Császár Község Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2007 (IX.25.) önkormányzati rendelete

Császár Község Képviselő-testületének 8/2007. (IX. 25.) sz. rendelete Császár Építési Szabályzatának és Szabályozási Tervének megállapításáról

Hatályos: 2016. 10. 08- 2018. 05. 11

Császár Község Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2007 (IX.25..) önkormányzati rendelete

Császár Község Képviselő-testületének 8/2007. (IX. 25.) sz. rendelete Császár Építési Szabályzatának és Szabályozási Tervének megállapításáról

2016.10.08.

Császár Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. tv. (továbbiakban: Étv.) 7. § (3) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazása alapján az Étv. 9. § (2)-(6) bekezdésében előírt véleményeztetési eljárás lefolytatását követően Császár Építési Szabályzata (továbbiakban: CSÉSZ) és Császár Szabályozási Terve (továbbiakban: CSSZT) megállapításáról az alábbi rendeletet alkotja:

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK

A RENDELET HATÁLYA

1. § (1) A CSÉSZ és CSSZT hatálya kiterjed Császár község (a továbbiakban a község) közigazgatási területére.

¹(2)

A szabályozási elemek típusai

2. §²

II. Fejezet

TERVEZETT BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSAI

3. § (1) A szabályozási terv a község közigazgatási területén

beépítésre szánt területet,

tervezett beépítésre szánt területet,

beépítésre nem szánt területet

jelöl ki.

³(2)

TERÜLETHEZ KÖTHETŐ ELŐÍRÁSOK FAJTÁI

4. § ¨ A szabályozási terv a község közigazgatási területén rögzíti

- a) az építési övezeti

- b) az övezeti

- c) a környezetvédelmi

- d) az értékvédelmi

- e) a korlátozási

¨ előírások érvényességi területét.

AZ ÉPÍTÉSI ÖVEZETEK ELŐÍRÁSAI

5. § ¨ (1) A szabályozási terv a község közigazgatási területén az alábbi építési övezeteket jelöli ki:

lakó, ezen belül:

falusias lakó:(Lf)

vegyes, ezen belül

településközponti vegyes:(Vt)

központi vegyes (Vk)

gazdasági, ezen belül

egyéb gazdasági (Ge)

kereskedelmi szolgáltató gazdasági (Gksz)

különleges, ezen belül:

közhasználatú építményi (Ki)

különleges pince/présházas (Kpi)

övezeteket.

AZ ÉPÍTÉSI ÖVEZETEK KÖZÖS ELŐÍRÁSAI

6. § (1) Kialakult állapotra vonatkozó előírások:

- ⁴a) Ha a telek jelenlegi jellemzői az építési övezet előírásainak nem felelnek meg, de az eltérés helyi építési szabályzatról szóló önkormányzati rendelet hatálybalépését megelőző hatályos építési szabályzatról szóló önkormányzati rendelet előírása szerint alakult ki, jelen rendeletben foglalt szabályok szerint lehet építési munkát, illetve telekalakítást végezni.

- b) Ha a telek jelenlegi beépítettsége nem felel meg az építési övezeti előírásoknak, a meglévő épület felújítható, de sem a beépítettség, sem az épület(ek) szintterülete, építménymagassága nem növelhető, kivéve a tetőtér-beépítést, amely esetben az építménymagasság és a beépítettség megtartása mellett a szintterület növelése megengedhető.

- Ha az épület(ek) lebontásra kerül(nek), és

1. a telek területe az építési előírásokban meghatározott legkisebb érték alatti, akkor a korábbi beépítettség visszaállítható,

2. a telek területe az építési előírásokban meghatározott legkisebb érték szerinti, vagy annál nagyobb, a telket beépítetlennek kell tekinteni és az építési előírások szerinti beépítési százalékot kell alkalmazni.

⁵- c) Ha a telek jelenlegi méretei nem felelnek meg az építési övezeti előírásoknak, akkor a telekméretek - a szabályozási terven jelölt közterületi határrendezést kivéve - tovább nem csökkenthetők. Ha a telekre vonatkozó, Császár Építési Szabályzatának és Szabályozási Tervének megállapításáról szóló rendeletében írt építési előírások betarthatók, a telek beépíthető.

-⁶ d) Ha a telek jelenlegi beépítési módja és az előkert nagysága nem felel meg az építési övezeti előírásoknak, az előírástól eltérő beépítési mód megtartható, de az épületek csak a telekre vonatkozó, jelen rendeletben írt építési előírások betartása esetén és csak az építési helyen belül bővíthetők

- e) Ha a telek jelenlegi építményeinek magassága meghaladja az építési övezeti előírásokban előírt értéket, a meglévő építmények bővíthetők, de a bővítmények építménymagassága az előírt értéket nem haladhatja meg. Ha a meglévő építmények lebontásra kerülnek, a telket beépítetlen teleknek kell tekinteni és a vonatkozó építménymagassági előírásokat kell érvényesíteni.

¨ (2) Egyéb közös előírások

- ⁷a) Azoknál a telkeknél, amelyeknél jelen rendelet az ingatlant építési övezettel, vagy övezettel két telekrészre osztja, a hátsókertet az építési övezet, vagy az övezethatár vonalától kell mérni.

- b) Azoknál a telkeknél, amelyeknél a szabályozási terv az ingatlant építési övezettel, vagy övezettel két telekrészre osztja, a beépítési % alapjául szolgáló terület az építési övezettel, ill. övezettel megosztott telekterület.

- c) Ha a telek jelenlegi méretei nem felelnek meg az építési övezeti előírásoknak, akkor a telekméretek - a szabályozási terven jelölt közterületi határrendezést kivéve, - tovább nem csökkenthetők. Ha a telekre vonatkozó egyéb országos és építési előírások betarthatók, a telek beépíthető.

- d) Épület utcai építési vonalra merőlegesen mért vetületi hossza lakóépület esetén legfeljebb 30 m lehet. Saroktelek esetén a vetületi hosszra vonatkozó előírást mindkét közterület felől be kell tartani.

- e) Közterületről garázsok közvetlenül nem nyithatók.

- f) Az építmények közötti legkisebb telepítési távolság az I.-III. tűzállósági fokozatú: nem éghető anyagú külső térelhatároló szerkezetű, falazatú, burkolatú, illetve héjazatú lakó- épületeknél:

3. 4,0 m-ig csökkenthető beépítési módtól függetlenül, ha az egymást átfedő, szemben fekvő homlokzatok közül legalább az egyik homlokzaton a nyílások helyiségenként 0,40 m² nyíló felületnél nem nagyobbak, és ennek homlokzatmagassága nem haladja meg másik, a megnyitott homlokzatú épület magasságát;

4. 2,0 m-ig csökkenthető zártsorú beépítési mód esetén, ha az egyik homlokzat nyílás nélküli tűzfal és a másik homlokzaton helységenként 0,40 m2-nél nem nagyobbak a nyílások;

- g) Az építési hely közterület felőli határát, ha a szabályozási terv másként nem intézkedik, kötelező beépítési vonalnak kell tekinteni.

- h) Melléképületek építménymagassága legfeljebb 4,5 m, gerincmagassága legfeljebb 6,5 m lehet. Melléképület a telek utca felé eső 25 m mélységében nem létesíthető.

- i) Újonnan nyeles telek – kivéve, ha a terepadottságok indokolják - nem alakítható ki.

- j) Újonnan építendő ill. bővítendő, átalakítandó épület magas tetős kialakítású és 37-45º-os hajlásszögű lehet. A tetőgerinc vonalát utcára merőleges kell kialakítani. A megengedett tetőforma nyeregtető, kontyolással, vagy kontyolás nélkül az utcában kialakultnak megfelelően. Kivétel, ha a foghíjtelek mellett mindkét oldalon nyeregtetőtől eltérő tetőforma van, ebben az esetben ahhoz kell igazodni.

- k) A helyi sajátosságokat hordozó tornácos kialakítást meglévő épületeknél meg kell tartani.

- l) Az újonnan létesítendő épületek homlokzati felülete vakolt vagy nyerstégla, ill. ezek kombinációja lehet, lábazathoz terméskő is felhasználható.

⁸-m) A telekvásárlás időpontjától számított négy éven belüli beépítési kötelezettség terheli a HÉSZ hatályba lépése után kialakított új telekosztásokat.

⁹-n) Beépítetlen építési telkek elidegenítése esetén a tulajdonosváltás idejétől számítva a telek új tulajdonosát négy éven belüli beépítési kötelezettség terheli.

¹⁰- o) Négy éven belül teljesítendő helyrehozatali kötelezettség terheli a településképet rontó, romos, elhanyagolt állagú épület tulajdonosát a tulajdonosváltás idejétől számítva.

FALUSIAS LAKÓ ÉPÍTÉSI ÖVEZETEK (Lf)

7. § - (1) Rendeltetési előírások

Az övezetben

1. legfeljebb kétlakásos lakóépület(ek),

továbbá nem zavaró hatású

2. kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület(ek),

3. szálláshely szolgáltató épület(ek),

4. kézműipari építmény(ek),

5. mező- és erdőgazdasági építmény(ek)

helyezhető(k) el.

