Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1)  bekezdés a) pontjában, a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 2. § (2) bekezdésében, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (2) bekezdésében és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint az egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 43/A. § (6) bekezdés c) pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró Zala Megyei Kormányhivatal, Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság és Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

1. §

(1) A településkép védelméről szóló 42/2017.(XII.18.) önkormányzati rendelet (továbbiakban: rendelet) bevezető része helyébe a következő rendelkezés lép:

„Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlése a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1)  bekezdés a) pontjában, a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 2. § (2) bekezdésében, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (2) bekezdésében és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint az egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 43/A. § (6) bekezdés c) pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró Zala Megyei Kormányhivatal, Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság és Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság véleményének kikérésével a következőket rendeli el:”

2. §

(1) A rendelet 2. § a) pontja és az aa)-ac) alpontjai helyébe a következő rendelkezés lép:

[E rendelet alkalmazásában:]

„a)     vállalkozások, üzletek hirdetményei, feliratai: cégér, cégtábla, címtábla, megállító tábla, menü tábla, pylon vagy totemoszlop, reklámzászló, üvegfelületek fóliázása:

 aa)   cégér: a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012.(XII.18.) Korm.rendelet 2. § 1b pontjában meghatározott  dolog;

 ab)   cégtábla: intézmény, vállalkozás nevét, esetleg egyéb adatait feltüntető tábla;

 ac)   címtábla: kereskedelem, szolgáltatás, vendéglátás célját szolgáló helyiség, helyiség-együttes nevét és az ott folyó tevékenységet rendszerint a bejárat felett feltüntető felirat;”

(2) A rendelet 2. § a) pontja a következő ah) ponttal egészül ki:

[E rendelet alkalmazásában:

a)       vállalkozások, üzletek hirdetményei, feliratai: cégér, cégtábla, címtábla, megállító tábla, menü tábla, pylon vagy totemoszlop, reklámzászló, üvegfelületek fóliázása:]

„ah)   üvegfelületek fóliázása: kirakatok, ablakok, bejáratok üvegfelületein elhelyezett betűkből vagy ábrából álló felirat.”

(3) A rendelet 2. § c)-f) pontjai helyébe a következő rendelkezés lép:

[E rendelet alkalmazásában:]

„c)     értékvizsgálat: a vizsgálat tárgya alapján művészettörténész, műemlékvédelmi szakmérnöki végzettséggel rendelkező építész, illetve kert- és tájépítész által készített olyan szakvizsgálat, amely feltárja és meghatározza a ténylegesen meglévő, illetve a település szempontjából annak minősülő értéket, amely védelemre érdemes, illetve melynek védelmét meg kell szüntetni. A vizsgálatnak tartalmaznia kell a védelemre, illetve annak törlésére javasolt érték esztétikai, történeti, valamint műszaki, természeti jellemzőit, illetve a törlési javaslat alátámasztását.

d)      funkcionális célú utcabútor: olyan utasváró, kioszk és más célú berendezés, amely létesítésének célját tekintve elsődlegesen nem reklámközzétételre, hanem az adott területen ténylegesen felmerülő, a berendezés funkciójából adódó lakossági igények kielégítésére szolgál;

e)       helyi védett érték: Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése által védetté nyilvánított településtörténeti, helyi építészeti, városképi, néprajzi, ipartörténeti, régészeti, képzőművészeti, iparművészeti szempontból jelentős egyedi vagy együttes alkotás, annak részei és tartozékai, ide értve a hozzá tartozó kiegészítő külső és belső díszítőelemeket (különösen épület, építmény, épületrész, utca vonalvezetése, településrész, kilátásvédelem, településsziluett) valamint az ezeket körülvevő építészeti környezet, amely nem országos műemléki védettség alá helyezett;

f)       információs célú berendezés: az önkormányzati információs tábla, az útbaigazító hirdetmény, a közérdekű molinó, a CityLight formátumú eszköz, a CityBoard formátumú eszköz, az okos pont, a fa körüli henger, valamint az egyéb reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés;”

(4) A rendelet 2. § f) pont fd) - fe) alpontjai helyébe a következő rendelkezés lép:

[E rendelet alkalmazásában:

f)         információs célú berendezés: az önkormányzati információs tábla, az útbaigazító hirdetmény, a közérdekű molinó, a CityLight formátumú eszköz, a CityBoard formátumú eszköz, az okos pont, a fa körüli henger, valamint az egyéb reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés:]

„fd)   CityLight formátumú eszköz: olyan függőleges elhelyezésű berendezés, amelynek mérete 118 cm x 175 cm és legfeljebb 2 négyzetméter látható, papíralapú reklámközzétételre alkalmas felülettel vagy 72”-90” képátlójú, 16:9 arányú, álló helyzetű digitális kijelzővel rendelkezik;

fe)     CityBoard formátumú eszköz: olyan két lábon álló, egy vagy kétoldalról látható, papír (esetleg fólia) alapú, nem ragasztott, reklám közzétételére alkalmas felülettel, belülről megvilágított vagy digitális kijelzővel rendelkező, vízszintes formátumú berendezés, amelynek egy oldalról látható reklámfelülete maximum 9 négyzetméter nagyságú, a láb magassága 2,5-3,5 méter;”

(5) A rendelet 2. § f) pontja a következő fh) ponttal egészül ki:

[E rendelet alkalmazásában:

f)         információs célú berendezés: az önkormányzati információs tábla, az útbaigazító hirdetmény, a közérdekű molinó, a CityLight formátumú eszköz, a CityBoard formátumú eszköz, az okos pont, a fa körüli henger, valamint az egyéb reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés:]

„fh)    egyéb reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés: ledfal, forgó prizmatábla, futófény;

fha)   ledfal: változó tartalmú hirdetések elhelyezésére szolgáló, közterületről látható egységes reklámfelületű, vagy képváltó, világító berendezés;

fhb) forgó prizmatábla: olyan reklámtábla, amelyen három különböző plakát folyamatosan váltja egymást;

fhc) futófény: állandó vagy váltakozó fénykibocsátású, és reklámszöveget, üzletnevet, tevékenységet vagy árut nevez, jelenít meg;”

(6) A rendelet 2. §-a a következő v)-x) pontokkal egészül ki:

[E rendelet alkalmazásában:]

„v)   Belváros területe: a 2. melléklet szerinti terület. A területhez a határoló utak mindkét oldalát figyelembe kell venni.

w)     korhű felújítás: az épületen történő olyan beavatkozás, mely az épület építéskorabeli állapotának ismeretében a fellelhető információkat alapul véve történik, melynek során

• az épület tömege a közterület felől változatlan marad
• a tető héjazata, a homlokzat felületképzése az építés korának megfelelő anyagokkal történik. Pala alkalmazása eseté a héjazat anyaga piros színű agyagcserépre módosítható,
• a közterület felőli homlokzaton nyílások elhelyezése, tagolása és árnyékolása az építés korának megfelelően, vagy stílus azonosan valósul meg,
• a homlokzati tagozatok felújításra, vagy az eredeti szerint újragyártásra kerülnek megtartva, vagy újonnan létrehozva a homlokzati felület eredeti tagolását, részleteit.

x)      beépítési vonal: Zalaegerszeg megyie Jogú város építési szabéáklyzatáról szóló 25/2016.(VII.07.) önkormányzati rendelete 5. § (6) bekezdésében meghatározott vonal.”

3. §

A rendelet 4. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2)   Helyi védettség csak a védett érték megsemmisülése, reális költségen helyre nem állítható károsodása, életveszélyes állapot megszüntetése, a védett érték megszüntetéséhez fűződő jelentős közérdek fennállása, vagy az építészeti érték országos védelem alá kerülése esetén szüntethető meg.”

4.§

A rendelet 6. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3)   A helyi védettség elrendeléséről és megszüntetéséről a partnerségi egyeztetés részletes szabályairól szóló önkormányzati rendelet szerinti egyeztetésen túl értesíteni kell az érdekelteket, valamint az illetékességgel és hatáskörrel rendelkező építésügyi hatóságot.”

