Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 17/2022. (IX. 14.) önkormányzati rendelete

Sopron, Aranyhegyi Ipari Park és környéke, valamint Sopronkőhida - Tómalom - Kistómalom dűlő - Sand dűlő Szabályozási Tervéről és Helyi Építési Szabályzatáról

Hatályos: 2022. 09. 15

Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 17/2022. (IX. 14.) önkormányzati rendelete

Sopron, Aranyhegyi Ipari Park és környéke, valamint Sopronkőhida - Tómalom - Kistómalom dűlő - Sand dűlő Szabályozási Tervéről és Helyi Építési Szabályzatáról

2022.09.15.

Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlésének az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, valamint Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 28. § (1) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró, annak 9. mellékletében meghatározott, a véleményezési eljárásban érdekelt államigazgatási szervek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. A rendelet hatálya

1. § (1) Jelen rendelet hatálya Sopron Megyei Jogú Város Sopronkőhida - Tómalom - Kistómalom dűlő és Sand dűlő néven nevezett területeire, valamint a 84. sz. országos főút, a Pozsonyi út, az M85 jelű tervezett gyorsforgalmi út és a Pihenőkereszt és környéke lakóterület keleti határa által körbezárt területre terjed ki.

(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, építési telket és területet alakítani, továbbá – a bányaműveléshez szükséges földalatti építmények kivételével – műtárgyat és más építményt, építményrészt, épületegyüttest tervezni, építeni, felújítani, helyreállítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni és lebontani, elmozdítani, rendeltetését megváltoztatni (a továbbiakban együtt: építési munka) az általános érvényű hatósági előírásoknak (az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK), ágazati szabványok stb.), Sopron településképi rendeletének és ezen rendeletben előírtaknak megfelelően szabad.

(3) Azokon a területeken, ahol a terület-felhasználás vagy az övezeti előírások a szabályozási terven jelöltek szerint megváltozik, új építés csak a változásnak megfelelően engedélyezhető. A változás bekövetkeztéig a jelenlegi művelési ág tartandó, illetve az egyéb, vonatkozó törvények és rendeletek figyelembevétele mellett akkor változtatható, ha a változás a tervezett felhasználást nem akadályozza, nem lehetetleníti el.

2. Értelmező rendelkezések

2. § E rendelet alkalmazásában:

a) Kötelező szabályozási vonal: a terv távlatában megvalósítandó kötelező közterület-szabályozást jelzi.

b) Javasolt telekhatár: az érintett tulajdonosok szándékától függő, nem kötelezően megvalósítandó, illetve a telekalakítás során pontosítandó az övezeti előírások betartása mellett.

c) Telekmélység: a telek közterület vagy magánút felőli határvonalára merőleges vetületi mérete. (Ezek közül a legnagyobbnak kell teljesítenie az övezeti előírások minimális telekmélységre vonatkozó paraméterét.)

d) Telekszélesség: a telek oldalvonalára (oldalhatár) merőleges vetületi mérete az építési hely elő- és hátsókerti határvonalai között. (Ezek közül a legnagyobbnak kell teljesítenie az övezeti előírások minimális telekszélességre vonatkozó paraméterét.)

e) Javasolt megszüntetés: az érintett tulajdonosok szándékától függő, nem kötelezően megvalósítandó, a továbbtervezés során pontosítandó és azt követően kötelezővé váló szabályozási javaslat.

f) Övezeti határ: a szabályozási terven jelölttől az övezeti előírások paramétereinek betartása mellett 5,0-5,0 m mértékig elmozdíthatók. Amennyiben egy telket egy övezeti határvonal elvág, úgy a beépítés feltétele az övezeti határ 5,0-5,0 méteres sávjában történő telekalakítás végrehajtása.

g) Szolgálati lakás: a fő funkciót hordozó épületben a létesítmény tulajdonosa/üzemeltetője, vagy személyzete számára szolgáló lakás.

h) Egybefüggő, pihenő- és játszókertként használható zöldfelület: a teleknek az a növényzettel fedett része, amelynek bármelyik oldala legalább 5,0 m, ahol játszószerek, (homokozó, hinta, mászóka stb.) és pihenőszerek (pad stb.) a rendeltetésszerű használatra alkalmas módon elhelyezhetők, megközelítése és használata az összes lakás használója számára biztosított.

i) Helyi lakosság ellátását szolgáló rendeltetés: A lakosság napi, általános ellátásához szükséges, a lakosság helyi igényeit kiszolgáló, nem zavaró hatású, kereskedelmi, szolgáltató, szociális, oktatási, vendéglátó rendeltetetés – a közúti járműjavítást, benzinkutat és autómosót kivéve. A szolgáltatás nyújtásával egészségre káros, veszélyes sugárzás, anyag nem keletkezhet, bűzös vagy veszélyes anyag a környezetbe nem kerülhet, a tevékenységből származó zaj és rezgés nem haladhatja meg az erre vonatkozó felsőbbrendű jogszabályokban meghatározott határértékeket.