- (2) Építési előírások

a) Lf1 építési övezet esetén

1. ¹¹egy telek beépített területe nem haladhatja meg a 120 m²-t, függetlenül a beépítési % alapján számított értéktől,

2. a megengedett beépítési mód oldalhatáron álló. Az építési helyen belül az épületet mindig az oldalsó telekhatárhoz csatlakozóan, vagy kialakult állapothoz igazodóan a csorgóköz megtartásával kell elhelyezni; az épületet az utcában kialakult rend szerinti oldalhatárra kell helyezni, ha szomszédos épület nem korlátozza az oldalsó telekhatár választását, akkor mindig az északi égtáj vonalához közelebb fekvő oldalhatárra kell az épületet telepíteni.

3. a kialakult telekméretet kell figyelembe venni

4. legnagyobb beépítettség 30 %,

5. legkisebb zöldfelületi fedettség 55%,

6. legnagyobb építménymagasság 3,5 m lehet.

7. előkert az utcában kialakult állapot szerint alakítandó ki.

b) Lf2 építési övezet esetén

1. ¹²egy telek beépített területe nem haladhatja meg a 150 m²-t, függetlenül a beépítési % alapján számított értéktől,

3. újonnan kialakítandó telek legkisebb területe 600 m²

4. legnagyobb beépítettség 25 %,

5. legkisebb zöldfelületi fedettség 60%,

6. legnagyobb építménymagasság 4,5 m lehet.

7. előkert az utcában kialakult állapot szerint alakítandó ki

c) Lf3 építési övezet esetén

1. ¹³egy telek beépített területe nem haladhatja meg a 150 m²-t, függetlenül a beépítési % alapján számított értéktől,

3. újonnan kialakítandó telek legkisebb területe 600 m²

4. legnagyobb beépítettség 30 %,

5. legkisebb zöldfelületi fedettség 55%,

6. legnagyobb építménymagasság 3,5 m lehet.

7. előkert az utcában kialakult állapot szerint alakítandó ki

d) Lf4 építési övezet esetén

1. ¹⁴egy telek beépített területe nem haladhatja meg a 150 m²-t, függetlenül a beépítési % alapján számított értéktől,

3. újonnan kialakítandó telek legkisebb területe 600 m²

4. legnagyobb beépítettség 30 %,

5. legkisebb zöldfelületi fedettség 55 %,

6. legnagyobb építménymagasság 4,5 m lehet.

7. előkert az utcában kialakult állapot szerint alakítandó ki

e) Lf5 építési övezet esetén

1. ¹⁵egy telek beépített területe nem haladhatja meg a 150 m²-t, függetlenül a beépítési % alapján számított értéktől,

3. újonnan kialakítandó telek legkisebb területe 720 m²

4. legnagyobb beépítettség 20 %,

5. legkisebb zöldfelületi fedettség 65%,

6. legnagyobb építménymagasság 4,5 m lehet.

7. előkert az utcában kialakult állapot szerint alakítandó ki

f) Lf6 építési övezet esetén

1. ¹⁶egy telek beépített területe nem haladhatja meg a 150 m²-t, függetlenül a beépítési % alapján számított értéktől,

3. újonnan kialakítandó telek legkisebb területe 720 m²

4. legnagyobb beépítettség 25 %,

5. legkisebb zöldfelületi fedettség 60%,

6. legnagyobb építménymagasság 4,5 m lehet.

7. előkert az utcában kialakult állapot vagy a szabályozási terv szerint alakítandó ki

g) Lf7 építési övezet esetén

1. ¹⁷egy telek beépített területe nem haladhatja meg a 180 m²-t, függetlenül a beépítési % alapján számított értéktől,

3. újonnan kialakítandó telek legkisebb területe 900 m²

4. legnagyobb beépítettség 20 %,

5. legkisebb zöldfelületi fedettség 65%,

6. legnagyobb építménymagasság 4,5 m lehet.

7. előkert az utcában kialakult állapot szerint alakítandó ki.

h) Lf8 építési övezet esetén

1. ¹⁸egy telek beépített területe nem haladhatja meg a 180 m²-t, függetlenül a beépítési % alapján számított értéktől,

3. újonnan kialakítandó telek legkisebb területe 900 m²

4. legnagyobb beépítettség 25 %,

5. legkisebb zöldfelületi fedettség 60%,

6. legnagyobb építménymagasság 4,5 m lehet.

7. előkert az utcában kialakult állapot szerint alakítandó ki.

i) Lf9 építési övezet esetén

1. ¹⁹egy telek beépített területe nem haladhatja meg a 180 m²-t, függetlenül a beépítési % alapján számított értéktől,

2. a megengedett beépítési mód szabadonálló.

3. újonnan kialakítandó telek legkisebb területe 1100 m²

4. legnagyobb beépítettség 15 %,

5. legkisebb zöldfelületi fedettség 70%,

6. legnagyobb építménymagasság 4,5 m lehet.

7. előkert az utcában kialakult állapot szerint alakítandó ki.

j) Lf10 építési övezet esetén

1. ²⁰egy telek beépített területe nem haladhatja meg a 200 m²-t, függetlenül a beépítési % alapján számított értéktől,

3. újonnan kialakítandó telek legkisebb területe 1100 m²

4. legnagyobb beépítettség 20 %,

5. legkisebb zöldfelületi fedettség 65 %,

6. legnagyobb építménymagasság 4,5 m lehet.

7. előkert az utcában kialakult állapot szerint alakítandó ki.

k) Lf11 építési övezet esetén

1. ²¹egy telek beépített területe nem haladhatja meg a 200 m²-t, függetlenül a beépítési % alapján számított értéktől,

3. újonnan kialakítandó telek legkisebb területe 1100 m²

4. legnagyobb beépítettség 25 %,

5. legkisebb zöldfelületi fedettség 60 %,

6. legnagyobb építménymagasság 4,5 m lehet.

7. előkert az utcában kialakult állapot szerint alakítandó ki.

l) Lf12 építési övezet esetén

1. ²²egy telek beépített területe nem haladhatja meg a 200 m²-t, függetlenül a beépítési % alapján számított értéktől,

3. újonnan kialakítandó telek legkisebb területe 1100 m²

4. legnagyobb beépítettség 20 %,

5. legkisebb zöldfelületi fedettség 65 %,

6. legnagyobb építménymagasság 6,5 m lehet.

7. előkert az utcában kialakult állapot szerint alakítandó ki.

m) Lf13 építési övezet esetén

1. ²³egy telek beépített területe nem haladhatja meg a 200 m²-t, függetlenül a beépítési % alapján számított értéktől,

3. újonnan kialakítandó telek legkisebb területe 1100 m²

4. legnagyobb beépítettség 25 %,

5. legkisebb zöldfelületi fedettség 60 %,

6. legnagyobb építménymagasság 6,5 m lehet.

7. előkert az utcában kialakult állapot szerint alakítandó ki.

n) Lf14 építési övezet esetén

1. ²⁴egy telek beépített területe nem haladhatja meg a 220 m²-t, függetlenül a beépítési % alapján számított értéktől,

3. újonnan kialakítandó telek legkisebb területe 1500 m²

4. legnagyobb beépítettség 15 %,

5. legkisebb zöldfelületi fedettség 70 %,

6. legnagyobb építménymagasság 4,5 m lehet.

7. előkert az utcában kialakult állapot szerint alakítandó ki.

o) Lf15 építési övezet esetén

1. ²⁵egy telek beépített területe nem haladhatja meg a 250 m²-t, függetlenül a beépítési % alapján számított értéktől,

3. újonnan kialakítandó telek legkisebb területe 1500 m²

4. legnagyobb beépítettség 20 %,

5. legkisebb zöldfelületi fedettség 65 %,

6. legnagyobb építménymagasság 6,5 m lehet.

7. előkert az utcában kialakult állapot szerint alakítandó ki.

p) ²⁶ Lf16 építési övezet esetén

1. ²⁷

3. újonnan kialakítandó telek legkisebb területe 900 m²

4. legnagyobb beépítettség 30 %,

5. legkisebb zöldfelületi fedettség 65%,

6. legnagyobb építménymagasság 4,5 m lehet.

7. előkert az utcában kialakult állapot szerint alakítandó ki.

q) ²⁸ Lf17 építési övezet esetén

1. ²⁹egy telek beépített területe nem haladhatja meg a 200 m²-t, függetlenül a beépítési % alapján számított értéktől, 2. a megengedett beépítési mód oldalhatáron álló. Az építési helyen belül az épületet mindig az oldalsó telekhatárhoz csatlakozóan, vagy kialakult állapothoz igazodóan a csorgóköz megtartásával kell elhelyezni; az épületet az utcában kialakult rend szerinti oldalhatárra kell helyezni, ha szomszédos épület nem korlátozza az oldalsó telekhatár választását, akkor mindig az északi égtáj vonalához közelebb fekvő oldalhatárra kell az épületet telepíteni.

3. újonnan kialakítandó telek legkisebb területe 1100 m²

4. legnagyobb beépítettség 30 %,

5. legkisebb zöldfelületi fedettség 50 %,

6. legnagyobb építménymagasság 4,5 m lehet.

7. előkert az utcában kialakult állapot szerint alakítandó ki.

TELEPÜLÉSKÖZPONTI VEGYES ÉPÍTÉSI ÖVEZET (Vt)

8. § (1) Rendeltetési előírások

a). Az építési övezetben lakóépület, igazgatási épület, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület; egyéb közösségi szórakoztató épület; egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,

b) kivételesen - nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény

helyezhető el.

c) Az építési övezetben nem helyezhető el önálló parkoló terület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb tehergépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára.

d) A b). pontban felsorolt épületek, építmények az OTÉK 31. § (2) bekezdésében előírtak betartása mellett csak akkor helyezhetők el, ha a szomszédos lakóövezeti telekhatár mellett 5 m széles sávban háromszintes növénytelepítés megtörtént.

