kitermelése, bányanyitás, bányászati építmények, létesítmények elhelyezése kizárólag bányakapitánysági határozattal megállapított bányatelek határon belül, a Szabályozási terven bányaterületként lehatárolt területeken, jóváhagyott műszaki üzemi terv alapján, a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok figyelembe vételével engedélyezhető.

(2) A külszíni bányaterület övezetben kizárólag a bányaműveléshez kapcsolódó építmények, létesítmények helyezhetők el. A bányászati létesítmények kialakításához és üzembe helyezéséhez a bányafelügyelet engedélye szükséges.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott épületek, építmények által elfoglalt terület bányatelkenként a 300 m²-t nem haladhatja meg.

(4)³⁷

(5)³⁸

(6)³⁹

17/A. § (1) A mezőgazdasági üzemi terület az állattenyésztéssel, a mezőgazdasági termékfeldolgozással kapcsolatos létesítmények elhelyezésére, a növénytermesztéssel és állattenyésztéssel kapcsolatos tárolás céljára szolgáló terület.

(2) A mezőgazdasági üzemi területen:

(3) A mezőgazdasági üzemi terület övezet részletes előírásai:

18. § (1) A közlekedési területek területfelhasználási egységébe tartoznak az OTÉK szerint meghatározott, közlekedést szolgáló területek.

(2) A közlekedési területen belüli bármilyen építmény elhelyezése, bármilyen építési tevékenység az illetékes közlekedési szakhatóság és a közlekedési létesítmény kezelőjének hozzájárulásával, és előírásai szerint történhet.

(3) Közlekedési célra területet alakítani, felhasználni csak a vonatkozó ágazati szabványoknak és előírásoknak, az OTÉK-nak, és jelen tervnek megfelelően szabad.

(4) A közlekedési területek szabályozási szélessége az érvényben lévő szabályozási terv szerinti.

(5) Az építési (szabályozási) szélességen belül az OTÉK 26. § (3) szerinti létesítmények, valamint utcabútorok, a közművek létesítményei és berendezései helyezhetők el, illetve utcafásítás telepíthető.

(6)⁴²

(7) A település közútjai közül az országos utak önálló övezetet alkotnak. Övezeti jelük: Köu.

(8)⁴³

(9) A mező- és erdőgazdasági üzemi utak, külterületi utak, dűlőutak mentén a tengelytől mért 10,0-10,0 m sávon belül építmény nem helyezhető el.

(10) A kiskerti területek útjai mentén a tengelytől mért 6,0-6,0 m sávon belül építmény nem helyezhető el.

(11)⁴⁴

(12)⁴⁵

(14)⁴⁶

(15)⁴⁷

(16) Új utak kialakítása, meglévő utak átépítése vagy felújítása esetén a 12,0 m-nél nagyobb szabályozási szélességű utak mentén mindkét oldalon, az ennél kisebb szabályozási szélességű utak mentén legalább az egyik oldalon egységes – azonos korú és fajú növényegyedekből álló – fasorok telepítendők. Az utak használatba vételi engedélye kizárólag akkor adható meg, ha az előírt növénytelepítés megtörtént.

(17)⁴⁸ A KÖl jelű légi közlekedési terület a közforgalmon kívüli, nem nyilvános le- és felszállópálya („IV. kategóriájú repülőtér”) övezete, melynek kialakítására, az ott elhelyezhető létesítmények, műszaki berendezések elhelyezhetőségére vonatkozóan a hatályos légügyi előírások érvényesek.

(18)⁴⁹ KÖp jelű övezetben gépjármű-várakozóhely (parkoló) és a parkoló közmű- és környezetvédelmi építményei, és a parkoló üzemeltetéséhez kapcsolódó építmények helyezhetők el.

19. § (1) Zöldterület a Szabályozási terven „Z” szabályozási jellel jelölt, állandóan növényzettel fedett közterület.

(2) A zöldterületen az alábbi építmények helyezhetők el:

(3)⁵⁰

(4)⁵¹

(5)⁵²

(6)⁵³

20. § (1) A közigazgatási területen található erdőterületek funkciójuk és az elhelyezhető építmények szerint az alábbi övezetekbe sorolhatók:

(2) Az erdőterületek részletes előírásai az alábbiak:

21. § (1) A Szabályozási terven jelölt mezőgazdasági területek sajátos használatuk szerint ún. általános mezőgazdasági területek.

