1. § (1) Zamárdi város közigazgatási területén területet felhasználni, telket alakítani, továbbá építményt, építményrészt, épületegyüttest építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni, lebontani, elmozdítani, a rendeltetést megváltoztatni (továbbiakban együtt: építési munkát folytatni), az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: az Étv.), az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (továbbiakban: az OTÉK), az egyéb általános érvényű jogszabályok, jogi rendelkezések és hatósági előírások, Zamárdi Város Önkormányzat képviselő-testületének a településkép védelméről szóló 5/2018. (III. 14.) önkormányzati rendelete, valamint e Rendelet betartásával kell.

(2) E Rendelet előírásait az OTÉK 2021. július 15.-ig hatályos II. fejezete, 1. és 2. számú melléklete, valamint az OTÉK 2022. január 11.-től hatályos III. fejezete, továbbá az OTÉK további hatályos fejezetei és mellékletei figyelembe-vételével kell alkalmazni.

(3) Az országos, valamint a kiemelt térségi övezetek Szabályozási tervlapokon szereplő lehatárolásán belül, e Rendelet Harmadik Részében szereplő rendelkezéseket kell figyelembe venni.

(4) E Rendelet mellékletei:

2. § (1) E rendelet alkalmazásában:

(2) A fenti fogalmak között nem szereplő e rendeletben használt szakmai kifejezéseket az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvényben, a Trtv.-ben, az OTÉK-ban, a telekalakításról szóló 85/200. FVM rendeletben alkalmazott fogalom-magyarázatokkal megegyezőnek kell tekinteni.

3. § (1) A Szabályozási Terven szereplő határelemek, valamint vonalas szabályozási elemek hierarchiáját (fedettségét) a következő sorrend szerint kell értelmezni:

(2) Az (1) bekezdésben szereplő elemek egyazon nyomvonalon való elhelyezkedése esetén, mindig a hierarchiában előbb álló kerül legfelül ábrázolásra, a (3) bekezdés kivételével.

(3) Közigazgatási határ alatt sem szabályozási vonal, sem építési övezet, övezet határa nem kerül ábrázolásra.

(4) Az (1) bekezdésben szereplő hierarchiát a következőképp kell értelmezni:

4. § A szabályozási terv határelemei:

5. § (1) A szabályozási terv pontszerű szabályozási eleme: ikres épületelhelyezés telekhatára.

(2) A szabályozási terv vonalas szabályozási elemei:

(3) A szabályozási terv felületként megjelenő szabályozási elemei:

(4) A szabályozási terv sajátos jogintézményei:

(5) A kötelező szabályozási elemek módosítása belterületen és külterületi beépítésre szánt területen legalább a tömb egészére, külterületen beépítésre nem szánt területen, vagy a tömb egészére, vagy a településszerkezeti terv szerinti területfelhasználási egységre kiterjedő szabályozási terv készítésével történhet meg.

6. § (1) A szabályozási terv művi értékvédelmi elemei:

(2) A szabályozási terv táj- és természetvédelmi elemei:

(3) A szabályozási terv Zamárdi Város Vízpart Rehabilitációs Tanulmánytervéből átvett elemei:

(4) A szabályozási terv Trtv.-ből, valamint 9/2019. MvM rendeletből átvett korlátozó tényezői:

(5) A szabályozási terv Somogy Megye Területrendezési Tervéről szóló 6/2020. (III. 16.) önkormányzati rendeletből átvett korlátozó tényezője a naperőmű létesítése céljából korlátozottan igénybe vehető terület megyei övezete.

(6) A szabályozási terv egyéb korlátozó tényezői:

7. § A szabályozási terv javasolt szabályozási elemei:

8. § (1) A szabályozási terv alaptérképi elemei:

(2) A szabályozási terv meglévő közlekedési elemei, létesítményei:

(3) A szabályozási terv meglévő közműlétesítményei: 1. szennyvízátemelő, 2. transzformátor állomás, 3. gázfogadó, 4. átjátszó állomás.

(4) A szabályozási terv meglévő közművezetékei:

9. § (1) Közút felújítása, átépítése, vagy építése közterület-alakítási terv alapján valósítható meg.

(2) Közterület-alakítási tervet nem kell készíteni karbantartási feladatok, hibaelhárítás elvégzése, valamint kapubehajtók kialakítása esetében.

(3) A 16 m-nél nagyobb szabályozási szélességű közlekedési célú közterületeken kétoldali, a 10-16 m közötti szabályozási szélességű közlekedési célú közterületeken az utca karakterének megóvása mellett legalább egyoldali fasort kell telepíteni,valamint a meglévők védelméről gondoskodni kell.

(4) A Szabályozási Tervlapon jelölt, kötelező közterületi, magánúti fásítást a (3) bekezdéstől eltérő esetekben is alkalmazni kell.

10. § (1) Az építési helyet az előírt beépítési mód, a (2)–(4) bekezdések, továbbá a „Zamárdi város építési övezetei” című 4. melléklet „Építési övezetek építési helyének paraméterei” című 4.10. pontja táblázatában szereplő értékek együttes figyelembevételével kell meghatározni.

(2) Az előkert mérete – ettől eltérő előírás hiányában –:

(3) Az oldalkert méretét – ettől eltérő előírás hiányában –:

(4) A hátsókert méretét

(5) Oldalhatáron álló beépítési módnál az épületeket az építési helyen belül, oldalhatáron állóan kell elhelyezni.

(6) Zártsorú beépítés módnál – új épület építése, vagy meglévő épület bővítése esetén – biztosítani kell a telkek hátsókertjének személygépkocsival történő megközelítését.

(7) Nyúlványos (nyeles) telek esetében az építési helyet, valamint a beépítés és a zöldfelület nagyságát a teleknyúlvány területe nélkül kell meghatározni.

11. § (1) Magánút bármely építési övezetben, övezetben létesíthető.

(2) A magánút legkisebb telekszélessége:

(3) Magánút legnagyobb hossza:

(4) Magánút csak a telektömb egészére készített telekalakítási terv, vagy szabályozási terv alapján alakítható ki

(5) Új kialakítású, korábban beépítetlen építési övezetben épület építése csak akkor engedélyezhető, ha az építési telek kiszolgálására szolgáló, a szabályozási tervlap szerinti közterületen, vagy magánúton a szilárd burkolatú, az előírás szerinti közművesítésű út elkészült.

12. § (1) Egy személygépkocsi elhelyezését kell biztosítani minden lakás és üdülő önálló rendeltetési egysége után.

(2) Intézményi terület építési övezetében, az országos előírások és az (1) bekezdés szerinti gépjármű elhelyezés a szomszédos közterületeken is biztosítható.

(3) A felszíni parkolókat – függetlenül azok közterületi, vagy telken belüli elhelyezkedésétől – 4 parkoló helyenként legalább 1 db, legalább kétszer iskolázott lombos fa telepítésével kell beültetni.

(4) Különleges beépítésre nem szánt terület övezetében:

13. § (1) Külterületen folyóvizek partjától számított 50 m, állóvizek partjától számított 100 m távolságon belül, belterületen, vagy beépítésre szánt területen folyó-, vagy állóvizek partjától számított 25 m védőtávolságon belül épület nem építhető.

(2) Az országos jelentőségű védett természeti területen [természetvédelmi terület: ex-lege védett láp, természeti emlék: ex-lege védett forrás] nem építhető be

(3) A (2) bekezdés a) és b) pont szerinti, de már jogszerűen beépült telken épület a terület rendeltetésszerű használatának megfelelő funkcióval megtartható, tájba illően és a helyi építési hagyományoknak megfelelően felújítható, de alapterülete nem bővíthető, szintszáma nem növelhető.