(2) Építési előírások

a) Vt1építési övezet esetén

1. a megengedett beépítési mód oldalhatáron álló. Az építési helyen belül az épületet mindig az oldalsó telekhatárhoz csatlakozóan, vagy kialakult állapothoz igazodóan a csorgóköz megtartásával kell elhelyezni; az épületet az utcában kialakult rend szerinti oldalhatárra kell helyezni, ha szomszédos épület nem korlátozza az oldalsó telekhatár választását, akkor mindig az északi égtáj vonalához közelebb fekvő oldalhatárra kell az épületet telepíteni.

2. a kialakult telekméretet kell figyelembe venni

3. legnagyobb beépítettség 25%,

4. legkisebb zöldfelületi fedettség 55%,

5. legnagyobb építménymagasság 4,5 m.

b) Vt2 építési övezet esetén

2. a kialakult telekméretet kell figyelembe venni

3. legnagyobb beépítettség 30%,

4. legkisebb zöldfelületi fedettség 50%,

5. legnagyobb építménymagasság 6,5 m.

c) Vt3 építési övezet esetén

2. újonnan kialakítandó telek legkisebb területe 1100m²

3. legnagyobb beépítettség 30%,

4. legkisebb zöldfelületi fedettség 50%,

5. legnagyobb építménymagasság 6,5 m.

d) Vt4 építési övezet esetén

2. újonnan kialakítandó telek legkisebb területe 1500m²

3. legnagyobb beépítettség 30%,

4. legkisebb zöldfelületi fedettség 50%,

5. legnagyobb építménymagasság 6,5 m.

e) Vt5 építési övezet esetén

1. a megengedett beépítési mód szabadonálló

2. újonnan kialakítandó telek legkisebb területe 1100m²

3. legnagyobb beépítettség 30%,

4. legkisebb zöldfelületi fedettség 40%,

5. legnagyobb építménymagasság 6,5 m.

f) ³⁰ Vt6 építési övezet esetén

2. újonnan kialakítandó telek legkisebb területe 1500m²

3. legnagyobb beépítettség 40%,

4. legkisebb zöldfelületi fedettség 40%,

5. legnagyobb építménymagasság 6,5 m.

KÖZPONTI VEGYES ÉPÍTÉSI ÖVEZET (Vk)

9. § (1) Rendeltetési előírások

- a). Az építési övezetben igazgatási épület, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület; egyéb közösségi szórakoztató épület; egyházi, oktatási, kulturális, egészségügyi és szociális épület helyezhető el. Lakás csak az intézményekhez tartozóan – szolgálati lakás, gondnoki lakás – helyezhető el.

- b) Az építési övezetben nem helyezhető el önálló parkoló terület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb tehergépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára

(2) Építési előírások

a) Vk1építési övezet esetén

1. a megengedett beépítési mód szabadon álló.

2. újonnan kialakítandó telek legkisebb területe 2500 m²,

3. legnagyobb beépítettség 30 %,

4. legkisebb zöldfelületi fedettség 50 %,

5. legnagyobb építménymagasság 6,5 m

b) Vk2 építési övezet esetén

1. a megengedett beépítési mód szabadon álló.

2. újonnan kialakítandó telek legkisebb területe 5000 m²,

3. legnagyobb beépítettség 30 %,

4. legkisebb zöldfelületi fedettség 40 %,

5. legnagyobb építménymagasság 10,5 m.

EGYÉB IPARI GAZDASÁGI ÖVEZET (Ge)

10. § ¨ (1) Rendeltetési előírások

- Az építési övezetben elhelyezhetők:

1. mindenfajta, nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület,

2. a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások,

3. igazgatási, egyéb irodaépületek,

4. üzemanyagtöltő.

¨ (2) Építési előírások

a) Ge1építési övezet esetén

1. a megengedett beépítési mód: szabadonálló,

2. újonnan kialakítandó telek legkisebb területe 1500m²,

3. legnagyobb beépítettség 30 %,

4. legkisebb zöldfelületi fedettség 40%,

5. legnagyobb építménymagasság 6,5m

b) Ge2 építési övezet esetén

1. a megengedett beépítési mód: szabadonálló,

2. újonnan kialakítandó telek legkisebb területe 2500m²,

3. legnagyobb beépítettség 30%,

4. legkisebb zöldfelületi fedettség 40%,

5. legnagyobb építménymagasság 6,5m

c) Ge3 építési övezet esetén

1. a megengedett beépítési mód: szabadonálló,

2. újonnan kialakítandó telek legkisebb területe 5000m²,

3. legnagyobb beépítettség 30 %,

4. legkisebb zöldfelületi fedettség 40%,

5. legnagyobb építménymagasság 6,5m, melyet a technológiai létesítmények magasságigénye esetén lehet csak túllépni.

KERESKEDELMI, SZOLGÁLTATÓ GAZDASÁGI ÖVEZET (Gksz)

11. § ¨ (1) Rendeltetési előírások

- Az építési övezetben elhelyezhetők:

1. kereskedelmi és szolgáltató(ipar) épület, műhely,

2. nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület,

3. a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és/vagy a személyzet számára szolgálati lakás,

4. irodaépület,

5. üzemanyagtöltő.

¨ (2) Építési előírások

a) Gk építési övezet esetén

1. a megengedett beépítési mód: szabadonálló,

2. újonnan kialakítandó telek legkisebb területe 1500m²,

3. legnagyobb beépítettség 25%,

4. legkisebb zöldfelületi fedettség 50%,

5. legnagyobb építménymagasság 4,5m

b) ³¹ Gksz-2 építési övezet esetén

1. a megengedett beépítési mód: szabadon álló,

2. újonnan kialakítandó telek legkisebb területe 1500m²,

3. legnagyobb beépítettség 50 %,

4. legkisebb zöldfelületi fedettség 20%,

5. legnagyobb építménymagasság 6,5m, melyet a technológiai létesítmények

magasságigénye esetén lehet csak túllépni.

KÜLÖNLEGES KÖZHASZNÁLATÚ ÉPÍTMÉNYI ÉPÍTÉSI ÖVEZETEK (Ki)

12. § ¨ (1) Rendeltetési előírások

- Az építési övezetben csak a szabályozási terven megnevezett funkciójú épületek és az azok rendeltetésszerű működéséhez szükséges egyéb építmények helyezhetők el.

¨ (2) Építési előírások

a) Ki1- temető

1. a megengedett beépítési mód szabadon álló,

2. újonnan nem alakítható ki építési telek,

3. legnagyobb beépítettség 5%,

4. legkisebb zöldfelületi fedettség 80%,

5. legnagyobb építménymagasság 4,5m, melyet a harangtorony esetében lehet csak túllépni

b) Ki2 - egyházi intézmény, (templom)

1. a megengedett beépítési mód szabadon álló,

2. kialakult építési telek,

3. legnagyobb beépítettség a kialakult,

5. legnagyobb építménymagasság a jelenlegi épület építménymagassága.

c) Ki3 - sportterület

1. a megengedett beépítési mód szabadon álló,

2. kialakítandó telek legkisebb területe 5000 m²,

3. legnagyobb beépítettség 10%,

4. legkisebb zöldfelületi fedettség 40%,

5. legnagyobb építménymagasság 4,5 m (kivéve a kis alapterületi kiterjedésű sporteszközöket, ahol a legnagyobb magasság 6,5 m)

6. A telek max. 50 %-a lehet burkolt felület, melyből legfeljebb a telek 10 %-a lehet gyalogos közlekedés számára burkolt felület és legalább 40 %-a sportpálya.

d) Ki4 - művésztelep

1. a megengedett beépítési mód szabadon álló,

2. kialakítandó telek legkisebb területe 2500 m²,

3. legnagyobb beépítettség 25%,

4. legkisebb zöldfelületi fedettség 40 %,

5. legnagyobb építménymagasság 4,5 m

e) Ki5 - ökotáborhely

1. a megengedett beépítési mód szabadon álló,

2. kialakítandó telek legkisebb területe 1500 m²,

3. legnagyobb beépítettség 10%,

4. legkisebb zöldfelületi fedettség 80%,

5. legnagyobb építménymagasság 4,5 m

f) Ki6 – présház-pince építési övezet

1. a megengedett beépítési mód zártsorú,

2. kialakult telekméret,

3. legnagyobb beépítettség 40%,

4. legkisebb zöldfelületi fedettség 10%,^[6]

5. legnagyobb építménymagasság 3,5m

ÖVEZETEK ELŐÍRÁSAI

13. § · A szabályozási terv a község közigazgatási területének beépítésre nem szánt részén az alábbi övezeteket jelöli ki:

Közlekedési, ezen belül:

közúti közlekedési (KÖ)

vasúti közlekedési (KÖv)

zöld:(Z)

erdő, ezen belül:

védelmi rendeltetésű erdő:(Ev)

gazdasági erdő (Eg)

egészségügyi és turisztikai rendeltetésű erdő (Ee)

mezőgazdasági, ezen belül

általános mezőgazdasági (Má)

kertes mezőgazdasági (Mke)

korlátozott használatú (gyep, nádas) mezőgazdasági (Mko)

vízgazdálkodási, ezen belül

vízmedrek, felszíni vizek (Vg1)

vízbeszerzési, vízmű (Vg2)

· övezetek.

