Újszilvás Község Önkormányzata Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdés a)-h) pontjaiban kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. FEJEZET

BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

1. A rendelet célja, hatálya és értelmező rendelkezések

1. §

(1) A rendelet hatálya Újszilvás Község közigazgatási területére terjed ki, azaz a település egészére állapít meg szabályokat.

(2) A rendelet hatálya kiterjed minden természetes és jogi személyre, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező társaságra, amely a védetté nyilvánított értékekkel kapcsolatban jogokkal vagy kötelezettségekkel bír.

(3) E rendelet célja Újszilvás sajátos településképének társadalmi bevonás és konszenzus által történő védelme és alakítása.

a) a helyi építészeti örökség egyedi védelem (a továbbiakban: helyi védelem) meghatározásával, a védetté nyilvánítás a védelem megszüntetés szabályozásával;

b) településképi szempontból meghatározó területek meghatározásával;

c) településképi követelmények meghatározásával

d) településkép-érvényesítési eszközök szabályozásával,

e) településképi önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer alkalmazásával.

(4) Jelen rendelet a Tvtv.-ben, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Tr.) és a reklámok, reklámhordozók elhelyezésével összefüggésben a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV. 28.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Rr.) foglalt követelményekkel együtt alkalmazható, azzal, hogy jelen rendelet ezen jogszabályok felhatalmazásaival összhangban eltérő rendelkezéseket is tartalmaz. Jelen rendelet a mindenkor hatályos helyi építési szabályzattal (a továbbiakban: HÉSZ) együtt alkalmazandó.

2.  A rendeletben alkalmazott fogalmak

2. §

E rendelet alkalmazásában:

II. FEJEZET

HELYI VÉDELEM

3. A helyi védelem feladata, általános szabályai

3. §

(1) A helyi értékvédelem feladata

a) a helyi különleges oltalmat igénylő településszerkezeti, településképi, táji, építészeti, néprajzi, településtörténeti, régészeti, művészeti, műszaki-ipari, természeti, esztétikai szempontból védelemre érdemes védett értékek körének számbavétele és meghatározása, nyilvántartása, dokumentálása, megőrzése, megőriztetése és a lakossággal való megismertetése,

b) a védett értékek károsodásának megelőzése, fenntartásuk, illetve megújulásuk elősegítése.

(2) A helyi védelem fajtája Újszilváson: egyedi védelem egyes épületekre, építményekre, építészeti részletekre, képzőművészeti alkotásokra vonatkozóan.

(3) A helyi védelem hatálya nem terjed ki az országos védelem alatt álló értékekre, valamint a természetvédelemről szóló jogszabályok rendelkezései alapján védelem alá helyezett értékekre.

​4. §

(1) A helyi védelem alá helyezés, illetve annak megszüntetése kezdeményezhető

a) hivatalból, vagy

b) természetes vagy jogi személy által írásban Újszilvás Község Önkormányzatának Polgármesterénél.

(2) A védelem alá helyezésre vonatkozó (1) bekezdés b) pont szerinti kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

a) a kezdeményező nevét, megnevezését;

b) a védendő érték megnevezését (terület, épület, építmény, építményrész, egyéb elem);

c) a védendő érték hely megjelölését (területi védelem esetén területi lehatárolás, egyedi védelem esetén utca, házszám, helyrajzi szám);

d) a javaslat rövid indokolását

e) és az értékvizsgálatot.

(3) A védelem megszüntetésére vonatkozó (1) bekezdés b) pont szerinti kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

a) a kezdeményező nevét, megnevezését;

b) a védett érték megnevezését (terület, épület, építmény, építményrész, egyéb elem);

c) a védendő érték hely megjelölését (területi védelem esetén területi lehatárolás, egyedi védelem esetén utca, házszám, helyrajzi szám);

d) a javaslat rövid indokolását

e) és az értékvizsgálatot.

5. §

(1) A védetté nyilvánítás szakmai előkészítését a települési főépítész folytatja le.

(2) A kezdeményezéssel kapcsolatos döntés előkészítéséről – szükség szerint szakértő bevonásával - a Polgármesteri Hivatal gondoskodik.

(3) A döntés előkészítését megalapozó 5.§ (1) bekezdés b) pontja szerinti kezdeményezés tartalmi hiányosságai esetén a főépítész . -a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett - legfeljebb 20 napos határidővel hiánypótlásra hívja fel a kezdeményezőt.

(4) A hiánypótlás elmulasztása esetén a döntés előkészítést az önkormányzat megszünteti.

6. §

(1) A helyi védettség alá helyezési, illetve annak megszüntetésére irányuló eljárás megindításáról az érdekelteket (ingatlan nyilvántartás szerinti tulajdonosok, vagyonkezelők) értesíteni kell következők szerint:

a) egyedi védelemmel kapcsolatos kezdeményezés esetén az érdekelteket közvetlenül,

b) területi védelemmel kapcsolatos kezdeményezés esetén az érintett terület  tulajdonosi, vagyonkezelői  kört a helyben szokásos módon hirdetmény útján.

(2) Az előkészítő eljárás alatt – az (1) bekezdés szerinti értesítést követő 30 napos belül–

a) az érintettek véleményt nyilváníthatnak, amit a Képviselő-testület az elkészített szakmai anyaggal együtt megtárgyal. A véleménynyilvánítás elmaradása a kezdeményezéssel való egyetértésnek minősül.

7. §

(1) A képviselő-testület a polgármester előterjesztése alapján határozatban dönt jelen rendelet módosításának szándékáról

(2) A testületi döntés során figyelembe kell venni a kezdeményezés dokumentációját, az érdekeltek és a nyilvánosság észrevételeit.

(3) A védettség megszüntetésére akkor kerülhet sor, ha

a) a védetté nyilvánított helyi érték megsemmisül,

b) a védett terület, illetve érték, a védelem alapját képező értékeit helyreállíthatatlanul elveszítette,

c) a védelem tárgya a védelemmel összefüggő szakmai ismérveknek már nem felel meg,

d) a védett érték magasabb (műemléki) védettséget kap.

(4) Védetté nyilvánításra akkor kerülhet sor, ha a döntést megalapozó értékvizsgálat azt megalapozza.

(5) A Képviselőtestület védetté nyilvánításról, és annak megszüntetéséről az (1) bekezdés szerinti határozatot hozó ülést soron követő rendes ülésen rendeletet alkot.

8. §

(1) A kezdeményezéstől a testületi döntésig terjedő időszakban az építményt védettnek kell tekinteni, és - átmeneti szabályozásként – arra a helyi védelemre vonatkozó előírásokat kell alkalmazni.

(2) Ha egy helyi védettség alatt álló értéket műemléki védettség alá helyeznek, annak helyi védettsége automatikusan megszűnik. Ha a védett érték műemléki védettsége megszűnik, a Polgármesteri Hivatal köteles megvizsgálni a helyi védettség alá helyezés lehetőségét.