5.§

A rendelet 12. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1)   Zalaegerszeg Megyei Jogú Város településképi szempontból meghatározó területei:

1.       Városközpont - jellemzően a XX. század közepe előtti - eklektikus városközpont barokk kori műemlékekkel

2.       Városközpont peremterülete – jellemzően a XX. század közepe előtti - kertvárosias és kisvárosias lakóterületek

3.       Falvak öröksége - jellemzően a XX. század közepe előtti - ófalu templomokkal és lakóházakkal

4.       Városközpont – jellemzően a XX. század közepe utáni - középületekkel, többszintes városias lakóépületekkel

5.       Telepszerű többszintes lakóterületek és intézményeik

6.       Kertvárosias lakóterületek - a városközpont peremterületeinek bővülése, csatolt városrészek új lakóterületei

7.       Zártkertekből kertvárosias lakóterületekké átépült városrészek           

8.       Zártkertek

9.       Tájképvédelmi területek”

6.§

A rendelet „IV. fejezet  A TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK” fejezetcíme, az azt követő „11.  A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó általános építészeti követelmények” alcíme és az azt követő 13. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„IV. FEJEZET

TERÜLETI ÉS EGYEDI ÉPÍTÉSZETI TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK

11. Építmények anyaghasználatára vonatkozó általános építészeti követelmények

13. §

(1)     Minden építményt a környezettel, a településképpel összhangban kell létesíteni és fenntartani, továbbá illeszkednie kell a környezet és a környező beépítés természeti és építészeti adottságaihoz. Az építészeti adottságokhoz és környezethez történő illeszkedés során figyelembe kell venni a környezetben kialakult épülettömeg nagyságát, arányait és az épület terepre illesztését. A településképi szempontból meghatározó területek területének jelentős megújulása, vagy a beépítés intenzitásának változása esetén az járuljon hozzá a táj- és településkép esztétikus, a kor építészeti szellemének megfelelő és minőségi alakításához.

(2)     A közvilágítás, a korlát, a parkolást akadályozó köztárgyak és berendezések, térbútorok, valamint a reklámhordozók kialakítása és stílusa illeszkedjék a közterületek kialakításához, mellettük lévő épületek jellegéhez.

(3)     Építési tevékenységhez kapcsolódó felvonulási épületek, építési segédszerkezetek és egyéb ideiglenes építmények fenntartása kizárólag az építési-kivitelezési tevékenység ideje alatt lehetséges. Építési tevékenység hiányában csak az adott településképi szempontból meghatározó terület építészeti követelményeinek megfelelő, illetve a környező épületekhez, környezethez és az adott épülethez is illeszkedő kerítés építhető.

(4)     Az épületek utólagos hőszigetelését, vagy festését tilos egy homlokzati felületen több ütemben elkészíteni.

(5)     Beépítésre szánt területen – az iparterület és a kereskedelmi, szolgáltató területek kivételével – új építés és épület felújítás esetén tetőszerkezet héjalására és homlokzati falfelület, valamint kerítés burkolására hullámpala, fém hullám- és trapézlemez, továbbá műanyag hullámlemez nem alkalmazható.

(6)     Konténer, lakókocsi és sátor nem helyezhető el, kivéve a felvonulási építmények, a 14 napnál nem hosszabb ideig működő ideiglenes építmények, valamint a rendezvények keretében kihelyezett építmények esetében.”

7.§

A rendelet  „12.1. Városközpont a XX. század közepe előtti eklektikus városközpont barokk kori műemlékekkel” alcíme és az azt követő 14. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„12.1. Városközpont - jellemzően a XX. század közepe előtti  -

eklektikus városközpont barokk kori műemlékekkel

14. §

(1)     Új épület építése, meglévő épület nem korhű felújítása, átalakítása és bővítése esetén:

a)       Az épület magas és lapostetővel egyaránt kialakítható. Magastetőt utcával párhuzamos tetőgerinccel kell kialakítani, a közterület felé néző tető hajlásszöge a magastetővel rendelkező szomszédos épület esetén annak hajlásszögével azonos, vagy 35-40º közötti, héjazata  homogén terrakotta színű agyagcserép, szürke színű korcolt fémlemez vagy üveg lehet.

b)      Az épület közterület felőli tömegét a meglévő térfalnak megfelelően osztatlanul, zárt egységben kell kialakítani. A térfal jellemző tömegéből kiemelkedő egység, domináns tetőfelépítmény csak városszerkezetileg indokolt pozíció esetén létesíthető.

c)       A hagyományos beépítést, telekalakulatot őrző, vagy visszaidéző, több építészeti egységgel tagolt térfal alakítható ki.

d)      Közterület felőli ereszpárkány ereszcsatorna nélküli kinyúlása az 50 cm-t nem haladhatja meg és látszó fa szerkezettel nem alakítható ki.

e)       Közterület felől a vakolt homlokzati felületeken világos pasztellszínek használhatók.

f)       Új épület építése esetén az épület földszintjének közterülettel határos részét - a falfelületeket, a bejáratokat, az üzletek portáljait és a lábazatot – egységesen, kiemelt minőségben, tartós és sérülésálló anyagok használatával kell kialakítani, illetve megváltoztatni.

g)      Erkélyek, loggiák beépítése épületenként egységes terv alapján valósítható meg.

(2)     Meglévő épület korhű felújítása, átalakítása és bővítése esetén:

a)       Közterület felőli homlokzatának korhű felújítása és átalakítása csak az eredeti építési korának megfelelő stílusban és anyaghasználattal történhet. Meg kell tartani, vagy megsemmisülése esetén vissza kell építeni az épület közterület felőli jellemző nyílásrendjét, a nyílászárók üvegezésének osztását. Közterület felőli új földszinti nyílás az épület eredeti homlokzati architektúrájához illeszkedően alakítható ki.

b)      Bővítése során a korábbi épület építészeti arculatának egységességét meg kell tartani, a bővítménynél az új épület építésére vonatkozó szabályokat be kell tartani.

c)       Felújítása során a magastető héjazata a korabeli héjazattal megegyező vagy homogén terrakotta színű agyagcserép lehet.

d)      Homlokzatának felújítása során a korabeli homlokzati tagozatokat és díszítőelemeket meg kell tartani, megsemmisülésük esetén másolatukat vissza kell építeni. Közterület felől a vakolt homlokzati felületet festetten kell felújítani, melynek során világos pasztellszínek használhatók.

(3)    Telkenként gépjármű behajtásra alkalmas kapu vagy homlokzati nyílás legfeljebb kettő, összesen 6 méter szélességben létesíthető.”

8.§

A rendelet „12.2. Városközpont peremterülete –  a XX. század közepe előtt - kertvárosias és kisvárosias lakóterületek” alcíme és azt követő 15. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„12.2. Városközpont peremterülete – jellemzően a XX. század közepe előtti

kertvárosias és kisvárosias lakóterületek

15. §

(1)     Új épület építése, meglévő épület nem korhű felújítása, átalakítása és bővítése esetén:

a)       Magas és lapos tetővel kialakított épülettömeg egyaránt alkalmazható. Közterület felé néző magastető hajlásszöge 35-40º közötti, héjazata homogén terrakotta vagy antracit színű agyag- vagy betoncserép, szürke színű korcolt fémlemez és üveg lehet.

b)      A hagyományos beépítést, telekalakulatot őrző vagy visszaidéző, több építészeti egységgel tagolt térfal alakítható ki.

c)       Közterület felőli ereszpárkány ereszcsatorna nélküli mérete 50 cm-t nem haladhatja meg és látszó fa szerkezettel nem alakítható ki.

d)      Új épület építése esetén az épület földszintjének közterülettel határos részét - a falfelületeket, a bejáratokat, az üzletek portáljait és a lábazatot – egységesen, kiemelt minőségben, tartós és sérülésálló anyagok használatával kell kialakítani, illetve megváltoztatni.

e)     Az erkélyek, loggiák beépítése épületenként egységes terv alapján valósítható meg.

