Nyergesújfalu Város Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2013. (IV. 29.) önkormányzati rendelete
Nyergesújfalu Város Képviselő-testülete és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2019. 12. 05- 2020. 07. 02Nyergesújfalu Város Önkormányzati Képviselő-testületének
rendelete Nyergesújfalu Város Képviselő-testülete és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról
2019-12-05-tól 2020-07-02-ig
Nyergesújfalu Város Önkormányzati Képviselő-testületének 8/2013. (IV.29.)
önkormányzati rendelete Nyergesújfalu Város Képviselő-testülete és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Nyergesújfalu Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143.§ (4) bekezdés a) pontjának felhatalmazása alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 53.§ (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
I. Fejezet
1. Általános rendelkezések
1.§ (1) Az Önkormányzat hivatalos megnevezése: Nyergesújfalu Város Önkormányzata
(továbbiakban: Önkormányzat).
Az Önkormányzat székhelye és címe: 2536 Nyergesújfalu, Kossuth Lajos utca 104-106.
(2)[1] Az Önkormányzat hivatalos internetes honlapja: www.nyergesujfalu.hu.
Az Önkormányzat elektronikus levélcíme: titkarsag@nyergesujfalu.hu.
Az Önkormányzat elektronikus elérhetősége: www.epapir.gov.hu.
(3) Az Önkormányzat Képviselő-testületének megnevezése:
Nyergesújfalu Város Önkormányzati Képviselő-testülete (továbbiakban: Képviselő-
testület). Székhelye: 2536 Nyergesújfalu, Kossuth Lajos utca 104-106.
(4) Az Önkormányzat Képviselő-testülete hivatalának elnevezése:
Nyergesújfalui Polgármester Hivatal (továbbiakban: Polgármesteri Hivatal).
(5) Az Önkormányzat működési területe: Nyergesújfalu város közigazgatási területe.
2.§ (1) Az Önkormányzat jelképei: a zászló, a címer és a pecsétek.
(2) Az Önkormányzat zászló és címer leírásának, használatának rendjét külön önkormányzati
rendelet szabályozza.
(3) Nyergesújfalu Város Polgármestere a város kiemelkedő jelentőségű ünnepségein, a Képvi-
selő-testület ünnepi ülésén hivatali jelvényt köteles használni. A hivatali jelvény nyakba
akasztható, ezüstből készült és mindegyik összefűzött eleme a városi címert ábrázolja.
3.§ (1) A Képviselő-testület és a Polgármesteri Hivatal pecsétjei:
a) Körpecsét „Nyergesújfalu Város Önkormányzata” megnevezéssel, mely körbefonja
a Magyarország címerét,
- Körpecsét „Nyergesújfalu Város Önkormányzati Képviselő-testülete” megnevezéssel, mely körbefonja Nyergesújfalu város címerét,
- Körpecsét „Nyergesújfalu Város Polgármestere” megnevezéssel, mely körbefonja a Magyarország címerét,
- Körpecsét „Nyergesújfalu Város Jegyző” megnevezéssel, mely körbefonja a Magyarország címerét,
- Körpecsét „Nyergesújfalui Polgármesteri Hivatal” megnevezéssel, mely körbefonja a Magyarország címerét.
(2) Államigazgatási feladat- és hatáskörben hozott döntések, született intézkedések iratain
a Magyarország címerét tartalmazó pecsét használható.
4.§[2] (1)[3] Az Önkormányzat a következő kitüntetéseket határozza meg:
a) „Nyergesújfalu Díszpolgára” cím
b) „Pro Urbe” emlékérem
c) „A KÖZJÓÉRT” kitüntetés
d) „A Köz Szolgálatáért” kitüntetés
e) „Nyergesújfalu Ifjúságának Kiemelkedő Neveléséért” kitüntetés
f) „Kiváló Diák” kitüntetés
g) Nyergesújfalu Művésze Díj.
(2) Az Önkormányzat kitüntetései alapításának és adományozásának szabályait külön ön-
kormányzati rendelet állapítja meg.
5.§ (1)[4] Az Önkormányzat nemzetközi kapcsolatai:
- Karlsdorf-Neuthard (Németország) testvérváros
- Neu-Wulmstorf (Németország) testvérváros
- Muzsla (Szlovákia) testvértelepülés
(2)[5] a) Térségi nemzetközi kapcsolatai:
aa) Ister-Granum Korlátolt Felelősségű Európai Együttműködési Csoport
b) Térségi kapcsolatai:
ba) Esztergom-Nyergesújfalu Többcélú Kistérségi Társulás
bb) Duna-Pilis-Gerecse Vidékfejlesztési Egyesület
bc) Gerecse Natúrpark (Által-ér Vízgyűjtő Helyreállítási és Fejlesztési Szövetség)
bd) Dorog és Térsége Turizmus Egyesület
be) Gerecse-Pilis Vízi Társulat
c) Országos kapcsolatai
ca) Magyar Limes Szövetség Kulturális Egyesület
cb) Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége
cc) Hét Határ Önkormányzati Szövetség
(3) Az Önkormányzat társulásait az 5. melléklet tartalmazza.
II. Fejezet
2. Az önkormányzati jogok
6.§ (1) Az Önkormányzat – saját felelősségére – vállalkozási tevékenységet folytathat.
Ennek megfelelően:
a) a Képviselő-testület egyedi döntéseit követően közvetlenül vesz részt vállalkozásokban
b) helyi önkormányzati politikával, annak eszközeivel, módszereivel és konkrét formáival
vállalkozásélénkítő, piacgazdaság-barát környezetet teremt.
(2) Amennyiben az Önkormányzat vállalkozásban kíván részt venni, a döntést megelőzően
szakértői véleményt kell kérni és közgazdasági (költség-haszon) elemzést kell végeztetni.
E nélkül az előterjesztés nem terjeszthető a Képviselő-testület elé.
7.§ A Képviselő-testület véleményt nyilváníthat és kezdeményezést tehet a feladat- és hatás-
körébe nem tartozó helyi közösséget érintő ügyekben. E jogával különösen abban az
esetben élhet, ha az ügy a településfejlesztéssel és –üzemeltetéssel, a lakossági közszol-
szolgáltatások fejlesztésével áll szoros kapcsolatban.
8.§ A Képviselő-testület a helyi közszolgáltatások szervezésében, a helyi társadalom- és gaz-
daságszervező munkában együttműködik a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat-
tal és a kistérség, ezen belül a mikrotérség településeinek önkormányzataival. A koordiná-
ció keretében cél a megyei fejlesztési tervek, koncepciók kidolgozásában való közvetlen
részvétel, valamint azok egyeztetése a helyi és kistérségi, ezen belül a mikrotérségi elkép-
zelésekkel. A folyamatos és rendszeres kapcsolattartás – a jegyző közreműködésével –
a polgármester feladata.
3. Önként vállalt önkormányzati feladatok
9.§ (1) Önként vállalt önkormányzat feladat vállalása előtt minden esetben előkészítő eljárást
kell lefolytatni, melynek keretében az érintett bizottságok és a Pénzügyi Bizottság
véleményét ki kell kérni. Jelentősebb költségkihatással járó feladatellátás vállalása
előtt ideiglenes bizottság is létrehozható és külső szakérték közreműködési is igénybe
vehető.
