Egységesítette: Kemenszky Kinga

                                     Hatályos: 2018. március 30. napjától

Bárdudvarnok Község Önkormányzat

Képviselő – testületének

6/2007.(IV.20.) számú rendelete a

Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról

a 4/2008.(V. 15.), 10/2008.(IX.15.), 4/2010.(X.18.), 6/2011.(VIII.30.), 7/2011.(IX.08.), a 3/2013. (II. 15.), a 13/2013. (IX. 20.), a 10/2014. (XI. 28.), az 5/2016. (VIII. 24.), az 5/2017. (V. 11.) és a 3/2018. (III.29.) számú önkormányzati rendeletekkel

egységes szerkezetben

Bárdudvarnok Önkormányzat Képviselő-testülete (a továbbiakban: képviselő-testület) a helyi önkormányzatról szóló többször módosított 1990. évi LXV. törvény (Ötv.) 18. §. (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról az alábbi rendeletet alkotja.

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. §.

A Képviselő-testület és szervei számára a jogszabályokban foglalt meghatározott feladat és hatásköri, szervezeti és működési előírásokat az SZMSZ-ben foglaltak figyelembe vételével kell alkalmazni.

2. §.

(1)  

a.) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Bárdudvarnok Községi Önkormányzat (továbbiakban önkormányzat)

b.) Az önkormányzat címe: 7478 Bárdudvarnok, Bárd ltp. 36.^[1]

(2). A képviselő – testület hivatalos megnevezése: Bárdudvarnok Községi Önkormányzat Képviselő – testülete (továbbiakban: képviselő - testület

(3)^[2]

a.) A Képviselő-testület Kaposszerdahely Községi Önkormányzattal közösen 2013. január 1. napjával létrehozta a Bárdudvarnoki Közös Önkormányzati Hivatalt (a továbbiakban: Hivatal), amelynek kirendeltségeként működik a Bárdudvarnoki Közös Önkormányzati Hivatal Kaposszerdahelyi Kirendeltsége.

b.) Az Önkormányzat a Bárdudvarnoki Közös Önkormányzati Hivatal útján gondoskodik igazgatási feladatai ellátásáról, a Képviselő-testület hatáskörébe tartozó ügyek előkészítéséről, az önkormányzati döntések végrehajtásáról, és a jogszabályokban előírt államigazgatási feladatok ellátásáról.

3. §.

(1)   Az önkormányzat jelképei: a címer, a zászló.

(2) Az önkormányzat jelképeit és azok használatának rendjét külön rendeletben állapítja meg.

4. §.

Az önkormányzat a helyi kitüntetések és elismerő címek alapítására, adományozására külön rendeletet alkot.

5. §.

A helyi közügyek a lakosság közszolgáltatásának ellátásához, a közhatalom önkormányzati típusú helyi gyakorlásához, valamint mindezek szervezeti, személyi és anyagi feltételeinek helyi megteremtéséhez kapcsolódnak. 

6. §.

Önkormányzati döntést hozhat:

a) képviselő-testület,

b) képviselő-testület felhatalmazása alapján bizottság,

c) polgármester,

d) helyi népszavazás.

7. §.

(1)   A képviselő-testület a helyi közszolgáltatások szervezésében, a területfejlesztésben, és gazdaságszervező munkában együttműködik a megyei önkormányzattal, valamint a kistérség önkormányzataival. Az együttműködés célja a megyei, kistérségi tervek, koncepciók, elképzelések kidolgozásában való közvetlen részvétel, valamint azok egyeztetése a helyi elképzelésekkel.

(2)   A folyamatos rendszeres kapcsolattartás a polgármester, illetve a jegyző feladata, akik rendszeresen tájékoztatják a képviselő-testületet.

II. Fejezet

AZ ALAKULÓ ÜLÉS

A képviselő-testület megalakulása

8. §

1. A Képviselő-testület alakuló ülését a választást követő tizenöt napon belül tartja meg.

2. Az alakuló ülést a polgármester vezeti.^[3]

9. §

(1) A polgármester^[4] felkérésére a Helyi Választási Bizottság Elnöke tájékoztatást ad a helyi önkormányzati képviselők választásának eredményéről.

(2) A polgármester^[5] felkérésére a Helyi Választási Bizottság elnöke tájékoztatást ad a polgármester választásának eredményéről.

(3) A polgármester a Képviselő-testület előtt esküt tesz és aláírja az esküokmányt.

10. §

A polgármester az alakuló ülésen, de legkésőbb hat hónapon belül programot terjeszt a Képviselő-testület elé, amely a Képviselő-testület megbízatásának időtartamára a településfejlesztéssel, településüzemeltetéssel, valamint a helyi gazdasági és társadalmi élet segítségével összefüggő főbb célkitűzéseket és feladatokat tartalmazza.

A Képviselő-testület tisztségviselőinek megválasztása

11. §

1. A Képviselő-testület dönt:

1. a polgármester javaslata alapján titkos szavazással az alpolgármesteri;
2. a polgármester, vagy bármely képviselő javaslata alapján legkésőbb a soron következő ülésen a bizottsági elnöki tisztség betöltéséről, valamint a bizottsági tagok megválasztásáról.

(2) Ha az alpolgármester vagy a bizottsági elnök megválasztásánál nincs meg a szükséges többség e tisztség tekintetében a soron következő ülésen szavazást kell tartani.

(3) A tisztségviselői megbízatás megszűnése esetén az új tisztségviselő megválasztására a (2) bekezdésben foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

12. §

(1) A bizottság képviselő és nem képviselő tagjainak személyére bármely képviselő javaslatot tehet, amelyről a Képviselő-testület a soron következő ülésén dönt. A bizottságok nem képviselő tagjai a Képviselő-testület előtt esküt tesznek. 

(2) A bizottsági tagság megszűnése esetén az (1). bekezdésben foglaltakat kell értelemszerűen alkalmazni az új bizottsági tag megválasztásakor.