14. § (1) Többszintes növényállományúnak akkor minősül a zöldfelület, ha minden 150 m2-ére:

(2) Kétszintes növényállományúnak akkor minősül a zöldfelület, ha minden 150 m2-ére:

(3) Közterületi és magánutak menti fasorok telepítésénél legalább az ültető gödör 1x1x1m-es szelvényében talajcseréről, termőföld visszatöltéséről gondoskodni kell.

(4) Temetőterület és zöldterület rendezését, átalakítását kertépítészeti terv alapján kell megvalósítani.

(5) A térszint alatti építmény fölött kialakított zöldfelületet és a tetőkert zöldfelületét az OTÉK 5. számú mellékletének 1. Az egybefüggő, legalább 10 m2-t elérő területű tetőkertek beszámítása a zöldfelületbe című táblázatában meghatározott mértékig a telek aktív zöldfelületének lehet beszámítani.

(6) A telek zöldfelületének számítása során sem a beton gyephézagos parkoló, sem a műanyag gyeprácsos parkoló területe nem vehető figyelembe.

(7) Közhasználatú zöldfelületen (közparkban, közkertben, köztéren) bármilyen okból elhalt, valamint engedéllyel, vagy engedély nélkül kivágott fás növényzet pótlásáról pótlásáról a külön helyi rendeletben meghatározott a lombtérfogat-egyenérték fenntartása mellett – egy éven belül – kell gondoskodni. Ha a visszapótlás az érintett területen a meglévő lombkoronaszint borítottsága miatt nem kívánatos, a visszapótlás másutt is engedélyezhető.

(8) A tervezett épületek alaprajzi kialakításánál alkalmazkodni kell a meglévő utcai sorfákhoz. Hiányos fasor esetén a pótlás lehetőségét biztosítani kell.

15. § (1) Zamárdi város területén környezetre jelentős hatást gyakorló létesítmény nem helyezhető el.

(2) Állattartó épületek, építmények telepítési távolságára e Rendelet 7. mellékletében foglaltak az irányadóak.

(3) Hígtrágyás tartástechnológiával üzemeltetett állattartó telep nem létesíthető.

(4) Zamárdi város területén új hulladékártalmatlanító nem létesíthető, és a meglévők területe a tartalékterület figyelembevételével bővíthető.

(5) Hulladékudvar kizárólag különleges beépítésre nem szánt hulladékkezelő és hulladéklerakó terület övezetében engedélyezhető.

(6) A közművek védőtávolságaira vonatkozóan a hatályos szabványokban [jelenleg: az MSZ 7482/2-80, az MSZ 7048, valamint a MSZ 151/5-86] foglaltak az irányadóak.

16. § A település közigazgatási területén csak olyan tevékenység folytatható, amely

17. § (1) Az országos jelentőségű védett természeti területeken

(2) Bányászati tevékenység – kutatási, bányabezárási és az utóhasznosítás érdekében végzett tájrendezési tevékenység kivételével – csak a települések közigazgatási területének a tó felületéről nem látható részén engedélyezhető.

(3) A bányászatra vonatkozó rendelkezéseket e Rendelet „Területhez kötött rendelkezések” című Harmadik részének vonatkozó előírásaival együtt kell kezelni.

18. § (1) A rendszeresen belvízjárta terület övezetére, valamint a vízeróziónak kitett terület övezetére e Rendelet „Területhez kötött rendelkezések” című Harmadik részének vonatkozó előírásait kell betartani.

(2) Földtani veszélyforrás terület övezetével érintett ingatlanokon a talaj megcsúszását

19. § (1) Az építési övezetben, övezetben közműépítmények (különösen szennyvízátemelő, transzformátor) elhelyezése érdekében, továbbá magánút számára az övezeti előírásoktól eltérő paraméterű telek is kialakítható.

(2) Közterületi határrendezés, valamint vasútterületi telekrendezés esetén az építési övezetre, vagy övezetre előírt minimális telekméretek előírásait nem kell figyelembe venni.

(3) Közút céljára történő kisajátítás, közút szabályozással érintett telekalakítása a visszamaradó telek méretétől, beépítettségétől és zöldfelületi fedettségétől függetlenül végrehajtható.

(4) Beépítésre szánt terület építési övezetében telekalakítás a Rendelet Zamárdi város építési övezetei című 4. melléklete 4.1.-4.8. pontjában szereplő táblázataiban szereplő legkisebb kialakítható telekméretet elérő, de az előírt legkisebb kialakítható telekméret 2,5-szeresét meg nem haladó telekméret esetén hajtható végre.

(5) Beépítésre nem szánt területen 3000 m2-nél kisebb telek – közlekedési, közműelhelyezési és hírközlési terület, zöldterület, erdőterület, valamint a közlekedési, közműelhelyezési és hírközlési területek kialakítása után visszamaradó mezőgazdasági és erdőterület övezetben lévő telek kivételével – nem alakítható ki.

(6) A már beépült telek nem osztható meg, ha a telekfelosztás eredményeként keletkező telkek beépítettsége az adott területen érvényes szabályozási előírások által megengedett mértéket meghaladná.

(7) Új nyúlványos (nyeles) telek nem alakítható ki.

(8) Erdészeti, vagy természetvédelmi érdekeket szolgáló telkek kivételével telekalakítás útján nem hozható létre olyan telek, amelynek megközelítése kizárólag Natura 2000 terület, vagy az országos ökológiai hálózat övezetének területét, vagy védett természeti területet érintő közterületi út, vagy magánút kialakításával történhet.

(9) Magánút csak a telektömb egészére készített telekalakítási vázrajz alapján alakítható ki.

20. § (1) A településfejlesztési dokumentumokban meghatározott célok megvalósítása érdekében elővásárlási jog illeti meg Zamárdi Város Önkormányzatát a Szabályozási tervlapon ekképp feltüntetett, valamint e Rendelet Sajátos jogintézménnyel érintett ingatlanok című 6. melléklete, „Elővásárlási joggal érintett ingatlanok” című 6.1. pontjában szereplő helyrajzi számmal nevesített ingatlan, valamint a felsorolt helyrajzi számból telekalakítással kialakuló valamennyi további ingatlan esetében.

(2) A település teljes közigazgatási területén elővásárlási jog illeti meg Zamárdi Város Önkormányzatát a részleges önkormányzati tulajdonban álló ingatlanok esetében a tervszerű vagyongazdálkodás megvalósítása érdekében.

(3) A Balaton vízparti területein, a jogi vagy szabályozási partvonallal határos földrészletre – a védett természeti területek kivételével – a közigazgatási területével érintett települési önkormányzatnak elővásárlási joga áll fenn. A jogi, vagy szabályozási partvonallal határos földrészlet tekintetében – sorrendben a közigazgatási területével érintett települési önkormányzatot követően – az államot is megilleti az elővásárlási jog.

21. § Kisajátítási jog illeti meg Zamárdi Város Önkormányzatát a Szabályozási tervlapon feltüntetett valamennyi – nem Zamárdi Város Önkormányzatának tulajdonában lévő –helyi közút, közpark, közkert, különleges beépítésre nem szánt burkolt köztér területtel érintett ingatlan esetében.

22. § (1) Beültetési kötelezettség terheli az elsőrendű közúti közlekedési területtel (KÖu), a másodrendű közlekedési területtel (kt.) min. 5,0 m-es sávját:

(2) Beültetési kötelezettség terheli a lakóterületbe (Lke, Lf), a településközpont területbe (Vt), az intézményi területbe (Vi), az üdülőterületbe (Üü, Üh), a mezőgazdasági területbe Mk, Má, Mko), a vízgazdálkodási területbe (V) sorolt ingatlannal érintkező telekhatára menti min. 5,0 m-es sávját

(3) A beültetési kötelezettségű telekrészen – portaépület kivételével – épület nem helyezhető el.

