Pomáz Város Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2015. (IV. 8.) önkormányzati rendelete

a Pomáz Város Önkormányzatának Képviselő-testülete Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Hatályos: 2017. 07. 20- 2019. 10. 30

Pomáz Város Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2015. (IV. 8.) önkormányzati rendelete

a Pomáz Város Önkormányzatának Képviselő-testülete

2017.07.20.

Pomáz Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CXXXIX törvény 43. § (3) és 53. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el :

Szervezeti és Működési Szabályzatáról

I.

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

Az önkormányzat és jelképei

1. § (1) Az Önkormányzat megnevezése: Pomáz Város Önkormányzata

(2) Az Önkormányzat székhelye: 2013. Pomáz, Kossuth Lajos utca 23-25.

(3) Az Önkormányzat közigazgatási területét és az egyéni választókerületi beosztást az 1.sz. függelék tartalmazza.

2. § (1) Pomáz Város Önkormányzata önállóan, szabadon, demokratikus módon, széleskörű nyilvánosságot teremtve intézi a település közügyeit, gondoskodik a helyi közszolgáltatásokról, a helyi közhatalom önkormányzati gyakorlásáról.

3. § (1) Pomáz Város Önkormányzat jelképei:

a) az önkormányzat címere,

b) az önkormányzat színei,

c) az önkormányzat zászlaja,

d) az önkormányzat pecsétje,

e) polgármester jelvénye.

(2) Az önkormányzat által alapított kitüntetéseket és adományozásának rendjét a 30/2004.(IX.08.) sz. önkormányzati rendelet szabályozza

(3) Az önkormányzati jelképek leírását és használatának módját a 21/1992. (VII.28.)sz. önkormányzati rendelet szabályozza.

II.

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET SZERVEZETE, MŰKÖDÉSE

A képviselő-testület

4. § (1) Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény (a továbbiakban:Mötv.) alapján a helyi önkormányzat jogi személy. A képviselő-testületet a polgármester képviseli. Az önkormányzati feladatok ellátását a képviselő-testület és szervei -a polgármester, a képviselő-testület bizottságai, a polgármesteri hivatal, a jegyző, továbbá a társulás- biztosítják.

(2) A képviselő-testület tagjainak száma: 11 fő.

(3) A képviselő-testület tagjainak mindenkori névsorát, lakcímét és telefonszámát az 1.sz. függelék tartalmazza.

(4) A képviselő-testület évente legalább 10 alkalommal ülést tart. A képviselő testület üléseit a polgármester hívja össze. Rendkívüli ülés összehívásáról indokolt esetben a polgármester dönt. A testületi ülések 14-21 óráig tartanak. 21 óra után új napirend nem kezdhető kivéve az esetben, ha a testület külön szavazás keretében ezt megszavazza, de a testületnek döntenie kell, hogy az elmaradt napirendeket melyik ülésen fogja tárgyalni.

(5) Az ülést össze kell hívni a települési képviselők egynegyedének (legalább 3 települési képviselő ), a képviselő-testület bármely bizottságának, a kormányhivatal vezetőjének az ülés összehívását tartalmazó írásbeli indítványára. Az indítványt a polgármesternek kell előterjeszteni.

(6) Rendkívüli esetben a képviselő-testületet szóban is össze lehet hívni, a sürgősség okát azonban mindenképpen közölni kell.

(7) A képviselő-testület akkor határozatképes , ha a települési képviselők több mint fele( 6 fő) részt vesz az ülésen.

(8) A képviselő-testület elnöke a polgármester, A polgármester összehívja és vezeti a képviselő-testület ülését, valamint képviseli a képviselő-testületet.

(9) A képviselő-testület ülése nyilvános, melyről hang-, film, videofelvétel készíthető.

(10) A képviselő-testület zárt ülést tart önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi, méltatlansági, kitüntetési ügy tárgyalásakor, fegyelmi büntetés kiszabása, valamint vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás esetén, zárt ülést tart az érintett kérésére választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, annak visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor, zárt ülést rendelhet el a vagyonával való rendelkezés esetén, továbbá az általa kiírt pályázat feltételeinek meghatározásakor, a pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás az önkormányzat vagy más érintett üzleti érdekét sértené.

(11) A képviselők jogállását az 1.sz. melléklet tartalmazza.

(12) a) A polgármester, az önkormányzati képviselő és bizottság nem képviselő tagja összeférhetetlenségi, méltatlansági és vagyonnyilatkozat-tételi eljárási szabályait a Mötv. határozza meg.

b) A vagyonnyilatkozatot az önkormányzat Pénzügyi és Ellenőrzési Bizottsága tartja nyilván és ellenőrzi.

(13) A Mötv.-ben meghatározott kötelezettségeit megszegő önkormányzati képviselő és nem képviselő bizottsági tag tiszteletdíjának csökkentésére, megvonására, a tudomásszerzést követő képviselő-testületi ülésre a polgármester terjeszt elő javaslatot, a Mötv.-ben meghatározott mértékig.

A képviselő-testület gazdasági programja, fejlesztési terve

5. § A polgármester köteles - a képviselő-testület alakuló ülésétől számított 6 hónapon belül - az

alakuló ülésen benyújtott és a testület által elfogadott polgármesteri program alapján aktualizált gazdasági programot, fejlesztési tervet készíteni és jóváhagyásra a képviselő-testület elé terjeszteni, amely a településfejlesztés, a helyi közszolgáltatások (egészségügy, kulturális, oktatási, közéleti stb. és az alulról szerveződés elősegítése) főbb céljait, feladatait tartalmazza a testület megbízásának időtartamára.
A munkaterv

6. § (1) A képviselő-testület éves munkaterve alapján végzi tevékenységét. A munkaterv tervezetének elkészítése -a bizottsági elnökök bevonásával- a polgármester feladata. A munkaterv tervezetét a tárgyévet megelőző utolsó képviselő-testületi ülésen kell előterjeszteni, megtárgyalni és elfogadni.

