Esztergom Város Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2017 (IX.29..)
a településkép védelméről
Hatályos: 2023. 12. 15- 2024. 01. 31Esztergom Város Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2017 (IX.29..)
a településkép védelméről
Esztergom Város Önkormányzat Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 43/A. § (6) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Kormánymegbízotti Kabinet Állami Főépítész; Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság; Kulturális örökség védelméért felelős miniszter; Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala, valamint a Partnerségi Egyeztetési Szabályzat szerinti partnerek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK
1. A rendelet célja, hatálya és értelmező rendelkezések
1. § (1) Esztergom város településkép védelméről szóló rendelete (továbbiakban: Rendelet) célja Esztergom város sajátos településképének társadalmi bevonás és konszenzus által történő védelme és alakítása:
a) a helyi építészeti örökség védelmének (a továbbiakban: helyi védelem) meghatározásával, a védetté nyilvánítás, illetve a védelem megszüntetés szabályozásával;
b) a településképi szempontból meghatározó területek meghatározásával;
c) a településképi követelmények szabályozásával;
d) a településkép-védelmi szakmai konzultációval;
e) a településképi követelmények megvalósítását biztosító sajátos jogintézmények (településképi véleményezési eljárás, településképi bejelentési eljárás, településképi követelmények: területi és egyedi építészeti követelmények) rögzítésével;
f) a településkép-érvényesítési eszközök szabályozásával,
g) településképi önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer alkalmazásával.
(2) A helyi védelem célja Esztergom város településképe és történelme szempontjából meghatározó építészeti örökség kiemelkedő értékű elemeinek védelme, jellegzetes karakterének megőrzése.
(3) A helyi védelem alatt álló építészeti örökség a nemzeti közös kulturális kincs része, ezért fenntartása, védelmével összhangban lévő használata és bemutatása közérdek.
(4) E Rendelet területi hatálya Esztergom város teljes közigazgatási területe.
(5) E Rendelet elválaszthatatlan részét képezik az alábbi mellékletek:
2. Illeszkedésre vonatkozó rendelkezések
2. § (1) Az illeszkedés szabályait kell alkalmazni minden e Rendelettel nem szabályozott esetben.
(2) Illeszkedőnek tekinthető az épület, amennyiben a vonatkozó jogszabályok figyelembe vételével az alábbi kritériumoknak együttesen eleget tesz:
a) környezetéhez igazodik;
b) a településrész építészeti karakterét megőrzi;
c) a meglévő formakultúrát megtartja;
d) léptékhelyes épülettömeget eredményez; továbbá
e) a környezetét figyelembe vevő építési anyagot és színezést alkalmaz.
A HELYI VÉDELEM
3. A helyi védelem feladata, általános szabályai, önkormányzati kötelezettségek
3. § (1)1
„(2) Helyi védelem alá helyezés, illetve megszűntetés általános szabályai:
a) helyi védelem alá helyezést, illetve a védelem megszűntetését a helyi partnerségi egyeztetés szabályairól szóló önkormányzati rendeletben nevesített partner, az Önkormányzat, valamint államigazgatási szerv kezdeményezhet;
b) a kezdeményezés minimális tartalma az alábbi:
ba) az érintett elem beazonosításra alkalmas adatai (hrsz., cím, térképi feltűntetés),
bb) a javasolt helyi védelem jellege (területi, egyedi),
bc) értékvizsgálat és a kezdeményezés rövid indoklása,
bd) a kezdeményező adatai,
be) a védendő elem ismert további adatai (tulajdonosa, története, korábbi állapota stb.),
bf) bontási szándék esetén a bontás szükségességét alátámasztó megfelelő indokolás;
c) a kezdeményezés beadásának módja: a polgármesternek, vagy a települési főépítésznek címezve e-mailben, vagy postai úton.
(3) Helyi védelem alá helyezés, vagy megszűntetés szabályai:
1. Helyi védelem alá helyezésről, vagy helyi védelem megszűntetéséről az Önkormányzat e Rendelet módosítása, vagy felülvizsgálata keretében dönt, míg a védelem alá helyezésre, vagy annak megszüntetésére vonatkozó javaslat elutasításáról az eljárás megindítása keretében normatív határozattal dönt.
2. Helyi védelem megszűntetésére kizárólag az alábbi előírások együttes betartása mellett kerülhet sor:
a) a megszűntetésre műszaki indokok alapján, vagy életveszély-elhárítása miatt, vagy a védett elem országos védelmi kategóriába történő beemelése miatt, vagy ha a helyi védett érték a védelem alapját képező értékeit helyreállíthatatlanul elveszítette, vagy megsemmisülés esetén kerülhet sor;
b) a helyi védett elem teljes körű műszaki felmérése (alaprajzok, metszetek, homlokzatok, minden irányú fényképes dokumentálás – ha releváns – történeti kutatás) megtörtént;
c) a megszűntetés hatására a települési arculat nem változik kedvezőtlen irányba.
3. Ha a helyi védett érték magasabb szintű védettséget kap, akkor a helyi védelmet meg kell szüntetni.
4. A helyi védelem nyilvántartása – a cím, a helyrajzi szám és a védelem tárgya megjelölésével, a védelem jellege szerinti megkülönböztetéssel – a településképi rendelet 1. mellékletében szerepel. A nyilvántartás vezetéséről a polgármester gondoskodik.
5. Helyi védelem alá helyezésről, vagy helyi védelem megszűntetéséről kizárólag az Önkormányzat Képviselő-testülete hozhat – e Rendelet módosítása, vagy felülvizsgálata keretében – döntést.
6. műszaki indokok alapján, vagy”.
(4)2
(5) A helyi védetté nyilvánítás szakmai előkészítése a települési főépítész feladata.
(6) A védelem alá helyezésre vonatkozó javaslat elfogadása esetén a települési főépítész elkészítteti a helyi értékkataszterben rendszeresített, az érték kategóriájának megfelelő értékvédelmi adatlapot.”
3/A. A helyi védelem alá helyezett értékek nyilvántartása
3/A. § (1) A helyi védelem alá helyezett értékekről az Önkormányzat nyilvántartást vezet, az értékkataszter folyamatos karbantartásával. A nyilvántartás nyilvános, abba bárki betekinthet.
(2) Az értékkatasztert alkotó értékvédelmi adatlap tartalmazza:
a) a védett érték megnevezését,
b) a védett érték nyilvántartási számát,
c) a védelem típusát,
d) a védelem területhatárát (cím, helyrajzi szám, helyszínrajz),
e) a védett érték rendeltetését és használati módját,
f) a védelem rövid indokolását,
g) a védetté nyilvánítás idejében készült fényképet,
h) a helyi védelem megszűnése esetén a korábban védett érték megnevezésének a hozzátartozó adatokkal és a törlésről szóló döntés pontos megjelölésével együtt továbbra is a nyilvántartásban kell maradnia.”
4. A helyi egyedi védelem meghatározása
4. § (1) Esztergom város egyedi védelem alatt álló helyi építészeti örökségét az 1. melléklet tartalmazza.
(2)3
(4) Az É jelű védettségi kategória hatálya kiterjed az építmény, építményegyüttes egészére, melynek minden értéket képviselő eredeti homlokzati alkotórésze védett, ideértve a hozzá tartozó kiegészítő, külső és belső díszelemeket, berendezési tárgyakat, melléképítményt és kerítést.
(5) Az ÉR jelű védettségi kategória hatálya az építmény egyes építészeti szempontból értékes részletére terjed ki, mely kategóriába sorolt részleges védelem alatt álló építmény valamely része, részlete vagy jellemző karaktereleme védett.”
5. A helyi egyedi védelemhez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek
5. § A helyi egyedi védelem alatt álló helyi építészeti örökség mindenkori tulajdonosát az alábbi kötelezettség terheli:
a) a védett elem/elemrészlet használata nem veszélyeztetheti az örökség fennmaradását;
b) a védett elem/elemrészlet jókarban-tartásáról, állapotának megőrzéséről és a védelemre okot adó részletek eredeti állapotának megőrzéséről gondoskodni kell;
c) a védett elemen végzett építési tevékenység során a védett elem értékóvó átalakítására, karakterének megőrzésére, anyag- és színhasználatában a védett állapot megtartására és a védelemre okot adó részletek eredeti állapotának a visszaállítására, illetve harmonikus továbbfejlesztésére kell törekedni;
d) a védett elem bontására kizárólag a védettség megszüntetését követően kerülhet sor. A helyére épülő új épületnek/épületrésznek a tömegével és a beépítési módjával követnie kell az eredeti épület tömegének, utcai megjelenésének jellemzőit, részleteiben az értékvédelmi adatlapon megjelölt értékes elemeket tartalmaznia kell;
e) a védett elem részleges bontására csak műszaki indokoltság esetén, a visszaépítés kötelezettségével kerülhet sor;
f) az ÉR jelű kategóriába sorolt, részleges védelem alatt álló építményen és annak környezetében építési tevékenységet végezni úgy lehet, hogy a védelem alatt álló elem ne sérüljön meg és az ahhoz való kapcsolódás harmonikus legyen;
g) a védelem nem akadályozza a védett érték felújítását, korszerűsítését, bővítését, átalakítását és a funkciójának a megváltoztatását;
h) a helyi egyedi védelem alatt álló elemet, annak fennmaradását, érvényesülését és hitelességét nem veszélyeztetheti, településképi vagy műszaki szempontból károsan nem befolyásolhatja
ha) a védett építészeti örökségen vagy annak közvetlen környezetében végzett építési tevékenység és területhasználat,
hb) a védett elem korszerűsítése, átalakítása, funkcióváltása, bővítése vagy részleges bontása, hc) a védett elemhez történő hozzáépítés, ráépítés vagy annak telkén új építmény, építményrész építése.
A TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK
6. A településképi szempontból meghatározó területek megállapítása
6. § (1) Esztergom város településképi szempontból meghatározó területét a 2. melléklet tartalmazza.
(2) Településképi szempontból meghatározó területnek tekintjük az alábbiakban felsorolt három településrész együttes halmazát:
A TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK
7. Építmények anyaghasználatára vonatkozó általános építészeti követelmények
7. § A település teljes területén új épület megépítése, az adott szerkezet átalakítása, bővítése, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése és karbantartása (a továbbiakban: építés) során, az alábbi általános építészeti követelmények vannak érvényben:
a) a homlokzatképzésnél nem alkalmazhatók az alábbiak:
aa) erős, élénk, kontrasztos – kivéve a fehér és ettől elütő – színű anyagok használata;
ab) ipari terület, kereskedelmi, szolgáltató terület kivételével, a település történelmi anyaghasználatától idegen (pl. fém, műanyag) anyag;
ac) túlzottan tagolt, elaprózott homlokzatképző elemek.
b) a tetőszerkezet héjalásánál nem alkalmazhatók az alábbi anyagok:
ba) pala (kivéve a természetes és a műpala);
bb) rozsdásodó bádog,
bc) műanyag,
bd) cserepes lemez,
be) bitumenes zsindely, valamint
bf) ipari terület, kereskedelmi, szolgáltató terület kivételével ipari fémlemez (kivéve a korcolt fémlemez fedést).
c) a nyílászáróknál nem alkalmazhatók az alábbiak:
ca) domború üvegezés;
cb) egymással nem harmonizáló anyagok, valamint
cc) igénytelen, tobzódó formai kialakítású elemek.
d) a világításnál nem alkalmazhatók az alábbiak:
da) hideg fehér, 500 nanométernél rövidebb hullámhosszúságú fényű, 3000K feletti színhőmérsékletű kültéri világítás;
db) gyalogosok, járművezetők szemébe, az épületek ablakai felé, vagy éppen az égbolt irányába irányított fény;
dc) felfelé irányuló, talajszintbe épített fényvetőket;
dd) egyenetlen, magas intenzitású világítás;
de) az utakon a 0,3 cd/m2 fénysűrűség, azaz kb. 4 lux megvilágítás feletti világítás; df) a tényleges használat idejéhez nem igazodó kültéri világítás, így az éjfél utáni fényerőcsökkentés hiánya, valamint a nem közcélú világítás bekapcsolva tartása
8.4
8. § (1) A településképi szempontból meghatározó területek művi elemekkel érintett részére vonatkozó, építés során érvényesítendő, területi építészeti követelmények az alábbiak:
a) a beépítés telepítési módjának tekintetében:
aa) ikres beépítési módnál a már kialakult épület-ikerpárokkal összhangban álló épület- elhelyezést kell alkalmazni,
ab) oldalhatáron álló beépítési módnál:
ac) utcaszakaszonként egységes oldalkerti épület-elhelyezést:
ad) legalább 1 méteres csurgó távolság elhagyását;
ae) utcaszakaszonként összehangolt garázselhelyezést kell alkalmazni.
af) a településen megjelenő, egyedi telepítésű épület-elhelyezésnél:
ag) a történetileg kialakult, egyedi jelleg megőrzését biztosító épület-elhelyezést kell alkalmazni:
b) beépítés jellemző szintszámának tekintetében:
ba) a területfelhasználás függvényében az alábbi szintmagasságot kell feltételezni a beépítés jellemző, túl nem léphető szintszámának kiszámítása során:
bb) lakóterületeken min. 3,0 méter
bc) vegyes területen min. 3,3 méter
bd) tetőtérben több önálló szint nem alakítható ki.
c) a kerti építmények, műtárgyak tekintetében:
ca) kerti építmény(eke)t, műtárgya(ka)t hátsókertben kell elhelyezni az alábbi kivételek figyelembevételével:
cb) portaépület előkertben is elhelyezhető.
cc) földbe süllyesztett pince oldalkertben is elhelyezhető.
cd) közműbecsatlakozási műtárgy, elsősorban növényzettel takartan, előkertben és oldalkertben is elhelyezhető.
ce) pad, játszótéri építmény, szobor, képzőművészeti alkotás, lugas, szaletli előkertben és oldalkertben is elhelyezhető.
d) kerítéskialakítás tekintetében:
da) a településen áttört kerítést kell létesíteni az alábbi kivételek figyelembevételével:
db) forgalmi terhelések mérséklésére:
dc) történeti hagyományok megtartására;
dd) utcaképi illeszkedés biztosítására; valamint
de) építészeti koncepció érvényesítésére tömör kerítés is kialakítható.
e) a kerítést az alábbi előírások együttes figyelembevételével kell kialakítani, illetve fenntartani:
ea) az épülettel összhangot mutató anyag- és színhasználat alkalmazása;
eb) időtálló, minőségi anyaghasználat;
ec) élénk színek kerülése, harmonikus, telítetlen földszínek, vagy fehér szín alkalmazása;
ed) elsősorban természetes anyagok (pl. kő, tégla, fa) használata;
ee) növényzet alkotta kerítés lehetősége;
ef) balesetveszélyt okozó kialakítás (törtüveg, szögesdrót, áram-bevezetésű) kerülése;
eg) kerítés műszaki állapotának folyamatos karbantartása.
f) közterület alakítási terv tekintetében:
fa) közterület-alakítási tervet a településkép szempontjából meghatározó terület legalább utcaszakaszonkénti, annak két oldalát magába foglaló lehatárolásával kell készíteni, a Képviselő-testület döntésében szereplő területre, a szükséges forgalomtechnikai és műszaki szempontok tekintetében a településképi szempontból meghatározó teljes terület figyelembevételével.
fb) a közterület-alakítási tervben, legalább utcaszakaszonként egységes megjelenést biztosító fajösszetételű fasorokat kell alkalmazni..
(2) A településképi szempontból meghatározó területek művi elemekkel érintett részére vonatkozó, építés során érvényesítendő, egyedi építészeti követelmények az alábbiak:
a) az anyaghasználat tekintetében bármely, az alábbi szempontoknak együttesen eleget tevő anyag használható:
aa) időtálló,
ab) minőséget képviselő,
ac) elsősorban természetes (pl. kő, tégla, fa);
ad) nem telített és környezetétől élesen nem elütő színű; valamint
ae) árnyalatában földszínű, vagy fehér.
b) a tömegformálás tekintetében bármely:
ba) építészeti minőséget tükröző,
bb) arányos,
bc) funkciójával összhangot mutató,
tömegformálás használható.
c) a homlokzatkialakítás tekintetében bármely, az alábbi szempontoknak együttesen eleget tevő homlokzat kialakítható:
ca) a homlokzattagolást arányosan alkalmazó;
cb) tagozatokat visszafogottan használó;
cc) díszítésében egyszerűségre törekvő;
cd) pasztellszíneket, vagy fehér színt alkalmazó;
ce) nyílásrendszerében rendezett, valamint
cf) elsősorban természetes anyagokat (pl. vakolat, kő, tégla) alkalmazó.
d) a zöldfelületek kialakítása tekintetében bármely, az alábbi szempontoknak együttesen eleget tevő növényzet telepíthető:
da) a fás szárú növényeket, elsősorban nagy lombkoronát növesztő fákat is alkalmazó;
db) az épületek, vagy tartózkodási helyek árnyékolására alkalmas;
dc) a művi értékekkel egységben kezelt;
dd) a táji jellegzetességet, termőhelyi adottságokat visszatükröző;
de) az 5. mellékletében szereplő ültetési távolságokat betartó;
df) nem allergén és nem invazív fajokat alkalmazó; valamint
dg) közterületen, utcaszakaszonként egységes megjelenésre törekvő.
e) a zöldfelületen elhelyezhető kerti építmények és burkolatok kialakítása tekintetében bármely, az alábbi szempontoknak együttesen eleget tevő metódus alkalmazható:
ea) egységes arculatot kialakító;
eb) zavarosan vibráló burkolatot, felületet nem eredményező;
ec) az építmények és a burkolat összhangját megteremtő;
ed) a burkolt felületeket a szükséges mértékre szorító;
ee) a táji látványt előtérbe helyező; valamint
ef) építészi és tájépítészi szakmai szempontokat képviselő.
f) a sajátos építményfajták építése, felújítása, vagy átépítése során – honvédelmi és katonai, továbbá nemzetbiztonsági célú, illetve rendeltetésű építmények kivételével – az alábbi előírásokat kell betartani:
fa) a meglévő vonalas infrastruktúra elemek elhelyezkedését figyelembe kell venni – lehetőség esetén –, területüket, szerkezeteiket felhasználni;
fb) az előkertben, a közterületről való láthatóságot növényzettel kell eltakarni, vagy mérsékelni;
fc) az antennák közterület felőli homlokzatra rögzítését el kell kerülni;
fd) a légkondicionáló kültéri egységeinek közterület felőli homlokzatra rögzítését el kell kerülni;
fe) szélkerék nem létesíthető.