(4) A telek beültetési kötelezettségű területének min. 85%-át többszintes növényállománnyal kell beültetni. A maradék részen út, kerékpárút, gyalogút kialakítható, közműlétesítmény elhelyezhető.

(5) Vízfolyások, csatornák parti sávját érintő beültetési kötelezettségű területen a (4) bekezdésben előírt többszintes növényállomány helyett egyszintes, gyepszintű növényzet kialakítása kötelező.

(6) Telken belüli beültetési kötelezettség, valamint megtartandó zöldfelület területén a telkeken a szabályozási tervlapon jelölt védőfásítások végrehajtását

(7) Amennyiben a növénytelepítés által elfoglalt terület az előírt zöldfelületi %-on felül a telek-terület 15%-át meghaladja és a fásításra nem a tulajdonos által folytatott tevékenység miatt van szükség, a tulajdonost külön önkormányzati rendeletben meghatározott mértékben költségtérítés illeti meg.

23. § (1) Útépítési és közművesítési hozzájárulás terheli Zamárdi város valamennyi érintett ingatlanát.

(2) Az érintett telkek esetében a hozzájárulás mértékét és a megfizetés módját a képviselő-testület erről szóló hatósági határozata határozza meg.

24. § (1) A közüzemi közműhálózatokat és közműlétesítményeket közterületen, vagy közmű üzemeltető telkén belül kell elhelyezni. Ettől eltérő esetben szolgalmi jog bejegyzéssel kell a helyet biztosítani. A szolgalmi jogot és a szükséges védőtávolságot az építési tevékenység során figyelembe kell venni.

(2) Utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét kell figyelembe venni.

(3) A közművek elhelyezésénél az utak fásítási lehetőségével számolni kell.

(4) A meglevő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásakor, a kiváltandó feleslegessé vált közművet el kell bontani, vagy ha a földben marad, eltömedékelését szakszerűen meg kell oldani.

(5) Zamárdi teljes közigazgatási területén:

(6) A felszíni csapadékvizeket közvetlenül a tóba vezetni csak a szükséges előzetes tisztítás után, a vízügyi hatóság által meghatározott feltételek szerint lehet.

(7) 300 m2-nél nagyobb alapterületű épület elhelyezését lehetővé tevő telken a csapadékvíz helyben tartását, és helyben történő felhasználását biztosítani kell.

(8) A Balaton-tó part élétől mért 10-10 m széles sáv és a település területén levő Endrédi patak partélétől mért 6-6 m, a Kútvölgyi-dűlői árok mentén és az önkormányzati kezelésben lévő árkoknak a partéleitől 3-3 m, a már elépített helyeken a nyílt árkok karbantartására az egyik oldalon legalább 3 m, a másik oldalon legalább 1 m szélességű sávot fenn kell tartani.

(9) Beépítésre szánt területek tervezett kisfeszültségű és közvilágítási vezetékeit, továbbá a meglevő beépítés területén a rekonstrukcióra kerülő hálózatokat földkábelben kell vezetni.

(10) Meglévő kisfeszültségű villamosenergia hálózattal közösen, egyoldali oszlopsoron kell vezetni a közvilágítási hálózatot és a távközlési szabadvezetéket.

(11) A már beépített területen a beépülő foghíjaknál és az átépítésre kerülő épületeknél új csat-lakozás létesítésekor a meglevő föld feletti vezetésű kisfeszültségű villamosenergia-hálózathoz az oszlopokról a földfeletti átfeszítések helyett a földkábelben történő csatlakozást kell alkalmazni.

(12) A településkép-védelmi területen belül a villamos közép- és kisfeszültségű és közvilágítási hálózatokat földbe fektetve kell építeni.

(13) Közvilágítást energiatakarékos lámpatestek alkalmazásával kell megvalósítani.

(14) A tervezett távközlési és a kábel TV vezetéket, továbbá a meglevő beépítés területén a rekonstrukcióra kerülő hálózatokat föld alatti vezetéssel, kábelben kell vezetni.

(15) 6,0 m-t meghaladó hírközlési építmény (antennatorony) csak építési engedéllyel helyezhető el. Az engedély kiadásának feltétele, hogy az önkormányzattal egyeztetett helykijelölési eljárás lefolytatására kerüljön.

25. § (1) Ha az épület(ek) lebontásra kerül(nek), a telket beépítetlen teleknek kell tekinteni, és a rá vonatkozó, e Rendelet szerinti előírásokat kell alkalmazni.

(2) Új építéssel, bővítéssel járó építési tevékenység – a lakó és üdülő rendeltetéssel érintett építésügyi hatósági eljárások és a 33/A. § szerinti egyszerű bejelentések kivételével – kizárólag rendezett telek esetében végezhető.

(3) Tervezett beépítésre szánt területeken – az országos előírásokban felsorolt építményeket kivéve – építési munkát folytatni

(4) Beépítésre szánt területen új, az övezet szerinti fő rendeltetésű épület elhelyezése esetén az építési engedélyezési terv mellékleteként kertépítészeti tervet kell készíteni.

(5) Fejlesztési terület (3) bekezdés a) pontban előírt kötelezettségek teljesüléséig a telek művelési ágának megfelelő övezetek:

(6) Az építési övezetben előírt legkisebb kialakítható telekterületet el nem érő, meglévő telek abban az esetben építhető be, ha:

(7) Ha az építési övezet határa nem esik telekhatárra, akkor az építési előírások szempontjából az építési övezet határát a hátsókert megállapításánál és a beépítési % kiszámításánál telekhatárnak kell tekinteni.

(8) A pinceszint és a terepszint alatti építmény – a közművek és közműépítmények kivételével – csak az építési hely határain belül helyezhető el.

(9) Az építési helyen kívül:

(10) Lakókocsi, konténer – építési tevékenység felvonulási időszaka kivételével – ingatlanon, épületként nem létesíthető.

(11) Az előregyártottan a helyszínre szállított ún. mobilház épületnek minősül.

(12) Minden építési övezetben, övezetben:

(13) Híd bármely építési övezetben, övezetben létesíthető.

(14) Az épületek épületmagasságának számítása során legfeljebb 2 db, legfeljebb 6 méter magas, nem az épület hosszoldalán álló oromfal homlokzati felületét figyelmen kívül kell hagyni.

(15) Zártsorú beépítési módú saroktelek esetén, az építési övezeti kódban szereplő beépítettség legfeljebb 20%-kal megnövelhető az OTÉK 2. számú melléklet, „A beépítésre szánt területek beépítési paraméterei” című táblázatában szereplő megengedett legnagyobb beépítettség mértékéig.

(16) Külterületen – a KÖk, Mk-1, Mk-2, Mk-3, Mk-4, Kb-Hull, Kb-Km, Kb-Sp, Kb-T területfelhasználás övezete, az autópálya, a birtokközpont, valamint a beépítésre szánt terület építési övezete kivételével – kizárólag vadvédelmi kerítéskerítés létesíthető.

(17) Külterületi utak (mező- és erdőgazdasági üzemi utak, dűlőutak) mentén –a be nem építhető telekrész kivételével – az út tengelyétől mért 5-5 méteren belül kerítés, 10-10 m-en belül épület nem létesíthető.