KÖZÚTI KÖZLEKEDÉSI ÖVEZET (KÖ)

14. § ¨ (1) Az övezetben az országos és a helyi közutak, a kerékpárutak, a gépjármű-várakozóhelyek (parkolók), járdák és gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszerek, közművek és a hírközlés építményei, továbbá a közlekedést kiszolgáló közlekedési építmények, valamint hirdető berendezések, szobrok, díszkutak, távbeszélő fülkék helyezhetők el.

¨ (2) Az elhelyezhető építmények által elfoglalt terület a közlekedési övezetbe sorolt telek területének 2%-át, közműövezetbe sorolt telek 15 %-át, az újonnan elhelyezendő építmények magassága a 3,5 m-t nem haladhatja meg.

vasúti közlekedési (KÖv)

15. §³²

16. § ¨ (1) Az övezetbe eső telkek min. 85%-át zöldfelülettel, ill. vízfelülettel fedetten kell kialakítani. A közparkon belül felszíni víztározók, dísztavak létesíthetők.

¨ (2) A közparkban a pihenést és a testedzést szolgáló építmény (sétaút, pihenőhely, tornapálya, gyermekjátszótér, piknikhely, stb.), vendéglátó épület, a terület fenntartásához szükséges épület elhelyezhető.

¨ (3) Ha a közpark területe 2500 m²-t nem éri el építmény nem helyezhető el.

¨ (4) Az újonnan elhelyezhető épület magassága legfeljebb 3,5 m lehet és az általa elfoglalt terület nem haladhatja meg a telekterület 2%-át.

¨ (5) A közparknak közútról, köztérről közvetlenül megközelíthetőnek kell lennie.

VÉDELMI RENDELTETÉSŰ ERDŐÖVEZET (Ev)

17. § ¨ (1) Az övezetben épület - kilátót kivéve - újonnan nem helyezhető el.

³³¨ (2)

¨ (3) Újonnan kijelölésre került erdőterület jelenlegi művelési ága kizárólag erdőművelési ágra módosítható.

¨ GAZDASÁGI RENDELTETÉSŰ ERDŐÖVEZET (Eg)

¨ 18. §

(1) A 100 000 m²-t meghaladó területnagyságú telken legfeljebb 0,5%-os beépítettséggel az erdő rendeltetésének megfelelő építmények helyezhetők el.

(2) Az újonnan elhelyezendő építmények magassága nem haladhatja meg a 4,5 m-t.

¨ EGÉSZSÉGÜGYI-TURISZTIKAI RENDELTETÉSŰ ERDŐÖVEZET (Ee)

¨³⁴ 19. § A 100 000 m²-t meghaladó területnagyságú telken legfeljebb 1%-os beépítettséggel az erdő rendeltetésének megfelelő – turisztikai, rekreációs funkciójú - építmények helyezhetők el. Az így igénybevett telekrészen kívüli területek tulajdoni állapottól függetlenül a közhasználat elől nem zárhatók el.

(2) Az újonnan elhelyezendő építmények magassága - kivéve kilátóépületnél - nem haladhatja meg a 6,5 m-t.

ÁLTALÁNOS MEZŐGAZDASÁGI ÖVEZET (Má)

20. § (1) Az övezetben a mezőgazdasági hasznosítást (növénytermesztést és állattenyésztést) szolgáló gazdasági épület, illetve földdel borított pince helyezhető el. Lakóépület újonnan nem építhető.

(2) Újonnan létesülő épület szabadon állóan, a telket kiszolgáló út tengelyétől legalább 15 m előkert- és 6 m oldalkert biztosításával helyezhető el. Szomszédos telkeken álló épületek között legalább 15 m távolságot kell megtartani.

(3) Az építmény-elhelyezés feltételei a zónába eső telkeken:

a) Beépíthető az a telek,

· amelynek szántó, kert művelési ágba tartozó területe legalább 100 000 m²

· amelynek szőlő, gyümölcsös, intenzív hasznosítású kert (pl. üvegházas, fóliás virág és zöldségkertészet)művelési ágba tartozó része min. 60 000 m²

b) Beépítettség: max. 500 m²,

c) ³⁵ Építménymagasság: max. 12 m, kivéve, ha a gazdasági épület sajátos funkciója és az alkalmazott technológia ennél nagyobb építménymagasságot igényel, de akkor sem lehet több, mint 22 m.

d) A zónában nagy létszámú állattartó telep (Állategészségügyi Szabályzat - kiadásáról szóló FM rendelet meghatározása szerinti értelmezésben) belterülethez, lakó- és üdülőterülethez, egészségügyi-szociális, turisztikai rendeltetésű erdőterülethez, természeti területhez 300 m-nél, forráshoz, vízfolyásokhoz, vízfelületekhez 100 m-nél közelebb, valamint hidrogeológiai védőövezetben nem létesíthető. Hígtrágyás állattartás csak úgy folytatható, hogy az ne járjon együtt szabadtéri trágyalé gyűjtő létesítésével, és ne veszélyeztesse a talaj és a vizek minőségét.

(4) Az övezetben újonnan létesülő gazdasági épületet illetve épületegyüttest minden esetben legalább háromszintű védő- és takarófásítással takarni kell.

(5) Az övezetben csak tájba illő épület létesíthető. Épületcsoportnál azonos jellegű tetőkialakítást kell alkalmazni.

kertes mezőgazdasági ÖVEZET (Mke)

21. § (1) A mezőgazdasági övezetekben csak tájba illő épület létesíthető. Épületcsoportnál azonos jellegű tetőkialakítást kell alkalmazni.

³⁶(2)³⁷ A kertes mezőgazdasági övezetekben az OTÉK 29. § (5)-(7) bekezdések szerinti birtokközpont illetve kiegészítő központ nem létesíthető.

(3) Mezőgazdasági-kertes övezet (Mke-1)

a) Az övezetbe eső telkeken a növénytermesztés és ezzel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei (gazdasági épületek) építhetők, illetve földdel borított pince is elhelyezhető a jelen előírásokban rögzített feltételeknek megfelelően. Méhészetet kivéve állattartást szolgáló építmény, valamint állattartó telep az övezetben nem létesíthető.

b) ³⁸

c) Az építmény-elhelyezés feltételei a kertes mezőgazdasági zónába eső telkeken:

1. A 720 m²-t el nem érőterületű telkeken függetlenül a művelési ágba sorolástól építmény (az OTÉK 32. § 1., 2. pont alattiakat kivéve) nem építhető.

2. Gazdasági épülettel beépíthető az a telek:

2.1 amelynek a telekszélessége az építési helynél legalább: min. 10 m

2.2 amelynek teleknagysága: min. 900 m²

d) A telken újonnan létesülő épület szabadon állóan, az épület homlokvonala előtti út tengelyétől legalább 5,0 m előkert és 3,0 m oldalkert biztosításával helyezendő el.

e) Beépítettség: max. 3%, de az épület nagysága a 30 m²-t akkor sem haladhatja meg, ha a telekterület 3%-a ennél nagyobbat tenne lehetővé.

f) Építménymagasság: max. 3,5 m.

g) Lakóépület újonnan kertes mezőgazdasági övezetben nem építhető.

¨ (4) Mezőgazdasági kertes, házikertes övezet (Mke-2)

Az övezetben újonnan építmény elhelyezése tilos.

¨ Korlátozott használatú mezőgazdasági övezet (Mko)

22. § - ³⁹(1) Az övezetbe a mezőgazdasági terület ökológiai, természetvédelmi, vízvédelmi (környezetvédelmi), tájképvédelmi okokból sajátos helyzetű és használatú részei tartoznak. Az övezetben az egyéb, vízügyi, környezetvédelmi, vagy természetvédelmi jogszabályokban foglaltak betartása mellett a mezőgazdasági művelés folytatható.

-⁴⁰ (2)

- (3) Az övezetben kizárólag a gyepgazdálkodással, legeltetéssel, halgazdasággal és turizmussal összefüggő építmények elhelyezésére van lehetőség. Ezek 10 ha-nál (100 000 m²-nél) kisebb telken nem helyezhetők el. A beépítettség nem haladhatja meg a 0,5 %-ot ill. összesen az 500 m²-t és az egyes építmények alapterülete nem lehet nagyobb 250 m²-nél.

- (4) Vízfolyástól számított 50 méteres távolságig épület, építmény nem létesíthető.

- (5) Az övezetben az OTÉK 29. § (5)-(8) bekezdések szerinti birtokközpont illetve kiegészítő központ nem létesíthető.

- (6) Az övezetben hígtrágyás állattartás nem folyatható.

MEZŐGAZDASÁGI ÉS ERDŐÖVEZETEK KÖZÖS ELŐÍRÁSAI

23. §⁴¹ A mezőgazdasági vagy erdő övezetben jelen rendelet hatályba lépése előtt már meglévő épületek a kialakult beépítettségtől függetlenül megtarthatók és felújíthatók. Ha jelen rendelet rendelkezései azt lehetővé teszik, alapterületük bővíthető, vagy az érintett telken új épület is létesíthető.

