1. § Balatonfőkajár község területén területet felhasználni, továbbá telket alakítani, építményt, építményrészt, épületegyüttest építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni és lebontani, elmozdítani, a rendeltetését megváltoztatni (továbbiakban együtt: építési munkát folytatni) az országos településrendezési és építési követelményekről szóló jogszabály, valamint az egyéb vonatkozó jogszabályok és jelen rendelet előírásainak és a mellékletét képező Szabályozási terveknek az együttes alkalmazásával lehet.

2. § E rendelet alkalmazásában:

3. § (1) A Településszerkezeti terv módosításával is járó kötelező szabályozási elemek:

(2) A Szabályozási terv kötelező elemei, melyek csak a Szabályozási terv módosításával változtathatók:

(3) Tájékoztató elemek a szabályozási terveken a következők:

(4) Azoknak a tájékoztató elemeknek a módosítása, melyek nem az Önkormányzat hatáskörébe tartoznak, csak a magasabb szintű jogszabályok megváltozása esetén, vagy az illetékes államigazgatási szervek egyetértésével lehetséges.

(5) Irányadó szabályozási elemek, amelyek pontosítása a Szabályozási terv módosítása nélkül is lehetséges:

4. § (1) Új építési telkek szélessége, amennyiben az építési övezeti előírások másképpen nem szabályozzák:

(2) Beépítésre szánt területen közmű műtárgy, köz-és magánút elhelyezésére az építési övezeti előírásainál kisebb méretű telek is kialakítható.

(3) Beépítésre nem szánt területen 3000 m2-nél kisebb telek nem alakítható ki, kivéve a közlekedési, közmű, hírközlési terület, zöldterület, erdőterület, illetve ezek kialakítása után visszamaradó területeket.

(4) A már beépült telek nem osztható meg, ha a telekfelosztás eredményeként a keletkező telkek beépítettsége az adott területen érvényes szabályozási előírások által megengedett mértéket meghaladná.

(5) Az építési övezetekben új nyúlványos (nyeles) telek nem alakítható ki.

(6)² A Szabályozási terven jelölt szabályozási vonalnak megfelelő telekalakítást - az előírt építési telek, vagy telek mérettől, továbbá meglevő beépítés esetén annak legnagyobb beépítettségre és az építési helyére vonatkozó szabályoktól függetlenül - e rendelettel összhangban levőnek kell tekinteni.

5. § (1) A rendelet hatálya alá tartozó területen új beépítés csak akkor létesíthető, ha:

(2) Beépítésre nem szánt területeken terepszint alatti építmény bruttó területe legfeljebb a telek 10%-a lehet és a telekhatároktól min. 3-3- m-re alakítható ki, ha a rendelet másként nem szabályozza.

(3) Melléképület, melléképítmény (kivéve közmű-becsatlakozási műtárgy, kerti építmény) beépítésre szánt területen új beépítésként önállóan nem helyezhető el, csak a főépület megépülését követően vagy azzal egyidejűleg.

(4) A Szabályozási terven jelölt "Telek be nem építhető területe" jellel jelölt területen épület nem létesíthető, de a szabadidő eltöltését szolgáló vagy sport építmény elhelyezhető a területen.

(5) Belterületen 6 m-nél magasabb szélkerék nem helyezhető el.

(6) Külterületen kerítés nem létesíthető, legelő művelési ág esetén villanypásztor kivételével.

(7) Az M7 gyorsforgalmi út, a 7. sz. főút, a 710. sz. főút 1000 méteres környezetében, továbbá a köztük és a Balaton-part közötti területen a Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló törvény definíciója szerinti csarnok egyik területfelhasználási egységben sem helyezhető el.

6. § (1) A telekhatárokon a csatlakozó és a telken belül kialakított rendezett terepszint között legfeljebb 1,0 m lehet az eltérés és a tereprendezéssel kialakuló új terepvonalnak illeszkednie kell a környező telkek terepadottságaihoz.

(2) A telek határaitól mért 1,00 m-es távolságon belül a tereprendezés nem megengedett, kivéve az előkerti telekhatár, ahol a telek megközelítésének biztosítására lehet tereprendezést végezni.

7. § (1) Az övezeti előírásokban szereplő legkisebb kialakítható teleknél kisebb méretű, meglévő építési telek is beépíthető, ha az összes egyéb előírás betartható és a szomszédos telkek beépíthetőségét nem korlátozza.

(2) Balatonfőkajár teljes területén lakókocsi, lakókonténer (mobilház), utánfutó és egyéb forgalomból kivont közlekedési eszköz építményként ideiglenesen sem helyezhető el.