j) Toronyszerű építmény: az építési helyen belül elhelyezett olyan technológiai célú építmény, amelynek épületmagassága az övezetben előírt maximális épületmagasságot meghaladja.

k) Hézagosan zártsorú összeépítés értelmezése: A hézagosan zártsorú beépítés az oldalhatáron álló és a zártsorú beépítési mód között átmenetet képező - általában az utca vonallal párhuzamos gerincvonallal kialakított épületekből álló - sajátos beépítési mód. Hézagosan zártsorú beépítés esetén két, legalább kétszintes épület között, legalább 3,0 m szélességű legfeljebb 3,5 m homlokzatmagasságú, sík tetőszerkezettel fedett építményrész építhető.

l) Hátsókert méretének meghatározása:

la) ha th. 40,0 m, akkor hk. legalább a megengedett legnagyobb épületmagasság, de legalább 6,0 m,

lb) ha 40,0 m<th. 60,0 m, akkor hk. legalább 12,0 m,

lc) ha 60,0 m<th. 100,0 m, akkor hk. legalább 18,0 m,

ld) ha th. 100,0 m, akkor az építési hely legfeljebb 50,0 m mély, de az építési hely nagysága nem lehet kisebb, mint a telek megengedett legnagyobb beépítettségének megfelelő terület.

m) Jelmagyarázat:

ma) th. = telekhossz, szabálytalan telekforma esetén a hátsókert mindig az átlagos telekhosszhoz számítandó.

mb) hk. = hátsókert.

II. Fejezet

A terület-felhasználás rendszere és a terület-felhasználás általános követelményei

3. Szabályozási elemek, övezeti besorolások, a telekalakítás szabályai

3. § Sopron Megyei Jogú Város jelen Helyi Építési Szabályzata (továbbiakban: Rendelet) az alábbi mellékletekkel együtt érvényes:

1. melléklet – TH-21-02-13 munkaszámú SZ-A jelű Belterület Szabályozási terv

2. melléklet – TH-21-02-13 munkaszámú SZ-T jelű Belterület Szabályozási terv

3. melléklet – TH-21-02-13 munkaszámú SZ-J jelű Jelentős mértékben átépítésre kerülő területek

4. melléklet – TH-21-02-13 munkaszámú SZ-0 jelű Átnézeti Szabályozási terv

5. melléklet – Építési övezeti tagolások, telekalakítási és beépítési előírások

6. melléklet – Vízműkutak, vízvezetékek védőtávolságai

7. melléklet – Út-mintakeresztszelvények

4. § (1) Jelen rendelet mellékletét képező szabályozási terven (a továbbiakban: terv) kötelező előírásként kell figyelembe venni:

1. a kötelező szabályozási vonalat és a szabályozási szélességet,

2. az építési helyet,

3. az előírt elő- oldal- és hátsókertek méretét, az övezeti besorolást és az övezeti jellemzőket,

4. az övezeti határokat,

5. a védőterületeket,

6. a kötelező megszüntetéseket,

7. beépített és beépítésre szánt, illetve beépítésre nem szánt területek határát,

8. a belterületi határvonalat,

9. építési vonalat,

10. területegységre, építési övezetre, övezetre vonatkozó előírásokat,

11. védelmi kategóriákat és védelmi határokat,

12. beültetési kötelezettséget és határát,

13. ligetesen növényesítendő kertfelületeket,

14. kötelező védőfásításokat,

15. zajvédelmi-műszaki létesítmények helyeit.

(2) Jelen rendelet mellékletét képező szabályozási terven az irányadó szabályozási elemek a következők:

a) irányadó szabályozási vonal,

b) javasolt telekhatár,

c) beépítési javaslatok, kapuáthajtó, árkádsor terven jelölt megoldásai,

d) távlatban kialakítandó kiszolgáló-, magánutak, illetve gyalogutak javasolt vonalvezetése.

5. § A szabályozási terv a tervezési területet az 1., 2. és 5. mellékletben szabályozott övezetekre bontja.

6. § A csillaggal jelölt szabályozási elemek az övezetre jellemző egyedi értékeket határoznak meg.

7. § A szabályozási tervlapokon kötelező erejű szabályozási elemek módosítása a helyi építési szabályzat és a szabályozási terv módosítását vonja maga után.

8. § Telekhatár(ok) kialakítása, illetve megváltoztatása esetén az építési hely és határvonala a tényleges határ(ok)tól mért kötelező elő-, oldal- és hátsókertek betartásával értelemszerűen alakítandó.

