Kiskunmajsa Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 18/2012. (VI.28.) önkormányzati rendelete
az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól
Hatályos: 2024. 03. 02Kiskunmajsa Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 18/2012. (VI.28.) önkormányzati rendelete
az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól
Kiskunmajsa Város Önkormányzat Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvényének 32. cikk (1) a) pontja és 32. cikk (2) bekezdése szerinti jogalkotói hatáskörében eljárva, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 109. §-ában, 143. § (4) bekezdésében, a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 11. § (16) bekezdésében, 13. § (1) bekezdésében, 18. § (1) bekezdésében, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 97. § (2) bekezdésében, kapott felhatalmazás alapján, Kiskunmajsa Város Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 7/2011. (III.31.) önkormányzati rendelet 1. melléklet 1.1. pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró Pénzügyi és Városfejlesztési Bizottság véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
I. A rendelet hatálya
1. § (1) E rendelet hatálya Kiskunmajsa Város Önkormányzatára (a továbbiakban: önkormányzat) és annak szerveire, az önkormányzati vagyonkezelőkre, valamint az önkormányzat vagyonára terjed ki.
(2) Nem terjed ki a rendelet hatálya a külön önkormányzati rendeletben szabályozott, az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és helyiségek hasznosítására és értékesítésére.
II. Értelmező rendelkezések
2. § (1) Önkormányzat szervei: a képviselő-testület, a képviselő-testület bizottságai, a polgármester.
(2) Az önkormányzat vagyonkezelő szervei: a Polgármesteri Hivatal és az önkormányzat és jogelődje által alapított, az önkormányzat tulajdonosi irányítása alatt működő költségvetési szervek, gazdasági szervezetek, valamint külön szerződéssel az önkormányzati vagyon kezelésével megbízott jogi személyek, jogi és természetes személyek.
(3)1 E rendelet alkalmazásában vagyon
a) a könyvviteli mérlegben kimutatandó eszközvagyon és
b) az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (XII. 24.) Korm. rendelet 30. § (3) bekezdésében felsoroltak, - azzal a kitétellel, hogy a használatban lévő kis értékű immateriális javak és tárgyi eszközök vonatkozásában csak a 2014. évtől beszerzett eszközökre terjed ki- kivéve a függő követeléseket és kötelezettségeket, a biztos (jövőbeni) követeléseket, a készleteket, a 01-02. számlacsoportban nyilvántartott eszközöket.
III. Az önkormányzat vagyona
3. § (1) A Képviselő-testület – e rendeletben megfogalmazott kivételektől eltekintve - gyakorolja az önkormányzatot megillető tulajdonosi jogokat.
(2) Az önkormányzat a tulajdonjog gyakorlásával összefüggő egyes feladatait vagyonkezelő szervei útján látja el.
(3) Az önkormányzat tulajdonjogát nem érinti az, hogy vagyona egy részével – korlátozott rendelkezési joggal – az önkormányzat vagyonkezelő szervei gazdálkodnak.
4. § (1) Az önkormányzati vagyon rendeltetése szerint törzsvagyonból és üzleti vagyonból áll.
(2) A törzsvagyon az Önkormányzat vagyonának azon része, amelynek tárgyai forgalomképtelenek, vagy korlátozottan forgalomképesek. A törzsvagyonba tartozó vagyontárgyak körét a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (továbbiakban: Nvtv.), valamint e rendelet állapítja meg.
(3) Törzsvagyonná az olyan önkormányzati tulajdonú vagyon nyilvánítható, amely közvetlenül kötelező önkormányzati feladat- és hatáskör ellátását, a közhatalom gyakorlását szolgálja vagy nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű.
(4) Üzleti vagyon mindaz, amely nem tartozik a törzsvagyon körébe.
A törzsvagyon
5. § (1) A törzsvagyon közvetlenül a kötelező önkormányzati feladatkör ellátását vagy hatáskör gyakorlását szolgálja.
(2) A törzsvagyon tárgyai az alábbiak:
a) a kizárólagos önkormányzati tulajdonban lévő forgalomképtelen vagyon,
b) nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű forgalomképtelen nemzeti vagyon,
c) korlátozottan forgalomképes vagyon.
(3) Az önkormányzat kizárólagos tulajdonát képező nemzeti vagyonba az alábbi vagyonelemek tartoznak:
a) a helyi közutak és műtárgyaik,
b) a helyi önkormányzat tulajdonában álló terek, parkok,
c) a helyi önkormányzat tulajdonában álló nemzetközi kereskedelmi repülőtér, a hozzá tartozó légiforgalmi távközlő, rádiónavigációs és fénytechnikai berendezésekkel és eszközökkel, továbbá a légiforgalmi irányító szolgálat elhelyezését szolgáló létesítményekkel együtt,
d) a helyi önkormányzat tulajdonában álló – külön törvény rendelkezése alapján részére átadott – vizek, közcélú vízi létesítmények, ide nem értve a vízi közműveket.
(4) A korlátozottan forgalomképes vagyoni körbe tartozó vagyonelemeket törvény vagy helyi önkormányzat rendelete állapíthat meg.