9. §

(1) A védetté nyilvánításról, illetve annak megszűntetéséről 30 napon belül értesíteni kell:

a) kezdeményezőt

b) az ingatlan vagy természeti érték tulajdonosát, használóját, kezelőjét,

c) az elsőfokú építésügyi hatóságot,

d) a védetté nyilvánításra, illetve annak megszüntetésére javaslatot tevőt,

e) az illetékes Járási Hivatal Földhivatali Osztályát,

f) területi védelem esetén az érintett közművek üzemeltetőit.

g) az építmények esetében az illetékes Kulturális Örökségvédelemért felelős szervet, természeti érték esetén a természetvédelemért felelős szervet.

h) a nyilvánosságot.

(2) A helyi egyedi védelem alá helyezés vagy a védettség megszüntetésének tényével összefüggésben az önkormányzat jegyzője az ingatlanügyi hatóságnál – az ingatlantulajdonos egyidejű tájékoztatása mellett - kezdeményezi a védelem jogi jellegként való feljegyzését vagy törlését, a Tr.-ben és az egyéb magasabb szintű jogszabályokban foglalt előírások szerint.

10. §

(1) A helyi védelem alatt álló épületet, építményt az e célra rendszeresített egységes táblával kell megjelölni, melyen fel kell tüntetni a helyi védelem tényét és elrendelésének időpontját. A tábla szövege: „Újszilvás Község Önkormányzatának Képviselő-testülete védetté nyilvánította ..... évben”. A tulajdonos a tábla elhelyezését tűrni köteles.

(2) A tábla elhelyezéséről, karbantartásáról, pótlásáról - külön eljárás nélkül – a Polgármesteri Hivatal gondoskodik. 

11. §

(1) A helyi védelem alá vett értékről a település jegyzője nyilvántartást vezet, amely tartalmazza:

a) a védelem szakszerű, rövid indokolását,

b) fotódokumentációt,

c) a helyi védelem védettségi kategóriáját,

d) a helyrajzi számot.

e) a védelem elrendelésére vonatkozó képviselőtestületi előterjesztés és döntés másolatát,

f) a lehatárolást bemutató térképmásolatot,

(2) Egyedi védettség esetén az (1) bekezdésben felsoroltakon kívül a nyilvántartásnak tartalmaznia kell

a) a védett érték pontos helyét (utca, házszám, helyrajzi szám),

b) helyszínrajzot,

c) a védett érték rendeltetését és használatának módját.

d) az épület, építmény építésének, átépítésének idejét, illetve építőjének, átépítőjének nevét,

e) a védett értéket érintő beavatkozások, hatósági intézkedések jegyzékét (iktatószámát).

f) a védelmet megállapító rendelet számát, időpontját.

(3) Területi védelem esetén az (1) bekezdésben felsoroltakon kívül a nyilvántartásnak tartalmazni kell a terület méretétől függően az áttekintéshez szükséges léptékű, a szabályozási tervvel azonosítható, a védett terület határát egyértelműen rögzítő helyszínrajzot, olyan méretarányban, hogy a helyi védelemmel kapcsolatos megállapítások az egyes telkekre, építési területekre és közterületekre egyértelműen értelmezhetőek legyenek.

4. Az egyedi védelem meghatározása

12. §

Az egyedi védelem az 1. melléklet 1. fejezetében meghatározott építményekre, képzőművészeti alkotásra terjed ki.

5. Az egyedi védelemhez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek

13. §

(1) A helyi védelem alatt álló értéknek a védelmi célnak megfelelő, folyamatos fenntartásáról, értékéhez méltó, rendeltetésének megfelelő használatáról a tulajdonos köteles gondoskodni.

(2) A tulajdonos kötelezettsége kiterjed a védelem alá helyezett érték minden alkotóelemére, és részletére, függetlenül attól, hogy azok a rendeltetésszerű használathoz szükségesek-e vagy sem.

(3) Amennyiben a rendeltetéstől eltérő használat a védett érték állagának romlásához, esztétikai értékének csökkenéséhez vezet, úgy a használatot - jogszabályi keretek között - az illetékes építésügyi hatóság korlátozza vagy megtiltja.

(4) A védett építészeti érték eredeti állapotának megőrzése érdekében előnyben kell részesíteni az ezt elősegítő, az eredeti építőanyag, szerkezet, forma megőrzését biztosító, állagjavító, konzerváló eljárásokat, valamint a hagyományos építészeti-műszaki megoldásokat.

(5) A helyi védelem alatt álló elemet nem veszélyeztetheti, településképi vagy műszaki szempontból károsan nem befolyásolhatja az adott építészeti örökségen vagy közvetlen környezetében végzett építési tevékenység, területhasználat.

(6) A helyi védett érték tulajdonosa a tulajdonviszonyokban, a kezelőben és a használóban történt változásokat a jegyzőnek a változástól számított 30 napon belül köteles írásban jelezni. Ennek elmaradása esetén a védett értékre önkormányzati támogatás nem adható.

III. FEJEZET

A TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK

6. A településképi szempontból meghatározó területek megállapítása

14. §

A településképi szempontból meghatározó területek a 2. melléklet 1. és 2. fejezetében meghatározott területekre terjednek ki.

IV. FEJEZET

TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK

7. Zöldfelületek, kertek kialakítására vonatkozó településképi követelmények

15. §

A fák és fás szárú növények telepítési szabályaira vonatkozó rendelkezéseket a fák védelmének helyi szabályairól, illetve a fapótlási kötelezettségről külön önkormányzati rendelet szabályozza.

16. §

(1) A zöldfelületek kialakításánál

a) a táji és a termőhelyi adottságoknak megfelelő növényfajok telepítendők, a rendelet 3. számú melléklete alapján,

b) agresszíven gyomosító, allergizáló hatású fafajok nem telepíthetők,

c) telekhatár menti fásszárú növényzetet úgy kell telepíteni és fenntartani, hogy az a szomszédos telek használatát ne korlátozza.

(2) A zöldfelületeken elhelyezett kerti építmények és burkolatok szín- és anyaghasználatát az építészeti környezethez illeszkedően kell megválasztani.

(3) A településképi szempontból jelentőséggel bíró fák, fasorok fakivágása csak a faegyedek elhalása vagy közveszély elhárítása esetében lehetséges, a védett fák vagy fasor egyidejű pótlása mellett összhangban a 15.§ előírásával.

8. Egyedi építészeti követelmények

Az egyedi helyi védett értékek felújítása, átalakítására, bővítésére és bontására vonatkozó egyedi építészeti követelmények

17. §

(1) Az épület csak egyszerre, egységes építészeti stílusjegyeket alkalmazva újítható fel.

(2) A védett épületeket akár részleges felújítása esetén is hagyományos építészeti tömegükben, tetőformájukban kell megtartani, érintetlenül hagyva az értéket képező homlokzati nyílásrendet és a nyílások osztását, megőrizve az eredeti homlokzati tagozatokat és a homlokzat egységes színezését.