(18) A (17) bekezdésben foglaltak esetén, a telken belüli közmű becsatlakozási és -pótló műtárgy az előírt kerítésen belül létesíthető.

(19) A be nem építhető telekrész területén:

(20) Az M7 gyorsforgalmi út, a 7. sz. főút, a 76. sz. főút, a 71. sz. főút és a 710. sz. főút, a 7119. sz. út (Balatonberény parti út) és a 71345. sz. út (Keszthely parti út) 1000 méteres környezetében, továbbá a köztük és a Balaton-part közötti területen csarnok egyetlen építési övezetben, övezetben sem helyezhető el.

(21) A közforgalmi személyhajózási kikötő területén lévő, menetrend szerinti hajóforgalom célját szolgáló móló közhasználat elől nem zárható el.

(22) Az egyes övezetekben előírt legnagyobb épületmagasság az épület közterület felőli homlokzatánál – a lejtő felőli homlokzatok kivételével – nem léphető túl. Lejtő felőli épületmagasság legfeljebb 1 m-rel lépheti túl az övezetileg meghatározott épületmagasság-értéket.

(23) Tetőtér csak egyszintesen építhető be.

(24) Eltérő épületmagasságú övezetek találkozásánál a nagyobb épületmagasságú építési övezetben építhető épület magasságának meghatározása:

(25) Az épület utcai építési határvonalra merőlegesen mért vetületi hossza legfeljebb 25,0 m lehet.

(26) Az építmények közötti legkisebb telepítési távolság – ha azt a kialakult állapotok indokolják, - lakóépületeknél:

(27) A meglévő, megtartható épület szintterületének változatlansága mellett az övezeti előírások szerinti rendeltetésnél – kivételes és méltányolható esetekben – a helyi városi főépítész jóvá-hagyó véleménye mellett – több rendeltetési egység is engedélyezhető.

(28) Valamennyi építési övezetben és övezetben a használata során a terület sajátos használatát nem korlátozó, vagy attól védelmet nem igénylő rendeltetés elhelyezhető.

26. § (1) Meglévő – jelen rendelet hatályba lépése előtt már kialakult – az övezeti előírások méreténél kisebb méretű telken az előírt építési helyen belül épület elhelyezhető, melynek beépített területe nem haladhatja meg a jelen rendelet 4. és 5. mellékletében az építési övezetre, övezetre előírt legnagyobb beépítettséget.

(2) Az (1) bekezdés szerinti mértéknél kisebb telek esetében meglévő épület felújítható, de sem a beépítettség, sem az épület(ek) szintterülete, építménymagassága nem növelhető (az övezeti előírásokon túlmenően), kivéve a tetőtér-beépítést, amely esetben az építménymagasság és a beépítettség megtartása mellett a szintterület növelése megengedhető.

(3) Ha a telek jelenlegi beépítési módja és az előkert nagysága nem felel meg az építési elő-írásoknak, az előírástól eltérő beépítési mód megtartható, de az épületek csak a telekre vonatkozó egyéb országos és építési előírások betartása esetén és az előírások szerinti építési helyen belül, bővíthetők

(4) Ha a telek jelenlegi épületeinek magassága meghaladja az építési előírásokban előírt értéket, a meglévő épületek bővíthetők, de az építési övezetre megengedettnél nagyobb épületmagasságú meglévő épületek csak az épületmagasság csökkentését eredményező épületrészekkel, valamint lépcsőházzal bővíthetőek.

(5) Erdő- és mezőgazdasági területek övezetében a terv jóváhagyása előtt már meglévő épületek a kialakult beépítettségtől függetlenül megtarthatók és felújíthatók, amennyiben egyéb hatósági előírásoknak megfelelnek. Meglévő lakóépületek legfeljebb 25 m2-rel bővíthetők.

27. § (1) Zamárdi I. katasztrófavédelmi osztályba sorolt település. [Forrás: a települések katasztrófavédelmi besorolásáról szóló 44/2021. (XII. 16.) BM rendelet]

(2) Elégséges védelmi szintnek a hatályos jogszabályban [Forrás: a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény végrehajtásáról szóló 234/2011. (XI. 10.) Korm. rendelet] az I. osztályhoz rendelt elemek teljesítése minősül.

28. § (1) Lakóterület építési övezetében a közműellátás mértéke a teljes közművesítettség.

(2) Lakóterület építési övezetében a beépítettség számításakor:

29. § (1) Kertvárosias lakóterület építési övezetében az OTÉK‐ban a kertvárosias lakóterületre lehetővé tett valamennyi rendeltetés elhelyezhető.

(2) Kertvárosias lakóterület építési övezetében, az előírt legkisebb kialakítható telekterületen max. 3 db rendeltetési egység létesíthető, de max. 1 db főépület és 1 db melléképület építhető.

(3) Az előírt legkisebb kialakítható telekterületet meghaladó telkeknél a rendeltetési egységek száma arányosan növelhető.

(4) Kertvárosias lakóterület építési övezetében a melléképítmények közül:

(5) Az előírt legkisebb zöldfelületi arány legalább 50%-án többszintes növényállományt kell telepíteni.

(6) Kertvárosias lakóterület építési övezetében, zártsorú beépítési módú ingatlanokon:

(7) Kertvárosias lakóterület építési övezetében, „Hézagosan zártsorú beépítési módú, ikres épületelhelyezésű telek” jelöléssel ellátott ingatlanok esetében az „Ikres épület elhelyezés telekhatára” pontszerű szabályozási elemmel jelzett ingatlanhatár menti két szomszédos telek beépítési előírásai:

30. § (1) Falusias lakóterület építési övezetében az OTÉK‐ban a falusias lakóterületre lehetővé tett valamennyi rendeltetés elhelyezhető.

(2) Falusias lakóterület építési övezetében lakó rendeltetési egység nélkül önálló gazdasági rendeltetésű épület nem létesíthető.

(3) Falusias lakóterület építési övezetében max. 3 db rendeltetés létesíthető.

(4) Falusias lakóterület építési övezetében a melléképítmények közül:

(5) Falusias lakóterület építési övezetében oldalhatáron álló beépítési módnál a beépíthető oldalhatárt a telektömbben kialakult beépítés szerint kell meghatározni.

31. § (1) Vegyes terület építési övezetében a közműellátás mértéke a teljes közművesítettség.

(2) Vegyes terület építési övezetében zártsorú beépítési mód esetén, a telek teljes területe építési helynek minősül.

32. § (1) Településközpont terület építési övezetében az OTÉK‐ban a településközpont területre lehetővé tett valamennyi rendeltetés elhelyezhető a (2) bekezdés figyelembevételével.

(2) Nem zavaró hatású egyéb gazdasági épületek csak akkor telepíthetők:

(3) Vízpartrehabilitációs szabályozási követelményekkel érintett területen elhelyezkedő településközpont terület építési övezetében:

(4) Településközpont terület építési övezetében nem helyezhető el önálló parkoló terület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb tehergépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára.

(5) Településközpont terület építési övezetében a melléképítmények közül:

(6) A Vt-11 építési övezetben minimálisan kialakítandó zöldfelületét legalább kétszintes növényzettel kell beültetni.

(7) Vt-1 jelű építési övezetre vonatkozó előírások:

33. § (1) Intézményi terület építési övezetében az OTÉK‐ban az intézményi területre lehetővé tett valamennyi rendeltetés – a (2) bekezdés figyelembevételével – elhelyezhető.

(2) Intézményi terület építési övezetében a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakáson túl további lakás rendeltetés is elhelyezhető a következő előírások együttes betartásával:

34. § (1) Gazdasági terület építési övezetében a közműellátás mértéke a teljes közművesítettség.