III. fejezet

A KÉPVISELŐ

A képviselő jogai és kötelezettségei

13. §

(1) A képviselők jogai és kötelezettségei azonosak. Az Mötv-ben meghatározottakon túl a képviselő:

1. előzetesen bejelenti a polgármesternek, ha a Képviselő-testület vagy annak bizottsága ülésén való részvételében vagy egyéb megbízatásának teljesítésében akadályoztatva van;
2. a Képviselő-testület vagy annak bizottsága, valamint a polgármester megbízása alapján részt vesz a testületi ülések előkészítésében, valamint különböző vizsgálatokban;
3. a tudomására jutott állami, szolgálati vagy üzleti titkot megőrzi, amely kötelezettsége megbízatásának lejárta után is fennáll;
4. a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot írásban haladéktalanul bejelenti a polgármesternek.

(2) A képviselő megbízás alapján képviselheti a testületet. A polgármester egyes ügyekben javaslatot tehet arra, hogy a képviselettel a testület valamely képviselőt bízza meg.

(3) A képviselő köteles olyan magatartást tanúsítani, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára.

A kizárás szabályai

14. §

A Képviselő-testület döntéshozatalából történő kizárásra az Mötv-ben meghatározott szabályok irányadók.

14/A. §^[6]

A személyes érintettség bejelentése mind az érintett, mind más települési képviselő részéről egyben a döntéshozatalból történő kizárásra vonatkozó indítvány is. Ezt követően a polgármester az ülésvezetés körében a kizárásra vonatkozó indítványt szavazásra bocsátja és az Mötv. szabályai alapján dönt a Képviselő-testület az érintett kizárásáról. A döntéshez minősített többség szükséges.

Az összeférhetetlenségi eljárás

15. §

(1) A polgármester az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezést 8 napon belül az Ügyrendi, Összeférhetetlenségi és Gazdasági Bizottság^[7] elé terjeszti kivizsgálás végett és erről az érintett képviselőt írásban tájékoztatja. Egyben felkéri, hogy 8 napon belül nyilatkozzon az összeférhetetlenségi ok fennállásáról, illetve kezdeményezze annak megszüntetését.

(2) Ha a képviselő az összeférhetetlenség megszüntetésének megtörténtét bejelentette és az összeférhetetlen tisztségről szóló lemondásának másolatát a polgármesternek az (1) bekezdésben megjelölt határidőn belül átadta, az Ügyrendi, Összeférhetetlenségi és Gazdasági Bizottság az összeférhetetlenségi eljárást megszünteti.

(3) A továbbiakban a bizottság tagját érintő összeférhetetlenségi eljárásra értelemszerűen az (1)-(2). bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni.

IV. Fejezet

A KÉPVISELŐ – TESTÜLET MŰKÖDÉSE

Szervezeti szabályok, az ülések éves munkaterve

16. §

(1)^[8] A Képviselő-testület tagjainak száma 7 fő. (6 fő képviselő, 1 fő polgármester)

(2)  A Képviselő-testület működésének alapja az éves munkaterv.

(3) A Képviselő-testület éves munkatervének megfelelő számú, de legalább hat ülést, ezen kívül szükség szerint rendkívüli ülést tart.

(4)  A munkaterv összeállításához javaslatot kell kérni:

1. a Képviselő-testület tagjaitól;
2. a Képviselő-testület bizottságától,
3. a jegyzőtől;
4. az önkormányzati intézmények vezetőitől.

(5) A beérkezett javaslatokról a polgármester az előterjesztésben akkor is tájékoztatja a Képviselő-testületet, ha azokat a munkaterv tervezetének összeállításánál nem vették figyelembe.

17. §

(1) A munkaterv tervezetét - a polgármester irányításával – a jegyző állítja össze, s a polgármester terjeszti a Képviselő-testület elé.

(2)   A munkaterv tartalmazza:

1. a képviselő-testületi ülések tervezett időpontját, napirendjét,
2. az előterjesztő, közreműködő megnevezését,
3. az egyes napirendi pontot megtárgyaló bizottság megnevezését; (amelyiket érint az előterjesztés)
4. a napirendi pontok előadóit,

Az ülés összehívása

18. §

(1)^[9] A Képviselő-testület üléseinek időpontjáról, helyéről és napirendjéről a Hivatal a lakosságot az ülés előtt 5 nappal tájékoztatja (községi hirdetőtáblákra kifüggeszti).

19. §

(1) A Képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze. A képviselők 3 nappal az ülés előtt megkapják a meghívót és az írásos előterjesztést. Késedelem esetén a napirendi pont tárgyalásáról a Képviselő-testület dönt.

(2)^[10] A Képviselő-testület üléseit a polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatása esetén az Ügyrendi, Összeférhetetlenségi és Gazdasági Bizottság^[11] elnöke hívja össze.

A polgármesteri vagy az alpolgármesteri tisztség ellátása tartósan akadályozottnak tekintendő a tisztséget ellátó személy 10 napot meghaladó betegsége, vagy vidéken, illetve külföldön történő tartózkodása esetén. A polgármester akadályoztatása esetén az alpolgármesternek, illetve együttes akadályoztatásuk esetén az Ügyrendi, Összeférhetetlenségi és Gazdasági Bizottság^[12] elnökének észlelnie kell, hogy szükséges a tisztség ellátása, ellenkező esetben a jegyző jelzi a helyettesítés szükségességét a helyettesítésre jogosult személynek.

(3) Az ülést nyolc napon belül össze kell hívni a Képviselő-testület bizottságának, valamint a képviselők egynegyedének az indítványára.

(4)^[13],^[14] A Somogy Megyei Kormányhivatal vezetője összehívhatja a Képviselő-testület ülését, ha a polgármester az erre vonatkozó indítványnak nem tesz eleget.

(5) A Képviselő-testület rendkívüli esetben rövid úton (távbeszélő, távmásoló stb.) is összehívható.

20. §

(1) A meghívó tartalmazza az ülés helyét és kezdési időpontját, a javasolt napirendet, a napirendi pontok előterjesztőit.

(2) A Képviselő-testület ülésére meg kell hívni a Képviselő-testület tagjai mellett

1. a napirend tárgya szerint illetékes szervek vezetőit;
2. a bizottság beszámoltatása esetén a bizottság nem képviselő tagjait;
3. akinek a jelenléte a napirend alapos és körültekintő megtárgyalásához szükséges. Erről a polgármester dönt.