(2) A munkatervnek tartalmaznia kell:

a) a tárgyévi legfontosabb (fejlesztési, szervezési, stb.) feladatokat,

b) a testületi ülések időpontját és napirendjét, azoknak a napirendeknek a meghatározását,

c) a napirendi pontok előadóit.

(3) A képviselő-testület által elfogadott munkatervtől a polgármester szükség szerint eltérhet.

Testületi előterjesztések

7. § (1) A képviselő-testület számára előterjesztést települési képviselő, polgármester, jegyző, valamint a képviselő-testület bizottsága tehet.

(2) Az éves munkatervben megjelölt beszámolók főbb tartalmi és formai követelményei:

a) Első rész: A tárgy meghatározása, annak áttekintése, hogy az adott tárgyban a testület hozott-e már korábban döntést, a korábbi döntés végrehajtásának értékelése, az újabb döntés meghozatalának részletes indoklása.

b) Második rész: Határozati javaslat, amely félre nem érthető, lehetőleg alternatív rendelkező részből, a végrehajtás határidejéből és a felelős személy vagy személyek megnevezéséből áll.

(3) Testületi előterjesztéseket, és az írásban megfogalmazott határozati javaslatokat a testületi ülést megelőzően legalább 8 munkanappal korábban kell megküldeni a polgármesterhez.

(4) A települési képviselő és képviselő testület bizottsága által benyújtott előterjesztés napirendre tűzéséről a bizottsági állásfoglalást követő képviselő-testületi ülésen kell dönteni.

Az ülés összehívása

8. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester, illetve akadályozatása esetén, a polgármester által megbízott alpolgármester, mindkettejük akadályoztatása esetén az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzata (a továbbiakban: SZMSZ) 9. § (1) bekezdésében meghatározott személy hívja össze akként, hogy a képviselők legalább az ülés napját megelőzően 5 (öt) naptári nappal korábban megkapják az ülés meghívóját és az írásos előterjesztéseket ( előterjesztéseket, határozati javaslatokat) .

(2) A rendkívüli ülés összehívása részben a polgármester saját elhatározásából, saját hatásköréből eredően történik, ha úgy ítéli meg, hogy a testület hatáskörébe tartozó ügyben dönteni kell, részben a jogszabályi előírásokból eredő ügyekben .

(3) A testületi ülésen polgármester vagy jegyző által előterjesztett, helyben kiadott írásos anyagok tárgyalásáról, azok napirendre tűzéséről a képviselő-testület napirend előtt dönt, hogy aznap vagy a következő testületi ülésen tárgyalja , kivéve a sürgősségi ügyeket, melyek azonnali tárgyalást, határozatot igényelnek.

(4) A meghívót a polgármester, vagy a polgármestert megillető jogkörben eljáró alpolgármester, mindkettejük akadályoztatása esetén az SZMSZ 9. § (1) bekezdésében meghatározott személy írja alá.

A meghívó tartalmazza:
a) az ülés helyét és kezdési időpontját
b) a javasolt napirendet
c) a napirendi pontok előterjesztőit
d) a napirendhez kapcsolódó írásos előterjesztéseket.
(5) A testületi ülés időpontjáról a lakosságot Pomáz Város honlapján való közzététellel, az ülést megelőző 3 naptári nappal korábban tájékoztatni kell.
(6) A képviselő-testület nyilvános üléseire tanácskozási joggal meg kell hívni a helyi nemzetiségi önkormányzatok elnökeit. A képviselő-testület nyilvános üléseire meg kell hívni az önkormányzat fenntartásában és működtetésében lévő helyi intézmények vezetőit. A meghívóban közölni kell a tanácskozási jogot, valamint azt, hogy a tanácskozási jog egy napirendre, vagy a teljes napirendre vonatkozik.
(7) A képviselő-testület nyilvános ülésének azon napirendjére, melynek témája valamely helyi önszerveződő közösség tevékenységével kapcsolatos, tanácskozási joggal meg kell hívni az adott helyi önszerveződő közösség képviselőjét. A meghívóban közölni kell az arra az adott napirendre vonatkozó tanácskozási jogot.
(8) A nyilvános testületi ülésen megjelent - tanácskozási joggal nem rendelkező - választópolgárok részére a polgármester maximum 5 perc időtartamra - a vita lezárása és a döntéshozatal között hozzászólási jogot adhat.
(9) Amennyiben az ülés kezdetén a képviselő-testület határozatképtelen, a kötelező várakozás időtartama 15 perc.
(10) A képviselő-testület ülés közbeni határozatképtelensége esetén szünetet kell elrendelni legfeljebb 15 percre, amennyiben a testület továbbra sem határozatképes, úgy az ülést be kell rekeszteni, és 8 napon belül ismételten össze kell hívni.
Az ülés vezetése

9. § (1) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, a tartós

akadályoztatásuk esetén a Pénzügyi és Ellenőrzési Bizottság elnöke gyakorolja a az ülés összehívására és vezetésére vonatkozó, az elnököt megillető hatásköröket.
(2) Az ülés során a polgármester az ülés vezetését a jelenlévő alpolgármester részére vagy akadályozatása esetén az általa kijelölt települési képviselőnek átadhatja.
Sürgősségi indítvány

10. § (1) Sürgősségi indítványt a polgármester, bármely képviselő-testületi bizottság, a tanácsnok, és a települési képviselők szóban vagy írásban terjeszthetnek elő.

(2) Képviselő-testületi bizottság, tanácsnok, települési képviselő sürgősségi indítványát - a sürgősség tényének rövid indokolásával a polgármesternél nyújthatja be legkésőbb az ülést megelőző napon 12 óráig, ez nem zárja ki a képviselők felvilágosítást kérő jogát.

(3) A sürgősség elfogadása – melyről a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel vita nélkül határoz - azt jelenti, hogy az indítványt a képviselő-testület az aznapi ülésen, utolsó napirendként tárgyalja meg.