9. A településképi szempontból meghatározó területek táji, természeti elemekkel érintett részére vonatkozó területi és egyedi építészeti követelmények
9. § (1) A településképi szempontból meghatározó területek táji, természeti elemekkel érintett részére vonatkozó, építés során érvényesítendő, területi építészeti követelmények az alábbiak:
a) a beépítés telepítési módjának tekintetében:
aa) a történetileg kialakult, egyedi tájjelleg megőrzését biztosító;
ab) a tájba-simulásra legalkalmasabb helyet elfoglaló
épület-elhelyezést kell alkalmazni.
b) a beépítés jellemző szintszámának tekintetében:
ba) földszintes, legfeljebb tetőtér-beépítéses;
bb) pinceszintet opcionálisan tartalmazó
épület alakítható ki.
c) a kerti építmények, műtárgyak tekintetében:
ca) a táji látványt nem zavaró;
cb) a növényzettel harmonikus
cc) elsősorban természetes anyagokból készülő;
cd) az épületek, építmények összhangjára ügyelő
kerti építmények, műtárgyak helyezhetők el.
d) kerítéskialakítás tekintetében:
da) áttört, vagy növényekből álló kerítést kell létesíteni;
db) a kerítést az alábbi előírások együttes figyelembevételével kell kialakítani, illetve fenntartani:
e) az épülettel összhangot mutató anyag- és színhasználat alkalmazása;
f) időtálló, minőségi anyagok használata;
g) élénk színek kerülése, harmonikus, telítetlen földszínek, vagy fehér szín alkalmazása;
h) elsősorban természetes anyagok (pl. kő, tégla, fa) használata;
i) növényzet alkotta kerítés lehetősége;
j) balesetveszélyt okozó kialakítás (törtüveg, szögesdrót, áram-bevezetésű) kerülése; k) kerítés műszaki állapotának folyamatos karbantartása.
(2) A településképi szempontból meghatározó területek táji, természeti elemekkel érintett részére vonatkozó építés során érvényesítendő, egyedi építészeti követelmények az alábbiak:
a) az anyaghasználat tekintetében bármely, az alábbi szempontoknak együttesen eleget tevő anyag használható:
aa) időtálló,
ab) minőséget képviselő,
ac) elsősorban természetes (pl. kő, tégla, fa);
ad) nem telített és környezetétől nem elütő színű; valamint
ae) árnyalatában földszínű, vagy fehér.
b) a tömegformálás tekintetében bármely:
ba) építészeti minőséget tükröző,
bb) arányos,
bc) funkciójával összhangot mutató,
tömegformálás használható, továbbá markáns stílusjegyeket hordozó, ám funkciójában a környezetét szolgáló építmény (pl. magasles, kilátótorony stb.) is engedélyezhető.
c) a homlokzatkialakítás tekintetében bármely, az alábbi szempontoknak együttesen eleget tevő homlokzat kialakítható:
ca) a homlokzattagolást arányosan alkalmazó;
cb) tagozatokat visszafogottan használó;
cc) díszítésében egyszerűségre törekvő;
cd) pasztellszíneket, vagy fehér színt alkalmazó;
ce) nyílásrendszerében rendezett, valamint
cf) természetes anyagokat (pl. vakolat, kő, tégla) alkalmazó.
d) a zöldfelületek kialakítása tekintetében bármely, az alábbi szempontoknak együttesen eleget tevő növényzet telepíthető:
da) a fás szárú növényeket, elsősorban nagy lombkoronát növesztő fákat is alkalmazó;
db) az épületek, vagy tartózkodási helyek árnyékolására alkalmas;
dc) a művi értékekkel egységben kezelt;
dd) a táji jellegzetességet, termőhelyi adottságokat visszatükröző;
de) az 5. mellékletében szereplő ültetési távolságokat betartó;
df) nem allergén és nem invazív fajokat alkalmazó; valamint
dg) közterületen, utcaszakaszonként egységes megjelenésre törekvő.
e) a zöldfelületen elhelyezhető kerti építmények és burkolatok kialakítása tekintetében bármely, az alábbi szempontoknak együttesen eleget tevő metódus alkalmazható:
ea) egységes arculatot kialakító;
eb) zavarosan vibráló burkolatot, felületet nem eredményező;
ec) az építmények és a burkolat összhangját megteremtő;
ed) a burkolt felületeket a szükséges mértékre szorító;
ee) a táji látványt előtérbe helyező; valamint
ef) építészi és tájépítészi szakmai szempontokat képviselő.
f) a sajátos építményfajták elhelyezési módja tekintetében – honvédelmi és katonai, továbbá nemzetbiztonsági célú, illetve rendeltetésű építmények kivételével – az alábbi előírásokat kell betartani:
fa) a meglévő vonalas infrastruktúra elemek elhelyezkedését figyelembe kell venni – lehetőség esetén –, területüket, szerkezeteiket felhasználni;
fb) a táji feltárulást, a közterületről való láthatóságot növényzettel kell eltakarni, vagy mérsékelni;
fc) az antennák táji látványt zavaró elhelyezését, valamint közterület felőli homlokzatra rögzítését el kell kerülni; fd) a légkondicionáló kültéri egységeinek táji látványt zavaró elhelyezését, valamint közterület felőli homlokzatra rögzítését el kell kerülni.
„9/A. Hegyvidéki pincés településképi szempontból meghatározó területre vonatkozó területi építészeti követelmények
9/A. §
„9/B. Hegyvidéki pincés településképi szempontból meghatározó területen a közterületről és közhasználatú területről látható elemekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények
9/B. § (1) ) Hegyvidéki pincés területeken a 8. § (2) és a 9. § (2) általános rendelkezésein túl e § rendelkezéseit kell alkalmazni. Eltérés esetén e § rendelkezései az irányadók.
(2) Hegyvidéki pincés területeken az adott utcában jellemző helyi karakter és hagyományőrző arculatteremtés érdekében a külső megjelenést befolyásoló építések során az utcaképi környezettől idegen formai, szerkezeti építészeti megoldások nem alkalmazhatók.
(3) Hegyvidéki pincés területeken új épület vagy épületrész megépítése, valamint helyi egyedi védelem alatt nem álló épület tömegét érintő felújítása, átalakítása, bővítése, helyreállítása, korszerűsítése során az épület fő méreteit az utcában lévő, az adott településképi karakter jellegzetes jegyei hordozó helyi egyedi védett épületekhez, épületrészletekhez harmonikusan illeszkedve, azok jellemző homlokzatszélességét, gerinc- és párkánymagasságát, tetőformáját, anyaghasználatát figyelembe véve kell meghatározni.
(4) Hegyvidéki pincés területeken helyi egyedi védett épület bővítése, átalakítása, helyreállítása, korszerűsítése és karbantartása során csak az eredeti épület értéket képviselő anyaghasználatát, léptékét és formavilágát alkalmazó vagy ahhoz illeszkedő építészeti megoldások építhetők.
(5) Hegyvidéki pincés területeken az egységes utcakép érdekében
a) az épület utcafronti főtömegének tetőformája az utcával párhuzamos tetőgerinc irányú
aa) egyszerű nyeregtető,
ab) félnyereg tető, vagy
ac) aszimmetrikus nyeregtető
lehet az adott utcában jellemzően kialakult tetőforma és tetőgerincállás figyelembevételével.
b) az épület utcafronti főtömegének tetőhajlása legalább 35 fok, legfeljebb 50 fok lehet és a szomszédos épületek tetőszerkezetéhez harmonikusan illeszkedni kell.
c) elaprózott tetőfelületekből álló, túlformált tetőforma, valamint lapostető nem alakítható ki.
(6) Hegyvidéki pincés területeken a magastető tetőfedése nem lehet
a) égetett agyag cserépfedéstől eltérő,
b) az égetett agyag természetes színárnyalataitól eltérő színű,
c) összhatásában kirívóan tarka,
d) nagyméretű, nagyhullámú
cserép fedés.
(7) Hegyvidéki pincés területeken tetőtérbeépítés esetén a közterület felé eső tetősíkon nem helyezhető el aránytalanul nagy, a tetőfelület dominanciáját jelentősen megváltoztató tetőablak, és kizárólag tetősíkba helyezett tetőablak alakítható ki.
(8) Hegyvidéki pincés területeken az épület homlokzati falfelületén kizárólag természetes anyagok (vakolat, tégla, természetes kő) alkalmazhatók, nem alkalmazható
a) az utcafronti homlokzaton faburkolat és fémburkolat,
b) az égetett agyag természetes színárnyalataitól eltérő színű téglaburkolat,
c) nem természetes hatású kőburkolat, ragasztott vékony kőlap vagy csiszolt, fényes felületű kőlap.
(9) Hegyvidéki pincés területeken új épület vagy épületrész megépítése, valamint helyi egyedi védelem alatt nem álló épület utcai homlokzatát érintő felújítása, átalakítása, bővítése, helyreállítása, korszerűsítése során a területre jellemző tradicionális falnyílás arányt tilos figyelmen kívül hagyni. A településképi illeszkedés biztosítására a környezetében lévő helyi egyedi védett épületek hagyományos homlokzatképzését, nyílásrendjét legalább részleteiben alkalmazni kell.
(10) Hegyvidéki pincés területeken a homlokzati nyílászárók fából vagy fémből készülhetnek az adott utcában lévő helyi egyedi védett épületeken jellemzően alkalmazott építési megoldáshoz illeszkedve. A nyílászárók és egyéb látszó faszerkezetek barna vagy sötétzöld színűek lehetnek, a fém nyílászáró szürke színű is lehet.
(11) Hegyvidéki pincés területeken a közművek, közmű-pótló berendezések, az épületgépészeti és egyéb műszaki berendezésekre vonatkozóan az alábbiakat kell figyelembe venni:
a) az épület közterületről látható homlokzatán a vezetékek falon kívül történő vezetése nem megengedett,
b) a világítás kivételével egyéb műszaki berendezés, hőszivattyú- és klímaberendezés kültéri egysége, szerelt égéstermék elvezető, parabolaantenna az épület utcai homlokzatán és tetőfelületén nem helyezhető el,
c) napenergiát hasznosító berendezés
ca) utcával párhuzamos gerincű épület utcafrontra néző tetőfelületén nem helyezhető el,
cb) csak a tetősíkkal párhuzamosan alakítható ki, cc) kiterjedése szabályos négyzet vagy téglalap alakú felület lehet.”