(2)     Meglévő épület korhű felújítása, átalakítása és bővítése esetén:

a)       Felújítása, átalakítása és bővítése vagy az épület építészeti arculatának egységességét megtartva az eredeti építési korának megfelelő stílusban, vagy az épület stílusát a mai kor építészetének megfelelően, egységesen átírva történhet.

b)      Meg kell tartani vagy vissza kell építeni az épület közterület felőli jellemző nyílásrendjét, a nyílászárók üvegezésének osztását. Közterület felőli új földszinti nyílás az épület eredeti homlokzati architektúrájához illeszkedően alakítható ki.

c)       A korabeli homlokzati tagozatokat és díszítőelemeket meg kell tartani, megsemmisülésük esetén másolatukat vissza kell építeni. A vakolt homlokzati felületet festetten kell felújítani, melynek során világos pasztellszínek használhatók.

d)      A magastető héjazata a korabeli héjazattal megegyező vagy homogén terrakotta színű agyagcserép lehet, rajta közterület felé nézően a korábbi állapottól eltérően új tetőfelépítmény nem helyezhető el.

(3)     Utcafronti kerítés és kapu formájában és anyaghasználatában az épület stílusával összhangban alakítható ki.

(4)    Telkenként gépjármű behajtásra alkalmas kapu vagy homlokzati nyílás legfeljebb kettő, összesen 6 méter szélességben létesíthető.”

9.§

A rendelet „12.3. Falvak XX. század közepe előtti öröksége – ófalu templomokkal és lakóházakkal” alcíme és azt követő 16. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„12.3. Falvak öröksége – jellemzően a XX. század közepe előtti -

ófalu templomokkal és lakóházakkal

16. §

(1)     Új épület építése, meglévő épület nem korhű felújítása, átalakítása és bővítése esetén:

a)       A főépítményt térfalat alkotó módon a telek közterület felőli beépítési vonalán kell elhelyezni.

b)      Az épület tömegét meghatározó tetőzetet szimmetrikus magastetővel kell kialakítani, melynek hajlásszöge 35-40º közötti, héjazata homogén terrakotta színű agyagcserép lehet.

c)       Egyszerű, hagyományos építési mód szerinti tagolatlan épülettömeget kell létrehozni, domináns tetőfelépítmény nem alkalmazható.

d)      Az épület közterület felé néző oromzatán erkély, vagy loggia nem helyezhető el.

e)       A vakolt homlokzati felületeken világos pasztellszínek használhatók.

(2)     Meglévő épület korhű felújítása, átalakítása és bővítése esetén:

a)       Meg kell tartani vagy vissza kell építeni az épület közterület felőli jellemző nyílásrendjét, a nyílászárók üvegezésének osztását. Közterület felőli új földszinti nyílás az épület eredeti homlokzati architektúrájához illeszkedően alakítható ki.

b)      A korabeli homlokzati tagozatokat és díszítőelemeket meg kell tartani, megsemmisülésük esetén másolatukat vissza kell építeni. A vakolt homlokzati felületet festetten kell felújítani, melynek során világos pasztellszínek használhatók.

c)       A magastető héjazata a korabeli héjazattal megegyező vagy homogén terrakotta színű agyagcserép lehet, rajta közterület felé nézően domináns tetőfelépítmény nem helyezhető el.

(3)     Utcafronti kerítés az épület stílusával összhangban, áttörten építhető, a belátás gátlása csak növényzettel alakítható ki.

(4)    Telkenként gépjármű behajtásra alkalmas kapu vagy homlokzati nyílás legfeljebb kettő, összesen 6 méter szélességben létesíthető.”

10.§

A rendelet „12.4. Városközpont a XX. század közepe után – középületek, többszintes városias lakóépületek” alcíme és azt követő 17. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„12.4. Városközpont – jellemzően a XX. század közepe utáni -

középületekkel, többszintes városias lakóépületekkel

17. §

(1)     Új épület építése, meglévő épület nem korhű felújítása, átalakítása és bővítése esetén:

a)  Az épület magas és lapostetővel egyaránt kialakítható. Magastetőt utcával párhuzamos tetőgerinccel kell kialakítani, a közterület felé néző tető  hajlásszöge a magastetővel rendelkező szomszédos épület esetén annak hajlásszögével azonos, vagy 35-40º közötti, héjazata homogén terrakotta színű agyagcserép, szürke színű korcolt fémlemez vagy üveg lehet.

b)      A homlokzat színezése az épület architektúrájának figyelembevételével, a tőmeg tagozásának megtartásával történhet. A homlokzatok színezésével nem írható felül, nem alakítható ki az épület tagozását átíró felületképzés. Több azonos épületből álló épületegyüttes színezése egységes színterv alapján valósítható meg.

c)       A hagyományos beépítést, telekalakulatot  őrző, vagy visszaidéző, több építészeti egységgel tagolt térfal alakítható ki.

d)      Közterület felőli ereszpárkány ereszcsatorna nélküli kinyúlása az 50 cm-t nem haladhatja meg és látszó fa szerkezettel nem alakítható ki.

e)       Közterület felől a vakolt homlokzati felületeken világos pasztellszínek használhatók.

f)       Új épület építése esetén az épület földszintjének közterülettel határos részét - a falfelületeket, a bejáratokat, az üzletek portáljait és a lábazatot – egységesen, kiemelt minőségben, tartós és sérülésálló anyagok használatával kell kialakítani, illetve megváltoztatni.

g)      Erkélyek, loggiák beépítése épületenként egységes terv alapján valósítható meg.

(2)     Meglévő épület  korhű felújítása, átalakítása és bővítése során:

a)       Közterület felőli homlokzatának felújítása és átalakítása csak az eredeti építési korának megfelelő stílusban és anyaghasználattal történhet. Meg kell tartani vagy vissza kell építeni az épület közterület felőli jellemző nyílásrendjét, a nyílászárók üvegezésének osztását

b)      Bővítése során a korábbi épület építészeti arculatának egységességét meg kell tartani.

c)       Felújítása során a magastető héjazata a korabeli héjazattal megegyező vagy homogén terrakotta színű agyagcserép lehet, rajta közterület felé nézően domináns tetőfelépítmény nem helyezhető el.

d)      Homlokzatának felújítása során a korabeli homlokzati tagozatokat és díszítőelemeket meg kell tartani, megsemmisülésük esetén másolatukat vissza kell építeni. Közterület felől a vakolt homlokzati felületet festetten kell felújítani, melynek során világos pasztellszínek használhatók.

(3) Telkenként gépjármű behajtásra alkalmas kapu vagy homlokzati nyílás legfeljebb kettő, összesen 6 méter szélességben létesíthető.”

11.§

A rendelet 18. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„18. §

(1) Új épület építése esetén annak tetőzetét környezetéhez illeszkedően, a környező épületek tetőzetével azonosan kell kialakítani.

(2) Új épület, meglévő épület felújítása, átalakítása és bővítése során:

a)  A homlokzat színezése az épület architektúrájának figyelembevételével, tagozásának megtartásával történhet. A homlokzatok színezésével nem írható felül, nem alakítható ki az épület tagozását átíró felületképzés.

b) Társasházak homlokzati felületén a lábazat színén kívül legfeljebb két szín alkalmazható. Az épület tektonika szabályai szerint a legsötétebb szín a lábazaton, illetve a földszinti felületeken jelenjen meg. Az erkélykorlátok betétjeinek anyag- és színválasztásának illeszkednie kell az adott homlokzathoz. A konvektor rácsok színe igazodjon a falszínhez.

c) Nyílászárók, üzletportálok, garázskapuk kialakítása, cseréje épületenként, garázssoronként egységesen történjen.

d) Új garázssorok építése, illetve meglévők felújítása során a vakolat csak fehér vagy szürke lehet.

e)  Erkélyek, loggiák beépítése épületenként egységes terv alapján valósítható meg.

f)  Több, azonos épületből álló épületegyüttes színezése során az egységesség szem előtt tartásával koncepcionális, átfogó színterv készítendő. A szomszédos társasházak színezését együttesen, egymáshoz illeszkedve, a környező épületekkel összhangban kell megvalósítani.