(2) Az előkészítő eljárás lefolyatásáról a polgármester gondoskodik. Az önként vállalt helyi
közügy felvállalását tartalmazó javaslat akkor terjeszthető a Képviselő-testület elé, ha
tartalmazza a megvalósításhoz szükséges költségvetési forrásokat.
10.§ (1) Az önként vállalt feladatok tekintetében az éves költségvetésben a fedezet
biztosításával egyidejűleg kell állást foglalni.
(2)[6] Az Önkormányzat alaptevékenység kormányzati funkció szerinti megjelölésének rendjét
a 4. melléklet tartalmazza.
4. A Képviselő-testület
11.§ (1) A Képviselő-testület működésének alapja a munkaterv.
(2) A munkaterv tervezetét a jegyző állítja össze, és a polgármester terjeszti jóváhagyás céljá-
ból a Képviselő-testület elé. A polgármesternek biztosítania kell, hogy a Képviselő-testü-
let és bizottságai között megfelelő összhang legyen.
(3) A munkatervet féléves bontásban kell tervezni. Az I. félévre összeállított programot az
előző naptári év utolsó ülésén, míg a II. félévre szólót minden év június hó 30-áig kell
előterjeszteni.
(4) A munkaterv összeállításához előzetes javaslatot kell kérni:
a) a képviselőktől,
b) a bizottsági elnököktől,
c) a jegyzőtől, aljegyzőtől, Polgármesteri Hivatal belső szervezeti egységeinek vezetőitől,
d) Nyergesújfalu város országgyűlési képviselőjétől.
A munkaterv összeállításához előzetes javaslatot lehet kérni:
a) a Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivataltól,
b) a helyben működő pártoktól,
c) a polgármester által meghatározott érdekképviseleti szervektől,
d) civil szervezetektől,
e) a nemzetiségi önkormányzat elnökétől.
(5) A munkatervi javaslatokat a polgármesterhez kell benyújtani.
(6) A polgármester a benyújtott munkatervi javaslatokról a Képviselő-testületet akkor is köte-
les tájékoztatni, ha azokat a munkaterv testület elé terjesztett tervezetébe nem vett fel.
12.§ (1)A munkatervnek tartalmaznia kell:
a) az ülésnapok várható időpontját,
b) a napirendek címét, az elkészítésért felelős nevét, az előterjesztők megnevezését
c) a közmeghallgatások időpontját
d) a napirend tárgyalásához a Képviselő-testület által külön meghívottak megnevezését
e) az előterjesztés, jelentés elkészítési határidejét.
(2) A munkatervet meg kell küldeni mindazok részére, akiktől a polgármester javaslatot kért
a munkaterv összeállításához és a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján az elfogadást
követően azonnal közzé kell tenni.
5. A Képviselő-testület ülései
13.§ (1) A Képviselő-testület alakuló, rendes, rendkívüli és ünnepi ülést tart.
(2) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, a tartós akadályoztatásuk esetén a képviselő-testületi ülés összehívására és vezetésére a korelnök jogosult.
(3) A Képviselő-testület üléseinek helyszíne a Polgármesteri Hivatal nagy tanácsterme. A
Képviselő-testület vagy a polgármester egyedi döntése alapján ettől eltérően kihelyezett
ülés is tartható.
14.§ [7] [8]A Képviselő-testület munkatervének figyelembevételével szükség szerint, de évente
legalább 10 ülés tart. A Képviselő-testület a nyári szabadságolások miatti ülésszünetet július
hónapban tartja. A Képviselő-testület rendes üléseit a munkatervben meghatározott
napokon minden hónap utolsó keddjén 15 órakor tartja.
15.§ (1) A polgármester a Képviselő-testület ülését a munkatervtől eltérő időpontban és témában rendkívüli ülésre is összehívhatja.
(2)[9] A Képviselő-testület rendkívüli ülését össze kell hívni, ha legalább három települési képviselő kezdeményezi.
6. Képviselő-testület összehívásának rendje
16.§ (1) A képviselő-testület tagjait az ülés helyének, napjának, kezdési időpontjának, a
napirend tárgyának és előadójának megjelölését tartalmazó meghívóval kell össze-
hívni.
(2)[10] A rendes ülésre szóló meghívót a Képviselő-testület ülésének napját megelőzően legalább
6 munkanappal, rendkívüli ülésre szólót pedig legalább 3 munkanappal előtte ki kell
küldeni e-mailen. Ha különös önkormányzati érdek indokolja, akkor a rendkívüli ülésre
szóló meghívó 24 órával korábban küldhető ki e-mailen.
(3) A Képviselő-testület ülésének tárgyáról, időpontjáról a város lakosságát a meghívónak
a) a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel
b) Nyergesújfalu Város honlapjára való feltétellel kell értesíteni.
(4)[11] A Képviselő-testület üléseire meg kell hívni:
a) képviselőket
b) jegyzőt, aljegyzőt, a Polgármesteri Hivatal belső szervezeti egységeinek vezetőit
c) a terület országgyűlési képviselőjét
d) a napirendi pontok előterjesztőit
e) napirendi pontok tárgyában érintett önkormányzati intézmények vezetőit, gazdasági
társaságok vezetőit
f) a nemzetiségi önkormányzat elnökét
g) akiket a polgármester vagy a képviselők a napirendhez kapcsolódóan javasolnak.
(5)[12] A képviselőknek elektronikusan a meghívóval együtt el kell juttatni az írásos
előterjesztéseket is. A (4) bekezdés d), e), g) pontjaiban megjelöltek írásos előterjesztést
csak az ahhoz a napirendhez kapnak, melyben érintettek vagy melyhez a meghívásuk
kapcsolódik.
(6) A Képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meghívhatók a város életében meghatáro-
zó szereppel bíró önszerveződő közösségek képviselői a tevékenységi körükben az őket
érintő napirendekhez.
17.§ (1) A polgármester engedélyével a képviselő-testületi ülésen osztható ki:
a) kivételesen a meghívóban feltüntetett napirend írásos előterjesztése
b) a meghívó kiküldését követően beérkezett, sürgős döntést igénylő ügy írásos előter-
jesztése.
(2) A helyszínen kiosztott anyagok áttekintésére a polgármester meghatározott időtartamú ol-
vasási szünetet rendelhet el.
(3)[13] Zárt ülésen tárgyalt előterjesztéseket kizárólag a képviselőknek kell eljuttatni.
7. Az ülések nyilvánossága
18.§ (1) A nyilvános ülésen bárki részt vehet és akinek az ülés elnöke szót ad, annak hozzászólási időtartama maximum kettő perc.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltak a bizottságok üléseinek rendjére is vonatkoznak.
19.§ (1) A Képviselő-testület üléseiről a televízió, a rádió, a sajtó tudósíthat.
(2)[14] [15] A testületi és a bizottsági ülések meghívóját Nyergesújfalu város hivatalos honlapján,
www.nyergesujfalu.hu az ülést megelőzően legalább 24 órával előbb közzé kell
tenni. A testületi és a bizottsági ülések jegyzőkönyveit az elkészítésüket követően
Nyergesújfalu Város hivatalos honlapján azonnal közzé kell tenni.
