1. § (1) A Helyi Építési Szabályzat (a továbbiakban: HÉSZ) hatálya az 2. § (1) bekezdésében felsorolt mellékletekben továbbtervezésre jelölt területek kivételével, a település teljes igazgatási területére kiterjed.

(2) Jelen rendeletet az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: OTÉK) összhangban szükséges alkalmazni.

(3) A település igazgatási területén építési telket és területet alakítani, területet felhasználni, épületet, építményt bontani, építeni, átalakítani, felújítani, e tevékenységekre hatósági engedélyt adni, a (2) bekezdésben meghatározott OTÉK, valamint jelen önkormányzati rendelet alapján szabad.

2. § (1) Jelen szabályzat szerves részét képezik az igazgatási területre készített szabályozási tervlapok:

(2) A szabályozási tervlapokon alkalmazott jelölések, szabályozási elemek.

(3) A szabályozási terv ingatlanra vonatkozó kötelezettségként tartalmazza a Gyalogos forgalom biztosításának kötelezettségét.

(4) A helyi és tervezett műemléki védelemre vonatkozó szabályozási elemek, az előző pontban felsoroltak kivételével kezdeményezésnek tekintendők, melyekről kötelező érvénnyel külön helyi rendelet intézkedik.

3. § (1) A település igazgatási területe a településszerkezeti terv meghatározásainak megfelelően a következő terület felhasználási egységekre tagolódik:

(2) Beépítésre szánt területek:

(3) Beépítésre nem szánt területek:

4. § Az egyes terület felhasználási egységek lehatárolását, és építési övezetekre való felosztását a szabályozási tervlapok tartalmazzák.

5. § A rendelet részét képező szabályozási terven ábrázolt szabályozási jeleket és elemeket csak e rendelet módosításával lehet megváltoztatni.

6. § (1) A meglévő telkeket több önálló telekké lehet osztani, ha a telekmegosztás után mindegyik új telek eléri az övezetben előírt telekterületet, szélességet és mélységet. Az előírt telekterület betartása mellett az előírt telekszélesség (utcai homlokvonal) mérete 10 %-kal, vagy mélysége 5 %-kal csökkenthető. Meglévő átmenő telek két önálló telekké osztható abban az esetben is, ha a kialakuló telkek területe egyenként eléri az övezeti előírás szerint alakítható mértéket, de szélessége vagy mélysége nem, ha az egyéb előírások szerint a telkek beépíthetőek.

(2) Azon Lakóövezetbe (Lk, Lke, Lf) és Vegyes (Vt) övezetbe tartozó telkek esetében, ahol a szabályozási terv a telek végének leválasztásával új telekalakítási lehetőséget tesz lehetővé (pl. tömbbelső feltárások, hosszú telkek új utcanyitással történő hasznosítása.), a telek beépítésekor a következő szabályokat is be kell tartani:

(3) Minden olyan esetben, amikor az övezethatár vonalas jelölése a szabályozási terven egyértelmű telekhatárral, vagy mérettel nincs megadva, a telekalakítás során a következő elvet kell követni: a telekalakítás során a meglévő utca felöl szabályozott építési övezetre előírt legkevesebb telekmélységet, (de legalább az övezetben alakítható legkisebb telekterület biztosításához szükséges telekmélységet) kell legalább megtartani, ezzel együtt az ellentétes oldalon (a telek másik végén lévő utca felöl) is biztosítani kell az övezet szerinti legkevesebb, de legalább az övezetben alakítható legkisebb telekterület biztosításához szükséges telekmélységet. Ezen elv, illetve szabály megtartásával, a telek tényleges mélysége szabadon, igény szerint választható meg.

7. § (1) Telek kiegészítés abban az esetben is engedélyezhető, ha az ily módon kiegészülő telek előírás szerinti paraméterei kiegészítés után is kisebbek maradnak az övezetben előírt minimumnál, de az elcsatolással érintett telek továbbra is megfelel az övezeti előírásoknak.

(2) Meglévő telek esetén, a szabályozási terven feltüntetett, utcanyitást, utcaszélesítést jelentő telekalakítás abban az esetben is engedélyezhető, ha a meglévő telek területe ezzel a telekalakítással (vagy már a tervezett telekalakítás előtt is) kisebb lesz, az övezetben előírt legkisebb alakítható telekterületnél, de a megmaradó telek a hatályos általános előírások alapján még beépíthető marad.

(3) Újonnan nyeles telek nem alakítható, kivéve azt az esetet, ha a telek egy részét közérdekből kell igénybe venni, és a visszamaradó telekrész az általános előírások alapján még beépíthető, vagy beépíthetővé tehető. Az építési hely az igénybevett terület határára illeszkedik, az építési vonal az igénybevett terület határától legalább 5,00 m , amennyiben előírás (pl: védőtávolság) másképp nem rendelkezik.

8. § (1) Egyedi telken tároló épület önállóan, lakó vagy intézményi funkciót ellátó épület létesítése előtt csak úgy és abban az esetben építhető, ha építése, elhelyezése a lakó, vagy az övezetben egyébként létesíthető intézményi épület övezeti előírás szerinti elhelyezését nem akadályozza. Kisüzemi és állattartó épület lakóépület nélkül nem építhető.

(2) A lakótelken a lakásokhoz tartozó, az OTÉK 42. § (2) bekezdésében előírt gépjárművek elhelyezését az övezeti előírások szerint biztosítani kell, vagy:

(3) Az utcavonalra előkert nélkül elhelyezett épületnél, amennyiben az utcára lakás helyiségei néznek, azok padlóvonala az utca járdaszintje fölött legalább + 0,9 m magasságban helyezendő el. Előkertes beépítésnél a lakóhelyiségek padlóvonala a rendezett terepszint felett legalább + 0,45 m . Előkert nélküli nem lakás rendeltetési egység esetén a földszinti padlóvonal a járdaszint felett +0,15m is lehet.

(4) Az előkert méretét ( 3,0 m - 5,0 m vagy 0,0 m ) az jelen építési szabályzat az övezeti előírásokban övezetenként, valamint a szabályozási terv határozza meg. Az előkert határa egyben a beépítési vonalat is jelenti.

(5) A tároló, gazdasági, állattartó épületek építésénél az alábbi követelményeket is be kell tartani: Amennyiben a lakóépülettel egy épülettömeget képezve összeépül, annak építmény és tetőgerinc magassága a (fő funkció) rendeltetési egység tényleges építmény-, és gerincmagasságát nem lépheti túl.

(6) A meglévő lapos tetős épületekre, a meglévő építménymagasság növelése nélkül, abban az esetben is engedélyezhető magas tető építése, ha az épület meglévő építménymagassága nagyobb, mint az övezetben megengedett érték.

(7) A Csatornával ellátott területen a közművesítettség előírt mértékétől függetlenül kötelező a szennyvízhálózatra való rákötés.

(8) Építésbe újonnan bevont területeken az út, járda építésének kötelezettsége „településrendezési szerződés alapján” keletkezik.

(9) Belvizes területeken akkor lehet építeni,

(10) Belvízzel érintett telken akkor lehet építeni,

(11) Telek csapadékvíz elvezetését az OTÉK 47. §-a szerint és úgy kell megoldani, hogy az szomszédos telkekre ne folyhasson át.

(12) Nagyobb intézmények, gazdasági létesítmények telkén a hatóság előírhatja az esővizek gyűjtését és locsolóvízként történő hasznosítását.

(13) Telken és építési helyen belül mindig a fő rendeltetésű egységet kell, ill. a fő rendeltetésű egységhez tartozó gépkocsi tárolót lehet az építési vonalon a közterülethez közelebb elhelyezni egy tömbben.

(14) A melléképületeket és a lehetséges állattartó épületeket csak a szabályozási vonaltól 25 m – nél nagyobb távolságban lehet az építési helyen belül létesíteni.

(15) A mindkét végén utcával határos, úgynevezett átmenő telek esetén, attól függetlenül, hogy a meglévő telek az övezeti előírások szerinti telekméretek figyelembe vételével két önálló telekre osztható-e, a rendeltetési egységek különállóan is elhelyezhetők, úgy mintha két különálló ingatlan alakult volna ki, a két utca felöl.

(16) Lakó övezetekben függetlenül a telek valós mélységétől az építés szempontjából max. 50m, falusias lakóövezetben 70 m elméleti telekmélység, vehető építési telekként figyelembe. Az elméleti telekmélység „egyben a hátsó építési vonalat” jelenti. A telek legnagyobb beépítettségét az elméleti telekméretre vetítve kell kiszámolni. A telek megmaradó részét kertként kell hasznosítani.

(17) Utcai kerítés újonnan csak a szabályozási terv szerinti szabályozási vonalon építhető.

9. § (1) Oldalhatáron álló beépítés esetén az épületet az építési oldalt képező telekhatára kell elhelyezni, kivéve, ha a már zömében beépült területen az ún. „csurgótávolság” meghagyása a kialakult, ebben az esetben a kialakultnak megfelelően 0,5m – 1,00 m csurgótávolság megtartása szükséges. Amennyiben az előírás szerinti oldalhatáron való épület elhelyezés a szomszédos ingatlanon meglévő épülettől megtartandó építmények közötti legkisebb távolság betartása miatt nem volna lehetséges, akkor az épületet az építési helyen belül, de az oldalhatárt jelentő telekhatártól távolabb is, de legfeljebb 2,0 távolságra is el lehet helyezni.