(3) A védett építmények eredeti külső megjelenését, ezen belül

a) egészének és részleteinek külső geometriai formáit, részletképzését, valamint ezek rész- és befoglaló méreteit,

b) eredeti anyaghatását egészében és részleteiben,

c) az eredeti színezését, vagy ha ez nem ismert, a védett építmény jellegének és környezetének megfelelő színezést,

d) eredeti épülettartozékait és felszereléseit

az e rendeletben foglaltak figyelembe vételével kell megőrizni, illetve helyreállítani.

(4) Az egyes épületek kiemelkedő, megőrzendő értékeit az egyes épületek értékleltár adatlapjai tartalmazzák.

(5) Meglévő épület közterület felőli homlokzatának felújítása esetén

e) Az épületeken homlokzat-felújítás, homlokzat-átalakítás, portál ki- vagy átalakítás csak a teljes épülethomlokzat figyelembe vételével történhet.

f) csak azonos megjelenésű nyílászárók alkalmazhatók,

g) A hagyományos épületszerkezetek, anyagok használata, az eredeti anyagok felhasználása az irányadó. Amennyiben az eredeti anyaghasználat és alkalmazott épületszerkezetek nem ismertek, úgy csak természetes anyagokat lehet alkalmazni (tégla, kő, cserép, természetes pala, fa stb.).

h) A homlokzatnak a jelenlegitől eltérő vakolása, színezése színezési terv alapján valósítható meg. Az épületek színezésénél a természetes anyagok színeit, az épített és a természetes környezetbe illően kell alkalmazni. A vakolt felületeken a fehér és tört-fehér színek előnyben részesítendők, kék, lila, piros színek különböző árnyalatai nem alkalmazhatók.

i) A közterületről látható homlokzatok részleges felújítása, színezése nem megengedett.

(6) Védett építményen, épületen és területen gépészeti és egyéb berendezés (antenna,klíma, szellőző, szerelt kémény, napkollektor, stb.) nem létesíthető, kivéve rejtett módon és a védett objektum építészeti elemeivel összhangban.

(7) Új épületszárny létesítése esetén azt a meglevő épülettel összhangban kell kialakítani.

18. §

(1) A védett épület belső korszerűsítését, átalakítását, esetleg bővítését a védettség nem akadályozza, sőt, a védelem érdekében elő kell segíteni ezen épületek mai igényeknek megfelelő használatát. A belső átalakításokat az eredeti szerkezet és belső értékek tiszteletben tartásával kell megoldani.

(2) A védett épületet úgy lehet bővíteni, hogy az eredeti épület tömegformája, homlokzati kialakítása, utcaképi szerepe ne változzon, illetve a legkisebb kárt szenvedje, és a tervezett bővítés a régi épület formálásával, szerkezetével, anyaghasználatával összhangban legyen.

(3) Az egyedileg védett épület telkén, valamint az azzal utcafronton szomszédos telkeken csak a védett épülethez illeszkedő, a védett épület értékeinek érvényesülését biztosító épület helyezhető el.

(4) A helyi védelem alatt álló elemet nem veszélyeztetheti, településképi vagy műszaki szempontból károsan nem befolyásolhatja az adott építészeti örökségen vagy közvetlen környezetében végzett építési tevékenység, területhasználat.

(5) Helyi védett épületen tetőtér-beépítés, vagy emeletráépítés csak akkor alkalmazható, ha ezt az illeszkedés szabályai lehetővé teszik, és ha a homlokzati értékek megőrizhetőek.

19. §

(1) A helyi egyedi védelem alatt álló építmény, építményrész, egyéb elem - az (2) bekezdésben meghatározottak kivételével - nem bontható el.

(2) A helyi egyedi védelem alatt álló építmény részlegesen elbontható, amennyiben

a) a bontani kívánt építményrész – az értékvizsgálat alapján - építészeti értéket nem hordoz,

b) a bontás az építmény rendeltetésszerű használata érdekében történik, és a védelem alá helyezést megalapozó érték nem sérül.

(3) A védett épülettartozékot az épület elbontása után az új épületbe – felújítás, javítás után – vissza kell építeni.

20. §

(1) Helyi védelem alatt álló szobor, szoborcsoport, emlékmű nem védett elemeinek esetleges cseréje, illetve hiányzó elemeinek pótlása során a védett elemeket

a) a tömeghatás,

b) a teljes magasság,

c) a talapzat és a szobor magassági aránya,

d) az anyaghasználat

szempontjából mértékadónak kell tekinteni.

(2) A szobrok, emlékművek, kőkeresztek javítását, karbantartását szakképzett restaurátorral kell elvégeztetni.

9. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi és egyedi építészeti követelmények

10. Belterületi településrész területi építészeti követelményei

21. §

(1) Az Alkotmány utca –Szent István utca- Kossuth utca- Dózsa György utca teljes szakaszán:

a) az új építményeket a jellegzetes településkép, az épített és természetes környezte egységes megjelenését biztosító módon kell elhelyezni,

b) a közterületek burkolatát, bútorzatát, növényzetét a kialakult környezeti kép jellegzetességeinek és karakterének megtartásával, azokkal összhangban, az eredeti anyaghasználattal, vagy azzal egyenértékű megjelenésű anyagokkal kell kialakítani.

c) Utcafronti tömör és áttört kerítés kialakítása esetén csak fa és vakolt felületű falazott, illetve fém kerítés, építhető ezen anyagok kombinálhatók.

(2) A belterületi településrészen a beépítés telepítési módja tekintetében illeszkedni kell a környező és jellemző telepítési módhoz, kivétel ez alól, ha a szomszédos beépítés és a telek geometriai tulajdonságai olyanok, hogy a telken ezen elv szerinti telepítés kedvezőtlen beépítést eredményez.

(3) A belterületi településrészen hullámlemez, műanyag, eternit-, tömör fémlemezkerítés és rikító, a környezettel nem harmonizáló színűre vagy mintásra festett kerítés nem létesíthető.

11. Belterületi településrész egyedi építészeti követelményei

22. §

(1) Az Alkotmány utca –Szent István utca- Kossuth utca- Dózsa György utca teljes szakaszán:

a) csak olyan építési munka, területhasználat és növénytelepítés engedélyezhető, amely nem változtatja meg a védett értékek eredeti megjelenését, karakterét, eszmei (történeti, helytörténeti) értékét, nem veszélyezteti a védendő növényzet egészségét, fennmaradását

b) a jellemzően kialakult tömegformálás és tetőformák alkalmazásával kialakítani, a meglévőket erre tekintettel kell használni, fenntartani,

c) az épületek részleges homlokzati felújítása (színezése) csak teljes homlokzatonként megengedett,

d) a tetők tömegének (idomának) kialakításakor egyszerű formákat kell alkalmazni,

(2) A létesítendő lakóépületek esetében a magastető dőlésszögének 25- 45° fok között kell lennie. Lapostető vagy terasz a tető terület max 30%-án alakítható ki.