(2) Az előírt legkisebb zöldfelületi arány egészén többszintes növényállományt kell telepíteni – ahol az, fizikailag lehetséges – a telekhatárok mentén.

(3) Az előírt számú személygépjármű parkoló kialakításán túl a teheráru rakodását is telken belül kell biztosítani.

(4) Az építési övezetben előírt épületmagasság, technológiai indokoltság esetén – annak igazolható mértékéig – túlléphető.

35. § (1) Kereskedelmi, szolgáltató terület építési övezetében az OTÉK‐ban a kereskedelmi, szolgáltató területre lehetővé tett valamennyi rendeltetés elhelyezhető.

(2) Kereskedelmi, szolgáltató terület építési övezetében egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, egyéb közösségi szórakoztató rendeltetésű épület is elhelyezhető.

(3) A település központi belterületén lévő, vagy ahhoz közvetlenül kapcsolódó kereskedelmi szolgáltató terület építési övezetében az új telephelyek területén a zöldfelületet a telekhatár mentén takarást biztosítva kell kialakítani.

36. § (1) Üdülőterület építési övezetében a közműellátás mértéke a teljes közművesítettség.

(2) Üdülőterület építési övezetében lakó funkció nem helyezhető el.

(3) Az előírt legkisebb zöldfelület teljes területén többszintes növényállományt kell telepíteni.

37. § (1) Üdülőházas terület építési övezetében az OTÉK‐ban az üdülőházas területre lehetővé tett valamennyi rendeltetés elhelyezhető.

(2) Üdülőházas terület építési övezetében a szomszédos hétvégiházas terület építési övezetének épületeihez léptékük szerint igazodni kell, melyet beépítési tervvel kell igazolni.

(3) Üdülőházas terület építési övezetében kizárólag a terület igényei szerinti parkolóhelyek, gépjárműtárolók helyezhetők el.

38. § (1) Hétvégiházas terület építési övezetében az OTÉK‐ban a hétvégiházas területre lehetővé tett valamennyi rendeltetés elhelyezhető.

(2) Hétvégiházas terület építési övezetében a lakosság alapellátását biztosító kereskedelmi, szolgáltató és vendéglátó rendeltetésű épület elhelyezhető.

(3) Hétvégiházas terület építési övezetében legfeljebb 2 db, rendeltetési egység létesíthető.

(4) Hétvégiházas terület építési övezetében, a Szabályozási Terven „Hézagosan zártsorú beépítési módú, ikres épületelhelyezésű telek” jelöléssel ellátott ingatlanokon:

(5) Hétvégiházas terület építési övezetében, „Hézagosan zártsorú beépítési módú, ikres épületelhelyezésű telek” jelöléssel ellátott ingatlanok esetében az „Ikres épület elhelyezés telekhatára” pontszerű szabályozási elemmel jelzett ingatlanhatár menti két szomszédos telek beépítési előírásai:

39. § (1) Különleges terület építési övezetében – a különleges idegenforgalmi célú terület, a különleges sportolási célú, valamint a különleges szabadidőközpont építési övezetének kivételével – a közműellátás mértéke és módja:

(2) Különleges terület építési övezetében a sajátos rendeltetés ellátásához szükséges valamennyi épület, építmény elhelyezhető.

(3) Az eltérő célú és fajtájú különleges területekre vonatkozóan – az általános érvényű paramétereken túl – a 40–45. § előírásait kell figyelembe venni.

(4) Az előírt legkisebb zöldfelületi arány legalább 50%-án többszintes növényállományt kell telepíteni, ahol az, fizikailag lehetséges, ott a telekhatárok mentén.

40. § (1) Különleges idegenforgalmi célú terület építési övezetében a közműellátás mértéke a teljes közművesítettség.

(2) Különleges idegenforgalmi célú terület építési övezetében:

(3) K/Id-2 építési övezetben:

41. § Különleges közműterület építési övezetében:

42. § (1) Különleges múzeum, emlékpark terület építési övezetében a közműellátás mértéke a teljes közművesítettség.

(2) Különleges múzeum, emlékpark terület építési övezetében:

43. § Különleges mezőgazdasági üzemi terület építési övezetében:

44. § (1) Különleges sportolási célú terület építési övezetében a közműellátás mértéke a teljes közművesítettség.

(2) Különleges sportolási célú terület építési övezetében:

45. § (1) Különleges szabadidőközpont terület építési övezetében a közműellátás mértéke a teljes közművesítettség.

(2) Különleges szabadidőközpont terület építési övezetében:

46. § (1) A KÖu jelű elsőrendű közúti közlekedési terület, a kt. jelű másodrendű közlekedési célú közterület és a KÖk jelű kötöttpályás közlekedési terület övezetében az OTÉK‐ban a közlekedési területre lehetővé tett valamennyi rendeltetés elhelyezhető.

(2) A kt. jelű másodrendű közlekedési célú közterület övezetében kereskedelmi, szolgáltató és vendéglátó rendeltetés pavilon formájában is létesíthető.

(3) A Szabályozási Tervlapon jelölt öko térszín alatti átjáró kialakításáról és jókarbantartásáról a vasút üzemeltetőjének gondoskodni kell.

47. § (1) Zöldterületen kizárólag szálláshelyet nem tartalmazó vendéglátó-, sport- és szabadidő rendeltetésű, valamint a terület fenntartását szolgáló építmény helyezhető el.

(2) A zöldterület közcélú használata – a legszükségesebb élet- és vagyonvédelmi, valamint baleset-megelőzési intézkedések kivételével – nem korlátozható.

(3) Zöldterületen építmény legfeljebb 4,5 m beépítési magassággal helyezhető el, legfeljebb 3%-os beépítettséggel.

(4) Zöldterület övezetében a 48. és az 49. §-ban szereplő előírásokon túl a Területhez kötött rendelkezések című III. RÉSZ-ben szereplő előírásokat is figyelembe kell venni.

48. § A Zkk jelű övezetben az előírt minimális zöldfelület legalább 50%-án többszintes növényállományt kell kialakítani.

49. § (1) A Zkp jelű övezetben az előírt minimális zöldfelület legalább 50%-án többszintes növényállományt kell kialakítani.

(2) A Zkp-1 jelű övezet szabadstrandnak minősül, melynek területére az OTÉK előírásai mellett a Balaton vízparti területeire vonatkozó rendelkezések az irányadóak.

50. § (1) Erdőterületen az OTÉK‐ban az erdőterületre lehetővé tett valamennyi rendeltetés – az ott szereplő korlátozásokkal – elhelyezhető.

(2) Védelmi rendeltetésű erdőterület övezetében épület nem helyezhető el.

(3) Közjóléti rendeltetésű erdőterület övezetében az erdő rendeltetésének megfelelő létesítmények helyezhetők el.

(4) Védelmi rendeltetésű erdőterületeken a folyamatos borítottság érdekében fakitermelés szálalásos módszerrel kell történjen. Tarvágás csak kivételesen indokolt esetben – nem őshonos fafajokból álló, vagy természetes felújításra alkalmatlan állományok esetén – végezhető, és nagysága nem haladhatja meg az 1 ha-t.

(5) A védelmi rendeltetésű erdők esetén, ha az állományok egészségi állapota lehetővé teszi, az erdők vágás-érettségi korát megemelt értékkel kell megállapítani.

51. § (1) Mezőgazdasági terület övezetében a közműellátás mértéke és módja:

(2) Mezőgazdasági területen az OTÉK‐ban a mezőgazdasági területre lehetővé tett valamennyi rendeltetés – az 52. § (1)–(7) bekezdésben, az 53. § (2)–(3) bekezdésben és az 54. §-ban szereplő előírások figyelembevételével, továbbá a Zamárdi város övezetei című 5. melléklet, Övezeti paraméterek című 2. pont táblázata 12-17. sorában szereplő előírások betartásával – elhelyezhető.