VÍZGAZDÁLKODÁSI ÖVEZET (VG)

24. § ¨ (1) Az övezetbe

- a) vízmedrek telke (VG1),ezen belül

· az állandó és időszakos vízfolyások medre és parti sávja,

· az állóvizek medre és parti sávja,

· a közcélú nyílt csatornák medre és parti sávja,

- b) a vízbeszerzési területek (VG2)

¨ tartoznak.

¨ (2) A VG1 övezetben építményt elhelyezni nem szabad.

¨ (3) A VG2 övezetben csak a vízművek ivóvízellátással kapcsolatos létesítményei helyezhetők el. A beépített telek területe nem lehet kisebb 450 m²-nél, az épület(ek) szabadonállóan helyezhető(k) el, a legnagyobb beépítettség 30% lehet és az építménymagasság nem haladhatja meg a 4,5m-t.

TELEPÜLÉSI ÉRTÉKVÉDELEMI ELŐÍRÁSOK

25. §⁴²

TÁJ- ÉS TERMÉSZETVÉDELEMI ELŐÍRÁSOK

26. § (1) Az erdők, védő zöldsávok, fasorok telepítésénél a tájra jellemző őshonos fa- és cserjefajok alkalmazhatók.

(2) Gyep (rét, legelő), nádas, mocsár, vízállásos művelési ág nem, illetve csak természetes beerdősülés után (erdőre) változtatható meg.

(3) A helyi védelemre javasolt területeken a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. Tv előírásait be kell tartani. A védett területekre kezelési tervet kell készíteni. Továbbá:

- a) a már meglévő épületek megtarthatók és felújíthatók

- b) új épületek az esetben sem helyezhetők el, ha az övezeti előírások megengedik,

- c) távközlési torony nem építhető

- d) újonnan elektromos légvezeték nem létesíthető.

- e) anyagnyerő hely nem alakítható ki.

¨ (5) A védett természeti területek határától mért 500 m-en belül különálló adótorony nem helyezhető el.

KORLÁTOZÁSI ELŐÍRÁSOK

27. § (1) Bűzös, fertőzés-veszélyes telephely védőterületére eső telkeken, ill. telekrészeken szállásjellegű, pihenési célú, intézményi, továbbá élelmiszer-feldolgozás és élelmiszer-raktározás céljait szolgáló építmény nem helyezhető el.

(2) Közmű védőterületére eső –a szabályozási terven jelölt –telkeken, ill. telekrészeken építmény nem helyezhető el.

(3)⁴³

(4) Országos közút védőterületére eső - a szabályozási terven jelölt - telkeken, ill. telekrészeken építmény csak az OTÉK 36. § (6) bekezdésében, valamint a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 42/a §-ban előírt feltételek szerint helyezhető el.

(5)⁴⁴

(6) Meglévő pincékkel érintett telkeken az építés során figyelembe kell venni az építési terület pince és üregviszonyait.

(7)⁴⁵

(8)⁴⁶

III. Fejezet

EGYÉB ELŐÍRÁSOK

KÖZLEKEDÉSI ELŐÍRÁSOK

28. § (1) A közutak és közterek számára a szabályozási terven meghatározott építési területet kell biztosítani.

(2) A szabályozási szélességen belül a nem közúti közlekedésre kialakított sávokon helyezhetők el a 13. § (2) bekezdésben felsorolt létesítmények, építmények függetlenül attól, hogy a közlekedési célú közterület I. vagy II. rendű kategóriába tartozik. A szabályozási szélességen belül kialakított zöldsávokon a 24. § (1) bekezdés szerinti előírások betartásával lehet növényzetet telepíteni.

(3) ⁴⁷

(4) Gépjármű parkolóhely, ha a szabályozási tervlap nem jelöli, csak a forgalmi sávok zavarása nélkül alakítható ki. Két parkolóhelyenként legalább egy lombos fát kell telepíteni.

KÖZMŰ ELŐÍRÁSOK

29. § - Általános előírások

(1)⁴⁸

(2) A meglévő és a tervezett közcélú vízellátás, vízelvezetés (szenny- és csapadékvíz), energiaellátás (villamosenergia ellátás, földgázellátás), valamint az elektronikus hírközlés (vezetékes és vezeték nélküli) és a kábel TV hálózatai és létesítményei, továbbá azok ágazati előírások szerinti biztonsági övezeteik számára közműterületen, vagy közterületen kell helyet biztosítani. Ettől eltérő esetben -ha azt egyéb ágazati előírás nem tiltja- a közművek és biztonsági övezetük helyigényét szolgalmi (vezetékjogi) jogi bejegyzéssel kell fenntartani. Már szolgalmi joggal terhelt telekrészen mindennemű (építési és egyéb) tevékenység csak a szolgalmi joggal rendelkező érintett hozzájárulásával engedélyezhető. A szolgalmi jogot a Földhivatalnál be kell jegyeztetni.

(3) Felhagyott, feleslegessé vált közműhálózatokat és közműlétesítményeket szakszerűen le kell zárni, vagy fel kell bontani, funkciót vesztett vezeték-létesítmény felhagyással nem maradhat sem föld felett, sem föld alatt.

(4) A település belterületének beépített, illetve beépítésre szánt területén új építési engedélyhez, valamint funkcióváltáshoz építési engedély teljes közművesítettség mellett adható. Az engedélyezés feltétele: a közüzemi energiaszolgáltatás, a közüzemi vízellátás, a közüzemi szennyvízelvezetés és –tisztítás, továbbá a közterületi nyílt vagy zárt rendszerű csapadékvíz elvezetés biztosítása.

(5) A külterületen a beépítésre szánt és beépítésre nem szánt részeken építés, vagy használati mód megváltoztatásának engedélyezése akkor lehetséges, ha az ÁNTSZ által is elfogadott egészséges ivóvízellátás és a villamosenergia ellátás biztosított, valamint a jelen szabályozás szennyvízelvezetésre és tisztításra vonatkozó előírásai teljesülnek.

(6) Közművezetékek, járulékos közműlétesítmények elhelyezésénél figyelemmel kell lenni a településképi illeszthetőségre.

A vízi közművek hálózatai, létesítményei csak vízjogi létesítési engedély alapján kivitelezhetők.

Vízellátás

(7) Beépítésre szánt területen új vízvezetéket építeni csak a közcsatorna-hálózat kiépítésével egyidejűleg szabad. A vízvezetéken a vízszolgáltatást megkezdeni csak a szennyvízcsatorna üzembe helyezését követően lehet.

(8) Új vízhálózat építésénél, rekonstrukciójánál a biztonságos tüzivíz ellátás érdekében dn 100-asnál kisebb keresztmetszetű vezeték nem alkalmazható.

(9) A mértékadó külső tűzivíz szükségletet biztosítani kell. Ha a közhálózatról a tüzivíz igény nem biztosítható, akkor helyi tűzivíz tározó létesítése szükséges. Építési engedély csak a szükséges tűzivíz ellátás biztosításával kérhető.

(10) Új utak létesítése esetén a tűzivíz vételi helyeket úgy kell felállítani, hogy a tűzoltó gépjárművek mellett legalább egy forgalmi sáv szabadon maradjon.

(11) A szükséges oltóvizet az egyes létesítmények használatbavételével egyidejűleg kell biztosítani.

A közterületi hálózatot a kétoldali betáplálás biztosítása érdekében – lehetőség szerint – körvezetékként kell kiépíteni.

Mindenféle házi-kút létesítése engedélyköteles. A kút létesítését házi vízszükséglet kivételéhez 500 m³/év mennyiség vízhasználat határig a talajvízből, illetve az első vízadó rétegből az Önkormányzat jegyzője engedélyezi. Minden egyéb esetben a Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelet az engedélyező hatóság.

Szennyvízelvezetés

(12) A területen szennyvizek szikkasztása nem engedélyezhető.

(13) A nyílt árokba, időszakos, vagy állandó vízfolyásba, valamint a felhagyott kutakba történt esetleges szennyvíz bevezetéseket meg kell szüntetni.

(14) A település belterületén építés, új építmény használatba vétele csak a szennyvíz közhálózat rendelkezésre állása esetén csak a közcsatornára rácsatlakozás kiépítésével egyidejűleg történhet.

(15) A település külterületén a beépített és a beépítésre nem szánt területeken a keletkező szennyvizek elvezetésére:

a) A külterületnek, a belterület közelében levő fogyasztóit, ha azt a műszaki és a gazdaságossági adottságok lehetővé teszik, be kell kötni a szennyvízcsatorna hálózatba. A csatornázás megépítéséig vízzáró szennyvíz gyűjtő-tároló berendezés létesítendő.

b) A belterülettől távolabb levő, gazdaságosan a csatornahálózatba már be nem köthető területeken, vízzáró szennyvíz gyűjtő-tároló berendezés létesítendő. A szippantott szennyvizeket jelenleg a tatabányai illetve a tatai szennyvíztisztító telepre kell szállítani, de a kisbéri szennyvíztisztító bővítéssel együtt történő rekonstrukciója után már a kisbéri szennyvíztisztító telepre is lehet szállítani.

(16) A Kossuth Lajos utcai főátemelőtől és a Kisfaludy utcai körzeti szennyvízátemelőktől, továbbá a Sósos-ér bal partján tervezett lakóterülettől északra telepítendő szennyvízátemelőtől mért 20 m-es távolságon belül lakóépület nem helyezhető el.

