Várvölgy Község Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2022. (XII. 16.) önkormányzati rendelete
Várvölgy Község Helyi Építési Szabályzatáról
Hatályos: 2023. 01. 16Várvölgy Község Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2022. (XII. 16.) önkormányzati rendelete
Várvölgy Község Helyi Építési Szabályzatáról
Várvölgy Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 13. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet – 2022. június 30-án hatályos szövegállapota szerinti – 39. § (2) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró Zala Megyei Kormányhivatal Állami Főépítészi Iroda, Állami Főépítész; Zala Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Főosztály, Környezetvédelmi és Természetvédelmi Osztály; Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság; Vas Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság; Országos Vízügyi Főigazgatóság; Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság; Zala Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság; Zala Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztály; Budapest Főváros Kormányhivatala Országos Közúti és Hajózási Hatósági Főosztály; Közlekedésért felelős miniszter; Légiközlekedési hatóság; Katonai Légügyi Hatóság; Zala Megyei Kormányhivatal Közlekedési, Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály; Zala Megyei Kormányhivatal Építésügyi, Örökségvédelmi, Mérésügyi és Műszaki Biztonsági Főosztály Építésügyi és Örökségvédelmi Osztály; Zala Megyei Kormányhivatal Földhivatali Főosztály; Veszprém Megyei Kormányhivatal Agrárügyi Főosztály Erdészeti Osztály; Honvédelemért felelős miniszter; Zala Megyei Rendőr-főkapitányság; Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága Bányászati és Gázipari Főosztály; Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala Pécsi Hatósági Iroda; Országos Atomenergia Hivatal; Budapest Főváros Kormányhivatala Népegészségügyi Főosztály; továbbá a Zala Megyei Önkormányzat, Lesencefalu Község Önkormányzata, Lesenceistvánd Község Önkormányzata, Rezi Község Önkormányzata, Sümeg Város Önkormányzata, Uzsa Község Önkormányzata, Vállus Község Önkormányzata, Zalaszántó Község Önkormányzata, valamint Várvölgy Község Önkormányzata Képviselő-testületének a településfejlesztéssel, településrendezéssel és településkép-érvényesítéssel összefüggő partnerségi egyeztetés helyi szabályairól szóló 8/2017. (IX. 29.) önkormányzati rendelete szerinti partnerek véleményének kikérésével, a következőket rendeli el:
ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK
Általános előírások
1. § (1) Várvölgy község közigazgatási területén területet felhasználni, telket alakítani, továbbá építményt, építményrészt, épületegyüttest építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni és lebontani, elmozdítani, a rendeltetést megváltoztatni (továbbiakban együtt: építési munkát folytatni) az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.), az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK), az egyéb általános érvényű jogszabályok, jogi rendelkezések és hatósági előírások, Várvölgy Község Önkormányzata Képviselő-testületének A község településképének védelméről szóló 15/2019. (XI. 30.) önkormányzati rendelete, valamint e Rendelet betartásával kell.
(2) E Rendelet előírásait az OTÉK 2021. július 15-ig hatályos II. Fejezete, 1. és 2. melléklete, valamint az OTÉK 2022. január 11-től hatályos további fejezetei és mellékletei figyelembe-vételével kell alkalmazni.
(3) E Rendelet részét képezik a Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló 2018. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: Trtv.), valamint a területrendezési tervek készítésének és alkalmazásának kiegészítő szabályozásáról szóló 9/2019. (VI. 14.) MvM rendelet (a továbbiakban: 9/2019. MvM rendelet) Várvölgy község Önkormányzat Képviselő-testületének elhatározásaként beemelt előírásai. Az országos, vagy kiemelt térségi övezetek Szabályozási tervlapokon szereplő lehatárolásán belül, e Rendelet Harmadik Részében szereplő rendelkezéseket kell figyelembe venni.
(4) E Rendelet mellékletei:
a) 1. melléklet: Várvölgy Község Szabályozási Terve – Jelmagyarázat
b) 2. melléklet: Várvölgy Község Szabályozási Terve – Szelvényháló
c) 3. melléklet: Várvölgy Község Szabályozási Terve M=1:2000 (SZ-1/1, SZ-1/2, SZ-1/3, SZ-1/4, SZ-1/5, SZ-1/6, SZ-1/7, SZ-1/8 számú tervlapok)
d) 4. melléklet: Várvölgy Község Szabályozási Terve M=1:10.000 (SZ-2/1, SZ-2/2, SZ-2/3, SZ-2/4, SZ-2/5, SZ-2/6, SZ-2/7, SZ-2/8 számú tervlapok)
e) 5. melléklet: Várvölgy község építési övezetei, övezetei:
ea) 1. Építési övezeti paraméterek
eb) 2. Övezeti paraméterek
f) 6. melléklet: Országos és kiemelt térségi övezetekre vonatkozó paraméterek:
fa) 1. Általános mezőgazdasági terület övezetére vonatkozó paraméterek
fb) 2. Borszőlő termőhelyi kataszteri terület övezetére vonatkozó paraméterek
fc) 3. Kertes mezőgazdasági terület övezetére vonatkozó paraméterek
g) 7. melléklet: Sajátos jogintézménnyel érintett ingatlanok:
ga) 1. Elővásárlási joggal érintett ingatlanok
gb) 2. Kisajátítással érintett ingatlanok
gc) 3. Útépítési és közművesítési hozzájárulással érintett ingatlanok
gd) 4. Beültetési kötelezettséggel – mint településrendezési kötelezéssel – érintett ingatlanok
h) 8. melléklet: Állattartó épületek, építmények telepítési távolsága:
i) 9. melléklet: Javasolt növényfajok listája:
ia) 1. A lakóterületek kertje,
ib) 2. Közterületek, parkolók növényzete,
ic) 3. Külterületen ajánlott növényzet.
2. § (1) E rendelet alkalmazásában:
1. El nem építhető útsáv: a 7342. és a 7343. j. összekötő utak tervezett nyomvonalának, továbbá a fejlesztési terület későbbi közterületi szabályozásának helyet biztosító, annak jövőbeli elépülését megakadályozó, kötelező szabályozási elemnek minősülő sáv.
2. Fejlesztési terület: beépítésre szánt területként jelölt, az építési munka időpontjában még igénybe nem vett terület.
3. Főépület: az övezeti előírásokban megnevezett rendeltetéseknek helyet adó, melléképületnek nem minősülő épület.
4. Háztartási méretű kiserőmű: a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 3.§ 24.pontja szerinti fogalom
5. Kialakult állapot: Olyan telekre használt jelző, amelynek beépítése során, a telken és a környezetében meglévő karakterjegyek alapján az illeszkedés elve érvényesíthető.
6. Lakópark: Egy telken álló több lakófunkciójú épületből álló együttes, amely közös megközelítéssel rendelkezik, és egyetlen társasházi közösséget alkot.
7. Melléképület: a főépület rendeltetésszerű használatát, üzemeltetését segítő, kiegészítő funkciójú épület.
8. Oldalhatáron álló épület: az oldalhatáron álló beépítési módú építési telken a telekhatárral meghatározott építési határvonalon, vagy attól legfeljebb 1,0 méterre elhelyezett épület.
9. Pavilon: közterületen álló, szilárd térelemekkel körülhatárolt, talajhoz rögzített, vagy azon álló, kereskedelmi, szolgáltató, vagy vendéglátó funkciónak helyet adó építmény.
10. Rendezett telek: az országos előírásokat, e Rendeletben előírt követelményekkel együttesen követve kialakított telek.
11. Zártsorú beépítési mód: a zártsorú beépítési mód formája, amikor az oldalkertek értéke a középső elhelyezkedésű sorház-telkek esetében 0 m, míg a szélső sorház-telek esetében az egyik oldalkert ennél nagyobb.
(2) A fenti fogalmak között nem szereplő e rendeletben használt szakmai kifejezéseket a hatályos szakmai jogszabályokban [különösen Étv., OTÉK, Trtv., valamint a telekalakításról szóló 85/2000. (XI. 8.) FVM rendelet] alkalmazott fogalom-magyarázatokkal megegyezőnek kell tekinteni.
3. § (1) A Szabályozási Terven szereplő határelemek, illetve vonalas szabályozási elemek hierarchiáját (fedettségét) a következők szerint kell értelmezni:
1. közigazgatási határ,
2. meglévő-megmaradó/meglévő-megszűnő/tervezett belterületi határ,
3. szabályozási vonal,
4. építési övezet, övezet határa, valamint
5. telekhatár.
(2) Az (1) bekezdésben szereplő elemek egyazon nyomvonalon való elhelyezkedése esetén, mindig a hierarchiában előbb álló kerül legfelül ábrázolásra, a (3) bekezdés kivételével.
(3) Közigazgatási határ alatt sem szabályozási vonal, sem építési övezet, sem övezethatár nem kerül ábrázolásra.
1. Kötelező szabályozási elemek
4. § (1) A szabályozási terv vonalas szabályozási elemei:
1. közigazgatási határ,
2. meglévő-megmaradó, meglévő-megszűnő és tervezett belterületi határ,
3. szabályozási vonal,
4. építési övezet, övezet határa, jele,
5. építési vonal.