(3) Mezőgazdasági területen épület, építmény kialakítására – amennyiben rendelkezésre áll –, elsődlegesen művelésből kivett területként nyilvántartott telket, telekrészt kell felhasználni.

52. § (1) Kertes mezőgazdasági terület övezetében a növénytermesztés és ezzel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei, a borturizmus fejlesztését elősegítő borkimérés, árusítás és kapcsolódó építményei, valamint az előírásokban rögzített feltételeknek megfelelő épületek építhetők.(OTÉK előírásaitól eltérő szabályozáshoz való hozzájárulással- 2013.12.20.)

(2) Mk-1 jelű övezetben:

(3) Mk-1 jelű övezetben épület:

(4) Mk-4 jelű övezetben:

(5) Kertes mezőgazdasági terület övezetében állattartó telep nem létesíthető.

(6) Kertes mezőgazdasági terület övezetében – az OTÉK 29. § (5) szerinti – birtokközpont nem alakítható ki.

(7) A Kő-hegy kertes mezőgazdasági területének övezetében:

53. § (1) Általános mezőgazdasági terület övezetében – az OTÉK 29. § (5) szerinti – birtokközpont, a (2), (3) bekezdésekben szereplő előírások figyelembevételével alakítható ki.

(2) A birtokközpont területére a Zamárdi város övezetei című 5. melléklet, Övezeti paraméterek című 5.2. pontja táblázatának B16, D16, E16, valamint F16 cellájában szereplő előírások nem vonatkoznak.

(3) Az építési jog megszerzéséhez beszámított telkekre építési tilalmat kell bejegyezni, valamint az építési jogosultsággal rendelkező telekre a beszámított telkeket (amennyiben vannak) beszámítható művelési ág szerinti kimutatással szintén be kell jegyezni.

(4) A beépített telek mérete csak a vonatkozó előírások határáig csökkenthető, ugyanez vonatkozik a beszámított telkek csökkentésére, valamint a beszámított művelési ágak csökkentésére is.

54. § Korlátozott használatú mezőgazdasági terület övezetében kizárólag:

55. § (1) Vízgazdálkodási terület övezetében a közműellátás mértéke és módja:

(2) Vízgazdálkodási terület övezetében:

(3) Vízgazdálkodási terület övezetében egyéni horgásztanya nem építhető.

(4) A területen építményt elhelyezni csak a külön jogszabályokban foglaltak szerint szabad.

56. § (1) Természetközeli terület övezetében kizárólag a terület fenntartását, fennmaradását szolgáló műtárgy(ak) helyezhető(k) el.

(2) Természetközeli terület övezetében épület nem helyezhető el.

57. § (1) Különleges beépítésre nem szánt terület övezetében – a különleges beépítésre nem szánt lakott hely, valamint a különleges beépítésre nem szánt rekreációs terület kivételével – a közműellátás mértéke és módja:

(2) Különleges beépítésre nem szánt területen a sajátos rendeltetés ellátásához szükséges valamennyi épület, építmény elhelyezhető.

(3) Az eltérő célú és fajtájú különleges beépítésre nem szánt területek övezetére vonatkozóan – az általános érvényű paramétereken túl – az 58–64. § előírásait kell figyelembe venni.

(4) Az előírt legkisebb zöldfelületi arány legalább 50%-án többszintes növényállományt kell telepíteni – ahol az, fizikailag lehetséges – a telekhatárok mentén.

58. § Különleges beépítésre nem szánt hulladékkezelő és hulladéklerakó terület övezetében:

59. § Különleges beépítésre nem szánt közműterület övezetében:

60. § (1) Különleges beépítésre nem szánt fásított köztér övezetében:

(2) A különleges beépítésre nem szánt fásított köztér övezete közterületnek minősül.

61. § (1) Különleges beépítésre nem szánt lakott hely övezetében a közműellátás mértéke a teljes közművesítettség.

(2) Különleges beépítésre nem szánt lakott hely övezetében:

(3) Különleges beépítésre nem szánt lakott hely övezetében az előírt legkisebb kialakítható telekterületet elérő, vagy meghaladó telken egyetlen, max. 2 db rendeltetési egységet tartalmazó főépület létesíthető.

(4) Az előírt legkisebb zöldfelületi arány teljes területén többszintes növényállományt kell telepíteni.

62. § (1) Különleges beépítésre nem szánt rekreációs terület övezetében a közműellátás mértéke a teljes közművesítettség.

(2) Különleges beépítésre nem szánt rekreációs terület övezetében:

63. § Különleges beépítésre nem szánt sportolási célú terület övezetében:

64. § Különleges beépítésre nem szánt temetőterület övezetében:

65. § A Szabályozási Terven feltüntetett, jelen fejezetben szereplő bármely országos övezettel, kiemelt térségi övezettel, vagy területtel érintett ingatlan esetében építési tevékenység kizárólag a települési főépítésszel folytatott előzetes egyeztetés alapján végezhető.

66. § (1) Szántó művelési ágban lévő területen

(2) Gyep, rét vagy legelő művelési ágban lévő területen

(3) Gyümölcsös művelési ágban lévő területen

(4) Kert művelési ágban lévő területen

(5) Általános mezőgazdasági területbe, természetközeli területbe vagy közlekedési területbe nem sorolt területeknél

(6) Az általános mezőgazdasági terület övezetében

(7) Szőlő művelési ágban lévő területen – a (9) bekezdésben foglaltak kivételével – 2 ha alatti telekméret esetén épület nem létesíthető.

(8) A szőlő művelési ágban lévő és ténylegesen így művelt területen – a (9) bekezdésben foglaltak kivételével – szőlőtermelési, borászati célú és borturizmust szolgáló gazdasági építmény, valamint a tulajdonos számára szolgáló lakóépület és borturizmust szolgáló egyéb szálláshely is elhelyezhető, de

(9) A Balaton jogi partvonalával nem érintkező, szőlő művelési ágban lévő és ténylegesen így is művelt telkekkel rendelkező tulajdonos – ha az egy borvidéken vagy a beépítésre igénybe vett telektől 20 km-en belül lévő telkeinek összterülete 5 ha-nál nagyobb – az alábbi feltételekkel létesíthet építményt:

(10) Építményt létesíteni

(11) Új állattartó telepet, a családi szükségletet meghaladó állattartást szolgáló épületet – a lovasturizmus céljait és az őshonos háziállatok bemutatását szolgáló épület kivételével –

(12) Lakókocsi, lakókonténer, mobil lakóház, egyéb mobilház még ideiglenes jelleggel sem helyezhető el.

(13) Birtokközpont – a (9) bekezdésben foglaltak kivételével – a mezőgazdasági birtoktest egyik, legalább 2 ha területű telkén alakítható ki – az adott településhez tartozó– legalább 50 ha összterületű, mezőgazdasági művelés alatt álló birtoktest esetén. Birtokközpont csak azon a településen alakítható ki, ahol a birtoktest területének 100%-a található.

(14) A (13) bekezdés szerinti birtokközpont telkén

(15) A mezőgazdasági birtoktesten a (13) bekezdés szerinti birtokközpont mellett legfeljebb egy kiegészítő központ alakítható ki

(16) A (13) bekezdés szerinti birtokközpont és a (15) bekezdés szerinti kiegészítő központ beépített területe

(17) A (13) bekezdés szerinti birtokközpont és a (15) bekezdés szerinti kiegészítő központ nem alakítható ki

67. § (1) A Balaton szabályozási partvonalától számított 30 méteres sávon belül – a medencés kikötő és a hozzá kapcsolódó épületek kivételével – épület nem helyezhető el. Jogszerűen épített épület a Balaton szabályozási partvonalától számított 30 méteres sávon belül felújítható.