12. §

A rendelet „12.6. Kertvárosias lakóterületek a XX. század második feléből – városközpont peremterületeinek bővülése, csatolt városrészek új lakóterületei” alcíme és azt követő 19. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„12.6. Kertvárosias lakóterületek - városközpont peremterületeinek bővülése, csatolt városrészek új lakóterületei

19. §

„(1)   Új épület építése, meglévő felújítása, átalakítása és bővítése során:

a)       Magas és lapostetővel kialakított épülettömeg egyaránt alkalmazható. A magastető hajlásszöge nem lehet több 45^o-nál, héjazata homogén terrakotta vagy antracit színű agyag- vagy betoncserép, szürke színű korcolt fémlemez, továbbá üveg lehet.

b)      A főépítményt térfalat alkotó módon a telek közterület felőli beépítési vonalán kell elhelyezni.

c)       A vakolt homlokzati felületeken jellemzően világos pasztellszínek használhatók.

(2)     Utcafronti kerítés áttörten építhető, a belátás gátlása csak növényzettel alakítható ki.”

13.§

A rendelet 20. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„20. §

(1)     Új épület építése, meglévő épület tetőzetének teljes körű felújítása esetén:

Magas és lapos tetővel kialakított épülettömeg egyaránt alkalmazható. A magastető hajlásszöge nem lehet több 45º-nál, héjazata homogén terrakotta vagy antracit színű agyag- vagy betoncserép, szürke színű korcolt fémlemez, vagy üveg lehet.

(2)     Utcafronti kerítés

a)       Áttörten építhető, a belátás gátlása csak növényzettel alakítható ki.

b)      Járműforgalom számára kialakított kapuját úgy kell elhelyezni, hogy az a meglévő útburkolat tengelyétől legalább 6 m-re kerüljön, hogy ott személygépjármű számára a megforduláshoz szükséges terület biztosított legyen.”

14.§

A rendelet 22. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„22. §

(1)   Új épület építése, meglévő épület tetőzetének teljes körű felújítása esetén magas és lapos tetővel kialakított épülettömeg egyaránt alkalmazható. A magastető hajlásszöge nem lehet több 45º-nál, héjazata  homogén terrakotta agyag- vagy betoncserép lehet.

(2)     Új épület építése során az épület lejtő irányába néző homlokzata nem lehet magasabb  a szélességénél. 

(3)     Utcafronti kerítés:

a)       áttörten építhető, a belátás gátlása csak növényzettel alakítható ki.

b)      Járműforgalom számára kialakított kapuját úgy kell elhelyezni, hogy az a meglévő útburkolat tengelyétől legalább 6 m-re kerüljön, hogy ott személygépjármű számára a megforduláshoz szükséges terület biztosított legyen.”

15. §

A rendelet „12.10. Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek” alcíme és azt követő 23. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„12.10. Tájképvédelmi területek

23. §

A tájképvédelmi területeken

a)       a hagyományos tájhasználatot meg kell tartani,

b)      adótorony, hírközlési építmény, szélerőmű nem létesíthető,

c)       építményt elhelyezni a tájszerkezetbe illeszkedő beépítési móddal lehet,

d)      a tájszerkezetbe illesztés és a tájra jellemző építészeti hagyományok megőrzése érdekében a csarnok jellegű épületek esetében az épületek hossztengelyét a lejtős domboldalakon a szintvonalakkal párhuzamosan kell elhelyezni, a csarnokot a tájképfeltárulás irányában zárt fasorral kell takarni, a közlekedési és energetikai infrastruktúra-hálózatok elemei, közművezetékek és járulékos közműépítmények a tájképvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával – beleértve a felszín alatti vonalvezetést is – helyezhetők el.”

16. §

A rendelet 24. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„24. §

Az utcakép védelemmel érintett területen:

a)       Meg kell őrizni a település jellegzetes szerkezetét, telekrendszerét, az utca  vonalvezetését, a telkek beépítési módját.

b)      Az építményeket egymással összehangoltan, a jellegzetes városkép egységes megjelenését biztosító módon kell fenntartani, illetőleg kialakítani, bővíteni, átalakítani.

c)       Az utcakép-védelemmel érintett területen meglévő épületet átalakítani, új épületet létrehozni a kialakult utcakép építési rendjébe illeszkedően lehet. E védett területeken az épületek anyaghasználata, épület és tető tömegalakítása, homlokzati tagolása, nyílászáró rendje, homlokzati felületek, nyílászárók, kiegészítő elemek anyag- és színhasználata a kialakulthoz igazodóan történhet. 

d)      Az új épületek tömegarányait, fő méreteit a környezetében lévő épületekhez harmonikusan illeszkedve, azok homlokzatszélességét, gerinc- és párkánymagasságát, tetőformáját, anyaghasználatát figyelembe véve kell meghatározni.

e)       Különös gondot kell fordítani a településre jellemző hagyományos kerítés- és kapuformák, jellegzetes melléképítmények megtartására.

f)       Környezetalakítás hagyományos és jellegzetes növényzet elhelyezésével történjen.

g)      Műanyag nyílászáró alkalmazható, ha színe harmonizál a homlokzat színével, arányai és osztása az eredeti nyílászáró rendszerét tükrözi, új építés esetén a védett utcaszakaszon jellemző nyílásrendszerrel harmonizál. Törekedni kell a tokszerkezet frontoldali méreteinek minimlizálására.

h)      Az épületek közterületre néző homlokzatán a közterületről látható módon nem helyezhetők el az épület homlokzatát megváltoztató, zavaró napelem, klímaberendezés, parabola antenna.”

17. §

(1) A rendelet 25. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A helyi védelem alá tartozó épületeket érintő átalakításokat, bővítéseket a védett épülethez vagy épületrészhez történő illeszkedéssel szabad megvalósítani. Az alkalmazott építészeti megoldás nem lehet domináns, nem írhatja át a védett értékeket. A védett épületeket érintő építési munkák során:]

„a)     Az épületek közterületről látható homlokzata, tömege korhűen újítható fel, azokat  hagyományos építészeti tömegükben, tetőformájukban kell megtartani, érintetlenül hagyva a homlokzati nyílásrend és nyílásosztás jellegét, megőrizve a homlokzati tagozatokat, díszeket.”

(2) A rendelet 25. § d)-e) pontjai helyébe a következő rendelkezés lép:

[A helyi védelem alá tartozó épületeket érintő átalakításokat, bővítéseket a védett épülethez vagy épületrészhez történő illeszkedéssel szabad megvalósítani. Az alkalmazott építészeti megoldás nem lehet domináns, nem írhatja át a védett értékeket. A védett épületeket érintő építési munkák során:]

„d)     Az épületek bontására csak a műszaki avultság beálltával kerülhet sor a védettség megszűntetését követően. A védelem megszűntetéséhez vagy az épület részleges bontásához kapcsolódó hatósági eljárás keretében az egyes épületrészeknek, tartozékoknak az új épületbe történő beépítése, vagy azok megőrzése, visszaállítása főépítészi vélemény alapján előírható.

e)       Az épületek közterületre néző homlokzatán a közterületről látható módon nem helyezhetők el az épület homlokzatát megváltoztató, zavaró napelem, klímaberendezés, parabola antenna.”

18. §

A rendelet „14/A. Településképileg kiemelt területre vonatkozó kiegészítő építészeti követelmények” alcíme helyébe a következő rendelkezés lép:

„14/A. A Belváros területére vonatkozó

kiegészítő területi és egyedi építészeti követelmények”

19. §

A rendelet 25/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2)      A Belváros területén az általános- vagy az adott településképi szempontból meghatározó terület építési követelményeinek való megfelelésen túl az építmény/építményrész vagy épület/épületrész nem lehet településképet rontó állapotú.

