Pomáz Város Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2015. (IV. 8.) önkormányzati rendelete
a Pomáz Város Önkormányzatának Képviselő-testülete Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2020. 01. 07- 2020. 07. 10Pomáz Város Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2015. (IV. 8.) önkormányzati rendelete
a Pomáz Város Önkormányzatának Képviselő-testülete
Pomáz Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CXXXIX törvény 43. § (3) és 53. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el :
I.
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. § (1) Az Önkormányzat megnevezése: Pomáz Város Önkormányzata
(2) Az Önkormányzat székhelye: 2013. Pomáz, Kossuth Lajos utca 23-25.
(3) Az Önkormányzat közigazgatási területét és az egyéni választókerületi beosztást az 1.sz. függelék tartalmazza.
2. § (1) Pomáz Város Önkormányzata önállóan, szabadon, demokratikus módon, széleskörű nyilvánosságot teremtve intézi a település közügyeit, gondoskodik a helyi közszolgáltatásokról, a helyi közhatalom önkormányzati gyakorlásáról.
3. § (1) Pomáz Város Önkormányzat jelképei:
a) az önkormányzat címere,
b) az önkormányzat színei,
c) az önkormányzat zászlaja,
d) az önkormányzat pecsétje,
e) polgármester jelvénye.
(2) Az önkormányzat által alapított kitüntetéseket és adományozásának rendjét a 30/2004.(IX.08.) sz. önkormányzati rendelet szabályozza
(3) Az önkormányzati jelképek leírását és használatának módját a 21/1992. (VII.28.)sz. önkormányzati rendelet szabályozza.
II.
A KÉPVISELŐ-TESTÜLET SZERVEZETE, MŰKÖDÉSE
4. § (1) Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény (a továbbiakban:Mötv.) alapján a helyi önkormányzat jogi személy. A képviselő-testületet a polgármester képviseli. Az önkormányzati feladatok ellátását a képviselő-testület és szervei -a polgármester, a képviselő-testület bizottságai, a polgármesteri hivatal, a jegyző, továbbá a társulás- biztosítják.
(2) A képviselő-testület tagjainak száma: 11 fő.
(3) A képviselő-testület tagjainak mindenkori névsorát, lakcímét és telefonszámát az 1.sz. függelék tartalmazza.
(4) A képviselő-testület évente legalább 10 alkalommal ülést tart. A képviselő testület üléseit a polgármester hívja össze. Rendkívüli ülés összehívásáról indokolt esetben a polgármester dönt. A testületi ülések 14-21 óráig tartanak. 21 óra után új napirend nem kezdhető kivéve az esetben, ha a testület külön szavazás keretében ezt megszavazza, de a testületnek döntenie kell, hogy az elmaradt napirendeket melyik ülésen fogja tárgyalni.
(5) Az ülést össze kell hívni a települési képviselők egynegyedének (legalább 3 települési képviselő ), a képviselő-testület bármely bizottságának, a kormányhivatal vezetőjének az ülés összehívását tartalmazó írásbeli indítványára. Az indítványt a polgármesternek kell előterjeszteni.
(6) Rendkívüli esetben a képviselő-testületet szóban is össze lehet hívni, a sürgősség okát azonban mindenképpen közölni kell.
(7) A képviselő-testület akkor határozatképes , ha a települési képviselők több mint fele( 6 fő) részt vesz az ülésen.
(8) A képviselő-testület elnöke a polgármester, A polgármester összehívja és vezeti a képviselő-testület ülését, valamint képviseli a képviselő-testületet.
(9) A képviselő-testület ülése nyilvános, melyről hang-, film, videofelvétel készíthető.
(10) A képviselő-testület zárt ülést tart önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi, méltatlansági, kitüntetési ügy tárgyalásakor, fegyelmi büntetés kiszabása, valamint vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás esetén, zárt ülést tart az érintett kérésére választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, annak visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor, zárt ülést rendelhet el a vagyonával való rendelkezés esetén, továbbá az általa kiírt pályázat feltételeinek meghatározásakor, a pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás az önkormányzat vagy más érintett üzleti érdekét sértené.
(11) A képviselők jogállását az 1.sz. melléklet tartalmazza.