9. § Az építési helyen kívül meglévő (a szabályozási terven kitöltés nélkül jelölt) épületek megtarthatók, de bontás esetén új építés csak a jelen előírás szerint lehatárolt építési területen létesíthető.

10. § A védelmi kategóriák és védelmi határok változása, illetve megszűnés esetén a védelem alá eső területek nagysága a változással megegyezően változik, illetve védettségük megszűnik a vonatkozó jogszabályok, illetve az illetékes szakhatóságok előírásai alapján.

11. § (1) Az övezeti jelekben előforduló „K” betűjelzés kialakult állapotot jelent. Ha az övezetre előírt paraméterektől a kialakult állapot szerinti adatok eltérnek:

a) a kialakult állapot tartható, telekméret, beépítettség, zöldfelület, épületmagasság, előkert vonatkozásában újjáépítés esetén is,

b) oldal- és hátsókert vonatkozásában, ha a kialakult állapot szerint az épületek közti távolság az OTÉK-ban meghatározott értéknél kisebb, ez az érték csak átépítés esetén tartható. Új építésnél a távolságokat az előírás szerint biztosítani kell a hatályos tűztávolságok betartása mellett.

(2) Az övezeti jelekben előforduló „szabályozási terv szerint” megnevezés a vonatkozó melléklet szerint kialakítandó telekállapotot, beépítési módot, építési helyet jelent.

12. § Ahol a szabályozási terv beültetési kötelezettséget ír elő, ott a vonatkozó jogszabályokban meghatározott gyep, cserje és lombkoronaszinten is zárt többszintes növényállomány telepítendő, ha a terv övezetenkénti előírása másképpen nem rendelkezik.

13. § Ahol a szabályozási terv ligetes növényesítést javasol, ott a vonatkozó jogszabályokban meghatározott, gyep, cserje és lombkoronaszinten is részben zárt növényállomány telepíthető, kivéve a villanyvezetékek védőtávolságában, ott gyep és cserje szinten részben zárt növényállomány telepíthető.

14. § A 3. melléklet szerinti SZ-J jelű tervlapon jelölt, jelentős mértékben átépítésre kerülő területek esetében a telkek építési telekké vagy építési telkekké történő alakítása az érintett telekcsoport legalább (tervezett) telektömbönként történő újraosztásával kell megvalósítani.

4. Az egyes telkek beépítésének és az épületek elhelyezésének szabályai

15. § Bontásból eredő új építéseknél a kötelező erejű utcai építési vonal a lebontott épület utcai homlokvonalával azonos, ha az 1. és 2. melléklet másképp nem rendelkezik.

16. § (1) Ahol az építési határvonal és építési hely csak előkert és hátsókert határt jelöl, ott az oldalkert a beépítési mód függvényében, jelen szabályzat övezeti előírásaiban foglaltak szerint biztosítandó.

(2) Előkert csak a kialakult állapot és az övezeti előírás szerint engedélyezhető.

17. § A jelen rendelet által érintett területen az elő-, az oldal- és a hátsókertre vonatkozóan általában az OTÉK szerint kell eljárni, az attól eltérő előírásokat a vonatkozó övezeti előírások tartalmazzák, valamint a szabályozási terv (építési hely) tünteti fel.

18. § Ha a telek oldalhatárai melletti, szomszédos telkek beépítési módja azonos, akkor a tervezett épületet is aszerint kell elhelyezni, kivéve, ha a telek mindkét oldalhatárán épület áll. Ebben az esetben ikres vagy zártsorú beépítés is engedélyezhető, mérlegelve a rendezett utcakép és a városépítészeti minőség érdekét.

5. Telekalakítás

19. § Az egyes övezetekre előírt legkisebb telekméretet el nem érő telkek esetében a telekméret növekedést eredményező bármely telekalakítás akkor is engedélyezhető, ha az így megnövekedett nagyságú új telek mérete továbbra is az övezeti határérték alatt marad.

20. § Az övezetre előírt legkisebb telekmérettől eltérni legfeljebb 10%-kal abban az esetben lehet, ha a telekméret út területének biztosítása miatt csökken a megengedett méret alá.

21. § (1) Ahol a terv a tömbbelsők vagy egyéb területek feltárásának lehetőségét magánút létesítésével tartalmazza, a magánutat egy optimális nyomvonallal ábrázolja. Amennyiben az a telektulajdonosok szándékával nem egyezik, a nyomvonal értelemszerűen módosítható, de a magánutat legalább 12,0 m-es szélességgel kell kialakítani, kivéve a (3) pontban foglaltakat.

(2) Magánutat akkor lehet kialakítani, ha:

a) a magánút közforgalom elől el nem zárt magánútként kerül kialakításra,

b) a magánút közterületre, közútra csatlakozik,

c) a biztonságos közlekedés feltételei fennállnak és a közművek elhelyezése biztosítható.