(3) Az előkert mérete

(4) Előkert minimális méretén belül, ha az övezeti előírások másként nem szabályozzák csak

(5) Oldalkert minimális mérete nem lehet kisebb

(6) Oldalkert teljes méretében – az országos településrendezési és építési követelményekről szóló jogszabály szerinti - benyúló épületrészeken a főépület oldalkert felőli homlokzatának mélységében csak

(7) A hátsókert minimális mérete az övezeti előírások eltérő rendelkezése és a Szabályozási terv eltérő jelölése hiányában

(8) A lakóterületek, és vegyes területek saroktelkein, oldalhatáron álló beépítési mód esetében az épület szabadon állóan is elhelyezhető az egyéb előírások betartásával, de a szabadon álló beépítés a szomszédos építési telkek építési jogait nem korlátozhatja.

(9) Az előírt beépítési módtól eltérő, kialakult beépítésű meglévő épület bővítése, felújítása a szomszédos telkek előírt beépítési módú beépíthetőségét nem korlátozhatja, kivétel ez alól, ha a szomszédos épület is kialakult beépítésű.

(10) Ahol az építési övezet megengedi az építési helyen belül több főépület elhelyezését, ott legalább egy főépületet az utca felőli előkert határára kell helyezni.

(11) Új főépületek utca felőli homlokzatszélessége legalább 40 %-át kötelezően az utca felőli építési határvonalra kell helyezni.

(12) Melléképületet a főépülethez hozzáépítve, vagy a főépület mögött szabad elhelyezni, az adott építési övezetre vonatkozó elő- oldal- illetve hátsókert előírásainak megfelelően, kivéve ahol az építési övezet előírásai másként szabályoznak.

8. § (1) A hitéleti és kegyeleti épületek (templom, kápolna, ravatalozó) tornyának épületmagasságát kialakultnak kell tekinteni.

(2) Többszintes tetőterű épület nem alakítható ki.

9. § (1) Új közutak, utcák kialakításánál

(2) Telken belül fák és cserjék a telek határától a következő távolságok betartásával ültethetők:

10. § (1) Közterület kialakítása, megszüntetése, határvonalának módosítása – ahol a Szabályozási terv jelöli - csak a Szabályozási Terv rendelkezése szerint hajtható végre.

(2) Közterületen, közhasználat céljára átadott területen, építmény, berendezés, köztárgy, közterületi felszerelés csak abban az esetben helyezhető el, ha az

(3) Közterületen garázs, sorgarázs nem építhető.

11. § (1) A meglévő és a tervezett közcélú vízellátás, vízelvezetés (szenny- és csapadékvíz), energiaellátás (villamosenergia ellátás, földgázellátás), valamint az elektronikus hírközlés hálózatai és létesítményei, továbbá azok ágazati előírások szerinti biztonsági-, védőtávolsága számára közterületen, vagy közműterületen kell helyet biztosítani.

(2) A meglévő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásakor, továbbá egyéb okból funkciót vesztett, feleslegessé vált közművet el kell bontani, az indokoltan földben maradó vezeték tömedékelését, felhagyását szakszerűen kell megoldani.

(3) A közművezetékek átépítésekor és új vezeték fektetésekor a racionális területgazdálkodás érdekében, az utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezésére kell helyet biztosítani, továbbá a beépítésre szánt területeken a közművezetékek helyét úgy kell kijelölni, hogy az előírt utcai fasorok telepítését ne akadályozzák meg.

(4) Építési telken átmenő, a beépítést korlátozó közművezetéket, a közművezetéket érintő átépítéskor közterületre kell áthelyezni.

(5) Főépület elhelyezéshez a közmű feltételek az alábbiak:

12. § (1) A Szabályozási terv feltünteti a település területét érintő magasabb szintű jogszabály által előírt területeket, melyek az alábbiak:

(2) Külterületen levő fasorok, mezsgyék, védőerdősávok megőrzendők.

13. § (1) A levegő védelme szempontjából védelmi övezetet igénylő építmények (légszennyező források) csak úgy alakíthatók ki, hogy a szomszédos telkek, övezetek, építési övezetek beépítési lehetőségét, területfelhasználását nem korlátozzák.

(2) A zajt kibocsátó, vagy rezgést okozó létesítmény csak akkor építhető, illetve ilyen tevékenység csak akkor folytatható, ha az általa okozott zaj vagy rezgés mértéke nem haladja meg a környezetében a vonatkozó zajterhelési határértékeket.

(3) A település területén kijelölt egyedileg meghatározott zajvédelmi szempontból érzékeny területfelhasználási egység a különleges turisztikai szolgáltatás területe.