(12) a) A polgármester, az önkormányzati képviselő és bizottság nem képviselő tagja összeférhetetlenségi, méltatlansági és vagyonnyilatkozat-tételi eljárási szabályait a Mötv. határozza meg.
b) A vagyonnyilatkozatot az önkormányzat Pénzügyi és Ellenőrzési Bizottsága tartja nyilván és ellenőrzi.
(13) A Mötv.-ben meghatározott kötelezettségeit megszegő önkormányzati képviselő és nem képviselő bizottsági tag tiszteletdíjának csökkentésére, megvonására, a tudomásszerzést követő képviselő-testületi ülésre a polgármester terjeszt elő javaslatot, a Mötv.-ben meghatározott mértékig.
5. § A polgármester köteles - a képviselő-testület alakuló ülésétől számított 6 hónapon belül - az
6. § (1) A képviselő-testület éves munkaterve alapján végzi tevékenységét. A munkaterv tervezetének elkészítése -a bizottsági elnökök bevonásával- a polgármester feladata. A munkaterv tervezetét a tárgyévet megelőző utolsó képviselő-testületi ülésen kell előterjeszteni, megtárgyalni és elfogadni.
(2) A munkatervnek tartalmaznia kell:
a) a tárgyévi legfontosabb (fejlesztési, szervezési, stb.) feladatokat,
b) a testületi ülések időpontját és napirendjét, azoknak a napirendeknek a meghatározását,
c) a napirendi pontok előadóit.
(3) A képviselő-testület által elfogadott munkatervtől a polgármester szükség szerint eltérhet.
7. § (1) A képviselő-testület számára előterjesztést települési képviselő, polgármester, jegyző, valamint a képviselő-testület bizottsága tehet.
(2) Az éves munkatervben megjelölt beszámolók főbb tartalmi és formai követelményei:
a) Első rész: A tárgy meghatározása, annak áttekintése, hogy az adott tárgyban a testület hozott-e már korábban döntést, a korábbi döntés végrehajtásának értékelése, az újabb döntés meghozatalának részletes indoklása.
b) Második rész: Határozati javaslat, amely félre nem érthető, lehetőleg alternatív rendelkező részből, a végrehajtás határidejéből és a felelős személy vagy személyek megnevezéséből áll.
(3) Testületi előterjesztéseket, és az írásban megfogalmazott határozati javaslatokat a testületi ülést megelőzően legalább 8 munkanappal korábban kell megküldeni a polgármesterhez.
(4) A települési képviselő és képviselő testület bizottsága által benyújtott előterjesztés napirendre tűzéséről a bizottsági állásfoglalást követő képviselő-testületi ülésen kell dönteni.
8. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester, illetve akadályozatása esetén, a polgármester által megbízott alpolgármester, mindkettejük akadályoztatása esetén az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzata (a továbbiakban: SZMSZ) 9. § (1) bekezdésében meghatározott személy hívja össze akként, hogy a képviselők legalább az ülés napját megelőzően 5 (öt) naptári nappal korábban megkapják az ülés meghívóját és az írásos előterjesztéseket ( előterjesztéseket, határozati javaslatokat) .
(2) A rendkívüli ülés összehívása részben a polgármester saját elhatározásából, saját hatásköréből eredően történik, ha úgy ítéli meg, hogy a testület hatáskörébe tartozó ügyben dönteni kell, részben a jogszabályi előírásokból eredő ügyekben .
(3) A testületi ülésen polgármester vagy jegyző által előterjesztett, helyben kiadott írásos anyagok tárgyalásáról, azok napirendre tűzéséről a képviselő-testület napirend előtt dönt, hogy aznap vagy a következő testületi ülésen tárgyalja , kivéve a sürgősségi ügyeket, melyek azonnali tárgyalást, határozatot igényelnek.
(4) A meghívót a polgármester, vagy a polgármestert megillető jogkörben eljáró alpolgármester, mindkettejük akadályoztatása esetén az SZMSZ 9. § (1) bekezdésében meghatározott személy írja alá.