(3) Az utcai homlokzat síkjától minimum 5 m mélységig kell tartani az utcai homlokzatmagasságot.

(4) Homlokzat színezése során:

a) jellemzően tört fehér, illetve a színek világos árnyalatai alkalmazható, valamint az építőanyagok természetes színei;

b) rikító, élénk színek, valamint a piros, kék, lila színek alkalmazása tilos.

c) a helyi védelem alatt álló épületek és építmények eredeti épületszínezése alkalmazható.

(5) Közterületről látható homlokzaton nem helyezhető el:

a) napenergia gyűjtő panel

b) riasztó berendezés

c) hőszivattyú

d) klíma berendezés kültéri egysége

e) parabola antenna

f) világítás kivételével egyéb műszaki berendezés

(6) Közterületről látható tetőzeten, mint az épület homlokzatának részén nem

helyezhető el:

a) riasztó berendezés

b) hőszivattyú

c) klíma berendezés kültéri egysége

d) parabola antenna

e) világítás kivételével egyéb műszaki berendezés

kivéve, ha másképp nem oldható meg.

(7) Utcai homlokzaton szerelt kémény nem helyezhető el, illetve parapetes kivezetés nem megengedett.

(8) Tetőhéjazatként a lakó és intézményi területeken az alábbi fedéstípusok alkalmazhatók.

a) hagyományos égetett cserép,

b) hagyományos, nem színezett pala,

c) cserépszínű, barna vagy szürke színű betoncserép,

d) hagyományos korcolt, vagy elemes horgany vagy rézlemez fedés

e) fémlemezfedés (hagyományos korcolt fedés és cserepes lemez fedés)

f) zöldtető.

g) üvegtető

(9) A tetőfedés anyaga nem lehet:

a) Lakó és intézményi területeken a fő rendeltetési egység épületén bitumenes vagy műanyag lemez, fém hullámlemez, hullámpala, és trapézlemez.

b) Bitumenes zsindely, (kék színű, valamint a természetes építőanyagok színétől, színárnyalataitól eltérő,)

(10) A tetőfedő anyagok színe csak a természetes anyagok színei és azok árnyalatai, a vörös, a barna és a sötétszürke lehetnek. Egyéb szerkezetek színezésénél a természetes anyagok színei alkalmazhatók, kék, zöld, lila és rózsaszín kizárásával.

12. Beépítésre nem szánt településrészek egyedi építészeti követelményei

23. §

(1) Mezőgazdasági üzemi és tanyás mezőgazdasági területeken magas tetős, tájba illő épületek építhetőek, amelynek homlokzata és tetőzete természetes építőanyagokból kivitelezhető, úgy mint: kő, fa, fém, vakolt felületek, cserép. A beépített anyagok természetes színeit kell alkalmazni, rikító színek alkalmazása tilos.

(2) A mezőgazdasági területeken: fából, vagy cserjesávval takart drótfonatból, készült lábazat nélküli áttört - 70%-ban átlátható - kivitelű kerítés építhető meg, tömör kerítés nem alakítható ki.

(3) Az erdőterületeken természetvédelmi és vadvédelmi okokból fából, vagy vadhálóból készült lábazat nélküli, áttört - 90°%-ban átlátható - kivitelű kerítés létesíthető.

(4) Gazdasági és kertgazdasági területeken lévő épületek, építmények tetőfedés és homlokzat színezése során a rikító, élénk színek, valamint a piros, kék, lila színek alkalmazása tilos.

(5) A tetőfedés anyaga magastetőn nem lehet, kivéve a gazdasági üzemi területeket:

a) Bitumenes zsindely, (kék színű, valamint a természetes építőanyagok színétől, színárnyalataitól eltérő,)

b) nagyelemes - bitumenes, fém és műanyag- lemezfedés nem lehet, még akkor sem, ha az pikkelyes fedést imitál.

c) nád, a fazsindely,

d) hullámlemez és a trapézlemez.

e) natúrszínű betoncserép

(6) Beépítésre nem szánt településrészek csak a táj és termőhelyi adottságoknak megfelelő őshonos fa és cserjefajok telepíthetők a rendelet 3. melléklete alapján.

13. Az egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése

24. §

(1) A Belterület településrészeken új antennák elhelyezésére a gazdasági és település központ vegyes és különleges övezetekben, a lakóépületek elkerülésével kell az antennák számára helyet kijelölni.

(2) A Belterület településrészeken antennatartó szerkezetek a környezetbe illesztés feltételeivel a már meglévő antenna tartószerkezetére és a meglévő épületekre helyezhetőek el. Külterületen az Önkormányzattal egyeztetett módon a környezetbe illesztés feltételeivel alakítandók ki.

(3) Helyi védelem alatt álló épületeken antennatartó szerkezet nem helyezhető el.

(4) Burkolat nélküli utakkal feltárt területeken, valamint beépítésre nem szánt területeken a villamosenergia-ellátás hálózatainak földfeletti vezetése hálózatfejlesztési és rekonstrukciós munkák során fennmaradhat. Utcafásítási és utcabútorozási lehetőségek biztosítása érdekében a villamosenergia-elosztási, valamint a közvilágítási és távközlési szabadvezetéket lehetőleg kerüljenek közös egyoldali oszlopsorra, amelyre egyben a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetőek.

(5) Újonnan beépülő területeken az elektronikus és hírközlési hálózat felszín felett nem vezethető.

(6) Vezeték nélküli elektronikus hírközlés szolgáltatás antennáinak telepítése tilos helyi egyedi védettségű épület 100 m-es környezetében.

(7) A sajátos építmények és műtárgyak anyaghasználata tekintetében önálló tartószerkezet építése esetén természetes anyagok használatát kell alkalmazni: kő, tégla, fa, vakolat. védett természeti területen.

14. Az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények

25. §

(1) A sajátos építmények és műtárgyak anyaghasználata tekintetében természetes eredetű építő anyagok használatát kell alkalmazni: kő, tégla, fa, vakolat.

a) Helyi védelemben részesülő természetvédelmi területeken

b) védett természeti területen

(2) Technológiai létesítmények, energiatermelő berendezések közül:

a) napenergia hasznosító berendezés a tetősíkba telepíthető,

b) háztartási méretű kiserőmű (szélgenerátor) telepítésének feltétele:

ca)     telepítendő telekre vonatkozó előírásokban rögzített építmény a maximális 3 méteren túli magasságot nem haladhatja meg,

cb)     hogy a dőlés távolsága minden irányban saját telken belülre essen.

15. A reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények

16. Reklámok elhelyezésének általános szabályai közterülten és a közterületről látható magánterületen

26. §

(1) Reklámhordozók elhelyezése a hagyományosan kialakult településképet nem változtathatja meg hátrányosan.

