Pálfa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2023. (IX. 29.) önkormányzati rendelete
A község helyi építési szabályzatáról
Hatályos: 2024. 11. 27Pálfa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2023. (IX. 29.) önkormányzati rendelete
A község helyi építési szabályzatáról
Pálfa Község Önkormányzata Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdése a) pontjában, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6. § (1) bekezdésében és 13. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 419/2021. (VII. 15.) kormányrendelet 11. mellékletében biztosított véleményezési jogkörében eljáró szervek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. A rendelet hatálya
1. § E rendelet hatálya Pálfa község teljes közigazgatási területére terjed ki.
2. A rendelet alkalmazása
2. § (1) Pálfa Község közigazgatási területén területet felhasználni, telket alakítani, továbbá építményt, építményrészt, épületegyüttest építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni és lebontani, elmozdítani, a rendeltetést megváltoztatni (a továbbiakban együtt: építési munkákat folytatni) az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK), Pálfa Község Önkormányzat Képviselő-testületének a településkép védelméről szóló 2/2019. (III. 14.) önkormányzati rendelete (a továbbiakban: Tkr), valamint e rendelet betartásával kell.
(2) E rendelet mellékletei
a) 1. melléklet: Pálfa Község Belterületi Szabályozási Terve,
b) 2. melléklet: Pálfa Község Külterületi és Zártkerti Szabályozási Terve,
c) 3. melléklet: Az építési övezetek, övezetek telekalakítási és beépítési szabályainak táblázata,
d) 4. melléklet: Az elhelyezhető és a tiltott rendeltetések táblázata,
e) 5. melléklet: Állattartásra szolgáló építmények elhelyezése során betartandó telepítési távolságok,
f) 6. melléklet: Az alkalmazott vagy alkalmazásra javasolt sajátos jogintézmények,
g) 7. melléklet: A biológiai aktivitásérték fenntartásához igénybe vett területek.
SZABÁLYOZÁSI ELEMEK
3. Kötelező szabályozási elemek
3. § (1) A szabályozási terv térképi téradat-rétegeinek műszaki követelményei és a terven alkalmazott jelek a Miniszterelnökség által kiadott Településtervezési szabályzat 3. számú mellékletében szereplő követelményeken alapul, és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.), valamint az OTÉK vonatkozó előírásai és fogalom-meghatározásai szerint értelmezendők.
(2) E rendelet alkalmazásában
a) utcában jellemzően kialakult állapot: utcában jellemzően kialakult állapotnak tekintendő az építési tevékenységgel érintett telek 2-2 szomszédos ingatlana, amennyiben az építési tevékenység időpontjában földhivatali nyilvántartás szerint legalább mindkét oldalt 1-1 beépült,
b) műút: szilárd burkolattal ellátott út,
c) főépület: az építési övezet vagy övezet sajátos építési használatának megfelelően, a helyi építési szabályzatban meghatározott rendeltetésű épület,
d) melléképület: a főépület rendeltetésszerű használatát, működtetését elősegítő, kiegészítő rendeltetésű, önálló épület.
(3) A szabályozási terv vonalas szabályozási elemei:
a) szabályozási vonal,
b) építési övezet, övezet határa, jele,
c) tervezett belterület határ,
d) temető védőterülete.
(4) A szabályozási terv felületként megjelenő szabályozási elemei:
a) közúti közlekedési terület,
b) közpark zöldterület,
c) közkert zöldterület,
d) védelmi célú erdőterület,
e) egyéb erdőterület,
f) vízgazdálkodási terület,
g) telek be nem építhető része,
h) közlekedési terület céljára fenntartandó terület,
i) beültetési kötelezettséggel érintett terület.
4. Javasolt szabályozási elemek
4. § A szabályozási terv javasolt szabályozási elemei:
a) telken belül zöldfelületként megtartandó telekrész,
b) megszüntető jel.
5. Más jogszabály által elrendelt korlátozó elemek
5. § (1) A szabályozási terv más jogszabály által elrendelt szabályozási elemei:
a) nyilvántartott régészeti lelőhely,
b) műemlék,
c) műemléki környezet,
d) helyi védett egyedi érték,
e) helyi védett területi érték,
f) országos ökológiai hálózat magterülete,
g) országos ökológiai hálózat ökológiai folyosója,
h) NATURA2000 terület,
i) tájképvédelmi terület,
j) helyi védelemre javasolt egyedi érték,
k) helyi jelentőségű természetvédelmi oltalomra javasolt érték,
l) helyi jelentőségű természetvédelmi oltalomra javasolt terület.