(2) Az Lk, Lke, Lf lakóövezetekben a telken belül újonnan elhelyezhető önálló rendeltetési egységeket egy épületben, vagy egy egységesen megtervezett épülettömegben (építészetileg megalkotott épület együttesben) a szabályozási vonaltól mérve az építési telek első 35 m-én kell elhelyezni. A rendeltetési egységekhez tartozó egyéb, kiegészítő helyiségek (tárolás, állattartás, a fő rendeltetési egység működtetéséhez kapcsolódó tevékenységek) önálló épületben (melléképületben) is elhelyezhetők a rendeltetési egységet magában foglaló épület mögött, azzal azonos oldalsó építési vonalon. Ez alól kivételt képeznek a személygépkocsi tároló épületek, melyeket, a fő rendeltetési egységet magában foglaló épületben, vagy az építési helyen belül bárhol el lehet helyezni, az épület elhelyezés egyéb szabályainak betartása mellett.

(3) Oldalhatáron álló beépítési mód esetén, ha az előírások az építési helyen belül a szabadon álló épület elhelyezést is lehetővé teszik, (18 m-nél szélesebb, vagy saroktelkek) a melléképületek a tömbben kialakult építési oldalon, vagy a rendeltetési egységet magában foglaló épület mögött (oldalhatáron-, vagy szabadon állóan) is elhelyezhetők. Az övezeti előírások keretein belül keresztszárny építhető.

(4) Amennyiben az oldalhatáron álló beépítésre szabályozott meglévő változó szélességű építési telek kötelező, utca felöli, építési vonalon mért szélessége nem teszi lehetővé egy legalább 6,0 méter szélességű épület elhelyezését, akkor az épület olyan, maximum 10 m előkert mélységgel is elhelyezhető, ahol az elvárható minimális (6,0m) szélességű épület megépíthető.

(5) Saroktelken, az építési hely megállapításakor, ha a két csatlakozó utca egyaránt előkertes beépítésű, és az érintett saroktelek a 18,0 méter szélességet nem éri el, akkor csak a telek keskenyebb része felőli utca felé kell az övezetben megszabott előkertet kialakítani. A hosszabbik telekhatár felé az épület az utcában kialakult, vagy 3 m előkerttel, és értelemszerűen a telek adottságától függően akár az utcavonalra is kiépülhet.

(6) Oldalhatáron álló beépítés esetén az építési oldalt a területen kialakult építési rendnek megfelelően kell figyelembe venni. Azokban az esetekben, amikor a két szomszédos ingatlan valamelyikén a kialakult rendtől eltérő építési oldal alakult ki, úgy kell az építési oldalt egyedileg meghatározni, hogy a lakóhelyiségek tájolása sorrendben déli, keleti, esetleg nyugati, vagy ezek átmenete legyen, a szomszédos épületektől az előírt homlokzatok közötti távolság biztosított legyen, és a telek beépítése ne akadályozza meg a szomszéd telkek azonos beépítési lehetőségét.

10. § (1) Elő és oldalkertben nem helyezhetők el az OTÉK 35. § (6) bekezdése szerinti építmények.

(2) Előkertben és oldalkertben elhelyezhető közmű becsatlakozási műtárgy, hulladéktartály tároló (zárt, fedett, 1,50 m magas), zárt közműpótló műtárgy, kirakatszekrény (1,0 m széles).

(3) Oldalkertben, kivételesen elhelyezhető a pincébe vezető gépkocsi lehajtó és a terepszintnél 1,0 m-nél nem magasabb fedetlen terasz, kerti szabad lépcső, amennyiben legalább 3,0 m sávban biztosított a hátsókert gépjárművel történő megközelítése.

(4) Oldalkertben és hátsókertben elhelyezhető a terepszintnél 1,0 m-nél nem magasabb fedetlen terasz, kerti építmény (hinta, csúszda, kerti víz és fürdőmedence, napkollektor, kerti tűzrakó hely, lugas)

(5) Hátsókertben elhelyezhető az egyéb előírások betartásával a híg trágyalé, kommunális hulladék, trágya átmeneti ártalommentes tárolására szolgáló szigetelt tároló műtárgy.

11. § (1) A 30,0 m mélységet el nem érő kismélységű telkek esetében, a telek beépítésére vonatkozó általános és egyedi övezeti előírásoktól eltérő szabályokat is be kell tartani.

(2) Kismélységű teleknek azok az építési telek minősülnek, melynek építési oldalon mért mélysége (feltéve, hogy a szemközti telekhatártól max. 5m-el rövidebb) a 30,0 métert nem éri el. Amennyiben a szemközti telekoldal hosszától való eltérés 5m –nél nagyobb, a két oldal átlagának értékét kell figyelembe venni. A „kismélységű” telkekre vonatkozó sajátos előírásokat lehet a fenti értéknél legfeljebb 5 %-al nagyobb mélységű telkekre is alkalmazni.

(3) A „kismélységű” telkekre vonatkozó külön előírások.

12. § A vasúti területre lenyúló, illetőleg a vasúti terület 50 m-es védőtávolságába eső telkek beépítésénél az építményeket úgy kell kialakítani, hogy a zaj-és rezgésvédelem követelményeinek megfeleljenek (alapozás, tájolás, akusztikusan megerősített falak és nyílászárók).

13. § (1) A Lakóövezetbe (Lk, Lke, Lf) és Vegyes (Vt) övezetbe tartozó telkek esetében, a szemközti épületekre telekvéggel forduló ingatlanok beépítésére külön szabályok is vonatkoznak.

(2) Az építési hely a hátsó telekhatárhoz csatlakozik (hátsókert nincs).

(3) A tároló, és egyéb gazdasági épületek, az építési hely oldalhatárán, az építési telek építési oldalt képező telekhatárra illesztve, valamint a hátsó, utcával határos építési vonalra illesztve is elhelyezhetőek.

(4) Állattartó épületek az utcavonaltól számított 25 méteren belül nem helyezhetőek el.

14. § (1) A közterület felöl minden önálló telek hátsó kertjének gépjárművel való közvetlen megközelítését biztosítani, kell. Zársorú beépítés esetén az e célra kialakított kocsi áthajtó szabad szélessége és belmagassága legalább 3, 00 méter legyen.

(2) Az építési övezeteknél feltüntetett telekterület a telekrendezés, telekmegosztás, telekalakítás esetén kialakítható legkisebb telekterületet jelenti.

(3) Azokban az övezetekben, ahol a szabályozási terv csak oldalhatáron álló beépítést enged meg, saroktelkek, vagy, ha a telek szélessége a 18 métert eléri, illetve meghaladja, valamint, ha az építési oldal változása miatt az épület a telek egyik oldalán sem volna a szabályok szerint elhelyezhető az építési helyen belül, szabadon álló épület elhelyezés is engedélyezhető, az utcában kialakult előkert mélység biztosításával.

(4) A terepszint alatti építmények elhelyezésének szabályai:

(5) Magas tetőnek a tetőtere egy építményszinttel beépíthető.

(6) A Radnóti utca és Dózsa György utca közötti tömbbelsőben, a Hajdúsámsoni-főcsatorna menti zöld folyosóban (a szabályozási terven kijelölt „lakóövezeten belüli ökológiai zöldterületen”) a saroktelkek kivételével építmény nem helyezhető el. Állattartó épület azonban a sarok telkeken sem helyezhető el.

15. § A lakóterületek sajátos építési használatuk és általános jellegük szerint tagolódik.

16. § A lakóterületek tagolódása:

17. § (1) Az övezetbe a Malom - Jókai - Szondi - Vámospércsi - Rákóczi - Petőfi utcák közötti tömbben, a településközpontban lévő azon lakóterületek tartoznak, melyeket a rendezési terv nem sorolt Településközpont vegyes építési övezetbe.

(2) Az övezet több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, legalább 4,0 m utcai homlokzatmagasságú, de a 6,0 méteres építménymagasságot meg nem haladó épületek elhelyezésére szolgál.

(3) Az övezetben elhelyezhető:

(4) Az övezetben kivételesen elhelyezhető az OTÉK 31. § (2) bekezdésében előírtak figyelembevételével:

(5) Az övezet telkeinek beépítése oldalhatáron álló, előkertes. Az előkert mérete 3,0 m . A 18 méternél szélesebb telkek, és a saroktelkek esetében az építési helyen belül a 14. § (3) bekezdés szerint szabadon álló épület elhelyezés is megengedett.

(6) Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét a következők szerint kell meghatározni:

(7) A telek területének min. 20 %-át zöldfelületként kell kialakítani, melybe a fásított parkolók területe nem számítható be.

(8) Az oldalkertek minimális mérete 6,0 méter.

(9) Az övezetben kialakítani kívánt rendeltetési egységeket egy épületben, vagy egymással összefüggő épület tömegben kell elhelyezni.

(10) Az övezetet teljes közművesítéssel kell ellátni (a szennyvízelvezető hálózat kiépítéséig zárt szennyvíztároló létesítése engedélyezhető, a megvalósuló hálózatra való rákötési kötelezettséggel).

(11) A lakásokhoz tartozó gépjárművek telken belül épületben, az eltérő rendeltetési egységekhez számított gépjárművek telken belül legalább szabad téren helyezendők el, úgy, hogy a szomszédos telkek rendeltetés szerinti használatát ne korlátozzák.

18. § (1) Az övezetbe a településközpontot övező azon lakóterületek tartoznak, ahol az apró és közepes méretű telkek, a spontán történt tömbbelső feltárások, telekaprózódások következtében vegyesen helyezkednek el, ahol a kertvárosias és falusias telekhasználat egyaránt megtalálható.

(2) Az övezetben elhelyezhető:

(3) Az övezetben kivételesen elhelyezhető az OTÉK 31. §. (2) bekezdésében előírtak figyelembevételével:

(4) Az övezetben nem helyezhető el:

19. § (1) Az övezet telkeinek beépítése oldalhatáron álló, a kialakult állapothoz igazodó, az adott utcára jellemző mélységű, 3,0 vagy 5,0 m előkerttel.