(4) Több sürgősségi indítvány esetén a sorrendiséget is szavazásra kell bocsátani.

(5) Ha a képviselő-testület nem ismeri el a sürgősséget, úgy az előterjesztésről egyszerű napirendi javaslatként tárgyalva dönt a napirendre vételről.

A testületi ülés menete

11. § (1) a) a polgármester számszerűen megállapítja a határozatképességet,

b) a polgármester megbízza a jegyzőkönyvvezetőt,

c) a polgármester javaslatot tesz az ülés napirendjére, mely kérdésben a képviselő-testület vita nélkül határoz, bármely képviselő más napirendi pontra javaslatot tehet, illetve kérheti egyes napirendi pontok levételét. A napirend megszavazása előtt a polgármester ismerteti az előzetesen hozzá írásban érkezett képviselői felvilágosítás kéréseket,

d) képviselői felvilágosítás kérés szóban, csak önkormányzati feladatellátást érintő ügyben terjeszthető elő, maximum 3 percben,

e) a testületi ülés első napirendi pontja a lejárt határidejű határozatok, ennek keretében a polgármester tájékoztatót ad az előző ülés óta tett fontosabb intézkedésekről, eseményekről.

f) a polgármester minden egyes napirendi pont felett külön-külön nyitja meg a vitát. A vita előtt amennyiben a napirendnek bizottsági előterjesztője, illetve szakértői előterjesztője van, úgy a szóbeli kiegészítésre lehetőséget kell adni, maximum 10 perc időtartamra. A napirendi ponttal kapcsolatban az előterjesztőhöz a képviselők és a tanácskozási joggal rendelkező meghívottak kérdést intézhetnek, melyre az előterjesztő köteles választ adni. A kérdések és az arra adott válaszok 2-2 perces időkeretben lehetségesek. A képviselő-testület tagjai hozzászólásának rendjét az elnök határozza meg, melynek időtartama legfeljebb 5 perc. Ugyanazon napirend keretében az ismételt hozzászólásra egyszer van lehetőség, melynek időtartama a 2 percet nem haladhatja meg. Az idő túllépése miatt az elnök megvonhatja a szót. A tanácskozási joggal meghívottak a vita során legfeljebb napirendenként egy alkalommal 2 perces időtartamban szólalhatnak fel. A vita lezárására akkor kerül sor,ha a napirendhez további felszólaló nem jelentkezik illetve a rendelkezésre álló időkeretét valamennyi felszólalásra jelentkező már felhasználta. A vitát a polgármester vagy az ülést levezető elnök zárja le.

g) A szavazás előtt a jegyzőnek módot kell adni arra, hogy a törvényességet érintően esetleges észrevételeit megtegye.

h) A polgármester az előterjesztésben és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra úgy, hogy előbb a vitában elhangzott legutolsó módosító indítványt teszi fel szavazásra , amennyiben nem kapja meg a szükséges szavazatokat , úgy visszamenőlegesen az előző módosító indítványt kell feltenni szavazásra, végül a módosításokkal együtt kell szavaztatni az eredeti határozati javaslatot.

Amennyiben a meghozott határozat a testület korábbi határozatát érinti, úgy az eredeti határozatot is pontosítani (hatályon kívül helyezni, egységes szerkezetbe foglalni illetve módosítani) kell.
Amennyiben egyik módosító indítvány, illetve az eredeti határozati javaslat sem kapja meg a szükséges szavazatokat, úgy a Képviselő-testület hozzon döntést - a polgármester javaslatára - a napirend elnapolásáról és a következő testületi ülésre való új előterjesztés előkészítéséről, beterjesztéséről és napirendre tűzéséről.
(2) A polgármester feladata az ülés zavartalanságának, rendjének fenntartása.
a) figyelmezteti és megvonhatja a szót illetve hozzászólásának lerövidítésére kérheti azt a képviselőt, aki eltér a tárgytól, ismétlésekbe bocsátkozik, vagy aki az időkorlátozást túllépi.
b) rendreutasítja azt a képviselőt, aki a képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít.
c) a napirendi pont vitájának lezárása után a polgármester lehetőséget adhat un. személyes megjegyzésre annak, aki a vitában ellene szóló sérelmesnek vélt megjegyzést kívánja elhárítani, vagy a hozzászólásával kapcsolatos félreértéseket eloszlatni - legfeljebb két perc időtartamban - de további vita nem folytatható.
d) a nyilvános ülésen megjelent választópolgárok a kijelölt helyet foglalhatják el, a tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester rendreutasíthatja a megjelenteket, ismételt esetben az érintetteket a terem elhagyására kötelezheti, ennek időtartamára az ülést felfüggesztheti.
(3) A határozati javaslatot - a szavazást megelőzően - konkrétan, érthetően meg kell fogalmazni. A szöveg ismertetésével együtt kell a végrehajtásért felelős személyt (személyeket) kijelölni, a feladatot (feladatokat) meghatározni, továbbá a végrehajtás határidejét (határidőket) kitűzni.
(4) A lejárt határidejű, végrehajtásra nem került határozatokat, azok felelősének a határidő lejártát követő ülésen ismertetni kell, annak indoklásával, hogy az esetleg miért nem került végrehajtásra.
(5) A lejárt határidejű határozatok napirendjénél a határozatokat, azok számsorrendjében külön-külön kell megvitatni, majd megszavaztatni, végül a lejárt határidejű határozatokat a módosításokkal együttesen szavazásra bocsátani.

Döntéshozatal

12. § (1) A képviselő-testület döntéseit (határozat, rendelet) a (2) bekezdésben meghatározottak kivételével egyszerű többséggel hozza meg.