10. A helyi egyedi védelemben részesülő területekre vonatkozó építészeti követelmények
10. § (1) A helyi egyedi védelem alatt álló építmény átalakítása, bővítése, felújítása, átépítése helyreállítása, korszerűsítése és karbantartása során érvényesítendő egyedi építészeti követelmények az alábbiak:
a) az anyaghasználat tekintetében bármely, az alábbi szempontoknak együttesen eleget tevő anyag használható:
aa) időtálló,
ab) minőséget képviselő,
ac) elsősorban természetes (pl. kő, tégla, fa);
ad) nem telített és környezetétől élesen nem elütő színű; valamint
ae) árnyalatában földszínű, vagy fehér.
b) a tömegformálás tekintetében bármely:
ba) építészeti minőséget tükröző,
bb) arányos,
bc) funkciójával összhangot mutató,
tömegformálás használható.
c) a homlokzatkialakítás tekintetében bármely, az alábbi szempontoknak együttesen eleget tevő homlokzat kialakítható:
ca) a homlokzattagolást arányosan alkalmazó;
cb) tagozatokat visszafogottan használó;
cc) díszítésében egyszerűségre törekvő;
cd) pasztellszíneket, vagy fehér színt alkalmazó;
ce) nyílásrendszerében rendezett;
cf) logikát tükröző; valamint
cg) természetes anyagokat (pl. vakolat, kő, tégla) alkalmazó.
d) a zöldfelületek kialakítása tekintetében bármely, az alábbi szempontoknak együttesen eleget tevő növényzet telepíthető:
da) a fás szárú növényeket, elsősorban nagy lombkoronát növesztő fákat is alkalmazó;
db) az épületek, vagy tartózkodási helyek árnyékolására alkalmas;
dc) a művi értékekkel egységben kezelt;
dd) a táji jellegzetességet, termőhelyi adottságokat visszatükröző;
de) nem allergén és nem invazív fajokat alkalmazó; valamint
df) közterületen, utcaszakaszonként egységes megjelenésre törekvő.
e) a zöldfelületen elhelyezhető kerti építmények és burkolatok kialakítása tekintetében bármely, az alábbi szempontoknak együttesen eleget tevő metódus alkalmazható:
ea) egységes arculatot kialakító;
eb) zavarosan vibráló burkolatot, felületet nem eredményező;
ec) az építmények és a burkolat összhangját megteremtő;
ed) a burkolt felületeket a szükséges mértékre szorító;
ee) az utcaszakaszonkénti megjelenést előtérbe helyező; valamint
ef) építészi és tájépítészi szakmai szempontokat képviselő.
f) a sajátos építményfajták elhelyezési módja tekintetében – honvédelmi és katonai, továbbá nemzetbiztonsági célú, illetve rendeltetésű építmények kivételével – az alábbi előírásokat kell betartani:
fa) a meglévő vonalas infrastruktúra elemek elhelyezkedését figyelembe kell venni – lehetőség esetén –, területüket, szerkezeteiket felhasználni;
fb) az előkertben, a közterületről való láthatóságot növényzettel kell eltakarni, vagy mérsékelni;
fc) az antennák településképet zavaró elhelyezését, valamint közterület felőli homlokzatra rögzítését el kell kerülni; fd) a légkondicionáló kültéri egységeinek településképet zavaró elhelyezését, valamint közterület felőli homlokzatra rögzítését el kell kerülni
(2) A védelem alatt álló helyi építészeti örökség területén lévő helyi egyedi védett épületek átalakítása, bővítése, felújítása, átépítése helyreállítása, korszerűsítése és karbantartása során az alábbi követelményeknek kell együttesen eleget tenni:
a) karaktert megtartó;
b) arányrendszert megőrző;
c) új elemeiben a régihez illeszkedő;
d) esztétikát, minőséget hordozó, valamint e) építészeti értéket teremtő építészeti megoldások építhetők
(3) A védelem alatt álló helyi építészeti örökség területén lévő sajátos építmények, műtárgyak, egyéb műszaki berendezések anyaghasználatánál az alábbi követelményeket kell alkalmazni:
a) időtálló;
b) minőségi;
c) környezetében alkalmazott anyagokhoz illeszkedő;
d) élénk színeket kerülő;
e) állagát hosszútávon megőrző;
f) a település karakterével összhangban lévő.
11. A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése
11. § (1) A település alábbi területei alkalmasak a teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére:
a) gazdasági (kereskedelmi, szolgáltató; ipari; általános) területek;
b) különleges területek közül a sajátos használatuk alapján erre alkalmas (pl. különleges közműterületek stb.) területek;
c) közlekedési és közműterületek;
d) különleges beépítésre nem szánt területek közül a sajátos használatuk alapján erre alkalmas (pl. különleges beépítésre nem szánt közműterületek stb.)
(2) A település alábbi területei nem alkalmasak a teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére:
a) lakó (nagyvárosias, kisvárosias, kertvárosias, falusias) területek;
b) vegyes (településközpont, intézményi) területek,
c) üdülő (hétvégi házas, üdülőházas) területek,
d) az (1) b) pontba nem sorolható különleges területek
e) zöldterületek,
f) erdő (védelmi, gazdasági, közjóléti) területek
g) vízgazdálkodási területek
h) természetközeli területek,
i) az (1) d) pontba nem sorolható különleges beépítésre nem szánt területek.
12. A reklámokra, reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények
12. § (1) A település területén a reklámokra, reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények az alábbiak:
a) a reklámok mérete tekintetében:
aa) óriásplakát és molinó a település belterületén nem helyezhető el.
b) a reklámközzététel technológiája, módszere és eszköze tekintetében:
ba) a kihelyezés időtartama alatt az időjárásnak ellenálló technológiával készült;
bb) egymást nem eltakaró
reklám, reklámelhelyezés alkalmazható.
c) a reklámhordozók száma tekintetében:
ca) reklámhordozó 10 méteres körzetében újabb reklámhordozó nem helyezhető el.
d) a reklámhordozókra vonatkozó anyaghasználati követelmények az alábbiak:
da) nem rozsdásodó;
db) állékony;
dc) könnyen karbantartható;
dd) élénk színeket nem használó;
de) a reklám megjelenését nem befolyásoló
kialakítás alkalmazható.
(2) A település területén a reklámok közzétételének, illetve reklámhordozók, reklámhordozót tartó berendezések elhelyezésének közterületekre és magánterületekre irányadó, reklámrendeletben [jelenleg a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV. 28.) Korm. rendelet] rögzített országos rendelkezésektől az alábbi estekben és időtartamra el lehet térni:
a) építési reklámháló kihelyezése, kizárólag építési tevékenység időtartamára, bármely települési területen megengedett,
b) a település szempontjából jelentős valamely eseményről való tájékoztatás érdekében szükséges reklám, reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés kihelyezése, évente összesen 12 naptári hét időszakra, bármely települési területen megengedett, valamint
c) a nyilvánosság biztosítására – például a partnerségi egyeztetési szabályzatban nevesített célok teljesítésére – szolgáló önkormányzati információs felület időkorlát nélkül, bármely települési területen megengedett.
13. Az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények
13. § A település területén az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó építés során érvényesítendő, településképi követelmények az alábbiak:
a) az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó formai követelmények tekintetében:
aa) a technikailag szükséges legkisebb tömeget közelítő;
ab) arányos;
ac) a funkciót tükröző
ad) a településképet kedvezőtlenül nem érintő;
ae) a közterületről nem látható elrendezést alkalmazó, például látványát növényzettel eltakaró
kialakítás alkalmazható.
b) az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó anyaghasználati követelmények az alábbiak:
ba) nem rozsdásodó;
bb) minőséget képviselő;
bc) könnyen karbantartható;
bd) élénk színeket nem használó;
be) az épület/építmény megjelenését kedvezőtlenül nem befolyásoló kialakítás alkalmazható.
SZAKMAI KONZULTÁCIÓ
14. Rendelkezés a szakmai konzultációról
14. § Szakmai konzultációt kell lefolytatni Esztergom város közigazgatási területén tervezett építési tevékenység megkezdése előtt – független annak építési engedélyezési, egyszerű bejelentési, vagy építési engedély nélkül végezhető voltára, kivéve, ha az:
a) a helyi védelemmel nem érintett épületen közterületről nem látható változást eredményez, vagy b) kivitelezési időszakra, ideiglenesen felállított állvány, felvonulási épület, mobil wc, mobil mosdó-zuhanyozó építmény létesítését eredményezi.
TELEPÜLÉSKÉPI VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS
15. A véleményezési eljárással érintett építmények köre
15. § (1) Településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni Esztergom város közigazgatási területén építmény építésére, bővítésére, településképet érintő átalakítására irányuló építési, összevont, vagy fennmaradási engedélyezés eljárásokat megelőzően az építésügyi hatósági engedélykérelem tárgyának településképi illeszkedésével kapcsolatban.
(2) Településképi véleményezési eljárást nem kell lefolytatni
a) homlokzati változással nem járó, kizárólag belső átalakítási munkákra vonatkozó, engedélyköteles építési tevékenységek esetén;
b) azon esetekben, amelyekben az önkormányzat a vonatkozó jogszabályok szerint nem illetékes.