(4) Technológiai eredetű szennyvíz, illetve az üzemek, gazdasági területek területén összegyűjtött csapadékvíz közcsatornába csak akkor vezethető, ha előtisztítása a vonatkozó jogszabályokban és hatósági előírásokban meghatározott mértékben az üzemek, gazdasági területek területén megtörtént.

(5) Állattartás céljára szolgáló épületek építése csak a rendelet építési övezetekre vonatkozó előírásai szerint lehetséges.

(6) A település igazgatási területén tisztítatlan szennyvíz nem szikkasztható el.

(7) A közcsatornával ellátatlan külterületen a keletkező szennyvizet szivárgásmentes, zárt tárolóban kell összegyűjteni, vagy egyedi szennyvíztisztító kisberendezéssel kell megtisztítani.

(8) Külterületen egyedi szennyvíztisztító kisberendezés akkor létesíthető, ha azt az övezeti előírások nem tiltják és a szükséges védőtávolság a telken belül biztosítható.

(9) Talajmozgatással járó tevékenység során, továbbá a beépítendő területeken a termőréteg védelmét, elkülönített tárolását és újrahasznosítását biztosítani kell.

(10) A gazdálkodó szervezeteknek gondoskodniuk kell a tevékenységükből keletkező veszélyes és nem veszélyes termelési hulladékok hasznosításáról, ártalmatlanításáról.

(11) Az üzemi technológia során keletkező veszélyes hulladék átmeneti tárolása a vonatkozó jogszabályok szerint a talaj, talajvíz szennyezése nélkül történhet.

(12) A keletkező kommunális szilárd hulladék szervezett, intézményes elszállítását biztosítani kell, kommunális szilárd hulladék zárt gyűjtőedényben tárolható.

(13) Veszélyes anyagok, vagy hulladékok állandó tárolására szolgáló telephely, hígtrágyás állattartó telep nem létesíthető.

(14) A település területén külszíni művelésű bányatelek nem létesíthető, külszín bányaművelés nem folytatható.

(15) A vízfolyások mentén 3-3 m széles parti sávot mederfenntartási célokra szabadon kell hagyni, ezen parti sávon belül építményt létesíteni nem lehet.

(16) Temetőktől számított 50 m-es területsávon belül, állattartó építmény nem építhető, továbbá kegyeletsértő tevékenység, zajos, bűzös tevékenység nem folytatható, vendéglátó, sportolási, szórakoztató célú létesítmény nem alakítható ki. A helyi védett területen illetve a temető alatt lévő pincék a hagyományoknak megfelelően borturisztikai célú kereskedelmi és vendéglátási céllal is működtethetőek.

14. § (1) A beépítésre szánt területek használatuk általános jellege, valamint sajátos építési használatuk szerint a következő területfelhasználási egységekbe sorolandók:

(2) Az egyes építési övezetek paramétereit az 1. melléklet tartalmazza.

15. § (1) A Kertvárosias lakóterület laza beépítésű, összefüggő, kertes, legfeljebb 4,5 m-es épületmagasságot meg nem haladó, elsősorban lakó rendeltetésű épületek elhelyezésére szolgál.

(2) A Kertvárosias lakóterület építési övezeteiben telkenként egy főépület helyezhető el, mely a következő rendeltetéseket tartalmazhatja:

(3) Kertvárosias lakóterület építési övezeteiben melléképületként

(4) Kertvárosias lakóterületen a melléképítmények közül kizárólag:

(5)³ A kialakult beépítésű építési övezetekben új épület építése a kialakult állapothoz igazodva ill. a tömbben kialakult előkerttel, a kialakult utcakép jellegének megfelelő oldalhatárra létesíthető, kivéve ha a Szabályozási terv másként jelöli. Az előkert mérete az 571 hrsz-ú út mentén 3,0 m.

(6) A (3) a-d) pontok szerinti rendeltetések a főépületben vagy a főépülettel egybeépítve is elhelyezhetők a (2) bekezdés a-f) pontja szerinti rendeltetések mellett.

(7) Új főépület elhelyezése esetén gépkocsitároló csak a fő rendeltetésű épülettel egy tömegben vagy azzal egybeépítve a főépület mögött alakítható ki.

(8) Ha az építési övezetekben a teleknagyság legalább 50 %-kal meghaladja a legkisebb kialakítható telekterület nagyságát, abban az esetben az ezen felüli területrészre az övezetben előírt beépítettség 50 % -a engedélyezhető, de a kialakuló beépítés így sem haladhatja meg a minimális teleknagyság esetében engedélyezhető beépítettség kétszeresét.

(9) A kertvárosias lakóterület építési övezeteinek paramétereit az 1. melléklet 1. táblázata tartalmazza.

(10) Kertvárosias lakóterületen az állattartó építmények összes alapterülete nem lehet több 100 m2-nél.