(3) A magánút szélessége abban az esetben, ha a magánútról feltárt telkek száma max. 4 telek, minimum 6,0 m széles lehet.

22. § Ahol az övezeti előírásban a kialakítható telek legkisebb homlokvonala meghatározott, az minden esetben utcai homlokvonalra vonatkozik, kivéve:

a) zsákutca végén elhelyezkedő telek, amelynek legalább 4,0 m közterületi kapcsolattal kell rendelkeznie.

b) szabálytalan alakú telkek esetében, amelyeknek legalább 12,0 m közterületi kapcsolattal kell rendelkezniük.

23. § Új nyúlványos (nyeles) telek nem alakítható ki.

24. § Ahol a szabályozási terv javasolt telekhatár vonallal telekmegosztást jelöl, ott a telekmegosztások iránya meg kell, hogy egyezzen a javasolt telekhatár vonal irányával, attól eltérni még telekalakítás során sem lehet.

6. Kerítés, támfal, pince létesítésére vonatkozó előírások

25. § Kerítés és támfal létesítésére vonatkozó általános előírásokat az OTÉK tartalmazza, az attól eltérő előírásokat a vonatkozó övezeti előírások, valamint a hatályos településképi rendelet tartalmazzák.

26. § A tervezési terület beépítésre szánt területein föld alatti építmény létesíthető (pince, mélypince, mélygarázs), melynek nagysága az övezetre előírt beépítést legfeljebb 15%-kal haladhatja meg, amennyiben az érintett övezeti előírás másképp nem rendelkezik.

27. § Saroktelek esetében homlokvonali kerítés legalább 50%-ban áttört, a kereszteződés beláthatóságát – közlekedés-biztonsági okokból – lehetővé tevő módon készülhet.

7. Gépjármű elhelyezés

28. § (1) Valamennyi lakó és üdülő önálló rendeltetési egység után 1 db gépjármű elhelyezését saját telken belül kell biztosítani.

(2) Egy telken a kettőnél több lakó rendeltetés feletti lakó rendeltetési egységek után – a műemléki jelentőségű terület kivételével – a lakó rendeltetésszám 50%-ának megfelelő számú – felfele történő kerekítésével – gépjárműveket gépjárműtárolóban, a fennmaradó gépjárműveket telken belül, felszínen kell elhelyezni, ha az építési övezeti előírás másként nem rendelkezik.

(3) Zársorú beépítés esetén amennyiben a telek műszaki adottságai miatt a gépjárművek elhelyezésére az épület saját telkén teljes egészében nincs lehetőség, és utcaképi szempontok miatt indokolt, a lakó rendeltetési egységek után számítandó parkolóhelyek közül maximum 2 db parkolóhelyet – a gépjármű várakozó helyek (parkolók) kialakításáról szóló önkormányzati rendelet szabályai szerint – közterület megváltással, közterületen lehet biztosítani.

(4) A gépjárműbeállók megközelítését szolgáló közlekedési út, valamint a gépjármű elhelyezésére szolgáló terület nem számítható bele a zöldfelületbe. A gépjárművek épületen kívüli elhelyezésére szolgáló terület minimális nagysága 1 gépjármű esetén 25,0 m2, amibe a közlekedési út és a gyalogos közlekedésre alkalmas terület nem számítható be.

(5) A (4) bekezdésben szabályozott gépjárműbeállók megközelítését szolgáló közlekedési út minimális szélessége 2,50 m, a gyalogos közlekedési alkalmas terület minimális szélessége 90 cm, egy telken kettőnél több lakó rendeltetési egység fölött 1,50 m.

(6) Kizárólag lakó rendeltetési egységet magában foglaló épület esetén egynél több gépjármű elhelyezése az előkertben nem lehetséges.

(7) Egy telken 4-nél több gépjármű felszíni elhelyezése esetén a beállók használatához a személygépkocsi megfordulási lehetőséget biztosítani kell, melyet útburkolati jellel, táblával is jelölni szükséges.

8. A zöldfelületek kialakítási módjának közös szabályai

29. § A lakóterületi, üdülő és vegyes területfelhasználási lakótömbök telkein a településrendezési eszköz által előírt minimális zöldfelület 50%-át egybefüggően kell kialakítani.

30. § A bármelyik irányban 1,5 m-t meg nem haladóan kialakított zöldfelület területének a településrendezési eszköz által előírt zöldfelületbe történő beszámítása nem megengedett.

31. § A zöldfelület számítása során a gyephézagos parkoló-felületek nem vehetők figyelembe.

32. § A telek gépjárművel történő közterületi, magánutas megközelítésére szolgáló burkolt felületek a telekhatár és az előkerti határvonal között mért összesített szélessége maximum 5,5 méter lehet.