16. A véleményezési eljárás részletes szabályai
16. § (1) A településképi véleményezési eljárás az építtető, illetve az építési tevékenységgel érintett telek, építmény, építményrész tulajdonosa (továbbiakban együtt: kérelmező) kérelmére indul. A kérelmet Esztergom város polgármesteréhez (továbbiakban: polgármester) az országos követelményekben meghatározott tartalommal és formában kell benyújtani.
(2) A polgármester a településképi véleményét a települési főépítész, vagy a helyi építészeti-műszaki tervtanács szakmai véleményére alapozza.
(3) A véleményezési eljárás során vizsgálni kell:
a) a településképi követelményeknek való megfelelést;
b) a közterület mentén az épület kialakításának (tömeg, tetőzet, homlokzat tagolása, nyílászárók kiosztása) módját és feltételeit;
c) több építési ütemben megvalósuló új beépítés, illetve meglévő építmények bővítésénél
ca) biztosított lesz-e, vagy marad-e az előírásoknak, illetve az illeszkedési követelményeknek megfelelő további fejlesztés, bővítés megvalósíthatósága;
cb) a beépítés javasolt sorrendje megfelel-e a rendezett településképpel kapcsolatos követelményeknek.
d) a terv településképi szempontból kedvező megoldást tartalmaz-e az épület gépészeti és egyéb berendezései, tartozékai elhelyezésére;
e) közterületen folytatott építési tevékenység végzése esetén a közterület burkolatának, műtárgyainak, köztárgyainak, növényzetének, továbbá a díszvilágító berendezések és reklámhordozók kialakítását.
TELEPÜLÉSKÉPI BEJELENTÉSI ELJÁRÁS
A bejelentési eljárással érintett építmények, reklámhordozók, rendeltetésváltozások köre
17. § (1) Településképi bejelentési eljárással érintett, a (2) bekezdés területi hatályával – a nyilvántartott műemléki értéket, vagy műemléket érintő, az örökségvédelmi hatósághoz történő bejelentéshez, vagy örökségvédelmi engedélyhez kötött tevékenység kivételével:
a) a Rendelet 4. mellékletének táblázatában szereplő építési tevékenységek;
b) építmények rendeltetésének megváltoztatása, valamint
c) reklámok és reklámhordozók elhelyezése.
(2) Településképi bejelentési eljárással érintett:
a) az (1) bekezdés a) pontja tekintetében a település településképi szempontból meghatározó területe és a helyi egyedi védelemmel érintett építmény és annak telkén végzett építési tevékenység, b) az (1) bekezdés b) pontja tekintetében a település teljes közigazgatási területe, valamint c) az (1) bekezdés c) pontja tekintetében a település közigazgatási területe.
17. A bejelentési eljárás részletes szabályai
17. §5
17/A. § (1) A településképi bejelentési eljárás az építtető, illetve az építési tevékenységgel érintett telek, építmény, építményrész tulajdonosa (továbbiakban együtt: bejelentő) kérelmére indul. A kérelmet a polgármesterhez az országos követelményekben meghatározott tartalommal és formában kell benyújtani.
(2) A polgármester hatósági határozatát a települési főépítész, vagy a helyi építészeti-műszaki tervtanács szakmai véleményére alapozza.”
A HELYREHOZATALI KÖTELEZETTSÉG
18. A helyrehozatali kötelezettség előírásának rendje
18. § A helyi védelem alatt álló ingatlanok településképi megjelenésének javítása érdekében, az azt rontó állapotú építményekre helyrehozatali kötelezettség írható elő, a következő feltételek együttes teljesülésével:
a) Helyrehozatali kötelezettséget a polgármester hatósági döntésében írhat elő.
b) Helyrehozatali kötelezettség kizárólag a településképben megjelenő (közterületről látható, közterület felőli rálátással érintett) építmény(ek)re írható elő.
c) A helyrehozatali kötelezettségnek tartalmaznia kell az alábbiakat:
ca) az építmény beazonosítására alkalmas adatait (cím, helyrajzi szám, alaptérképi elhelyezkedés);
cb) az építmény tulajdonosát/tulajdonosait;
cc) a helyrehozatali kötelezettség által érintett szerkezet(ek), arculati elem(ek) leírását, vagy a teljes építmény megnevezését;
cd) a helyrehozatal teljesítésének végső határidejét;
ce) a határidő meghosszabbításának lehetőségeit, indokait;
cf) a helyrehozatalhoz nyújtható önkormányzati támogatás – e Rendelet 24. §-ban – lehetőségét és feltételeit; valamint
cg) a helyrehozatal nem teljesítésének szankcióit (pl. településképi kötelezés, településképi bírság).
A TELEPÜLÉSKÉPI KÖTELEZÉS, TELEPÜLÉSKÉPI BÍRSÁG
19. § A településképi követelmények megszegésének jogkövetkezményei:
a) településképi kötelezés, valamint
b) településképi védelmi bírság.
20. A településkép-védelmi kötelezési eljárás
20. § A településképi kötelezési eljárás részletes szabályai:
a) A településkép-védelmi kötelezési eljárás hivatalból, vagy kérelemre indul.
b) A településkép-védelmi kötelezési eljárást a polgármester folytatja le, és hatósági határozat formájában kötelezést bocsát ki.”
21. A településképi védelmi bírság kiszabásának esetkörei és mértéke
21. § A településkép-védelmi bírság kiszabásának részletes szabályai:
a) Településkép-védelmi bírság a következő esetekben szabható ki:
aa) településképi véleményezési eljárás és településképi bejelentési eljárás kezdeményezésének elmulasztása,
ab) a bejelentésben vagy döntésben meghatározottól eltérő tevékenység végzése,
ac) a településképi követelmények be nem tartása,
ad) döntés végre nem hajtása.
b) A településkép-védelmi bírság:
ba) felső határa természetes személyek esetében 200.000.- forint, míg jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetében 2.000.000.- forint,
bb) alsó határa 100.000.- forint.
c) A településkép-védelmi bírság kiszabásánál az alábbi szempontokat kell mérlegelni:
ca) a jogsértéssel okozott hátrányt, ideértve a hátrány megelőzésével, elhárításával, helyreállításával kapcsolatban felmerült költségeket, illetve a jogsértéssel elért előny mértékét,
cb) a jogsértéssel okozott hátrány visszafordíthatóságát,
cc) a jogsértéssel érintettek körének nagyságát,
cd) a jogsértő állapot időtartamát,
ce) a jogsértő magatartás ismétlődését és gyakoriságát, cf) a jogsértést elkövető eljárást segítő, együttműködő magatartását, valamint
22. A településképi védelmi bírság kiszabásának és behajtásának módja
22. § (1) „ A településkép-védelmi bírságot határozatban kell kiszabni, és tértivevényes levél útján kell kézbesíteni a bírsággal sújtott érintettnek.
(2) A településkép-védelmi bírság megfizetésének módja:
a) közvetlenül az Önkormányzat erre a célra szolgáló bankszámlájára történő befizetéssel. b) az a) pontban szereplő megfizetési mód elmaradása esetén a meg nem fizetett bírság köztartozásnak minősül, és adók módjára kell behajtani.
TÁMOGATÁSI ÉS ÖSZTÖNZŐ RENDSZER
23. A településképi követelmények alkalmazásának önkormányzati támogatási és ösztönző rendszere
23. § (1) A településképi követelmények alkalmazására az önkormányzat az alábbi támogatási és ösztönző rendszert alkalmazhatja:
a) anyagi támogatás nyújtása;
b) arculati verseny meghirdetése/lebonyolítása a településképi követelményeket teljesítő épületek tulajdonosai számára;
c) a Településképi Arculati Kézikönyv módosításánál, a megvalósult jó példák fejezetébe az érintett épület/épületrész beemelése.
(2) A védett épületek külső és az ezzel összefüggő belső felújításának tervezésére, helyreállítására (homlokzatfelújítással összefüggő szerkezetépítési munkákat is beleértve), felújítására, korszerűsítésére (utólagos víz-, és hőszigetelés), a külső homlokzat meghatározó elemeinek (tagozat, párkány, horizontális és vertikális ritmus, lábazat, nyílászárók, szín, tetőforma, héjalás) leginkább megfelelő állapot szerinti helyreállításának költségeihez pályázat útján az önkormányzat támogatást adhat.
(3) Támogatás mértéke:
a) az országosan védett az ingatlan-nyilvántartásban az épület fő rendeltetés szerinti jellege alapján lakóházként nyilvántartott, továbbá a helyi védelem alatt álló épületek esetén a homlokzat felújítási költségeinek maximum 50%-a mely összeg vissza nem térítendő támogatás;
b) a településképi szempontból meghatározó területen található, de egyedi védelem alatt nem álló épületek esetén a homlokzat felújítási költségeinek maximum 50%-a, mely összeg 50%-a vissza nem térítendő támogatás, 50%-a visszatérítendő támogatás;
c) a Városfejlesztési Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) az a) és b) pontokban meghatározott arányoktól eltérhet, ha az (1) bekezdésben meghatározottak jelentős többletköltséggel járnak, továbbá, ha az egyedi védett érték egyéb területi védettséget is élvez.
(4) Mind a vissza nem térítendő támogatás, mind a visszatérítendő támogatás kifizetésének esedékessége a támogatott munka befejezése, melyet számlákkal kell igazolni.
(5) A támogatás megpályázásának alapja az 50%-os önerő vállalása, az önerő feletti költséget (pályázott összeg) a pályázónak kell megelőlegeznie. (Költségen minden esetben a teljes bekerülési költség értendő, mely tartalmazza az épület (1) bekezdésben jelzett meghatározó elemeinek leginkább megfelelő állapot szerinti felújításhoz szükséges szerkezeti megerősítéseket, valamint a szükséges korszerűsítést, és a belső helyreállítások költségeit is).