(11) Az Lke3* építési övezetben lakótelkek csak akkor alakíthatók ki, ha az útkialakítás, közműfejlesztés és a temetői terület mentesítése megtörtént.

16. § (1) A falusias lakóterület legfeljebb 4,5 m-es épületmagasságú lakóépületek, a mezőgazdasági építmények, továbbá a lakosságot szolgáló, környezetre jelentős hatást nem gyakorló kereskedelmi, szolgáltató építmények elhelyezésére szolgál.

(2) A falusias lakóterület építési övezeteiben telkenként egy főépület helyezhető el, mely a következő rendeltetéseket tartalmazhatja:

(3) Falusias lakóterület építési övezeteiben melléképületként

(4) Falusias lakóterületen a melléképítmények közül kizárólag:

(5) A (2) bekezdés a-f) pontja szerinti rendeltetésű főépületben vagy a főépülettel egybeépítve a (3) a-d) pontok szerinti rendeltetések is elhelyezhetők.

(6) Ha az építési övezetekben a teleknagyság legalább 50 %-kal meghaladja a legkisebb kialakítható telekterület nagyságát, abban az esetben az ezen felüli területrészre az övezetben előírt beépítettség 50 % -a engedélyezhető, de a kialakuló beépítés így sem haladhatja meg a minimális teleknagyság esetében engedélyezhető beépítettség kétszeresét.

(7) Az Lf2 építési övezetben lakóépület elhelyezéséhez a telek nyugati, délnyugati határánál zajvédelmi kerítés létesítendő.

(8) A falusias lakóterület építési övezeteinek paramétereit az 1. melléklet 2. táblázata tartalmazza.

17. § (1) A településközpont terület elsősorban lakó és olyan települési szintű egyéb rendeltetésű épület elhelyezésére szolgál, amely nincs zavaró hatással a lakó rendeltetésre.

(2) A településközpont területen elhelyezhető főépület:

(3) A településközpont terület építési övezeteinek paramétereit az 1. melléklet 3. táblázata tartalmazza.

(4) Településközpont terület építési övezeteiben melléképületként gépjárműtároló és az épület(ek) rendeltetésszerű használatához szükséges egyéb tároló helyezhető el.

(5) Településközpont területen a melléképítmények közül kizárólag:

(6) Az építési övezetekben állattartó épület nem létesíthető.

18. § (1) A kereskedelmi, szolgáltató terület elsősorban környezetre jelentős hatást nem gyakorló gazdasági (kereskedelmi, szolgáltató, ipari) tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál.

(2) Az építési övezetben csak olyan rendeltetésű épület létesíthető, amelyben folytatott tevékenység:

(3) A kereskedelmi, szolgáltató területen önálló lakó rendeltetésű épület nem helyezhető el, de a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás is kialakítható.

(4) A kereskedelmi, szolgáltató terület építési övezeteinek paramétereit az 1. melléklet 4. táblázata tartalmazza.

(5) Az építési övezetben elhelyezésre kerülő technológiai építmény legmagasabb pontja meghaladhatja az építési övezetben meghatározott maximális épületmagasságot ha az alkalmazott üzemi technológia szempontjából az szükséges.

(6) Az építési övezetben a minimális zöldfelületi értéken belül a telekhatárok mentén fa- és cserjesor telepítendő.

(7)⁴ A Gksz3* jelű építési övezetben munkásszálló is elhelyezhető az alábbi feltételekkel:

19. § (1) Üdülőházas üdülőterület a Szabályozási terven Üü jellel szabályozott területfelhasználási egység, ahol szabadidős, üdülési, rekreációs-egészségmegőrző és szállás jellegű épületek helyezhetők el.

(2) Az Üdülőházas üdülőterület építési övezeteinek paramétereit az 1. melléklet 5. táblázata tartalmazza.

20. § (1) Hétvégiházas üdülőterület laza beépítésű, legfeljebb 4,5 m-es épületmagasságot meg nem haladó, elsősorban üdülő rendeltetésű épületek elhelyezésére szolgál.

(2) Hétvégiházas üdülőterület építési övezeteiben telkenként egy főépület helyezhető el, mely a következő rendeltetéseket tartalmazhatja:

(3) Hétvégiházas üdülőterület építési övezeteiben melléképület nem helyezhető el.

(4) Hétvégiházas üdülőterületen a melléképítmények közül kizárólag:

(5) Hétvégiházas üdülőterület építési övezeteinek paramétereit az 1. melléklet 6. táblázata tartalmazza.

21. § (1) A Szabályozási terven Ksp jellel szabályozott építési övezetben a testedzéssel, sportolással, a szabadidő eltöltésével összefüggő építmények, valamint a látogatók ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató rendeltetésű épületek helyezhetők el.