Különösen nem lehet:

   a) romos az épülethomlokzat, a homlokzaton és a lábazaton málladozó a vakolat,

   b) megrongálódott a nyílászáró,

   c) a nyílászáró kibontása után visszamaradt üres falnyílás,

   d) leszakadt, működésképtelen az ereszcsatorna,

   e) megrongálódott a tetőhéjazat,

   f) megrongálódott a kerítés vagy kerítésszakasz.”

20. §

A rendelet „15. Épületnek nem minősülő építészeti érték építmények védelme” alcíme helyébe a következő rendelkezés lép:

„15. Épületnek nem minősülő építészeti értékek védelme”

21. §

A rendelet 27. § (4)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4)   Épület közterületi homlokzatát vezeték (kábel, gáz és egyéb csővezeték) nem törheti át, közterületi homlokzaton vezeték nem vezethető látható módon, a falsíkon kívül.

(5)     Gázmérő az épület közterületről látható homlokzatán nem helyezhető el.”

22. §

A rendelet „17. Hírközlési infrastruktúra” alcíme helyébe a következő rendelkezés lép:

„17. Hírközlési infrastruktúra kialakítása”

23. §

A rendelet „18. Energiaellátás infrastruktúrájának kialakítása” alcíme helyébe a következő rendelkezés lép:

„18. Közműhálózatok infrastruktúrájának kialakítása”

24. §

A  rendelet „V. FEJEZET Reklámok, reklámhordozók, reklámhordozót tartó berendezések és cégérek elhelyezésének szabályai”  fejezetcíme, az azt követő „20. Reklámok, reklámhordozók, reklámhordozót tartó berendezések és cégérek elhelyezésének általános szabályai” alcíme és az azt követő 31. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„V. FEJEZET

ReklámokRA, reklámhordozókRA, reklámhordozót tartó berendezésekRE és VÁLLALKOZÁSOK, ÜZLETEK HIRDETMÉNYEIRE, FELIRATAIRAVONATKOZÓ TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK

20. Reklámok, reklámhordozók, reklámhordozót tartó berendezések és vállalkozások, üzletek hirdetményei, feliratai elhelyezésének általános szabályai

31. §

Tiltott valamennyi e rendeletben, a településkép védelméről szóló törvényben (a továbbiakban: Tvtv.), valamint a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló Korm. rendeletben (a továbbiakban: kormányrendelet) tiltott, vagy nem szabályozott reklám, reklámhordozó és vállalkozások, üzletek, hirdetményei, feliratai közzététele vagy elhelyezése.”

25. §

(1) A rendelet 32. § (5) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5)   Közterületen a menetirány szerinti azonos oldalon ötven méterenként egy reklámhordozó helyezhető el. A tilalom nem vonatkozik a reklámközzétételre nem használt információs célú berendezésekre, továbbá az építési reklámhálóra.”

(2) A rendelet 32. §-a a következő (10)-(11) bekezdésekkel egészül ki:

„(10) Reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés, vállalkozások, üzletek hirdetményei, feliratai állagának megóvásáról és karbantartásáról a tulajdonosnak és a használónak gondoskodnia kell, azok állapotát időszakonként kötelesek felülvizsgálni, azok nem lehetnek településképet rontó állapotúak.

(11)   Megszűnt vállalkozások, üzletek hirdetményeit, feliratait el kell távolítani.”

26. §

A  rendelet „21. Reklám közzététele, reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés és cégér  elhelyezése a településszerkezeti terv alapján meghatározott egyes területeken” alcíme,  az azt követő „21.1. Településképileg kiemelt terület” alcíme és az azt követő 33. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„21. Reklám közzététele, reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés

és vállalkozások, üzletek hirdetményei, feliratai  elhelyezése

a településszerkezeti terv alapján meghatározott egyes területeken

21.1. Belváros területe

33. §

(1)     A Belváros területén a közterületen elhelyezhető reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés és vállalkozások, üzletek hirdetményei, feliratai:

a)       a kioszk,

b)      az utasváró,

c)       a közművelődési célú hirdetőoszlop,

d)      az információs célú berendezés, kivéve a CityBoard formátumú eszköz, az egyéb reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés,

e)       a más célú berendezés,

f)       a cégér, a cégtábla, a címtábla, a megállító tábla, menütábla

(2)     A Belváros területén a közterületről látható magánterületen elhelyezhető vállalkozások, üzletek hirdetményei, feliratai: a cégér, a cégtábla, a címtábla, a megállító tábla, menütábla

(3)     A Belváros területébe tartozó közterületen a CityLight formátumú eszközön és a fa körüli hengeren kívül reklám nem tehető közzé.

(4)     A Belváros területének térképi lehatárolását a 2. melléklet tartalmazza. A területhez a közlekedési területeknek azt az oldalát, amely a Belváros területét határolja, figyelembe kell venni.”

27. §

A  rendelet „21.2. Településképileg kiemelt területen kívüli területek” alcíme helyébe a következő rendelkezés lép:

„21.2. Belváros területén kívüli területek”

28. §

A rendelet 34. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„34.§

(1)     Lakóterületnek minősül a településszerkezeti terv szerinti

a)       nagyvárosias, kisvárosias, kertvárosias és falusias lakóterület, a terület tömbjeit határoló közlekedési terület,

b)      közlekedési területeknek az az oldala, amelyet a lakóterület határol.

(2)     Lakóterületen közterületen elhelyezhető reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés és vállalkozások, üzletek hirdetményei, feliratai :

a)         a kioszk,

b)         az utasváró,

c)         a közművelődési célú hirdetőoszlop,

d)      az információs célú berendezés, kivéve az egyéb reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés,

e)         a más célú berendezés,

f)         a cégér, a cégtábla, a címtábla, a megállító tábla.

(3)     Lakóterületen közterületről látható magánterületen elhelyezhető vállalkozások, üzletek hirdetményei, feliratai:             a cégér, a cégtábla, a címtábla.”

29. §

A rendelet 35. § (2)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2)   Közterületen elhelyezhető reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés és vállalkozások, üzletek hirdetményei, feliratai:

a)       a kioszk,

b)      az utasváró,

c)       a közművelődési célú hirdetőoszlop,

d)      az információs célú berendezés, kivéve az egyéb reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés,

e)       a más célú berendezés,

f)       a cégér, a cégtábla, a címtábla.

(3)     Közterületről látható magánterületen elhelyezhető vállalkozások, üzletek hirdetményei, feliratai: a cégér, a cégtábla, a címtábla.”

30. §

A rendelet 36. § (2)-(3) bekezdése  helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2)   Közterületen elhelyezhető reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés és vállalkozások, üzletek hirdetményei, feliratai:

a)       a kioszk,

b)      az utasváró,

c)       a közművelődési célú hirdetőoszlop,

d)      az információs célú berendezés, kivéve az egyéb reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés,

e)       a más célú berendezés,

f)       a cégér, a cégtábla, a címtábla.

(3)     Közterületről látható magánterületen elhelyezhető vállalkozások, üzletek hirdetményei, feliratai: a cégér, a cégtábla, a címtábla.”

31. §

A rendelet 37. § (2)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:  

„(2)   Közterületen elhelyezhető reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés és vállalkozások, üzletek hirdetményei, feliratai:

a)       a kioszk,

b)      az utasváró,

c)       a közművelődési célú hirdetőoszlop,

d)      az információs célú berendezés,

e)       a más célú berendezés,

f)       vállalkozások, üzletek hirdetményei, feliratai

(3)      Közterületről látható magánterületen elhelyezhető vállalkozások, üzletek hirdetményei, feliratai: vállalkozások, üzletek hirdetményei, feliratai”

32. §

A rendelet 38. § (2)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2)   Közterületen elhelyezhető reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés és vállalkozások, üzletek hirdetményei, feliratai:

a)       az utasváró,

b)      a közművelődési célú hirdetőoszlop,

c)       az információs célú berendezés,

d)      a más célú berendezés,

e)       vállalkozások, üzletek hirdetményei, feliratai .

(3)     Közterületről látható magánterületen vállalkozások, üzletek hirdetményei, feliratai:  vállalkozások, üzletek hirdetményei, feliratai.”