(2) A szabályozási terv felületként megjelenő szabályozási elemei:
1. közúti közlekedési terület – közút (KÖu),
2. nem szerkezeti jelentőségű közlekedési terület – helyi lakóút (kt.),
3. zöldterület – közkert (Zkk),
4. védelmi rendeltetésű erdőterület (Ev),
5. gazdasági rendeltetésű erdőterület (Eg),
6. közjóléti rendeltetésű erdőterület (Ek),
7. vízgazdálkodási célú erdőterület (Evi),
8. vízgazdálkodási terület (V),
9. telek be nem építhető része,
10. el nem építhető útsáv.
(3) A szabályozási terv sajátos jogintézményei:
1. elővásárlási joggal érintett terület,
2. kisajátítással érintett terület,
3. útépítési és közművesítési hozzájárulással érintett terület,
4. beültetési kötelezettséggel érintett terület.
(4) A kötelező szabályozási elemek módosítása:
a) belterületen és külterületi beépítésre szánt területen legalább a tömb egészére,
b) külterületen beépítésre nem szánt területen vagy a tömb egészére, vagy a településszerkezeti terv szerinti területfelhasználási egységre kiterjedő szabályozási terv készítésével történhet meg.
2. Más jogszabály által elrendelt szabályozási elemek
5. § (1) A szabályozási terv művi értékvédelmi elemei:
1. műemlék telke,
2. műemlék telkén lévő épület,
3. műemléki környezet határa,
4. nyilvántartott régészeti lelőhely határa,
5. régészeti érdekű terület határa
6. helyi egyedi védelem alatt álló érték telke,
(2) A szabályozási terv táj- és természetvédelmi elemei:
1. Natura 2000 – kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület (HUBF20035: Keszthelyi-hegység),
2. országos jelentőségű védett természeti emlék – ex lege védett forrás,
3. országos jelentőségű védett természeti emlék – ex lege védett földvár,
4. országos jelentőségű védett természeti érték – ex lege védett láp,
5. országos jelentőségű védett természeti terület – Balaton-felvidéki Nemzeti Park területe,
6. tájképvédelmi terület övezete,
7. tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezete,
8. egyedi tájérték
9. helyi jelentőségű védett természeti terület – Csetényi-erdő
(3) A szabályozási terv Trtv.-ből, valamint 9/2019. (VI.14.) MvM rendeletből átvett korlátozó tényezői:
1. általános mezőgazdasági terület (kiemelt térségi) övezete,
2. borszőlő termőhelyi kataszteri terület (kiemelt térségi) övezete,
3. erdők (országos) övezete,
4. kertes mezőgazdasági terület (kiemelt térségi) övezete,
5. kiváló termőhelyi adottságú szántók (országos) övezete,
6. ökológiai hálózat magterületének (országos) övezete,
7. ökológiai hálózat pufferterületének (országos) övezete,
8. tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület (kiemelt térségi) övezete,
9. vízeróziónak kitett terület (kiemelt térségi) övezete,
10. vízminőség-védelmi terület (országos) övezete.
(4) A szabályozási terv egyéb korlátozó tényezői:
1. hidrogeológiai védőidom (vízbázis hidrogeológia B védőterület),
2. vízfolyások parti sávja,
3. ásványi nyersanyag lelőhely határa (bányatelek),
4. közlekedési és közmű infrastruktúra hálózatok és létesítmények kezelői hozzájárulásának határa (védőterület, védőhatár, védősáv).
3. Javasolt szabályozási elemek
6. § (1) A szabályozási terv javasolt szabályozási elemei:
1. javasolt telekhatár,
2. javasolt megszüntető jel,
3. javasolt kerékpárút,
4. javasolt jelentős felszíni parkoló.
(2) A javasolt szabályozási elemek nyomvonalától a vonatkozó jogszabályok és e Rendelet előírásainak betartása mellett el lehet térni.
4. Tájékoztató elemek
7. § (1) A szabályozási terv alaptérképi elemei:
1. földrészlet határ,
2. alrészlet határ,
3. épület,
4. szintvonal,
5. felirat (helyrajzi szám, házszám, utcanév).
(2) A szabályozási terv meglévő közlekedési elemei, létesítményei:
1. szerkezeti jelentőségű közút tengelye,
2. távlati szerkezeti jelentőségű közút tengelye,
3. meglévő gyalogút,
4. külterületi út,
5. híd,
6. meglévő jelentős felszíni parkoló.
(3) A szabályozási terv meglévő közmű-létesítményei:
1. vízmű,
2. vízműkút,
3. víztározó medence,
4. nyomásfokozó,
5. szennyvíztisztítómű,
6. szennyvízátemelő,
7. villamosenergia transzformátor állomás,
8. gázátadó állomás,
9. adótorony.
(4) A szabályozási terv meglévő közművezetékei:
1. ivóvíz gerincvezeték,
2. földrészlet határ nélküli fő vízfolyások tengelye,
3. szennyvízvezeték (nyomott, gravitációs),
4. villamosenergia főelosztó hálózat,
5. villamosenergia elosztó hálózat,
6. nagynyomású földgázszállító vezeték,
7. optikai gerincvezeték nyomvonala.
Közterület alakításra vonatkozó előírások
8. § (1) Közút felújítása, átépítése, vagy építése közterület-alakítási terv alapján valósítható meg.
(2) Közterület-alakítási tervet nem kell készíteni karbantartási feladatok, hibaelhárítás elvégzése, valamint kapubehajtók kialakítása esetében.
(3) A közterületek terepszint alatti felhasználásánál, a közművezetékek elhelyezésénél, átalakításánál a többszintes növényállomány elhelyezhetőségét biztosítani kell.
Az épített környezet alakítására vonatkozó előírások
5. Telkek beépítési módjára vonatkozó rendelkezések
9. § (1) Az építési helyet a „Várvölgy község építési övezetei, övezetei” című 5. melléklet, „Építési övezeti paraméterek” című 1.2. alpont, valamint „Övezeti paraméterek” című 2.2. alpont táblázatának az építési telekre, telekre meghatározott beépítés módja megnevezésű táblázati oszlopban szereplő besorolás figyelembevételével, a (2)–(4) bekezdések szerint kell meghatározni:
(2) Az előkert méretét – ettől eltérő előírás hiányában –:
a) az utcában jellemzően kialakult állapotnak,
b) ha az a) pont szerinti kialakult állapotnak megfelelő érték egyértelműen nem állapítható meg, akkor 5,0 méternek,
c) különleges terület építési övezetében, kizárólag portaépület számára 0 méternek,
d) fejlesztési területek esetén a szabályozási terven jelölt építési vonal értékének
kell tekinteni.
(3) Az oldalkert méretét – ettől eltérő előírás hiányában –:
a) szabadon álló beépítési módnál:
aa) a kialakult állapotnak
ab) ha az aa) alpont szerinti kialakult állapotnak megfelelő érték egyértelműen nem állapítható meg, akkor az építési övezetben, övezetben előírt legnagyobb épületmagasság felének
ac) vagy, ha az ab) alpont szerinti érték kisebb, mint 3,0 méter, akkor 3,0 méternek
b) oldalhatáron álló beépítési módnál:
ba) a kialakult állapotnak
bb) ha a ba) alpont szerinti kialakult állapotnak megfelelő érték egyértelműen nem állapítható meg, akkor 4,0 méternek,
kell tekinteni.
(4) A hátsókert méretét– ettől eltérő előírás hiányában –:
a) kialakult telekállapot esetén, 25 m telekmélységig 0 méternek,
b) minden más esetben:
ba) az építési övezetben, övezetben előírt legnagyobb épületmagasságnak
bb) vagy, ha ez kisebb, mint 6,0 méter, akkor 6,0 méternek
bc) az Lf-3 és Lf-4 építési övezetekben 10 méternek
kell tekinteni.
(5) Oldalhatáron álló beépítési módnál, Lf-1 és Lf-K építési övezetek esetén, az épületeket oldalhatáron állóan kell elhelyezni.
(6) Zártsorú beépítés módnál – új épület építése, vagy meglévő épület bővítése esetén – biztosítani kell a telkek hátsókertjének személygépkocsival történő megközelítését.
(7) Nyúlványos (nyeles) telek esetében:
a) az építési helyet, valamint a beépítés és a zöldfelület nagyságát a teleknyúlvány területe nélkül kell meghatározni.
b) a teleknyúlványhoz legközelebb eső, arra merőleges telekrészt előkertnek kell tekinteni.
6. Utakra vonatkozó rendelkezések
10. § (1) Magánút bármely építési övezetben, övezetben létesíthető.
(2) A magánút kialakítását követően:
a) a szabályozási terven feltüntetett „nem szerkezeti jelentőségű magánút”-besorolással azonos előírások vonatkoznak a területére.
b) területét – Várvölgy Község Településrendezési Eszközeinek magánút kialakítását követő módosítása során – „nem szerkezeti jelentőségű magánút”-ként kell feltüntetni.
(3) Magánutat közforgalom elől el nem zárt módon kell kialakítani.