(2) A Ksp építési övezet területén építmények a következő feltételekkel helyezhetők el:

22. § (1) A terület a Szabályozási terven Ktsz jellel szabályozott területfelhasználási egység, ahol a minőségű turizmust szolgáló kereskedelmi szállásépületek, a vendéglátást, sportolást és közösségi szórakozást szolgáló épületek, továbbá a térség lakosságának és a turisták ellátását szolgáló kereskedelmi és szolgáltatási célú létesítmények épületei, továbbá az ezekhez kapcsolódó kiszolgáló építmények helyezhetők el.

(2) A területen a területrendezési tervekről szóló törvény szerint nevesített csarnok nem alakítható ki.

(3) Az építési övezet telkein

(4) Az építési övezetben telkek kialakítása csak legalább 16 m széles, közforgalom számára megnyitott, fordulóval rendelkező magánút kialakításával lehetséges.

(5) Az építési övezetben kialakítható a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás is, amennyiben az (1) bekezdésben felsorolt fő rendeltetés megvalósult.

(6) (2) A Ktsz építési övezet területén építmények a következő feltételekkel helyezhetők el:

23. § (1) A terület a Szabályozási terven Kspsz jellel szabályozott területfelhasználási egység, ahol a versenypályához kapcsolódó kereskedelmi szállásépület, valamint a versenypályához és a kereskedelmi szállásépülethez kapcsolódó kiszolgáló építmények helyezhetők el.

(2) A Kspsz építési övezet területén építmények a következő feltételekkel helyezhetők el:

(3) A telekhatárok mentén - a déli telekhatár kivételével - kétszintű növényállományt (fa- és cserjesort) kell telepíteni min. 10 m szélességben.

24. § (1) A terület a Szabályozási terven Ksz jellel szabályozott területfelhasználási egység, ahol a rendeltetésnek megfelelő építmények helyezhetők el.

(2) A Ksz építési övezet területén építmények a következő feltételekkel helyezhetők el:

(3) Az építési övezet telekhatárai mentén fasor és cserjesor telepítendő.

25. § (1) A terület a Szabályozási terven Kr jellel szabályozott területfelhasználási egység, ahol a rendeltetésnek megfelelő építmények helyezhetők el.

(2) A Kr építési övezet területén építmények a következő feltételekkel helyezhetők el:

26. § A beépítésre nem szánt területek használatuk általános jellege, valamint sajátos építési használatuk szerint a következő területfelhasználási egységekbe tartoznak:

27. § (1) Közlekedési és közműterületen csak a közút létesítményei, berendezései, és kiszolgáló építményei, tömegközlekedést kiszolgáló létesítmények (váróhelység, esőbeálló) valamint közművek helyezhetők el.

(2) A közlekedési hálózatok elemei számára a szabályozási terven jelölt építési területet (a meglévő, nem szabályozott telekhatárt, vagy tervezett szabályozási szélességet) kell biztosítani.

(3) Az országos közutak beépítésre nem szánt területen lévő szakaszai mentén az alábbi védőtávolságokat kell biztosítani az út tengelyétől számítva: gyorsforgalmi utaknál és országos főutak mentén: 100-100 m, országos mellékutaknál 50 – 50 m., a tervezett gyorsforgalmi út nyomvonal esetében 250-250 m

(4) Védőtávolságon belül építmény csak az út kezelőjének hozzájárulásával helyezhető el.

(5) A helyi külterületi utak (mezőgazdasági kiszolgáló utak), illetve külterületi, közforgalom elől nem elzárt magánutak mentén kerítés és egyéb építmény az úttengelytől számított 6-6 méteren belül nem helyezhető el.

(6) Közforgalom elől nem elzárt magánút minimum 6,0 m, közforgalom elől elzárt magánút 25 m-ig nyomvonal hosszúságig minimum 4,0 m, a fölött minimum 6,0 m telekszélességgel alakítható ki. Előbbiek alól kivétel a gyalogút és kerékpárút, mely esetekben a minimális szélesség 3,0 m.

(7) Bármely közút, illetve közforgalom elől nem elzárt magánút esetében az úttengelytől számított 3-3 méteren belül nem helyezhető el fás szárú növényzet.

(8) A közlekedési célú közterület határán lévő pincék a közterület felé nem nyílhatnak, nem akadályozhatják a közlekedés biztonságát és az oromfal elé előtető, présház és egyéb, az oromfalat takaró építmény nem létesíthető.

28. § (1) Zöldterület a Szabályozási Terveken Z jellel szabályozott közhasználatú, meghatározóan növényzettel fedett közterület, ahol a növényzettel borított terület aránya 60 %-nál kevesebb nem lehet.