(6) A szükséges szakmai koordinációs feladatokat az önkormányzat látja el.
(7) A pályázatokat a pénzügyi, a fejlesztési és a rendezési tervekkel való összhang megteremtése érdekében a tervezett kivitelezést megelőző év június 30-ig a Bizottság hirdeti meg, és szeptember 30- ig kell benyújtani 1 példányban.
(8) Az igénybejelentésnek tartalmaznia kell:
a) a megvalósítani tervezett felújítás engedélyes szintű tervét, költségvetését és
aa) ha jogszabály előírja, akkor a jogerős építési engedélyét;
ab) egyéb esetben az illetékes szerv hozzájárulását.
b) az érintett tulajdonosok (kezelők, használók) névsorát, írásos nyilatkozatukat, hogy a felújítás rájuk eső költségeit önként vállalják, és a pályázott összeget megelőlegezik;
c) a kivitelezés ütemezését;
d) nyilatkozatot a meghatározott nagyságú önrész vállalásáról.
(9) A nyilatkozattevők aláírásukkal egyben kötelezettséget vállalnak a rájuk eső költségek megfizetésére. Olyan vegyestulajdonú épületnél, melyben az önkormányzat résztulajdonos, tulajdoni hányad alapján számított hozzájárulást fizeti, mely a támogatástól elkülönített összeg.
(10) A támogatás felmondása írásbeli bejelentés alapján történik.
(11) Ha a támogatott az építkezést a megállapodásban vállalt határidőre nem tudja befejezni, írásban kérheti a támogatási összeg következő évi felhasználását. Kérelem csak egyszer adható be. A fel nem használt összeg odaítéléséről a Bizottság dönt.
(12) A pályázatokat a Bizottság az éves költségvetést jóváhagyó testületi ülést követő hónap utolsó napjáig bírálja el.
(13) A pályázat eredményéről az igénylőket írásban értesítést kapnak.
(14) Azokkal a pályázókkal, akiknek pályázatai elfogadásra kerültek, a polgármester megállapodást ír alá a megvalósítás feltételeiről.
(15) A megállapodásban rögzíteni kell a munkálatok ellenőrzésére vonatkozó feladatokat, az elvégzett munka átvételét, a felmerült költségek igazolását, s azt, hogy:
a) amennyiben az elfogadott épületfelújítás a megvalósításra tervezett évhez képest az önkormányzat hibájából eltolódik, de a pályázó a meghatározott kötelezettségének eleget tett, az esetleges költségnövelés fedezetét az önkormányzat biztosítja;
b) amennyiben a megvalósulás időpontja a pályázó hibája miatt tolódik el, (késedelmes kivitelezési szerződés, szervezési hiba, nem megfelelő minőség,), úgy az esetleges többletköltséget a pályázónak kell vállalni;
c) a visszatérítendő támogatás visszafizetését annak átutalása után legfeljebb 1 évvel meg kell kezdeni. A visszafizetés max. 60 hónap alatt történik, havi egyenlő részletekben. A támogatási keretet elkülönített számlán kell kezelni.
(16) A támogatott az építkezés ideje alatt, a kivitelezés időszakára az önkormányzat által készített, alábbi szöveget tartalmazó táblát köteles az épület közterület felüli oldalán jól látható módon elhelyezni: „A felújítás a településkép védelme érdekében az önkormányzat által adott támogatással valósul meg.”
(17)6 A Támogatott pályázata benyújtásával hozzájárul ahhoz, hogy az önkormányzat visszatérítendő támogatásból eredő követelése megfizetésének biztosítására felhatalmazó levelet nyújtson be a Támogatott számlavezető hitelintézetéhez beszedési megbízás teljesítésére a Támogatott bankszámlája terhére.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
24. Hatálybalépés és átmeneti rendelkezések
24. § (1) Ez a Rendelet a kihirdetés napján lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépést követően indított ügyekben kell alkalmazni.
(2) A hatálybalépésekor már folyamatban lévő ügyekben kizárólag az építtető, vagy a tulajdonos kérésére alkalmazhatók a Rendelet előírásai.
25. Hatályon kívül helyező rendelkezések
25. § A Rendelet hatálybalépésével hatályát veszti Esztergom Város Önkormányzata Képviselő-testületének
(1) A településképi bejelentési eljárásról és településképi kötelezésről szóló 2/2014. (II. 3.) önkormányzati rendelete;
(2) A településképi véleményezési eljárásról szóló 15/2013. (XI. 05.) önkormányzati rendelete;
(3) A helyi építészeti örökség védelméről szóló 30/2008. (IV. 24.) önkormányzati rendelete;
(4) Esztergom város Szentgyörgymezői Lakópark területének helyi építési szabályozásáról és szabályozási tervéről szóló 18/2002. (IX. 26.) önkormányzati rendelet
1. 3. § (4) bekezdés a) pont utolsó mondata;
2. 3. § (4) bekezdés c) valamint d) pontja;
4. 5. § (4) bekezdése;
(5) Esztergom Szenttamás városrész helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről szóló 40/2005.(XI.5.) önkormányzati rendelet
1. 2. § (4) bekezdés „a 7. számú melléklet a helyrehozatali kötelezettséggel” – szövegrésze;
2. 3. § (3) bekezdés b), c), valamint d) pontjai;
3. 4. § (1) bekezdés a), b), c), valamint d) pontjai;
5. 4. § (1) bekezdés h), i), valamint j) pontjai;
6. 4. § (3)-(5) bekezdései;
8. 5. § (3)-(4) bekezdései;
9. 5. § (6) bekezdés utolsó mondata;
10. 6. § (3) bekezdés a) valamint e) pontjai;
11. 6. § (4)-(5) bekezdései;
12. 7. § (3) bekezdés a)-f) pontjai;
13. 8. § (7) bekezdése;
14. 9. § (3)-(8) bekezdései;
15. 10. § szakasza;
16. 11. § szakasza;
17. 12. § szakasza;
18. 13. § szakasza;
19. 14. § szakasza;
20. 15. § szakasza;
21. 16. § szakasza;
22. 17. § (4)-(5) bekezdései;
23. 18. § szakasza;
24. 19. § (1)-(5) bekezdései;
25. 19. § (7)-(9) bekezdései;
26. 21. § (2) bekezdése;
27. 22. § (1) bekezdés;
28. 22. § (2) bekezdés „tömör” szövegrésze;
29. 23. § (4) bekezdése;
30. 24. § szakasza;
31. 25. § (1) valamint (2) bekezdései;
32. 26. § (5) bekezdése;
33. 27. § szakasza;
34. 30. § (6) bekezdés b) pont alpontjai;
35. 32. § (1) valamint (2) bekezdései;
36. 32. § (3) bekezdés első mondata;
37. 33. § szakasza;
38. 34. § bekezdés (1)-(2);
39. 34. § (3) bekezdés „hátsó telekhatáros” szövegrésze;
40. 36. § (5)-(7) bekezdései;
41. 39. § (2) bekezdése;
42. 41. § (6) valamint (7) bekezdései;
43. 42. § (5) bekezdése;
44. 42. § (6) bekezdés utolsó mondata;
45. 45. § (6) bekezdés „azon belül az épület(ek) elhelyezésére, továbbá a tető és homlokzat kialakítására” szövegrésze;
46. 45. § (12)-(21) bekezdései;
47. 46. § (7), (11), valamint (12) bekezdései;
48. 48. § (7) valamint (8) bekezdései;
49. 49. § (5) bekezdés „építményként csak mélygarázs vagy támfalgarázsként kialakítható teremgarázs létesíthető a szabályozási terven e célból meghatározott terepszint alatti építési helyen belül, zárófödémét legalább 50%-ban zöldtetőként kell kialakítani és fenntartani” szövegrésze;
50. 49. § (6) bekezdés „a területek nem keríthetőek le kerítéssel, a zöldfelület védelmét szolgáló gyepvédő rácsok és korlátok kivételével” szövegrésze;
51. 49. § (9) bekezdése;
52. 51. § (3) bekezdése;
53. 2. számú melléklet Cégér… sora;
54. 2. számú melléklet Fényreklám sora;
55. 2. számú melléklet Kertépítészeti terv… sora;
56. 2. számú melléklet Önálló reklámhordozó sora;
57. 2. számú melléklet Reklám sora;
58. 2. számú melléklet Reklámberendezések sora;
59. 7. számú melléklet;
60. 3. számú függelék;
61. 4. számú függelék;
(6) Esztergom, Szentkirály teherkomp kikötő térségének helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről szóló 8/2006. (II. 9.) önkormányzati rendelet
1. 5. § (3) valamint (6) bekezdései;
2. 8. § (3) bekezdése;
3. 11. § (6) bekezdése;
4. 12. § (7) bekezdés „hosszútávú arculatformálás és a” szövegrésze;
5. 12. § (15) bekezdése;
6. 12. § (19) bekezdése;
7. 14. § szakasza;
8. 17. § szakasza;
9. 18. § (2) bekezdése;
(7) Esztergom, Víziváros és Várhegy helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről szóló 41/2006. (VII. 14.) önkormányzati rendelet
1. 2. § „Cégér,cégtábla” bekezdése;