(4) A magánút legkisebb szélessége:
a) maximum 2 lakótelek feltárását szolgáló, legfeljebb 80 méter hosszú magánút esetén 6 méter, kivéve Lf-K építési övezet, ahol 4 méter,
b) maximum 6 lakótelek feltárását szolgáló, legfeljebb 150 méter hosszú magánút esetén 10 méter, kivéve Lf-K építési övezet, ahol 6 méter,
c) a (4) bekezdés a)–b) pontja kivételével minden más esetben 12 méter.
(5) Magánút hossza:
a) zsákutcaként legfeljebb 200 m, 150 m-től végfordulóval, vagy közbenső fordulóval.
b) átmenő útként legfeljebb 500 m.
(6) Magánút csak a telektömb egészére készített telekalakítási terv, vagy szabályozási terv alapján alakítható ki.
(7) Magánút telkén épület nem helyezhető el.
7. Parkolásra vonatkozó rendelkezések
11. § (1) Egy személygépkocsi elhelyezését telken belül kell biztosítani minden lakás önálló rendeltetési egysége után.
(2) 20, vagy annál több gépkocsit befogadó parkolót kiemelt szegéllyel kell ellátni, és a felületén keletkező csapadékvizet olajfogó műtárgyon keresztül kell a befogadóba vezetni.
8. Zöldfelületek kialakítására és védelmére vonatkozó rendelkezések
12. § (1) Többszintes növényállományúnak akkor minősül a zöldfelület, ha minden 150 m2-ére:
a) legalább 1 db nagy lombkoronájú fa,
b) legalább 20 db cserje, valamint
c) a nem beépített és nem burkolt telekrészen kívül gyep, vagy bármilyen talajtakaró növényzet
telepítése megtörtént.
(2) A felszíni parkolókat – függetlenül azok közterületi, vagy telken belüli elhelyezkedésétől – 4 parkoló helyenként legalább 1 db, legalább kétszer iskolázott lombos fa telepítésével kell beültetni.
(3) Újonnan kialakított közterületek mentén a telepítendő fasorokat a közlekedési területek kiépítésével egy időben telepíteni szükséges.
(4) Közterületi és magánutak menti fasorok telepítésénél legalább az ültető gödör 1x1x1m-es szelvényében talajcseréről, termőföld visszatöltéséről gondoskodni kell.
(5) Temetőterület és zöldterület rendezését, átalakítását kertépítészeti terv alapján kell megvalósítani.
(6) A telek zöldfelületének számítása során a beton gyephézagos, a műanyag gyeprácsos, a homok, a murva, valamint a kavics burkolat nem vehető figyelembe.
(7) A tervezett épületek alaprajzi kialakításánál alkalmazkodni kell a meglévő utcai sorfákhoz. Hiányos fasor esetén a pótlás lehetőségét biztosítani kell.
9. Vízfelületek kialakítására vonatkozó rendelkezések
13. § Vízfelület – mind záportározási, mind halastó, mind horgásztó funkcióval – bármely építési övezetben, övezetben, a környezet veszélyeztetésének kizárásával, a vízjogi engedélyezés figyelembe vételével létesíthető.
Környezetvédelmi előírások
10. Védőterületek, védőtávolságok
14. § (1) Várvölgy Község területén új hulladékártalmatlanító nem létesíthető.
(2) Állattartó épületek, építmények telepítési távolságára e Rendelet 8. mellékletében foglaltak az irányadóak.
(3) Hígtrágyás tartástechnológiával üzemeltetett állattartó telep nem létesíthető.
11. Levegővédelemre vonatkozó rendelkezések
15. § A település közigazgatási területén csak olyan tevékenység folytatható, amely
a) egészségügyi légszennyezettségi határérték-túllépést, továbbá
b) ökológiai légszennyezettségi határérték-túllépést
ba) az ökológiai hálózat magterületének övezetében,
bb) az ökológiai hálózat pufferterületének övezetében,
bc) a borszőlő termőhelyi kataszteri terület övezetében és
bd) a különleges területek közül az rekreációs célú terület építési övezetébe, a különleges beépítésre nem szánt területek közül nagy kiterjedésű sportolási célú terület övezetébe, továbbá a zöldterület és az erdőterület övezetébe sorolt területeken
nem okoz.
12. Bányászatra vonatkozó rendelkezések
16. § (1) Az országos jelentőségű védett természeti területeken:
a) célkitermelőhely nem létesíthető,
b) új külfejtéses művelésű bányatelek nem állapítható meg,
c) meglévő külfejtéses művelésű bányatelek horizontálisan nem bővíthető.
(2) Bányászati tevékenység – kutatási, bányabezárási és az utóhasznosítás érdekében végzett tájrendezési tevékenység kivételével – csak a települések közigazgatási területének a Balaton felületéről nem látható részén engedélyezhető.
Egyes sajátos jogintézményekkel kapcsolatos előírások (tilalmak, telekalakítás, településrendezési kötelezések, közterület-alakítás)
13. Telekalakítás
17. § (1) Beépítésre nem szánt területen 3000 m2-nél kisebb telek – közlekedési, közműelhelyezési és hírközlési terület, zöldterület, erdőterület, illetve a közlekedési, közműelhelyezési és hírközlési területek kialakítása után visszamaradó mezőgazdasági és erdőterület övezetben lévő telek kivételével – nem alakítható ki.
(2) Telek nem osztható meg, ha a telekfelosztás eredményeként a keletkező telkek beépítettsége az adott területen érvényes szabályozási előírások által megengedett mértéket meghaladná.
(3) Az építési övezetben, övezetben közműépítmények (különösen szennyvízátemelő, transzformátor) elhelyezése érdekében, továbbá magánút számára az övezeti előírásoktól eltérő paraméterű telek is kialakítható.
(4) Közút céljára történő kisajátítás, közút szabályozással érintett telekalakítása a visszamaradó telek méretétől, beépítettségétől és zöldfelületi fedettségétől függetlenül végrehajtható.
(5) Beépítésre szánt terület építési övezetében telekalakítás a „Várvölgy község építési övezetei, övezetei” című 5. melléklet „Építési övezeti paraméterek” című 1.2. alpontja táblázatában szereplő legkisebb kialakítható telekméretet elérő, de az előírt legkisebb kialakítható telekméret 2,5-szeresét meg nem haladó telekméret esetén hajtható végre.
(6) Új nyúlványos (nyeles) telek nem alakítható ki.
(7) Telekösszevonásra csak az alábbi előírások együttes teljesítése esetén kerülhet sor:
a) az építési övezetben előírt minimális telekszélesség 2,5-szeresét nem haladja meg, valamint
b) a 3-3 szomszédos telek, meglévő átlag telekszélességének a 1,5-szeresét nem haladja meg.
(8) Lf-K építési övezetben telekösszevonás az egymás mögött elhelyezkedő telkek esetén akkor is végrehajtható, ha az így kialakult teleknek nincs közterületi, vagy magánúti kapcsolata.
(9) Tömbfeltáró magánút, valamint lakóterületen bármely magánút kialakítására csak a tömb egészére kiterjedő telekcsoport-újraosztási vázrajz alapján kerülhet sor.
(10) Telekalakítás (telekcsoport újraosztás, telekfelosztás, telekegyesítés, telekhatár-rendezés) a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseken túl – (8) bekezdés kivételével) – abban az esetben engedélyezhető, ha a felosztás után „zárvány telek” nem alakul ki.
(11) Telekcsoport-újraosztásnál a felosztás utáni telekméreteknek az építési övezetre előírt legkisebb kialakítható telekméret értékét el kell érniük.
(12) Erdészeti, vagy természetvédelmi érdekeket szolgáló telkek kivételével telekalakítás útján nem hozható létre olyan telek, amelynek megközelítése kizárólag Natura 2000 terület, vagy az országos ökológiai hálózat övezetének területét, vagy védett természeti területet érintő magánút kialakításával történhet.
14. Elővásárlási jog
18. § (1) A település teljes közigazgatási területén elővásárlási jog illeti meg Várvölgy Község Önkormányzatát valamennyi
a) helyi közút lejegyzéssel
b) közkert kialakítással
c) kisajátítással
d) helyi egyedi védelem alatt álló értékkel
érintett ingatlan esetében.
(2) Az (1) bekezdésben szereplőkön túl, a településfejlesztési dokumentumokban meghatározott célok megvalósítása érdekében, elővásárlási jog illeti meg Várvölgy Község Önkormányzatát a Szabályozási tervlapon ekképp feltüntetett, e Rendelet „Sajátos jogintézménnyel érintett ingatlanok” című 7. melléklete „Elővásárlási joggal érintett ingatlanok” című 1. pontjában szereplő helyrajzi számmal nevesített valamennyi ingatlan, illetve a felsorolt helyrajzi számokból telekalakítással kialakuló valamennyi további ingatlan esetében.
(3) Az (1)–(2) bekezdésben szereplőkön túl, a tervszerű vagyongazdálkodás megvalósítása érdekében, a település teljes közigazgatási területén elővásárlási jog illeti meg Várvölgy Község Önkormányzatát a részleges önkormányzati tulajdonban álló ingatlanok esetében.