9. A közművekre vonatkozó rendelkezések, közművesítés, közműlétesítmények

33. § A közművezetékek és létesítmények helyét és védőtávolság igényét a vonatkozó jogszabályok és előírások figyelembevételével kell biztosítani.

34. § A meglevő és a tervezett közműhálózatok és műtárgyaik: a vízellátás, a szennyvíz- és csapadékvíz elvezetés, a villamosenergia-ellátás, a vezetékes gázellátás, a távközlés, a kábel TV és azok biztonsági övezete számára a helyigényt közterületen, ettől eltérő esetben szolgalmi jog bejegyzéssel kell biztosítani. Ahol az adottságok miatt a villamosenergia-ellátás biztonsági övezetét nagyobb terjedelme miatt teljes egészében nem lehet közterületen biztosítani, ott legalább a szabadvezeték szélső vezetékszálának kell még közterületre esnie. Erősáramú szabadvezeték (20 kV felett) nyomvonalánál a szolgalmi jog alkalmazását kerülni kell.

35. § Jelen rendelet hatálya alá tartozó terület külterületi részein a közművesítettségnek OTÉK-ban meghatározott mértékűnek kell lennie, továbbá új légkábel nem létesíthető.

36. § A szennyvizek szikkasztása a területen nem megengedett.

37. § A tervezett új vízvezetékekre csak földfeletti tűzcsap szerelhető.

10. Természetvédelem, Nemzeti Ökológiai Hálózatokra vonatkozó előírások

38. § Védett természeti területen:

a) a művelési ág megváltoztatása csak az adott területre érvényes természetvédelmi előírások szerint lehetséges,

b) távközlési magasépítmény nem építhető,

c) kommunális hulladék lerakó, szennyvízürítő és dögkút nem üzemeltethető, nem létesíthető, a meglévő illegális és legális lerakókat szükséges megszüntetni és rekultivációjukat lehetőleg a természetszerű állapot visszaállításával szükséges megoldani.

39. § Védett természeti terület védőövezetében:

a) csak olyan tevékenység folytatható, ami a védett természeti területeket, mint háttérterületeket, a védőövezet természeti értékeket és a hagyományosan kialakult tájhasználatot nem veszélyezteti,

b) kommunális hulladéklerakó nem létesíthető és nem üzemeltethető.

11. Örökségvédelem

40. § Régészeti lelőhelyek által érintett területeken a földmunkával járó tevékenységek megkezdése előtt megelőző régészeti feltárás elvégzése szükséges.

41. § Régészeti értékek előkerülése esetén a külön jogszabály szerint kell eljárni.

42. § Az országosan védett építmény és annak műemléki környezete esetében a kulturális örökség védelméről szóló törvény rendelkezései szerint kell eljárni.

III. Fejezet

Építési övezeti előírások – beépítésre szánt területek

12. Beépítésre szánt területek

43. § Jelen rendelet hatálya alá tartozó területek beépítésre szánt részei a beépítés jellemzői alapján az alábbi övezetekre tagolódnak:

1. lakóterület: L

a) kisvárosias lakóterület: Lk

b) kertvárosi lakóterület: Lke

2. vegyes terület: V

településközpont vegyes terület: Vt

3. gazdasági terület: G

kereskedelmi, szolgáltató terület: Gksz

4. üdülőterület: Ü

a) üdülőházas: Üü

b) hétvégiházas: Üh

5. különleges terület: K

a) elsősorban oktatási-, kutatási-, egyházi célú létesítmények építményei helyezhetők el: K-1 B, Okt, Kut

b) elsősorban gyógyászati célú-, gyógyszálló-, szálló-, gyógyüdülő, valamint vendéglátó rendeltetésű építmények helyezhetők el: K-2 B, Gy, Sz, V

c) ligetesen növényesített, összefüggő nagy kertes szabadidő központ, illetve sportterület helyezhető el: K-3 B, Sp

d) gyermekotthon, intézményi terület: K-4 Gyo

e) temető területe: K-5 temető

f) büntetésvégrehajtási intézményi terület: K-6 BV

g) strandterület: K-7 S

h) strandfejlesztés területe: K-8 SF

44. § (1) Az övezeti előírásokat az általános előírásokkal együttesen kell alkalmazni.

(2) Az övezeti jelben a betűjel a terület-felhasználásra utal, a szám pedig az azonos terület-felhasználáson belül eltérő karakterű, illetve használatú al-övezetek számát mutatja.