33. §

A rendelet 39. § (2)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2)   Közterületen elhelyezhető reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés és vállalkozások, üzletek hirdetményei, feliratai :

a)       az információs célú berendezés, kivéve a CityLight formátumú eszköz, CityBoard formátumú eszköz, az egyéb reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés,

b)      a más célú berendezés,

c)       a cégér, a cégtábla, a címtábla.

(3)     Közterületről látható magánterületen elhelyezhető vállalkozások, üzletek hirdetményei, feliratai: a cégér, a cégtábla, a címtábla.”

34. §

A rendelet 40. § (2)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2)   Közterületen elhelyezhető reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés és vállalkozások, üzletek hirdetményei, feliratai:

a)       a kioszk,

b)      az utasváró,

c)       a közművelődési célú hirdetőoszlop,

d)      az információs célú berendezés, kivéve a CityLight formátumú eszköz, CityBoard formátumú eszköz, az egyéb reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés,

e)       a más célú berendezés,

f)       a cégér, a cégtábla, a címtábla.

(3)     Közterületről látható magánterületen vállalkozások, üzletek hirdetményei, feliratai: a cégér, a cégtábla, a címtábla.”

35. §

A rendelet 41. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2)   A területen elhelyezhető reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés és vállalkozások, üzletek hirdetményei, feliratai :

a)       a kioszk,

b)      az utasváró,

c)       a közművelődési célú hirdetőoszlop,

d)      az információs célú berendezés, kivéve a zöldterületen a CityLight formátumú eszköz, CityBoard formátumú eszköz, az egyéb reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés,

e)       a más célú berendezés,

f)       a cégér, a cégtábla, a címtábla.”

36. §

A rendelet 42. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2)   A területeken elhelyezhető reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés és vállalkozások, üzletek hirdetményei, feliratai :

a)       az utasváró,

b)      az információs célú berendezés, kivéve a CityLight formátumú eszköz, CityBoard formátumú eszköz, az egyéb reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés,

c)       a cégér, a cégtábla, a címtábla.”

37. §

A rendelet 44. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1)   A funkcionális célú utcabútoron reklámhordozót tartó berendezés – az utasváróban elhelyezett CityLight formátumú eszköz és önkormányzati információs tábla kivételével – nem helyezhető el.”

38. §

A rendelet 46. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„46.§

(1)    Az utasváróban reklámhordozó kizárólag CityLight formátumú eszköz és önkormányzati információs tábla lehet.

(2)    Az utasvárókban összesen maximum 150 db CityLight formátumú eszköz berendezés helyezhető el.

(3)    Az utasváróban csak olyan CityLight formátumú eszköz helyezhető el, amely megfelel az alábbi műszaki és formai paramétereknek:

a)       a fémszerkezet horganyzott, RAL7016 színre porszórt, illetve festett lehet;

b)      a fényforrás energiahatékonysága 80 lumen/Watt értéket meghaladó legyen;

c)       a reklámfelület fényessége ne haladja meg a 400 Cd/m² értéket.

(4)     Egy utasváróban maximum 3 db, kétoldalas, LED-es fényforrással megvilágított CityLight formátumú eszköz helyezhető el.

(5)    A CityLight formátumú eszköz egy oldalról látható reklámfelülete: 118x175 cm.”

39. §

(1) A rendelet 48. § (4)-(6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4)   CityBoard formátumú eszköz csak olyan helyezhető el, amely megfelel az alábbi műszaki és formai paramétereknek:

a)       oszlopos kialakítású, fémszerkezetre rögzített, kétoldali, belső megvilágítású berendezés

b)      a fémszerkezet horganyzott, RAL7016 színre porszórt, vagy festett lehet

c)       belülről LED-es fényforrással megvilágított,

d)      a fényforrás energiahatékonysága 80 lumen/Watt értéket meghaladó

e)       a reklámfelület fényessége nem haladja meg a 400Cd/nm értéket.

(5)    Önálló CityLight formátumú eszköz csak olyan helyezhető el, amely megfelel az alábbi műszaki és formai paramétereknek:

a)       kétoldalas fémszerkezetű berendezés

b)      a fémszerkezet horganyzott és RAL5008 vagy RAL7016 színre porszórt, vagy festett

c)       a fényforrás energiahatékonysága 80 lumen/Watt értéket meghaladó legyen

d)      a reklámfelület fényessége ne haladja meg a 400 Cd/m² értéket

e)       egy oldalról látható reklámfelülete: 118x175 cm.

(6)     Az önálló CityLight formátumú eszköz tetején reklámhordozó, illetve reklámhordozót tartó berendezés nem helyezhető el.”

(2) A rendelet 48. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

„(9)   Ledfal csak olyan helyezhető el, amely megfelel az alábbi műszaki és formai paramétereknek:

a)       oszlopos kialakítású, fémszerkezetre rögzített, egy- vagy kétoldali, belső megvilágítású berendezés

b)       a fémszerkezet horganyzott, RAL7016 színre porszórt, vagy festett lehet

c)       belülről LED-es fényforrással megvilágított,

d)       a fényforrás  min. P10 felbontású.”

40. §

A rendelet „24.6. Cégérekre vonatkozó előírások” alcíme helyébe a következő rendelkezés lép:

„24.6. Vállalkozások, üzletek hirdetményeire, felirataira vonatkozó előírások”

41. §

(1)     A rendelet 50. § (1)-(7) bekezdései helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1)   A vállalkozások, üzletek hirdetményei, feliratai kialakításának illeszkednie kell az épület

a)       homlokzati kialakításához, vízszintes és függőleges tagolásához,

b)      színéhez,

c)       arányrendszeréhez,

d)      nyílászáróinak kiosztásához, ritmusához,

e)       homlokzatán megjelenő egyéb berendezésekhez.

(2)     A vállalkozások, üzletek hirdetményei, feliratai nem takarhatják az épület nyílászáró szerkezetét, párkányát, korlátját és egyéb meghatározó építészeti elemét és nem változtathatják meg azok karakterét, több rendeltetési egység estén a berendezések csak egységes koncepció szerinti kialakításban helyezhetők el a földszinti portál felett, az osztópárkány alatti sávban.  Nyílászárók közötti falszakaszokon és a tetőfelületen nem alakíthatók ki.

(3)     Futófény, fényreklám homlokzaton nem helyezhető el, kirakatban az adott üvegfelület maximum 10 %-a lehet.

(4)     A cégér, a cégtábla, a címtábla rendeltetési egységenként 1-1 darab, sarok kialakítású rendeltetési egységenként 2-2 db helyezhető el.

(5)     A cégér, a cégtábla, a címtábla a fal homlokzati síkjától legfeljebb 15 cm-el állhat ki, kapukon nem helyezhetők el, azonban kapu pilléreken, valamint közvetlenül a kapu mellett, az épület falán elhelyezhetők.

(6)     Cégér nem lakás céljára szolgáló rendeltetési egységenként legfeljebb 1 db, sarok kialakítás esetén legfeljebb 2 db helyezhető el, konzolos kialakítással, maximum 70 cm vízszintes irányú vetülettel és maximum 70 cm magas függőleges felülettel.

(7)     Üvegfelületek fóliázása a településképpel, utcaképpel, homlokzattal összhangban, a tipográfia szabályainak figyelembevételével történhet.”

(2)     A rendelet 50. § a következő (14)-(15) bekezdéssel egészül ki:

„(14)   Magánterületen elhelyezett  vállalkozások, üzletek hirdetményei, feliratai  kizárólag az adott ingatlanon folytatott kereskedelmi és szolgáltatási tevékenységet hirdetheti.

(15) Vállalkozások, üzletek új hirdetményei, feliratai az épülethomlokzatokon csak a meglévő, használaton kívüli berendezés egyidejű eltávolításával helyezhető el.”