2. 2. § „Fényreklám” bekezdése;
3. 2. § „Vonalszerű fényreklám” bekezdése;
4. 2. § „Kertépítészeti terv tartalma” bekezdése;
5. 2. § „Önálló reklámhordozó” bekezdése;
6. 2. § „Reklám” bekezdése;
7. 2. § „Reklámberendezések” bekezdése;
8. 2. § „Szabadtéri reklámhordozó” bekezdése;
9. 3. § (3) bekezdés „a 5. számú melléklet a helyrehozatali kötelezettséggel” szövegrésze;
10. 4. § (3) bekezdés f-i) pontjai;
11. 3. § (8) bekezdés „valamint helyi védelmek” szövegrésze;
12. 3. § (11) valamint (14) bekezdései;
13. 5. § (3)-(7) bekezdései;
14. 7. § (8)-(11) bekezdései;
15. 7. § (13)-(15) bekezdései;
16. 7. § (16) bekezdés első mondata;
17. 7. § (17) valamint (18) bekezdései;
18. 9. § (5) valamint (8) bekezdései;
19. 9. § (10)-(15) bekezdései;
20. 10. § (7), (9), valamint (16) bekezdései;
21. 11. § (11) valamint (12) bekezdései;
22. 12. § (2) bekezdés utolsó mondata;
23. 12. § (3) bekezdés utolsó mondata;
24. 12. § (4) bekezdése;
25. 13. § (3) bekezdés a) valamint b) pontjai;
26. 13. § (4) bekezdése;
27. 14. § (2) bekezdése;
28. 15. § (2)-(4) bekezdései;
29. 16. § szakasza;
30. 17. § (1)-(5) bekezdései;
31. 17. § (7) bekezdése;
32. 18. § (2) bekezdése;
33. 19. § (2) bekezdés utolsó mondata;
34. 20. § (3) valamint (4) bekezdése;
35. 20. § (5) bekezdés utolsó mondata;
36. 20. § (6) bekezdés c) pontja;
37. 20. § (7) bekezdés első mondata;
38. 20. § (8) bekezdése;
39. 25. § (1) bekezdés „Település esztétikai és” szövegrésze;
40. 26. § (1) bekezdés utolsó két mondata;
41. 26. § (2) bekezdés;
42. 27. § (1) bekezdés „Település esztétikai és” szövegrésze;
43. 28. § (2)-(6) valamint (12) bekezdései;
44. 31. § (4) bekezdés „valamint helyi egyedi, illetve területi” – szövegrésze;
45. 32. § szakasza;
46. 33. § (2) bekezdése;
47. 34. § szakasza;
48. 35. § szakasza;
49. 36. § szakasza;
50. 37. § szakasza;
51. 38. § szakasza;
52. 39. § szakasza;
53. 40. § szakasza;
54. 42. § (1) bekezdése;
55. 42. § (6)-(7) bekezdése;
56. 43. § (1)-(2) bekezdése;
57. 43. § (5) bekezdése;
58. 44. § (5) bekezdése
59. 45. § (5) valamint (6) bekezdései;
60. 46. § (5) valamint (6) bekezdései;
61. 47. § (4) valamint (6) bekezdései;
62. 50. § (2) bekezdése;
63. 51. § (9) valamint (11) bekezdése;
64. 5. számú melléklet;
65. 3. számú függelék
(8) Esztergom, Királyi város (Királyi város, Hévíz, Szentanna, Csutimonostor városrészek) helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről szóló 43/2006. (VII. 14.) önkormányzati rendelet
1. 3. § (3) bekezdés „ az 5. számú melléklet a helyrehozatali kötelezettséggel”- szövegrésze;
2. 4. § (2) bekezdés h) pont „vagy a történeti környezetbe illesztendő” szövegrésze;
3. 4. § (2) bekezdés k), l), n) pontjai;
4. 4. § (3) bekezdés f) valamint g) pontjai;
6. 4. § (5) bekezdés f) pont „vagy helyi” szövegrésze;
7. 4. § (5) bekezdés g) pont „vagy helyi” szövegrésze;
8. 4. § (5) bekezdés h) valamint i) pontjai;
9. 4. § (5) bekezdés k) pont „kiemelt járdaszegély nélküli” szövegrésze;
10. 4. § (7) bekezdés „illetve helyi)- szövegrésze;
11. 5. § (2) bekezdés b), c), valamint e) pontjai;
12. 5. § (3) bekezdése;
13. 7. § (7)-(11) bekezdései;
14. 7. § (12) bekezdés első mondata;
15. 7. § (13) bekezdése;
16. 7. § (14) bekezdés utolsó mondata;
17. 8. § (2) bekezdése;
18. 9. § (7) bekezdés első mondata;
19. 11. § (6) bekezdés utolsó mondata;
20. 11. § (6) bekezdés g) pont „Vt-FF/1 alövezet”-re vonatkozó szövegrészre;
21. 11. § (6) bekezdés g) pont „annak lebontott traktusának helyén, mintegy rekonstrukcióként épül meg” szövegrésze;
22. 11. § (8) bekezdés „és az utcaképi illeszkedés” szövegrésze;
23. 11. § (9) bekezdés első mondata;
24. 17. § (3)-(5) bekezdései;
25. 19. § (2) valamint (4) bekezdései;
26. 20. § szakasza;
27. 21. § (1)-(3) valamint (6) bekezdései;
28. 22. § (2) bekezdés „melyeket csak az esetenként külön meghatározott utcaszakaszokon és tereken, csoportos kialakítás esetén, egységes terv alapján szabad elhelyezni” szövegrésze;
29. 23. § (2) bekezdés „a légvezetékek földbe helyezése” szövegrésze;
30. 24. § (6) bekezdése;
31. 27. § (2) bekezdése;
32. 28. § (2) bekezdése;
33. 29. § szakasza;
34. 30. § (1) bekezdés „Település esztétikai és” szövegrésze;
35. 31. § (1) bekezdés a-d) pontjai;
36. 31. § (3) valamint (6), (9) bekezdései;
37. 34. § (1) bekezdés „és helyi” szövegrésze;
38. 34. § (3)-(6) bekezdései;
39. 34. § (7) bekezdés „valamint helyi” szövegrésze;
40. 35. § (2) bekezdése;
41. 37. § (1)-(7) valamint (9) bekezdései;
42. 38. § szakasza;
43. 39. § (1)-(13) valamint (15) bekezdései;
44. 40. § (1)-(4) bekezdései;
45. 40. § (5) bekezdés a) valamint b) pontjai;
46. 41. § (1), (3) valamint (4) bekezdései;
47. 42. § (4) bekezdése;
48. 45. § szakasza;
49. 47. § (3) bekezdése;
50. 3. számú függelék;
(9) Esztergom-Pilisszentlélek helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről szóló 28/2007. (IV. 26.) önkormányzati rendelet
1. 4. § (1) valamint (3)-(5) bekezdései;
2. 6. § (6), (9) valamint (10) bekezdései;
3. 6. § (11) bekezdés utolsó két mondata;
4. 6. § (12) bekezdése;
5. 11. § (4) bekezdése;
6. 13. § (1) bekezdés „azonos tájjelleg” szövegrésze;
7. 14. § (2) bekezdése;
8. 15. § (3) bekezdése;
9. 17. § (2) bekezdése;
10. 19. § (4) bekezdése;
11. 20. § szakasza;
12. 21. § (1)-(3) valamint (6) bekezdései;
13. 22. § (2) bekezdés „melyeket csak az esetenként külön meghatározott utcaszakaszokon és tereken, csoportos kialakítás esetén, egységes terv alapján szabad elhelyezni” szövegrésze;
14. 23. § (3) bekezdése;
15. 24. § (6) bekezdése;
16. 26. § (6) bekezdés „növények takarásában” szövegrésze;
17. 28. § (1)-(3) bekezdései;
18. 29. § (1)-(3) bekezdései;
19. 30. § szakasza;
20. 31. § (3) bekezdése;
21. 32. § (1) bekezdése;
22. 35. § (1) bekezdés „és helyi” szövegrésze;
23. 35. § (3)-(6) bekezdései;
24. 35. § (7) bekezdés „valamint helyi” szövegrésze;
25. 35. § (9) bekezdése;
26. 35. § (10) bekezdés „vagy helyi” szövegrésze;
27. 36. § szakasza;
28. 37. § (1)-(2) valamint (4)-(5) bekezdései;
29. 38. § szakasza;
30. 39. § szakasza;
31. 40. § szakasza;
32. 41. § szakasza;
33. 42. § szakasza;
34. 43. § szakasza;
35. 44. § (3)-(4) bekezdése;
36. 45. § szakasza;
37. 46. § (4) bekezdése;
38. 2. számú függelék;
(10) Esztergom Prímás sziget helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről szóló 42/2007. (VI. 28.) önkormányzati rendelet
1. 2. § (5) bekezdése;
2. 3. § (1), (3), valamint (5) bekezdései;
3. 6. § (5) bekezdése;
4. 6. § (6) bekezdés első valamint utolsó mondata;
5. 6. § (9) valamint (10) bekezdései;
6. 8. § „Az épülettömbből kiemelkedő építmény egyedi elbírálás aláesik” valamint „Tervtanácsi javaslat alapján a nyolc méterbe terasz, kisebb épület kubus belelóghat max 4,0 m-t” szövegrészei;
7. 10. § „Tervtanácsi javaslat alapján a nyolc méterbe terasz, kisebb épület kubus belelóghat max 4,0 m-t” szövegrésze;
8. 11. § (5) bekezdése;
9. 11. § (6) bekezdés „a meglévő fák megtartásával alakítható ki” szövegrésze;
10. 11. § (10) valamint (11) bekezdései;
11. 13. § „(Indokolt esetben a kilátásvédelmi szempontok betartása mellett eltérés engedélyezhető). Nagyterű, csarnok jellegű létesítmények építmény és gerincmagassága elvi engedélyezés keretében egyedileg határozandó meg” szövegrésze;
12. 17. § (8) valamint (12) bekezdései;
13. 17. § (13) bekezdés első mondata;
14. 23. § (5) bekezdése;
15. 25. § (6) bekezdés utolsó mondata;
16. 26. § (3)-(5) bekezdései;
17. 28. § (2) valamint (4) bekezdései;
18. 29. § szakasza;
19. 30. § (1)-(3) valamint (6) bekezdései;
