Sorkikápolna Község Önkormányzata Képviselő-testületének

18/2016. (XII. 13.) önkormányzati rendelete

Sorkikápolna község Szabályozási Tervének jóváhagyásáról,

valamint Helyi Építési Szabályzatáról szóló

5/2006. (IX. 1.) önkormányzati rendeletének módosításáról

Sorkikápolna Község Önkormányzatának Képviselő-testülete

az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény

62.§ (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján,

az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés  a) pontjában,

Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény

13. § (1) bekezdés 1. pontjában, valamint

az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény

13.§ (1) bekezdésben meghatározott feladatkörében eljárva

a következőket rendeli el:

1.§ Sorkikápolna község Szabályozási Tervének jóváhagyásáról, valamint Helyi Építési Szabályzatáról szóló 5/2006. (IX. 1.) önkormányzati rendelete (továbbiakban: R.) 2.§-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„2.§ (1) A község területe jogalkalmazási szempontból belterületre és külterületre van felosztva, a bel- és külterület jelenlegi és tervezett határát a szabályozási tervek tartalmazzák.

(2) A belterület határát és a belterületbe vonandó telkek helyrajzi számát az 1. melléklet tartalmazza.”

2.§ A R. 6.§ (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A természetes terepfelszínt legfeljebb 0,5 méterrel meghaladó épület környéke tölthető fel, kivéve, ha a feltöltés ár- vagy belvízveszély elhárítására szolgál.”

3.§ A R. 7.§ (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) A hulladékgyűjtő szigetet növényzettel takarva, a védett épületektől legalább 15 m-re lehet kialakítani.”

4.§ A R. 10.§-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„10.§ (1) Előkert létesítése az új tervezett lakóterületek esetén kötelező: 5,0 m. A település egyéb területén előkert helyét a szabályozási terven jelölt építési vonalnak vagy előírt előkert méretnek, annak hiányában az utca kialakult építési vonalának megfelelően vagy legfeljebb 5,0 m-ben kell meghatároznia.

(2) Épületeket a telken a 2. mellékletben megadott, vonatkozó mintalap szerint építésre kijelölt helyen vagy a szabályozási terven jelölt módon kell elhelyezni.

(3) Építési határvonal előtti előkertben csak terepszint alatti építmény, hirdetőtábla, előlépcső, zárt hulladékgyűjtő helyezhető el, épületrész a telek beépített területének számításánál meghatározott módon nyúlhat be.

(4) Az épületek utcai homlokzatmagassága, valamint oldalhatáron álló beépítésnél a beépített oldalhatár felöli homlokzat építménymagassága az övezetre előírt építménymagasságot nem haladhatja meg.

(5) Oldalkert mérete nem lehet kisebb új beépítés esetén 6,0 m-nél, kialakult oldalhatáron álló beépítésnél építménymagasság fele vagy min. 3,0 m, szabadon álló beépítésnél 3,0 m.

(6) Övezethatáron elhelyezkedő oldalkert méretét legalább 4,5 m-ben kell meghatározni.

(7) Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) hatálybalépésekor meglévő építmény utólagos hőszigetelése és homlokzat burkolása együttesen – az oldalhatáronálló falat kivéve – az elő, oldal, és hátsókert méretét legfeljebb 10-10 cm mértékig csökkentheti. A telek beépítése ennek megfelelően módosulhat.

(8) Lakókocsi, és sátor csak az Lf jelű falusias építési övezetekben, már beépített lakótelken állítható fel. Lakóterületen szálláshely szolgáltatásként négynél több lakókocsi vagy sátorhelyet csak hátsó kertben lehet elhelyezni, és annak területén a szomszédos telkek irányában 3 m széles zöldsáv (bokorsor) telepítésével kell védeni. A lakókocsi vagy sátorverőhely által OTÉK előírásai szerint kiszámított – elfoglalt terület burkolt felületnek számít.”

5.§ A R. 12.§ (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A falusias lakóterületekre vonatkozó építési övezeti előírásokat az 5. melléklet tartalmazza.”