(2) Reklámhordozó az épületek utcai homlokzatán – építési reklámháló kivételével – nem helyezhető el.

(3) Magántulajdonban álló ingatlanon elhelyezett reklámhordozó a telekhatárt nem keresztezheti és közvetlenül a telekhatáron nem helyezhető el.

(4) Egy adott útszakasz menetirány szerinti azonos oldalán ötven méteren belül további reklámhordozó nem helyezhető el. A tilalom nem vonatkozik a reklámközzétételre nem használt információs célú berendezésekre, funkcionális célú utcabútorokra, közérdekű reklámfelületre, továbbá az építési reklámhálóra.

(5) Reklám analóg és digitális felületen, állandó és változó tartalommal is közzétehető.

(6) A közérdekű molinó, az építési reklámháló és a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés kivételével molinó, ponyva vagy háló reklámhordozóként, reklámhordozót tartó berendezésként nem alkalmazható.

17. Reklám közzététele a településszerkezeti terv alapján meghatározott területen

27. §

(1) E rendelet 4. melléklete szerinti, a településszerkezeti terv alapján meghatározott területen reklám közzététele, illetve reklámhordozók, reklámhordozót tartó berendezések elhelyezése az 4. mellékletben meghatározottak szerint, utcabútor és funkcionális utcabútor alkalmazásával lehetséges.

(2) E rendelet 5. melléklete szerinti, a településszerkezeti terv alapján nem tehető közzé reklám, illetve nem helyezhető el reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés. A 5. melléklet 2. pontjaiban meghatározott területen kizárólag funkcionális célokat szolgáló utcabútor helyezhető el.

18. A funkcionális célokat szolgáló utcabútorokra vonatkozó szabályok

28. §

(1) E rendelet 5. mellékletben meghatározott területen kizárólag olyan funkcionális célokat szolgáló utcabútor helyezhető el, amelynek kialakítása a településképi megjelenést hátrányosan nem befolyásolja.

(2) E rendelet 4. és 5. mellékletben meghatározott területen létesített funkcionális célú utcabútor esetén kizárólag az utcabútor felülete vehető igénybe reklámközzététel céljából.

(3) A funkcionális célú utcabútoron reklámhordozót tartó berendezés – az utasváróban és a kioszkon elhelyezett CityLight formátumú eszköz kivételével – nem helyezhető el.

(4) A funkcionális célokat szolgáló utcabútorként létesített információs célú berendezés reklámközzétételre alkalmas felületének legfeljebb kétharmadán tehető közzé reklám. A más célú berendezés reklámcélra nem használható, kivéve a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés esetén, amelynek egész felülete hasznosítható reklámcélra.

19. Egyes utcabútorok elhelyezésére vonatkozó különleges szabályok

29. §

(1) Információs célú berendezés az alábbi gazdasági reklámnak nem minősülő közérdekű információ közlésére létesíthető:

a) az önkormányzat működés körébe tartozó információk;

b) a település szempontjából jelentős eseményekkel kapcsolatos információk;

c) a településen elérhető szolgáltatásokkal, ügyintézési lehetőségekkel kapcsolatos tájékoztatás nyújtása;

d) idegenforgalmi és közlekedési információk;

e) a társadalom egészét vagy széles rétegeit érintő, elsősorban állami információk;

f) további, gazdasági reklámnak nem minősülő közérdekű információk

(2) A más célú berendezés reklámcélra nem használható, kivéve a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés. A közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés egész felülete hasznosítható reklámcélra.

20. Reklámhordozóra, reklámhordozó berendezésekre vonatkozó követelmények

30. §

(1) Újszilvás közterületein reklámhordozón

a) horganyozott és szinterezett acélból, vagy szinterezett alumíniumból készült eszközön;

b) plexi vagy biztonsági üveg mögött;

c) hátsó fényforrás által megvilágított eszközben;

d) állandó és változó tartalmat is megjelenítő eszközön;

e) egymástól számított 2 méteres távolságon belül – ide nem értve az egyetlen funkcionális célú utcabútoron történő több reklámhordozó elhelyezését – sem horizontálisan, sem vertikálisan nem helyezhető el.

(2) A közérdekű reklámfelület, az utasváró és a kioszk kivételével a reklám elhelyezésére szolgáló reklámhordozón kialakítható reklámfelület legalább [egyharmadán] Újszilvás Község Önkormányzat az információs célú berendezésekre megállapított információk közzétételére jogosult.

21. Közművelődési célú hirdetőoszlop létesítése

31. §

(1) Újszilvás közigazgatási területén a 6. mellékletben meghatározott közművelődési intézmények közművelődési célú hirdetőoszlop használatára jogosultak.

(2) Valamennyi, a 6. mellékletben meghatározott közművelődési intézmény településképi bejelentési eljárásban kezdeményezheti a közművelődési hirdetőoszlop létesítését.

22. Eltérés jelentősnek minősített eseményről való tájékoztatás érdekében

32. 

(1) A polgármester jelentősnek minősített eseményről való tájékoztatás érdekében, a jelentősnek minősített esemény időtartamára, legfeljebb azonban valamennyi jelentős esemény esetén, együttesen naptári évente tizenkét hét időtartamra a vonatkozó jogszabályok szerint településképi bejelentési eljárásban eltérést engedélyezhet a reklám közzétevője számára.

(2) A polgármester döntése nem pótolja, illetve helyettesíti a reklám közzétételéhez szükséges, jogszabályban előírt egyéb hatósági engedélyeket, melyeknek a beszerzése a reklám közzétevőjének feladata.

(3) A reklám közzétevője az eltérést a településképi bejelentési eljárás lefolytatására irányuló írásbeli kérelmével kezdeményezheti.

23. Építési reklámháló kihelyezésének engedélyezése

33. §

(1) A polgármester – településképi bejelentési eljárásban - az építési tevékenység építési naplóval igazolt megkezdésétől számított az építési tevékenység időtartamára építési reklámháló kihelyezését engedélyezheti.

(2) A polgármester kivételesen, különösen az építési tevékenység folytán a településkép várható javulására tekintettel az (1) bekezdés szerinti határidőt legfeljebb egy alkalommal 3 hónapra meghosszabbíthatja, amennyiben a kérelmező a kérelmet az (1) bekezdés szerinti időtartam lejártát megelőző 30 nappal benyújtja.

(3) Egy épület azonos közterületre néző homlokzatán kizárólag egy építési reklámháló helyezhető el.

V. FEJEZET

KÖTELEZŐ SZAKMAI KONZULTÁCIÓ

24. Rendelkezés a szakmai konzultációról

34. §

(1) Belterületen az e rendelet hatálya alá tartozó kérdésekben kötelező a Tr. 25. §-a szerinti szakmai konzultáció igénybe vétele.