(2) A települési képviselők több mint a felének ( 6 fő) egybehangzó szavazata – minősített többsége – szükséges:

a helyi népszavazás kiírása,
a költségvetés és zárszámadás elfogadása,
helyi adók megállapítása,
településfejlesztési eszközök és a településszerkezeti terv jóváhagyása
önkormányzati társulás létrehozása, társuláshoz, önkormányzati érdekképviselethez való csatlakozás,
10 millió Ft feletti hitel felvétele, kötvénykibocsátás,
megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozás,
intézményalapítása, (az intézmény alapításának joga magába foglalja az intézmény megszüntetésének, átszervezésének jogát)
képviselő döntéshozatalból történő kizárás,
zárt ülés elrendelése,
képviselő-testület megbízatásának lejárta előtti feloszlatása.
önkormányzati kitüntetés, díszpolgári cím adományozása,
bírósági népi ülnökök megválasztása,
az önkormányzatot érintő Alkotmánybírósági eljárás,
az önkormányzati rendelet megalkotása,
törvény által a képviselő-testület hatáskörébe utalt választással, kinevezéssel, megbízással összefüggő személyi ügyek,
az önkormányzat szervezetének kialakításához és működésének meghatározásához, a hivatal szervezeti és működési szabályzatának elfogadása,
gazdasági program elfogadása,
az önkormányzat vagyonát érintő 10 millió Ft feletti jognyilatkozat,
összeférhetetlenség, méltatlanság megállapítása,
képviselői megbízatás megszűnéséről való döntés tárgyában.
(3) A hozott határozatokat évente növekvő sorszámmal, dátummal ellátva a jegyzőkönyvekben kell rögzíteni, a hozott határozatokról tárgykör szerinti regisztrációs nyilvántartást kell vezetni.
Kizárás a döntéshozatalból

13. § (1) Ha jogszabályban meghatározott okból a képviselő-testület vagy jogszabály a döntéshozatalból kizárja a polgármestert, a polgármester köteles az ülés vezetését -e rendeletben meghatározott helyettesítési rend szerint- átadni.

(2) Ha képviselő vagy bizottság tagja személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztja, 10.000.-Ft bírsággal sújtandó.

(3) A bírságot a képviselő-testület a tudomásszerzéskor, de legkésőbb, a tudomásszerzés követő ülésén határozattal állapítja meg.

(4) A bírságot a határozati kivonat kézhezvételét követő 8 napon belül az önkormányzat költségvetési elszámolási számlájára kell befizetni. Amennyiben a képviselő vagy bizottság tagja a határozati kivonat átvételét megtagadja, vagy határidőben nem fizeti be a kiszabott bírság összegét, abban az esetben a soron következő tiszteletdíját a bírság összegével csökkentetten kell kifizetni.

A szavazás módja

14. § (1) A képviselő-testület döntéseit általában nyílt szavazással hozza. Névszerinti szavazást bármelyik képviselő kérhet, amely felől a testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt. Névszerinti szavazás csak egy határozati javaslathoz kapcsolódhat. Névszerinti szavazás esetén a jegyző egyenként olvassa a települési képviselők nevét, akik ez alkalommal "igen"-nel vagy "nem"-mel szavaznak. Ügyrendi kérdésben névszerinti szavazást elrendelni nem lehet.

(2) Titkos szavazást tarthat az SZMSZ 4. § (10) bekezdésében foglalt ügyek esetében. A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon, elkülönített helyiségben, urna igénybevételével történik.

(3) A polgármester, ha a képviselő-testület döntését az önkormányzat érdekeit sértőnek tartja, ugyanazon ügyben egy alkalommal kezdeményezheti a döntés ismételt megtárgyalását. A kezdeményezést az ülést követő 3 napon belül nyújthatja be, a képviselő-testület a benyújtás napjától számított 15 napon belül – a döntést igénylő ügy ismételt megtárgyalása után – végleges, minősített többségű döntést hoz.

A képviselők felvilágosítást kérő jogai

15. § (1) A települési képviselő a képviselő-testület ülésén a polgármestertől, alpolgármestertől, a jegyzőtől, a bizottság elnökétől, önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet , amelyre az ülésen – vagy legkésőbb 30 napon belül írásban – érdemi választ kell adni. Kérésére az írásban is benyújtott hozzászólását a jegyzőkönyvhöz kell mellékelni, kérésére a véleményét rögzíteni kell a jegyzőkönyvben.

(2) Az adott választ - a válaszadás időpontját követő ülésen- a képviselő-testületnek is el kell fogadnia. Ha a képviselő-testület a választ nem fogadja el, a kérdés témáját a következő képviselő-testületi ülésen önálló napirendként kell tárgyalni.

Jegyzőkönyv

16. § (1) A képviselő-testület üléseiről legalább 2 példányban jegyzőkönyvet kell készíteni, melyből egy példányt a jegyző – a megalkotásra került rendeletekkel együtt- az ülést követő 15 napon belül a Pest Megyei Kormányhivatalhoz köteles megküldeni.

(2) A jegyzőkönyv tartalmazza:

- az ülés helyét, időpontját,
- a megjelent képviselők és a távolmaradt képviselők névsorát,
- az ülésen tanácskozási joggal résztvevők nevét,
- az elfogadott napirendet,
- napirendenként az előadó és a felszólalók nevét, kérdéseiket szó szerint, érdemi hozzászólásuk lényegét,
- a szavazás eredményét és a határozat szövegét, külön indítványra a nemzetiségi véleményt,
- a polgármester esetleges intézkedéseit,
- az elhangzott felvilágosítást kérő kérdéseket, valamint az azokkal kapcsolatos válaszokat,
- a képviselő-testületi ülés során változó képviselői jelenlétet
(3) A jegyzőkönyvet, a határozati összesítőt a polgármester és a jegyző írja alá.
(4) A jegyzőkönyv eredeti példányához a jegyző mellékeli a meghívót, az írásos előterjesztéseket, a polgármester és jegyző által aláírt, kihirdetési záradékkal ellátott rendeletet, határozatokat, a jelenléti ívet.
(5) A jegyző a tárgy évet követő február 28. napjáig gondoskodik a jegyzőkönyvek évenkénti beköttetéséről, mellyel biztosítja a jegyzőkönyvek, mint közokiratok hitelességét. A testületi jegyzőkönyvek ügyfélfogadási időben a Polgármesteri Hivatal Szervezési Irodájában megtekinthetők. Erről a választópolgárokat az önkormányzat honlapján tájékoztatni kell. Az ülés jegyzőkönyvét és a határozati összesítőt - az ezt igénylő képviselőknek - 15 napon belül elektronikus úton meg kell küldeni.
(6) A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni. Zárt ülés anyagába arra jogosulatlan személy nem tekinthet be, a zárt ülés elé kerülő előterjesztéseket és az ott hozott határozatokat külön kötetbe kell -az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényben foglalt rendelkezések szerint- beköttetni.