(3) A Képviselő-testület az előző pontban felsoroltaknak tanácskozási jogot biztosít a Képviselő-testület és bizottságainak ülésén.

Az ülés vezetése

21. §

(1) A Képviselő-testület ülését a polgármester, illetve felkérésére vagy akadályoztatása esetén az alpolgármester vezeti. Együttes akadályoztatásuk esetén az ülést az Ügyrendi, Összeférhetetlenségi és Gazdasági Bizottság elnöke vezeti.

(2)  A Képviselő-testület ülését vezető személy :

1. megállapítja, hogy a Képviselő-testület ülését e rendelet szabályai szerint hívták össze,
2. megállapítja az ülés határozatképességét,
3. előterjeszti az ülés napirendjét;
4. tájékoztatást ad az átruházott hatáskörben hozott döntésekről.

(3) A Képviselő-testület a napirendről vita nélkül határoz.

(4) Képviselő-testületi napirend előterjesztője lehet:

1. a polgármester;
2. a Képviselő-testület tagja;
3. a Képviselő-testület bizottsága;
4. a jegyző;
5. a Képviselő-testület által felkért személy vagy szerv vezetője.

A vita

22. §

(1) Minden előterjesztés és a vele összefüggő döntési javaslat felett külön-külön kell vitát nyitni. Az előterjesztőhöz a Képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal meghívottak kérdéseket intézhetnek, amelyekre még a vitát megelőzően válaszolni kell. A vita lezárására a Képviselő-testület bármely tagja javaslatot tehet, amely felett a Képviselő-testület vita nélkül határoz. A vita lezárása után a napirend előadója válaszol a hozzászólásokra, ezt követően további hozzászólásra nincs lehetőség.

(2) Az előterjesztéshez szóbeli kiegészítés csak akkor tehető, ha az új információt tartalmaz.

(3) A jegyző jelzi a Képviselő-testületnek, a bizottságnak és a polgármesternek, ha a döntési javaslatuknál vagy döntésüknél jogszabálysértést észlel.

(4) Ügyrendi javaslat legfeljebb egy perc időtartamban tehető, amely az ülés vezetésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi pontot érdemben nem érintő – döntést igénylő – eljárási kérdésre vonatkozó javaslat. Ügyrendi javaslat esetében a polgármester soron kívül szót ad, az ügyrendi javaslat megtételét követően a javaslatot a Képviselő-testület vita nélkül azonnal megszavazza.

23. §

A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra úgy, hogy előbb a vita során elhangzott módosító és kiegészítő, majd az előterjesztésben szereplő javaslat felett kell dönteni.

Az előterjesztés

24. §

(1) A Képviselő-testület ülésére általában írásbeli előterjesztés készül. Indokolt esetben a polgármester döntése alapján szóban is előterjeszthető napirendi pont.

2. Írásos előterjesztés készül a következő ügyekben:

1. rendeletalkotás;
2. szervezet kialakítása;
3. gazdasági program, költségvetés meghatározása, zárszámadás;
4. településrendezési terv jóváhagyásával kapcsolatos ügyek,
5. társulások létrehozása, csatlakozás, kilépés,
6. intézményalapítás, megszüntetés, átszervezés.

3. Szóbeli előterjesztés esetén a határozati javaslatot írásban kell megfogalmazni.

Az ülés rendje

25. §

1. A polgármester gondoskodik a tanácskozás rendjének fenntartásáról, ennek során:

1. figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltér a tárgyalt napirendi ponttól, valamint a tanácskozáshoz nem illő, sértő módon nyilatkozik.
2. rendreutasítja azt a személyt, aki az ülés rendjéhez méltatlan magatartást tanúsít;
3. ismétlődő rendzavarás esetén a terem elhagyására kötelezi a rendbontót;
4. ismételt és súlyos rendbontás esetén a rendbontó eltávolításához karhatalom segítségét veszi igénybe;
5. a c.), d.) pontban felsorolt intézkedések a Képviselő-testület tagjával és a jegyzővel szemben nem alkalmazhatóak.

2. A sértő kifejezést használó képviselő az egész tanácskozás során megkövetheti a testületet, illetőleg a megsértett személyt.

3. Az érintett személy a vita során bármikor személyes megjegyzést tehet legfeljebb egy perces időtartamban, amennyiben vissza akarja utasítani az őt ért támadást.

Zárt ülés

26. §

1. A Képviselő-testület ülése nyilvános.

2. A Képviselő-testület zárt ülést tart az Mötv-ben meghatározott ügyekben.

3. A zárt ülés anyagát kizárólag a következő személyeknek lehet átadni:

1. a Képviselő-testület tagjainak,
2. a jegyzőnek,
3. a napirendi pontot tárgyaló bizottságok tagjainak;

d.)^[15] a Somogy Megyei Kormányhivatal^[16] Vezetőjének.

4. A külön törvény szerinti közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét zárt ülés tartása esetén is biztosítania kell.

(5)^[17] Azon esetekben, amikor az Mötv. az érintett nyilatkozatától teszi függővé, hogy az ülés zárt vagy nyilvános lesz-e, az érintett nyilatkozik arról, hogy hozzájárul-e, vagy sem az ügy nyilvános ülésen való tárgyalásához. Amennyiben az érintett a nyilvános tárgyalásba nem egyezik bele, a Képviselő-testület zárt ülést köteles tartani. A képviselő-testületi ülésen jelen lévő érintett megnyilatkoztatása történhet az ülésen a polgármester által, szóban. Amennyiben az érintett az ülésen nincsen jelen, úgy az általa előzetesen, írásban tett hozzájáruló nyilatkozat nélkül az ügy nyilvános ülésen nem tárgyalható.

Döntéshozatal

27. §

(1) A Képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a képviselők több, mint fele jelen van. A javaslat elfogadásához a jelenlévő képviselők több, mint felének igen szavazata szükséges.

(2) Határozatképtelenség esetén a Képviselő-testületet nyolc napon belül újra össze kell hívni. A határozatképtelenség miatt elmaradt ülés megváltozott napirenddel is megismételhető. 

(3) A Képviselő-testület döntéseit egyszerű többséggel hozza.