6.§ A R. 14.§ (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A településközpont vegyes területre vonatkozó építési övezeti előírásokat a 6. melléklet tartalmazza.”

7.§ A R. 16.§ (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A kereskedelmi, szolgáltató terület elsősorban nem jelentős zavaró hatású

1. Nem zavaró hatású gazdasági tevékenység,
2. a lakossági igényeket kielégítő szolgáltató, és kisipari termelő tevékenység,
3. az átmenő forgalmat szolgáló kereskedelmi és szolgáltató tevékenység,
4. valamint egyéb termelő, szolgáltató célú gazdasági tevékenység

építményeinek elhelyezésére szolgál.”

8.§ A R. 16.§ (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A Gmksz jelű mezőgazdasági, kereskedelmi, szolgáltató területre vonatkozó építési övezeti előírásokat a 7. melléklet tartalmazza.”

9.§ A R. 17.§ (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az ipari, gazdasági területre vonatkozó építési övezeti előírásokat a 8. melléklet tartalmazza.”

10.§ A R. 19.§-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„19.§ (1) A megengedett legkisebb építménymagasság utcavonalon épületként megvalósuló építmény esetén 3,5 m.

(2) A K-T temető területre vonatkozó építési övezeti előírás:

1. beépítés módja:                                     szabadonálló
2. beépítési %:                                          10%
3. legnagyobb építménymagasság:             4,5 m
4. legkisebb zöldfelület aránya:                   70%
5. szintterület sűrűség telekre:                    0,05.

A sírok területét a zöldfelületi arány számításánál 100%-ban zöldfelületként kell figyelembe venni.

A temetőben 100 m2-ként legalább 1 db nagy koronájú lombos fát kell telepíteni (6,0 m-nél nagyobb lombkoronát növelő fa).

(5) A K-B -SZ-2-4,0-5000 bánya területre vonatkozó építési övezeti előírás:

1. beépítés módja:                                    szabadonálló
2. előkert:                                                25,0 m
3. telek minimum szélessége:                     50 m
4. telek minimum mélysége:                      60 m
5. minimális telekterület:                            5000 m²
6. beépítési %:                                         2%
7. legnagyobb építménymagasság:             4,0 m
8. szintterület sűrűség:                              0,5
9. legkisebb zöldfelület aránya:                  40%.

(6) A telek területére előírt zöldfelület 30%-át fásítva kell kialakítani.”

11.§ A R. 21.§-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„21.§ (1) A területeket a Szabályozási Terv rendeltetésük szerint:

1. közúti közlekedési terület
2. Km jelű közműterületbe sorolja.

(2) E rendelet alkalmazásában közlekedési és közmű terület a szabályozási tervlapon ilyen célra jelölt közterület, illetve közforgalomnak átadott magánterület és telek.

(3) A közlekedési terület elsődlegesen a közúti közlekedés, kerékpáros és gyalogos közlekedés, közművek, hírközlés, vízelvezető rendszer, környezetvédelem építményeinek, valamint esővédők, szobrok, térbútorok és a terület fenntartásához szükséges gazdasági építmények elhelyezésére kijelölt terület.

(4) Építménymagasság a toronyépítmények kivételével legfeljebb 4,5 m.

(5) Közutak lakott területi szakaszai mentén a közvilágítás, a gyalogos forgalom részére járda kiépítése szükséges.”

12.§ A R. 22.§ (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A közlekedési és közmű területek kategorizálását, a biztosítandó építési területek szélességét a 9. melléklet tartalmazza.”

13.§ A R. 22.§ (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A mezőgazdasági területen kialakítandó új dűlőút (köz, illetve magánút) építési területének, illetve telkének legkisebb szabályozási szélessége - méretezés hiányában – 12,0 méter. A fenti legkisebb szabályozási szélesség legfejlebb 10 méterig csökkenthető egynyomú útként kialakítható, amennyiben az a földrészletek biztonságos megközelítését és a közlekedési területen elhelyezendő egyéb műtárgyak megvalósítását nem korlátozza és útkeresztszelvényben a kialakítás igazolható.”