(2) A táji, természeti értékek megőrzése érdekében a mezőgazdasági területek a telekalakítás és az épületek, építmények elhelyezése szempontjából a következő övezetekre tagolódnak:

(3)⁶⁰

(4)⁶¹

22. § (1) Az övezetbe a vízfolyásokat kísérő, természeti területként és/vagy az országos ökológiai hálózat részeként nyilvántartott tájképi, természet- és környezetvédelmi szempontból érzékeny mezőgazdasági területek tartoznak.

(2) Az övezetbe tartozó területeken nem folytatható olyan tevékenység, illetve nem helyezhető el olyan létesítmény, amely a jelenlegi állapotot rontja, a meglévő növényállományt, ökoszisztémákat és egyéb természeti képződményeket veszélyezteti. A kialakult tájhasználatot megváltoztatni kizárólag a hagyományos, természetkímélő tájhasználathoz közelítés érdekében szabad.

(3) Az övezetben – kivéve a mélyfekvésű, nádas művelési ágú területeket - kizárólag a gyepterületek fenntartását szolgáló gazdasági épületek, építmények (karám, szénatároló szín) helyezhetők el a természetvédelmi hatóság által meghatározott feltételekkel.

(4) Az övezetben az építési hely határvonalai:

(5)⁶²

(6)⁶³

(7)⁶⁴

23. § (1) Az övezet lovas farm kialakítására szolgál.

(2) Az övezetben az alábbi létesítmények helyezhetők el:

(3) Az övezetben egyenként maximum 500 m² bruttó beépített területű épületek helyezhetők el.

(4)⁶⁵

(5)⁶⁶

(6)⁶⁷

(7)⁶⁸

24. § (1) Árutermelési mezőgazdasági övezetbe az Má-1 övezeten kívüli mezőgazdasági területek tartoznak.

(2) Az övezetben a növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos terményfeldolgozás és tárolás épületei, építményei, továbbá amennyiben a gazdálkodás szükségessé teszi, lakófunkciót is szolgáló épület helyezhetők el. Lakóépület kialakítása a gazdasági épület(ek) kialakításával egy időben, vagy azt követően történhet.

(3) A lakóépület alapterülete az övezetben megengedett beépítési % felét nem haladhatja meg, illetve tájkarakter védelmi szempontból legfeljebb 200 m² lehet.

(4)⁶⁹

(5) Az övezetben legalább 30 ha nagyságú birtoktest esetén az adott övezetben előírt legnagyobb beépíthetőség a birtoktesthez tartozó összes telek területe után számítva csak az egyik telken is kihasználható (birtokközpont), ha a telek területe legalább a 10.000 m²-t (1 ha) eléri és a beépítés a szomszéd telkek rendeltetésszerű használatát nem veszélyezteti. A birtokközpont telkén a beépítettség a 30%-ot nem haladhatja meg.

(6)⁷⁰

(7)⁷¹

(8)⁷²

(9)⁷³

25. § (1) A vízgazdálkodási terület a jellemző használat, az elhelyezhető funkció és építmények szempontjából a következő övezetekre tagolódik:

(2) A V-1 övezetbe a vízfolyások medre és parti sávja tartozik, a parti sáv a partéltől számítva 6 m.

(3) A V-2 övezetbe az állóvíz medre és parti sávja tartoznak, az állóvíz parti sávja a partéltől számítva 3 m.

(4) A V-3 övezetbe a belterülettől délre létesített víztároló területe tartozik.

(5) A V-1 és V-2 övezetben:

(5a)⁷⁴ A V-3 övezetben a vízgazdálkodással, vízi-turizmussal, idegenforgalommal, rekreációval kapcsolatos épületek, építmények elhelyezése engedélyezhető, legfeljebb 2 %-os beépíthetőséggel, 4,5 m építménymagassággal, a vízügyi jogszabályokban előírtak betartásával.