III. Fejezet
8. A Képviselő-testületi ülés elnöke és jogköre
20. § (1) A képviselő-testületi ülés elnöke a testületi ülést:
a) megnyitja, berekeszti, szünetet rendel el
b) megállapítja a jelenlévő képviselők számát és ennek függvényében a határozatképes-
séget; az összehívás szabályszerűségét
c) figyelemmel kíséri a napirendekkel kapcsolatban a képviselőkkel kapcsolatos esetleges
kizárási okokat, az ügyben haladéktalanul intézkedést kezdeményez.
(2) Az elnök ülésvezetési feladatai, jogköre:
a) az ülés folyamatosságának biztosítása
b) a szó megadása vagy megtagadása
c) a szó megvonása, tárgyra térésre való felszólítás
d) napirend előtti és ügyrendi kérdésben a szó megadása vagy megtagadása
e) az ülés félbeszakítása
f) a napirendi pontok kiegészítésére, felcserélésére, napirendek szerinti tárgyalására vagy
esetlegesen valamely napirendi pont elnapolására javaslattétel és az ezzel kapcsolatos
szavazás elrendelése
g) határozathozatal előtt szünet elrendelése
h) napirendek összevont tárgyalására javaslattétel.
(3) Az elnök vitavezetési feladatai:
a) napirendi pontonként megnyitja és berekeszti a vitát
b) javaslatot tesz a határozat tartalmára
c) szavazást rendel el
d) megállapítja a szavazás eredményét
e) kimondja a határozatot.
(4) Az elnök egyéb feladatai, jogköre:
a) felszólalási jog a Képviselő-testület ülésén bármikor
b) az ülés rendjének biztosítása, a rendfenntartással kapcsolatos intézkedések megtétele
c) tájékoztatást ad a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, az előző ülés óta tett
fontosabb intézkedésekről és történt eseményekről.
21.§ (1) Azt a felszólalót, aki eltér a tárgytól, az elnök tárgyra térésre szólítja fel.
(2) Az elnök az (1) bekezdés szerinti második felszólítás után megvonhatja a szót. Az a kép-
viselő vagy tanácskozási joggal ülésen részt vevő meghívott, akitől a szót megvonták,
ugyanabban az ügyben ismételt felszólalást nem tehet.
(3) Az (1) és (2) bekezdés alkalmazása szempontjából:
a) bármely vitában 2 perces szókérés
b) ügyrendi kérdésben felszólalás
c) az interpelláció elmondása és a viszontválasz külön ügynek minősül.
22.§ Ha a Képviselő-testület ülésén olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, az elnök az ülést határozott időre félbeszakítja. Ha az elnök nem talál meghallgatásra, elhagyja az elnöki széket. Az ülés ezzel félbeszakad és elnöki összehívásra folytatódik.
9. A Képviselő-testület ülésére vonatkozó különleges szabályok
23.§ (1) A napirendről a Képviselő-testület vita nélkül határoz.
(2) Az elnök a meghívó szerinti napirend írásos tervezetét szóban kiegészíti az ülésen kiosz-
tott anyagok napirendre vételéről szóló javaslattal.
(3) Az elnök vagy bármelyik képviselő, illetve a jegyző javasolhatja a napirendi pont
tárgyalásának elnapolását. Ha az elnapolással az előterjesztő egyetért, erről a Képviselő-
testület vita nélkül határoz.
24.§ Valamely napirendi pont tárgyalása során egy alkalommal az elnök bármelyik képviselő
kérésére tárgyalási szünetet rendelhet el. A szünet időtartama legfeljebb ¼ óra lehet.
Ezzel a jogával minden képviselő ülésnaponként csak egy alkalommal élhet.
25.§ (1) Ha a napirendi ponthoz több felszólaló nincs, az elnök a vitát bezárja.
(2) Bármelyik képviselő javasolhatja a vita bezárását. A Képviselő-testület a kérdésben vita
nélkül határoz.
26.§ Ha valamely képviselő felszólalása során a Képviselő-testület tekintélyét vagy képviselőtársát sértő kifejezést használ, vagy a Szervezeti és Működési Szabályzatnak (továbbiakban: Szabályzat) a tanácskozási rendre vagy a szavazásra vonatkozó szabályait megszegi, az elnök rendre utasíthatja. Ugyanígy jár el akkor is, ha a hallgatóság az ülést zavarja.
IV. Fejezet
10. A Képviselő-testület ülése
27.§ (1) Ha a Képviselő-testület ülésén 5 fő képviselő nincs jelen, az ülés határozatképtelen.
A határozatképtelen képviselő-testületi ülést 8 napon belül ugyanazon napirendek
megtárgyalására újra össze kell hívni.
(2) Ismételt határozatképtelenség esetén a polgármester a rendkívüli ülés összehívási szabá-
lyai szerint köteles intézkedni. Az így tartott rendkívüli ülésen tisztázni kell a határozat-
képtelenség okait.
28.§ A Képviselő-testület rendes ülésének napirendjére a polgármester tesz javaslatot,
melynek alapján a napirendet a Képviselő-testület állapítja meg.
29.§ (1) A napirendi pontok tárgyalásának sorrendjét az alábbiak szerint kell meghatározni:
a) rendeleti javaslatok,
b) beszámolók,
c) tájékoztatók,
d) interpellációk.
(2)[16] Az ülésre szóló meghívó megküldése után az ülés elnöke a napirendet csak saját vagy
képviselői javaslatra az ülésen egészítheti ki, ennek felvételéről a Képviselő-testület vita
nélkül határoz a napirendi szavazás során.
(3)[17] A rendeleti javaslat írásos előterjesztés nélkül napirendre nem vehető.
11. Az előterjesztések
30.§ (1) Előterjesztésnek minősül a munkatervbe felvett, a Képviselő-testület vagy a
Képviselő-testület bizottsága által előzetesen javasolt:
- rendeleti javaslat,
- határozati javaslat,
- beszámoló
- tájékoztató.
(2) Az (1) bekezdés b), c) és d) pontja szerinti előterjesztés kivételesen szóbeli is lehet.
(3) Az írásbeli előterjesztésnek tartalmaznia kell:
a) a tárgyat és a tényállást
b) a lehetséges döntési alternatívákat és azok jogszabályi alapját
c) az alternatívák indokait, a döntés várható hatásait (gazdasági, társadalmi, politikai),
a javasolt döntés elmaradása esetén ennek hatásait
d) a határozati javaslatot
e) a felelős és határidő megjelölését.
(4) Az előterjesztés testületi tárgyalásakor a döntéshozatal előtt az illetékes bizottság vélemé-
nyét, álláspontját a Képviselő-testülettel közölni kell.
31.§ (1) Az előterjesztések alapján a napirendre felvett ügyekkel össze nem függő - képviselői önálló indítványt a polgármesternél kell a rendes ülés napját megelőzően legalább 3 munkanappal írásban beterjeszteni.
(2) Képviselői önálló indítványt:
a) a polgármester
b) bármelyik képviselő tehet.
(3) A beterjesztésnek tartalmaznia kell az önálló indítványt előterjeszteni kívánó személy nevét, az indítvány elnevezését és szövegét és az előterjesztő sajátkezű aláírását.