9. § (1) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, a tartós
10. § (1) Sürgősségi indítványt a polgármester, bármely képviselő-testületi bizottság, a tanácsnok, és a települési képviselők szóban vagy írásban terjeszthetnek elő.
(2) Képviselő-testületi bizottság, tanácsnok, települési képviselő sürgősségi indítványát - a sürgősség tényének rövid indokolásával a polgármesternél nyújthatja be legkésőbb az ülést megelőző napon 12 óráig, ez nem zárja ki a képviselők felvilágosítást kérő jogát.
(3) A sürgősség elfogadása – melyről a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel vita nélkül határoz - azt jelenti, hogy az indítványt a képviselő-testület az aznapi ülésen, utolsó napirendként tárgyalja meg.
(4) Több sürgősségi indítvány esetén a sorrendiséget is szavazásra kell bocsátani.
(5) Ha a képviselő-testület nem ismeri el a sürgősséget, úgy az előterjesztésről egyszerű napirendi javaslatként tárgyalva dönt a napirendre vételről.
11. § (1) a) a polgármester számszerűen megállapítja a határozatképességet,
b) a polgármester megbízza a jegyzőkönyvvezetőt,
c) a polgármester javaslatot tesz az ülés napirendjére, mely kérdésben a képviselő-testület vita nélkül határoz, bármely képviselő más napirendi pontra javaslatot tehet, illetve kérheti egyes napirendi pontok levételét. A napirend megszavazása előtt a polgármester ismerteti az előzetesen hozzá írásban érkezett képviselői felvilágosítás kéréseket,
d) képviselői felvilágosítás kérés szóban, csak önkormányzati feladatellátást érintő ügyben terjeszthető elő, maximum 3 percben,
e) a testületi ülés első napirendi pontja a lejárt határidejű határozatok, ennek keretében a polgármester tájékoztatót ad az előző ülés óta tett fontosabb intézkedésekről, eseményekről.
f) a polgármester minden egyes napirendi pont felett külön-külön nyitja meg a vitát. A vita előtt amennyiben a napirendnek bizottsági előterjesztője, illetve szakértői előterjesztője van, úgy a szóbeli kiegészítésre lehetőséget kell adni, maximum 10 perc időtartamra. A napirendi ponttal kapcsolatban az előterjesztőhöz a képviselők és a tanácskozási joggal rendelkező meghívottak kérdést intézhetnek, melyre az előterjesztő köteles választ adni. A kérdések és az arra adott válaszok 2-2 perces időkeretben lehetségesek. A képviselő-testület tagjai hozzászólásának rendjét az elnök határozza meg, melynek időtartama legfeljebb 5 perc. Ugyanazon napirend keretében az ismételt hozzászólásra egyszer van lehetőség, melynek időtartama a 2 percet nem haladhatja meg. Az idő túllépése miatt az elnök megvonhatja a szót. A tanácskozási joggal meghívottak a vita során legfeljebb napirendenként egy alkalommal 2 perces időtartamban szólalhatnak fel. A vita lezárására akkor kerül sor,ha a napirendhez további felszólaló nem jelentkezik illetve a rendelkezésre álló időkeretét valamennyi felszólalásra jelentkező már felhasználta. A vitát a polgármester vagy az ülést levezető elnök zárja le.
g) A szavazás előtt a jegyzőnek módot kell adni arra, hogy a törvényességet érintően esetleges észrevételeit megtegye.
h) A polgármester az előterjesztésben és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra úgy, hogy előbb a vitában elhangzott legutolsó módosító indítványt teszi fel szavazásra , amennyiben nem kapja meg a szükséges szavazatokat , úgy visszamenőlegesen az előző módosító indítványt kell feltenni szavazásra, végül a módosításokkal együtt kell szavaztatni az eredeti határozati javaslatot.
Döntéshozatal
12. § (1) A képviselő-testület döntéseit (határozat, rendelet) a (2) bekezdésben meghatározottak kivételével egyszerű többséggel hozza meg.
(2) A települési képviselők több mint a felének ( 6 fő) egybehangzó szavazata – minősített többsége – szükséges:
13. § (1) Ha jogszabályban meghatározott okból a képviselő-testület vagy jogszabály a döntéshozatalból kizárja a polgármestert, a polgármester köteles az ülés vezetését -e rendeletben meghatározott helyettesítési rend szerint- átadni.