Gazdasági, kereskedelmi, szolgáltatási célú területről a kibocsátott szennyvíz szennyezettségének a közcsatornára való rákötési előírásoknak meg kell felelni, az ettől eltérő szennyezettségű vizet telken belül létesítendő szennyvízkezeléssel -a megengedett szennyezettség mértékéig- elő kell tisztítani.

Felszíni vízelvezetés

(17) A fejlesztési területek beépítését, már a terület-előkészítésétől kezdve, csak összehangolt tereprendezési, útépítési, közművesítési (kiemelten kezelve a felszíni vízelvezetést), zöld-felületi (fásítási) tervek és kivitelezés alapján lehet csak megvalósítani.

(18) A csapadékvíz elvezetését biztosító rendszer szállítóképességét egész a végbefogadóig ellenőrizni kell minden nagyobb (fél ha-t meghaladó telekterületű) beruházás engedélyezése esetén. A beruházásra építési engedély csak akkor kérhető, ha a többlet felszíni víz megfelelő biztonsággal továbbvezethető a befogadóig.

(19) A belterület nyugati részén, a Cöndő-hegyi szőlők felől érkező csapadékvizek megfogására, az Ady Endre utcai telkek végében levő földút mellett övárok részére helybiztosítás szükséges.

(20) A 153hrsz-ú, Kossuth Lajos utca 1.számú telken, zártszelvényben átvezető Sósos-ér számára az átvezetéshez a szolgalmi jogot továbbra is biztosítani kell.

(21) 20 db személygépkocsit, 5 db 3,5 tonnás vagy nagyobb teherbírású tehergépjárművet, illetve annál több gépkocsit befogadó parkoló létesítése esetén "zöld" parkoló (nem vízzáró, áttört burkolatú) alkalmazása tilos! A parkoló kialakításakor kiemelt szegéllyel kell kivitelezni, hogy a felületén összegyűjthető legyen a csapadékvíz, az ne folyhasson közvetlen a zöldfelületre. Ezekről a nagyobb parkoló felületekről és a szennyezéssel veszélyeztetett gazdasági területek belső útjairól összegyűlő csapadékvíz csak hordalék és olajfogó műtárgyon keresztül vezethető a csatornahálózatba.

(22) A településen közigazgatási területén áthaladó Cöndő-ér, Szilfa-dűlői csatorna, Gelegenyési-árok, továbbá a Császár-ér és mellékágainak medre mellett, annak mindkét oldalán a partéltől mért 6-6 m széles sávot és a Császár-éri halastavak partélétől mért 6 m széles sávot, az útmenti árkok melletti 3-3 m széles sávot vízgazdálkodási célból szabadon kell hagyni, a terület nem építhető be. A már elépített helyeken a nyílt árkok karbantartására az egyik oldalon legalább 3 m, a másik oldalon legalább 1m szélességű sávot karbantartás számára biztosítani kell.

Közvetlen élővízbe vizet beengedni csak vízjogi létesítési engedéllyel, a hatóságok által előírt megfelelő kezelés után szabad, hordalékfogó műtárgy elhelyezése kötelező.

Villamosenergia-ellátás

(23) Császár község közigazgatási területén áthaladó Oroszlány-Győr 220 kV-os nagyfeszültségű villamos távvezeték védőterülete a tengelytől kifelé mérten 25-25 m. A biztonsági övezeten belül bárminemű építési tevékenység csak a szolgáltató hozzájárulásával végezhető.

(24) Új beépítésre szánt területen villamosenergia hálózatot csak földkábelben szabad vezetni, kivéve, ha a műszaki és a gazdaságossági tényezők a földfeletti építést indokolttá teszik. Földfeletti vezetésű hálózat építése esetén a villamosenergia hálózat vezetékeit a hírközlési és a kábel TV hálózat vezetékeivel közös oszlopsoron kell vezetni.

(25) Új közvilágítási hálózat létesítésekor csak energiatakarékos lámpatestek elhelyezése engedélyezhető.

Földgázellátás

(26) A középnyomású földgázellátású területen telkenként egyedi nyomásszabályozókat kell elhelyezni. A tervezett gáz-nyomásszabályozók az épületek utcai homlokzatára nem telepíthetők. A berendezések a telkek előkertjében vagy az épületek alárendeltebb homlokzatára szerelhetőek.

Elektronikus híközlés

(27) Új beépítésre szánt területen hírközlési és kábel TV hálózatot csak földkábelben szabad vezetni, kivéve, ha a műszaki és gazdaságossági tényezők a földfeletti építést indokolttá teszik.

(28) Közszolgálati, iparági hírközlési antennák és járulékos berendezéseik csak építési engedéllyel helyezhetők el.

ZÖLDFELÜLETI ELŐÍRÁSOK

30. § ¨ (1) A 14,0 m vagy annál nagyobb szabályozási szélességű közlekedési célú közterületeken kétoldali, a 12,0 m, ill. annál kisebb szabályozási szélességű közlekedési célú közterületeken legalább egyoldali fasort kell telepíteni, ill. a meglévők védelméről gondoskodni kell.

¨ (2) A közművek létesítése nem károsíthatja a meglévő és tervezett zöldfelületeket.

¨ (3) A jelentős zöldfelületekkel rendelkező intézmények kertjeit felújítani vagy újat létesíteni csak kertrendezési terv alapján szabad.

Általános környezetvédelmi előírások

31. § (1) Az építmények és használatuk külön-külön és együttesen sem eredményezhetnek a jogszabályokban és más hatósági előírásokban megállapított terhelési határértékeket meghaladó mértékű káros hatást a környezetükre.

- A terhelési határértékeket bármely tevékenység és létesítmény esetén zaj- és rezgésvédelem, talajvédelem, radioaktivitás, a levegő tisztaságának védelme és a vízminőség tekintetében az építési engedély megkérésekor a hatályos jogszabályok alapján kell meghatározni.

(2) Levegőtisztaság-védelmi szempontból a kibocsátási (emisszió) illetve légszennyezettségi (imisszió) határértékek a 14/2001 (V.9.) KöM-EüM-FVM e. rend. szerint veendők figyelembe. Egyéb, levegőtisztaság-védelmi és légszennyezési kérdésekben a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 349/2006. (XII.23.) Kormányrendelet által módosított 21/2001 (II.14.) Korm. rendeletet és a légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló 1/2005. (I:13.) által módosított 4/2002 (X.7.) KvVM rendeletet kell figyelembe venni.

(3) A község területén kommunális és veszélyes hulladék égetése nem engedhető meg.

(4) A zaj- és rezgés elleni védelem szempontjából figyelembe veendő határértékeket a 8/2002 (III.22.) KöM-EüM együttes rendelet tartalmazza.

(5) A meglévő és távlati vízbázisok védelmére a 123/1997 (VII.18.) Korm. rendelet előírásait kell figyelembe venni.

(6) Kommunális szilárd és folyékony hulladék elhelyezése csak a külön rendeletben szabályozott és a vonatkozó egyéb jogszabályok, hatósági előírások együttes figyelembevételével engedélyezhető.

(7) A kommunális hulladékok gyűjtését, szállítását, ártalmatlanítását a települési hulladékgazdálkodási terv, illetve a mindenkor érvényben lévő, a hulladékgazdálkodásról szóló önkormányzati rendelet(ek) szerint kell tervezni és végrehajtani.

(8) Az építési törmeléket, valamint a kikerülő földfelesleget a kommunális hulladéktól elkülönítve kell deponálni. Talajvédelmi érdekből létesítmények elhelyezése esetén a talaj felső humuszos (min. 20 cm-es) rétegét el kell különíteni és újrahasznosításáról gondoskodni kell.

(9) Területek feltöltése csak engedély alapján, szennyeződésmentes anyaggal (kőzet, föld, homok, egyéb hulladéktól mentes építési törmelék) történhet.

(10) A szippantott szennyvizek ártalmatlanítása, leürítése kizárólag csak a hatóságilag engedélyezett fogadóállomásokon, helyeken (a település közigazgatási területén kívül) lehetséges.

(11) A talaj és a felszíni, ill. felszín alatti vizek védelme érdekében veszélyes hulladékot, növényvédő szert, műtrágyát, útsózási anyagot csak fedett, szivárgásmentes, vízzáró szigetelésű, zárt tárolóban szabad elhelyezni.

(12) A község igazgatási területén csak olyan állattartó telepet szabad üzemeltetni, ahol a keletkező trágya kezelése, ártalmatlanítása a szakhatóságok által elfogadott módon megoldott.

(13) Állattartó telep és egyéb, kellemetlen szaghatást, bűzt okozó létesítmény, lakó- és különleges területhez 300 m-nél közelebb nem létesíthető.

(14) Trágyalé mezőgazdasági, vagy erdőterületeken történő kiöntözése csak a talajvédelmi és a vízügyi hatósággal egyeztetve, engedélyükkel és jóváhagyásukkal történhet.

(15) A csapadékvíz elvezetéséről a telek (telkek) tulajdonosának, használójának gondoskodnia kell. Vízfolyásba csak az első fokon eljáró vízügyi hatóság hozzájárulásával és feltételeinek betartásával szabad csapadékvizet bevezetni.

(16) A be nem épített telekrészek, zöldterületek allergiakeltő gyomnövényektől történő mentesítéséről a tulajdonosnak gondoskodni kell.