(2) A konzultációra vonatkozó kérelmet a Polgármesteri Hivatalban kell előterjeszteni. A kérelem tartalmi követelményei:

a) helyszín megjelölése (cím, helyrajzi szám),

b) tervezési program (tervezett tevékenység leírása),

c) vázlatterv, vázlatrajz, amennyiben rendelkezésre áll.

(3) A szakmai konzultációt a Polgármesteri Hivatal folytatja le, a településkép-védelmi tájékoztatást és a szükséges nyilatkozatokat a polgármester teszi meg.

(4) A szakmai konzultáció kötelező

a) az Étv. 33/A.§ szerinti egyszerű bejelentéshez nem kötött építési tevékenység, és

b) a helyi védelemmel érintett építményt érintő építési tevékenység esetében.

VI. FEJEZET

TELEPÜLÉSKÉP BEJELENTÉSI ELJÁRÁS

25. A bejelentési eljárással érintett építmények, reklámhordozók, rendeltetésváltozások köre

35. §

(1) A jelen rendelet előírásai szerint településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni

a) jogszabályban építésügyi hatósági engedélyhez nem kötött és az Étv. 33/A. § szerinti egyszerű bejelentéshez nem kötött építési tevékenységet végez, vagy azzal összefüggő építészeti-műszaki tervdokumentációt készít,

b) reklám-berendezést helyez el, tart fenn vagy kíván elhelyezni, valamint ilyen céllal felületet alakít ki, illetve

c) meglévő építmény rendeltetését – részben vagy egészben – megváltoztatja.

26. A településképi bejelentéshez kötött eljárások

36. §

(1) A jelen rendelet előírásai szerint – a 1. § (1) bekezdésében felsorolt területekre vonatkozóan – településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 1. számú mellékletében felsorolt építési munkák közül:

a) Kereskedelmi, vendéglátó rendeltetésű építmény építése, bővítése, melynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 20 m² alapterületet.

b) Nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény építése, bővítése, melynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 50 m³ térfogatot és 3,0 m gerincmagasságot.

c) Szobor, emlékmű, kereszt, emlékjel építése, elhelyezése, ha annak a talapzatával együttmért magassága nem haladja meg a 6,0 m-t.

d) Emlékfal építése, melynek talapzatával együtt mért magassága nem haladja meg a 3,0 m-t.

e) A meglévő építmények rendeltetésének megváltoztatása esetén.

f) Meglévő építmény utólagos hőszigetelése, homlokzati nyílászáró – áthidalóját nem érintő – cseréje, a homlokzatfelület színezése, a homlokzat felületképzésének megváltoztatása, ha az épület utcai homlokzatmagassága a 6,0 métert meghaladja.

g) park, játszótér, sportpálya megfelelőségi igazolással, vagy 2013. július l-je után gyártott szerkezetek  esetében  teljesítménynyilatkozattal  rendelkező műtárgyainak építése, egyéb építési tevékenység végzése,

h) Meglelőség igazolással • vagy 2013. július l-je után gyártott szerkezetek esetébenteljesítmény nyilatkozattal • rendelkező építmény szerkezetű, tömegtartózkodás céljára nem szolgáló, és legfeljebb 180 napig fennálló

ga) rendezvényeket kiszolgáló színpad, színpadi tető, lelátó, mutatványos, szórakoztató, vendéglátó, kereskedelmi, valamint előadás tartására szolgáló építmény,

gb) kiállítási vagy elsősegélyt nyújtó építmény,

gc) levegővel felfújt vagy feszített fedések (sátorszerkezetek), gd) ideiglenes fedett lovarda,

ge) a ga) és gb) alpontokban meghatározott rendeltetéssel rendelkező és legfeljebb 50 fő egyidejü tartózkodására alkalmas vagy nettó 20 m2 alapterületet meg nem meghaladó­ állvány jellegű építmény építése.

(2) A (1) bekezdésében foglalt építési munkák a kiemelt közterületekhez csatlakozó ingatlanok esetében meghatározóak.

     Kiemelt közterületek az alábbiak:

• Alkotmány utca
• Szent István utca
• Bicskei utca
• Dózsa György utca
• Abonyi utca

37. §

(1) A jelen rendelet előírásai szerint a településképi bejelentés eljárást kell lefolytatni meglévő építmények rendeltetésének – részleges vagy teljes – megváltoztatása esetén, amennyiben az új rendeltetés szerinti területhasználat

a) telepengedélyezési eljárás lefolytatását teszi szükségessé,

b) a korábbi rendelethez képest

ba) környezetvédelmi (elsősorban zaj- és légszennyezési) szempontból kedvezőtlenebb helyzetet teremthet,

bb) jelentősen megváltoztatja az ingatlanon belüli gépkocsi-forgalmat, illetve

bc) a jogszabályi előírásoknak megfelelően többlet-parkolóhelyek és/vagy rakodóhely kialakítását teszi szükségessé,

c) érinti a közterület kialakítását, illetve a közterületen lévő berendezéseket vagy növényzetét, valamint ha

d) érinti a kapcsolódó közterület közúti vagy gyalogos, illetve kerékpáros forgalmát

38. §

(1) A polgármester településképi bejelentési eljárást folytat le a Kr.-ben szereplő általános településképi követelmények és jelen rendeletben foglalt reklám és reklámhordozó elhelyezési követelmények tekintetében a reklámok és reklámhordozók elhelyezését megelőzően.

(2) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni továbbá minden olyan esetben, amikor településrendezési eszköz a rendeltetés-módosítást feltételekhez köti, illetve járulékos beavatkozásokra vagy intézkedésekre vonatkozó kötelezettségeket ír elő.

27. A településképi bejelentés eljárási szabályai

39. §

(1) A településképi bejelentési eljárás az ügyfél által a Polgármesterhez benyújtott – papíralapú – bejelentésre indul, a 3. melléklet szerinti kitöltött Adatlappal. A bejelentéshez papíralapú dokumentációt vagy a dokumentációt tartalmazó digitális adathordozót kell mellékelni.