20. 31. § (2) bekezdés „melyeket csak az esetenként külön meghatározott utcaszakaszokon és tereken csoportos kialakítás esetén, egységes terv alapján szabad elhelyezni” szövegrésze;
21. 33. § (1) bekezdés utolsó mondata;
22. 33. § (3) bekezdés „a településképi megjelenésre” valamint „és esztétikai” szövegrészei;
23. 33. § (7) bekezdés utolsó mondata;
24. 33. § (14) bekezdése;
25. 35. § (5) bekezdése;
26. 38. § (2) valamint (3) bekezdései;
27. 41. § (1) bekezdése;
28. 42. § szakasza;
29. 43. § (1) bekezdés utolsó mondata;
30. 43. § (2) valamint (3) bekezdései;
31. 43. § (4) bekezdés első mondata;
32. 43. § (5)-(7) bekezdései;
33. 44. § szakasza;
34. 45. § szakasza;
35. 46. § szakasza;
36. 47. § szakasza;
37. 48. § szakasza;
38. 1. számú függelék „Lakóházak” és „Középületek” bekezdései;
(11) Esztergom-Kertváros helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről szóló 54/2007. (IX. 14.) önkormányzati rendelet
1. 3. § (2) valamint (8) bekezdései;
2. 5. § (1)-(3) valamint (5) bekezdései;
3. 7. § (9) bekezdése;
5. 7. § (12), (16), valamint (18) bekezdései;
6. 20. § (2) bekezdés a) valamint f) pontjai;
7. 20. § (3) bekezdés b) pont utolsó mondata;
9. 20. § (4) bekezdés g) pont „az egységes építészeti megjelenés biztosítása és” – szövegrésze;
10. 24. § (6)-(7) bekezdései;
11. 29. § (4) bekezdés „a helyi építési hagyományoknak megfelelő, tájbaillő, magastetős, földszintes kialakítással” szövegrésze;
12. 33. § (1)-(2), valamint (6) bekezdései;
13. 35. § (5) bekezdés „az illeszkedés szabályai szerint városképi megjelenésre” valamint „és esztétikai” szövegrészei;
14. 35. § (9) bekezdése;
15. 38. § (3) bekezdés „kiemelt szegéllyel építendő” szövegrésze;
16. 40. § (3)-(5) bekezdései;
17. 40. § (7) bekezdés „és az építészeti értékeket (tagozatokat) kiemelő” szövegrésze valamint az utolsó mondata;
18. 41. § (2) bekezdés utolsó két mondata;
19. 42. § szakasza;
20. 43. § szakasza;
21. 44. § (2), (4), (6), valamint (8) bekezdései;
22. 46. § (3), valamint (4) bekezdései;
23. 46 § (5) bekezdés „illetve helyi” valamint „a helyi védelem alatt álló építészeti és régészeti értékeket a 3. számú függeléke, a védelemre javasolt település értékeket az 5. számú függelék” szövegrészei;
24. 46. § (6) bekezdése;
25. 47. § szakasza;
26. 49. § (6) bekezdés utolsó mondata;
27. 3. számú függelék;
28. 5. számú függelék;
(12) Esztergom-Kertváros, Palatinusz-tó területének helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről szóló 55/2007. (IX. 14.) önkormányzati rendelet
1. 5. § (3) bekezdés utolsó mondata;
2. 5. § (7), (10), valamint (11) bekezdései;
3. 14. § (3) bekezdés „6 m széles partszakasz két oldalán 0,5-0,5 m széles szabad területet kell hagyni, és erre a belső homlokzatra nem nyílhat ablak, csak max 2db 0.25 m2 szellőző” valamint „Az épület max 45ο meredekségű magastetős tetőidomú lehet. A tetőtér beépíthető, de a térdfal magassága max 1m lehet” szövegrészei;
4. 14. § (4) bekezdés utolsó előtti mondata;
5. 16. § (1) bekezdés „az azonos táj-jelleg” szövegrésze;
7. 19. § (4) bekezdése;
8. 21. § (11) bekezdés a) pont „az építményt tájba illő módon kell elhelyezni” valamint „épület bejárata elé nem, építménytő legalább 1,20 méterre helyezhető el”- szövegrészei;
10. 21. § (15) valamint (16) bekezdései;
11. 22. § (2) bekezdése;
12. 24. § (4) bekezdése;
13. 25. § szakasza;
14. 26. § (1)-(3), valamint (6) bekezdései;
15. 27. § (2) bekezdés „melyeket csak az esetenként külön meghatározott utcaszakaszokon és tereken, csoportos kialakítás esetén, egységes terv alapján szabad elhelyezni” szövegrésze;
16. 28. § (5) bekezdése;
17. 29. § (5) bekezdés „a városképi megjelenésre” valamint „és az esztétikai” szövegrészei;
18. 29. § (8) bekezdése;
19. 33. § (1)-(3) bekezdései;
20. 34. § utolsó mondata;
21. 35. § szakasza;
22. 36. § (2) bekezdése;
23. 44. § (1) bekezdés „- helyi védettségre” szövegrésze;
24. 44. § (4) valamint (5) bekezdései;
25. 45. § szakasza;
(13) Esztergom, Déli Városrész (Csalamádé, Kovácsi, Kovácsi lakótelep, Szentlázár, Szentpál, Ripária városrészek) helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről szóló 1/2008. (II. 13.) önkormányzati rendelet
1. 3. § (2), valamint (8) bekezdései;
2. 5. § (1)-(3), valamint (5) bekezdései;
3. 7. § (10) bekezdés „30,0 méternél nagyobb nem lehet, és” szövegrésze;
4. 7. § (12), (17), (19), valamint (20) bekezdései;
5. 16. § (2) bekezdés a) pont „Az építési hely utcai határvonalán általában utcával párhuzamos gerincű, magastetős épületek helyezhetőek el” –szövegrésze valamint az utolsó mondat;
6. 16. § (2) f) pontja;
8. 20. § (6) valamint (7) bekezdései;
9. 28. § (1) valamint (2) bekezdései;
10. 30. § (5) bekezdés „illeszkedés szabályai szerinti városképi megjelenésre” valamint „és az esztétikai” szövegrészei;
11. 30. § (9) bekezdése;
12. 35. § (2) valamint (3) bekezdései;
13. 35. § (4) bekezdés „A tervezett transzformátorok helyét a beépítéssel összehangoltan kell kijelölni” szövegrésze;
14. 35. § (6) bekezdés „és az építészeti értékeket (tagozatokat) kiemelő” szövegrésze valamint az utolsó mondata;
15. 36. § (3) bekezdés utolsó mondata;
16. 37§ szakasza;
17. 38. § szakasza;
18. 39. § (2), (4), valamint (6) bekezdései;
19. 41. § (3), valamint (4) bekezdései;
20. 41. § (5) bekezdés „illetve helyi”- valamint „a helyi védelem alatt álló építészeti és régészeti értékeket a 2. számú függeléke, a védelemre javasolt települési értékeket a 4. számú függeléke”- szövegrészei;
21. 42. § szakasza;
22. 47. § (5) bekezdése;
23. 6. melléklete;
24. 3. számú függelék;
(14) Esztergom, Ipari Park helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről szóló 27/2008. (III. 20.) önkormányzati rendelet
1. 6. § (8)-(9) valamint (12) bekezdései;
2. 17. § (1) bekezdés utolsó mondata;
3. 23. § (1) bekezdése;
4. 23/A. § szakasza;
5. 25. § (5) bekezdés „az illeszkedés szabályai szerint városképi megjelenésre”- valamint „és az esztétikai”- szövegrészei;
6. 25. § (9) bekezdése;
7. 29. § (2)-(5) bekezdései;
8. 29. § (7) bekezdés „és az építészeti értékeket (tagozatokat) kiemelő”- szövegrésze valamint az utolsó mondata;
9. 29. § (8) bekezdése;
10. 30. § (1) bekezdése;
11. 30. § (2) bekezdés utolsó mondata;
12. 30. § (4) valamint (5) bekezdései;
13. 31. § szakasza;
14. 32. § (1), valamint (2) bekezdései;
15. 34. § szakasza;
16. 35. § szakasza;
17. 4. melléklet Fogalom meghatározások alatti 1. pontja;
(15) A közterületek használatáról szóló 25/2014. (XII. 03.) önkormányzati rendelet
1. 3. § (6) bekezdése;
2. 4. § (1)-(3) bekezdései.
Hatályon kívül helyezte Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzata Képviselő-testületének 40/2023 (XII.14.) önkormányzati rendelet 27.§ a) pontja
Hatályon kívül helyezte Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzata Képviselő-testületének 40/2023 (XII.14.) önkormányzati rendelet 27.§ b) pontja
Hatályon kívül helyezte Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzata Képviselő-testületének 40/2023 (XII.14.) önkormányzati rendelet 27.§ c) pontja
Hatályon kívül helyezte Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzata Képviselő-testületének 40/2023 (XII.14.) önkormányzati rendelet 27.§ d) pontja
Hatályon kívül helyezte Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzata Képviselő-testületének 40/2023 (XII.14.) önkormányzati rendelet 27.§ e) pontja
A 23. § (17) bekezdése az Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2023. (VI. 2.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 7. melléklet az Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2023. (VI. 2.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.