(2) A 18 méternél szélesebb telkek, és a saroktelkek esetében az építési helyen belül a 14. § (3) bekezdés szerint szabadon álló épület elhelyezés alkalmazása is megengedett.

(3) Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét a következők szerint kell meghatározni:

(4) Az oldalkertek minimális mérete 5,0 m

(5) Az övezetben teljes közművesítettség kötelező. A vezetékes szennyvízelvezetés megvalósításáig zárt szennyvíztároló létesítése engedélyezhető.

(6) A megengedett legkisebb zöldfelület, a telekterület 50 %-a.

(7) A lakásokhoz, rendeltetési egységekhez tartozó gépjárműveket telken belül épületben, ennek hiányában legalább szabad téren kell elhelyezni, úgy, hogy a szomszédos telkek rendeltetés szerinti használatát ne korlátozzák.

20. § (1) Az övezetbe a település szélén, a közeli Debrecen felöli oldalon, valamint Martinka és Sámsonkert kiemelt részein található kertvárosias lakóterületek, meglévő és tervezett, közepes nagyságú telekosztások tartoznak.

(2) Az övezetben elhelyezhető:

(3) Az övezetben kivételesen elhelyezhető az OTÉK 31. § (2) bekezdésében előírtak figyelembevételével:

(4) Az övezetben nem helyezhető el:

21. § (1) Az övezet telkeinek beépítése oldalhatáron álló, 5 méter mélységű előkerttel.

(2) A 18 méternél szélesebb telkek, és a saroktelkek esetében az építési helyen belül a 14. § (3) bekezdése szerint szabadon álló épület elhelyezés alkalmazása is megengedett.

(3) Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét - a beépítési mód függvényében - a következők szerint kell meghatározni:

(4) Az övezetben teljes közművesítettség kötelező. A vezetékes szennyvízelvezetés megvalósításáig zárt szennyvíztároló létesítése engedélyezhető.

(5) A megengedett legkisebb zöldfelület, a telekterület 50 %-a

(6) A lakásokhoz, rendeltetési egységekhez tartozó gépjárműveket telken belül épületben, ennek hiányában legalább szabad téren kell elhelyezni., úgy, hogy a szomszédos telkek rendeltetés szerinti használatát ne korlátozzák.

22. § (1) Az övezete Sámsonkert déli oldala mellett létesülő új lakónegyed központjában kijelölt 6,0- 7,5 m közötti építmény magasságú kertvárosias lakóterületek tartoznak.

(2) Az övezetben elhelyezhető legfeljebb négylakásos lakóépület.

(3) Az Lke-5* övezetben

(4) Az övezetben kivételesen elhelyezhető az OTÉK 31. §. (2) bekezdésében előírtak figyelembevételével legfeljebb hatlakásos lakóépület.

(5) Az Lke-5* övezetben

(6) Az övezetben nem helyezhető el:

23. § (1) Az övezet telkeinek beépítése szabadon álló, 5 méter mélységű előkerttel.

(2) A 18 méternél szélesebb telkek, és a saroktelkek esetében az építési helyen belül szabadon álló (a telek méretétől függően az utcával párhuzamosan sorolt rendeltetési egységekből álló) épület elhelyezés is megengedett.

(3) Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét - a beépítési mód függvényében - a következő táblázat szerint kell meghatározni:

(4) Az övezetben teljes közművesítettség kötelező.

(5) A megengedett legkisebb zöldfelület, a telekterület 50 %-a

(6) A lakásokhoz tartozó gépkocsik telken belül épületben, a rendeltetési egységekhez számított gépkocsik közterületen helyezendők el.

24. § (1) Az övezete Sámsonkert déli oldala mellett létesülő új lakónegyed központjában kijelölt legfeljebb 4,5 m építmény magasságú kertvárosias lakóterületek tartoznak.

(2) Az övezetben elhelyezhető:

(3) Az övezetben kivételesen elhelyezhető az OTÉK 31. §. (2) bekezdésében előírtak figyelembevételével:

(4) Az övezetben nem helyezhető el:

25. § (1) Az övezet telkeinek beépítése szabadon álló, 5 méter mélységű előkerttel.

(2) A 18 méternél szélesebb telkek, és a saroktelkek esetében az építési helyen belül (Lke 6 övezetben a telek méretétől függően az utcával párhuzamosan sorolt rendeltetési egységekből álló) szabadon álló épület elhelyezés is megengedett.

(3) Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét - a beépítési mód függvényében - a következő táblázat szerint kell meghatározni:

(4) Az övezetben teljes közművesítettség kötelező.

(5) A megengedett legkisebb zöldfelület, a telekterület 50 %-a

(6) A rendeltetési egységekhez számított gépkocsik telken belül épületben helyezendőek el.

26. § (1) A szabályozási terven Lke/bt, Lke/kbt jellel jelölt, sajátos használata szerint kertvárosias lakóterület. Laza beépítésű, összefüggő kertes, fásított környezetben kialakítható lakópark, tervezett területhasználat alapján megkülönböztetett építési övezetei.

(2) A tervezett területhasználat alapján az alábbi építési övezetek kerültek megkülönböztetésre:

(3) Az övezetben elhelyezhető:

(4) Az építési helyen belül az épületet:

(5) A biológiai aktivitásérték szinten tartása érdekében, az övezetben kialakított telkek megközelítését szolgáló kiszolgáló utak mentén kétoldali nagy lombkoronájú fásítás szükséges, továbbá e kiszolgáló utak számára kiszabályozott közlekedési terület 50%-án legalább egyszintű zöldterületet kell kialakítani.

27. § Az övezet építési telkeinek legnagyobb beépítettségét, az építhető homlokzatmagasság mértékét, a HÉSZ a következő képen tartalmazza.

28. § (1) Az övezetbe a szabályozási terven Lf-4-el jelölt (korábban az OÉSZ szerinti IV. építési övezet szerint kiosztott) lakóterületek tartoznak.

(2) Az övezet maximum 4,5 m-es épületmagasságú lakóépületek, a mezőgazdasági építmények, továbbá a helyi lakosságot szolgáló nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató és kézműipari építmények elhelyezésére szolgál.

(3) A falusias lakóterületen elhelyezhető:

(4) Az övezetben kivételesen elhelyezhető az OTÉK 31. §. (2) bekezdésében előírtak figyelembe vételével:

29. § (1) Az övezet telkeinek beépítése oldalhatáron álló, az adott utcára, vagy utcaszakaszra jellemző kialakult állapotnak megfelelően előkertes beépítéssel. Az övezet építési telkeinek legnagyobb beépítettségét, az építhető építménymagasság mértékét, valamint a telkek kialakítása, rendezése során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, a következő táblázat szerint kell meghatározni:

(2) A 18,0 méternél szélesebb telkek és a saroktelkek esetében, az építési helyen belül, a 14. § (3) bekezdése szerint szabadon álló épület elhelyezés is megengedett.

(3) A megengedett legkisebb zöldfelület a telekterület 40 %-a

(4) Az oldalkert minimális mérete 4,5 m .

(5) Az övezet építési telkei csak legalább részleges közművesítettség esetén építhetők be.

(6) Az övezetben lévő ingatlan utcavonaltól mért 35 méter mélységű része lakó zónának minősül. Lakóépületet csak e zónába eső építési helyen belül lehet elhelyezni. A lakó zónában a fő rendeltetési egységek funkcióit kiegészítő melléképület elhelyezhető, gazdasági és állattartó épületet elhelyezni nem lehet. A mindkét végén utcával határos úgynevezett „átmenő” telkek esetében, amennyiben a telek mélysége a telekmegosztást lehetővé teszi, vagy a szóban forgó telekvéggel szomszédos telekvégen (telken) lakóépület található, hasonló mélységű lakózónát kell a telek végén lévő másik utca felöl is biztosítani.

(7) Melléképületek közül a gazgasági épületek, állattartó épületek építési helyen belül, csak a lakózóna mögötti 20m-es telekrészen, az ún. gazdasági zónában helyezhetők el a főépület felőli építési oldalon. Az állattartó épületek telepítési védőtávolságát az önkormányzat állattartásról szóló rendelete tartalmazza.

(8) Gépjárművek telken belül helyezendők el.

30. § (1) Az övezetbe a szabályozási terven Lf-5-el jelölt (korábbi kertségekből kialakuló, Sámsonkerti és Martinkai) lakóterületek tartoznak.

(2) Az övezet maximum 4,0 m-es épületmagasságú lakóépületek, a mezőgazdasági építmények, továbbá a helyi lakosságot szolgáló nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató és kézműipari építmények elhelyezésére szolgál.

(3) A falusias lakóterületen elhelyezhető:

(4) Az övezetben kivételesen elhelyezhető az OTÉK 31. § (2) bekezdésében előírtak figyelembe vételével:

(5) Az övezet telkeinek beépítése oldalhatáron álló:

31. § (1) Az övezet építési telkeinek legnagyobb beépítettségét, az építhető építménymagasság mértékét, valamint a telkek kialakítása, rendezése során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, a következő táblázat szerint kell meghatározni.

(2) A 18,0 méternél szélesebb telkek és a saroktelkek esetében, az építési helyen belül, a 14. § (3) bekezdés szerint szabadon álló épület elhelyezés is megengedett.

(3) A megengedett legkisebb zöldfelület, a telekterület 40 %-a

(4) Az oldalkert minimális mérete 4,0 m .

(5) Az építési övezetben meghatározott közművesítettség mértéke: részleges közművesítettség.