15. Kisajátítás
19. § Kisajátítási jog illeti meg Várvölgy Község Önkormányzatát:
a) a Szabályozási tervlapon feltüntetett valamennyi – nem Várvölgy Község Önkormányzatának tulajdonában lévő – helyi közút, valamint közkert területtel érintett ingatlan, valamint
b) e Rendelet „Sajátos jogintézménnyel érintett ingatlanok” című 7. melléklete „Cél: Egyéb célra történő kisajátítás” című 2.3. alpontja táblázatában szereplő helyrajzi számmal nevesített valamennyi ingatlant, illetve a felsorolt helyrajzi számokból telekalakítással kialakuló valamennyi további ingatlan esetében.
16. Útépítési és közművesítési hozzájárulás
20. § Útépítési és közművesítési hozzájárulás terheli a Szabályozási tervlapon ekképp feltüntetett ingatlant.
17. Beültetési kötelezettség
21. § (1) Beültetési kötelezettség terheli a közúti közlekedési területtel – közút (KÖu), valamint a nem szerkezeti jelentőségű közlekedési területtel – helyi lakóút (kt.) telekhatára menti min. 5,0 m-es sávját:
a) különleges szennyvíztisztító területbe (K-Sze)
b) különleges temetőterületbe (K-T)
c) különleges beépítésre nem szánt nyersanyag-kitermelés (bánya), nyersanyag-feldolgozás céljára szolgáló területbe (Kb-B)
d) a különleges beépítésre nem szánt temetőterületbe (Kb-T)
sorolt ingatlannak.
(2) Beültetési kötelezettség terheli a falusias lakóterületbe (Lf), a településközpont területbe (Vt), a különleges beépítésre szánt rekreációs célú területbe (K-Re), a mezőgazdasági területbe (Má, Mk, Mt), a természetközeli területbe (Tk), a vízgazdálkodási területbe (V), valamint a különleges beépítésre nem szánt nagy kiterjedésű sportolási célú területbe (Kb-Sp) sorolt ingatlannal érintkező telekhatára menti min. 5,0 m-es sávját:
a) különleges szennyvíztisztító területbe (K-Sze)
b) különleges temetőterületbe (K-T)
c) különleges beépítésre nem szánt nyersanyag-kitermelés (bánya), nyersanyag-feldolgozás céljára szolgáló területbe (Kb-B)
d) a különleges beépítésre nem szánt temetőterületbe (Kb-T)
sorolt ingatlannak.
(3) A beültetési kötelezettségű telekrészen – portaépület kivételével – épület nem helyezhető el.
(4) A telek beültetési kötelezettségű területének min. 85%-át többszintes növényállománnyal kell beültetni. A maradék részen út, kerékpárút, gyalogút kialakítható, közműlétesítmény elhelyezhető.
(5) Vízfolyások, csatornák parti sávját érintő beültetési kötelezettségű területen a (4) bekezdésben előírt többszintes növényállomány helyett egyszintes, gyepszintű növényzet kialakítása kötelező.
(6) Az Lf-3 építési övezetben a szabályozási terven jelölt beültetési kötelezettségű területen csak a szomszédos Natura 2000 kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület növényállományához illeszkedő növényzet telepíthető, a „Javasolt növényfajok listája” című 9 mellékletben szereplő fajok alkalmazásával.
Közművek előírásai
18. Közművekre vonatkozó általános előírások
22. § (1) A közüzemi közműhálózatokat és közműlétesítményeket közterületen, vagy közmű üzemeltető telkén belül kell elhelyezni. Ettől eltérő esetben szolgalmi jog bejegyzéssel kell a helyet biztosítani.
(2) Utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét kell figyelembe venni. A közművek elhelyezésénél az utak fásítási lehetőségével számolni kell.
(3) A beépítésre szánt területeken, a 12,0 m és az annál nagyobb szabályozási szélességű utcákban a területet kiszolgáló közművezetékek nyomvonalát és helyét úgy kell elrendezni, hogy azok az utcákban legalább egyoldali fa-, illetve cserjesor telepítését tegye lehetővé.
(4) A meglevő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásakor, a kiváltandó feleslegessé vált közművet el kell bontani, vagy ha a földben marad, eltömedékelését szakszerűen meg kell oldani.
(5) Ingatlanon áthaladó, más telket ellátó bekötővezeték nyomvonalára a szolgalmi jogot a Földhivatalnál be kell jegyeztetni. A szolgalmi jogot és a szükséges védőtávolságot az építési tevékenység során figyelembe kell venni.
19. Víziközművekre vonatkozó előírások
23. § (1) Várvölgy teljes közigazgatási területén:
a) tilos a tisztítatlan szennyvíz közvetlen talajba szikkasztása, valamint
b) tilos a nem közművel összegyűjtött szennyvizek kezelés nélküli elhelyezése.
(2) 300 m2-nél nagyobb alapterületű épület elhelyezését lehetővé tevő telken a csapadékvíz helyben tartását, és helyben történő felhasználását biztosítani kell.
20. Energiaközművekre vonatkozó előírások
24. § (1) Beépítésre szánt területek tervezett kisfeszültségű és közvilágítási vezetékeit, továbbá a meglevő rekonstrukcióra kerülő hálózatokat földkábelben kell vezetni.
(2) Meglévő kisfeszültségű villamosenergia hálózattal közösen, egyoldali oszlopsoron kell vezetni a közvilágítási hálózatot és a távközlési szabadvezetéket.
(3) A már beépített területen a beépülő foghíjaknál és az átépítésre kerülő épületeknél új csat-lakozás létesítésekor a meglevő föld feletti vezetésű kisfeszültségű villamosenergia-hálózathoz az oszlopokról a földfeletti átfeszítések helyett a földkábelben történő csatlakozást kell alkalmazni.
21. Elektronikus hírközlésre vonatkozó előírások
25. § A tervezett távközlési és a kábel TV vezetéket, továbbá a meglevő beépítés területén a rekonstrukcióra kerülő hálózatokat föld alatti vezetéssel, kábelben kell vezetni.
Építés általános szabályai
22. Általános rendelkezések
26. § (1) Az egynél több építési övezetbe, övezetbe tartozó telkek esetében beépítési paraméterek számításánál, beépítési feltételek meghatározásánál az övezeti határvonalat úgy kell tekinteni, mintha az telekhatár lenne.
(2) Az építési helyen kívül eső, meglévő épületek átalakíthatók, felújíthatók, tetőterük beépíthető, funkcióváltásuk megvalósítható, de beépítettséget növelő bővítésük nem alkalmazható.
(3) Az egyes övezetekben előírt legnagyobb épületmagasság az épület közterület felőli homlokzatánál – a lejtő felőli homlokzatok kivételével – nem léphető túl. Lejtő felőli épületmagasság legfeljebb 1 m-rel lépheti túl az övezetileg meghatározott épületmagasság-értéket.
(4) 2 db, legfeljebb 6,0 méter magas oromfal létesítése esetén, a „Várvölgy község építési övezetei, övezetei” című 5. melléklet, „Építési övezeti paraméterek” című 1.2. alpontja, valamint „Övezeti paraméterek” című 2.2. alpontja táblázatában az épületre meghatározott legnagyobb épületmagasság értékét a korábbi országos előírások szerinti építménymagasság és a hatályos épületmagasság számítása között fennálló eltéréssel megnövelve kell alapul venni.
(5) Többszintes tetőtér nem létesíthető.
(6) A pinceszint és terepszint alatti építmény – a közművek és közműépítmények kivételével – csak az építési hely határain belül helyezhető el.
(7) Híd bármely építési övezetben, övezetben létesíthető.
(8) Önálló, földdel borított pince magassága az eredeti terepszint fölé max. 2 m-rel emelkedhet ki.
(9) Az el nem építhető útsáv területén építmény – a közművezetékek és a közlekedési műtárgyak kivételével – nem létesíthető.
(10) Külterületi utak (mező- és erdőgazdasági üzemi utak, dűlőutak) mentén az út tengelyétől mért 5-5 méteren belül kerítés, 10-10 m-en belül épület nem létesíthető.
(11) A (10) bekezdésben foglaltak esetén, a telken belüli közmű becsatlakozási és -pótló műtárgy az előírt kerítésen belül létesíthető.
(12) Külterületen – K-Mü, K-Re-2, K-Sze építési övezetek, illetve Mk, Kb-B, Kb-Km, Kb-Sp, Kb-T övezetek, valamint a birtokközpont kivételével – kerítés nem létesíthető kivétel vadkár elleni védekezés érdekében.
23. Általános további rendelkezések
27. § (1) Az országos jelentőségű védett természeti területen nem építhető be
a) beépítésre nem szánt területen 2700 m2-nél kisebb telek – ide nem értve a közműépítmények telkeit –, valamint
b) a szántó művelési ágú terület.
(2) A (1) bekezdés a) és b) pont szerinti, de már jogszerűen beépült telken épület a terület rendeltetésszerű használatának megfelelő funkcióval megtartható, tájba illően és a helyi építési hagyományoknak megfelelően felújítható, de alapterülete nem bővíthető, szintszáma nem növelhető.