(2) Védőterületek, védősávok:
a) közmű infrastruktúra elemek védősávja,
b) vízminőség-védelmi terület,
c) hidrogeológiai „A” védőidom,
d) hidrogeológiai „B” védőidom,
e) vízbázis külső védőövezete,
f) árvízvédelmi fővédvonal,
g) fakadó, szivárgó víz által veszélyeztetett terület,
h) nagyvízi mederkezelési terv áramlási holttér,
i) nagyvízi mederkezelési terv átmeneti levezető sáv,
j) nagyvízi mederkezelési terv másodlagos levezető sáv,
k) nagyvízi mederkezelési terv elsődleges levezető sáv,
l) Rendszeresen belvízjárta terület.
(3) A szabályozási tervlapon jelölt védőterületek, védőtávolságok tekintetében az ezeket elrendelő jogszabályokban szereplő előírások az irányadóak.
6. Tájékoztató elemek
6. § A szabályozási terv tájékoztató szabályozási elemei:
a) közigazgatási határ,
b) belterülethatár,
c) zártkerthatár,
d) földrészlet határ,
e) alrészlet határ,
f) épület,
g) elbontott épület (alaptérképen szereplő),
h) reambulált épület (alaptérképen nem szereplő),
i) szintvonal,
j) kerékpárút/kerékpársáv,
k) gyalogosút.
AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET ALAKÍTÁSÁRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK
7. Belterületi határ megváltoztatására vonatkozó előírások
7. § A község belterületi határvonala a szabályozási tervnek megfelelően változtatható meg.
8. Telekalakításra vonatkozó előírások
8. § A község területén telket kialakítani csak az e rendelet 3. mellékletében meghatározott, az adott övezetre vagy építési övezetre vonatkozó minimális értékek teljesülése esetén lehet, kivéve
a) a települési célokat szolgáló, önálló telket igénylő műtárgyak és köztárgyak telkének kialakítása esetén,
b) a szabályozási vonallal jelölt terület-igénybevételeknél visszamaradó telek esetén,
c) kialakult telekállapotnál történő olyan telekalakítás esetén, ahol a kialakuló telkek méretei a változtatás előtti állapothoz képest az építési előírások értékeihez közelítenek.
9. Telkek beépítési módjára vonatkozó rendelkezések
9. § (1) Az építési helyet a szabályozási terven jelölt építési hely határvonala jelöli, ennek hiányában az építési hely előkerti méretét az építési övezetben, övezetben előírt beépítési mód figyelembevételével a következők szerint kell meghatározni:
a) Belterületen belül az előkert méretét
aa) az utcában jellemzően kialakult állapotnak kell megfeleltetni, vagy
ab) ha a kialakult állapotnak megfelelő érték egyértelműen nem állapítható meg, akkor 5,0 méternek kell tekinteni.
b) Külterületen Má, Mt, Gip, Gá, Kb, Ee, Ev jelű építési övezetekben, övezetekben az előkert mérete legalább 8 méter, kivétel a Gip, Gá jelű övezetben portaépület esetében 0 méter,
c) Mke jelű övezetben az előkert mérete legalább 5 méter,
d) Köu, Közm, Z-kp, Z-kk, V jelű övezetekben az előkert 0 méter.
(2) Az építési helyet a szabályozási terven jelölt építési hely határvonala jelöli, ennek hiányában az építési hely oldalkerti méretét az építési övezetben, övezetben előírt beépítési mód figyelembevételével a következők szerint kell meghatározni:
a) oldalhatáron álló beépítési mód esetén 4 méter,
b) szabadon álló beépítési mód esetén
ba) külterületen Má, Mt, Gip, Gá, Kb, Ee, Ev jelű építési övezetekben, övezetekben 8 méter,
bb) minden más övezetben, építési övezetben előírt legnagyobb beépítési magasság értékének fele.
(3) Az építési helyet a szabályozási terven jelölt építési hely határvonala jelöli, ennek hiányában az építési hely hátsókerti méretét az építési övezetben, övezetben előírt beépítési mód figyelembevételével a következők szerint kell meghatározni:
a) 30 méter telekmélységig 3 méter,
b) 30 méternél nagyobb telekmélység esetén 6 méter.