14.§ A R. 23.§ (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Az önkormányzat a beépített és beépítésre szánt területek közművesítettségét az OTÉK szerinti teljesen közművesített mértékben állapítja meg. Korszerű közműpótló kialakítására csak a birtokközpont területeken van lehetőség.”

15.§ A R. 23.§ (18) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(18) Hosszabb távon nyílt árkos csapadékvíz elvezetési rendszer csak szilárd burkolat nélküli, illetve beépítésre nem szánt területen maradhat fenn. A csapadékvíz élőfolyásba történő bevezetése előtt hordalékfogó műtárgy elhelyezése kötelező.”

16.§ A R. 23.§ (21) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(21) Új közvilágítási hálózat létesítésekor, meglévő közvilágítási hálózat rekonstrukciója során csak energiatakarékos lámpatestek helyezhetők el.”

17.§ A R. 24.§ (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A területek kialakítása parképítési terv alapján történhet, építménymagaság toronyépítmények kivételével legfeljebb 4,5 m.”

18.§ A R. 25.§-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„25.§ (1) E rendelet alkalmazásában erdőterület a Szabályozási Tervlapon ilyen célra jelölt terület vagy telek.

(2) Az erdőterületeket a Szabályozási Terv elsődleges rendeltetésük szerint:

1. gazdasági célú                 Eg jelű
2. védelmi célú                    Ev-i és Ev-h jelű.

(3) Gazdasági célú Eg jelű erdőterületek erdőművelés és vadgazdálkodás céljára és az ezeket szolgáló építmények elhelyezésére kijelölt területek.

(4) Ha a terület nagysága a 100.000 m²-t meghaladja, az övezetben

1. erdő fenntartás

2. vadgazdálkodás

3.  védelem

4.  szállítás

rendeltetési egységek helyezhetők el, legfeljebb a terület 0,5%-ának beépítésével.

(5) Épületek építési telken, szabadonálló beépítési móddal helyezhetők el, építménymagasság a magaslesek és egyéb toronyszerű műtárgyak kivételével a 7,0 m-t nem haladhatja meg.”

(6) Védelmi célú, Ev jelű erdőterületek sajátos jellegük szerint:

1. Ev-h jelű településvédelmi erdő
2. Ev-i jelű tájképvédelmi erdő

(7) A védemi (védő és védett) erdőterületeket beépíteni nem lehet.

(8) Ev-h jelű településvédelmi erdőt kell telepíteni a 0181/4 hrsz és 0181/5 hrsz major környezetében 20 m, illetve 25 m szélességben a lakóterületek védelmének érdekében.

(9) Ev-i jelű tájképvédelmi erdő a mezőgazdasági területek elválasztását, valamint az egykori anyaggödör beültetését szolgálja legalább 20 m szélességben.”

19.§ A R. 26.§ (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Mko jelű korlátozott használatú mezőgazdasági övezet előírásai:

1. A területen nem folytatható olyan tevékenység, nem helyezhető el olyan létesítmény, amely a jelenlegi állapotot rontja, a meglévő természetközeli élőhelyeket veszélyezteti, a tájkép jellegét megváltoztatja.
2. A kialakult gyep művelési ágat fenn kell tartani (fenntartó gazdálkodás folytatása), felszántásukat, beépítésüket meg kell akadályozni.
3. A vízfolyásokat védő zóna minimális szélessége 50 m, vízfolyásnál partjainak szélétől kell számítani.
4. A gyepterületek évente legalább egyszeri kaszálásának elvégzése. A kaszálás és a legeltetés időpontjait a természetvédelem érdekeinek megfelelően kell meghatározni. Meg kell akadályozni a spontán beerdősödésüket.
5. Műtrágyázás és növényvédőszer alkalmazása kivételes esetben lehetséges.”