45. § A beépítési mód sorában a „K” betűjel után zárójelben levő betűjelek az övezetben kialakult beépítési módokat mutatják, a betűjelek sorrendje többségi előfordulást is tükröz. A „/” jelekkel elválasztott betűjelek a beépítési módra vonatkozó, szabályozási tervben rögzített lehetőséget mutatják, a betűjelek sorrendje elsőbbséget is jelent, tehát a beépítési mód kizárásos alapon kerülhet meghatározásra a részletes övezeti előírás szerint.

46. § A beépítettség (%) sorában a „K” betűjel kialakult állapotra utal. Amennyiben a „K” betűjel után zárójelben két szám következik, ott az a kialakult teleknagyság függvényében meghatározott legkisebb és legnagyobb beépíthetőséget mutatja. A „/” jel utáni első szám az övezet újonnan kialakítható telkeinek maximális beépíthetőségét mutatja. Ahol második szám van, az saroktelek eltérő beépíthetőségére, vagy más övezeti sajátosságra utal, melyet a szabályzat övezetenként részletez.

47. § Az épületmagasság (m) sorában a „K” betűjel és ahol előfordul, a zárójelben levő szám kialakult állapotra utal. A „/” jel utáni első szám az övezetben létesíthető maximális épületmagasságot mutatja. Ahol második szám is van, az általában a kialakítható épület/építmény legnagyobb vagy legkisebb homlokzatmagasságát jelenti, melyet a szabályzat övezetenként részletez.

48. § A teleknagyság (m2) sorában a „K” betűjel kialakult állapotra utal. A „/” jel utáni szám az övezetben kialakítható teleknagyság legkisebb méretét mutatja.

13. Lakóterületek

49. § A lakóterületek övezeti tagolását és részletes előírásait a rendelet 1., 2. és 5. melléklete tartalmazza.

14. Kisvárosias lakóterület

50. § A kisvárosias lakóterületen

a) új lakó/iroda rendeltetési egységet is magában foglaló épület építése,

b) lakó/iroda funkciót eredményező rendeltetésmód változás,

c) bővítéssel, vagy átalakítással új lakó/iroda rendeltetési egység létesítése

esetén a módosításokat követően kialakuló lakó/iroda rendeltetési egységenként – beleértve a telken már meglévőket – legalább 150 m2 telekterület biztosítandó.

51. § A kisvárosias lakóterületen

a) legalább 3 új lakó/iroda rendeltetési egységet is magában foglaló épület építése,

b) legalább 3 lakó/iroda rendeltetési egység létrejöttét eredményező rendeltetésmód változás,

c) bővítéssel, vagy átalakítással legalább 3 új lakó/iroda rendeltetési egység létesítése

esetén a módosításokat követően a telken kialakuló összes lakó/iroda rendeltetési egység után 25,0 m2 nagyságú, egybefüggő, pihenő- és játszókertként használható zöldfelületet kell kialakítani.

15. Kertvárosias lakóterület

52. § (1) A kertvárosias lakóterületen telkenként egy, legfeljebb két rendeltetési egységet tartalmazó épület építhető. Az építési övezetre előírt minimálisan kialakítandó telekterület kétszeresét elérő, vagy azt meghaladó területű telken, két, egyenként legfeljebb két rendeltetési egységet tartalmazó épület építhető.

(2) A kertvárosias lakóterületen szálláshely funkció nem létesíthető.

(3) A kertvárosias lakóterületen a hátsókert előírt legkisebb méretén belül, saroktelek esetén az építési helyen belül telkenként 1 db maximum bruttó 8,0 m2 alapterületű, előtető nélküli, maximum 2,5 méter gerincmagasságú kerti szerszámtároló épület helyezhető el.

(4) A kertvárosias lakóterületen lakó rendeltetési egységet magában foglaló épülethez kapcsolódóan, ahhoz illeszkedve, vagy önállóan, fedett, minden oldalról nyitott, 1 db maximum 20,0 m2 vízszintes vetületű tetőfelülettel kialakított gépjárműbeálló helyezhető el.

16. Vegyes területek

53. § A vegyes területek övezeti tagolását és részletes előírásait a rendelet 1., 2. és 5. melléklete tartalmazza.

54. § Településközponti vegyes területen:

a) Az intézmények üzemelése, funkcióváltása, illetve használati módjának megváltoztatása csak a lakosság ellátását szolgáló más használati módra engedélyezhető és csak olyan lehet, amely a környező lakások használatát nem zavarja.

b) Épületek bővítése, átalakítása, magastetős ráépítése és a tetőtér beépítése az előírások keretei között engedélyezhető.

c) Épületek bővítése, átalakítása, magastetős ráépítése vagy a tetőtér beépítése az előírások keretei között engedélyezhető.

55. § (1) A településközponti vegyes területen

a) új lakó/iroda rendeltetési egységet is magában foglaló épület építése,

b) lakó/iroda funkciót eredményező rendeltetésmód változás,

c) bővítéssel, vagy átalakítással új lakó/iroda rendeltetési egység létesítése

esetén a módosításokat követően kialakuló lakó rendeltetési egységenként – beleértve a telken már meglévőket – legalább 250 m2 telekterület biztosítandó.