(6) Az övezetben lévő ingatlan utcavonaltól mért 35 méter mélységű része lakó zónának minősül. Lakóépületet csak e zónába eső építési helyen belül lehet elhelyezni. A lakó zónában a fő rendeltetési egységek funkcióit kiegészítő melléképület elhelyezhető, gazdasági és állattartó épületet elhelyezni nem lehet. A mindkét végén utcával határos úgynevezett „átmenő” telkek esetében, amennyiben a telek mélysége a telekmegosztást lehetővé teszi, vagy a szóban forgó telekvéggel szomszédos telekvégen (telken) lakóépület található, hasonló mélységű lakózónát kell a telek végén lévő másik utca felöl is biztosítani.

(7) Melléképületek közül a gazdasági épületek, állattartó épületek, géptárolók, terménytárolók építési helyen belül, csak a lakózóna mögötti 20m-es telekrészen, az ún. gazdasági zónában helyezhetőek el a főépület felőli építési oldalon. Az állattartó épületek telepítési védőtávolságát az önkormányzat állattartásról szóló rendelete tartalmazza.

(8) Gépjárművek telken belül helyezendők el.

32. § Hajdúsámson területén az OTÉK 6. § (3) bekezdése és 15. §-a alapján a lakóterületek és intézmények rugalmasabb, vegyesen történő elhelyezésére a Vt, településközpont vegyes terület került kijelölésre, melyeket a szabályozási terv tüntet fel. A Helyi Építési Szabályzat az adottságokat és elvárásokat figyelembe véve, a fenti területeket további övezetekre bontja:

33. § A telek beépítésének általános szabályai:

34. § (1) Az övezet több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó és olyan helyi települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, elhelyezésére szolgál, melyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra

(2) Az övezetben elhelyezhető:

(3) Az övezetben nem helyezhető el önálló parkoló terület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb tehergépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára.

(4) Az övezet telkeinek beépítése oldalhatáron álló, előkert nélküli, -ill. a Vt-1* alövezetben szabadon álló, 12 m előkerttel.

35. § (1) Az övezet építési telkeinek legnagyobb beépítettségét, az építhető építménymagasság mértékét, valamint a telkek kialakítása, rendezése során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, a következő táblázat szerint kell meghatározni.

(2) A 18,0 méternél szélesebb telkek és a saroktelkek esetében, az építési helyen belül, a 14. § (3) bekezdés szerint szabadon álló épület elhelyezés is megengedett.

(3) Az övezetet teljes közművesítettséggel kell ellátni.

36. § (1) Az övezet több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó és olyan helyi települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra.

(2) Az övezetben elhelyezhető:

(3) Az övezetben nem helyezhető el önálló parkoló terület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb tehergépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára.

(4) Az övezet telkeinek beépítése zártsorú, előkert nélküli., -ill. a szabályozási terv szerinti előkertes.

(5) A létesíthető épület lehet tisztán intézményi rendeltetésű, vagy lakóépület, vagy intézményi – és lakó vegyes funkciójú., azonban a földszintek a Szabadság tér, Rákóczi u,, Hunyadi u, Béke u közterületei felől „üzletesítettek” kell, hogy legyenek, lakást nem tartalmazhatnak., az épületeknek egy kocsiáthajtóval egybekötött gazdasági bejárata, külön személybejárata és korlátozás nélküli portálszerkezete lehet.

(6) A gépkocsi tárolók az utcákról közvetlenül nem nyílhatnak.

37. § (1) Az övezet építési telkeinek legnagyobb beépítettségét, az építhető építménymagasság mértékét, valamint a telkek kialakítása, rendezése során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, a következő táblázat szerint kell meghatározni.

(2) A telek területének min. 20 %-át zöldfelületként kell kialakítani.

(3) Az övezetet teljes közművesítettséggel kell ellátni.

38. § (1) Az övezet több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó és olyan helyi települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra

(2) Az övezetben elhelyezhető:

(3) Az övezetben nem helyezhető el önálló parkoló terület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb tehergépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára.

(4) Az övezet telkeinek beépítése hézagosan zártsorú, zártsorú, előkert nélküli.

39. § (1) Az övezet építési telkeinek legnagyobb beépítettségét, az építhető építménymagasság mértékét, valamint a telkek kialakítása, rendezése során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, a következő táblázat szerint kell meghatározni:

(2) Az övezetet teljes közművesítettséggel kell ellátni.

(3) Az övezet telkeinek beépítése zártsorú-, hézagosan zártsorú, előkert nélküli. A kétféle beépítési mód spontán módon (igényekhez igazodó) választhatósága, a fokozatos, vagy utólagos zártsorúsítás érdekében, az épületek kialakítására vonatkozó külön előírások:

(4) A teleknek egy gazdasági bejárata lehet, gépkocsi tárolók az utcákról közvetlenül nem nyílhatnak.

40. § (1) Az övezet több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó és olyan helyi települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra

(2) Az övezetben elhelyezhető:

(3) Az övezetben nem helyezhető el önálló parkoló terület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb tehergépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára.

(4) Az övezet telkeinek beépítése oldalhatáron álló, előkertes.

41. § (1) Az övezet építési telkeinek legnagyobb beépítettségét, az építhető építménymagasság mértékét, valamint a telkek kialakítása, rendezése során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, a következő táblázat szerint kell meghatározni.

(2) A telek területének min. 20 %-át zöldfelületként kell kialakítani.

(3) Az övezetet teljes közművesítettséggel kell ellátni.

(4) A 18,0 méternél szélesebb telkek és a saroktelkek esetében a 14. § (3) bekezdés szerint szabadon álló épület elhelyezés is megengedett.

42. § (1) Az övezetbe a településközpont általános adottságú lakóterületei tartoznak.

(2) Az övezet több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, legalább 4,0 m utcai homlokzatmagasságú, de a 6,0 méteres építménymagasságot meg nem haladó épületek elhelyezésére szolgál.

(3) Az övezetben elhelyezhető:

(4) Az övezetben kivételesen elhelyezhető az OTÉK 31. § (2) bekezdésében előírtak figyelembevételével:

(5) Az övezet telkeinek beépítése oldalhatáron álló, előkertes. Az előkert mérete az utcában kialakult állapothoz igazodva 3,0 – vagy 5,0 m. Új utcanyitás esetében 5,0 méter. A Vt-5x alövezetben az előkert mérete 10,0 m.

43. § (1) Az övezet építési telkeinek legnagyobb beépítettségét, az építhető építménymagasság mértékét, valamint a telkek kialakítása, rendezése során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, a következő táblázat szerint kell meghatározni:

(2) Az oldalkertek minimális mérete 6,0 méter.

(3) Az övezetet teljes közművesítéssel kell ellátni (a szennyvízelvezető hálózat kiépítéséig zárt szennyvíztároló létesítése engedélyezhető, a megvalósuló hálózatra való rákötési kötelezettséggel).

44. §³ A település területén, elsősorban a gazdasági célú építmények elhelyezésére

45. § A telkek beépítésének általános szabályai:

46. § (1) Az övezet kereskedelmi, szolgáltató, elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál.

(2) Az övezetben elhelyezhető:

(3) Az övezetben kivételesen elhelyezhető az OTÉK 31. § (2) bekezdésében előírtak figyelembevételével:

47. § (1) Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét a következő táblázat szerint kell meghatározni.

(2) A telkek minimális zöldterületi fedettsége 25 %.

(3) A Gksz-1 övezetben az építési helyet a szabadon álló (a Gksz-1x övezetben oldalhatáron álló) beépítési módnak megfelelően kell kijelölni. Ennek meghatározása során a Gksz-1 övezetben legalább 10,0 mélységű (a Gksz-1x övezetben legalább 5,0 mélységű) előkertet, 6,0 méter hátsó kertet és 4,0 méter oldalkertet kell biztosítani. Az előkertben közmű csatlakozási műtárgy vagy építmény és fásított gépkocsi parkoló helyezhető el.

48. § (1) Az övezet kereskedelmi, szolgáltató, elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál.

(2) Az övezetben elhelyezhető:

(3) Az övezetben kivételesen elhelyezhető az OTÉK 31. § (2) bekezdésében előírtak figyelembevételével:

49. § (1) Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét a következő táblázat szerint kell meghatározni.

(2) A telkek minimális zöldterületi fedettsége 25 %.

(3) Az övezetben az építési helyet a szabadon álló beépítési módnak megfelelően kell kijelölni. Ennek meghatározása során legalább 10,0 mélységű előkertet, 6,0 méter hátsó kertet és 4,0 méter oldalkertet kell biztosítani, illetve a szabályozási terv tünteti fel az ettől eltérően szabályozott esetekben az építési hely határvonalait. Az előkertben közműcsatlakozási műtárgy vagy építmény és fásított gépkocsi parkoló helyezhető el.

(4) A technológiai építményeket az építménymagasság számításánál nem kell figyelembe venni. A technológiai építmények magassága, ha egyéb előírások, a településképi okok egyébként azt nem korlátozzák, nem esik övezeti korlátozás alá.

(5) A szabályozási terven meghatározott távolságig kijelölt, telken belüli védőzónán belül 60 %-os zöldterület fedettséget (fásítást) kell megvalósítani. E területsávon belül adminisztrációs, szociális és raktározás célját szolgáló épület elhelyezhető, fásított parkolóterület kialakítható, mely a zöldterületbe beszámítható.

50. § (1) Az övezet a gazdasági célú ipari építmények elhelyezésére szolgál. Azokéra, amelyek más beépítésre szánt területen nem helyezhetők el.

(2) Az övezetben a Gip-1* alövezet kivételével csak környezeti hatás szempontjából semleges (nem különlegesen veszélyes, pl. tűz-, robbanás-, fertőzőveszélyes) üzemek (pl: élelmiszer-, könnyűipar, gépipar, fémipar, építőipar, település-gazdálkodás, energiaszolgáltatás, stb.) helyezhetők el.