(17) Az élővizek partjától számított

- a) külterületen – nem beépítésre szánt területen – 50 m,

- b) belterületen és külterületi beépítésre szánt területen 15 m védőtávolságon belül gazdasági építmény és lakóépület nem építhető.

- (18) Szél- vagy vízerózióval veszélyeztetett területen csak talajkímélő mezőgazdasági technológia alkalmazható.

Építési övezetekben érvényes környezetterhelési határértékek

Lakóterületeken és településközpont vegyes területeken

32. § (1) Zaj és rezgés elleni védelem

a) A község lakóövezeteit érintően a zajkibocsátási (emissziós) határértékeket (üzemi létesítményekben folytatott tevékenységtől, építési munkára, illetve a közlekedéstől származó zajra vonatkoztatva) úgy kell megállapítani, hogy azok a lakóövezetekre érvényes zajterhelési (immissziós) határértékek túllépését ne okozzák.

b) A lakóövezetekben a zajtól védendő területre érvényes zajterhelési (immissziós) zajhatárértékeket a 8/2002. (III 22.) KöM-EüM sz. együttes rendelet 1-3. sz. mellékletei szerint a 2. sorszámmal jelzett ("Lakóterület (…falusias…)") területi funkciónak megfelelően kell figyelembe venni.

c) Az épületek zajtól védendő helyiségeiben a fenti rendelet 4. számú mellékletében foglalt immissziós zajhatárértékek érvényesek.

d) Rezgés-immisszió tekintetében a fenti rendelet 5. számú mellékletében foglalt határértékek érvényesek.

(2) Levegőtisztaság-védelem

a) A lakóövezetekben a légszennyező források kibocsátási (emisszió) határértékeit a 349/2006. (XII.23.) Kormányrendelet által módosított 21/2001. (II. 14) Korm. rendeletben foglaltak alapján állapítja meg a környezetvédelmi hatóság.

b) Légszennyezettségi (immissziós) határértékek vonatkozásában a

14/ 2201.(V. 9.) KöM-EüM-FVM együttes rendeletben foglalt határértékeket kell figyelembe venni.

Különleges területeken

33. § (1) Zaj és rezgés elleni védelem

a) A különleges területek övezeteit érintően a zajkibocsátási (emissziós) határértékeket (a létesítményekben folytatott tevékenységtől, építési munkától, illetve a közlekedéstől származó zajra vonatkoztatva) úgy kell megállapítani, hogy azok az övezetekre érvényes zajterhelési (immissziós) határértékek túllépését ne okozzák.

b) A különleges területek övezeteiben a zajtól védendő területre érvényes zajterhelési (immissziós) zajhatárértékeket a 8/2002. (III 22.) KöM-EüM sz. együttes rendelet 1-3. sz. mellékletei szerinti területi funkciónak megfelelően az alábbiak szerint kell megállapítani:

- temető, egyházi: 2. sorszámú területi funkció,

- sport: 4. sorszámú területi funkció

c) Az épületek zajtól védendő helyiségeiben a fenti rendelet 4. számú mellékletében foglalt immissziós zajhatárértékek érvényesek.

d) Rezgés-immisszió tekintetében a fenti rendelet 5. számú mellékletében foglalt határértékek érvényesek.

(2) Levegőtisztaság-védelem

a) A különleges területek övezeteiben a légszennyező források kibocsátási (emisszió) határértékeit a 349/2006. (XII.23.) Kormányrendelet által módosított 21/2001. (II. 14) Korm. rendeletben foglaltak alapján állapítja meg a környezetvédelmi hatóság.

b) Légszennyezettségi (immissziós) határértékek vonatkozásában a 14/ 2001.(V. 9.) KöM-EüM-FVM együttes rendeletben foglalt határértékeket kell figyelembe venni.

IV. Fejezet

VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

FOGALMAK

34. § - A rendelet alkalmazása tekintetében:

- Építési övezet: OTÉK fogalom, a beépítésre szánt területek területfelhasználási egységein belüli egyes területrészeken a felhasználás (rendeltetés) és az építés feltételeit és módját meghatározó besorolás.

- - Épülettömeg: A beépítési % szerinti m² és az építménymagasság szorzatával kapott érték.

- - Építmény-szintterület:

nettó: valamennyi építményszint valamennyi helyiségének összes alapterülete,

bruttó: valamennyi építményszint külső falsíkok által határolt területe.

- - Háromszintes növényállomány: Olyan fásított terület, ill. területsáv, ahol legalább egy nagy vagy közepes lombtömegű fa és legalább 40 db lombhullató vagy örökzöld cserje telepített 15 m-ként, és a többi felület a talajszinten gyeppel vagy talajtakaró növényzettel borított.

- - Homlokzatok karaktere: A homlokzatok legfontosabb jellegzetességét adó építészeti elemek összessége. Ilyenek a párkányok, nyílászárók, lábazatok, tagozatok, rusztikus vakolat, tetőformák, attika falak, ereszkiugrások.

- Kézműipari építmény: Olyan építmény, ahol nem gépi technológiával állítanak elő termékeket, ahol a kézi munka a jellemző.

- - Kisgarázs: Gépkocsi tárolására szolgáló épület vagy épületrész, amelyben legfeljebb 2 gépkocsi állás alakítható ki.

- - Közhasználatú kert: A szabályozási tervlapon lehatárolt szabadonálló-telepszerű beépítési módon vagy közhasználatú építményi telkeken belüli zöldfelület. E zöldfelület területe lehet önkormányzati, ill. nem önkormányzati tulajdonú.

- - Közlekedési célú közterület: Az a közterület, amely általában gépkocsi-közlekedés célját szolgálja. De ilyen terület a gyalogos közlekedés célját szolgáló közterület is.

- - Közhasználatra szánt terület: A közterület fogalmába nem tartozó, de a közhasználatban nem korlátozott területek tartoznak. Ilyen pl. az egészségügyi – szociális - turisztikai erdő, vagy a belterületi véderdő, ahol a tulajdoni állapotoktól függetlenül a közhasználat nagyobbrészt nem korlátozható..

- - Közhasználatú építmény: Az építmények olyan csoportja amelyek használata a köz számára nem korlátozott, és közösségi célokat szolgál. A szabályozási tervlap jelöli a különleges közhasználatú építményi zónákat, ahol a közhasználatú építmény funkciója kötött (pl. oktatás, sport stb.)

- - Közösségi cél: A település közösségének közös érdekeit szolgáló célkitűzés. A közösségi célok érdekében lehet közcélú tilalmakat, korlátozásokat elrendelni. Ilyen közösségi célt szolgáló tilalom pl. a közutak, a zöldfelületek létesítése, vagy a közösségi intézmények építése érdekében elrendelt területbiztosítás. Az építési hatóság határozatban értesíti ki az érintett telektulajdonosokat.

- - Külterület: Étv fogalom. A település közigazgatási területének belterületnek nem minősülő, elsősorban mezőgazdasági, erdőművelési, illetőleg különleges (pl. bánya, vízmeder, hulladéktelep) célra szolgáló része. Az OTÉK megengedi, hogy a településrendezési terv külterületen beépítésre szánt területet kijelöljön.

- - Mezőgazdasági építmény: A növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építménye

- - Mezőgazdasági major: Új birtokközpont nem létesíthető, ezért csak a korábban kialakult mezőgazdasági birtokközpontok tartoznak ide. E későbbi birtokközpontok, majorok mezőgazdasági funkciója megszűnt vagy megszűnőben van. Ezért a szabályozási terv ezeket gazdasági zónákba sorolja.

- - Oldalhatáron álló beépítési mód: Olyan beépítési mód, ahol újonnan építmény csak oldalhatáron álló építési helyen belül helyezhető el. Az oldalhatáron álló építési hely a telektömb utcavonalán jellemzően a jobb vagy baloldali telekhatárhoz csatlakoztatva úgy helyezkedik el, hogy

vagy elő- és hátsókerttel, valamint egy oldalról oldalkerttel

vagy hátsókerttel, és egy oldalról oldalkerttel

határos, és a szomszédos telek építési helyével nem érintkezik.

- - Ömlesztett anyag tároló: Az ömlesztett anyagtárolás céljára létesített olyan melléképítmény, amelynek területe a 2,0x2,0 m alapterületet és a 2,5 m magasságot nem haladhatja meg.

- - Övezet: OTÉK fogalom. A beépítésre szánt területek területfelhasználási egységein belüli egyes területrészeken a felhasználás és az építés feltételeit és módját meghatározó besorolás. Jelen rendelet szempontjából az övezet OTÉK fogalma azonos a beépítésre nem szánt területek rendeltetési zóna fogalmával.

- - Pavilon: Olyan építmény, amely huzamos tartózkodásra alkalmas helyiséget foglal magában, épületszerkezete könnyűszerkezetű, továbbá egy-egy rendeltetési egysége nem nagyobb mint 20 m², valamint építmény magassága legfeljebb 3,0 m.

- - Saroktelek: Az a telek, amely a közterülettel egynél több, egymással 120^o-nál kisebb szöget bezáró határvonallal érintkezik.

- - Siló: Takarmány tárolására szolgáló, légmentesen elzárt tartály vagy verem.

- - Szabadon álló beépítési mód: Olyan beépítési mód, ahol újonnan az építmény csak szabadon álló építési helyen belül helyezhető el.