(2) A Z-0 jellel szabályozott zöldterületeken épület nem létesíthető, elhelyezhetők a szabadidő eltöltését – a pihenést, játékot, sportolást – szolgáló, épületnek nem minősülő építmények, sétaút, kerékpárút, továbbá köztárgyak.

(3) A Z-1 jellel szabályozott zöldterületeken a (2) bekezdés szerinti építmények továbbá a zöldterület funkciójához illeszkedő vendéglátó, sport-, szabadidős létesítmények épületei is kialakíthatóak.

(4) A Z-1 övezet beépítettsége legfeljebb 3 % lehet, az épületek szabadonállóan legfeljebb 4,5 m épületmagassággal helyezhetők el.

(5) A Z-2 övezetben új épület, pince nem létesíthető, de a meglévő présházak és pincék kizárólag eredeti funkciójának megfelelően felújíthatók.

(6) Az Lke3* jelű lakóövezet és a 427 hrsz-ú temető között szabályozott Z-0 jelű zöldterületen a temető és a lakóterület térbeli elválasztása érdekében legalább 2 fasor és cserjesort kell telepíteni.

29. § (1) Erdőterület az üzemtervezett erdők és a településrendezési eszközök szerint tervezett erdők területe.

(2) Az erdőterület az építmények elhelyezése szempontjából:

(3) Gazdasági rendeltetésű erdőterület övezeteiben (Eg) az erdőgazdálkodással, vadgazdálkodással összefüggő épületek és az erdei turizmus épületnek nem minősülő építményei létesíthetők.

(4) Az Eg jelű erdő övezetek területén épületek a következő feltételekkel létesíthetők:

(5) Az Ev jelű védelmi rendeltetésű erdőterület övezetében épületet, építményt elhelyezni nem lehet, közműbekötés sem létesíthető.

30. § A mezőgazdasági terület a termőhelyi adottságokhoz illeszkedő hagyományos mezőgazdasági használat megtartása, a termőföldvédelem, a természeti területek védelme, a tájképvédelem érdekében a következő sajátos területfelhasználási egységekre tagolódik:

31. § (1) Általános mezőgazdasági terület az Má jellel szabályozott árutermelő gazdálkodásra alkalmas mezőgazdasági termőföldek területe.

(2) Szántó művelési ágban lévő, legalább 20 ha területű telken a terület rendeltetésszerű használatát szolgáló gazdasági épületek (a növénytermesztés, állattenyésztés, termék tárolás, termékfeldolgozás építményei) valamint a lakófunkciót is kielégítő épület létesíthető a telek legfeljebb 0,1 %-ának mértékéig, de a beépített összes alapterület az 500 m2-t; valamint a lakórendeltetés a beépített terület 20%-át nem haladhatja meg.

(3) Gyep illetve rét vagy legelő művelési ágban lévő, legalább 20 ha területű telken a hagyományos almos állattartást szolgáló, a lakófunkciót is magában foglaló épület létesíthető, de a beépített alapterület a telek 0,1 %-át és az 500 m²-t nem haladhatja meg, valamint a lakórendeltetés a beépített terület 20%-át nem haladhatja meg.

(4) Gyümölcsös és szőlő művelési ágban lévő, legalább 3 ha területű telken a gyümölcstermesztést, feldolgozást szolgáló épület építhető, de a beépített alapterület a telek 0,5 %-át és a 500 m²-t nem haladhatja meg.

(5) Az épületek épületmagassága legfeljebb 6,0 m lehet, de egyik homlokzat magassága sem haladhatja meg a 6,0 m-t.

(6) Az épületek a telek határától legalább 10 m-re létesíthetők.

(7) Épületet létesíteni csak a legalább 80 %-ban művelt telken lehet, ahol a beépítés feltételeként az a művelési ág fogadható el, amely a telek művelt területének 60 %-án meghatározó.

(8) Azon vegyes művelésű telken, ahol egyik művelési ág sem éri el a művelt terület 60 %-át, azon építési szabályt kell alkalmazni, amely a telken lévő művelési ágak közül a legszigorúbb.

(9) Az általános mezőgazdasági terület övezetében birtokközpont nem alakítható ki.

32. § (1) Általános korlátozott használatú mezőgazdasági terület jellemzően az országos ökológiai hálózat magterületére és ökológiai folyosójába tartozó területek, a mélyfekvésű mezőgazdasági területek továbbá a tájképvédelmi szempontból érzékeny és a hagyományos tájkarakter megőrzése szempontjából jelentős, Mko jellel szabályozott területek.

(2) Általános korlátozott használatú mezőgazdasági terület Mko övezeteiben épület nem létesíthető.