12. Interpelláció és nem önálló indítványok
32.§ (1) Az interpellációt az ülés napját megelőzően legalább 48 órával a polgármesternél kell írásban vagy szóban bejelenteni.
(2) A bejelentésnek tartalmaznia kell:
a) az nevét
b) az interpelláció tárgyát
c) annak feltüntetését, hogy az interpellációt szóban is elő kívánja-e adni.
(3) Az interpellálót megilleti az írásbeli bejelentés mellett a szóbeli kiegészítés joga is.
33.§ Valamely napirendi ponthoz kapcsolódóan benyújtható indítványok (nem önálló
indítványok):
- sürgősségi javaslat
- módosító javaslat
- bizottsági ajánlás.
34.§ (1) A polgármester, a bizottságok, a képviselő, a jegyző és a nemzetiségi önkormányzat elnöke javasolhatják a Képviselő-testületnek valamely előterjesztés vagy önálló indítvány sürgős tárgyalását.
(2) A sürgősségi indítvány kérdésében a Képviselő-testület a napirend előtt egyszerű szótöbbséggel hozott határozattal dönt.
35.§ A rendeleti javaslathoz és a határozati javaslathoz az előterjesztők, a Képviselő-testület
tagjai vagy a jegyző módosító javaslatot tehetnek.
36.§ (1) A Képviselő-testület bizottsága a polgármester által a részére kiadott rendeleti javaslathoz, határozati javaslathoz - az ezekhez benyújtott módosító javaslatokat is értékelő - ajánlást nyújthat be a Képviselő-testületnek.
(2) Az ajánlásnak tartalmaznia kell szükség esetén a nemzetiségi véleményt is.
37.§ Az indítványnak a tárgyalásra és határozathozatalra alkalmasnak kell lennie. A nem
szabályszerűen benyújtott indítványt az ülés elnöke visszautasíthatja.
38.§ (1) Rendkívüli ülésen csak az a napirendi pont tárgyalható, amire az indítvány vonatkozott.
(2) A napirendi pont beterjesztéséről a polgármester gondoskodik. Az indítványozó a rendkívüli képviselő-testületi ülés összehívását és az indítvány napirendre tűzését megindokolhatja.
(3) A Képviselő-testület a (2) bekezdésében megfogalmazottakat követően egyszerű többséggel dönt arról, hogy kívánja-e tárgyalni az indítvány tárgyát.
13. A tanácskozás rendje
39.§ (1) A Képviselő-testület ülésén tanácskozási joggal vesznek részt:
a) a Szabályzat 16.§ (4) bekezdése szerint a meghívottak
b) akinek az ülés elnöke szót ad.
(2) Azok a meghívottak, akiket valamelyik napirend tárgyalásához hívtak meg, csak ennek a napirendnek a vitájában vehetnek részt tanácskozási joggal.
40.§ (1) A felszólalások lehetnek:
a) Napirend előtti felszólalás
b) felszólalás ügyrendi kérdésben
c) napirendhez kapcsolódó felszólalás
d) határozathozatal előtti felszólalás.
(2) Napirend előtti felszólalásra az elnöktől bármelyik képviselő kérhet engedélyt.
(3)[18] A rendeleti és a határozati javaslathoz a képviselők, a polgármester, a bizottságok és az
előterjesztők módosító javaslatot tehetnek. Az előterjesztett módosító javaslatot indokolni
kell. A rendeleti javaslathoz módosító javaslatot csak írásban lehet benyújtani. A
módosító javaslatokat a vita lezárásáig meg lehet változtatni és a szavazás megkezdéséig
bármikor vissza lehet vonni.
(4)[19] A képviselők és a tanácskozási joggal rendelkezők a napirend tárgyalása során legfeljebb
öt perc időtartamban szólalhatnak fel. Ennek lejártát az ülés vezetője köteles jelezni és a
felszólalótól a szót megvonhatja. A polgármester javaslatára a felszólalási jog további idő-
tartamra biztosítható, erről a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel vita nélkül
határoz.
V. Fejezet
14. Az önkormányzati rendelet megtárgyalása
41.§ (1) A rendeleti javaslatot a polgármesterhez kell benyújtani.
(2) A polgármester gondoskodik a rendeleti javaslatnak a képviselőkhöz és az általa meghatározott érdekeltekhez történő eljuttatásáról.
(3) Az ülés elnöke a rendeleti javaslatot a Képviselő-testület következő ülésén bejelenti és egyben kijelöli az előkészítésért felelős bizottságot (bizottságokat), meghatározza a módosító javaslatoknak az érintett bizottságokhoz történő benyújtásának határidejét.
42.§ (1) A javaslatot a benyújtástól számított legkorábban 30 nap elteltével, de legkésőbb 60 napon belül a Képviselő-testület ülésének napirendjére kell tűzni.
(2) Az előterjesztő vagy az ülés elnöke indítványozhatja, hogy a rendeleti javaslat tárgyalása általános és részletes vita lefolytatásában történjen. E kérdésben a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt.
43.§ (1) Az előterjesztő a javaslatot, illetve a képviselő a módosító javaslatát a Képviselő-testület ülésén a vita bezárásáig megváltoztathatja és a szavazás megkezdéséig bármikor vissza is vonhatja.
(2) Ha a képviselő a módosító javaslatát megváltoztatja, akkor az elnök azt újabb javaslatként véleményezésre a kijelölt bizottságnak kiadhatja. A kijelölt bizottság elnökének javaslatára a Képviselő-testület az újabb véleményezéstől eltekinthet.
15. Szavazás a rendeletről
44.§ (1) A Képviselő-testület a szavazás során először a módosító javaslatokról, majd a rendeleti javaslat egészéről dönt.
(2) Ha a rendeleti javaslat ugyanazon részéhez több javaslatot is benyújtottak, akkor a szavazás során a módosító indítványok benyújtásának sorrendjében kell szavazni. A módosító indítványokról is minősített többséggel kell dönteni.
45.§ A rendeleti javaslat tárgyalása és a döntés meghozatala során egyéb kérdésekben a
Szabályzat IV. és VI. fejezetében foglaltaknak megfelelően kell eljárni.
46.§ A hatályos önkormányzati rendeletek naprakészen tartásáról a jegyző gondoskodik.
47.§ (1) Az önkormányzati rendeletet a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel kell kihirdetni. A kihirdetés napja az elfogadott rendelet hirdetőtáblára való kifüggesztésének a napja.
(2) A rendeletalkotásról a lakosságot a városi újság révén kell tájékoztatni.
(3)[20]
16. A szavazás rendje
48.§ (1) A Képviselő-testület a vita lezárása és a zárszó után döntést hoz.
(2) A jegyző köteles a Képviselő-testület törvénysértő működésével kapcsolatban a szavazás előtt - törvényességi kérdésben - észrevételt tenni.
(3)[21] Az ülés elnöke napirendi pont során előterjesztett és a vitában elhangzott konkrét döntési javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Előbb a módosító indítványokról, majd az előterjesztésben szereplő döntési javaslatokról dönt a Képviselő-testület.
49.§ A Képviselő-testület határozata megjelöli a végrehajtás határidejét és felelősét.