(3) A létesítmények elhelyezésének feltételeit, környezetre gyakorolt hatását, a szükséges védőterületeket és védőtávolságokat és az ezzel kapcsolatos intézkedéseket az illetékességgel rendelkező szakhatóságok szabják meg.

(4) Az ipari gazdasági területen az OTÉK 31. § (2) bekezdésében előírtak figyelembe vételével kivételesen elhelyezhető a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások.

(5) A teljes közművesítettség és a technológiához tartozó ellátó biztonsági rendszerek kialakítása kötelező (a szennyvízelvezető hálózat kiépítéséig zárt szennyvíztároló vagy saját szennyvíztisztító létesítése engedélyezhető, a megvalósuló hálózatra való rákötési kötelezettséggel).

51. § (1) Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét a következő táblázat szerint kell meghatározni:

(2) A telek minimális zöldterületi fedettsége 25 %.

(3) Az övezetben az építési helyet a szabadon álló beépítési módnak megfelelően kell kijelölni. Ennek meghatározása során legalább 10,0 mélységű előkertet, 10,0 méter hátsó kertet és 6,5 méter oldalkertet kell biztosítani.

(4) Az előkertben közmű-csatlakozási műtárgy vagy építmény és fásított gépkocsi parkoló helyezhető el.

(5) Az övezet szabályozási tervben körülhatárolt részén, - a 044/2 hrsz és a 043 hrsz alátörései földrészleteken - a természetvédelem érdekében álló korlátozás áll fenn, azzal, hogy a terület jelenlegi eredeti állapotában változtatás nélkül megtartandó, további használata a természetvédelmi szakhatóság előírása szerint történhet.

51/A. § (1) Az övezet a gazdasági célú ipari építmények elhelyezésére szolgál. Azokéra, amelyek más beépítésre szánt területen nem helyezhetők el.

(2) Az övezetben csak környezeti hatás szempontjából semleges (nem különlegesen veszélyes, pl. tűz-, robbanás-, fertőzőveszélyes) üzemek (pl: élelmiszer-, könnyűipar, gépipar, fémipar, építőipar, település-gazdálkodás, energia szolgáltatás stb.) helyezhetőek el.

(3) A létesítmények elhelyezésének feltételeit, környezetre gyakorolt hatását, a szükséges védőterületeket és védőtávolságokat és az ezzel kapcsolatos intézkedéseket az illetékességgel rendelkező szakhatóságok szabják meg.

(4) Az ipari gazdasági területen az OTÉK 31. § (2) bekezdésében előírtak figyelembe vételével kivételesen elhelyezhető a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások.

(5) A teljes közművesítettség és a technológiához tartozó ellátó biztonsági rendszerek kialakítása kötelező (a szennyvízelvezető hálózat kiépítéséig zárt szennyvíztároló vagy saját szennyvíztisztító létesítése engedélyezhető, a megvalósuló hálózatra való rákötési kötelezettséggel).

51/B. § (1) Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét a következők szerint kell meghatározni:

(2) A telek minimális zöldterületi fedettsége 25 %.

(3) Az övezetben az építési helyet a szabadon álló beépítési módnak megfelelően kell kijelölni. Ennek meghatározása során legalább 10,0 mélységű előkertet, 10,0 méter hátsó kertet és 6,5 méter oldalkertet kell biztosítani.

(4) Az előkertben közmű-csatlakozási műtárgy vagy építmény és fásított gépkocsi parkoló helyezhető el.

52. § (1) A település területén az OTÉK 6. § (3) és (24) bekezdései alapján azon létesítmények számára melyek különlegességük miatt helyhez kötöttek, jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre, vagy a környezetük megengedett hatásaitól is védelmet igényelnek, és a jelen szabályzatban eddig felsorolt beépítésre szánt területi, övezeti kategóriákba nem, vagy csak korlátozásokkal tartoznak, különleges besorolású területek lettek kijelölve, a következők szerint (beépítésre szánt különleges területek):

(2) Beépítésre nem szánt különleges területek:

53. § (1) Az övezetbe a meglévő, átalakuló és újonnan létesülő mezőgazdasági üzemek (majorok) tartoznak, ahol a mezőgazdasági termékek feldolgozása, tárolása, a mezőgazdasági gépek, és szállítóeszközök javítása folyik, nagyüzemi állattartás vagy mezőgazdasági illetve mezőgazdasági termeléshez szorosan kapcsolódó ipari tevékenység befogadására alkalmas.

(2) A város belterületi határától, meglévő és tervezett lakóterületektől 300 m- en belül állattartó telep nem létesíthető, - meglévő telep csak a szakhatóságok eseti előírása alapján a technológia korszerűsítésével tartható fenn, - környezetvédelmi okokból a keletkező ártalom csökkentése érdekében a technológiával összefüggésben egyszeri, kismértékű (max. 30 % -os) bővítése lehetséges.

(3) A belterület 300 méteres környezetében új major (mezőgazdasági üzemi terület) csak településrendezési tervmódosítás keretében létesíthető, amennyiben a környezeti feltételek biztosíthatók.

54. § (1) Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét a következő táblázat szerint kell meghatározni.

(2) A szakhatósági előírások alapján (amennyiben szükséges) védőterületet kell meghatározni. A védőterületet az építési telekhez kell csatolni, vagy az építtető köteles azt biztosítani. A védőterületen belül lakó-, (szolgálati lakás kivételével) szállás-és üdülőépület nem építhető, azok részére telek nem alakítható.

(3) A telepeknek részleges közművel, ezen belül legalább saját minősített fúrott kúttal kell rendelkezni.

(4) A telepeken, üzemeken belül keletkező szennyvíz, technológiai víz, trágya, trágyalé összegyűjtéséről, kezeléséről zárt rendszerű műtárgyakban a környezetvédelmi hatóság utasításának megfelelően telken belül kell gondoskodni.

(5) A telephelyeket körben minimálisan ½ oldalkert szélességben beültetési kötelezettség terheli.

55. § (1) Az építési övezetbe a közösségi gazdálkodás helyszínéül szánt területek tartoznak, ahol a mezőgazdasághoz kapcsolódó, közösség által szervezett intenzív (beépítésre szánt területen megvalósítható) gazdálkodás folytatható, ami az ehhez szükséges területhasználatra, építmények elhelyezésére szolgál. (Intenzív kertészet, védőtávolságot nem igénylő állattartás, stb.)

(2) Az építési övezetben elhelyezhető:

(3) A területen az OTÉK 31. § (2) bekezdésében előírtak figyelembevételével kivételesen elhelyezhető:

(4) Az övezetben nem helyezhető el: nagyüzemi (közegészségügyi védőtávolságot igénylő) állattartás építményei

(5) Az övezetben lévő telek tovább nem osztható.

(6) A szabályozási terven a szomszédos lakóingatlanoktól 50 méter távolságig kijelölt védőzónán belül 60 %-os zöldterület fedettséget (fásítást) kell megvalósítani. E területsávon belül adminisztrációs- szociális és raktározás célját szolgáló épület elhelyezhető, fásított parkolóterület kialakítható.

56. § (1) Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét a következő táblázat szerint kell meghatározni.

(2) A szakhatósági előírások alapján (amennyiben szükséges) védőterületet kell meghatározni. A védőterületet az építési telekhez kell csatolni, vagy az építtető köteles azt biztosítani. A védőterületen belül lakó-, (szolgálati lakás kivételével) szállás-és üdülőépület nem építhető, azok részére telek nem alakítható.

(3) Az építési telek előírt legkisebb zöldfelülete, a telekterület 40%-a.

57. § (1) Az építési övezetbe a mezőgazdasághoz kapcsolódó, környezetet nem zavaró hatású gazdasági tevékenység, a tulajdonos számára szolgáló különálló lakóépület és szociális célú létesítmény elhelyezésére kijelölt terület tartozik. beépítésre szánt különleges területet jelöl ki a szabályozási javaslat. Az övezetben elhelyezhetők lennének a mezőgazdasági üzemi tevékenység építményei (kivéve a védőtávolságot igénylő mértékű állattartás, trágyatárolás építményei), lakóépület, valamint szociális célú (idősek otthona) építmények.

(2) Az építési övezetben elhelyezhető:

(3) A területen az OTÉK 31. § (2) bekezdésében előírtak figyelembevételével kivételesen elhelyezhető:

(4) Az övezetben nem helyezhető el: nagyüzemi (közegészségügyi védőtávolságot igénylő) állattartás építményei

58. § (1) Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét a következő táblázat szerint kell meghatározni.

(2) Az építési telek előírt legkisebb zöldfelülete, a telekterület 40%-a.

59. § (1) Az építési övezet a megújuló energia hasznosítását szolgáló, kisteljesítményű erőmű/napelempark számára kijelölt területek tartoznak.

(2) Az építési övezetben elhelyezhető a napenergia hasznosítását szolgáló építmények, napelempark és kiszolgáló építményei.

60. § Az építési övezet építési telkeinek legnagyobb beépítettségét, a megengedett legnagyobb homlokzatmagasság mértékét, valamint a kialakítható telek legkisebb területét a következő táblázat szerint kell meghatározni.

61. § (1) Az övezet a jelentős területigényű, zöldterületbe-ágyazottan kialakítható sportterületek elhelyezésére szolgál. Az övezet elsősorban sportpálya, sportcsarnok, uszoda, a szükséges parkolók és ellátó létesítmények elhelyezésére szolgál.

(2) A beépítés módja szabadon álló.

(3) A legnagyobb beépíthetőség mértéke, a telekterület 15 %-a.

(4) A meglévő telek területe tovább nem osztható, az egységes tömb kialakulásának elősegítése érdekében telekösszevonás, telek kiegészítés engedélyezhető.

(5) A létesíthető legnagyobb építménymagasság 9,0 méter.