A szabadon álló építési hely vagy helyek a telken belül úgy helyezkednek el, hogy azok

vagy az elő- és hátsókerttel, valamint mindkét oldalról oldalkerttel,

vagy a hátsókerttel és mindkét oldalról oldalkerttel határosak.

- - Szabályozási elem: A rendelet előírásainak egységei (elemei). A szabályozási elemek csoportosíthatók témakörönként, illetve aszerint, hogy szövegben, vagy csak rajzilag rögzíthetők.

A szöveges szabályozási elemeket a CSÉSZ, a Császári Építési Szabályzat, a rajzi szabályozási elemeket pedig a szabályozási terv rögzítik.

- - Szabályozási szélesség: Az utca két oldalán az egymással szemben lévő telkek között megengedett legkisebb távolság; a közút építési területének megengedett legkisebb szélessége, a közterület szélessége a nem közterületek között.

- - Szabályozási terv: Étv. fogalom. A szabályozási terv a CSÉSZ (Császári Építési Szabályzata) rajzi kiegészítése (melléklete) és így annak elválaszthatatlan része.

- - Telek homlokvonala: Az utca vagy közterület felőli telekhatár.

- - Tervezett beépítésre szánt terület: A területbe azok a telkek tartoznak, amelyek a jelen előírás jóváhagyása előtt külterületbe és beépítésre nem szánt területbe tartoztak és a jelen szabályzat beépítésre szánt területbe sorolja.

- - Utcai épület, épületrész: A telek homlokvonalától 15,0 m-en belül álló épület, ill. épületrész.

- - Védőterület, védősáv: A védelmet igénylő építmények védelmére és a környezeti károk mérséklésére szolgál. A védőterületet valamely építmény körül, míg a védősávot valamely építmény, objektum mentén kell kialakítani. Az előbbiek kiterjedését a védőtávolság határozza meg.

- Zártsorú beépítési mód: Olyan beépítési mód, ahol újonnan építmény csak zártsorú építési helyen belül helyezhető el. A zártsorú építési hely a telken belül úgy helyezkedik el, hogy a telek oldalhatáraival érintkezik és a hátsó kerttel vagy a hátsó telekhatárral határos.

A RENDELET MELLÉKLETEI

35. § 1. sz. melléklet: Az építési övezeteknél használt értékek táblázatos összefoglalása

2. sz. melléklet: A helyi – épített és természeti értékvédelem tárgyai

3. sz. melléklet: A belterület szabályozási terv

4. sz. melléklet: A külterület szabályozási terv

5. ⁴⁹ sz. melléklet: SZT-M1 Szabályozási terv Módosítás M = 1: 2 500 (MSZ: 13095)

6. ⁵⁰ sz. melléklet: SZT-M2 Szabályozási terv Módosítás M = 1: 2 500 (MSZ: 13095)

7. ⁵¹ sz. melléklet: SZT-M3 Szabályozási terv Módosítás M = 1: 2 500 (Msz: 15049)

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

36. § (1) E rendelet 2008. január 01.napján lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépést követően induló ügyekben kell alkalmazni.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg Császár község helyi szabályozási és építési előírásairól és az egyes építési munkák engedélyezéséről szóló 3/1996. (III.1.) sz. rendelet hatályát veszti.

1. melléklet

2. melléklet

3. melléklet

4. melléklet

5. melléklet

6. melléklet

7. melléklet

Császár Község Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2016. (IX.23.) önkormányzati rendeletének 11.§-a hatályon kívül helyezte.

⁴

Császár Község Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2016. (IX.23.) önkormányzati rendeletének 1.§-ával megállapított szöveg.

⁵

Császár Község Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2016. (IX.23.) önkormányzati rendeletének 2.§-ával megállapított szöveg.

⁶

Császár Község Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2016. (IX.23.) önkormányzati rendeletének 3.§-ával megállapított szöveg.

⁷

Császár Község Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2016. (IX.23.) önkormányzati rendeletének 4.§-ával megállapított szöveg.

⁸

Császár Község Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2016. (IX.23.) önkormányzati rendeletének 5.§-ával megállapított szöveg.

⁹

Császár Község Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2016. (IX.23.) önkormányzati rendeletének 6.§-ával megállapított szöveg.

¹⁰

Császár Község Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2016. (IX.23.) önkormányzati rendeletének 7.§-ával megállapított szöveg.

¹¹

Császár Község Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2016. (IX.23.) önkormányzati rendeletének 8.§-ával megállapított szöveg.

¹²

Császár Község Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2016. (IX.23.) önkormányzati rendeletének 8.§-ával megállapított szöveg.

¹³

Császár Község Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2016. (IX.23.) önkormányzati rendeletének 8.§-ával megállapított szöveg.

¹⁴

Császár Község Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2016. (IX.23.) önkormányzati rendeletének 8.§-ával megállapított szöveg.

¹⁵

Császár Község Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2016. (IX.23.) önkormányzati rendeletének 8.§-ával megállapított szöveg.

¹⁶

Császár Község Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2016. (IX.23.) önkormányzati rendeletének 8.§-ával megállapított szöveg.

¹⁷

Császár Község Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2016. (IX.23.) önkormányzati rendeletének 8.§-ával megállapított szöveg.

¹⁸

Császár Község Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2016. (IX.23.) önkormányzati rendeletének 8.§-ával megállapított szöveg.

¹⁹

Császár Község Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2016. (IX.23.) önkormányzati rendeletének 8.§-ával megállapított szöveg.

²⁰

Császár Község Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2016. (IX.23.) önkormányzati rendeletének 8.§-ával megállapított szöveg.

²¹

Császár Község Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2016. (IX.23.) önkormányzati rendeletének 8.§-ával megállapított szöveg.

²²

Császár Község Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2016. (IX.23.) önkormányzati rendeletének 8.§-ával megállapított szöveg.

²³

Császár Község Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2016. (IX.23.) önkormányzati rendeletének 8.§-ával megállapított szöveg.

²⁴

Császár Község Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2016. (IX.23.) önkormányzati rendeletének 8.§-ával megállapított szöveg.

²⁵

Császár Község Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2016. (IX.23.) önkormányzati rendeletének 8.§-ával megállapított szöveg.

²⁶

Császár Község Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2014.(I.29.) sz. önkormányzati rendeletének 1.§-a iktatta be.

²⁷

Császár Község Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2014.(XI.28..) sz. önkormányzati rendeletének 1.§-a iktatta be.

²⁸

Császár Község Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2014.(I.29.) sz. önkormányzati rendeletének 1.§-a iktatta be.

²⁹

Császár Község Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2016. (IX.23.) önkormányzati rendeletének 8.§-ával megállapított szöveg.

³⁰

Császár Község Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2014.(I.29.) sz. önkormányzati rendeletének 2.§-a iktatta be.

³¹

Császár Község Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2012. (VIII.27.) számú rendelete iktatta be.

³²

Császár Község Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2016. (IX.23.) önkormányzati rendeletének 11.§-a hatályon kívül helyezte.

³³

Császár Község Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2016. (IX.23.) önkormányzati rendeletének 11.§-a hatályon kívül helyezte.

³⁴

Császár Község Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2016. (IX.23.) önkormányzati rendeletének 11.§-a a bekezdés második mondatát hatályon kívül helyezte.

³⁵

Császár Község Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2016. ( II. 26. ) önkormányzati rendeletének 1.§-ával megállapított szöveg.

³⁶

Császár Község Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2016. ( II. 26. ) önkormányzati rendeletének 2.§-ával megállapított szöveg.

³⁷

Császár Község Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2016. (IX.23.) önkormányzati rendeletének 9.§-ával megállapított szöveg.

³⁸

Császár Község Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2016. ( II. 26. ) önkormányzati rendeletének 3.§-ával megállapított szöveg.

³⁹

Császár Község Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2016. (IX.23.) önkormányzati rendeletének 11.§-a, a bekezdés második mondatát hatályon kívül helyezte.

⁴⁰

Császár Község Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2016. (IX.23.) önkormányzati rendeletének 11.§-a hatályon kívül helyezte.

⁴¹

Császár Község Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2016. (IX.23.) önkormányzati rendeletének 10.§-ával megállapított szöveg.

⁴²

Császár Község Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2016. (IX.23.) önkormányzati rendeletének 11.§-a hatályon kívül helyezte.

⁴³

Császár Község Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2016. (IX.23.) önkormányzati rendeletének 11.§-a hatályon kívül helyezte.

⁴⁴

Császár Község Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2016. (IX.23.) önkormányzati rendeletének 11.§-a hatályon kívül helyezte.

⁴⁵

Császár Község Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2016. (IX.23.) önkormányzati rendeletének 11.§-a hatályon kívül helyezte.

⁴⁶

Császár Község Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2016. (IX.23.) önkormányzati rendeletének 11.§-a hatályon kívül helyezte.

⁴⁷

Császár Község Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2016. (IX.23.) önkormányzati rendeletének 11.§-a hatályon kívül helyezte.

⁴⁸

Császár Község Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2016. (IX.23.) önkormányzati rendeletének 11.§-a hatályon kívül helyezte.

⁴⁹

A(z) ...-t a(z) ... iktatta be.Császár Község Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2014.(I.29.) sz. önkormányzati rendeletének 3.§-a iktatta be.

⁵⁰

Császár Község Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2014.(I.29.) sz. önkormányzati rendeletének 3.§-a iktatta be.

⁵¹

Császár Község Önkormányzat Képviselő-testületének 17/2015.(IX.25.) sz. önkormányzati rendeletének 1.§-a iktatta be.