20.§ A R. 27.§-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„27.§ (1) Általános mezőgazdasági (árutermelő) övezetben Má területen az építmények elhelyezésének és kialakításának feltételei:

1. Beépíthető telek területe:
   1. lakóépület és vegyes rendeltetésű:           min. 2 ha telekterület esetén
   2. gazdasági épület:                                  min. 6000 m² telekterület esetén.
2. Beépítettség maximum 3 %.
3. Megengedett legnagyobb építmény magasság lakó és vegyes rendeltetésű épület esetén 4,5 m.
4. Beépítési mód szabadon álló, előkert min. 10,0 m.

(2) Kertes mezőgazdasági Mk jelű övezetben az építmények elhelyezésének és kialakításának feltételei:

1. Beépíthető telek területe:

1. lakóépület:                            nem építhető

2. gazdasági épület:                    min. 720 m² telekterület esetén.

2. Beépítettség max 3 %, maximum egy 30 m²-es alapterületű épület (+ földdel borított pince) építhető.
3. Megengedett legnagyobb építmény magasság 3,0 m.
4. Beépítési mód szabadon álló, előkert min. 10,0 m, oldalkert minimum 2,0 m. A szomszédos telkeken álló épületek között min 10,0 m távolságnak kell lenni

(3) Sorkikápolna község területén birtoktest és birtokközpont a település közigazgatási területén a kijelölt Má jelű általános mezőgazdasági övezetben elhelyezkedő mezőgazdasági területekre terjeszthető ki. A birtokközpont területén a beépítés nem haladhatja meg a 15%-ot.

(4) Korlátozott használatú mezőgazdasági Mko jelű övezetben:

1. Lakó és vegyes rendeltetésű épület nem építhető.
2. Nagy létszámú állattartó telep nem létesíthető.
3. Gazdasági épületként csak gyepgazdálkodást szolgáló ideiglenes építmények (szénatároló, karám) létesíthetők.
4. Beépíthető telek területe minimum 1 ha telekterület esetén.
5. Beépítettség max 0,5 %, de gazdasági épület maximális alapterülete telkenként max.  300 m² lehet.
6. Megengedett legnagyobb építmény magasság 4,5 m.
7. Beépítési mód szabadon álló, épületnek vízfolyástól min. 50,0 m távolságban kell lennie.
8. Az övezetben hígtrágyás állattartó telep nem létesíthető.”

21.§ A R. 29.§ (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A folyók, patakokat és a hozzájuk kapcsolódó, természethez közeli állapotban lévő részek határvonalától számítva 50 m széles vízvédelmi övezet létesül. Az 50 m széles sávban csak szelektív permetet, növényvédelmi szereket szabad használni. Ugyancsak ezen 50 m-es sávban gyomirtószer nem alkalmazható.”

22.§ A R. 31.§ (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A község területén nyilvántartott régészeti lelőhelyek felsorolását az 1. függelék tartalmazza.”

23.§ A R. 31.§ (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A település értékeinek megőrzésének érdekében helyi egyedi védelmet élvez:

a) Helyi egyedi védelem alatt álló építmények:

1. Harangtorony Kossuth utca 164 hrsz.
2. Harangtorony Dózsa utca 32 hrsz.
3. Kőkereszt: Petőfi utca 1883-ból
4. Kőkereszt: Kossuth Lajos utca 1908-ból
5. és II. világháborús emlékmű Alkotmány utca 10. (13. Hrsz)

b) Helyi egyedi védelem alatt álló lakóházak:

1. Dózsa György utca 5. (36 hrsz)
2. Dózsa György utca 8. (24 hrsz)
3. Dózsa György utca 12. (26 hrsz)
4. Dózsa György utca 20. (30 hrsz)
5. Alkotmány utca 30. (1 hrsz)
6. Kossuth Lajos utca 8. (24 hrsz)
7. Petőfi utca 12. (62 hrsz).

c) Helyi védelem alatt álló utcakép:

1. Dózsa György utca 2-22 házszám (21-31 hrsz) és 3-11 házszám (33-39 hrsz);
2. Kossuth Lajos utca 4-40 házszám (167-131 hrsz) és 5-29 házszám 84-123 hrsz);
3. Petőfi utca 5-11 házszám (209-212 hrsz).”

