Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése feladat-és hatáskörében eljárva, a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 46. § (4) bekezdése és a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 478/2020.
(XI. 3.) Korm. rendelet alapján Debrecen Megyei Jogú Város Polgármestere a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva,

a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 43/A. § (6) bekezdés c) pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró

állami főépítészi hatáskörében és az örökségvédelmi hatáskörében eljáró Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal,

a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság,

a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság, és

a honvédelemért felelős miniszter

véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

1. §

A településkép védelméről szóló 45/2017. (XII. 14.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: R.) 2. § 8. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„8. információs célú berendezésnek minősül a totemoszlop, az ajánló tábla és az önállóan elhelyezett (saját lábakon álló) CityLight formátumú eszköz, a CityBoard formátumú eszköz, az útbaigazító tábla és a hirdető vitrin;”

2. §

(1) A R. 2. §-a a következő 4a. ponttal egészül ki:

„4a. optikai takarás: az épület építészeti adottságaihoz, karakteréhez igazodó, időtálló anyagból készített olyan homlokzati elem, mely elsősorban klímaberendezés kültéri egysége, vagy egyéb, más gépészeti berendezés, szerelvény takarására szolgál.”

(2) A R. 2. §-a a következő 11a. ponttal egészül ki:

„11a. épület fő homlokzati falsíkja: az épület közterület felé néző homlokzatainak falsíkja.”

3. §

(1) A R. 17. § (1) bekezdés e) pont ed) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„ed) az „Ln”, „Lk” és „Vt” építési övezetbe tartozó lakótelepeken lévő épületeknél és épülettömböknél a homlokzatok kialakítása során tört színt kell alkalmazni,”

(2) A R. 17. § (3) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

„e) klímaberendezés kültéri egységének, illetve szerelvényének az épület nem utcai homlokzatán, illetve egyéb elemein történő elhelyezésére az alábbiak figyelembe vételével kerülhet sor:

ea) közterületről, közlekedési célú területről látható épületrészen a klímaberendezés kültéri egységét kizárólag az épület építészeti adottságaihoz igazodó optikai takarással lehet elhelyezni,

eb) az erkélyre, loggiára klímaberendezés kültéri egységét úgy lehet kihelyezni, hogy az a közterületről ne legyen látható és a fő homlokzati falsíkból ne álljon ki, kivéve, ha az az épület erkélyén belül, vagy a loggia falán befordulva kerül kihelyezésre.”

(3) A R. 17. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A Nagykörút által határolt területen belül lévő ingatlanok esetén az épületek tető-hajlásszöge legfeljebb 40⁰-os lehet.”

4. §

A R. 22. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Elektromos transzformátort csak épületen belül vagy süllyesztett kivitelben lehet elhelyezni

1. a nagyvárosias lakózóna (Ln) építési övezetbe tartozó területeken,
2. Kartács utca – 22231 hrsz-ú erdő – Móricz Zsigmond körút – Benczúr Gyula utca – Hadházi utca – Zákány utca – Kassai út – Laktanya utca – Táncsics Mihály utca – Lugossy utca – Hadházi út – Nyíl utca – Simonyi út - Poroszlay út – Nagy Lajos király tér – Egyetem sugárút – Komlóssy utca – Dóczy József utca által határolt területen,
3. a 11. mellékletben kijelölt területen.

(5) Településképi szempontból meghatározó területen

1. szabadvezetékes hálózat létesítése esetén a villamos energia elosztó-, a közvilágítási- és elektronikus hírközlési szabadvezetékeket közös, egyoldali oszlopsoron kell vezetni, amelyre egyben a közvilágítást szolgáló lámpafejeket is el kell helyezni,
2. a szabadvezetékes hálózatokkal rendelkező területeken az egyes ingatlanok új bekötését földkábeles csatlakozással kell kiépíteni,
3. ahol a távközlési hálózatok föld felett vezethetők, a közvilágítási és a távközlési szabadvezetékeket közös oszlopsoron kell vezetni.”

5. §

(1) A R. 25. § (3) bekezdés b) pont bf) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A bejelentéshez tartozó építészeti műszaki tervnek - tárgyának megfelelően - a Korm. rendelet 26/B. § (3) bekezdése alapján tartalmaznia kell legalább:

építési tevékenység esetén:]

„bf) a legalább három rendeltetési egységet magába foglaló épületben található erkély, loggia lehatárolása esetén annak megoldását bemutató dokumentációt, valamint az erkély, loggia vagyonvédelmét szolgáló rácsozat ábrázolását, az épület homlokzat felújítását érintő tervdokumentációban, részlettervvel egységesen megtervezetten,”

(2) A R. 25. § (3) bekezdés b) pontja a következő bh) alponttal egészül ki:

[A bejelentéshez tartozó építészeti műszaki tervnek - tárgyának megfelelően - a Korm. rendelet 26/B. § (3) bekezdése alapján tartalmaznia kell legalább:

építési tevékenység esetén:]

„bh) klímaberendezés kültéri egységeinek elhelyezése esetén azok optikai takarásának, kialakításának és helyének ábrázolását.”

6. §

A R. 26. § (1) bekezdés c) és d) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

[Településképi kötelezési eljárást kell lefolytatni]

„c) a bejelentett és tudomásul vett tevékenység végrehajtásának – reklám, reklámhordozó elhelyezése kivételével – a döntésben foglaltaktól való eltérése,

d) a helyi védelemmel érintett területen és a településképi szempontból meghatározó területeken a területi és egyedi építészeti településképi követelmények megsértése

esetén.”

7. §

A R. 27. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A bejelentés elmulasztása, a polgármester döntésének - ideértve a 25. § (5) bekezdése szerinti érvényességi idő betartását is - megszegése, a jogszabálysértés megszüntetésére megállapított határidő eredménytelen eltelte esetén az ingatlan tulajdonosával szemben természetes személyek esetében 50.000 forinttól 200.000 forintig, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetén 50.000 forinttól 1.000.000 forintig terjedő településkép-védelmi bírságot (a továbbiakban: bírság) kell kiszabni.”

8. §

(1) A R. 4. melléklete helyébe az 1. melléklet lép.

(2) A R. 7. melléklete helyébe a 2. melléklet lép.

(3) A R. 8. melléklete helyébe a 3. melléklet lép.

(4) A R. 10. melléklete helyébe a 4. melléklet lép.

(5) A R. az 5. melléklet szerinti 11. melléklettel egészül ki.

9. §

Hatályát veszti a R.

1. 11. alcíme és
2. 9. melléklete.

10. §

Ez a rendelet 2021. február 1. napján lép hatályba.