(6) A terepszint alatti építmények közül pinceszint, az építési helyen belül a beépítési százalékot meg nem haladó mértékben a talajvíz, belvíz figyelembe vételével építhető. Önállóan, épület nélkül nem építhető.

(7) Az övezetet teljes közművesítéssel kell ellátni.

(8) A számított parkolókat a területen kell elhelyezni.

62. § A külterületekkel határos sport-területeken (Sámsonkert, Martinka) a 61. §, valamint elsődlegesen térigényes szabadtéri sport, turisztika, lovassport, ezek kiegészítő építményei és ezekkel összefüggésben ellátó, szálláshely szolgáltató létesítmények szolgálati lakás helyezhetőek el legalább részleges közművesítéssel.

63. § (1) Az övezet az Idegenforgalomhoz, pihenéshez, kikapcsolódáshoz kapcsolódó létesítmények számára biztosít helyet.

(2) Az övezetben kereskedelmi, szolgáltató, szálláshely szolgáltató, vendéglátó, sportolási és pihenési célú építmények, a tulajdonos, vagy üzemeltető számára szolgáló lakás, a felsorolt funkciók kiszolgálását szolgáló egyéb építmények (pl. garázs, tárló) és az idegenforgalom kiszolgáló létesítményei helyezhetők el.

(3) A terepszint alatti építmények közül pinceszint, az építési helyen belül a beépítési százalékot meg nem haladó mértékben a talajvíz, belvíz figyelembe vételével építhető. Önállóan, épület nélkül nem építhető.

(4) Az övezetet legalább részleges közművesítéssel kell ellátni.

64. § Az épületeket szabadon állóan, a terület max. 30 %-os beépítettségével lehet elhelyezni legfeljebb 7,5 méteres építménymagassággal.

65. § (1) Az övezet az Idegenforgalomhoz, turizmushoz, kapcsolódó létesítmények számára biztosít helyet.

(2) Az övezetben kereskedelmi, szolgáltató, szálláshely szolgáltató, vendéglátó, sportolási és pihenési célú építmények, lakások, valamint a felsorolt funkciók kiszolgálását szolgáló egyéb építmények (pl. garázs, tárló) és az idegenforgalom kiszolgáló létesítményei helyezhetők el.

(3) A terepszint alatti építmények közül pinceszint, az építési helyen belül a beépítési százalékot meg nem haladó mértékben a talajvíz, belvíz figyelembe vételével építhető. Önállóan, épület nélkül nem építhető.

(4) Az övezetet teljes közművesítéssel kell ellátni. A közüzemi szennyvízhálózat megvalósulásáig közműpótló létesítése megengedett, a szennyvízhálózat megvalósulása utáni rákötési kötelezettséggel.

(5) Az épületeket szabadon állóan, a terület max. 40 %-os beépítettségével lehet elhelyezni legfeljebb 12,5 méteres építménymagassággal.

(6) Az övezetben alakítható telek legkisebb területe 1 500 m²

66. § A terület beépítését megelőzően az építtetőnek a kulturális örökségvédelmi szervvel egyeztetett módon el kell készíteni az örökségvédelmi hatástanulmány területre vonatkozó régészeti munkarészét.

67. § (1) Az övezet az Idegenforgalmi- rekreációs, turizmushoz, kapcsolódó létesítmények számára biztosít helyet.

(2) Az övezetben kereskedelmi, szolgáltató, szálláshely szolgáltató, vendéglátó, sportolási és pihenési célú, továbbá közösségi szórakoztató építmények, valamint a felsorolt funkciók kiszolgálását szolgáló egyéb építmények (pl. garázs, tárló) és az idegenforgalom kiszolgáló létesítményei helyezhetők el.

(3) A terepszint alatti építmények közül pinceszint, az építési helyen belül a beépítési százalékot meg nem haladó mértékben a talajvíz, belvíz figyelembe vételével építhető.

(4) Az övezetet teljes közművesítéssel kell ellátni. A közüzemi szennyvízhálózat megvalósulásáig közműpótló létesítése megengedett, a szennyvízhálózat megvalósulása utáni rákötési kötelezettséggel.

68. § (1) Az épületeket szabadon állóan, a terület max. 20 %-os beépítettségével lehet elhelyezni legfeljebb 9,5 méteres építménymagassággal, melybe nem számítandók be, a technológiai építmények (Pl. víztorony, kilátó).

(2) Az övezetben alakítható telek legkisebb területe 2 000 m²

(3) Az építési telek előírt legkisebb zöldfelülete, a telekterület 50%-a.

69. § (1) Az övezet a település déli szélén lévő vásártér sajátos használatának és építési lehetőségeinek szabályozása érdekében került meghatározásra.

(2) A terület vásárok (állatvásárok) rendezésére, az ehhez szükséges létesítmények, kereskedelmi, vendéglátó, szociális és adminisztrációs, valamint raktározási épületek elhelyezésére használható.

(3) Az épületeket szabadon állóan, a terület max. 15 %-os beépítettségével kell elhelyezni, legfeljebb 6,0 méteres építménymagassággal, min. 5,0m előkerttel. A területet oldalkert méretben körben fásítani kell.

(4) A meglévő telek területe tovább nem osztható.

70. § (1) A terepszint alatti építmények közül pinceszint, az építési helyen belül a beépítési százalékot meg nem haladó mértékben építhető. Önállóan, épület nélkül nem építhető.

(2) Az övezetet legalább részleges közművesítéssel kell ellátni.

(3) A szükséges parkolók teljes egészében a területen belül alakítandók ki.

71. § (1) A település nyugati szélén a 471. sz. főút mellett, Sámsonkert szomszédságában kijelölt terület sajátos használatának és építési lehetőségeinek szabályozása érdekében került meghatározásra.

(2) Az övezet úgynevezett „ökoházak” és megújuló energiaforrások hasznosításának építményei valamint az ehhez kapcsolódó kiszolgáló építmények elhelyezésére szolgál, zöld- parkosított környezetben.

(3) Az övezetben elhelyezhető:

72. § (1) Az épületeket szabadon állóan, a terület max. 10 %-os beépítettségével lehet elhelyezni, legfeljebb 9,0 méteres építménymagassággal.

(2) Az övezetben alakítható telek legkisebb területe 1 ha.

(3) Az övezetet legalább részleges közművesítéssel kell ellátni.

(4) Az épületek az építési helyen belül bárhol elhelyezhetőek.

73. § (1) Az övezetbe a temetők területe tartozik.

(2) A temetők területén, kegyeleti építmények (ravatalozó, családi sírkamrák, sírboltok) és a temető üzemeltetés létesítményei helyezhetők el.

74. § (1) Az építés feltételei:

(2) A temető 50 m-es környezetében kegyeletsértő építmény, reklám, reklámhordozó nem helyezhető el.

75. § Az övezetbe a kegyeleti területek tartoznak.

76. § A kegyeleti parkok területén, kegyeleti építmények helyezhetők el, de új temetések nem engedélyezhetők.

77. § (1) Az övezetbe a „Simara Ring” lakónegyed keleti oldalához csatlakozóan kialakítani tervezett pihenő, rekreációs terület központi része tartozik. Az a közparkok által közrefogott terület, amely sportolási, pihenési célú területek, zöldterületbe ágyazottan elhelyezett vendéglátó épület (kilátó) és villasort alkotó lakóházak elhelyezésére szolgál.

(2) Az övezet alövezetekre bontott, a következők szerint:

(3) Az övezetben a szabályozási terven kijelölt tömbök (alövezetek) kialakításához szükséges telekalakítások a szabályozási terven jelöltek szerint történhetnek. Az így kialakuló telkek a Krek-1 alövezet kivételével, ahol a telekalakítás szabályait az alövezet részletes előírásai tartalmazzák, tovább nem oszthatók.

(4) Az egy telken (alövezetben) megvalósuló épületeket egységes építészeti megjelenéssel, együtemben kell megtervezni, és engedélyeztetni. Megvalósításuk történhet több ütemre bontva is.

(5) Az övezetben a teljes közművesítettség kötelező. (A szennyvíz- és ivóvíz hálózat kiépítéséig közműpótló létesíthető, a megvalósuló közüzemi hálózatra való rákötési kötelezettséggel.)

78. § Az alövezetek részletes területhasználati és építési szabályai.

79. § (1) Krek-1: lakás (villaszerű beépítés), szálláshely szolgáltatás területe

(2) Az övezetben elhelyezhető:

(3) Az építési telek beépítésének előírásai:

(4) A telekalakítás övezeti szabályai:

(5) A lakásokat magában foglaló épületeket „villaszerű” elhelyezéssel, megjelenéssel kell kialakítani. (villaszerű: szabadon állóan elhelyezett, a megközelítést szolgáló út felé szervezett fő homlokzat, de az épület minden homlokzata igényesen kialakított, jelen rendelet 1. mellékletében megfogalmazott melléképületek nem létesülnek).

(6) Az épületeket az övezeti előírásoknak megfelelően kijelölt építési helyen belül, szabályozási terven feltüntetett kötelező építési vonal figyelembe vételével kell elhelyezni. A lakónegyed kiszolgáló útja felöl 5,0 előkertet kell elhagyni, mely egyúttal a kötelező utca felőli építési vonalat is jelenti. A belső zöldterület felöli megközelítést szolgáló közlekedési terület felöl előkert nélküli beépítést kell megvalósítani, mely ebben az irányban a kötelező közlekedési terület felöli építési vonalat is jelenti. Hátsó kert a kötelező utca (közlekedési terület) felöl meghatározott kötelező építési vonaltól mért 25,0 méter (beépíthető telekmélység) mögötti telekrész.