(4) Minősített többség kell a következő ügyekhez:

1. rendeletalkotás;
2. a Képviselő-testület és szervei szervezetének kialakítása és működésének meghatározása, továbbá a törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés, megbízás, fegyelmi eljárás során hozott határozat,
3. önkormányzati társulás létrehozása, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozás;
4. megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozás,
5. intézmény-alapítás, átalakítás, megszüntetés,
6. 10 millió Forintot meghaladó hitelfelvétel,
7. közalapítvány létrehozása, alapítványhoz történő hozzájárulás;
8. az önkormányzat tulajdonában lévő 10 millió Forint értéket meghaladó telek és 10 millió forint értéket meghaladó felépítmény feletti rendelkezés;
9. a Képviselő-testület hatáskörének átruházása;
10. kitüntetés, díszpolgári cím adományozása,
11. zárt ülés elrendelése;
12. a Képviselő-testület által benyújtott keresethez, a polgármester sorozatos törvénysértő tevékenysége, mulasztása miatt, továbbá vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettsége szándékos elmulasztása vagy a valóságnak nem megfelelő teljesítése esetén;
13. a képviselő döntéshozatalból való kizárása;
14. településrészi önkormányzat létrehozása;
15. titkos szavazás elrendelése,
16. a polgármesterrel szemben fegyelmi eljárás kezdeményezése esetén annak elrendeléséről;
17. a helyi népszavazás elrendelése.

(5) A minősített többséget igénylő javaslat elfogadásához a megválasztott képviselők több, mint a felének igen szavazata szükséges.

(6)A Képviselő-testület hatáskörébe tartozó választási, kinevezési, megbízási és kitüntető cím adományozása ügyében, ha a határozati javaslatban több személy szerepel, továbbá több alternatívát tartalmazó javaslat esetén a Képviselő-testület többlépcsős szavazással dönt oly módon, hogy minden képviselő mindegyik jelöltre, illetőleg alternatívára szavazhat. Az egyes szavazási fordulókban a legkevesebb szavazatot kapott személyre, illetőleg alternatívára a következő szavazási fordulóban nem lehet szavazni. A végszavazás során a két legtöbb szavazatot kapott személyről, illetőleg alternatíváról a Képviselő-testület együttes szavazással dönt.

(7)^[18] Amennyiben a Képviselő-testület - határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt - két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, a polgármester az Mötv 42. §-ban meghatározott ügyek kivételével - döntést hozhat. A polgármester a döntésről a képviselő-testületet a következő ülésen tájékoztatja.

(8)^[19] A polgármester a Képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett, az Mötv. 42. §-ban meghatározott ügyek kivételével dönthet a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan, a képviselő-testület hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyekben.

Szavazás

28. §

(1)  A Képviselő-testület döntéseit nyílt szavazással hozza.

(2)   A Képviselő-testület ülésein a szavazás kézfelemeléssel történik.

(3) A Képviselő-testület az alpolgármesteri tisztség betöltéséről titkos szavazással dönt. A Képviselő-testület zárt ülésén bármely képviselő indítványozhatja titkos szavazás tartását, amelyről a Képviselő-testület dönt.

(4) A polgármester, illetve bármely képviselő indítványozhatja név szerinti szavazás tartását, amelyről a Képviselő-testület egyszerű többséggel dönt.

6. A név szerinti szavazásnál a jegyző betűrendben felolvassa a Képviselő-testület tagjainak névsorát, akik nevük felolvasásakor „igen”, „nem”, „tartózkodom” kijelentéssel szavaznak.

(6)^[20] A Képviselő-testület által hozott határozatok minden évben 1-gyel kezdődően sorszámot kapnak, amely sorszámok tartalmazzák a határozat címét, a meghozott döntést, a határidő és a felelős megjelölését. A Képviselő-testület működése körében felmerülnek olyan döntések, amelyek kifejezetten a testületi működéssel kapcsolatosak, illetve ügyrendi típusúak. Ezen döntések külön sorszámot nem kapnak, azokat számozás nélkül és a szavazás eredményét is rögzítve tartalmazza a jegyzőkönyv. Ilyen döntések különösen:

1. napirend elfogadása, napirendről való levétel;
2. ügyrendi kérdések (zárt ülés elrendelése, személyes érintettségről szavazás, szünet elrendelése, név szerinti vagy titkos szavazás elrendelése);
3. jegyzőkönyv hitelesítők megválasztása;
4. a képviselői felvilágosítás-kérésre adott válasz elfogadása;
5. felszólalási jog megadása tanácskozási joggal megbízott személy részére;
6. az előterjesztéshez benyújtott módosító javaslat.

Az interpelláció

29. §

(1) Az interpelláció valamely probléma felvetése és kifejtése a Képviselő-testület ülésén. A Képviselő-testület tagja interpellációval élhet a Képviselő-testület bizottságai, a polgármester és a jegyző irányában.

(2) Interpellálni a Képviselő-testület vagy szervei hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyben lehet.

(3) A Képviselő-testület ülésének kezdetén a polgármester közli a képviselők által már benyújtott kérdések, interpellációk tárgyát.

(4) A képviselők kérdéseiket, interpellációjukat a napirendek megtárgyalását követően mondják el.

(5)   Az interpellációt szóban és írásban is elő lehet terjeszteni.

(6) A képviselő az interpellációt visszavonhatja. Ha a képviselő az interpelláció elhangzásának a napirend szerint várható időpontjában nincs jelen, s távolmaradását előzetesen indokolva nem mentette ki, az interpellációt visszavontnak kell tekinteni. Kimentés esetén az interpelláció elmondására a polgármester új időpontot tűz ki.

(7) Ha az interpelláció benyújtására a Képviselő-testület ülését megelőzően legalább három nappal sor került, úgy arra az ülésen érdemben válaszolni kell.

(8) Az interpellációra a Képviselő-testület ülésén kell választ adni. Az interpellált személy indokolt esetben tizenöt napon belül írásban ad választ. Az írásbeli választ minden képviselőnek meg kell küldeni.

(9) Az interpellációra adott válasz elfogadásáról az interpelláló nyilatkozik, de külön dönt arról a Képviselő-testület is.

(10) Ha a választ a Képviselő-testület nem fogadja el, dönt a további teendőkről. Az interpelláció alapján részletesebb vizsgálatot rendelhet el.