17. Határozathozatal
50.§[22] (1) Minősített többség szükséges
- a munkaterv elfogadásához
- kitüntetések, elismerő címek alapításához
- közösségi célú alapítványi forrás átvételéhez, átadásához, közalapítvány létrehozásához
- közterület elnevezéséhez, emlékműállításhoz
- alkotmánybíróság előtt eljárás kezdeményezéséhez
- olyan ügyekben történő vélemény-nyilvánításhoz, amelyben jogszabály az önkormányzat álláspontjának kikérését írja elő
- gazdasági társulás létrehozásához, alapításához, abban történő üzleti részvételhez
- nem kötelező helyi népszavazás kiírásához
- hitelfelvételhez, kötvénykibocsátáshoz
- megyei önkormányzati intézmény átszervezéséről, megszüntetéséről, ellátási szolgáltatási körzeteinek kialakításáról szóló állásfoglalásához, ha a szolgáltatás Nyergesújfalu városát is érinti
- a Képviselő-testület hatáskörének átruházásához
- gazdasági program elfogadásához
- önkormányzati vagyonnal kapcsolatos döntéshez
- képviselő, polgármester vagyonnyilatkozati eljárásával kapcsolatos döntéshez
- képviselői tiszteletdíj csökkentéséhez
- önkormányzati gazdasági társaság alapításához, átszervezéséhez, összevonásához,
vezetőjének kinevezéséhez, megbízásához.
(2) Szavazni személyesen kell.
51.§ (1) A nyílt szavazás során a képviselők az ülés elnökének kérdésére, mely szerint „igen”, „nem”, tartózkodom” kézfelemeléssel szavaznak.
(2) A szavazás módjának megváltoztatását adott napirendnél bármelyik képviselő javasolhatja. A Képviselő-testület a javaslatról felszólalás és vita nélkül határoz.
52.§ (1) Nyílt szavazás esetén bármelyik képviselőnek a szavazás megkezdése előtt benyújtott javaslatára név szerinti szavazást lehet tartani. E kérdésben a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.
(2) A név szerinti szavazás esetén a jegyző ABC sorrendben felolvassa a képviselők névsorát. A képviselők "igen", "nem", "tartózkodom" nyilatkozattal szavaznak. A jegyző a szavazatot a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámolja és a szavazás eredményét a névsorral együtt átadja az elnöknek, a szavazás eredményét az elnök hirdeti ki. A külön hitelesített névsort a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvéhez kell csatolni.
53.§ (1) A titkos szavazás során a Képviselő-testület szavazatszedő bizottságot választ, mely a képviselőkből álló háromtagú bizottság. A titkos szavazást követően a szavazatszedő bizottság összeszámolja a szavazatokat, megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok arányát és a szavazásról jegyzőkönyvet készít.
(2) A szavazatszedő bizottság jegyzőkönyve tartalmazza a szavazás helyét és napját, kezdetét
és végét, a szavazatszedő bizottság tagjainak nevét és tisztségét, a szavazás során felmerült
körülményeket, a szavazás során tett megállapításait és a hozott határozatokat, a szavazás
eredményét.
(3) A szavazásról készült jegyzőkönyvet a szavazatszedő bizottság tagjai, a jegyzőkönyv vezetője aláírják.
(4) A szavazás eredményéről a bizottság elnöke a Képviselő-testületnek - a jegyzőkönyv ismertetésével - jelentést tesz.
18. A jegyzőkönyv
54.§ (1)[23] A Képviselő-testület üléséről kivonatos formájú jegyzőkönyv készül. A Képviselő-
testület üléséről készült jegyzőkönyv tartalmazza az ülés megkezdésének és bezárásának
időpontját, szükség esetén az elnök intézkedéseit és az eseményeket.
(2) A jegyzőkönyv eredeti példányának elválaszthatatlan mellékleteit képezik:
a) a meghívó
b) az írásos előterjesztések, képviselői önálló indítványok, interpellációk, nem önálló indítványok
c) a jelenléti ív
d) a titkos szavazási jegyzőkönyv egy példánya
e)[24] a jogszabálysértésekre vonatkozó jegyzői írásbeli észrevételek, melyek a testületi ülé-
seken tett jegyzői törvényességi észrevételekről készülnek
- a név szerinti szavazásról készült névsor
g)[25] aláírt esküokmányok.
(3) A jegyzőkönyvvezető munkáját az ülésekről készült hang- vagy videofelvétel
segíti, egészíti ki.
55.§ (1)[26] A választópolgárok - zárt ülés kivételével - betekinthetnek a Képviselő-testület
üléseinek jegyzőkönyveibe a Polgármesteri Hivatal jegyzői irodájában, ügyfélfogadási
időben. A Képviselő-testület nyílt üléseinek jegyzőkönyveit Nyergesújfalu város hivatalos
honlapján, www.nyergesujfalu.hu meg kell jelentetni. A nyílt ülésről készült hangfelvételt
CD hanghordozón meg kell őrizni, mely nem selejtezhető. A CD-k őrzéséről és
irattározásáról a jegyző a Polgármesteri Hivatal útján gondoskodik.
(2) A zárt ülésről készült jegyzőkönyvet a Képviselő-testület titkos iratként kezeli.
A csak egyes napirendek tekintetében zárt ülés jegyzőkönyve csak e tekintetben titkosítható. A külön törvény szerinti közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét zárt ülés tartása esetén is biztosítani kell.
(3)[27]
(4)[28] A jegyzőkönyvek egy eredeti példányát a mellékletekkel együtt évenként bekötött formában a jegyző kezeli.
57.§ (1) Az átruházott hatáskörben hozott döntéseknél fel kell tüntetni az átruházás tényét és annak jogalapját. A hatásköri címzettnek az átruházott hatáskörben hozott döntéseiről a Képviselő-testületet szükség szerint tájékoztatnia kell.
(2) A Képviselő-testület az átruházott hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, a hatáskört visszavonhatja.
58.§ (1)[30] A bizottságok tagjainak száma 5 fő, melyből 3 fő képviselő.
(2) Egy képviselő legfeljebb 3 állandó bizottságnak lehet tagja.
(3) A bizottság tagjaira a polgármester vagy bármely képviselő tehet javaslatot.
(4) A bizottság feladatai ellátásának segítésére konzultatív testületet hozhat létre.
59.§ (1) Az elnök köteles összehívni a bizottságot a Képviselő-testület határozatára.
(2) Együttes üléseken a bizottságok bizottságonként külön-külön hozzák határozataikat.
60.§ (1) [31] A Képviselő-testület az alábbi állandó bizottságokat hozza létre:
a) Pénzügyi Bizottság
b) Egészségügyi és Szociális Bizottság
c)[32] Kulturális, Köznevelési és Sport Bizottság
d) Településfejlesztési, Környezetvédelmi és Közbeszerzési Bizottság
e)
(2) A Képviselő-testület a polgármester és a képviselők vagyonnyilatkozatainak nyilvántartásával, kezelésével, ellenőrzésével kapcsolatos teendők ellátását a Pénzügyi Bizottság hatáskörébe utalja.