(6)⁷⁵

25/A. § Az övezetben a turisztikai szolgáltatásokkal kapcsolatos, az idegenforgalmat szolgáló kereskedelmi, vendéglátó rendeltetésű épületek helyezhetők el, pihenőhelyek, játszóterek, sportpályák alakíthatók ki.

25/B. § (1) Különleges beépítésre nem szánt temető területen ravatalozó, kápolna, sírépítmények, és a terület fenntartásához szükséges épület helyezhetők el.

(2) A Kk-T jelű különleges beépítésre nem szánt temető terület övezetre vonatkozó előírások:

26. §⁷⁸ (8)⁷⁹ Fekvő telkek az alábbi feltételekkel építhetők be:

(9)⁸⁰ Ha a szabályozási terv építési helyet jelöl, az elő-, oldal- és hátsókert méretét a szabályozási terven jelöltek szerint kell figyelembe venni.

(10)⁸¹ A Szabályozási terven jelölt magánutak a telekcsoport-újraosztás, telekegyesítés esetén a telekalakítás változásához igazodóan módosulhatnak.

(11)⁸² Magánutak Szabályozási terven jelölt 6 m-es szélessége 4 m-re csökkenthető, ha a magánút legfeljebb 2 telket és telkenként legfeljebb 1 rendeltetési egységet szolgál ki.

29. § (1) Felcsút a felszín alatti vizek és a földtani közeg szennyeződéssel szembeni érzékenysége szempontjából érzékeny, illetve kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi területen lévő település. A közigazgatási területen kizárólag olyan tevékenységek folytathatók, illetve technológiák alkalmazhatók, amelyek során a vonatkozó országos érvényű jogszabályokban előírt, a felszín alatti víz és a földtani közeg minőségi védelméhez szükséges határértékek teljesíthetők.

(2) Új beépítésre szánt terület kizárólag abban az esetben alakítható ki, ha egyidejűleg a területen a csatornahálózat is kiépül. Meglévő beépítésre szánt területeken létesítmények kizárólag abban az esetben létesíthetők, ha a szennyvizek közcsatorna-hálózatba vezetése biztosítható.

(3) A csatornahálózatba nem bekapcsolható beépítésre nem szánt területeken bármely szennyvizet eredményező létesítményre építésügyi hatósági engedélyt adni kizárólag a környezetvédelmi és vízügyi hatóság által elfogadott vízzáró szennyvíztároló, illetve egyedi szennyvízkezelő kisberendezés (korszerű csatorna-közműpótló) létesítése esetén lehet. Szippantott szennyvíz kizárólag kijelölt szennyvíztisztító telepre szállítható. A szennyvizek szikkasztása még átmeneti jelleggel sem engedhető meg.

(4) Káros és veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvizek a közcsatornába, illetve szennyvíz-gyűjtőbe nem vezethetők. A káros és veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvizeket a közcsatornába vezetés előtt a telephelyen belül előtisztítani, illetve előkezelni kell. A közcsatornába kizárólag a vonatkozó országos érvényű jogszabályok előírásainak megfelelő szennyvizek vezethetők.

(5) Mezőgazdasági területen trágya, trágyalé kizárólag zárt tárolóban gyűjthető.

(6) Felcsút nitrátérzékeny területen lévő település, ezért a település teljes közigazgatási területén be kell tartani a jó mezőgazdasági gyakorlat jogszabályban meghatározott szabályait.

(7) A felszíni vizek bármilyen jellegű szennyezése tilos. A vízfolyások védelme érdekében:

37. § (1) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.

(2) A rendelet kihirdetésével egyidejűleg az Alcsútdoboz Község Közös Tanácsa 1984. évi 2. sz. Rendelete, valamint a 10/1997.(VI.12.) ÖK rendelet a szúnyogpusztai belterület részletes rendezési tervéről, a 10/1998.(IX.25.) ÖK rendelet Felcsút - Szúnyogpuszta rendezési tervéről és a 6/1999.(VII.20.) ÖK rendelet Felcsút - Szúnyogpuszta melletti terület építési szabályairól hatályukat veszítik.

(3) A jelen rendelet rendelkezéseit a hatályba lépését követően induló új építési ügyek esetében kell alkalmazni.