(11)   Az interpelláció kivizsgálásába az interpelláló képviselőt be kell vonni.

(12)   Az interpellációkról   a jegyző rendszeres és folyamatos nyilvántartást vezet.

A kérdés

30. §

(1) A kérdés az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítő jellegű felvetés.

(2) A kérdés benyújtásának és megválaszolásának elintézésére az interpellációra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy erről a képviselő – testület külön nem dönt.

A közmeghallgatás rendje

31. §

(1) A Képviselő-testület éves munkatervében meghatározottak szerint tart közmeghallgatást, melyen az állampolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű kérdést és javaslatot tehetnek.

(2) A közérdekű kérdéseket és javaslatokat a Hivatal harminc napon belül kivizsgálja. A bejelentőnek adott válaszról a Képviselő-testületet tájékoztatni kell.

(3) A közmeghallgatás időpontjáról, helyéről és napirendjéről a lakosságot legalább tizenöt nappal korábban tájékoztatni kell (községi hirdetőtáblán való kifüggesztés útján).

(4) A közmeghallgatást a polgármester vezeti, a polgármester a hozzászólások időtartamát korlátozhatja.

(5) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül.

A Képviselő-testületek együttes ülése

31/A. §^[21],^[22]

31/B. §.^[23]

(1) Az együttes ülést bármely Képviselő- testület kezdeményezésére össze kell hívni. A Munkatervben szereplő rendes együttes ülések összehívása a székhely polgármester hatásköre.

(2) Együttes ülés kezdeményezése esetén a kezdeményező Képviselő-testület gondoskodik – a polgármester és a körjegyzőség útján – a meghívó és az előterjesztés elkészítéséről és kiküldéséről, valamint az együttes ülés előkészítéséről és lebonyolításáról.

(3) Az együttes ülés meghívóját minkét polgármester aláírja. Az együttes ülés meghívóját a képviselőkhöz legalább 5 munkanappal az együttes ülés előtt kell eljuttatni, ezzel egy időben a lakosságot is értesíteni kell a helyben szokásos módon. Az írásos előterjesztéseket a képviselőkhöz legalább 3 munkanappal az együttes ülés előtt kell eljuttatni. Az együttes ülés levezető elnöke az ülést kezdeményező Képviselő- testület polgármestere, aki egyúttal a napirendi javaslat előterjesztője is. A napirend kiegészítésére bármely települési képviselő javaslatot tehet. A nyilvános együttes testületi ülésekre meg kell hívni mindkét település vonatkozásában a helyi kisebbségi önkormányzat elnökét, a napirenddel érintett intézmény vezetőjét, illetve mindazokat, akik a napirendek tárgyalása vonatkozásában érintettek.

(4) Az együttes ülés napirendi pontjairól a Képviselő- testületek „abc” sorrendben történő nyílt szavazással, kézfeltartással, egyszerű többséggel, egybehangzóan döntenek. A napirend elfogadásáról nem készül számozott, a képviselő- testületi határozatok nyilvántartásában szereplő határozat.

(5) A levezető elnök az előterjesztés megtárgyalását követően összefoglalja a vitát, majd javaslatot tesz a meghozandó határozat tartalmára. Amennyiben valamely másik önkormányzat polgármestere nem ért egyet a határozat tartalmára vonatkozó javaslattal, úgy jogosult a saját határozati javaslata előterjesztésére. A rend fenntartásáról a levezető elnök gondoskodik, aki ezen jogkörében Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzatában foglalt jogosítványokkal élhet.

(6) A döntéshozatal módjára a (4) bekezdésben foglaltakat kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy amennyiben jogszabály minősített többség meglétét írja elő, úgy ennek megfelelően kell szavazás érvényességének megállapításakor eljárni.

(7) Amennyiben a határozati javaslat elfogadásához nincs meg az előírt szavazattöbbség, úgy – ugyanazon együttes ülés keretén belül – a szavazást meg kell ismételni. A megismételt szavazáskor módosított határozati javaslat is előterjeszthető.

(8) A megismételt szavazás eredménytelensége esetén – a személyi ügyek kivételével – az adott kérdést nem lehet 2 hónapon belül az együttes ülés napirendjére tűzni.

31/C. §.^[24]

A Képviselő- testületek – minősített többséggel – név szerinti szavazást rendelhetnek el. A név szerinti szavazás során az adott önkormányzat polgármestere név szerint hívja fel szavazásra az egyes képviselőket, akik döntésüket szóban kötelesek közölni. Az együttes ülésről készült jegyzőkönyv név szerint sorolja fel a képviselőket és az általuk közölt szavazatokat. A név szerinti szavazás során egyebekben a 31/B §. (4)-(6) bekezdésében foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

31/D. §.^[25]

A Képviselő- testületek együttes zárt ülés tartásával kapcsolatban változtatás nélkül alkalmazzák az Mötv-ben foglaltakat.

31/E. §.^[26]

(1) A Képviselő- testületek az együttes ülésen titkos szavazást rendelhetnek el az Mötv-ben meghatározott esetben.

(2) A Képviselő- testületek a titkos szavazás lebonyolítására, eredményének megállapítására tagjaik sorából külön-külön egy képviselőt választanak a szavazatszámláló bizottságba.

(3) A titkos szavazás technikai feltételeinek megteremtéséről a jegyző gondoskodik.

(4) A titkos szavazás eredménytelensége esetén a 31/B §. (7) bekezdésében foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

(5) Az általános rendtől eltérően rendkívüli együttes ülés hívható össze, ha

            a.) a polgármesterek együttes megítélése szerint a Képviselő-testületek sürgős                 összehívására van szükség;

            b.) valamelyik Képviselő-testület eseti határozattal rendkívüli együttes ülés                     összehívásáról dönt;

            c.) azt az Önkormányzatok felettes szerve kezdeményezi.

(6) A rendkívüli ülés rövid úton (telefon, elektronikus adattovábbításra alkalmas eszköz, egyéb szóbeli meghívás) összehívható.