(3) Ideiglenes bizottságot célszerű létrehozni:
- egy-egy önkormányzati rendelet előkészítésére, önkormányzati rendelet felülvizsgálatára
- munkatervben meghatározott valamely napirend előkészítésére
- nagyobb jelentőségű önkormányzati feladat végrehajtásának megszervezésére, összehangolására (városfejlesztési elképzelés, környezetvédelmi program, gazdasági társulási forma létrehozása, vállalat, intézmény átszervezése, hatékonyság-vizsgálat, önkormányzati vagyon hasznosítása, ünnepi események előkészítése, külföldi delegációk fogadása)
- társulási, együttműködési megállapodások előkészítése céljából.
(4)[33] A képviselő-testület állandó bizottságainak feladat- és hatáskörét a 2. melléklet
tartalmazza.
61.§[34] [35]A képviselő-testület által a jegyzőre, a polgármesterre átruházott hatásköröket az 1.
melléklet tartalmazza.
61/A.§[36] (1) Az állandó bizottságok a Képviselő-testület üléseihez igazodóan, az azt
megelőző tíz napon belül tartják üléseiket. A bizottságok ülését a bizottság elnöke hívja
össze írásban. A bizottságok ülését úgy kell összehívni, hogy az ülés napirendjét
tartalmazó meghívót és az írásos előterjesztéseket a bizottságok tagjai és egyéb érintettek
az ülést megelőzően legalább 72 órával korábban megkapják.
(2) A rendkívüli bizottsági ülések meghívóját és az írásos előterjesztéseket az ülést megelő-
zően legalább 24 órával korábban kell a bizottság tagjainak és az egyéb érintetteknek el
kell juttatni.
(3) Az állandó bizottságok üléseire meg kell hívni a polgármestert, az alpolgármestert, a
jegyzőt, az aljegyzőt, a Polgármesteri Hivatal belső szervezeti egységeinek a vezetőit,
napirendek készítőit és az érintetteket. A bizottsági üléseken való részvétel a bizottsági
tagokra nézve kötelező. A meghívottak a bizottsági ülésen tanácskozási joggal vesznek
részt.
(4) A bizottságok üléseit a bizottságok elnökei, akadályoztatásuk esetén – az elnököt helyet-
tesítő jogkörben – az elnök által megbízott bizottsági tag vezeti. A bizottságok ülésein
nem képviselő bizottsági tag nem elnökölhet.
(5) A polgármester, bármely képviselő és a jegyző javasolhatja a bizottságok elnökeinek a
bizottságok feladatkörébe tartozó napirend felvételét. A napirendi javaslat elfogadásáról
bizottságok a soron következő ülésükön határoznak.
(6) A bizottsági ülésekről kivonatos jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek tartalmára a
Képviselő-testület ülése jegyzőkönyvének tartalmára vonatkozó szabályok az irányadók.
Az ülésekről készült jegyzőkönyveket a bizottságok elnökei és az bizottsági ülések
kezdetén az elnökök által felkért bizottsági tagok írják alá. Az üléseken való részvétel
jelenléti ív aláírásával igazolható.
(7) A bizottsági ülésekről kötelező hanganyagot készíteni, a nyílt bizottsági ülések hang-
anyagait CD hordozón meg kell őrizni, ezek nem selejtezhetők. A CD tárolásáról és
irattározásáról a jegyző a Polgármesteri Hivatal útján gondoskodik.
(8) A bizottságok ülésein egyebekben a Képviselő-testület üléseire vonatkozó szabályok
alkalmazandók.
61/B.§[37] (1) Az ügyrendi előterjesztések kivételével az előterjesztések bizottsági állásfoglalás-
sal tárgyalhatók, mely állásfoglalásokat az állandó bizottságok elnökei a napirendekhez
kapcsolódóan a képviselő-testületi ülésen szóban ismertetnek. Az állandó bizottságok a
működésükkel kapcsolatos beszámolókat terjesztik a képviselő-testületi ülésekre.
(2) A bizottságok munkáját a Polgármesteri Hivatal segíti a működéshez szükséges technikai
és ügyviteli feltételek biztosításával, a döntések szakmai előkészítésével, a döntések
végrehajtásával.
(3) Az önkormányzati bizottságok tagjai önkormányzati munkájuk ellátásához a Polgármes-
teri Hivatalban erre a célra rendelkezésre álló informatikai, távközlési, leíró, fénymásoló
kapacitást, közérdekű információs és nyilvántartási szolgáltatást térítésmentesen jogo-
sultak igénybe venni.
(4) A bizottságok működésével kapcsolatos iratanyagot a Polgármesteri Hivatal kezeli.
20. A polgármester, alpolgármester
62.§ (1)[38] A polgármester a megbízatását főállásban látja el.
(2)[39] A polgármester jutalmát a Pénzügyi Bizottság javaslatára a Képviselő-testület állapítja meg a vonatkozó jogszabályi keretek figyelembevételével.
(3) A polgármester a Képviselő-testület működésével összefüggő feladata a települési képviselők és a bizottságok működésének elősegítése.
(4)[40] A polgármester a Képviselő-testület utólagos tájékoztatása és a költségvetési rendelet utólagos módosítása mellett jogosult forrás felhasználásról, forrás átcsoportosításról dönteni ötszázezer forint értékhatárig, amennyiben a döntés halaszthatatlan és az önkormányzati zavartalan működéshez, a kötelező feladatellátáshoz szükséges.
63.§ [41]A Képviselő-testület egy társadalmi megbízatású alpolgármestert választ a saját tagjai közül.
21. A jegyző
64.§[42] A jegyzőt aljegyző helyettesíti. A polgármester a jegyzői és aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége vagy tartós akadályoztatásuk esetére – legfeljebb hat hónap időtartamra – a jegyzői feladatok ellátásával a Polgármesteri Hivatal közigazgatási és szervezési
osztályvezetőjét bízza meg.
66.§ A képviselő főbb jogai:
a) sürgős, azonnali intézkedést igénylő közérdekű ügyben kezdeményezheti a Polgármesteri Hivatal intézkedését, amelyre a Polgármesteri Hivatal 15 napon belül érdemi választ köteles adni
b) javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalását, amelyet a bizottság legközelebbi ülése elé kell terjeszteni és tárgyalására a képviselőt meg kell hívni
c) külön önkormányzati rendeletben meghatározott tiszteletdíj és egyéb juttatás illeti meg
d)[44] fogadóórákat, képviselői beszámolókat tarthat.
67.§ A képviselő főbb kötelezettségei:
a) olyan magatartás tanúsítása, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára
b) felkérés alapján részvétel a testületi ülések előkészítésében, a különböző vizsgálatokban
c) kapcsolattartás a város választópolgáraival, a különböző önszerveződő lakossági közösségekkel
d) a Polgármesteri Hivatalban előzetesen bejelenti, ha a testületi ülésen nem tud rész venni, vagy egyéb megbízatásának teljesítése akadályba ütközik
e) személyes érintettség bejelentése.
68.§[45] (1) Amennyiben a képviselő képviselői tagságával kapcsolatos kötelezettségeit
megszegi, így különösen a Képviselő-testület ülésein 3 egymást követő alkalommal nem
vesz részt vagy személyes érintettségét a döntés előtt nem jelzi és a döntésben a
Képviselő-testület engedélye nélkül részt vesz, úgy tiszteletdíja a mulasztás hónapjaiban
50 %-kal csökken.