(2) Zöldterületen nem alakítható ki olyan vízfelület és medencés kikötő, amely a tómederrel közvetlenül érintkezik.

(3) Zöldterületen csak

(4) A természetes partszakaszokat meg kell őrizni, azokon művi part nem építhető ki, továbbá azokat érintően kikötő és egyéb létesítmény – az (5) bekezdés kivételével – nem helyezhető el.

(5) A IV. és V. osztályú nádas területén, a települési önkormányzat közigazgatási területéhez tartozó partszakaszán

(6) A vízparti kemping területén tulajdoni formától függetlenül

(7) Strand területén – tulajdoni formától függetlenül –

(8) A strand területének legalább 65%-át fásított zöldfelületként kell kialakítani és fenntartani.

68. § (1) Épület – érintettség esetén a kertes mezőgazdasági terület [kiemelt térségi] övezetében vagy az általános mezőgazdasági terület [kiemelt térségi] övezetében meghatározott szabályok alkalmazásával egyidejűleg –

(2) Szakrális építmény, amely a szőlőhegyek tájképéhez hagyományosan hozzátartozó tájképformáló elem – szőlőműveléssel nem hasznosított területen is – a telek méretétől függetlenül elhelyezhető,

(3) A borszőlő termőhelyi kataszteri területből való kivonás és átminősítés nem indítványozható, kivéve, ha

(4) Az erőművek közül csak háztartási méretű kiserőmű létesíthető, épületen elhelyezve.

(5) Az (1)–(4) bekezdés szerinti előírásokat a már kijelölt beépítésre szánt területeken nem kell alkalmazni.

(6) Az övezet területén található egyedi értékű dűlőkön új építményként csak a szőlőtermesztéssel összefüggő rendeltetésű építmény építhető.

(7) E § tekintetében mezőgazdaságilag műveltnek az a telek minősül, amelynek legalább 80%-a szőlő, gyümölcsös vagy kert művelési ágban nyilvántartott és ténylegesen is művelt. Az ingatlan-nyilvántartásban zártkertként nyilvántartott, kivett művelési ágú telek nem minősül mezőgazdaságilag művelt teleknek. Az épület, építmény használatbavételi engedélyének kiadását, valamint az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységhez kiadott igazolás kiadását követő egy év elteltével és azt követően évente a hegybíró ellenőrzi a művelés fennállását. Ha a tényleges művelés megszűnt, az (1) bekezdés alapján megvalósított épületet, építményt el kell bontani.

(8) A szőlőművelés tényét a terület pontosan meghatározott százalékában az illetékes hegybíró nyilatkozatával kell igazolni.

69. § (1) Külfejtéses művelésű bányatelket megállapítani és bányászati tevékenységet engedélyezni a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet.

(2) Az erőművek közül csak háztartási méretű kiserőmű létesíthető, épületen elhelyezve.

(3) Az országos jelentőségű védett természeti területen lévő erdőben építményt elhelyezni kizárólag

(4) Országos és helyi jelentőségű természetvédelmi oltalom alatt nem álló erdőben épületet, – erdészeti, közjóléti vadgazdálkodási célú épületek kivételével –

(5) Fokozottan védett természeti területeken lévő erdők kivételével az erdők szabad látogathatóságát – tulajdoni állapottól függetlenül – biztosítani kell.

(6) Az övezetben – a magasfeszültségű hálózat kivételével – föld feletti villamosenergia- és elektronikus hírközlési nyomvonalas hálózat kiépítése csak akkor lehetséges, ha az nem igényel fakivágást, ellenkező esetben föld alatti telepítéssel lehet építeni.

70. § Erdőterület területfelhasználási egységbe sorolás esetén

71. § Új külfejtéses művelésű bányatelek megállapítása és bányászati tevékenység folytatása a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó előírások alkalmazásával engedélyezhető.

72. § (1) A beépíthető telek legkisebb nagysága 2000 m2, országos jelentőségű védett természeti területen 2700 m2, kivéve, ha helyi építési szabályzat más mértéket állapított meg.

(2) Legfeljebb 3%-os beépítettséggel, legfeljebb 150 m2 bruttó alapterületű, a műveléssel összefüggő egyetlen gazdasági épület és legfeljebb egyetlen különálló, földdel borított pince építhető.

(3) A beépítési magasság a 4 métert nem haladhatja meg.

(4) Lakóház, mobil lakóház, egyéb mobilház, lakókocsi, lakókonténer, kerti tó, dísztó, medence, nyílt tűzivíztározó, állattartó épület nem helyezhető el; tűzivíztározó csak zártan, földbe süllyesztve, földdel fedetten helyezhető el.

(5) A 100 m2-nél nagyobb bruttó alapterületű épület tájba illesztését igazolni kell.

(6) Legfeljebb 30 m2 bruttó alapterületű szakrális építmény telekmérettől függetlenül elhelyezhető.

(7) Birtokközpont nem alakítható ki.

73. § (1) Új külfejtéses művelésű bányatelek megállapítása és bányászati tevékenység folytatása a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó előírások alkalmazásával engedélyezhető.

(2) Az erőművek közül csak háztartási méretű kiserőmű létesíthető, épületen elhelyezve.

(3) Csak a termőhelyi adottságokat megőrző területhasználat folytatható.

74. § (1) A közlekedési és energetikai infrastruktúra-hálózatok elemeinek nyomvonala

(2) Az övezetben

(3) Az erőművek közül csak háztartási méretű kiserőmű létesíthető épületen elhelyezve.

(4) Új építmény

(5) 10 méter beépítési magasságot meghaladó építmény – a kizárólag kilátó rendeltetésű építmény kivételével – nem létesíthető.

(6) Védelmi és közjóléti erdőtelepítés, külterületi fásítás kizárólag őshonos fafajokkal végezhető.

(7) Az övezetben

75. § (1) A közlekedési és energetikai infrastruktúra-hálózatok elemeinek nyomvonala,

(2) Az övezetben

(3) Az erőművek közül csak háztartási méretű kiserőmű létesíthető, épületen elhelyezve.

(4) Szántó művelési ágú területen – a Balatoni főépítész hozzájárulását követően – kizárólag út, közmű, vízgazdálkodási és vízkárelhárítási építmény helyezhető el.

(5) A kertes mezőgazdasági terület övezetébe is besorolt területeken a 2700 m2-nél kisebb telek nem építhető be.

(6) Csarnok nem helyezhető el.

(7) Új építmény elhelyezése, műszaki infrastruktúra telepítése csak tájba illesztve, az illetékes természetvédelmi hatóság, valamint a Balatoni főépítész hozzájárulása alapján történhet.

(8) 10 méter beépítési magasságot meghaladó építmény – a kizárólag kilátó rendeltetésű építmény és a víztorony kivételével – nem létesíthető.

(9) Védelmi és közjóléti erdőtelepítés, külterületi fásítás kizárólag őshonos fafajokkal végezhető.

(10) Az övezetben

76. § (1) Bányászati tevékenység folytatása a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó előírások alkalmazásával engedélyezhető. Az övezetben célkitermelőhely nem létesíthető.

(2) Országos jelentőségű védett természeti terület szántó művelési ágú területén építmény – út- és közműhálózat építménye kivételével – nem helyezhető el.