(7) A rendkívüli ülés rövid úton való összehívásakor törekedni kell arra, hogy a képviselő a meghívásról ellenőrizhető módon tudomást szerezzen. Amennyiben a meghívás telefonon keresztül nem kap visszaigazolást, úgy meg kell kísérelni azt elektronikus adattovábbításra alkalmas eszköz útján visszaigazolható módon eljuttatni a képviselőhöz. Amennyiben sem telefonon, sem elektronikus adattovábbításra alkalmas eszköz útján nem nyer visszaigazolást a képviselő részéről, hogy a meghívásról tudomást szerzett, úgy meg kell kísérelni a meghívó személyes, papír alapú kézbesítését a képviselő részére a hivatalos iratokra vonatkozó kézbesítés szabályai szerint.

31/F. §.^[27]

Az együttes ülésen hozott határozatok végrehajtásáért felelős személyt (személyeket) a határozati javaslat elfogadásával együtt kell meghatározni. A döntés végrehajtásáért felelős személy a soron következő együttes ülésen köteles beszámolni a határozatban foglaltak teljesítéséről.

Az önkormányzati rendeletek alkotásának főbb szabályai

32. §

1. Önkormányzati rendeletalkotást kezdeményezhet:

1. a polgármester;
2. a Képviselő-testület tagja;
3. a Képviselő-testület bizottsága,
4. a jegyző.

(2) A rendelet-tervezetet a jegyző törvényességi ellenjegyzésével lehet a Képviselő-testület elé terjeszteni.

(3) A Szervezeti és Működési Szabályzatot, a költségvetésről, a zárszámadásról, valamint a településrendezési tervekről szóló rendelet tervezetét a polgármester, az egyéb rendelet-tervezeteket a jegyző terjeszti a Képviselő-testület elé.

(4) A rendelet-tervezetet a jogalkotásról szóló törvényben foglalt követelményeknek megfelelően kell előkészíteni.

(5) A rendelet-tervezet előterjesztésében az előkészítés során tett javaslatokat szerepeltetni kell.

(6)  A rendelet hiteles szövegét a jegyző szerkeszti.

A közzététel

33. §

(1) A rendeletet a Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel kell kihirdetni.

(2)    A hivatalban a rendelet egy-egy példányát el kell helyezni.

V. fejezet

A JEGYZŐKÖNYV

34. §

(1) A Képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely a megjelent Képviselő-testületi tagok és a meghívottak nevét, a tárgyalt napirendi pontokat, a tanácskozás lényegét, a szavazás számszerű eredményét és a hozott döntéseket tartalmazza.

(2) A képviselő – testület ülésének jegyzőkönyvét a polgármester és a jegyző írják alá. A jegyzőkönyvet a képviselő – testület két tagja aláírásával hitelesíti, akiknek a személyére a polgármester tesz javaslatot és erről képviselő – testület dönt.

(3) A jegyzőkönyvhöz csatolni kell az ülés meghívóját, az előterjesztések egy-egy példányát, a jelenléti ívet, valamint az elfogadott, a polgármester és a jegyző sajátkezű aláírásával ellátott rendeletet.

(4) A jegyzőkönyv eredeti példányát a mellékletekkel együtt a Hivatal kezeli, gondoskodik a jegyzőkönyvek évenkénti beköttetéséről, valamint megfelelő őrzéséről.

(5) A Képviselő-testület nyilvános ülésein készült jegyzőkönyve bárki betekinthet.

(6)^[28] A zárt ülésről készült jegyzőkönyvbe a Képviselő-testület tagja, a tárgyban közvetlenül érdekelt vagy annak hivatalos megbízottja, a Somogy Megyei Kormányhivatal Vezetője és a jegyző tekinthet be.

(7) A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

(8)^[29] A képviselő – testület üléséről a jegyzőkönyvvezetés segítéséhez hangfelvétel készül.

(9) A nyilvános ülésről készült jegyzőkönyvről bárki – térítés ellenében – másolatot kaphat. A másolat díját e rendelet 1. számú függeléke tartalmazza.

VI. fejezet

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET BIZOTTSÁGAI

35. §^[30],^[31]

1. A Képviselő-testület – meghatározott önkormányzati hatáskörök gyakorlására– állandó vagy ideiglenes bizottságokat választhat.
2. A Képviselő-testület a következő, 5 tagból (3 képviselő és 2 fő külsős) álló, állandó bizottságot hozza létre:

1. Ügyrendi, Összeférhetetlenségi és Gazdasági Bizottság,
2. Települési Értéktár Bizottság.

3. A bizottságok belső munkájának szabályozására az Mötv-ben előírt rendelkezések, továbbá a jelen rendeletben szabályozottak az irányadóak.
4. Az Ügyrendi, Összeférhetetlenségi és Gazdasági Bizottság által gyakorolt hatásköröket a jelen rendelet I. számú melléklete tartalmazza.
5. A Települési Értéktár Bizottság által gyakorolt hatásköröket a jelen rendelet IV. számú melléklete tartalmazza.

A bizottság(ok) működése

36. §

(1) A bizottság határozatképességére és határozat hozatalára a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

2. A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti le.

(3) A bizottság ülése nyilvános, zárt ülést a képviselő - testületre vonatkozó szabályok szerint tart.

(4) A bizottság tagjai kötelesek a tudomásukra jutott szolgálati titkot és személyes adatot megőrizni.

(5) A bizottság ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni a jegyzőt. 

(6) A bizottság üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, melyet a bizottság elnöke ír alá.

VII. Fejezet^[32],^[33]

A POLGÁRMESTER, AZ ALPOLGÁRMESTRER, A JEGYZŐ

A polgármester

37. §

(1)^[34],^[35] A polgármester tisztségét főállású megbízatásban látja el. A polgármester munkaideje heti 40 óra, mely megegyezik a Hivatal ügyintézőinek munkaidejével.

(2) A polgármester a Képviselő-testület elnöke, felelős az önkormányzat egészének működéséért.