(2) A hiányzás tekintetében a jelenléti ív tartalma, a személyes érintettség elhallgatásában a
testületi jegyzőkönyv az irányadó.
(3) A képviselő távollétét a testületi ülésről igazoltnak kell tekinteni, ha a képviselő betegség,
egyéb indokolt elfoglaltság miatt van távol. A távollét tényét, okát a polgármesternek
előzetesen jelezni kell.
23. A Polgármesteri Hivatal feladata, szervezete
69.§ A Képviselő-testület Nyergesújfalui Polgármesteri Hivatal elnevezéssel hivatalt hoz létre, amely önálló jogi személyiséggel rendelkező költségvetési szerv.
70.§ (1) A Polgármesteri Hivatal belső tagozódása:
a) jegyző
b) aljegyző
c) Igazgatási és Szervezési Osztály
d) Gazdasági Osztály
e) Településfejlesztési Osztály.
(2) A Polgármesteri Hivatal működési és ügyfélfogadási rendje:
a)[46] A munkaidő beosztása szerinti általános munkarend:
hétfőn: 7:30 órától 17:00 óráig
keddtől- csütörtökig: 7:30 órától 16:00 óráig
pénteken: 7:30 órától 12:30 óráig tart.
b)[47] Az ügyfélfogadás rendje:
hétfőn: 8.00 órától 12.00 óráig és 13.00 órától 17.00 óráig
szerdán: 8.00 órától 12.00 óráig és 13.00 órától 16.00 óráig
pénteken: 8.00 órától 12.00 óráig tart.
X. Fejezet
24. Lakossági fórumok
71.§ (1) A Képviselő-testület a lakosság közvetlen tájékoztatása, fontosabb döntések előkészítése, a döntések előtt a lakosság véleményének megismerése érdekében városrészi gyűléseket tarthat.
(2) A Képviselő-testület esetenként határozza meg, hogy milyen ügyekben kívánja a városrészi gyűlést összehívni.
72.§ (1) Az évente egyszeri közmeghallgatás helyéről, idejéről, az esetleg ismertetésre kerülő tárgykörökről a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján, a városi honlapon és a Nyergesújfalui Hírmondó időszaki lapban kell tájékoztatást adnia rendezvény előtt legalább 10 nappal.
(2) A közmeghallgatást a polgármester vezeti, melyről jegyzőkönyv készül. Tartalmára, készítésére a Képviselő-testület jegyzőkönyvére vonatkozó szabályok az irányadóak.
(3) Közmeghallgatást kell tartani a Képviselő-testület döntése alapján is, az általa megjelölt témakörben.
25. Helyi népszavazás, népi kezdeményezés
73.§[48] Nyergesújfalu városban helyi népszavazást a választópolgárok legalább 20 %-a kezdeményezhet. A Képviselő-testület köteles a helyi népszavazást kiírni, ha a helyi népszavazást a választópolgárok 20 %-a kezdeményezi.
XI. Fejezet
26. Az Önkormányzat költségvetése
74.§ Az Önkormányzat tulajdonára és gazdálkodására vonatkozó részletes szabályokat külön önkormányzati rendeletek határozzák meg.
75.§ (1) A költségvetés összeállításának részletes szabályait az államháztartásról szóló törvény, a feladatfinanszírozási rendszer keretében nyújtott támogatás mértékét az állami költségvetési törvény határozza meg.
(2) A költségvetés tervezetében először a törvényben vagy önkormányzati rendeletben kötelezően előírt önkormányzati feladatok megvalósítását kell kidolgozni, ezek után kell javasolni további, még vállalható önkormányzati feladatokat.
76.§ A költségvetési rendelet tervezetét a jegyző készíti elő és a polgármester terjeszti a Képviselő-testület elé. Az előterjesztést előzetesen valamennyi bizottság kötelezően megtárgyalja és véleményezi. A külön jogszabályban előírt kötelező érdekegyeztetést a polgármester folytatja le.
27. Az Önkormányzat gazdálkodása
77.§ A Képviselő-testület gazdasági programját, fejlesztési tervét az Mötv. 116.§-ában meghatározott tartalommal fogadja el.
78.§ Az Önkormányzat belső ellenőrzését ellátó személyek vagy szervezetek:
a)[49] ellenőrzést végeznek a Polgármesteri Hivatalnál és az Önkormányzat működésével kapcsolatos feladatokra vonatkozóan
b) ellenőrzést végezhetnek az Önkormányzat felügyelete alá tartozó költségvetési szerveknél, az Önkormányzat többségi irányítást biztosító befolyása alatt működő gazdasági társaságoknál, közhasznú társaságoknál, a vagyonkezelőknél, és az Önkormányzat költségvetéséből céljelleggel juttatott támogatások felhasználásával kapcsolatosan a kedvezményezett szervezeteknél is.
XII. Fejezet
28. Az Önkormányzat kapcsolata a nemzetiségi önkormányzatokkal
79.§ (1) A nemzetiségi önkormányzatok testületi működéséhez az Önkormányzat ingatlan vagyontárgyakat nem biztosít.
(2)[50] A nemzetiségi önkormányzatok testületi működéséhez az Önkormányzat helyiséghasználatot és vagyontárgyak használatát biztosítja. A nemzetiségi testületi ülésekhez a Polgármesteri Hivatal Kistanácsterme biztosított.
80.§[51] Az Önkormányzat a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény, valamint az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény és kapcsolódó jogszabályok alapján a nemzetiségi önkormányzatokkal az együttműködés tartalmát külön együttműködési megállapodásban rögzíti.
XIII. Fejezet
29. Záró rendelkezések
81.§ (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) Hatályát veszti
1. Nyergesújfalu Város Önkormányzati Képviselő-testületének 25/2003. (X.15.) számú rendelete Nyergesújfalu Város Képviselő-testülete és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról
2. Nyergesújfalu Város Önkormányzati Képviselő-testületének Nyergesújfalu Város Képviselő-testülete és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 9/2009(IV.01.) rendelete a 21/2007(X.1.), a 13/2007(IV.2.), a 24/2004.(X.29.), valamint a 36/2003.(XII.12.) rendeleteivel módosított 25/2003. (X.15.) rendeletének módosításáról és egységes szerkezetbe foglalásáról
3. Nyergesújfalu város Önkormányzati Képviselő-testületének 14/2010.(X.12.) önkormányzati rendelete Nyergesújfalu város Képviselő-testülete és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló többször módosított és egységes szerkezetbe foglalt 25/2003.(X.15.) önkormányzati rendelet módosításáról
4. Nyergesújfalu város Önkormányzati Képviselő-testületének 15/2010.(X.28.) önkormányzati rendelete Nyergesújfalu város Képviselő-testülete és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló többször módosított és egységes szerkezetbe foglalt 25/2003.(X.15.) önkormányzati rendelet módosításáról.
Mihelik Magdolna dr. Molnár Lívia
polgármester aljegyző
A rendeletet 2013. április 29. napján kihirdettem.
dr. Molnár Lívia
aljegyző
A rendelet a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva.
Nyergesújfalu, 2019. október 24. 18.00 óra.