(2) A településközponti vegyes területen, azokon a telkeken, ahol legalább 3 új lakó/iroda rendeltetési egység létesül, rendeltetésváltozással, átalakítással vagy bővítéssel legalább 3 lakó/iroda rendeltetési egység jön létre, a módosításokat követően kialakuló lakó/iroda rendeltetési egységenként – beleértve a telken már meglévőket – 25,0 m2 nagyságú, egybefüggő, pihenő- és játszókertként használható zöldfelületet kell kialakítani.

(3) A településközponti vegyes területen, azokban az övezetekben, ahol lakó rendeltetési egység kialakítása is megengedett, ott a létesítendő épület összes bruttó alapterülete 25%-ának megfelelő hasznos alapterületű, az övezeti előírásokban megengedett önálló, nem lakó rendeltetési egység elhelyezése az épület földszintjén biztosítandó.

17. Gazdasági területek

56. § A gazdasági területek övezeti tagolását és részletes előírásait a rendelet 1., 2. és 5. melléklete tartalmazza.

57. § Gazdasági területen utcai oldalon, közvetlenül az előkertre néző épületekben a gazdasági létesítmény fő funkcióját kiegészítő irodák, szociális helyiségek, esetleg bemutató terem, tárgyaló, díszterem, üzlet stb. helyezendők el.

18. Kereskedelmi szolgáltató gazdasági területek

58. § A területen belül a lakó rendeltetési egységek száma telkenként max. 1 lehet. A lakó funkciójú épületrészek szintterülete max. 75 m2 lehet és a telken elhelyezett létesítmények szintterületének 20%-át nem haladhatja meg.

19. Üdülő területek

59. § Az üdülő területek övezeti tagolását és részletes előírásait a rendelet 1., 2. és 5. melléklete tartalmazza.

20. Különleges területek

60. § A különleges területek övezeti tagolását és részletes előírásait a rendelet 1., 2. és 5. melléklete tartalmazza.

IV. Fejezet

Övezeti előírások – beépítésre nem szánt területek

21. Beépítésre nem szánt területek

61. § Jelen rendelet hatálya alá tartozó területek beépítésre nem szánt részei sajátosságaik alapján az alábbi övezetekre tagolódnak:

1. közlekedési- és közműelhelyezési terület: Köu

a) gyorsforgalmi út: Köu-1

b) városi forgalmi út - főút: Köu-2

c) városi gyűjtőút: Köu-3

d) fontosabb kiszolgáló utak: Köu-4

e) rövid kiszolgáló-, zsák-, vegyes forgalmú utak, terek: Köu-5

f) gyalogosforgalmú út: Köu-6

g) parkoló: Köu-P

h) közművek számára fenntartott terület: Köm

2. zöldterület: Z

a) zöldterület 0%-os beépítettséggel: Z-1

b) ligetes zöldterület legfeljebb 2%-os beépítettséggel: Z-2

c) közpark: Z-3

3. erdőterület: E

védelmi rendeltetésű erdő: E-v

4. mezőgazdasági terület: M

a) kertes mezőgazdasági területek: Mk

b) általános mezőgazdasági területek: Má-1, Má-2

c) egyedi szabályozású mezőgazdasági övezet (kőhidai-tómalmi övezetek): Má-3

5. egyéb terület:

a) vízgazdálkodással kapcsolatos egyéb terület: V

b) természetközeli terület: Tk

62. § A beépítésre nem szánt különleges területek részletes övezeti tagolását a rendelet 1., 2. és 5. melléklete tartalmazza.

22. Közlekedési és közműterületek

63. § Az övezetek részletes felosztását a rendelet 1., 2. és 5. melléklet tartalmazza.

64. § Az országos közlekedési ellátást biztosító közterületek - közlekedési övezet - és az egyes építési övezetekben a közlekedés céljára szolgáló közutak területét, azok szabályozási szélességeit a szabályozási terv tünteti fel.

65. § A közutak számára a tervlapokon jelölt építési területeket biztosítani kell. Az 1., 2. és 5. mellékleten rögzítettekhez képest a közlekedési területek helye és mérete pontosítható. A pontosítás során az eltérés ±5,0 m lehet.

66. § Külterületi mezőgazdasági feltáró utak legalább 8,0 m szabályozási szélességgel alakítandók ki.

23. Zöldterületek

67. § A Z-1 jelű övezetben építmények nem helyezhetők el.