Lakossági fórumok

17. § (1) A képviselő-testület a lakossági fórumok, a közmeghallgatás meghirdetéséről és megtartásáról az éves munkaterve jóváhagyásakor dönt.

(2) Közmeghallgatást évente 1 alkalommal, a település költségvetési rendelet-tervezetének tárgyalásakor kell tartani.

(3) Képviselő, a képvelői tevékenységéről a választópolgároknak évenkénti 1 alkalommal tartandó tájékoztató időpontjáról, módjáról maga dönt.

A képviselő-testület bizottságai, működésük

18. § (1) A képviselő-testület - meghatározott önkormányzati feladatok ellátására állandó vagy ideiglenes bizottságokat választ.

(2)1 A képviselő testület állandó bizottságai:

Pénzügyi és Ellenőrzési2 Bizottság
Kulturális és Sport Bizottság
Szociális és Egészségügyi Bizottság
Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság
(3) A polgármesteri és képviselői vagyonnyilatkozatok nyilvántartását, a vagyon-nyilatkozatokkal, az összeférhetetlenséggel, a méltatlansággal kapcsolatos feladatokat Pénzügyi és Ellenőrzési3 bizottság végzi.
(4) A bizottság működésére -a bizottságra vonatkozó eltérésekkel- a Mötv. képviselő-testületre vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni. A képviselő-testület állandó bizottságai évente szükség szerint, de legalább 8 alkalommal ülést tartanak.
(7) A bizottság munkatervét, a képviselő-testület munkatervével összhangban készíti el, külön megjelölve azokat a témákat, melyekben a képviselő-testület részére állásfoglalást kell tennie, illetve előterjesztőként szerepel.
(8) A bizottságok üléséről 10 napon belül jegyzőkönyvet kell készíteni, mely tartalmazza:
a) az ülés helyét és időpontját
b) a jelenléti ívet
c) a bizottság napirendjét
d) a napirendekhez kötődő lényeges álláspontokat, nemzetiségi álláspontokat
e) szavazati arányokat
f) az évente újrakezdődően , az éven belül folyamatosan sorszámozott bizottsági állásfoglalásokat, határozatokat.
A jegyzőkönyvhöz csatolni kell a meghívót valamint a bizottsághoz benyújtott kérelmeket
(9) Amennyiben a bizottság ülését követő soron következő képviselő-testületi ülésig a jegyzőkönyv még nem készült el, úgy a bizottság elnöke ad tájékoztatást a bizottsági döntésről a képviselő-testület döntéséhez.
(10) A bizottság üléseiről legalább 2 példányban jegyzőkönyvet kell készíteni, melyből 1 példányt a jegyző az ülést követő 15 napon belül a Pest Megyei Kormányhivatalhoz és elektronikus úton a képviselők részére küld meg.
(10) Települési képviselő bármelyik (több) bizottság tagja lehet, melyre a Képviselő-testület megválasztotta.
(11) Települési képviselő csak egy bizottságnak lehet az elnöke, kivéve az eseti, ideiglenes bizottságot, amelyet a képviselő-testület alkalmanként, meghatározott időre és feladattal hoz létre.
(12) A képviselő-testület meghatározott feladatkör ellátásának felügyeletére tanácsnokokat választhat.
(13) Az állandó bizottságok nem képviselő tagjait a képviselő-testület üléseire minden esetben meg kell hívni, akik a napirendi pontok vitáiban tanácskozási joggal vesznek részt.
(14) A képviselő-testület bizottságainak jogaira, feladataira és működésére vonatkozó legfontosabb szabályokat a 2.sz.melléklet tartalmazza. A bizottságok mellett a Polgármesteri Hivatal jegyzője által kijelölt köztisztviselők a hivatal képviseletét valamint ügyviteli feladatokat látnak el.
(15) A bizottságok elnökeinek és tagjainak jegyzékét az 3. sz. függelék tartalmazza.
(16) A bizottságok elnökeinek, tagjainak, külső tagjainak, tanácsnokoknak tiszteletdíj jár. A tiszteletdíj mértékét, megvonhatóságát a képviselő-testület a vonatkozó törvényi előírások keretein belül külön rendeletében szabályozza.
(17) Pomáz Város Önkormányzatának Képviselő-testülete határozattal 3 tagú Közbeszerzési Bíráló Bizottságot hoz létre. A bizottságnak önkormányzati képviselő nem lehet tagja. A tagok nevét, megválasztásukról szóló határozat számát a közbeszerzési szabályzat függeléke tartalmazza.
Polgármester

19. § (1) A polgármester az önkormányzati, valamint államigazgatási feladatait, hatásköreit a képviselő-testület hivatalának közreműködésével látja el.

(2) A polgármester

a) képviselő-testület döntései szerint és saját önkormányzati hatáskörében irányítja a hivatalt,

b) a jegyző javaslatainak figyelembevételével, meghatározza a hivatal feladatait az önkormányzat munkájának a szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában,

c) dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, hatósági jogkörökben, egyes hatásköreinek a gyakorlását átruházhatja az alpolgármesterre, a jegyzőre, a hivatal ügyintézőjére,

d) a jegyző javaslatára előterjesztést nyújt be a képviselő-testületnek a hivatal belső szervezeti tagozódásának, munkarendjének az ügyfélfogadás rendjének meghatározására,

e) a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét,

f) gyakorolja a munkáltatói jogokat a jegyző és az aljegyző tekintetében,

g)gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az alpolgármester és az önkormányzati intézményvezetők tekintetében,
h)gyakorolja az oktatási intézmények közalkalmazottai tekintetében a munkáltatói jogokat,
i) gyakorolja az önkormányzat közcélú foglalkoztatottjai tekintetében a munkáltatói jogokat.