42. §

A rendelet 51. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1)   Közterületen,  a településszerkezeti terv alapján meghatározott egyes területeken reklámhordozón, reklámhordozót tartó berendezésen

a)       horganyzott, szinterezett vagy festett acélból, vagy szinterezett alumíniumból készült eszközön,

b)      plexi vagy biztonsági üveg mögött,

c)       hátsó fényforrás által megvilágított eszközben,

d)      állandó és változó tartalmat is megjelenítő eszközön,

e)       egymástól számított 2 méteres távolságon belül – ide nem értve az egyetlen funkcionális célú utcabútoron történő több reklámhordozó elhelyezését – sem horizontálisan, sem vertikálisan nem

helyezhető el reklám.”

43. §

(1) A rendelet 54. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2)     A szakmai konzultáció kötelező:

            a) az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységek estében az egyszerű bejelentés megtétele előtt,

            b) vállalkozások, üzletek hirdetményei, feliratai elhelyezése előtt.”

(2) A rendelet 54. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3)   Szakmai konzultáció kérhető a településképi bejelentési vagy településképi véleményezési eljárás megkezdése előtt.”

44. §

A rendelet 55. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„55. §

(1)     A szakmai konzultáció helyszíne az önkormányzat hivatalos helyisége. Kérésre a szakmai konzultáció indokolt esetben az adott építési tevékenység helyszínén is lefolytatható.

(2)     A szakmai konzultáció az építési tevékenységgel érintett ingatlannal kapcsolatos településképi követelményekre terjed ki és a hatályos településrendezési eszközökben foglalt előírásokra kiterjedhet.

(3)     A szakmai konzultációt az építtető vagy az általa megbízott tervező a 4. melléklet szerinti formanyomtatványon írásban kezdeményezi. 

(4)     A szakmai konzultáció iránti kérelemhez 2 példány papír alapú dokumentációt kell csatolni, melyből egy példányt a bejelentő a konzultáció  emlékeztetőjével együtt hitelesítve visszakap:

a) helyszínrajz, homlokzat, a homlokzat- és tömegformálást indokoló alaprajzok, metszet

b) színterv, látványterv

c)  utcakép bemutatását tartalmazó tervdokumentáció

d) fényképfelvételek.”

45. §

A rendelet 56. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„56. §

A 57. §-ban meghatározott területeken, építményeken, a Belváros területén, településképi szempontból meghatározó területeken belül történő építési munkákra, valamint az ott meghatározott építményekre vonatkozóan – településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni

a)       új építmény építésére, érvényben lévő építési engedély módosítása esetén,

b)      meglévő építmény és tetőtér beépített szintterület növekedését eredményező bővítésére, az épület tömegének, homlokzatának jelentős megváltoztatásával járó, vagy a településképet jelentősen érintő átalakítására irányuló építési, összevont vagy fennmaradási engedélyezési eljárásokhoz készített építészeti-műszaki tervekkel kapcsolatban.”

46. §

A rendelet 57. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„57. §

A településképi véleményezési eljárás hatálya alá tartoznak:

a)       a műemléki környezetben, valamint az országos jelentőségű védett természeti területen, a Natura 2000 területen megvalósuló építmény

b)      helyi védelem alatt álló, illetve utcakép-védelem alá tartozó építmény

c)       közintézmények, önkormányzati beruházásban megvalósuló épület és a műemléki védelem alatt álló épületek kivételével az egyházi épületek,

d)      szobor, emlékmű, köztéri alkotás

e)       a 300 négyzetméter összes hasznos alapterületet meghaladó, egynél több lakóegységből álló, nem természetes személy által terveztetett lakóépület

f)       lakóépületek terasz, erkély, loggia beépítés

g)      kereskedelmi, szolgáltató épület

          jogszabályban építésügyi hatósági engedélyhez kötött építészeti-műszaki tervei, valamint

h)      azon önkormányzati beruházások tervezési program meghatározása, programterve, amely megvalósítása jogszabályban építésügyi hatósági engedélyhez köteles.”

47. §

A rendelet 58. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1)   A polgármester településképi véleményét a helyi építészeti és műszaki tervtanács szakmai véleményére alapozza az 56-57. §-ok alapján településképi véleményezés hatálya alá tartozó alábbi tervezési és építési engedéllyel végezhető építési tevékenységek esetében:

a)      a 57. § (1) bekezdés a) pontjában felsorolt minden építmény,

b)     minden helyi védelem alatt álló építményt érintő,  

c)      minden közintézményt, egyházi épületet érintő,

d)      minden önkormányzati beruházás programterve

e)      minden önkormányzati beruházásban megvalósuló új épület,

f)      az öt vagy több rendeltetési egységet tartalmazó új épülettel kapcsolatos,

g)     az 1-10. településképi szempontból meghatározó területekbe tartozó ingatlanokra tervezett három szintnél magasabb, illetve 1000 m2-nél nagyobb szintterületű épülettel kapcsolatos,

h)     a településképi szempontból meghatározó területeken kívüli területeken a településszerkezeti terv szerinti a kereskedelmi, szolgáltató és az ipari gazdasági, valamint a különleges területekhez tartozó ingatlanokra tervezett 3000 m2-nél nagyobb szintterületű új építményt érintő,

jogszabályban építésügyi hatósági engedélyhez kötött építészeti-műszaki tervei építési tevékenység.”

48. §

A rendelet 59. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„59. §

A településképi véleményezési eljárás az építtető vagy az általa megbízott tervező (a továbbiakban együtt: kérelmező) által a polgármesterhez benyújtott papíralapú, az 5. melléklet szerinti formanyomtatványú kérelemre indul az építésügyi engedélyezési eljárást megelőzően.”

49. §

A rendelet 60. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„60. §

(1) A kérelem mellékletét képező építészeti-műszaki tervdokumentációhoz a kormányrendeletben foglaltakon túl az alábbi munkarészek is kérhetők a terv jobb megértése érdekében:

a)       műszaki leírást,

b)      (tetőfelülnézeti) helyszínrajzot

ba)    a tervezéssel érintett, valamint a szomszédos telkeken álló építmények,

bb)    a terepviszonyok és a be nem épített területek kialakításának ábrázolásával,

c)       az épület tömegalakítását meghatározó jellemző szintek alaprajzát,

d)      metszeteket a megértéshez szükséges mértékben,

e)       valamennyi homlokzatot,

f)       utcaképet, ha a tervezett építmény az utcaképben megjelenik,

g)      látványtervet vagy modellfotót.

(2) Helyi védelem alatt álló épület esetén az (1) bekezdésben foglaltakon túl indokolt esetben a védendő értékek felmérési dokumentációja és fotódokumentáció is kérhető: utcai, utcáról látható homlokzat, homlokzati nyílások rendje, nyílászárók, párkányok, tagozatok, lábazat, kapu, homlokzati díszek, tetőszerkezet.”

50. §

(1) A rendelet 61. § (1)  bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1)   A településképi véleményezési eljárás során az építészeti-műszaki tervdokumentációt a településrendezési és építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló kormányrendeletben részletezett általános szempontok szerint kell vizsgálni.”

(2) A rendelet 61. § (5)  bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5)   A határoló közterület kapcsolattal  összefüggő részletes szempontok:

a)       a közterülethez közvetlenül kapcsolódó szint alaprajzi kialakítása, illetve ebből eredő használata

aa)     korlátozza-e a közúti közlekedést és annak biztonságát,

ab)    korlátozza-, illetve zavarja-e a gyalogos és a kerékpáros közlekedést és annak biztonságát,

ac)     megfelelően veszi-e figyelembe a közterület adottságait és esetleges berendezéseit, műtárgyait, valamint növényzetét, illetve ebből eredően

ad)    a terv megfelelő javaslatokat ad-e az esetleg szükségessé váló – a közterületet érintő – beavatkozásokra,

b)      az esetleg a közterület fölé benyúló építmény-részek, illetve szerkezetek és berendezések milyen módon befolyásolják a közterület használatát, különös tekintettel a meglévő, illetve a telepítendő fákra, fasorokra.