10. A járművek elhelyezésére vonatkozó előírások
10. § (1) A Vt övezeti jelű építési övezetben új építmények, önálló rendeltetési egységek, területek rendeltetésszerű használatához szükséges személygépkocsi elhelyezését az OTÉK 42. § (11) bekezdése alapján a telekhatártól mért, legfeljebb 500 m-en belüli más telken, parkolóban vagy közterületek közlekedésre szánt területe egy részének, illetve a közforgalom céljára átadott magánút egy részének felhasználásával is kialakíthatók.
(2) A település területén saját telken belül egy személygépkocsi elhelyezését kell biztosítani minden lakás és üdülő önálló rendeltetési egysége után.
11. Utakra vonatkozó rendelkezések
11. § (1) Közforgalom elől elzárt magánút a település közigazgatási területén belül bármely övezetben, építési övezetben kialakítható.
(2) A magánút legkisebb szélessége:
a) legfeljebb 50 méter hosszú magánút esetén legalább 3 méter,
b) legfeljebb 100 méter hosszú magánút esetében legalább 5 méter,
c) minden más esetben 12 méter.
(3) A 200 métert meghaladó hosszúságú magánutat végfordulóval kell kialakítani.
(4) Magánút céljára az adott építési övezetben, illetve övezeti előírásokban rögzített minimális telekméretnél kisebb telek is kialakítható.
12. Zöldinfrastruktúra védelmére és fejlesztésére vonatkozó előírások
12. § (1) A tájképvédelmi terület övezetbe tartozó területeknek, az Országos ökológiai hálózat magterületi övezetének, és az Országos ökológiai hálózat ökológiai folyosó övezetének lehatárolását az illetékes államigazgatási szervek adatszolgáltatása alapján tartalmazza a szabályozási tervlap. A vonatkozó előírásokat a Tkr tartalmazza.
(2) A Kisszékelyi-dombság Natura2000 védettségű területének lehatárolását az illetékes államigazgatási szervek adatszolgáltatása alapján tartalmazza a szabályozási tervlap. A területen belül a Natura 2000 fenntartási tervvel összhangban új, állandó épület csak a természetvédelmi célokkal összeegyeztethető módon létesíthető, kizárólag olyan helyszínen, ahol a jelölő fajokat és élőhelyeket és egyéb védett természeti értéket nem veszélyezteti. Műút a területen nem létesíthető.
13. § (1) A meglévő értékes növényzet védelmét az építmények elhelyezésénél figyelembe kell venni.
(2) A közterületek terepszint alatti felhasználásán, így a közművezetékek elhelyezésénél, átalakításánál elsőbbséget kell biztosítani a fasorok, közterületi növényzet elhelyezhetőségének.
(3) Az országos közút külterületi szakasza, a 082 , 073/2, 014 hrsz-ú közút és a jellemzően K-Ny irányú mezőgazdasági utak mentén – műszaki lehetőség esetén – OTÉK 1. melléklete szerinti többszintes növényállományt vagy legalább fasort kell telepíteni.
14. § (1) Közterület zöldfelületként fenntartandó részén belül a terület legalább 80 %-át biológiailag aktív zöldfelülettel vagy vízfelülettel kell ellátni.
(2) A telken belül zöldfelületként megtartandó telekrészen javasolt az (1) bekezdés szerinti rendelkezésnek érvényt szerezni.
(3) Az újonnan kijelölt beépítésre szánt területtel összefüggő biológiai aktivitásérték fenntartását biztosító területek lehatárolását a 7. melléklettel összhangban a szabályozási tervlap ábrázolja.
15. § Helyi jelentőségű természetvédelmi oltalomra javasolt érték és a helyi jelentőségű természetvédelmi oltalomra javasolt terület helyi szinten történő levédéséről gondoskodni kell. A védelem ténye és az értékek megőrzését biztosító előírások a természeti értékek védelmére szóló helyi rendeletben meghatározandók.