20. § (1) A polgármester tisztségét főállásban látja el. Polgármester tekintetében a képviselő-testület gyakorolja a munkáltatói jogokat.

(2) A polgármester feladatait, hatósági hatáskörét törvény, vagy annak felhatalmazása alapján kormányrendelet állapítja meg. A polgármester hatásköri jegyzékét az 3.sz. melléklet tartalmazza.

(3) A polgármester tárgyévben esedékes szabadságát tárgyévben –a képviselő-testület által jóváhagyott ütemezés szerint- köteles kivenni, kivéve szolgálati érdek esetén a tárgyévet követő év január 31-ig, kivételesen fontos szolgálati érdek esetén legkésőbb március 31-ig. Ha a polgármester a polgármesteri jogviszony megszűnésekor az önkormányzatnál eltöltött idővel arányos tárgyévi szabadságot nem kapta meg, azt pénzben kell megváltani. Egyéb esetben a szabadságot pénzben megváltatni nem lehet, ettől érvényesen eltérni nem lehet.

Alpolgármester

21. § (1) A képviselő-testület saját tagjai közül, a polgármester javaslatára, titkos szavazással- a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére- társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.

(2) Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatait.

A jegyző

22. § (1) A polgármester -pályázat alapján határozatlan időre- nevezi ki a jegyzőt, a jegyző egyetértésével az aljegyzőt. A jegyző vezeti a polgármesteri hivatalt.

(2) A jegyző

a)gondoskodik a képviselő-testület és bizottságok szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatok ellátásáról, melyet a Polgármesteri Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata részletez,
b) döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket;
c) dönt azokban a hatósági ügyekben, amelyeket a polgármester ad át,
d) tanácskozási joggal vesz részt a képviselő-testület és a bizottságok ülésén,
e) dönt a hatáskörébe utalt önkormányzati és önkormányzati hatósági ügyekben,
f) köteles azonnal jelezni a képviselő-testületnek, bizottságoknak és a polgármesternek, ha a döntésüknél jogszabálysértést észlel,
g) végzi az önkormányzati rendelet szakmai előkészítésével kapcsolatos feladatokat,
h) gyakorolja a munkáltatói jogokat a Polgármesteri Hivatal köztisztviselői tekintetében, továbbá gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az aljegyző tekintetében,
i) gondoskodik a képviselőkhöz érkezett panasz, bejelentés alapján szükséges intézkedések megtételéről, melyekről a képviselő-testület felé rendes üléseken szóbeli tájékoztatást ad a lejárt határidejű határozatokat követően.

23. § (1) A jegyzői munkakör betöltéséhez szükséges előfeltételek;

- igazgatásszervezői vagy állam- és jogtudományi doktori képesítéssel vagy okleveles közigazgatási menedzser szakképesítéssel és
- jogi vagy közigazgatási szakvizsgával, vagy az Országos Közigazgatási Vizsgabizottság elnöksége által, a teljes körűen közigazgatási jellegűnek minősített tudományos fokozat alapján adott mentesítéssel rendelkezik, és
- legalább kétévi közigazgatási gyakorlatot szerzett
(2) A jegyző és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetében a jegyzői feladatokat –legfeljebb hat hónap időtartamra- a Közigazgatási és Népjóléti Csoport vezetője látja el.
A Polgármesteri Hivatal

24. § (1) A képviselő-testület egységes hivatalt hoz létre - Pomázi Polgármesteri Hivatal elnevezéssel - az önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok valamint a nemzetiségi önkormányzatok szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatok ellátására.

(2) A Polgármesteri Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatának szakmai előkészítéséről a jegyző gondoskodik.

III.

AZ ÖNKORMÁNYZAT KÖLTSÉGVETÉSE, VAGYONA

25. § (1) Az önkormányzat költségvetésről szóló rendelet-tervezetét az államháztartásról szóló törvényben meghatározott tagolásban, jogszabályban meghatározott határidőben kell beterjeszteni a képviselő-testület elé.

(2) A költségvetési rendelet-tervezet jogszabályban meghatározott módon történő előkészítéséért a jegyző felelős.

26. § (1) Az önkormányzat vagyona áll, a tulajdonából, a helyi önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogokból továbbá saját bevételeiből.

(2) Az önkormányzat vagyonát, a forgalomképtelen vagyontárgyak és a törzsvagyon korlátozottan forgalomképes vagyontárgyainak körét és annak kezelési szabályait külön önkormányzati rendelet állapítja meg.

(3) A polgármester az éves zárszámadás útján évente beszámol a vagyonállapotról.

IV.

Helyi nemzetiségi önkormányzat működési feltételeinek biztosítása

27. § (1) A helyi nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete saját hatáskörében határozza meg éves költségvetését és zárszámadását, a rendelkezésre bocsátott források felhasználásával.

(2) Nemzetiségi önkormányzat költségvetési határozatának végrehajtására, kötelezettségvállalásra, pénzügyi ellenjegyzésre, érvényesítésre, szakmai teljesítés igazolására, utalványozásra, összeférhetetlenség szabályaira, a nemzetiségi önkormányzat pénzforgalmi számlájára, pénzellátásra, a belső kontrollrendszer és belső ellenőrzésre, vagyoni és számviteli nyilvántartás és adatszolgáltatás rendjére a települési és a nemzetiségi önkormányzat között létrejött mindenkor hatályos együttműködési megállapodás vonatkozik.