Katasztrófavédelmi osztályba sorolás alapján meghatározott elégséges védelmi szint követelményei
28. § (1) Várvölgy község III. katasztrófavédelmi osztályba sorolt település. [Forrás: a települések katasztrófavédelmi besorolásáról szóló 44/2021. (XII. 16.) BM rendelet]
(2) Elégséges védelmi szintnek a hatályos jogszabályban [Forrás: a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény végrehajtásáról szóló 234/2011. (XI. 10.) Korm. rendelet] a III. osztályhoz rendelt elemek teljesítése minősül.
RÉSZLETES ÖVEZETI ELŐÍRÁSOK
29. § Az építési telek, telek építési feltételeinek megállapításához az „Általános előírások” című ELSŐ RÉSZ-ben, a „Részletes övezeti előírások” című MÁSODIK RÉSZ-ben, a „Területhez kötött rendelkezések” című HARMADIK RÉSZ-ben valamint a „Várvölgy község építési övezetei, övezetei” című 5. mellékletben szereplő előírások közül a szigorúbbat kell alkalmazni.
Beépítésre szánt építési övezetek előírásai
24. Falusias lakóterület [Lf]
30. § (1) Falusias lakóterület építési övezetében a közműellátás mértéke a teljes közművesítettség.
(2) Falusias lakóterület építési övezetében:
a) lakó,
b) mező- és erdőgazdaság, valamint a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró gazdasági tevékenységi célú,
c) kereskedelmi, szolgáltató,
d) szállás jellegű,
e) igazgatási, iroda,
f) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális, valamint
g) kulturális, közösségi szórakoztató
rendeltetés elhelyezhető.
(3) Falusias lakóterület építési övezetében a (2) bekezdés c)–g) pontjában szereplő rendeltetések csak abban az esetben helyezhetők el, ha az összes elhelyezett rendeltetés bruttó alapterületének legalább 30 %-a lakó rendeltetésű.
(4) Falusias lakóterület építési övezetében legfeljebb két önálló rendeltetési egység létesíthető ingatlanonként.
(5) Falusias lakóterület építési övezetében 600 m2-t meghaladó összalapterületű épület nem helyezhető el.
(6) Falusias lakóterület építési övezetében 400 m2-t meghaladó összalapterületű, mezőgazdasági, erdőgazdasági, vagy gazdasági rendeltetésű épület nem helyezhető el.
(7) Falusias lakóterület építési övezetében lakópark nem létesíthető.
(8) Falusias lakóterület építési övezetében kizárólag gazdasági rendeltetésű épület nem létesíthető.
(9) Falusias lakóterület építési övezetében a beépítettség számításakor a kialakítható legkisebb telekterület kétszeresét meghaladó telekrész-terület csak 50%-ban számítható be a beépítettségbe.
(10) Az ingatlan közterület, vagy magánút felé eső homlokzatán, vagy kerítésén telkenként legfeljebb egy személygépkocsi behajtásra alkalmas bejárat és egy személybejárat létesíthető. Közforgalmú üzlet esetén további egy személybejárat helyezhető el.
(11) A (9) bekezdés előírását több közterülettel, vagy magánúttal érintkező telek esetében csak az egyik közterületre, vagy magánútra kell érvényesíteni.
(12) Falusias lakóterület építési övezetében valamennyi melléképítmény elhelyezhető.
(13) Az Lf-3 építési övezetben a szabályozási terven jelölt építési vonaltól:
a) lakó rendeltetés 50 m-en,
b) gazdasági rendeltetés 80 m-en
belül helyezhető el.
(14) Az Lf-4 építési övezetben a szabályozási terven jelölt építési vonaltól számított 20 m távolságon belül gazdasági funkció nem helyezhető el. (15) Az Lf-3 és Lf-4 építési övezetekben – a (13)–(14) bekezdésben foglaltakon túl – a hátsókert mértéke 10 m.
25. Településközpont terület [Vt]
31. § (1) Településközpont terület építési övezetében a közműellátás mértéke a teljes közművesítettség.
(2) Településközpont terület építési övezetében:
a) lakó,
b) igazgatási, iroda,
c) kereskedelmi, szolgáltató, szállás,
d) a terület azon részén, amelyben a gazdasági célú használat az elsődleges egyéb közösségi szórakoztató,
e) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,
f) kulturális, közösségi szórakoztató, valamint
g) sport
rendeltetés elhelyezhető.
(3) Településközpont területen kizárólag gazdasági rendeltetésű épület nem létesíthető.
(4) Nem zavaró hatású egyéb gazdasági épületek csak akkor telepíthetők:
a) ha a szomszédos lakótelek felőli határokon a többszintes növénytelepítés 10 m széles sávban biztosítható, valamint
b) a gazdasági építmény zavaró hatása annak telekhatárán mérve nem haladhatja meg a szomszédos övezetre vonatkozó előírásokat.
(5) Településközpont terület építési övezetében a melléképítmények közül:
a) közműcsatlakozási műtárgy,
b) kirakatszekrény (legfeljebb 0,4 m-es mélységgel),
c) kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz),
d) kerti víz- és fürdőmedence,
e) napkollektor,
f) kerti épített tűzrakóhely,
g) kerti lugas,
h) lábonálló kerti tető, legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel,
i) kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő,
j) antennaoszlop, zászlótartó oszlop.
helyezhető el.
(6) A Vt-4 építési övezetben a kialakítható homlokzatmagasság 6,0 m.
26. Különleges területek
32. § (1) Különleges terület építési övezetében – különleges rekreációs célú terület K-Re-1 és különleges szennyvíztisztító terület K-Sze jelű építési övezetének kivételével – a közműellátás mértéke és módja:
a) a legalább részleges közművesítettség, valamint
b) a keletkező szennyvíz
ba) szennyvízcsatorna-hálózatba kötése, vagy
bb) zárt, szivárgásmentes szennyvíztárolóban történő gyűjtése, vagy
bc) egyedi biológiai szennyvíztisztítóban történő megtisztítása.
(2) Különleges rekreációs célú terület K-Re-1 és különleges szennyvíztisztító terület K-Sze jelű építési övezetében a közműellátás mértéke a teljes közművesítettség.
(3) Különleges területeken a sajátos rendeltetés ellátásához szükséges valamennyi épület, illetve építmény elhelyezhető.
(4) Az eltérő célú és fajtájú különleges területekre vonatkozóan – az általános érvényű paramétereken túl – a 33–36. § előírásait kell figyelembe venni. (5) Az előírt legkisebb zöldfelületi arány legalább 50%-án többszintes növényállományt kell telepíteni, ahol az fizikailag lehetséges, ott a telekhatárok mentén.
27. Különleges mezőgazdasági üzemi terület [K-Mü]
33. § Különleges mezőgazdasági üzemi terület építési övezetében:
a) mezőgazdasági üzemi tevékenységű,
b) állattartáshoz, állattenyésztéshez kapcsolódó,
c) mezőgazdasági termeléssel összefüggő (kereskedelmi, szolgáltató, tároló),
d) lovas turisztikai célú,
e) a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló legfeljebb 1 db lakó,
f) a tevékenységhez szorosan kapcsolódó kiszolgáló (szociális, irodai, raktár, porta stb.)
g) a létesítmény fenntartását szolgáló gazdasági célú
rendeltetés(eke)t tartalmazó épület(ek) helyezhető(k) el.
28. Különleges rekreációs célú terület [K-Re]
34. § Különleges rekreációs célú terület építési övezetében:
a) kikapcsolódást, szabadidőt szolgáló,
b) sportolási célú,
c) lovas sport célú,
d) turisztikai és idegenforgalmi,
e) kereskedelmi, szálláshely, szolgáltató és vendéglátó,
f) művelődési, egészségügyi, oktatási,
g) a tevékenységhez szorosan kapcsolódó kiszolgáló (szociális, irodai, raktár, porta stb.),
h) a létesítmény fenntartását szolgáló gazdasági célú, valamint
i) a tulajdonos és a személyzet számára szolgáló lakó
rendeltetés(eke)t tartalmazó épület(ek) helyezhető(k) el.
29. Különleges szennyvíztisztító terület [K-Sze]
35. § Különleges szennyvíztisztító terület építési övezetében:
a) szennyvizek kezelését biztosító,
b) a tevékenységhez szorosan kapcsolódó kiszolgáló (szociális, irodai, raktár, porta stb.), valamint
c) a létesítmény fenntartását szolgáló gazdasági célú
rendeltetés(eke)t tartalmazó épület(ek) helyezhető(k) el.
30. Különleges temetőterület [K-T]
36. § Különleges temetőterület építési övezetében:
a) egyházi és világi kegyeleti célú,
b) ravatalozó,
c) hűtőház,
d) sírbolt, emlékmű,
e) urnafal,
f) kápolna, kereszt, harangláb, emlékoszlop,
g) virág és kegyeleti kellék árusításához szükséges,
h) a tevékenységhez szorosan kapcsolódó kiszolgáló (szociális, irodai, raktár, porta stb.), valamint
i) a létesítmény fenntartását szolgáló gazdasági célú
rendeltetés(eke)t tartalmazó épület(ek) helyezhető(k) el.