13. Környezetvédelmi előírások
16. § (1) Vízminőség védelmi területen fekvő csatornázatlan településrészeken létesítendő építményekben keletkező szennyvíz környezet károsítása nélküli kezeléséhez az alábbi előírások betartandók:
a) a szennyvíz közcsatorna hálózat 200 m távolságban rendelkezésre áll, akkor a közhálózati csatlakozást ki kell építeni a keletkező szennyvíz mennyiségétől függetlenül,
b) a napi keletkező szennyvíz mennyisége nem haladja meg a napi egyszeri szállítással elszállítható mennyiséget (kb 5 m3-t) és 200 m-től nagyobb távolságra érhető el a közcsatorna hálózat, a szennyvizeket víz-zárósági próbával igazoltan, vízzáróan kivitelezett, fedett, zárt medencébe kell összegyűjteni és igazolhatóan a kijelölt ürítő helyre szállíttatni,
c) a napi keletkező szennyvíz mennyisége meghaladja a napi egyszeri szállítással elszállítható mennyiséget (kb 5 m3-t) és 200 m-től nagyobb távolságra érhető el a közcsatorna hálózat, akkor helyben létesítendő szennyvíztisztító kisberendezés is alkalmazható:
ca) ha a tisztított vizek tisztítás utáni vízminősége folyamatosan ellenőrizhető és megfelelő felszíni befogadó kezelői hozzájárulással, befogadó nyilatkozattal rendelkezésre áll,
cb) ha az egyéb előírások, korlátok nem tiltják, valamint illetékes szakhatóságok hozzájárulnak,
cc) a kisberendezés védőterület igénye nem nyúlhat túl a tárgyi telken,
cd) a tisztítóberendezéssel azt a tisztítási hatásfokot kell teljesíteni, amit a befogadóhoz igazítva az illetékes szakhatóság meghatároz.
(2) Vízminőség védelmi területre nyers, tisztítatlan szennyvizet kívülről bevezetni nem lehet, tisztított vizek átvezetésére ugyan azok a feltételek vonatkoznak, mint a területen belüli tisztított vizekre.
(3) Hidrogeológiai „A”, „B” védőidom és Vízbázis külső védőövezet területének lehatárolását az illetékes államigazgatási szervek adatszolgáltatása alapján tartalmazza a szabályozási tervlap.
(4) Hidrogeológiai „A" , „B” védőidom és Vízbázis külső védőövezet területén végezhető tevékenységeket a vonatkozó jogszabályi előírások határozzák meg.
17. § (1) Fakadó, szivárgó víz által veszélyeztetett területen belül terepszint alatti építmény elhelyezése tiltott, kivétel közműberendezések.
(2) A nagyvízi mederkezelési terv levezető zónáin (áramlási holttér, átmeneti levezető sáv, másodlagos levezető sáv, elsődleges levezető sáv) belül végezhető építési tevékenységeket a Sió-csatorna nagyvízi mederkezelési terv Kapos-torkolat (79,47 fkm) és Nádor-csatorna torkolat (22,87 fkm) közötti szakaszra készített dokumentációja határozza meg.
(3) Rendszeresen belvízjárta területen terepszint alatt huzamos tartózkodás céljára szolgáló helyiség nem alakítható ki.
18. § Működő temető zajvédelmi szempontból csendes övezetnek minősül, ezért telekhatárától mért 30 méteres távolságon belül nappal 55, éjjel 45 LAM (mértékadó A-hangnyomásszint) nagyobb zajhatással járó üzemi vagy szabadidős tevékenység nem végezhető.
14. Örökségvédelmi előírások
19. § (1) A nyilvántartott régészeti lelőhelyet, a műemléket és a műemléki környezetet az illetékes államigazgatási szervek adatszolgáltatása alapján tartalmazza a szabályozási tervlap.
(2) Az (1) bekezdés szerinti területeken végezhető tevékenységeket a vonatkozó jogszabályi előírások határozzák meg.
(3) A helyi védett egyedi érték és a helyi védett területi érték a Tkr. alapján került lehatárolásra. Ezeket érintő építési tevékenységek esetén a Tkr szerint kell eljárni.
(4) A helyi védelemre javasolt egyedi értékek körét az Értékleltár határozza meg.
15. Egyes sajátos jogintézményekkel kapcsolatos előírások
20. § (1) Beültetési kötelezettséggel érintett területre a települési önkormányzat polgármestere hatósági döntésében beültetési kötelezettséget írhat elő közcélú környezetalakítási cél érdekében, az alábbiak szerint:
a) a szabályozási tervben jelölt területen háromszintes növényállomány ültetendő,
b) a gépjármű-forgalom és közművek elhelyezése céljából telkenként legfeljebb egy helyen 6 méteres sávban a zöldfelület megszakítható,
c) a teljesítés határidejének legalább 12 hónap határozandó meg.
(2) Háromszintes növényállományúnak minősül a zöldfelület, ha minden 150 m2-ére legalább 1 db nagy lombkoronájú fa, legalább 40 db cserje, valamint a nem beépített és nem burkolt telekrészen kívül gyep, vagy bármilyen talajtakaró növényzet telepítése megtörtént.
(3) Közterületalakítási terv alapján rendezendő területeket az 1. számú melléklet szerinti Sz-1 jelű szabályozási tervlap határolja le.