(2) A dokumentációnak – a bejelentés tárgyának megfelelően – a településképi követelményeknek való megfelelést igazoló építészeti műszaki tervet kell tartalmaznia, legalább az alábbi munkarészekkel:

a)    a 36. § szerinti építési munkák esetében – megfelelő jogosultsággal rendelkező tervező által készített – a tervezett építési tevékenység megjelölésével, a megvalósításának tervezett időtartamával

aa)  műszaki leírást a telepítésről és az építészeti kialakításról

ae)  az utcaképben megjelenést bemutató utcaképi vázlatot, látványtervet (színtervet) vagy fotómontázst.

b)    a 37. § szerinti rendeltetés-módosítások esetében – megfelelő jogosultsággal rendelkező tervező által készített –  a településrendezési eszközök rendeltetésekre vonatkozó követelményeinek való megfelelést igazoló dokumentációt, a rendeltetésváltozás megjelölésével, a megvalósításának tervezett időtartamával

ba)  műszaki leírást, mely ismerteti az új rendeltetésnek megfelelő (terület)használat, illetve technológia jellemzőit, a rendeltetés-módosítás következtében – a szomszédos és a környező ingatlanokat érintő – változásokat, hatásokat, továbbá a szükségessé váló járulékos beavatkozásokat,

bd)  (szükség szerint) homlokzatot vagy a közterületről látható felületek változtatását bemutató látványtervet, fotómontázst.

c)    a 38. § szerinti reklámok és reklámhordozók elhelyezésénél – a megfelelő jogosultsággal rendelkező tervező által készített – a tervezett reklám és reklámhordozó elhelyezés megjelölésével, a megvalósításának tervezett időtartamával

ca)  műleírást,

cb)  közterületi elhelyezés esetén (a mobil megállító tábla kivételével) helyszínrajzot, a szomszédos építmények és a terepviszonyok feltüntetésével,

cc)  a reklámberendezés elhelyezésének, illetve rögzítésének műszaki megoldását,

cd)  az építmény érintett részletét, 2 m²-t meghaladó felületű berendezés esetén az érintett felület egészét ábrázoló homlokzatot, valamint

ce)  látványtervet vagy fotómontázst.

(3) A Polgármester a bejelentést követő 15 napon belül hatósági határozatában a Tr. 26/C. § -ban foglaltak szerint dönt.

40. §

(1) A településképi bejelentés tudomásul vételét tartalmazó hatósági határozat – annak érvényességi ideje a kiadmányozástól számított egy év -, illetve a tudomásulvétel megtagadását tartalmazó határozatot a Polgármester a bejelentés megérkezésétől számított 8 napon belül adja ki.

(2) A reklám és reklámhordozó elhelyezése a településképi bejelentés alapján – a Polgármester tudomásul vételét tartalmazó hatósági határozatának birtokában, az abban foglalt esetleges kikötések figyelembevételével – megkezdhető, ha ahhoz más hatósági engedély nem szükséges.

(3) E rendeletben foglalt településképi kötelezettségek megsértésével kapcsolatos hatósági eljárásra a Tvtv., a Tr. és a Kr. illetve a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

VII. FEJEZET

TELEPÜLÉSKÉP KÖTELEZÉS, TELEPÜLÉSI BÍRSÁG

28. A településképi kötelezési eljárás szabályai

41. §

(1) A településképi kötelezettség megszegése esetén, azaz az

a) e rendeletben és a helyi építési szabályzatban foglalt követelmények megsértése,

b) a településképi bejelentési eljárás kezdeményezésének elmulasztása (ha az épület, helyiség, helyiség csoport bejelentési eljárás nélkül került megépítésre, átépítésre, funkcióváltásra, ill. reklámhordozó kihelyezve),

c) a bejelentési dokumentációban foglaltaktól eltérő tevékenység,

d) valamint a bejelentés tudomásul vételéről szóló határozatban foglaltaktól eltérően végzett tevékenység esetén a polgármester hivatalból, kérelemre vagy más hatóság megkeresésére a jogszabályokban meghatározott településképi kötelezési eljárást folytat le.

(2) A Polgármester településképi kötelezési határozati javaslatát a Községi Főépítész készíti elő.

(3) A Polgármester e rendeletben meghatározott településképi követelmények teljesítése érdekében az (1) pontban felsorolt szabálytalanságok esetén felhívja az ingatlan birtokosa, használója, vagyonkezelője, ezek hiányában tulajdonosa (továbbiakban együtt: ingatlantulajdonos) figyelmét a jogszabálysértésre, és 60 napos határidőt biztosít a jogszabálysértés megszüntetésére.

(4) A (3) bekezdésben foglalt határidő eredménytelen eltelte esetén a polgármester 8 napon belül településképi kötelezés formájában – önkormányzati hatósági döntéssel – a településképi követelmények teljesülése érdekében az ingatlan tulajdonosát

a) az építmény, építményrész, felújítására, átalakítására vagy elbontására,

b) reklám és hirdető berendezések megszüntetésére

c) a helyi értékvédelemmel összefüggő kötelezettségek teljesítésére

d) lletve ha az érintett terület használati módja, rendeltetése nem felel meg a helyi építési szabályzatnak és más előírásoknak, az adott használati cél, tevékenység azonnali felfüggesztésére kötelezi.

(5) A polgármester döntésével szemben a Képviselő-testülethez lehet fellebbezni.

29. A településképi bírság kiszabásának esetkörei és mértéke

42. §

(1) Az önkormányzat képviselő-testülete (közgyűlése) a településképi rendeletben az (1) bekezdés  szerinti településképi követelmények megszegése vagy végre nem hajtása esetére e magatartás elkövetőjével szemben 1000000 forintig terjedő bírság kiszabását rendelheti el (településképi bírság).

30. A településképi bírság kiszabásának és behajtásának módja

43. §

(1) A bírság kiszabása során meg kell állapítani a bírság mértékét.

(2) A bírság mértékét

a) a településkép védelemmel érintett elem történeti, településképi, kulturális, eszmei jelentősége és egyedisége,

b) az eredeti állapot hiteles helyreállításának lehetősége, időbeni és pénzügyi mértéke,

c) az okozott kár nagysága, a jogsértéssel okozott hátrány, valamint

d) a településképi védelem alatt álló építmény esetén a beavatkozás készültségi fokának megfelelő számított értékének

figyelembe vételével kell meghatározni, olyan módon, hogy az a kötelezettet a további, a településkép- védelemre vonatkozó jogszabályokat sértő magatartástól visszatartsa.

44. §

(1) A bírság megfizetésének határideje legfeljebb 60 nap.

(2) A határidő kezdő napja a bírságot kiszabó határozat jogerőre emelkedésének napja.

(3) A teljesítési határidő előtt benyújtott kérelemre egy alkalommal, legfeljebb 60 napra halasztás engedélyezhető.

(4) A bírságot az azt megállapító jogerős határozatban előírt határidőn belül a határozatban meghatározott számlára, készpénz átutalási megbízással, átutalási megbízással, bankkártyás átutalással vagy - amennyiben a feltételei fennállnak - elektronikus fizetési és elszámolási rendszeren keresztül kell megfizetni.

(5) A készpénz átutalási megbízáson vagy banki átutalás során fel kell tüntetni

a) a határozat számát, egyedi bírság-azonosító kódját,

b) a bírság megnevezését,

c) a kötelezett nevét (megnevezését).

(6) A befizetés megtörténtét a befizetést követő nyolc napon belül a kötelezett köteles a bírságot megállapító hatóság részére igazolni.

(7) A bírság ismételten kiszabható, ha a kötelezett a meghatározott cselekményt a bírságot kiszabó végzésben megállapított végrehajtási idő alatt nem teljesítette, továbbá, ha a meghatározott magatartásra vonatkozó rendelkezést megszegi.