80. § (1) Krek-2: sport-, szabadidős terület és kiszolgáló létesítményei

(2) Az övezetben elhelyezhető:

(3) Az építési telek beépítésének előírásai:

81. § (1) Krek-3: vendéglátás, (kilátó) kereskedelem, szolgáltatás, szálláshely szolgáltatás parkosított környezetben

(2) A övezetben elhelyezhető:

(3) Az építési telek beépítésének előírásai:

82. § Krek-4: közlekedési célú terület

83. § (1) A települési kommunális létesítmények elhelyezésére, (folyékony hulladék elhelyezésére, kezelésére, szennyvízátemelő műtárgyak elhelyezésére) szolgáló területek. A konkrét felhasználási célt a településszerkezeti terv elhatározásaival összhangban kell megvalósítani.

(2) A létesítmény körül a tevékenység és az alkalmazott technológia függvényében a szabályozási terven feltüntetett, ill. előírt védőtávolságot kell biztosítani.

84. § (1) A terület működése, korszerűsítése, bővítése csak környezeti hatásvizsgálat elvégzése esetén megfelelő védőzöld felület kialakításával lehetséges, a szabályozási terv előírásaival összhangban

(2) A felhagyott területeket rekultiválni kell.

(3) Hulladékudvar a település gazdasági övezeteiben alakítható ki.

85. § A szabályozási tervben anyaglelőhelyként felhasználható területeket a szabályozási terv tünteti fel. A területek jelzett célú felhasználása csak a szükséges hatósági engedélyek beszerzése, a kultúrált és biztonságos működéshez szükséges feltételek megteremtése (a terület bekerítése, a megközelítéséhez szolgáló megfelelő minőségű út kiépítése) esetén lehetséges.

86. § A működés megkezdésének feltétele, hogy a terület „kimerülését” követő hasznosítás, rekultiválás módja előzetesen meghatározásra kerüljön, a végrehajtás költségeit a tulajdonos, mint utólagos kötelezettséget magára vállalja.

87. § Az övezetbe a külterület északi szélén lévő katonai bázis területe tartozik.

88. § Az övezetben az ágazati előírásokon kívül, az általános építésügyi előírásokat kell alkalmazni, illetve az illeszkedés szabályait kell betartani. Az övezetben telekalakítás nem engedélyezhető, a terület tovább nem osztható.

89. § (1) Az OTÉK. 30/B. §-a alapján a szabályozási terv az alábbi övezeteket jelöli ki:

(2) Az övezetekben épületek legfeljebb 2 %-os beépítettséggel helyezhetők el.

90. § (1) Az övezetekben elhelyezhető építmények köre és a betartandó építési paraméterek:

(2) A K-rek (rekreációs célú) övezetben elhelyezhető:

(3) A K-sport (nagykiterjedésű sportolási célú) övezetben:

(4) A megengedett legnagyobb építménymagasság:

(5) Az épületeket szabadon állóan kell elhelyezni.

(6) Kereskedelmi, vendéglátó ill. fedett sport építmények elhelyezése esetén legalább részleges közművesítettséget kell biztosítani.

91. § Az övezet az országos és helyi közutak, a kerékpárutak, a gépjármű várakozó helyek (parkolók) – a közterületnek nem minősülő telken megvalósulók kivételével -, a járdák és gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, a közforgalmú vasutak, továbbá a közművek és a hírközlés építményeinek elhelyezésére szolgál. A tervben a következő közlekedési területek lettek kijelölve:

92. § (1) A közutak elhelyezése céljából a településszerkezeti terven ábrázoltaknak megfelelően útkategóriáktól függően, legalább a következő szélességű építési területet kell biztosítani:

(2) Országos főút, 40 m

(3) Országos főút, „x” m a 471. sz. főközlekedési út belterületi szakaszának szélessége (meglévő út) az Sz-2 jelű szabályozási tervlapokon jelöltek szerint.

(4) Országos mellékút, 30 m

(5) Külterületi fő dűlőutak esetén 16 m.

(6) Kiszolgáló utak esetén 12 m, egyedi méretezéssel 10 m .

(7) Kerékpárút esetén 3 m.

(8) A közlekedési területen elhelyezhető a közlekedést kiszolgáló:

(9) A vasúti területeket az Sz-2 jelű szabályozási terv tünteti fel.

(10) Megmaradó szintbeni vasút- közút kereszteződés

(11) Tervezett külön szintű vasút- közút kereszteződés: a 471 sz. út tervezett elkerülő szakaszának vasúti kereszteződései.

93. § (1) KÖu* jelű gyalogos övezet a Béke utca teljes hosszában, a Sámsonkert déli oldala mellett tervezett új lakónegyed szabályozási terven jelölt gyalogos övezete.

(2) Az övezetben legfeljebb a terület 3%-os beépítettségével, a szabályozási terven e célra kijelölt építési helyen belül elhelyezhető kereskedelmi szolgáltató, vendéglátó épület.

(3) Az övezet közterületei geodéziai felmérés alapján a meglévő épületek bejáratait, meglévő növényzetet, köztárgyakat is tartalmazó alaptérképen készülő a megértéshez és kivitelezéshez szükséges min M=1:250 léptékű, - egy nagyobb, összefüggő területre készített - megfelelő részletezettségű, a burkolatokat, tereptárgyakat, köztárgyakat, közmű tartozékokat, felépítményeket, lámpaoszlopokat, stb. és a telepítendő növényzetet is tartalmazó egységes terv alapján alakíthatók ki.

94. § (1) A település területén az OTÉK 6. § (3) bekezdése és 27. §-a alapján a belterületen: „Z” Közpark, mint beépítésre nem szánt övezet került bevezetésre, melyek területét a szabályozási terv tünteti fel.

(2) Az övezetbe a közparkok, díszparkok, pihenő- és játszóparkok tartoznak.

(3) Területüknek közútról, köztérről közvetlenül megközelíthetőnek kell lennie.

(4) Gyermekkocsival, kerekesszékkel is megközelíthetőnek és használhatónak kell lennie.

(5) Az övezetben elhelyezhető:

(6) Épületek a telekterület max. 2%-os beépítettségével helyezhetőek el.

95. § Az övezet park területei geodéziai felmérés alapján a meglévő útcsatlakozások a meglévő megtartandó növényzetet is tartalmazó alaptérképen készülő a megértéshez és kivitelezéshez szükséges min M=1:250 léptékű, összefüggő területre készített, megfelelő részletezettségű, a burkolatokat, tereptárgyakat, köztárgyakat, közmű tartozékokat, sétányokat, stb. és a talaj adottságokhoz igazodó telepítendő növényzetet is tartalmazó egységes terv alapján alakíthatóak ki.

96. § (1) Az övezetbe a Kastélykert utcai lakóparkban kialakításra kerülő olyan közkertek tartoznak, melyek méretüket és növényállományukat tekintve megfelelnek az erdőterület ismérveinek.

(2) Területüknek közútról, köztérről közvetlenül megközelíthetőnek kell lennie.

(3) Gyermekkocsival, kerekesszékkel is megközelíthetőnek és használhatónak kell lennie.

(4) Az övezetben elhelyezhető:

(5) Épületek a telekterület max. 2%-os beépítettségével helyezhetők el.

97. § A közkertet, növényállományát tekintve, parkerdő jelleggel - átlagosan legalább 50 m2- ként 1 nagy lombkoronájú fa, alatta gyep vagy cserje- szükséges kialakítani-, fenntartani.

98. § A település igazgatási területén az OTÉK 6. § (3) bekezdése és 28. §-a alapján az erdőterületek övezetekre való bontása a településszerkezeti terv terület felhasználásra vonatkozó meghatározásai alapján:

99. § Fásításra a területen honos fafajták alkalmasak.

100. § Telepítésük szükség szerint a környezetre ártalmas bűzös üzemek, hulladéklerakó helyek védőtávolságának csökkentése, a lakóterületek védelme érdekében történik, megvalósításuk a tevékenységet folytató ártalom keltő tulajdonos, ennek hiányában az önkormányzat kötelezettsége.

101. § Területükön épület nem helyezhető el.

102. § Erdő a település igazgatási területén a természetvédelmi szakhatósággal egyeztetett honos fafajtákkal a természetvédelmi és a NATURA 2000 hálózat hatálya alá eső területek kivételével bárhol létesíthető, 1 ha-nagyobb erdő telepítése esetén meg kell kérni az örökségvédelmi hatóság előzetes véleményét is. A 10 ha .-t meghaladó erdő területén rendeltetésének megfelelő építmények helyezhetők el, maximum 0,5 %-os beépítettséggel.

103. § (1) A 0,5 %-os beépítettséget telekalakítás, telekmegosztás során is biztosítani kell.

(2) A megengedett maximális építménymagasság 3,5 m . Az épületeket szabadon állóan kell elhelyezni.

104. § Az 5 000 m²(5 ha) területnagyságot meghaladó erdő területén az erdő -egészségügyi-szociális, turisztikai- rendeltetésének megfelelő építmények az erdőterület legfeljebb 5%-os beépítésével helyezhetőek el.

105. § A megengedett legnagyobb építménymagasság 6,0 méter, kivéve az erdei kilátó, vadász les építményét, melynek magassága nem esik korlátozás alá, kivéve, ha ezt más magasabb rendű jogszabály eltérő mértékben korlátozza.

106. § (1) A település külterületének, mezőgazdasági termelést (növénytermelést, állattenyésztést továbbá termékfeldolgozást és tárolást) szolgáló része, ahol egyidejűleg a védett területekre vonatkozó külön előírásokat is be kell tartani.

(2) A mezőgazdasági területeken az OTÉK 6. § (3) bekezdése alapján és a 29. § előírásainak megfelelően a következő övezetek kerültek kijelölésre:

107. § (1) A területen elhelyezhető építményeket az OTÉK 29. §-ának, ill. jelen rendeletnek megfelelően kell elhelyezni és kialakítani.