16. Közművekre, hírközlésre vonatkozó előírások
21. § (1) Új közművezetéket a vonatkozó jogszabályok és ágazati szabványok betartása mellett elsődlegesen közterületen kell elhelyezni.
(2) Új út építésénél, útrekonstrukciónál a tervezett közművek kiépítéséről vagy szükséges rekonstrukciójáról gondoskodni kell.
(3) Ingatlanon áthaladó, más telket ellátó közművezeték nyomvonalát és annak szükséges védőtávolságát építési tevékenység során figyelembe kell venni.
(4) A szennyvizek szikkasztása a település teljes közigazgatási területén nem megengedett.
(5) A 20 kV-os nagyfeszültségű vezeték mentén, a vonatkozó jogszabályok szerinti védőtávolságon belül építmény csak az ágazati szabályok figyelembevételével helyezhető el.
(6) A középnyomású gázvezeték tengelyétől mért, a vonatkozó jogszabályok szerinti védőtávolságon belül építmény csak az ágazati szabályok figyelembevételével helyezhető el.
17. Az építés általános szabályai
22. § (1) Az elő- és oldalkert legkisebb méretén belül az OTÉK 35. §. (6) bekezdésében meghatározottakon túl belterületen nem helyezhető el építménynek minősülő antennatartó szerkezet.
(2) A hátsókert legkisebb méretén belül belterületen nem helyezhető el:
a) kemence, húsfüstölő,
b) állat ól, állatkifutó,
c) trágyatároló,
d) árnyékszék,
e) siló,
f) ömlesztettanyag-, folyadék- és gáztároló.
(3) Új főépületet telken belül az utcában jellemzően kialakult állapothoz igazodóan kell elhelyezni, ennek hiányában e rendelet 9. §-a által meghatározott elő-, oldal- és hátsókert figyelembevétel.
(4) Új melléképület az utcában jellemzően kialakult állapothoz igazodóan megállapítható főépület helyén nem helyezhető el, kivéve közmű-becsatlakozás műtárgy, közműpótló műtárgy, hulladékgyűjtő edénytároló.
(5) Állattartásra szolgáló építmények legkisebb telepítési távolságát adott rendeltetésű épületektől és építményektől e rendelet 5. melléklete tartalmazza.
(6) Az adott övezeti előírásokban megengedettnél már nagyobb mértékben beépített telek beépítettsége tovább nem növelhető, azonban a meglévő épületek korszerűsíthetők, és a beépítettség további növelése nélkül a megengedett homlokzatmagasság betartása mellett bővíthetők.
(7) Terepszint alatti építmények (pince) egy szint mélységben, a telek építési helynek minősülő területén belül létesíthetők az építési övezetek, övezetek telekalakítási és beépítési szabályainak táblázata szerint.
(8) A szabályozási terven „telek be nem építhető része”-ként jelölt területen épület nem helyezhető el.
(9) Telek közlekedési terület céljára fenntartandó területtel érintett részén a közlekedést akadályozó építmény nem helyezhető el.
Részletes övezeti előírások
18. Beépítésre szánt építési övezetek előírásai
23. § (1) A település beépítésre szánt területei a következők:
a) falusias lakóterület – Lf,
b) településközpont vegyes terület – Vt,
c) kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület – Gksz,
d) ipari gazdasági terület – Gip,
e) általános gazdasági terület – Gá,
f) különleges terület,
fa) bemutató terület – K-B,
fb) egészségügyi terület – K-Eü,
fc) temető terület – K-T.
(2) Az építési övezetek telekalakítási és beépítési szabályainak táblázatát a rendelet 3. melléklete tartalmazza.
(3) Az építési övezetekben elhelyezhető és a tiltott rendeltetések táblázatát a rendelet 4. melléklete tartalmazza.
(4) Gip-1 és Gá-1 jelű építési övezetben technológia miatt szükséges építmények esetében a megengedett legnagyobb épületmagasság 25 m.
(5) K-T-1 jelű építési övezetben harangláb, harangtorony esetében a megengedett legnagyobb épületmagasság 12 m.
24. § (1) Lf, Vt és K-Eü építési övezetekben a kerítés magassága a közterületi telekhatáron 1,50 – 1,80 m legyen.
(2) Gksz, Gip, Gá építési övezetekben a kerítés magassága a közterületi telekhatáron 1,70 – 2,20 m legyen.