(3) Pomáz Város Önkormányzata szükség szerint, a rendelkezésére álló anyagi eszközök arányában biztosítja – az éves önkormányzati költségvetési rendelet keretein belül helyi Nemzetiségi Önkormányzat részére a működéséhez szükséges feltételeket, az alábbiak szerint:

- Az Önkormányzat ingyenesen biztosítja a Nemzetiségi Önkormányzat üléseinek lebonyolításához, illetve közmeghallgatásaihoz, fórumaihoz szükséges helyiséget a Kossuth Lajos utca 23-25. szám alatti épület 1. emeleti tanácstermében. Az Önkormányzat továbbá lehetővé teszi a Nemzetiségi Önkormányzat részére az önkormányzati intézményekben az önkormányzati tevékenységhez kapcsoló rendezvényeinek ingyenes megszervezését. A teremhasználatot minden hónapban előre kell egyeztetnie az elnöknek az intézmény vezetőjével.
- Az Önkormányzat a Polgármesteri Hivatalon keresztül biztosítja a Nemzetiségi Önkormányzat kérésének megfelelően a postai, kézbesítési, gépelési, sokszorosítási feladatok ellátását és az ezzel járó költségek viselését, a Nemzetiségi Önkormányzat működéséhez szükséges tárgyi és személyi feltételeket.
- A Nemzetiségi Önkormányzat képviselő-testületi ülésein, közmeghallgatásán a jegyző részt vesz.
- A Nemzetiségi Önkormányzat működésével, gazdálkodásával kapcsolatos nyilvántartási, iratkezelési feladatokat a jegyző a Polgármesteri Hivatal pénzügyi csoportján keresztül biztosítja.
- A Nemzetiségi Önkormányzat üléseinek előkészítését (meghívók, előterjesztések kiküldése, jegyzőkönyvek előkészítése, sokszorosítás, jegyzőkönyv közzététele stb.) a jelnyelv és a speciális kommunikációs rendszer használatát a jegyző a Polgármesteri Hivatal szervezési csoportján keresztül biztosítja.
(4) A költségvetési határozat végrehajtására, kötelezettségvállalásra, pénzügyi ellenjegyzésre, érvényesítésre, szakmai teljesítés igazolására, utalványozásra, összeférhetetlenség szabályaira, a nemzetiségi önkormányzat pénzforgalmi számlájára, pénzellátásra, a belső kontrollrendszer és belső ellenőrzésre, vagyoni és számviteli nyilvántartás és adatszolgáltatás rendjére a települési és a nemzetiségi önkormányzat között létrejött mindenkor hatályos együttműködési megállapodás vonatkozik.

IV.

BELSŐ ELLENŐRZÉS

A belső ellenőrzési kötelezettség

28. § (1) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény, a végrehajtására kiadott

368/2011. (XII. 31.) Kormányrendelet, továbbá a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet alapján Pomáz Város Önkormányzata és az általa irányított költségvetési szervek és ellátott közfeladatok belső ellenőrzését külső erőforrás bevonásával látja el.
(2) A belső ellenőrzési tevékenység független, belső ellenőri nyilvántartásba vett - s ezt évente igazoló - személy foglalkoztatását biztosító külső erőforrás (szervezet) bevonásával kerül ellátása. A belső ellenőrzés megfelelő működtetéséről és függetlenségének biztosításáról a jegyző köteles gondoskodni.
(3) Tekintettel arra, hogy a belső ellenőrzés külső szakértő igénybe vételével kerül ellátásra, ezért a belső ellenőrzési vezetői feladatok is általa kerülnek ellátásra.
(4) A feladatellátás részletes szabályait a Pomázi Polgármesteri Hivatal Belső Ellenőrzési Kézikönyve és a Pomázi Polgármesteri Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatának a költségvetési ellenőrzésről szóló rendelkezései tartalmazzák.
(5) Az Önkormányzatra vonatkozó éves belső ellenőrzési terv összeállítása kockázatelemzés alapján történik, melyet a belső ellenőrzési vezetői feladatokat ellátó a jóváhagyás határidejére figyelemmel megküld a jegyzőnek. A helyi önkormányzatra vonatkozó éves belső ellenőrzési tervet a képviselő-testület az előző év december 31-ig hagyja jóvá. Az éves ellenőrzési jelentést az Önkormányzat zárszámadási rendeletével egyidejűleg kell a képviselő-testület elé terjeszteni.
A belső ellenőrzés feladata, szervezése

29. § (1) A jegyző köteles olyan pénzügyi irányítási és ellenőrzési rendszert működtetni, mely biztosítja Pomáz Város Önkormányzat rendelkezésére álló források szabályszerű, szabályozott, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználását.

(2) A belső ellenőrzés bizonyosságot adó és tanácsadó tevékenység keretében a jogszabályoknak és a belső szabályzatoknak való megfelelést, a tervezést, gazdálkodást, és a közfeladatok ellátását vizsgálva megállapításokat és javaslatokat fogalmaz annak érdekében, hogy a működést fejlessze és az eredményességet növelje.

(3) A belső ellenőrzési tevékenység során szabályszerűségi, pénzügyi, rendszerellenőrzéseket, teljesítmény-ellenőrzéseket, illetve informatikai ellenőrzéseket kell végezni.

(4) A belső ellenőrzés szakmai gyakorlatának nemzetközi normái szerint a belső ellenőrzési tevékenységnek értékelnie kell a vizsgált szervezet irányítását, működését és információs rendszerét fenyegető kockázatokat a pénzügyi és működési adatok megbízhatósága és zártsága, a működési folyamatok hatékonysága és eredményessége, a vagyonvédelem, a törvények, a szabályzatok, irányelvek, eljárások és szerződések betartása területén.