(2) Ha képviselő vagy bizottság tagja személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztja, 10.000.-Ft bírsággal sújtandó.
(3) A bírságot a képviselő-testület a tudomásszerzéskor, de legkésőbb, a tudomásszerzés követő ülésén határozattal állapítja meg.
(4) A bírságot a határozati kivonat kézhezvételét követő 8 napon belül az önkormányzat költségvetési elszámolási számlájára kell befizetni. Amennyiben a képviselő vagy bizottság tagja a határozati kivonat átvételét megtagadja, vagy határidőben nem fizeti be a kiszabott bírság összegét, abban az esetben a soron következő tiszteletdíját a bírság összegével csökkentetten kell kifizetni.
14. § (1) A képviselő-testület döntéseit általában nyílt szavazással hozza. Névszerinti szavazást bármelyik képviselő kérhet, amely felől a testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt. Névszerinti szavazás csak egy határozati javaslathoz kapcsolódhat. Névszerinti szavazás esetén a jegyző egyenként olvassa a települési képviselők nevét, akik ez alkalommal "igen"-nel vagy "nem"-mel szavaznak. Ügyrendi kérdésben névszerinti szavazást elrendelni nem lehet.
(2) Titkos szavazást tarthat az SZMSZ 4. § (10) bekezdésében foglalt ügyek esetében. A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon, elkülönített helyiségben, urna igénybevételével történik.
(3) A polgármester, ha a képviselő-testület döntését az önkormányzat érdekeit sértőnek tartja, ugyanazon ügyben egy alkalommal kezdeményezheti a döntés ismételt megtárgyalását. A kezdeményezést az ülést követő 3 napon belül nyújthatja be, a képviselő-testület a benyújtás napjától számított 15 napon belül – a döntést igénylő ügy ismételt megtárgyalása után – végleges, minősített többségű döntést hoz.
15. § (1) A települési képviselő a képviselő-testület ülésén a polgármestertől, alpolgármestertől, a jegyzőtől, a bizottság elnökétől, önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet , amelyre az ülésen – vagy legkésőbb 30 napon belül írásban – érdemi választ kell adni. Kérésére az írásban is benyújtott hozzászólását a jegyzőkönyvhöz kell mellékelni, kérésére a véleményét rögzíteni kell a jegyzőkönyvben.
(2) Az adott választ - a válaszadás időpontját követő ülésen- a képviselő-testületnek is el kell fogadnia. Ha a képviselő-testület a választ nem fogadja el, a kérdés témáját a következő képviselő-testületi ülésen önálló napirendként kell tárgyalni.
16. § (1) A képviselő-testület üléseiről legalább 2 példányban jegyzőkönyvet kell készíteni, melyből egy példányt a jegyző – a megalkotásra került rendeletekkel együtt- az ülést követő 15 napon belül a Pest Megyei Kormányhivatalhoz köteles megküldeni.
(2) A jegyzőkönyv tartalmazza:
Lakossági fórumok
17. § (1) A képviselő-testület a lakossági fórumok, a közmeghallgatás meghirdetéséről és megtartásáról az éves munkaterve jóváhagyásakor dönt.
(2) Közmeghallgatást évente 1 alkalommal, a település költségvetési rendelet-tervezetének tárgyalásakor kell tartani.
(3) Képviselő, a képvelői tevékenységéről a választópolgároknak évenkénti 1 alkalommal tartandó tájékoztató időpontjáról, módjáról maga dönt.
18. § (1) A képviselő-testület - meghatározott önkormányzati feladatok ellátására állandó vagy ideiglenes bizottságokat választ.
(2)1 A képviselő testület állandó bizottságai:
19. § (1) A polgármester az önkormányzati, valamint államigazgatási feladatait, hatásköreit a képviselő-testület hivatalának közreműködésével látja el.