(2) Nyomvonalas létesítmények építése, és a föld-felszínt 30 cm -nél mélyebben érintő földmunkák esetén az örökségvédelmi feladatkörben eljáró szakhatóságot előzetesen értesíteni kell.

108. § (1) Az övezetbe a mezőgazdasági területek azon- viszonylag egybefüggő részei tartoznak, ahol a szántó művelésű területek meghatározó arányban találhatók, ezért főként a szántóföldi művelés jelenti a fő gazdálkodási tevékenységet. A telekalakítás és építés feltételei a meghatározó tevékenységhez igazodva kerültek meghatározásra.

(2) Az övezetben a növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei, a mezőgazdasági termékek értékesítését, helyben fogyasztását szolgáló építmények, valamint ha azt a hatósági előírások az ott folytatott tevékenység védőtávolsága miatt egyébként nem tiltják meg, a tulajdonos, vagy az ott dolgozók részére lakóépület helyezhető el, ahol az elhelyezésre kerülő lakóépület számára szolgáló terület nem haladhatja meg, az egyébként beépíthető terület felét.

(3) Épületeket jelen előírás és a rendelet 107. § (1) bekezdése figyelembevételével lehet elhelyezni önállóan megközelíthető területen, szabadon álló beépítési móddal, a 10 000 m2 területnagyságot el nem érő telken 3,5 m , - a 10 000 m2 ( 1 Ha ) nagyságot meghaladó telken maximum 7,5 m építménymagassággal, a telekterület maximum 3 %-os beépítésével lehet. Meglévő tanya függetlenül a hozzá tartozó telek nagyságától felújítható, korszerűsíthető, a (2) bekezdésnek megfelelően rendeltetése megváltoztatható, beépített alapterülete 5%-al növelhető.

(4) A technológiai jellegű épületek. (silók, felvonók, antennák, adótornyok, szélmotorok) vonatkozásában magassági helyi korlátozás nincs.

(5) A nagyüzemi állattenyésztés, továbbá a mezőgazdasági termékek nagyüzemi termékfeldolgozásának és tárolásának építményei az OTÉK 29. §-a szerinti birtokközpont területén helyezhetők el, az OTÉK 29. §-ának előírásai alapján. A birtokközpont telkét legalább ½ oldalkert méretű beültetési kötelezettség terheli.

(6) Az önkormányzat a telektulajdonosoknak elrendelheti a határos dűlők legalább egyoldali fásítását honos fafajtákkal, úgy, hogy az lehetőleg a dűlőre magára nézve legyen árnyékvető.

109. § Gazdasági erdő a tulajdonos szándéka szerint a 102. § (1) bekezdése szerint létesíthető.

110. § Msz-1* övezet a 471-es elkerülő út és a meglévő település közti területsáv, ahol megmarad a jelenlegi földhivatali bejegyzésnek megfelelő művelési ág és területhasználat, amennyiben a tulajdonos a szántó művelési ágat meg kívánja változtatni az övezetben csak gazdasági erdő telepíthető.

111. § (1) Az övezetbe a mezőgazdasági területek azon-viszonylag egybefüggő részei tartoznak, ahol a gyep, legelő művelésű területek meghatározó arányban találhatók, ezért főként a legeltetés, állattartás jelenti a fő gazdálkodási tevékenységet. A telekalakítás és építés feltételei a meghatározó tevékenységhez igazodva kerültek meghatározásra.

(2) Az övezetben a növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei, a mezőgazdasági termékek értékesítését, helyben fogyasztását szolgáló építmények, valamint ha azt a hatósági előírások az ott folytatott tevékenység védőtávolsága miatt egyébként nem tiltják meg, a tulajdonos, vagy az ott dolgozók részére lakóépület helyezhető el, ahol az elhelyezésre kerülő lakóépület számára szolgáló terület nem haladhatja meg, az egyébként beépíthető terület felét.

112. § (1) A Natura 2000 különleges természetmegőrző területként nyilvántartott, ex-lege területnek minősülő, vagy az országos ökológiai hálózat magterület övezetébe tartozó földterületen épületeket a legalább 3 ha nagyságot elérő területen lehet elhelyezni.

(2) Szabadon álló beépítési móddal, maximum 4,5 m építménymagasságú épületekkel, a telekterület maximum 3 %-os beépítésével. Az épületek, tömbösített formában helyezendők el. A mező és erdőgazdasági építmények 7.5 métert meg nem haladó építménymagassággal helyezhetők el.

(3) A Natura 2000 különleges természetmegőrző területként nem nyilvántartott, ex-lege területnek nem minősülő, vagy az országos ökológiai hálózat magterület övezetébe nem tartozó földterületen épületeket a legalább 1,5 ha nagyságot elérő területen lehet elhelyezni, önállóan megközelíthető területen, szabadon álló beépítési móddal, maximum 7,5 m építménymagassággal, a telekterület maximum 3 %-os beépítésével. Az OTrT (Országos területrendezési terv) Tájképvédelmi övezetébe tartozó területen lakóépület csak legfeljebb 4,5 méter építménymagassággal létesíthető.

(4) Meglévő tanya függetlenül a hozzá tartozó telek nagyságától felújítható, korszerűsíthető, a (2) bekezdésnek megfelelően rendeltetése megváltoztatható, beépített alapterülete 5%-al növelhető.

113. § (1) Az övezetben a telkek max. 3 %-os beépítettségével a kiszolgáló út tengelyétől 12,0 m távolságra helyezhető el 1 db magas tetős, a helyi építési hagyományoknak megfelelő megjelenésű és anyaghasználatú gazdasági épület. Az építmények padlóvonal max. 0,30 m lehet. Az épületet oldalhatáron állóan, a kialakult építési oldalt jelentő telekhatártól „csurgó” távolságra, azaz 1,0 méterre kell elhelyezni. Az épületek alatt pinceszint nem létesíthető.

(2) Az övezetben állattartó épületek nem helyezhetők el.

114. § (1) Növénytermesztés célját szolgáló fóliasátor vagy üvegház (a telekhatártól előírt 1,5 m távolság betartásával) bármely földrészleten elhelyezhető. Az üvegház gerincmagassága maximum 5,0 m lehet.

(2) Kerítés 1,80 m magassággal, legalább 80 % átláthatósággal létesíthető.

115. § (1) A V-1 jelű övezetbe tartoznak, az általános vízgazdálkodási területek: az egyéb nyílt csatornák medre és partja. Területükön-ha külön jogszabály másként nem rendelkezik a vízgazdálkodással és a vízkár-elhárítással, kapcsolatos építményeken kívül egyéb építmények nem helyezhetők el.

(2) A V-2 jelű övezetbe tartoznak, a fő vízgazdálkodási területek: a fontosabb közcélú nyílt csatornák medre és partja, a vízbeszerzési területek (védett vízbázis) és védőterületeik (hidrogeológiai védőidom) Területükön-ha külön jogszabály másként nem rendelkezik a közforgalmú vízi közlekedési építményeken túlmenően a vízkár-elhárítási, vízi sport és a sporthorgászás célját szolgáló közösségi építmények helyezhetők el.

(3) A V-3 jelű övezetbe tartoznak a település állóvizei. Területükön-ha külön jogszabály másként nem rendelkezik a közforgalmú vízi közlekedési építményeken túlmenően a vízkár-elhárítási, vízi sport és a sporthorgászás célját szolgáló közösségi építmények helyezhetők el.

116. § Vízgazdálkodási területek meder szélétől számított 5-5 m távolságon belül építmény nem helyezhető el, biztosítani kell a vízvédelem és karbantartás járművei részére a megközelítés lehetőségét.

117. § Épített örökség védelme:

118. § Természetvédelem

119. § Környezetvédelem

119/A. §⁵ Tájvédelem: A Szabályozási tervlapon jelölt tájképvédelmi terület jelkulccsal lehatárolt térségi övezetének területein csak a tájképi egység megőrzését nem veszélyeztető, a településkép védelmi rendelet tájba illesztési követelményeit is érvényesítő építészeti-műszaki megoldások alkalmazhatóak

120. § (1) A kisajátítás és a helyi közút céljára történő lejegyzés jogintézménye alkalmazható a terv szerinti közlekedési és közműterületek megvalósítása érdekében. Ezeket, mint a településfejlődés műszaki-fizikai eszköze, közérdeknek kell tekinteni, - kivéve, ha a közterület lakóút, vagy kiszolgáló út, és létesítése magánkezdeményezésre újonnan építésbe vont területek feltárására a lakosok szűkebb körének, vagy jogi személyek érdekében áll, ill. a közterület alakítás eredménye náluk jelentkezik. Utóbbi esetben az önkormányzat megállapodással az érintettek költségére a közterületeket kialakíthatja.

(2) Az önkormányzat abban az esetben, ha a településfejlesztés célját veszélyeztetve látja, ill. a fejlesztés részletesebb kimunkálására van szükség rendeletével változtatási tilalmat rendelhet el.

(3) Az önkormányzat az önkormányzati alapellátáshoz szükséges ingatlanokra elővásárlási jogot állapíthat meg.

(4) Az önkormányzat a településfejlesztés érdekében rendeletével a lakosság által fizetendő útépítési és közművesítési hozzájárulást állapíthat meg.

(5) Az önkormányzat

121. § Az önkormányzat a tervben jelölt meglévő védett épületek megőrzése érdekében helyrehozatali kötelezettséget írhat elő, az épületek helyreállításának támogatására költségvetésében pénzügyi keretet különíthet el, a védelem helyi szabályairól rendeletet alkothat.

122. § Jelen rendelet előírásait a folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.

123. § Jelen rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Hajdúsámson Város Önkormányzati Képviselő-testületének Hajdúsámson Város Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről szóló 24/2004. (VI. 03.) önkormányzati rendelete.

124. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.