Dr. Szabó Attila
jegyző
Módosította a 12/2018.(IX.28.) ök. rendelet 1.§-a. Hatályos 2018. október 1-jétől.
Módosította a 12/2018.(IX.28.) ök. rendelet 2.§ (2) bekezdése. Hatályos 2018. október 1-jétől.
Módosította a 12/2018.(IX.28.) ök. rendelet 2.§ (1) bekezdése. Hatályos 2018. október 1-jétől.
Módosította a 12/2018.(IX.28.) ök. rendelet 3.§ (1) bekezdése. Hatályos 2018. október 1-jétől.
Módosította a 12/2018.(IX.28.) ök. rendelet 3.§ (2) bekezdése. Hatályos 2018. október 1-jétől.
Módosította a 12/2018.(IX.28.) ök. rendelet 4.§-a. Hatályos 2018. október 1-jétől.
Módosította a 18/2014.(XII.31.) ök. rendelet 1.§ (1) bekezdése. Hatályos 2015. január 1-jétől.
Módosította a 16/2019.(X.24.) ök. rendelet 1.§-a. Hatályos 2019. október 24-én 18.00 órától.
Beiktatta a 19/2014.(XII.31.) ök. rendelet 1.§ (2) bekezdése. Hatályos 2015. január 1-jétől.
Módosította a 12/2018.(IX.28.) ök. rendelet 5.§-a. Hatályos 2018. október 1-jétől.
Módosította a 18/2014.(XII.31.) ök. rendelet 2.§ (1) bekezdése. Hatályos 2015. január 1-jétől.
Módosította a 18/2014.(XII.31.) ök. rendelet 2.§ (2) bekezdése. Hatályos 2015. január 1-jétől.
Módosította a 18/2014.(XII.31.) ök. rendelet 2.§ (3) bekezdése. Hatályos 2015. január 1-jétől.
Beiktatta a 18/2014.(XII.31.) ök. rendelet 3.§-a. Hatályos 2015. január 1-jétől.
Módosította a 12/2018.(IX.28.) ök. rendelet 6.§-a. Hatályos 2018. október 1-jétől.
Módosította a 12/2018.(IX.28.) ök. rendelet 7.§ (1) bekezdése. Hatályos 2018. október 1-jétől.
Módosította a 12/2018.(IX.28.) ök. rendelet 7.§ (2) bekezdése. Hatályos 2018. október 1-jétől.
Beiktatta a 19/2014.(XII.31.) ök. rendelet 4.§ (1) bekezdése. Hatályos 2015. január 1-jétől.
Beiktatta a 19/2014.(XII.31.) ök. rendelet 4.§ (2) bekezdése. Hatályos 2015. január 1-jétől.
Hatályon kívül helyezte a 19/2014.(XII.31.) ök. rendelet 15.§ (2) bekezdése. Hatályos 2015. január 1-jétől.
Módosította a 19/2014.(XII.31.) ök. rendelet 5.§-a. Hatályos 2015. január 1-jétől.
Kiegészítette a 19/2014.(XII.31.) ök. rendelet 6.§-a. Hatályos 2015. január 1-jétől.
Módosította a 19/2014.(XII.31.) ök. rendelet 7.§ (1) bekezdése. Hatályos 2015. január 1-jétől.
Módosította a 19/2014.(XII.31.) ök. rendelet 7.§ (2) bekezdése. Hatályos 2015. január 1-jétől.
Beiktatta a 19/2014.(XII.31.) ök. rendelet 7.§ (3) bekezdése. Hatályos 2015. január 1-jétől.
Módosította a 19/2014.(XII.31.) ök. rendelet 7.§ (4) bekezdése. Hatályos 2015. január 1-jétől.
Hatályon kívül helyezte a 19/2014.(XII.31.) ök. rendelet 15.§ (2) bekezdése. Hatályos 2015. január 1-jétől.
Beiktatta a 19/2014.(XII.31.) ök. rendelet 7.§ (5) bekezdése. Hatályos 2015. január 1-jétől.
Hatályon kívül helyezte a 19/2014.(XII.31.) ök. rendelet 15.§ (2) bekezdése. Hatályos 2015. január 1-jétől.
Módosította a 19/2014.(XII.31.) ök. rendelet 8.§ (1) bekezdése. Hatályos 2015. január 1-jétől.
Módosította a 16/2019.(X.24.) ök. rendelet 2.§-a. Hatályos 2019. október 24-én 18.00 órától.
Módosította a 18/2014.(XII.31.) ök. rendelet 8.§ (2) bekezdése. Hatályos 2015. január 1-jétől.
Módosította a 18/2014.(XII.31.) ök. rendelet 8.§ (3) bekezdése. Hatályos 2015. január 1-jétől.
Módosította a 8/2014.(II.28.) ök. rendelet 1.§-a. Hatályos 2014. március 1-jétől.
Módosította a 18/2014.(XII.31.) ök. rendelet 8.§ (4) bekezdése. Hatályos 2015. január 1-jétől.
Beiktatta a 19/2014.(XII.31.) ök. rendelet 8.§ (5) bekezdése. Hatályos 2015. január 1-jétől.
Beiktatta a 19/2014.(XII.31.) ök. rendelet 8.§ (6) bekezdése. Hatályos 2015. január 1-jétől.
Módosította a 19/2014.(XII.31.) ök. rendelet 9.§ (1) bekezdése. Hatályos 2015. január 1-jétől.
Módosította a 19/2014.(XII.31.) ök. rendelet 9.§ (2) bekezdése. Hatályos 2015. január 1-jétől.
Beiktatta a 19/2014.(XII.31.) ök. rendelet 9.§ (3) bekezdése. Hatályos 2015. január 1-jétől.
Módosította a 19/2014.(XII.31.) ök. rendelet 9.§ (4) bekezdése. Hatályos 2015. január 1-jétől.
Módosította a 19/2014.(XII.31.) ök. rendelet 9.§ (5) bekezdése. Hatályos 2015. január 1-jétől.
Hatályon kívül helyezte a 19/2014.(XII.31.) ök. rendelet 15.§ (2) bekezdése. Hatályos 2015. január 1-jétől.
Beiktatta a 19/2014.(XII.31.) ök. rendelet 10.§ (1) bekezdése. Hatályos 2015. január 1-jétől.
Módosította a 19/2014.(XII.31.) ök. rendelet 10.§ (2) bekezdése. Hatályos 2015. január 1-jétől.
Módosította az 5/2016. (II.29.) ök. rendelet 1. §-a. Hatályos 2016. március 1-jétől.
Módosította a 12/2018.(IX.28.) ök. rendelet 9.§-a. Hatályos 2018. október 1-jétől.
Módosította a 19/2014.(XII.31.) ök. rendelet 11.§-a. Hatályos 2015. január 1-jétől.
Módosította a 19/2014.(XII.31.) ök. rendelet 12.§-a. Hatályos 2015. január 1-jétől.
Módosította a 19/2014.(XII.31.) ök. rendelet 13.§ (1) bekezdése. Hatályos 2015. január 1-jétől.
Módosította a 19/2014.(XII.31.) ök. rendelet 13.§ (2) bekezdése. Hatályos 2015. január 1-jétől.