(2) A polgármester
a) képviselő-testület döntései szerint és saját önkormányzati hatáskörében irányítja a hivatalt,
b) a jegyző javaslatainak figyelembevételével, meghatározza a hivatal feladatait az önkormányzat munkájának a szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában,
c) dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, hatósági jogkörökben, egyes hatásköreinek a gyakorlását átruházhatja az alpolgármesterre, a jegyzőre, a hivatal ügyintézőjére,
d) a jegyző javaslatára előterjesztést nyújt be a képviselő-testületnek a hivatal belső szervezeti tagozódásának, munkarendjének az ügyfélfogadás rendjének meghatározására,
e) a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét,
f) gyakorolja a munkáltatói jogokat a jegyző és az aljegyző tekintetében,
20. § (1) 3A polgármester tisztségét társadalmi megbízatásban látja el.
(2) A polgármester feladatait, hatósági hatáskörét törvény, vagy annak felhatalmazása alapján kormányrendelet állapítja meg. A polgármester hatásköri jegyzékét az 3.sz. melléklet tartalmazza.
(3)4
21. § (1) A képviselő-testület saját tagjai közül, a polgármester javaslatára, titkos szavazással- a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére- társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.
(2) Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatait.
22. § (1) A polgármester -pályázat alapján határozatlan időre- nevezi ki a jegyzőt, a jegyző egyetértésével az aljegyzőt. A jegyző vezeti a polgármesteri hivatalt.
(2) A jegyző
23. § (1) A jegyzői munkakör betöltéséhez szükséges előfeltételek;
24. § (1) A képviselő-testület egységes hivatalt hoz létre - Pomázi Polgármesteri Hivatal elnevezéssel - az önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok valamint a nemzetiségi önkormányzatok szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatok ellátására.
(2) A Polgármesteri Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatának szakmai előkészítéséről a jegyző gondoskodik.
III.
AZ ÖNKORMÁNYZAT KÖLTSÉGVETÉSE, VAGYONA
25. § (1) Az önkormányzat költségvetésről szóló rendelet-tervezetét az államháztartásról szóló törvényben meghatározott tagolásban, jogszabályban meghatározott határidőben kell beterjeszteni a képviselő-testület elé.
(2) A költségvetési rendelet-tervezet jogszabályban meghatározott módon történő előkészítéséért a jegyző felelős.
26. § (1) Az önkormányzat vagyona áll, a tulajdonából, a helyi önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogokból továbbá saját bevételeiből.
(2) Az önkormányzat vagyonát, a forgalomképtelen vagyontárgyak és a törzsvagyon korlátozottan forgalomképes vagyontárgyainak körét és annak kezelési szabályait külön önkormányzati rendelet állapítja meg.
(3) A polgármester az éves zárszámadás útján évente beszámol a vagyonállapotról.
IV.
Helyi nemzetiségi önkormányzat működési feltételeinek biztosítása
27. § (1) A helyi nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete saját hatáskörében határozza meg éves költségvetését és zárszámadását, a rendelkezésre bocsátott források felhasználásával.
(2) Nemzetiségi önkormányzat költségvetési határozatának végrehajtására, kötelezettségvállalásra, pénzügyi ellenjegyzésre, érvényesítésre, szakmai teljesítés igazolására, utalványozásra, összeférhetetlenség szabályaira, a nemzetiségi önkormányzat pénzforgalmi számlájára, pénzellátásra, a belső kontrollrendszer és belső ellenőrzésre, vagyoni és számviteli nyilvántartás és adatszolgáltatás rendjére a települési és a nemzetiségi önkormányzat között létrejött mindenkor hatályos együttműködési megállapodás vonatkozik.
(3) Pomáz Város Önkormányzata szükség szerint, a rendelkezésére álló anyagi eszközök arányában biztosítja – az éves önkormányzati költségvetési rendelet keretein belül helyi Nemzetiségi Önkormányzat részére a működéséhez szükséges feltételeket, az alábbiak szerint:
IV.
BELSŐ ELLENŐRZÉS
28. § (1) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény, a végrehajtására kiadott
29. § (1) A jegyző köteles olyan pénzügyi irányítási és ellenőrzési rendszert működtetni, mely biztosítja Pomáz Város Önkormányzat rendelkezésére álló források szabályszerű, szabályozott, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználását.