Beépítésre nem szánt övezetek előírásai
31. Közlekedési terület [KÖu, kt.]
37. § (1) A KÖu jelű elsőrendű közúti közlekedési terület és a kt. jelű másodrendű közlekedési célú közterület övezetében:
a) közlekedési,
b) közmű,
c) az a)–b) pontokat szolgáló környezetvédelmi,
d) járda, gyalogút,
e) közlekedést kiszolgáló, valamint
f) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó
rendeltetés elhelyezhető.
(2) A KÖu jelű közúti közlekedési terület és a kt. jelű nem szerkezeti jelentőségű közlekedési célú közterület övezetében kereskedelmi, szolgáltató és vendéglátó rendeltetés pavilon formájában is létesíthető.
32. Zöldterület – közkert [Zkk]
38. § (1) Zöldterület övezetében kizárólag szálláshelyet nem tartalmazó vendéglátó-, sport- és szabadidő rendeltetésű, valamint a terület fenntartását szolgáló építmény helyezhető el.
(2) A zöldterület közcélú használata – a legszükségesebb élet- és vagyonvédelmi, valamint baleset-megelőzési intézkedések kivételével – nem korlátozható.
(3) Zöldterületen az előírt minimális zöldfelület legalább 50%-án többszintes növényállományt kell kialakítani.
33. Erdőterület [Ev, Eg, Ek, Evi]
39. § (1) Erdőterület övezetében az erdő rendeltetésének megfelelő építmények helyezhetők el.
(2) Közjóléti rendeltetésű erdőterület övezetében az (1) bekezdésen túl:
a) erdőerdészház, turistaház, szálláshely,
b) kilátó, valamint
c) magasles
rendeltetés is elhelyezhető.
(3) Védelmi rendeltetésű erdőterület és vízgazdálkodási célú erdőterület övezetében épület nem helyezhető el.
34. Mezőgazdasági területek
40. § (1) Mezőgazdasági terület övezetében:
a) növénytermesztéssel, állattartással, állattenyésztéssel kapcsolatos,
b) az a) pont szerinti termék feldolgozására, tárolására, árusítására szolgáló
rendeltetés – a 40.§ (1)-(4) bekezdésben, a 42.§ (1)–(2) bekezdésben szereplő korlátozások betartásával, valamint a „Várvölgy község építési övezetei, övezetei” című 5. melléklet, „Övezeti paraméterek” című 2.2. alpontja táblázatában szereplő paraméterek betartásával – elhelyezhető.
(2) Mezőgazdasági területen épület, építmény kialakítására – amennyiben rendelkezésre áll –, elsődlegesen művelésből kivett területként nyilvántartott telket, telekrészt kell felhasználni.
(3) Mezőgazdasági területen lévő ingatlan beépítetlen részén a természetes terepfelszín tereprendezéssel, teraszozással, vagy feltöltéssel nem bontható meg.
35. Kertes mezőgazdasági terület [Mk]
41. § (1) Kertes mezőgazdasági terület övezetében kizárólag 1 db mezőgazdasági műveléshez kapcsolódó rendeltetési egység, valamint 1 db földdel borított pince létesíthető.
(2) Kertes mezőgazdasági területen lakó rendeltetés nem helyezhető el.
(3) Kertes mezőgazdasági terület övezetében állattartó telep nem létesíthető.
(4) Kertes mezőgazdasági terület övezetében – az OTÉK 29. § (5) szerinti – birtokközpont nem alakítható ki.
(5) Kertes mezőgazdasági területen a burkolat (járda, gépkocsibehajtó, parkoló, terasz) együttes területe nem haladhatja meg az 50 m2-t.
36. Általános mezőgazdasági terület [Má]
42. § (1) Általános mezőgazdasági terület övezetében – az OTÉK 29. § (5) szerinti – birtokközpont kialakítható.
(2) Birtokközpont területére a „Várvölgy község építési övezetei, övezetei” című 5. melléklet, „Övezeti paraméterek” című 2.2. alpontja táblázatának C13., E13, valamint F13 cellájában szereplő előírások nem vonatkoznak.
37. Általános tájgazdálkodási mezőgazdasági terület [Mt]
43. § (1) Általános tájgazdálkodási mezőgazdasági terület övezetében:
a) nyomvonal jellegű építmények és műtárgyak,
b) a külön jogszabályok keretei között a köztárgyak,
c) a kutatást és az ismeretterjesztést szolgáló épületnek nem minősülő építmények,
d) a honvédelmet és a belbiztonságot szolgáló műtárgyak,
e) a nyilvános illemhelyek,
f) hulladékgyűjtők,
g) a természetvédelmi fenntartást, kutatást és bemutatást, valamint
h) a legeltetéses állattartást szolgáló
építmények helyezhetők el.
(2) Általános tájgazdálkodási mezőgazdasági terület övezetében épület nem helyezhető el.
38. Vízgazdálkodási terület [V]
44. § (1) Vízgazdálkodási terület övezetében:
a) felszíni vízrendezési,
b) a meder használatával, fenntartásával összefüggő műszaki-technológiai, valamint
c) híd elhelyezésével összefüggő
rendeltetés(eke)t tartalmazó épület(ek) helyezhető(k) el.
(2) A területen építményt elhelyezni csak a vonatkozó külön jogszabályokban foglaltak szerint szabad.
39. Természetközeli terület [Tk]
45. § (1) Természetközeli terület övezetében kizárólag a terület fenntartását, fennmaradását szolgáló építmény(ek) helyezhető(k) el.
(2) Természetközeli terület övezetében épület nem helyezhető el.
40. Különleges beépítésre nem szánt területek
46. § (1) Különleges beépítésre nem szánt területen a sajátos rendeltetés ellátásához szükséges valamennyi épület, illetve építmény elhelyezhető.
(2) Az eltérő célú és fajtájú különleges beépítésre nem szánt területek övezetére vonatkozóan – az általános érvényű paramétereken túl – a 47–50. § előírásait kell figyelembe venni.
(3) Az előírt legkisebb zöldfelületi arány legalább 50%-án többszintes növényállományt kell telepíteni – ahol az fizikailag lehetséges – a telekhatárok mentén.
41. Különleges beépítésre nem szánt nyersanyag-kitermelés (bánya), nyersanyag-feldolgozás céljára szolgáló terület [Kb-B]
47. § Különleges beépítésre nem szánt nyersanyag-kitermelés (bánya), nyersanyag-feldolgozás céljára szolgáló terület övezetében:
a) bányászattal összefüggő,
b) nyersanyag kitermeléséhez kapcsolódó,
c) a tevékenységhez szorosan kapcsolódó kiszolgáló (szociális, irodai, raktár, porta stb.)
d) a terület fenntartását szolgáló
rendeltetés(eke)t tartalmazó épület(ek) helyezhető(k) el.
42. Különleges beépítésre nem szánt közműterület [Kb-Km]
48. § Különleges beépítésre nem szánt közműterület övezetében:
a) közműlétesítmények és műtárgyak elhelyezésére szolgáló
b) a tevékenységhez szorosan kapcsolódó kiszolgáló (különösen szociális, irodai, raktár, porta), valamint
c) a létesítmény fenntartását szolgáló gazdasági célú
rendeltetés(eke)t tartalmazó épület(ek) helyezhető(k) el.
43. Különleges beépítésre nem szánt nagy kiterjedésű sportolási célú terület [Kb-Sp]
49. § Különleges beépítésre nem szánt nagy kiterjedésű sportolási célú terület övezetében:
a) sportpálya,
b) sportolási célú,
c) sportolási tevékenységet kiszolgáló épület,
d) sportcélú állattartó,
e) a tevékenységhez szorosan kapcsolódó kiszolgáló (szociális, irodai, raktár, porta stb.)
f) a létesítmény fenntartását szolgáló gazdasági célú
rendeltetés(eke)t tartalmazó épület(ek) helyezhető(k) el.
44. Különleges beépítésre nem szánt temetőterület [Kb-T]
50. § (1) Különleges beépítésre nem szánt temetőterület övezetében:
a) egyházi és világi kegyeleti célú,
b) ravatalozó,
c) hűtőház,
d) sírbolt, emlékmű,
e) urnafal,
f) kápolna, kereszt, harangláb, emlékoszlop,
g) virág és kegyeleti kellék árusításához szükséges,
h) a tevékenységhez szorosan kapcsolódó kiszolgáló (különösen szociális, irodai, raktár, porta), valamint
i) a létesítmény fenntartását szolgáló gazdasági célú
rendeltetés(eke)t tartalmazó épület(ek) helyezhető(k) el.
(2) Különleges beépítésre nem szánt temetőterület övezetében lakás, szolgálati lakás nem helyezhető el.
(3) Különleges beépítésre nem szánt temetőterület övezetében beültetési kötelezettséggel érintett területen új síremlék, sírbolt, kripta nem helyezhető el.
TERÜLETHEZ KÖTÖTT RENDELKEZÉSEK
45. Általános mezőgazdasági terület övezetére vonatkozó rendelkezések
51. § (1) Szántó művelési ágban lévő területen:
a) 20 ha alatti telekméret esetén épület nem létesíthető,
b) 20 ha és azt meghaladó telekméret esetén a terület rendeltetésszerű használatát szolgáló, a tulajdonos számára lakórendeltetést is biztosító gazdasági építmény építhető úgy, hogy
ba) a beépített bruttó alapterület a telek 0,3%-át és az 1000 m2-t nem haladhatja meg;
bb) a lakórendeltetés a beépített terület 20%-át nem haladhatja meg.