68. § (1) A Z-2 jelű övezetben az OTÉK szerinti építmények létesíthetők, elhelyezhetők továbbá köztisztasággal kapcsolatos tárgyak, szobor, diszkút, pihenő pad, fix árusító pavilon, kilátó, illemhely építményei.

(2) Az övezetben legfeljebb 2%-os beépítettséggel helyezhető(k) el épület(ek).

69. § (1) Z-3 jelű övezetben elhelyezhető sétaút, pihenőhely, kerékpárút, a területfenntartásához szükséges épület, valamint horgászhely.

(2) Az övezetben legfeljebb 2%-os beépítettséggel helyezhető(k) el épület(ek).

70. § A zöldterületen kialakítható beépítésekre, valamint az elhelyezhető építményekre vonatkozó kikötések:

a) Építményt elhelyezni, meglévő és új ingatlanhatártól legalább 8,0 m elő-, oldal-, és hátsó távolságok megtartásával, szabadon állóan lehet.

b) A létesítendő építmény épületmagassága legfeljebb 3,5 m lehet, kivéve toronyszerű építmény esetén.

c) A toronyszerű építmény alapterülete nem haladhatja meg az övezetre előírt maximális beépítettség értékének 10%-át és a 15,0 m-es épületmagasságot.

d) Építmény elhelyezése miatt fa kivágása nem engedélyezhető.

71. § (1) A zöldterületeken többszintes növényállományt kell kialakítani, illetve fenntartani.

(2) A zöldterületek szakszerű kialakításáról és folyamatos karbantartásáról önkormányzat ill. a mindenkori tulajdonos vagy megbízott, bérlő stb. gondoskodik.

24. Erdőterületek

72. § A terv területén levő Ev jellel jelölt erdőterületek védelmi rendeltetésű erdőterületek, melyekben épület nem helyezhető el.

25. Mezőgazdasági területek

73. § (1) Az általános mezőgazdasági területek (Má jelű) az árutermelő gazdálkodásra alkalmas mezőgazdasági területek.

(2) Az általános mezőgazdasági területeken lakóépület nem építhető, lakás nem alakítható ki.

74. § A mezőgazdasági területek övezeti tagolását és részletes előírásait a rendelet 1., 2. és 5. melléklete tartalmazza.

26. Vízgazdálkodási területek

75. § A vízgazdálkodással kapcsolatos egyéb terület általános előírásait az OTÉK tartalmazza.

76. § Az egyéb V jelű területen a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló jogszabály előírásait kell betartani.

27. Természetközeli területek

77. § Természetközeli terület övezetbe (Tk jellel jelölt terület) a mocsarak, nádasok, az ex lege védett lápok területei tartoznak.

78. § Az övezetben épület nem helyezhető el.

V. Fejezet

Záró rendelkezések

79. § Hatályát veszti a Sopronkőhida - Tómalom - Kistómalom dűlő - Sand dűlő Szabályozási Tervéről és Helyi Építési Szabályzatáról szóló 11/2001. (IV. 1.) önkormányzati rendelet.

80. § Hatályát veszti a Sopron, Aranyhegyi Ipari Park és környéke Szabályozási Tervéről és Helyi Építési Szabályzatáról szóló 24/2005. (V. 27.) önkormányzati rendelet.

81. § Hatályát veszti a Sopron-Virágvölgy és környéke Szabályozási Tervéről és Helyi Építési Szabályzatáról szóló 47/2001. (X. 31.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 23/2020. (XI. 26.) önkormányzati rendelet.

82. § Hatályát veszti a Tárczy-Hornoch Antal utca – Póda Endre utca – Nemeskúti út – 5125/54 hrsz.-ú út, a 16467 hrsz.-ú út, a 16364 hrsz.-ú ingatlan és a Vendel Miklós utca által lehatárolt tömbre vonatkozóan változtatási tilalom elrendeléséről, az 5242/56-5242/59 hrsz.-ú és a 18013/2 hrsz.-ú ingatlanok kivételével című 17/2021. (V. 31.) önkormányzati rendelet.

83. § Hatályát veszti az Északnyugati városrész, Sopronbánfalva - Kutyahegy, Lőverek és a Délkeleti gazdasági területre vonatkozó Szabályozási Tervéről és Helyi Építési Szabályzatáról szóló 39/2021. (XII. 28.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 16/2022. (VII. 7.) önkormányzati rendelet.

84. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

7. melléklet

Út-mintakeresztszelvények

1. Kistómalom út

2. Tervezett 16,0 m-es kiszolgáló út

3. Tervezett 14,0 m-es kiszolgáló út egyoldali beépítésnél

4. Kiszolgáló út (meglévő tómalmi üdülőkhöz)

5. Tervezett 12,0 m-es fő gyalogút

6. Belterületi gyűjtőút Köu-3

7. Tervezett vegyesforgalmú út, kiszolgáló út Köu-5