51. §

A rendelet 62. § –a helyébe a következő rendelkezés lép:

„62. §

(1)     Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni

          a)           a (2)-(3) bekezdésben meghatározott építési engedélyhez vagy egyszerű bejelentéshez nem kötött építési tevékenységek megkezdése előtt, valamint az ott meghatározott rendeltetés-változások tekintetében,

          b)           a reklámok és reklámhordozók elhelyezése előtt.

(2)     A város közigazgatási területén az alábbi esetekben:

a)       műemléki és helyi védelem bármely fajtája alá vont épületeken, építményeken a településképet érintő felújítási-, helyreállítási, átalakítási, korszerűsítési, bővítési vagy bontási, továbbá a védett épület jellegét, megjelenését bármely módon érintő építési engedély nélkül végezhető építési tevékenység megkezdése és végzése,

b)      a helyi védelem alatt álló épületén és telkén településképet befolyásoló építési tevékenység,

c)       szobor, emlékmű, köztéri műalkotás elhelyezése,

d)      építménynek minősülő szelektív és háztartási célú hulladékgyűjtő, egyéb tároló közterületen vagy közterületről látható módon történő elhelyezése,

e)       közterületen és közterületről látható magánterületen kereskedelmi, szolgáltató, illetve vendéglátó rendeltetésű épület, illetve építmény építése, bővítése, melynek mérete az építési tevékenységet követően sem éri el a nettó 20,0 m2 alapterületet,

f)       épületek, építmények díszkivilágítása,              

g)      amennyiben a meglévő arculat megváltoztatásra kerül, meglévő építmény utólagos hőszigetelése, homlokzatfelület színezése, a homlokzat felületképzésének megváltoztatása az alábbi esetekben:

ga)    a legalább 4 rendeltetési egységet tartalmazó lakóépület,

gb)    beépítésre szánt területen településképet jelentősen befolyásoló

gba) kereskedelmi-, szolgáltató-, vendéglátó, ipari épület,

gbb) helyi igazgatási-, egyházi-, oktatási-, egészségügyi-, szociális épület,

gbc)   sportépítmény,

gbd) szálláshely szolgáltató épület,

gbe)   igazgatási épület,

gbf)   parkolóház.

          h)           Építményen vagy attól különállóan a  vállalkozások, üzletek hirdetményei, feliratai elhelyezése, létesítése.

(3)     A Belváros területén a (2) bekezdésben foglaltakon túl az alábbi esetekben:

a)       amennyiben a meglévő arculat megváltoztatásra kerül, meglévő építmény utólagos hőszigetelése, homlokzatfelület színezése, a homlokzat felületképzésének megváltoztatása,

b)      minden új, önálló (homlokzati falhoz rögzített vagy szabadon álló) – 6,0 m-t meg nem haladó magasságú – égéstermék-elvezető kémény építése,

c)       közterületeken és közterületről látható épületek homlokzatához illesztett előtető, védőtető, sátorszerkezet építése, meglévő átalakítása, bővítése,

d)      utcafronti kerítés építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása,

e)       ablakokra, kirakatok üvegezésére fólia,betűkből vagy ábrából álló felirat elhelyezése, megváltoztatása,

f)       vállalkozások, üzletek feliratainak elhelyezése, megváltoztatása

g)      településképet befolyásoló, közterület felől látható napenergia-kollektor, szellőző,-      klímaberendezés elhelyezése.

h)      építési reklámháló kihelyezése, nem építőipari termék megjelenítés

i)       az építmények településképet befolyásoló rendeltetés változtatása esetén.”

52. §

A rendelet 63. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„63. §

(1) A bejelentési kérelmet és jogszabályban előírt mellékleteit a 6. mellékletben meghatározott formanyomtatvány felhasználásával kell benyújtani.

(2) A bejelentési kérelemhez az elbíráláshoz szükséges szakszerűségű tervdokumentációt kell mellékelni papíralapon, vagy digitális adathordozón. A dokumentációnak a kormányrendeletben meghatározott munkarészeket, valamint – a bejelentés tárgyának megfelelően – a következőket kell tartalmaznia:

a)  a tevékenység miatt történő változást bemutató tervet (meglévő- tervezett állapot),

b)  közterületi elhelyezés esetén M=1:500 méretarányú - indokolt esetben a közműszolgáltatókkal dokumentáltan egyeztetett – helyszínrajzot,

c)  reklám homlokzati felületen történő elhelyezése esetén az egész homlokzati felületet ábrázoló tervet,

d)  a homlokzatot vagy a közterületről látható felületek változtatását bemutató látványtervet, fotómontázst.

(3)     A településképi bejelentési eljárásban az alábbi szempontokat kell figyelembe venni:

a)   a településrendezési eszközöknek való megfelelést, a területfelhasználás megfelelőségét a környezet szempontjából;

b) a rálátás és kilátás követelményeinek való megfelelést;

c) a településképi megfelelőséget, így különösen

ca) a telepítés (a környezetbe illeszkedés, a beépítés vagy az építészeti jellegzetesség és látvány, a helyi jelleg védelme) településképbe való illesztését, a helyi építészeti érték védelmének érvényre juttatását, azokra gyakorolt hatását;

cb) az épület homlokzatának és tetőzetének kialakítási módját,

cc) a közterület mentén az épület kialakításának módját és feltételeit,

cd) az építmény takaratlanul maradó és közterületről közvetlenül látható határfelületeinek kialakítási módját és feltételeit,

d) kialakult település- vagy telekszerkezetnek való megfelelőséget;

e) a védendő (megmaradó) építészeti és zöldfelületi adottságokat figyelembe vevő megfelelőséget;

f) a tervezett, távlati adottságokat figyelembe vevő megfelelőséget;

g) a magassági illeszkedést;

h) az épület rendeltetésének a környezetet nem zavaró megfelelőségét.

(4) A településképi bejelentés tudomásulvétele esetén annak érvényességi ideje:

a) állandó építmény esetén 1 év;

b) legfeljebb 180 napig fennálló építmény esetén a bejelentés időtartama;

c) reklámhordozó és reklámhordozót tartó berendezés, vállalkozások, üzletek hirdetményei, feliratai esetén 1 év.”

53. §

(1) A rendelet 64. § (2)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:        

„(2)   A polgármester a jogszabályban foglaltak szerinti településképi kötelezési eljárás során az érintett ingatlan tulajdonosát az e rendeletben meghatározott településképi követelmények teljesülése érdekében az építmény, építményrész, vállalkozások, üzletek hirdetményei, feliratai, felújítására, átalakítására vagy elbontására kötelezi.

(3)    Településképi kötelezési eljárást kell lefolytatni a településkép védelme, a meglévő épületek, építmények településképet rontó állapotának megszüntetése miatt, ha az építmény és környezete, valamint a vállalkozások, üzletek hirdetményei, feliratai  műszaki, esztétikai állapota, fenntartása, karbantartása vagy annak használati módja nem felel meg az e rendeletben meghatározott előírásoknak.

(4)    A településkép- védelmi kötelezés során 1.000.000 forintig terjedő településkép-védelmi bírság szabható ki.”

(2) A rendelet 64. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5)   A be nem fizetett településkép-védelmi bírság adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül.”

54. §

A  rendelet 1. melléklet 2. fejezete  az 1. melléklet szerint módosul.

55. §

(1)       A rendelet 2. melléklete helyébe a 2. melléklet lép.

(2)       A rendelet  3. melléklete helyébe a 3. melléklet lép.

(3)       A rendelet 4. melléklete helyébe a 4. melléklet lép.

(4)       A rendelet 5. melléklete helyébe az 5. melléklet lép.

(5)       A rendelet 6. melléklete helyébe a 6. melléklet lép.

56. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba és a hatályba lépését követő napon hatályát veszti

(2) Hatályát veszti a rendelet 2. § k) pontja, az 5. § (1) és (3) bekezdése, a „12.8. Kertvárosias lakóterületek a XXI. századból” alcíme, a 21. §-a, a 44. § (2) bekezdése, az 51. § (3)-(4) bekezdése, az 1. melléklet 2. fejezet 20. sora.