(2) Gyep, illetve rét vagy legelő művelési ágban lévő területen:
a) 5 ha alatti telekméret esetén épület nem létesíthető,
b) 5 ha és azt meghaladó telekméret esetén hagyományos, almos állattartó, valamint a tulajdonos számára lakórendeltetést is biztosító gazdasági építmény építhető úgy, hogy
ba) a beépített bruttó alapterület a telek 1%-át és az 1000 m2-t nem haladhatja meg;
bb) a lakórendeltetés a beépített terület 20%-át nem haladhatja meg.
(3) Gyümölcsös művelési ágban lévő területen:
a) 3 ha alatti telekméret esetén épület nem létesíthető,
b) 3 ha és azt meghaladó telekméret esetén a termelést, feldolgozást szolgáló, a tulajdonos számára lakórendeltetést is biztosító gazdasági építmény építhető úgy, hogy
ba) a beépített bruttó alapterület a telek 1%-át és az egyes építmények bruttó alapterülete az 1000 m2-t nem haladhatja meg;
bb) a lakórendeltetés a beépített terület 20%-át nem haladhatja meg.
(4) Kert művelési ágban lévő területen:
a) 2 ha alatti telekméret esetén épület nem létesíthető,
b) 2 ha és azt meghaladó telekméret esetén a termelést, feldolgozást szolgáló, a tulajdonos számára lakórendeltetést is biztosító gazdasági építmény építhető úgy, hogy
ba) a beépített bruttó alapterület a telek 1%-át és az egyes építmények bruttó alapterülete a 700 m2-t nem haladhatja meg;
bb) a lakórendeltetés a beépített terület 20%-át nem haladhatja meg.
(5) Kialakult állapot esetében az állami főépítész az (1)–(4) bekezdésben szereplő szabálynál megengedőbb szabály előírásához hozzájárulhat.
(6) Szőlő művelési ágban lévő területen – a (8) bekezdésében foglaltak kivételével – 2 ha alatti telekméret esetén épület nem létesíthető.
(7) A szőlő művelési ágban lévő és ténylegesen így művelt területen – a (8) bekezdésében foglaltak kivételével – szőlőtermelési, borászati célú és borturizmust szolgáló gazdasági építmény, valamint a tulajdonos számára szolgáló lakóépület és borturizmust szolgáló egyéb szálláshely is elhelyezhető, de
a) a 2 ha és 3 ha közötti telekméret esetén a beépített bruttó alapterület a 800 m2-t,
b) 3 ha és azt meghaladó telekméret esetén a 3000 m2-t nem haladhatja meg;
c) a lakórendeltetés a beépített terület 10%-át nem haladhatja meg.
(8) A Balaton jogi partvonalával nem érintkező, szőlő művelési ágban lévő és ténylegesen így is művelt telkekkel rendelkező tulajdonos – ha az egy borvidéken vagy a beépítésre igénybe vett telektől 20 km-en belül lévő telkeinek összterülete 5 ha-nál nagyobb – az alábbi feltételekkel létesíthet építményt:
a) szőlőműveléssel összefüggő birtokközpont csak azon a településen alakítható ki, ahol a birtoktest területének legalább 70%-a található,
b) a beépítés egy telken érvényesíthető, de a beépíthető terület nagysága – figyelembe véve a telkeken már meglévő beépítést is – a beszámított telkek összterületének 1%-át, egyúttal a beépítésre igénybe vett telek beépítettsége a 25%-ot és a 800 m2-t nem haladhatja meg,
c) a beépítésre igénybe vett telket úgy kell kialakítani, hogy az legalább 2000 m2 területű legyen, és nem helyezkedhet el az ökológiai hálózat magterületének övezetében és kertes mezőgazdasági terület övezetében,
d) a beépítésre igénybe vett telken szőlőtermelési, borászati célt szolgáló gazdasági építmény, tulajdonos számára szolgáló egy lakást tartalmazó lakóépület, valamint borturizmust szolgáló egyéb szálláshely helyezhető el.
(9) Építményt létesíteni:
a) a hagyományos tájhasználathoz igazodó módon,
b) csak a legalább 80%-ban művelt telken lehet, ahol a beépítés feltételeként az a művelési ág fogadható el, amely a telek művelt területének 60%-án meghatározó;
c) azon a vegyes művelésű telken, ahol egyik művelési ág sem éri el a 60%-ot, a legszigorúbb beépítési szabályokkal rendelkező művelési ágra vonatkozó előírás szerint lehet.
(10) Új állattartó telepet, a családi szükségletet meghaladó állattartást szolgáló épületet – a lovasturizmus céljait és az őshonos háziállatok bemutatását szolgáló épület kivételével – felszíni vizektől legkevesebb 200 méter távolságra lehet elhelyezni.
(11) Lakókocsi, lakókonténer, mobil lakóház, egyéb mobilház még ideiglenes jelleggel sem helyezhető el.
(12) Birtokközpont – a (8) bekezdésében foglaltak kivételével –:
a) a mezőgazdasági birtoktest egyik, legalább 2 ha területű telkén alakítható ki – a birtokközpont építési helyéül szolgáló település és a szomszédos települések közigazgatási területéhez tartozó – legalább 50 ha összterületű, mezőgazdasági művelés alatt álló birtoktest esetén.
b) csak azon a településen alakítható ki, ahol a birtoktest területének legalább 50%-a található.
(13) A (12) bekezdés szerinti birtokközpont telkén:
a) a mezőgazdasági használatot szolgáló gazdasági építmény,
b) a tulajdonos számára szolgáló lakóépület,
c) lovasturizmust szolgáló, továbbá,
d) ha a birtoktesten legalább 5 ha szőlő művelési ágú és ténylegesen így művelt terület is található, borturizmust szolgáló
épületek helyezhetők el, összesen legfeljebb 3000 m2 nagyságú bruttó alapterülettel.
(14) A mezőgazdasági birtoktesten a (12) bekezdés szerinti birtokközpont mellett:
a) legfeljebb egy kiegészítő központ alakítható ki egy legalább 5000 m2-es telken,
b) annak legfeljebb 25%-os beépítésével és összesen legfeljebb 2000 m2 nagyságú bruttó alapterülettel.
(15) A (12) bekezdés szerinti birtokközpont és a (14) bekezdés szerinti kiegészítő központ beépített területe:
a) a mezőgazdasági birtoktesthez tartozó telkek összterületének 1%-át és
b) a beépített telek területének 25%-át
nem haladhatja meg.
(16) A (12) bekezdés szerinti birtokközpont és a (14) bekezdés szerinti kiegészítő központ nem alakítható ki:
a) az ökológiai hálózat magterületének övezetében,
b) a tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezetében, valamint c) a kertes mezőgazdasági terület (kiemelt térségi) övezetében.
46. Borszőlő termőhelyi kataszteri terület övezetére vonatkozó rendelkezések
52. § (1) Épület:
a) a beépíthető telek legkisebb nagyságára és beépítettségére, valamint a mezőgazdasági birtokközpontokra vonatkozó előírások figyelembevételével, és
b) az I. osztályú borszőlő termőhelyi kataszteri területen a legalább 80%-ban szőlő művelési ágban nyilvántartott és ennek megfelelően művelt telken, kizárólag
ba) szőlőművelést,
bb) szőlőfeldolgozást,
bc) bortárolást vagy
bd) borturizmust
szolgáló rendeltetéssel, összesen legfeljebb 3000 m2 nagyságú bruttó alapterülettel,
c) a II. osztályú borszőlő termőhelyi kataszteri területen pedig a mezőgazdaságilag műveltnek minősülő telken, legfeljebb 3000 m2 nagyságú bruttó alapterülettel
építhető és bővíthető.
(2) A szőlőhegyek tájképéhez hagyományosan hozzátartozó tájképformáló szakrális építmény, szőlőműveléssel nem hasznosított területen is, a telek méretétől függetlenül elhelyezhető:
a) legfeljebb 30 m2 bruttó alapterülettel,
b) legfeljebb 3%-os beépítettséggel.
(3) A szőlőművelés tényét a terület pontosan meghatározott százalékában az illetékes hegybíró nyilatkozatával kell igazolni.
(4) A borszőlő termőhelyi kataszteri területből való kivonás és átminősítés nem indítványozható, kivéve, ha:
a) nem áll rendelkezésre egyéb fejlesztési célú terület a település közigazgatási területén,
b) a földvédelmi eljárás feltételei teljesülnek, valamint
c) a kivonást, átminősítést a települési önkormányzat kezdeményezi.
(5) Az erőművek közül csak háztartási méretű kiserőmű létesíthető, épületen elhelyezve.
(6) Az övezet területén található egyedi értékű dűlőkön új építményként csak a szőlőtermesztéssel összefüggő rendeltetésű építmény építhető.