(2) A belső ellenőrzés bizonyosságot adó és tanácsadó tevékenység keretében a jogszabályoknak és a belső szabályzatoknak való megfelelést, a tervezést, gazdálkodást, és a közfeladatok ellátását vizsgálva megállapításokat és javaslatokat fogalmaz annak érdekében, hogy a működést fejlessze és az eredményességet növelje.
(3) A belső ellenőrzési tevékenység során szabályszerűségi, pénzügyi, rendszerellenőrzéseket, teljesítmény-ellenőrzéseket, illetve informatikai ellenőrzéseket kell végezni.
(4) A belső ellenőrzés szakmai gyakorlatának nemzetközi normái szerint a belső ellenőrzési tevékenységnek értékelnie kell a vizsgált szervezet irányítását, működését és információs rendszerét fenyegető kockázatokat a pénzügyi és működési adatok megbízhatósága és zártsága, a működési folyamatok hatékonysága és eredményessége, a vagyonvédelem, a törvények, a szabályzatok, irányelvek, eljárások és szerződések betartása területén.
31. § Pomáz Város Önkormányzata vonatkozásában, a közérdekű adatok megismerésének rendjére és eljárási szabályaira Pomáz Város Polgármesteri Hivatal, mint költségvetési szerv Közérdekű adatok megismerésének rendjéről szóló szabályzat rendelkezéseit kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a költségvetési szerv vezetője alatt Pomáz Város Önkormányzat Polgármesterét kell érteni.
VII.
ÖNKORMÁNYZATI RENDELETALKOTÁS
32. § (1) A képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján - annak végrehajtására - önkormányzati rendeletet alkot.
(2) Az önkormányzati rendeletalkotás részletes előkészítési, eljárási rendjét, szerkesztési követelményeit a jelen szabályzat 4.sz. mellékletében, míg a hatályos rendeletek jegyzékét a 4.sz. függelék tartalmazza.
(3) A hatályos önkormányzati rendeleteket folyamatosan, teljeskörűen felül kell vizsgálni. A felülvizsgálatot a jegyző látja el.
(4) Önkormányzati rendelet megalkotását kezdeményezheti:
VIII.
HELYI NÉPSZAVAZÁS
33. § A helyi népszavazást kezdeményezhet a választópolgárok legalább 20 %-a.
IX.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
34. § (1) Ez a rendelet 2015. április 01. napján lép hatályba.
(2) Hatályát veszti
a) a Pomáz Város Önkormányzatának a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 5/2002.(III.21.) számú önkormányzati rendelete,
b) a Pomáz Város Önkormányzati Képviselő-testülete Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló többször módosított 29/2006.(XI.20.) önkormányzati rendelete.
(2) A képviselő-testület tagjai részére, az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatáról szóló önkormányzati rendeletének módosításáról szóló rendelet, egyéb kapcsoló határozati kivonat elektronikus úton történő megküldéséről a jegyző gondoskodik.
35. § A szabályzat mellékletei :
1. A képviselők jogállása
2.5 A képviselő-testület bizottságainak feladat- és hatáskörét tartalmazó jegyzék.
3. 6A polgármester hatásköri jegyzéke
4. Az önkormányzati rendeletalkotás részletes szabályozásának rendje
5. Az önkormányzat önként vállalt feladatkörei
36. § A szabályzat függelékei:
Megállapította: 19/2019.(2020.I.06) rendelet. Hatályos: 2020.I.07-től
Módosította: 13/2017.(V.19.) rendelet Hatályos: 2017.V.20-tól.
Módosította: 16/2019.(X.30.) rendelet Hatályos. 2019. X.31-től
Hatályon kívül helyezve: 16/2019.(X.30.) rendelettel. Hatályát veszti: 2019. X.31-től.
Megállapította: 19/2019.(2020.I.06) rendelet. Hatályos: 2020.I.07-től
Megállapította: 19/2019.(2020.I.06) rendelet. Hatályos: 2020.I.07-től
Megállapította: 19/2019.(2020.I.06) rendelet. Hatályos: 2020.I.07-től
Megállapította: 19/2019.(2020.I.06) rendelet. Hatályos: 2020.I.07-től