(3) K-B építési övezetben a kerítés magassága a közterületi telekhatáron legfeljebb 1,60 m legyen.
25. § (1) A K-B-1 jelű különleges bemutató terület építési övezete elsősorban a település értékeinek megóvását, bemutatását segítő építmények elhelyezésére szolgál.
(2) A K-Eü-1 jelű különleges egészségügyi terület építési övezete elsősorban szociális és egészségügyi építmények elhelyezésére szolgál.
(3) A K-T-1 jelű különleges temető terület építési övezete temetkezési célra szolgál.
19. Beépítésre nem szánt övezetek előírásai
26. § (1) A település beépítésre nem szánt területei a következők:
a) közúti közlekedési terület – Köu,
b) közműelhelyezési terület – Közm,
c) közkert zöldterület – Zkk,
d) közpark zöldterület – Zkp,
e) egyéb erdőterület – Ee,
f) védelmi célú erdőterület – Ev,
g) általános mezőgazdasági terület – Má,
h) kertes mezőgazdasági terület – Mke,
i) tájgazdálkodási mezőgazdasági terület – Mt,
j) különleges beépítésre nem szánt,
ja) sport terület – Kb-Sp,
jb) közösségi terület – Kb-K,
jc) rekreációs célú terület – Kb-R,
k) vízgazdálkodási terület - V.
(2) Az övezetek telekalakítási és beépítési szabályainak táblázatát a rendelet 3. melléklete tartalmazza.
(3) Az övezetekben elhelyezhető és a tiltott rendeltetések táblázatát a rendelet 4. melléklete tartalmazza.
27. § Köu-1 jelű, Közúti közlekedési területen belül csak a közhasználatra szolgáló, legfeljebb 15 m2 beépített alapterületű és legfeljebb 3,5 m épületmagasságú autóbuszváró építmény, valamint közműépítmény, köztárgy helyezhető el.
28. § Zkk-1 jelű és Zkp-1 jelű zöldterület övezetén belül kerti építmény kizárólag közösségi céllal helyezhető el.
29. § (1) A Kb-Sp jelű, különleges beépítésre nem szánt sport terület övezete elsősorban a sportlétesítmények elhelyezésére szolgál.
(2) A Kb-K jelű, különleges beépítésre nem szánt közösségi terület övezete elsősorban kistermelői piac működéséhez szükséges létesítmények elhelyezésére szolgál.
(3) A Kb-R jelű különleges beépítésre nem szánt rekreációs célú terület övezete elsősorban a települési rendezvényeket kiszolgáló és a víziturizmushoz kapcsolódó létesítmények elhelyezésére szolgál.
30. § (1) Má-1 jelű általános mezőgazdasági terület övezetén belül lakó- és szállásjellegű rendeltetés az OTÉK 29. § (2) bekezdése alapján mezőgazdasággal összefüggő rendeltetésű épületben helyezhető el.
(2) Má-1 jelű övezetben birtokközpont kialakítható az OTÉK 29. § (5) bekezdésében foglaltaknak megfelelően.
(3) Má-2 jelű, Má-3 jelű általános mezőgazdasági terület övezetén belül birtokközpont nem alakítható ki. Az övezetben lévő földrészletek birtoktestbe beszámíthatók.
(4) Mke-2 jelű általános mezőgazdasági terület övezetén belül szállásjellegű rendeltetés az OTÉK 29. § (2) bekezdése alapján mezőgazdasággal összefüggő rendeltetésű épületben helyezhető el.
(5) Mke-2 jelű kertes mezőgazdasági terület övezetében zártkerti művelés alól kivett területen építmény legfeljebb 10 %-os beépítettséggel helyezhető el, legfeljebb bruttó 60 m2 alapterülettel.
(6) Mke-2 jelű kertes mezőgazdasági terület övezetében építmény legfeljebb bruttó 60 m2 alapterülettel.
(7) Mke-1 jelű, Mke-2 jelű övezetben birtokközpont nem alakítható ki, azonban birtokközpontban beszámítható.
(8) Mt-1 jelű tájgazdálkodási mezőgazdasági terület övezetében birtokközpont nem alakítható ki, azonban birtokközpontban beszámítható.
Záró rendelkezések
31. § Hatályát veszti Pálfa Község Önkormányzat Képviselő-testületének a helyi építési szabályzatról szóló 7/2006. (VII. 26.) önkormányzati rendelete.
32. § Ez a rendelet 2023. október 29-én lép hatályba.
Az 1. melléklet a Pálfa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2024. (XI. 26.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.