3. Főbb feladatai:

1. a demokratikus helyi hatalomgyakorlás, a közakarat érvényesülésének a biztosítása;
2. a település fejlődésének elősegítése;
3. az önkormányzat vagyonának megőrzése és gyarapítása;
4. az önkormányzat gazdálkodása feltételeinek megteremtése;
5. a képviselők, bizottságok munkájának segítése;
6. a nyilvánosság megteremtése, a helyi fórumok szervezése,
7. együttműködés a társadalmi szervezetekkel, a lakosság önszerveződő közösségeivel;
8. kapcsolattartás a pártok helyi vezetőivel,
9. az önkormányzati intézmények működésének az ellenőrzése, segítése,
10. az alpolgármester munkájának irányítása;
11. a Hivatal irányítása,
12. a jogszabályok szerinti munkáltatói jogkörök gyakorlása;
13. maga, vagy az általa megbízott személy útján ellátja a Képviselő-testület tulajdonosi képviseletét az önkormányzat vállalkozásaiban a külön rendeletben meghatározottak szerint;
14. a Képviselő-testület működési feltételeinek megteremtése, munkájának megszervezése,
15. a Képviselő-testület döntéseinek előkészítése, benyújtása, végrehajtása;
16. ellátja mindazokat a feladatokat és hatásköröket, amelyeket a törvények és egyéb jogszabályok a hatáskörébe utalnak.

4.  A polgármester részletes feladat-és hatásköreit a jogszabályok és a Képviselő-testület döntései határozzák meg.

Az alpolgármester

38. §^[36],^[37],^[38]

(1) A Képviselő-testület saját tagjai közül alpolgármestert választ.

(2) A polgármester távollétében, illetve tartós akadályoztatása esetén az alpolgármester az, aki a polgármester hatáskörébe és feladatkörébe tartozó feladatok látja el.

A jegyző

39. §^[39],^[40]

(1) A jegyző vezeti a Hivatalt, gondoskodik az Önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról. Ebben a feladatkörében:

1. személyesen vagy megbízottja útján legalább heti egy alkalommal településenként ügyfélfogadást tart,
2. előkészíti a képviselő-testületi ülést, a testület és a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket,
3. ellátja a testület, a bizottságok szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat,
4. tanácskozási joggal részt vesz a testület és a bizottságok ülésén;
5. határozathozatal előtt – felmerülő törvényességi kifogás esetén – törvényességi észrevételt tesz,
6. gondoskodik a testületi ülés jegyzőkönyvének elkészítéséről, aláírásáról, és határidőben való továbbításáról a Somogy Megyei Kormányhivatal felé.

(2) A jegyző főbb feladatai az Mötv-ben előírtakon túl:

1. ellátja a jogszabályban előírt és hatáskörébe utalt államigazgatási feladatokat;
2. gyakorolja a munkáltatói jogokat a Hivatal köztisztviselői és egyéb alkalmazottai tekintetében,
3. szervezi a Hivatal jogi felvilágosító munkáját,
4. ellátja az államigazgatási tevékenység egyszerűsítésével, korszerűsítésével összefüggő feladatokat.

VIII. fejezet^[41]

40. §^[42]

A Hivatal

(1) A Képviselő-testület a hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyek előkészítésére, az önkormányzati döntések végrehajtására, a testületek működésével kapcsolatos adminisztratív feladatok és a jogszabályban előírt államigazgatási feladatok ellátására Kaposszerdahely Községi Önkormányzattal közösen egységes hivatalt, Közös Önkormányzati Hivatalt működtet.

A Hivatal elnevezése: Bárdudvarnoki Közös Önkormányzati Hivatal.

A Hivatal székhelye: 7478 Bárdudvarnok, Bárd ltp. 36.

A Hivatal kirendeltsége: 7476 Kaposszerdahely, Kossuth Lajos utca 65.

A Hivatal megalakulásának időpontja: 2013. január 1.^[43]

(2) A Hivatal létszámát, belső szervezeti felépítését, működésének részletes szabályait, feladat – és hatáskörét a Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza.

Ezen szabályzat tartalmazza:

1. a Hivatal elnevezését, címét, jogállását,
2. a Hivatal létszámát;
3. belső szervezeti felépítését,
4. alapvető feladatait, ezen belül az önkormányzat képviselő-testületi működésével kapcsolatos feladatokat, a jogszabályokban rögzített államigazgatási feladatokat,
5. a Hivatal köztisztviselőinek munkarendjét és az ügyfélfogadás rendjét;
6. a helyettesítés, a kiadmányozás és az utalványozás rendjét,
7. a jegyzőnek a Hivatal vezetésével kapcsolatos feladatait,
8. a polgármesterek egyetértési jogának gyakorlását.

(3)^[44] A Hivatalt létrehozó Képviselő-testületek együttes ülése dönt:

a.) a Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatának jóváhagyásáról, módosításáról;

b.) a Hivatal munkájáról és működéséről szóló beszámoló elfogadásáról,

c.) a Hivatal költségvetéséről, zárszámadásáról,

d.) a Hivatalt létrehozó Megállapodás és Alapító Okirat módosításáról,

e.) a Hivatalhoz történő csatlakozásról, a Hivatal megszüntetéséről,

f.)^[45]

g.)^[46]

(4) A Hivatal a helyi nemzetiségi önkormányzatok működéséhez, döntései előkészítéséhez és azok végrehajtásához az alábbi segítséget adja:

Minden, a helyi önkormányzat és a nemzetiségi önkormányzat között jóváhagyott és elfogadott Együttműködési Megállapodásban szereplő feladat.

IX. fejezet

AZ ÖNKORMÁNYZAT GAZDASÁGI ALAPJAI

Az önkormányzat költségvetése

41. §

(1) A Képviselő-testület a költségvetését rendelettel állapítja meg. Ebben dönt arról, hogy az adott költségvetési évben a kötelező feladatain túl milyen önként vállalt feladatot lát el.

(2) Az (1) bekezdésben szereplő rendeletet külön törvény rendelkezésének megfelelően kell megalkotni.

42. §

(1)  A Képviselő-testület a költségvetési koncepció tárgyalásakor dönt arról, hogy szükséges-e a költségvetési rendeletet több fordulóban tárgyalni.

(2) A költségvetési rendelet tárgyalását megelőzően külön törvényben meghatározott költségvetési koncepciót kell előterjeszteni, melynek elemei a következők:

1. a Kormány által rendelkezésre bocsátott költségvetési irányelv;
2. az önkormányzat részére kötelezően előírt és szabadon felvállalható feladatok körültekintő és alapos elemzése, helyzetfelmérés;
3. az elemzés és helyzetfelmérés során számításba veendők a bevételi források, azok bővítésének lehetőségei, a kiadási szükségletek, azok gazdaságos és célszerű megoldásainak meghatározása,
4. az igények és célkitűzések egyeztetése;
5. a szükségletek kielégítési sorrendjének meghatározása;
6. a várható döntések hatásainak előzetes felmérése.