A központi jogszabályok, a központi jogharmonizációs és koordinációs feladatkörében a minisztérium által kiadott Módszertani Útmutatók standardizált módon meghatározzák, illetve segítik a tervezést, a tárgyévre tervezett belső ellenőrzési tevékenységet.
(5) A belső ellenőrzés általános stratégiai célja, hogy rendszerszemléletű megközelítéssel, a kockázatkezelési, kontroll és szervezetirányítási rendszerek módszeres értékelésével, javításával hozzájáruljon Pomáz Város Önkormányzat gazdasági programjában meghatározott célkitűzések eléréséhez.
(6) Az ellenőrzési feladatok végrehajtásának elsődleges célja:
- Pomáz Város Önkormányzat és az intézményei zavartalan, szabályszerű működésének támogatása,
- Pomáz Város Önkormányzat által alapított gazdasági társaságokban a tulajdonosi jogkörgyakorlás támogatása,
- az eszközökkel és forrásokkal való hatékony gazdálkodás elősegítése, vagyonvédelem.
(7) A belső ellenőrzés tevékenységének megszervezése négy éves időszakot magába foglaló stratégiai terv és éves ellenőrzési terv alapján történik.
A belső ellenőrzés feladattervét kockázatelemzés alapján készíti elő.
Közérdekű adatok megismerésének rendje

31. § Pomáz Város Önkormányzata vonatkozásában, a közérdekű adatok megismerésének rendjére és eljárási szabályaira Pomáz Város Polgármesteri Hivatal, mint költségvetési szerv Közérdekű adatok megismerésének rendjéről szóló szabályzat rendelkezéseit kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a költségvetési szerv vezetője alatt Pomáz Város Önkormányzat Polgármesterét kell érteni.

VII.

ÖNKORMÁNYZATI RENDELETALKOTÁS

32. § (1) A képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján - annak végrehajtására - önkormányzati rendeletet alkot.

(2) Az önkormányzati rendeletalkotás részletes előkészítési, eljárási rendjét, szerkesztési követelményeit a jelen szabályzat 4.sz. mellékletében, míg a hatályos rendeletek jegyzékét a 4.sz. függelék tartalmazza.

(3) A hatályos önkormányzati rendeleteket folyamatosan, teljeskörűen felül kell vizsgálni. A felülvizsgálatot a jegyző látja el.

(4) Önkormányzati rendelet megalkotását kezdeményezheti:

- települési képviselő,
- képviselő-testület bizottságai,
- helyi társadalmi, érdekképviseleti és civil szervezetek települési képviselő útján,
- jegyző, polgármester,
- nemzetiségi önkormányzat testületei.
(5) Pomáz Város Önkormányzat Képviselő-testületének rendeletei kihirdetéséről a Polgármesteri Hivatal hirdetőtáblájára történő kifüggesztéssel a jegyző gondoskodik
(6) A helyi önkormányzati rendeleteteket közzé kell tenni, Pomáz Város Önkormányzata
honlapján és a Nemzeti Jogszabálytárban történő megjelentetéssel.
(7) Amennyiben jogszabály helyben szokásos módon való közzétételi kötelezettséget ír elő, a közzétételi kötelezettséget Pomáz Város Önkormányzata honlapján, és a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján történő elhelyezéssel kell teljesíteni.

VIII.

HELYI NÉPSZAVAZÁS

33. § A helyi népszavazást kezdeményezhet a választópolgárok legalább 20 %-a.

IX.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

34. § (1) Ez a rendelet 2015. április 01. napján lép hatályba.

(2) Hatályát veszti

a) a Pomáz Város Önkormányzatának a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 5/2002.(III.21.) számú önkormányzati rendelete,

b) a Pomáz Város Önkormányzati Képviselő-testülete Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló többször módosított 29/2006.(XI.20.) önkormányzati rendelete.

(2) A képviselő-testület tagjai részére, az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatáról szóló önkormányzati rendeletének módosításáról szóló rendelet, egyéb kapcsoló határozati kivonat elektronikus úton történő megküldéséről a jegyző gondoskodik.

35. § A szabályzat mellékletei :

1. A képviselők jogállása

2.4 A képviselő-testület bizottságainak feladat- és hatáskörét tartalmazó jegyzék.

3. 5A polgármester hatásköri jegyzéke

4. Az önkormányzati rendeletalkotás részletes szabályozásának rendje

5. Az önkormányzat önként vállalt feladatkörei

36. § A szabályzat függelékei:

1. Pomáz város egyéni választókerületi beosztása az ott mandátumhoz jutott képviselők feltüntetésével, kiegészítve a polgármester és a listás képviselők névsorával, lakcímeivel és elérhetőségeikkel
2. Pomáz város közbeszerzési szabályzata
3. Bizottságok elnökeinek, tagjainak jegyzéke
4. Hatályos önkormányzati rendeletek jegyzéke
5. Az önkormányzat fenntartásában álló intézmények jegyzéke
6. Az önkormányzat Polgármesteri Hivatala szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje
7. Ellenőrzési nyomvonal
8. Az önkormányzat alaptevékenysége szakfeladat szerinti bontásban
9. Az önkormányzat beszerzések lebonyolításával kapcsolatos
eljárás rendje
10. Az önkormányzatra vonatkozó közzétételi szabályzat
11. Az önkormányzatra vonatkozó adatvédelmi és adatbiztonsági
szabályzat
12. Az önkormányzatra vonatkozó közérdekű adatok megismerésére
irányuló igények teljesítésének rendjéről szóló szabályzat
13. Az önkormányzatra vonatkozó informatikai biztonsági szabályzat
1

Megállapította: 2/2016.(I.28) rendelet. Hatályos: 2016.I.29-től

2

Módosította: 13/2017.(V.19.) rendelet Hatályos: 2017.V.20-tól.

3

Módosította: 13/2017.(V.19.) rendelet Hatályos: 2017.V.20-tól.

4

Kiegészítette: 16/2017.(VII.17.) rendelet Hatályos: 2017. 07. 18-tól

5

Kiegészítette: 16/2017.(VII.17.) rendelet Hatályos: 2017. 07. 18-tól

6

Kiegészítette: 16/2017.(VII.17.) rendelet Hatályos: 2017. 07. 18-tól

7

Kiegészítette: 16/2017.(VII.17.) rendelet Hatályos: 2017. 07. 18-tól