(3) Az övezetekben kialakítható telek területe 1 ha-nál kisebb nem lehet.

(4) Az övezetben kerítés nem létesíthető.

33. § (1) Általános borvidéki mezőgazdasági terület Máb övezete a területrendezési tervről szóló törvény által meghatározott borszőlő termőhelyi kataszteri övezetbe tartozó, szőlő művelésre alkalmas általános mezőgazdasági terület.

(2) Az Máb jelű övezetben a beépíthető telek területe legalább 2,0 ha, a kialakítható telek területe legalább 3000 m2 lehet.

(3) A 3000 m2 és 2,0 ha közötti területű telken csak földdel borított pince létesíthető.

(4) A legalább 2,0 ha területű telken a szőlőművelést, szőlőfeldolgozást, bortárolást vagy borturizmust szolgáló építmények helyezhetők el, de az épületek beépített alapterülete nem haladhatja meg a telek 1 %-át, és nem lehet több 500 m2-nél.

(5) Ha egy tulajdonosnak Balatonfőkajár igazgatási területén a szőlőműveléssel hasznosított telkeinek összes területe legalább 5,0 ha, akkor az egyik legalább 1,0 ha-os telkén legfeljebb 500 m2 beépített alapterületű épületet létesíthet.

(6) Az (5) bekezdés szerinti legalább 5,0 ha területű birtoktest megállapításánál az Mk jelű övezetben lévő telkek is beszámíthatóak, de ezen telkekre csak az Mk övezetre vonatkozó építési előírások szerint lehet építeni. A birtoktestbe beszámított, de be nem épített telkeken épület nem létesíthető.

(7) Az épületek épületmagassága legfeljebb 4,5 m lehet.

(8) Az épületek a telek határától legalább 8 m előkert és 3 m oldalkert biztosításával szabadonállóan létesíthetők.

34. § (1) Kertes borvidéki mezőgazdasági terület Mk övezete a területrendezési tervről szóló törvény által meghatározott kertes mezőgazdasági övezetbe és borszőlő termőhelyi kataszteri övezetbe tartozó, jellemzően vegyes művelésű (szőlő, gyümölcs, kertgazdálkodás) terület.

(2) Az Mk jelű övezetben legalább 80%-ban szőlő művelési ágban nyilvántartott és ennek megfelelően művelt telken, telkenként kizárólag egy - a helyi építési hagyományoknak megfelelő és tájbaillő – présház és egy földdel borított boltpince létesíthető, ha a telek területe legalább 3000 m2, de a présházban ideiglenes tartózkodásra alkalmas helyiség nem alakítható ki.

(3) Az övezetben telekosztással 3000 m2-nél kisebb új telek nem alakítható ki.

(4) A présház alapterülete nem lehet több 60 40 m2-nél; az épülethez csatlakozó terepszint legalacsonyabb pontjához képest mért homlokzatmagassága legfeljebb 4 m lehet.

(5) Az épület feltöltésen nem helyezhető el és környezetében terasz nem létesíthető.

(6) A pince a présházzal egybeépítve vagy attól különállóan is létesíthető, de nem alakítható ki a présház alatt.

(7) Présház szabadonállóan csak a rendelet hatályba lépése előtt már meglévő közutak mentén létesíthető legalább 8 m de legfeljebb 15 m előkert biztosításával.

(8) Az épületek 9 m átlagos telekszélességig oldalhatáron állóan, 9 m felett a kialakult állapothoz igazodva oldalhatáron, vagy szabadonállóan létesíthetők.

(9) A művelésből kivett, zártkerti telkeken is csak egy présház létesíthető, kizárólag akkor, ha a telek 80 %-ban szőlő műveléssel hasznosul, a (2)–(7) bekezdés szerint paraméterek teljesülnek, de lakóépület és állattartó épületek nem létesíthetők.

(10) Présház (gazdasági épület) rendeltetése lakó-üdülő rendeltetésre nem módosíthatók.

(11) Amennyiben a szőlőművelés megszűnik, a meglévő épületeken, pincéken építési tevékenység (a bontás kivételével) nem folytatható.

35. § (1) Természetközeli terület a Szabályozási Terven Tk jellel szabályozott láp területe.

(2) A területen építési tevékenység, tereprendezés nem végezhető.

36. § A vízgazdálkodással összefüggő terület a vízmedrek, árkok területe, ahol a vízgazdálkodással összefüggő építmények létesíthetők.

37. § (1) A Kb-nsp1 jelű övezetben nagy kiterjedésű sporttevékenység (versenypálya) és az ahhoz kapcsolódó vendéglátás, kereskedelem és szolgáltatás funkció létesítményei, lelátókkal egybeépített kiegészítő funkciójú (múzeum, konferenciaterem) illetve a versenyzéssel összefüggő szálláshelyek helyezhetők el.