(3) A költségvetési rendelet tervezetet a (2) bekezdésében meghatározottak szerint kell beterjeszteni.

(4) A költségvetésről szóló előterjesztést és a rendelet-tervezetet a Gazdasági Bizottság megtárgyalja.

43. §

(1) Amennyiben a Képviselő-testület úgy dönt, hogy a költségvetési rendeletet több fordulóban tárgyalja, az eljárás a következő:

1. Az első fordulóban a Kormány által rendelkezésre bocsátott költségvetési irányelvek, az önkormányzat által szabadon vállalt, illetve számára kötelezően előírt feladatok elemzése alapján megtörténik a gazdasági koncepció összeállítása. Ennek során számításba kell venni a bevételi forrásokat, a források bővítésének lehetőségeit, meg kell határozni a kiadási szükségleteket, s azok gazdaságos, célszerű megoldását. Egyeztetni szükséges az igényeket a lehetőségekkel, s meghatározni a szükségletek kielégítésének sorrendjét.
2. A második fordulóban a költségvetési törvény által előírt részletezésben a költségvetési rendelet tervezetét tárgyalja meg a Képviselő-testület.

(2)  A költségvetési rendelet a bevételeket a források, a kiadásokat a célok szerint tartalmazza.

(3) A költségvetési évet követően a polgármester zárszámadási rendeletet terjeszt a képviselő-testület elé.

1. A zárszámadási rendelet tervezetét a jegyző készíti elő, tartalmát alapvetően a költségvetési törvény határozza meg.

(5) A zárszámadási rendelet tervezetét az Ügyrendi, Összeférhetetlenségi és Gazdasági Bizottság^[47] előzetesen megtárgyalja.

Az önkormányzat vagyona

44. §

 Az önkormányzat törzsvagyonát, valamint a forgalomképes, a korlátozottan forgalomképes vagyontárgyakkal való gazdálkodás és az önkormányzat vállalkozásával kapcsolatos előírásokat külön önkormányzati rendelet állapítja meg.

Az önkormányzat és intézményei gazdálkodásának ellenőrzése

45. §^[48]

Az Önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzésére az Mötv-ben meghatározott szabályok irányadóak.

X. Fejezet

Az önkormányzati társulás

46. §

(1) Az önkormányzat feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében társulásokban vehet részt. A képviselő-testület a megyei közgyűléssel, más települések képviselői-testületeivel, gazdasági, szolgáltatói szervezetekkel, közszolgáltatásokat nyújtó intézményekkel alakíthat társulásokat.

XI. Fejezet

Helyi népszavazás, népi kezdeményezés,

lakossági fórumok

47. §

(1) Helyi népszavazásban és népi kezdeményezésben az vehet részt, aki a helyi önkormányzati választáson választói joggal rendelkezik.

2. Helyi népszavazást, népi kezdeményezést a választásra jogosult lakosság 10 %-a kezdeményezheti.

3. Népi kezdeményezés tárgyalás nélkül csak akkor utasítható el, ha:

1. olyan ügyre vonatkozik, amelynek elbírálására a helyi képviselő-testületnek nincs hatásköre vagy illetékessége;
2. a megtárgyalás olvashatatlanság, vagy adatazonosíthatatlanság, vagy önellentmondás miatt nem lehetséges.

4. A visszautasítás indokait írásban közölni kell.

5. A képviselő-testület népi kezdeményezés tárgyában hozott döntéseit a polgármester közli az érintettekkel.

47/A. §^[49]

Az Önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzésére az Mötv-ben meghatározott szabályok az irányadók. Az Önkormányzat gazdálkodásának belső ellenőrzését, valamint az Önkormányzat által fenntartott intézmények pénzügyi ellenőrzését Bárdudvarnok Községi Önkormányzat erre vonatkozó, külön megállapodás útján biztosítja.

47/B. §^[50]

(1) A Roma Nemzetiségi Önkormányzat önállóan működő, az Önkormányzattól elkülönült gazdálkodással rendelkező szervezet, amelynek működése és előmozdítása a helyi nemzetiségi érdekek minél szélesebb körben történő előmozdítása érdekében a Roma Nemzetiségi Önkormányzat Képviselő-testületének feladata. Ezen feladat ellátásához      Bárdudvarnok Községi Önkormányzat a Bárdudvarnoki Közös Önkormányzati Hivatal útján nyújt segítséget.

(2) Bárdudvarnok Községi Önkormányzat és Bárdudvarnok Község Roma Nemzetiségi Önkormányzata 2012. augusztusában megújult Együttműködési Megállapodást fogadott el, amelynek értelmében a Nemzetiségi Önkormányzat jogosult térítés nélkül havi 20 óra időtartamban használni a Bárdudvarnoki Közös Önkormányzati Hivatal polgármesteri irodáját, ahol napi szintű ügyintézés nem valósul meg. Ezen felül a Nemzetiségi Önkormányzat működését segítő részfeladatok és eljárási folyamatok is meghatározásra kerültek az új dokumentumban.

XII. Fejezet^[51]

Az iratkezelés rendje

XIII. Fejezet

Vegyes záró rendelkezések

48. §

(1)       E rendelet 2007. április 20. napján lép hatályba.

2. A rendelet hatálybalépésével egyidőben hatályát veszti a 10/2006.(X. 16.), valamint a 1/2007.(I. 30.) számú rendelettel módosított 2/2005.(III. 01.) számú önkormányzati rendelet

3. A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.

Bárdudvarnok, 2007. április 19.

                Dr. Faludi Imre sk.                                                  Forintos László sk.

                          jegyző                                                                 polgármester

A rendelet kihirdetve: 2007. április 20.

                                                                             Dr. Faludi Imre sk.

                                                                                       jegyző

Egységesítette:

Bárdudvarnok, 2018. április 10.

                                                                                Kemenszky Kinga                P.H.

jegyző