(3) A kertes mezőgazdasági terület [kiemelt térségi] övezetébe is besorolt területeken a 2700 m2-nél kisebb telek nem építhető be.

(4) Közlekedési infrastruktúra építménye, egyéb közművezeték, valamint építmény tájba illesztve létesíthető.

(5) Csarnok nem helyezhető el.

(6) A területen környezetszennyező tevékenység nem folytatható, továbbá új vegyszertároló és hulladékkezelő létesítmény – a komposztáló telepet és az átrakóállomást kivéve – nem létesíthető.

(7) Új külfejtéses művelésű bányatelek nem állapítható meg, célkitermelőhely nem létesíthető.

(8) Energetikai célú növénytelepítés nem megengedett.

77. § (1) A természetvédelmi szempontokkal összhangban:

(2) Az előző bekezdésben fel nem sorolt építmény a helyi építési szabályzatnak megfelelően, a vízügyi igazgatási szerv hozzájárulásával építhető, vagy bővíthető.

(3) Új vegyszertároló, üzemanyagtöltő állomás, hulladékkezelő létesítmény, valamint szennyvízürítő nem létesíthető.

78. § (1) A művelési ág megváltoztatása, termőföld más célú hasznosítása csak

(2) A kialakult geomorfológiai formák természetes domborzati adottságai és láthatósága megőrzendők.

(3) Új épület vagy építmény elhelyezése

(4) Új üzemanyagtöltő állomás és hulladékkezelő létesítmény – a komposztáló telepet és az átrakóállomást kivéve – nem létesíthető.

(5) Csarnok nem helyezhető el.

(6) Az erőművek közül csak háztartási méretű kiserőmű helyezhető el épületre felszerelten.

(7) Az övezetben

79. § (1) Bányászati tevékenység folytatása a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó előírások alkalmazásával engedélyezhető.

(2) A közlekedési, elektronikus hírközlési és energetikai infrastruktúra-hálózatokat, továbbá az erőműveket a tájképi egység megőrzését és a hagyományos tájhasználat fennmaradását nem veszélyeztető műszaki megoldások alkalmazásával kell megvalósítani.

80. § (1) A Balaton tómedre a partvonal-szabályozási tervben meghatározottakon túlmenően, a mindenkori vízjogi üzemeltetési engedélyre tekintettel nem csökkenthető.

(2) A Balaton jogi partvonalát – a partvonal-szabályozási tervtől eltérően – megváltoztatni és az élővilágra, a vízminőségre káros befolyással bíró tevékenységet végezni tilos.

(3) A parti móló, hullámtörő, kikötői építmény és a fürdőházak eredeti formában történő újjáépítése kivételével a tómederbe állandó építmény, sziget nem építhető.

(4) Részben vagy egészében lakhatási, vagy üdülési célú úszólétesítmény és hajózási létesítmény nem létesíthető és nem üzemeltethető.

(5) A (4) bekezdés szerinti tilalom nem terjed ki a hajózási hatóságra, a vízirendészetre, a vámhatóságra, a hivatásos katasztrófavédelmi szervre és a vízügyi igazgatási szervre a kikötők vízterületére vonatkozóan.

(6) Mobil jellegű, vízre telepített mólóépítmény, vízi állás (ideértve a nem fedett horgász- és napozó stéget is) csak ideiglenesen április 1. és október 31. között helyezhető el, a nád gyökérzónáit nem sértő vagy károsító módon.

(7) Erőmű nem helyezhető el.

(8) Az I–III. osztályú nádasban, valamint annak legalább 2 méteres vonzáskörzetében – a környezeti kárelhárítás vagy az élet- és balesetvédelmi indokból szükséges beavatkozástól, továbbá az engedély nélkül létrehozott feltöltés és vízi állás visszabontásának eseteitől eltekintve – tilos minden olyan mechanikai beavatkozás (ideértve a kotrást, feltöltést, építést, vízi állás-, horgászhely-létesítést), amely a nádas állományát, annak minőségét károsítja, vagy a nádas pusztulását eredményezheti.

(9) A természetvédelmi kezelési tervben részletezett természetvédelmi kezelés kivételével a védett természeti területen található nádasban – osztályba sorolástól függetlenül, és a 67. § (5) bekezdésben foglaltak kivételével – tilos a kotrás, valamint minden olyan tevékenység, amely a nádas állományát veszélyezteti vagy károsítja.

(10) A tómeder nádasában a hajók kikötésére felhasználható partszakaszokon engedéllyel rendelkező kikötők, valamint a meglévő strandok előtt a kikötő, strand engedélyezett szélességében a bejáró külön engedély nélkül fenntartható.

(11) Az az üzemeltetési engedélyköteles vízi jármű, amely nem rendelkezik üzemeltetési engedéllyel és kiépített kikötőben kikötőhellyel, a tómeder területén nem tárolható.

81. § (1) Új külfejtéses művelésű bányatelek, célkitermelőhely nem létesíthető, meglévő külfejtéses művelésű bányatelek területe horizontálisan nem bővíthető; a felszíni tájsebeket rendezni kell.

(2) A közlekedési, vízgazdálkodási és hírközlő infrastruktúra-hálózatokat, továbbá az erőműveket a kulturális és természeti örökség értékeinek sérelme nélkül, területi egységüket megőrizve, látványuk érvényesülését elősegítve és a világörökségi kezelési tervnek megfelelően kell elhelyezni.

(3) Az erőművek közül csak háztartási méretű kiserőmű helyezhető el épületre felszerelten.

82. § (1) Az erózió mértékét a földhasznosítás tudatos megválasztásával, meliorációs talajvédelmi beavatkozások megvalósításával, talajvédő agrotechnikai eljárások alkalmazásával, vízelvezetők, sáncok kialakításával, a leginkább veszélyeztetett területek – kivéve a borszőlő termőhelyi kataszteri területek – erdősítésével vagy a telek legalább 80%-os növényzetborításával kell csökkenteni.

(2) A lefolyó vizeket természetes felszíni víz medrébe kell vezetni, ha azonban ennek befogadása korlátozott, akkor tároló vagy tározó műtárgyban kell gyűjteni a vizeket, és késleltetve, fékezetten lehet, a felszíni vízelvezető hálózat kezelőjének engedélyében meghatározottak szerint, a települési – ennek hiányában a balatoni – főépítész hozzájárulásával a közterületi felszíni vízelvezető rendszerbe vezetni azzal, hogy az élővízbe vagy zárt tározóba vezetett vizek számára ülepítőteret kell biztosítani, amelynek a folyamatos tisztán tartásáról az érintett terület tulajdonosának gondoskodnia kell.

(3) Új beépítés csak akkor valósítható meg, ha a többlet felszíni víz megfelelő biztonsággal továbbvezethető a befogadóig.

(4) A meglévő vízelvezető rendszereket meg kell őrizni, azokat elépíteni, leválasztani, megszüntetni tilos, felújításukról szükség esetén gondoskodni kell.

83. § (1) Bányászati tevékenység folytatása a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó előírások alkalmazásával engedélyezhető.

(2) Korlátozott vegyszer- és műtrágya-használatú, környezetkímélő vagy extenzív mezőgazdasági termelés folytatható.

(3) Új vegyszertároló, hulladékkezelő létesítmény – a komposztáló telepet és az átrakóállomást kivéve – nem létesíthető.

84. § E rendelet 2023. január 1. napján lép hatályba.

85. § Hatályát veszti Zamárdi Város Önkormányzat képviselő-testületének Zamárdi Város Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről szóló 1/2006. (I. 20.) önkormányzati rendelete.