(7) E § tekintetében:
a) Mezőgazdaságilag műveltnek az a telek minősül, amelynek legalább 80%-a szőlő, gyümölcsös vagy kert művelési ágban nyilvántartott és ténylegesen is művelt.
b) A művelt telek fennállását a szőlő esetében a hegybíró igazolja.
c) Az ingatlan-nyilvántartásban zártkertként nyilvántartott, kivett művelési ágú telek nem minősül mezőgazdaságilag művelt teleknek.
d) Az épület, építmény használatbavételi engedélyének kiadását, valamint az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységhez kiadott igazolás kiadását követő egy év elteltével és azt követően évente a hegybíró ellenőrzi a művelés fennállását.
e) Ha a tényleges művelés megszűnt, az (1) bekezdés alapján megvalósított épületet, építményt el kell bontani.
47. Erdők övezetére vonatkozó rendelkezések
53. § (1) Az országos jelentőségű védett természeti területen lévő erdőben építményt elhelyezni kizárólag:
a) természetvédelmi bemutatási, kezelési,
b) közjóléti,
c) vadgazdálkodási, valamint
d) erdészeti
célból lehet.
(2) Országos és helyi jelentőségű természetvédelmi oltalom alatt nem álló erdőben épületet, – erdészeti, közjóléti vadgazdálkodási célú épületek kivételével –:
a) 10 ha-nál nagyobb földrészleten,
b) legfeljebb 0,3% beépítettséggel
lehet építeni.
(3) Fokozottan védett természeti területeken lévő erdők kivételével az erdők szabad látogathatóságát – tulajdoni állapottól függetlenül – biztosítani kell. (4) Az övezetben – a magasfeszültségű hálózat kivételével – föld feletti villamosenergia- és elektronikus hírközlési nyomvonalas hálózat kiépítése csak akkor lehetséges, ha az nem igényel fakivágást, ellenkező esetben föld alatti telepítéssel lehet építeni.
48. Kertes mezőgazdasági terület (kiemelt térségi) övezetére vonatkozó rendelkezések
54. § (1) A beépíthető telek legkisebb nagysága:
a) általános esetben 2000 m2,
b) országos jelentőségű védett természeti területen 2700 m2.
(2) Az övezet területén:
a) legfeljebb 3%-os beépítettséggel,
b) legfeljebb 150 m2 bruttó alapterületű,
c) a műveléssel összefüggő egyetlen gazdasági épület, valamint
d) legfeljebb egyetlen különálló, földdel borított pince
építhető.
(3) A beépítési magasság a 4 métert nem haladhatja meg.
(4) Az övezet területén:
a) lakóház,
b) mobil lakóház,
c) egyéb mobilház,
d) lakókocsi,
e) lakókonténer,
f) kerti tó,
g) dísztó,
h) medence,
i) nyílt tűzivíztározó,
j) állattartó épület
nem helyezhető el; tűzivíztározó csak zártan, földbe süllyesztve, földdel fedetten helyezhető el.
(5) A 100 m2-nél nagyobb bruttó alapterületű épület tájba illesztését igazolni kell.
(6) Legfeljebb 30 m2 bruttó alapterületű szakrális építmény telekmérettől függetlenül elhelyezhető.
(7) Birtokközpont nem alakítható ki.
(8) Az erőművek közül csak háztartási méretű kiserőmű létesíthető, épületen elhelyezve.
49. Kiváló termőhelyi adottságú szántók övezetére vonatkozó rendelkezések
55. § Az övezet területén csak a termőhelyi adottságokat megőrző területhasználat folytatható.
50. Ökológiai hálózat magterületének övezetére vonatkozó rendelkezések
56. § (1) A kialakult tájhasználat csak a természetközeli állapothoz való közelítés érdekében változtatható meg.
(2) Új építmény:
a) csak természetvédelmi kezelés és bemutatás céljából, valamint
b) legfeljebb 30 m2 bruttó alapterületű szakrális építményként
helyezhető el.
(3) Építmény legmagasabb pontja, kizárólag kilátó rendeltetésű építmény esetén haladhatja meg a 10 métert.
(4) Védelmi és közjóléti erdőtelepítés, külterületi fásítás kizárólag őshonos fafajokkal végezhető.
(5) Az övezet területén
a) környezetszennyező tevékenység nem folytatható,
b) új vegyszertároló és hulladékkezelő létesítmény nem létesíthető, valamint c) energetikai célú növénytelepítés nem megengedett.
51. Ökológiai hálózat pufferterületének övezetére vonatkozó rendelkezések
57. § (1) Országos jelentőségű védett természeti terület [természetvédelmi terület: országos jelentőségű védett természeti terület- nemzeti park területe, ex-lege védett láp, természeti emlék: ex-lege védett forrás és földvár] szántó művelési ágú területén építmény – út- és közműhálózat építménye kivételével – nem helyezhető el.
(2) A kertes mezőgazdasági terület (kiemelt térségi) övezetébe is besorolt területeken a 2700 m2-nél kisebb telek nem építhető be.
(3) Közlekedési infrastruktúra építménye, egyéb közművezeték, illetve építmény tájba illesztve létesíthető.
(4) Csarnok nem helyezhető el.
(5) Az övezet területén:
a) környezetszennyező tevékenység nem folytatható, valamint
b) új vegyszertároló és hulladékkezelő létesítmény – a komposztáló telepet és az átrakóállomást kivéve –
nem létesíthető.
(6) Új külfejtéses művelésű bányatelek nem állapítható meg, célkitermelőhely nem létesíthető.
(7) Energetikai célú növénytelepítés nem megengedett.
52. Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezetére vonatkozó rendelkezések
58. § (1) A művelési ág megváltoztatása, termőföld más célú hasznosítása csak a hagyományos tájhasználatnak megfelelő termelési- és tájszerkezet, illetve a sajátos tájkarakter erősítése, valamint közmű és közút építése érdekében engedélyezhető.
(2) A látványvédelmet biztosítani kell.
(3) A kialakult geomorfológiai formák természetes domborzati adottságai és láthatósága megőrzendők.
(4) Új épület vagy építmény elhelyezése:
a) tájba illesztve,
b) a történeti tájszerkezet, a táji és tájképi értékek és az egyedi tájértékek megőrzésével,
c) a tájkarakter erősítésével,
d) a helyi építészeti hagyományok követése mellett,
e) a beépítésre nem szánt területen a telek a meglévő beépítéshez igazodó, de legfeljebb 3%-os beépítésével
történhet.
(5) Új üzemanyagtöltő állomás és hulladékkezelő létesítmény – a komposztáló telepet és az átrakóállomást kivéve – nem létesíthető.
(6) Csarnok nem helyezhető el.
(7) Az erőművek közül csak háztartási méretű kiserőmű helyezhető el épületre felszerelten.
(8) Az övezet területén:
a) új külfejtéses művelésű bányatelek nem állapítható meg,
b) meglévő külfejtéses művelésű bányatelek horizontálisan nem bővíthető,
c) célkitermelőhely nem létesíthető, felszíni tájsebeket rendezni kell.
53. Vízeróziónak kitett terület övezetére vonatkozó rendelkezések
59. § (1) Az erózió mértékét:
a) a földhasznosítás tudatos megválasztásával,
b) meliorációs talajvédelmi beavatkozások megvalósításával,
c) talajvédő agrotechnikai eljárások alkalmazásával,
d) vízelvezetők, sáncok kialakításával,
e) a leginkább veszélyeztetett területek – kivéve a borszőlő termőhelyi kataszteri területek – erdősítésével, vagy
f) a telek legalább 80%-os növényzetborításával
kell csökkenteni.
(2) Az övezet területén:
a) a lefolyó vizeket természetes felszíni víz medrébe kell vezetni,
b) ha az a) pont szerinti felszíni víz medrének befogadása korlátozott, akkor tároló, vagy tározó műtárgyban kell gyűjteni a vizeket, és késleltetve, fékezetten lehet, a felszíni vízelvezető hálózat kezelőjének engedélyében meghatározottak szerint, a települési főépítész hozzájárulásával a közterületi felszíni vízelvezető rendszerbe vezetni
c) élővízbe vagy zárt tározóba vezetett vizek számára ülepítőteret kell biztosítani, amelynek a folyamatos tisztán tartásáról az érintett terület tulajdonosának gondoskodnia kell.
(3) Új beépítés csak akkor valósítható meg, ha a többlet felszíni víz megfelelő biztonsággal tovább vezethető a befogadóig.
(4) A meglévő vízelvezető rendszereket meg kell őrizni, azokat elépíteni, leválasztani, megszüntetni tilos, felújításukról szükség esetén gondoskodni kell.
54. Vízminőség-védelmi terület övezetére vonatkozó rendelkezések
60. § (1) Vízminőség-védelmi terület övezetének a vízbázis hidrogeológia B védőterületét kell tekinteni.
(2) Vízminőség-védelmi terület övezetében
a) korlátozott vegyszer- és műtrágya-használatú, környezetkímélő vagy extenzív mezőgazdasági termelés folytatható.
b) új vegyszertároló, hulladékkezelő létesítmény – a komposztáló telepet és az átrakóállomást kivéve – nem létesíthető.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
61. § Ez a rendelet lép hatályba.
62. § Ez a rendelet 2023. január 16-án lép hatályba.