VIII. FEJEZET

ÖNKORMÁNYZATI TÁMOGATÁSI ÉS ÖSZTÖNZŐ RENDSZER

A településképi követelmények alkalmazásának önkormányzati ösztönzése

31. Értékvédelmi Alap

45. §

(1) A Képviselő-testület a helyi egyedi védelem alatt álló építmények fenntartásának - a szokásostól eltérő, a védettséggel összefüggésben keletkező többletköltségek okán történő - támogatására Értékvédelmi Alapot hoz létre.

(2) Az Értékvédelmi Alapból pályázat útján nyerhető el vissza nem térítendő támogatás a védett érték megőrzése érdekében végzendő állagmegóvó-felújító munkákhoz.

(3) Az Alap éves pénzügyi keretét az Önkormányzat a tárgyévi költségvetésében határozza meg.

32. Az önkormányzati támogatás szabályai

46. §

(1) A védett érték tulajdonosának kérelmére azon, a szokásos jó karban tartási feladatokon túlmenő, a védettséggel összefüggésben szükségessé váló munkálatok finanszírozására, amelyek a fenntartással kapcsolatban egyébként nem merültek volna fel, az Önkormányzat – az e rendeletben szabályozott módon és formában – támogatást biztosít.

(2) Az önkormányzat a helyi védett érték fenntartását, felújítását, rekonstrukcióját a következő formákban támogathatja:

- a költségvetésben erre a célra elkülönített összegből pályázat útján-(értékvédelmi alap)

- a helyi adórendeletben biztosított adókedvezménnyel.

(3) A támogatás vissza nem térítendő támogatás formájában nyújtható, melynek igénylése kizárólag pályázat útján lehetséges. Pályázatot az ingatlannal rendelkezni jogosult, továbbá speciális esetben az ingatlan kezelője, bérlője is benyújthat.

(1) A pályázatok során előnyt élveznek az alábbiak:

a) kiemelt jelentőségű az épület (helye, kora vagy szerepe miatt)

b) már elkezdett felújítási munka befejezésére irányul a kért támogatás.

(2) Pályázni nem csak teljes épület-felújításra, hanem épületrészek (pl. utcai homlokzat, nyílászárók, kapuk, kerítés, stb.) felújításra is lehet.

(3) A támogatás csak értékmegőrző, értékhelyreállító felújításokra szól. Az épületek bővítésére, részbeni átalakítására, korszerűsítésére nem fordítható.

33. Az értékvédelmi támogatás igénybevételének és elszámolásának rendje

47. §

(1) A támogatási kérelemben fel kell tüntetni:

a) a kérelmező nevét, címét, elérhetőségeit,

b) az ingatan címét, helyrajzi számát,

(2) A támogatási kérelemhez csatolni kell az alábbiakat:

a) a tervezett beruházás részletes leírását, különös tekintettel azokra a tételekre, amelyek

b) a védelemből eredő többletköltséget eredményezik,

c) a felújítás tervezett költségvetését,

d) építési engedélyhez kötött munka esetén az építési engedélyezési tervdokumentációt és a jogerős építési engedélyt,

e) építési engedélyhez nem kötött munka esetén az építési engedélyezési tervdokumentációnak megfelelő terveket, az elvégezendő munka leírását,

f) fénykép-dokumentációt az építmény állapotáról, homlokzatáról,

g) a megpályázott pénzösszeg megjelölését, felhasználásának tervezett módját és a munka elkészülésének határidejét,

h) a pályázó költségvállalási nyilatkozatát arról, hogy a támogatás elnyerése esetén a kapott összeget a pályázati feltételek szerint használja fel.

(3) Az önkormányzati támogatás a védett érték megóvása, állagának megőrzése érdekében a végzett munkák költségének 50 %-áig terjedhet, de legfeljebb 500.000,- Ft lehet.

(4) Támogatás ugyanarra az ingatlanra legfeljebb 5 évente adható.

(5) A pályázatokat tárgyévre vonatkozóan az azt megelőző év december 31-éig lehet benyújtani. A támogatásokról – a Pénzügyi, Településfejlesztési és Ügyrendi Bizottság javaslata alapján – a Képviselő-testület évente március 15-éig dönt.

(6) A támogatásban részesült pályázókkal (a továbbiakban: kedvezményezett) az Önkormányzat támogatási szerződést köt. A kedvezményezett köteles minden olyan körülményt jelezni, amely a pályázati támogatás szerződés szerinti felhasználását akadályozza. Ebben az esetben szerződésmódosításra kerülhet sor.

48. §

(1) A felújítási munka elkészültét a kedvezményezett köteles bejelenteni és ezzel egyidőben elszámolást benyújtani a Polgármesteri Hivatalhoz.

(2) Az elszámolás során számlákkal kell igazolni a felújítás teljes bekerülési költségének legalább 80 %-át.

(3) Az elkészült munkát a Polgármesteri Hivatal – függetlenül attól, hogy az építési engedély köteles volt-e – a helyszínen ellenőrzi.

(4) A jogosulatlanul igénybe vett, nem cél szerint felhasznált vagy fel nem használt támogatást vissza kell téríttetni.

(5) A   pályázat akkor  tekinthető lezártnak, ha az elszámolást a Pénzügyi, Településfejlesztési és Ügyrendi Bizottság elfogadta.

(6) Az önkormányzati támogatással felújított épület védettsége 10 éven belül nem törölhető.

IX. FEJEZET

ZÁRÓ ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

34. Hatálybalépés

49. §

(1) Ez a rendelet 2018. január 01. napján lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépését követően indult ügyekben kell alkalmazni.

(2) A rendelet a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 43/A. § (6) bekezdés c pontjában nevesített államigazgatási szervek és partnerek közreműködésével készült.

(3) E rendelet az alábbi mellékletekkel együtt érvényes:

a) 1 számú melléklet: A település helyi védelem alatt álló építészeti örökségeinek jegyzéke,

b) 2 számú melléklet:A településképi szempontból meghatározó területek jegyzéke,

c) 3 számú melléklet:Növényfajok jegyzéke

d) 4 számú melléklet:Településszerkezeti terv alapján meghatározott azon területek, ahol utcabútor alkalmazásával lehetséges, valamint a használható utcabútor száma

e) 5 számú melléklet:Településszerkezeti terv alapján meghatározott azon területek, ahol kizárólag funkcionális célokat szolgáló utcabútor helyezhető el

f) 6 számú melléklet:Újszilvás Önkormányzat illetékességi területén működő közművelődési intézmények

g) 7 számú melléklet:bejelentés településképi bejelentési eljárásához

35. Hatályon kívül helyező rendelkezések

50. §

(1) Hatályát veszti Újszilvás Község Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2008. (IX.12.) sz. önkormányzati rendelete a helyi építészeti értékekre vonatkozó előírásai.

Kihirdetési záradék

E rendelet 2017. december 07. napján kihirdetésre került.

Újszilvás, 2017. év december 07.