24.§ A R. 32.§-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„32.§ (1) Az önkormányzat sajátos jogintézményként a településrendezési kötelezettség körébe tartozó beültetetési kötelezettséget írja elő.

(2) A  beültetési kötelezettség hatálya alá az alábbi telkek Szabályozási Terven meghatározott területei tartoznak:

1. 69; 62 hrsz lakóterületen a közút felől (délről) 25 m szélességben;
2. 45/2;56; 57; 58; 59; 60; 62 hrsz lakóterületen a temető felől 25 m szélességben.”

(3) A beültetési kötelezettség alá eső területen az alábbi minimális növényzetet kell biztosítani:      

1. terület gyepesítését,
2. a telepítési sávban lakóterület esetében gyümölcs vagy őshonos fafajokkal megvalósítandó növénytelepítéssel, gazdasági terület esetében vegyes faállományú fásítással, a jelölt terület legalább 80%-án.

(4) Az ültetést telepítési terv alapján a használatbavételig kell elvégezni figyelembe véve a kiültetési időszakokat.”

25.§ A R. 34.§ (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A rendelet:

a) 1. melléklete  a belterület határát, valamint a belterületbe vonandó telkek helyrajzi számát,

b) 2. melléklete a beépítési mintalapokat,

c) 3. melléklete Sorkikápolna község belterületi Szabályozási tervét,

d) 4. melléklete Sorkikápolna község külterületi Szabályozási tervét,

e) 5. melléklete a falusias lakóterületre vonatkozó építési övezeti előírásokat,

f) 6. melléklete a településközpont vegyes területre vonatkozó építési övezeti előírásokat,

g) 7. melléklete a mezőgazdasági, kereskedelmi, szolgáltató területre vonatkozó építési övezeti előírásokat,

h) 8. melléklete az ipari gazdasági területre vonatkozó építési övezeti előírásokat,

i) 9. melléklete a közlekedési és közmű területek kategorizálását, a biztosítandó építési területek szélességét

tartalmazza.”

26.§ A R. 31.§-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A község területén a régészeti érdekű területek felsorolását az 1. függelék tartalmazza.”

27.§ A R. az 1-5. melléklettel és az 1. függelékkel egészül ki.

28.§ (1) Hatályát veszti az R. 3.§-a, 5. §-a, 6. § (4) bekezdése, 7. § (2), (4)-(6) bekezdése, 8. § (1) bekezdése, (3)-(6) bekezdése, 9.§ (1) és (2) bekezdése, 12.§ (7) bekezdése, 15.§ (3) bekezdése, 17.§ (4) bekezdése, 20. § (1) bekezdése, 22. § (2), (4) és (7) bekezdése, 23.§ (1)-(5), (7)-(15) bekezdése, (16) bekezdés c), d) és e) pontja, (17), (19), valamint (22) bekezdése, 28.§ (2)-(4) és (6) bekezdése, 29.§ (1) bekezdése, (2) bekezdés a) pontja, valamint (6)-(8) bekezdése, 30.§-a, 31.§ (1), (4)-(5) és (8) bekezdése, 33.§-a, valamint a 34.§ (1) bekezdése.

(2) Hatályát veszti a 11.§ (3) bekezdésében az „elvi építési engedély alapján” és az „elvi engedély alapján” szövegrészek, a 13.§ (3) bekezdésében a „31.§ (2) bekezdésében előírtak” szövegrész, a 16.§ (3) bekezdésében a „31.§ (2) bekezdésében előírtak” szövegrész és a 31.§ (7) bekezdésében a „ennek bizonyítására az építési engedélykérelmekhez minden esetben csatolni kell a szomszédos két-két ingatlant is ábrázoló 1:200 méretarányú utcaképet és az épületek fotóit” szövegrész.

29.§ Ez a rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba.

Kihirdetési záradék:

A rendelet 2016. december 13. napján kihirdetésre került.