(2) A Kb-nsp2 jelű övezetben a versenypályát kiszolgáló személyzet valamint a látogatók számára kereskedelmi, szolgáltatató, vendéglátó, sportolási, szórakoztatási rendeltetésű épületek, szálláshelyek valamint a testedzéssel, sportolással, a szabadidő eltöltésével összefüggő építmények alakíthatók ki.

(3) A versenypálya üzemeltetésével összefüggő szálláshely és az ahhoz kapcsolódó vendéglátás funkció épületei a szennyvíztisztító 300 m-es védőtávolságán belül nem helyezhetők el

(4) A területen kerítést – a lábazaton felül - legalább 50 %-ban áttörten kell kialakítani, kivéve a zajvédő funkciójú kerítést illetve a biztonsági szempontok miatti tömör kerítést.

(5) A területen a zöldfelületi borítottság számításánál a növényzettel fedett terület alatt a szilárd burkolatú felületek nélküli, gyeppel, cserjékkel, fákkal betelepített beépítetlen terület illetve vízfelület értendő.

(6) A zajterhelésre érzékeny lakóterület felőli telekhatár mentén a műszaki zajvédelmet zajgátló töltés vagy zajgátló fal létesítésével kell megoldani. A zajgátló töltés legalább a lakóterület felőli oldalán kétszintű növényzetet (gyep és cserjeszint) kell telepíteni tájbaillő módon.

(7) A pályához tartozó műszakilag szükséges területeken és épületeken kívüli területeket zöldfelületként kell kialakítani és fenntartani úgy, hogy ahol a versenypálya biztonságos üzemeltetését nem zavarja, ott honos növényfajokból álló ligetes fásítást kell létesíteni.

(8) A Kb-nsp1 övezet határai mentén – ahol a parkolók, épületek és a pálya egyéb műszaki létesítményei azt lehetővé teszik - kétszintű növényállományt (fa- és cserjesort) kell telepíteni a környezetvédelmi engedélyben rögzített növénytelepítési feltételek alapján.

(9) A Kb-nsp1 övezet területén az építmények elhelyezésének feltételei a következők:

(10) A Kb-nsp2 övezet területén az építmények elhelyezésének feltételei a következők:

38. § (1) A terület a Szabályozási terven Kb-t jellel szabályozott területfelhasználási egység, ahol csak a temető funkciójával összhangban lévő építmények helyezhetők el.

(2) A temető rendeltetésének megfelelő építmények a következő előírások szerint létesíthetőek:

(3) A temető alá nyúló történeti borospincék védelme érdekében a temető telekhatárától 20 m távolságon belül új sír nem alakítható ki és a temető telekhatárán új pince nem létesíthető, ezt a területet zöldfelületként kell fenntartani.

(4) A temető 425, 426/1 hrsz-ú közterületi telekhatárán, a közterületről nyíló, pinceszerűen kialakított kripták felújíthatók és a már meglévőkhöz illeszkedve új kripták is létesíthetők. A kripták legfeljebb 10 m-re nyúlhatnak be a temető területére.

39. § (1) A terület a Szabályozási terven Kb-p jellel szabályozott területfelhasználási egység, a pincesorok területe, ahol a meglévő, oromfalas, földdel fedett pincék felújíthatók, de épület és új pince nem létesíthető.

(2) A pincék rendeltetése kizárólag a bortároláshoz, borfeldolgozáshoz, borturizmushoz kapcsolódó vendéglátó, valamint kereskedelmi funkciójú lehet, más célú hasznosítás nem lehetséges.

(3) Az oromfal elé előtető, présház és egyéb, az oromfalat takaró építmény nem létesíthető.

40. § A terület a Szabályozási terven Kb-k jellel szabályozott területfelhasználási egység, ahol csak a rendeltetésnek megfelelő építmények (vízmű, gázfogadó, szennyvízátemelő) helyezhetők el.

41. § (1) A terület a Szabályozási terven Kb-b jellel szabályozott területfelhasználási egység, ahol csak a rendeltetésnek megfelelő építmények helyezhetők el.

(2) A Kb-b övezet területén az építmények elhelyezésének feltételei a következők:

42. § (1) A rendelet mellékletei:

(2) Jelen rendelet a kihirdetést követő 30. napon lép hatályba.

(3) Hatályát veszti Balatonfőkajár Községi Önkormányzat Képviselő-testületének Balatonfőkajár község Helyi Építési Szabályzatáról szóló 6/2004. (IV.28.) önkormányzati rendelete.