6. § (1) Kizárólagos tulajdont képező forgalomképtelen vagyontárgyak (1. sz. melléklet):
a) egyéb építmények: földutak, szilárd burkolatú utak, csatornák, árkok, terek, parkok, kerítések, járdák, hidak, esőbeállók, tárolók, kerékpárutak, parkolók és az utak egyéb műtárgyai.
(2)2 Kiskunmajsa Város Önkormányzatának Képviselő-testülete nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű forgalomképtelen nemzeti vagyonba a Homokhátsági Regionális Szilárdhulladék Kezelési Konzorcium Tulajdonközösség által a Homokhátsági Hulladékgazdálkodási Rendszer keretében ISPA, majd KA beruházás során beszerzett, illetőleg megvalósított és kapcsolódó önkormányzati tulajdonú vagyon kezelésének és hasznosításának feltételeiről szóló 33/2013. (XII.30.) önkormányzati rendeletében meghatározott vagyonon kívül egyetlen vagyonelemét sem sorolja (2. sz. melléklet)
(3) Korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak (3. sz. melléklet):
a) Immateriális javak, melyek a pályázatok előírásai alapján korlátozottan forgalomképesek
b) Földterületek, melyek bérleti szerződés alapján bérbe adott területek
c) Telkek, melyek az önkormányzati közfeladat ellátását szolgálják
d) Egyéb épületek, melyek az önkormányzati közfeladat ellátását szolgálják
e) Egyéb építmények, melyek az önkormányzati közfeladat ellátását szolgálják
f) Egyéb gépek, berendezések, felszerelések, melyek az épületek elválaszthatatlan részét képezik
g) Képzőművészeti alkotások, melyek a közterületen kerülnek elhelyezésre
h) Járművek
i) Üzemeltetésre átadott valamennyi vagyonelem
j)3 A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 1. § (2) bekezdés g) és h) pontja szerinti kulturális javak és régészeti leletek állománya (Ezen tételeket a melléklet nem tartalmazza.)
k)4 Tartós részesedések, amelyek az önkormányzat által ellátott közszolgáltatási tevékenységet, közfeladatot ellátó társaságokban állnak fenn (ezen tételeket a melléklet nem tartalmazza)
Üzleti vagyon
7. § (1) Forgalomképes üzleti vagyonelemek: (4. sz. melléklet)
a) Immateriális javak
b) Földterületek: udvar, legelő, rét, szántó, szőlő, gyep, gyümölcsös, kert, egyéb földterület
c) Telkek: építési telek, üdülőtelek, lakások alatti telkek
d) Egyéb épületek: lakások, egyéb nem közfeladat ellátását szolgáló épületek
e) Erdő
f) Egyéb építmények
g) Ügyviteli- és számítástechnikai eszközök
h) Egyéb gépek, berendezések, felszerelések
i) Képzőművészeti alkotások
j)5 Tartós részesedések, amelyek nem az önkormányzat által ellátott közszolgáltatási tevékenységet, közfeladatot ellátó társaságokban állnak fenn
k) Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok
l) Tartósan adott kölcsönök
m) Készletek
n) Követelések
o) Értékpapírok
p) Pénzeszközök
( A j-p) pontig tartozó vagyonelemeket a melléklet nem tartalmazza.)
Vagyontárgyak besorolása
8. § Amennyiben az önkormányzat tulajdonába a rendelet 5–7. §‑aiban nem nevesített vagyontárgy kerül, akkor annak besorolásáról a Képviselő-testületnek - a tulajdonba vétellel egyidejűleg - döntenie kell.
IV. Vagyongazdálkodás A vagyongazdálkodás általános szabályai
9. § (1) Az önkormányzatot megilletik mindazok a jogok és terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyek a tulajdonost megilletik, illetőleg terhelik. A tulajdonost megillető jogok gyakorlásáról a Képviselő-testület rendelkezik.
(2) A forgalomképtelen vagyon elidegenítése semmis. A törvény erejénél fogva korlátozottan forgalomképes vagyonról a Képviselő-testület a törvényekben meghatározott feltételek szerint jogosult rendelkezni.
(3)6 ,7,8 Az önkormányzat vagyonával kapcsolatos tulajdonosi jognyilatkozatokat – a (4) bekezdésben foglalt kivétellel - a telekmegosztás, telekösszevonás, telekhatár-rendezés, építési ügyekben tulajdonosi hozzájárulás, építési engedélyezési eljárás kezdeményezése, elővásárlási jog gyakorlása, az elidegenítési és terhelési tilalmak törlése és a további megterheléshez, valamint a nyomvonal jellegű építmények elhelyezéséhez szükséges hozzájárulás ügyekben a polgármester adja meg.
(4)9 ,10,11 Az elővásárlási jog gyakorlásáról 3.000.000 Ft felett a Képviselő-testület dönt
(5)12 Az Önkormányzat a tulajdonában lévő vagyontárgyak hasznosítására, üzemeltetésére önálló intézményt, vagy gazdasági társaságot alapíthat. Az önkormányzat vállalkozása kötelező feladatainak ellátását nem veszélyeztetheti. Kizárólag olyan vállalkozásban vehet részt, amelyben felelőssége nem haladja meg vagyoni hozzájárulásának mértékét. Az önkormányzat a kötelező és önként vállalt feladatai körében létrehozott gazdasági társaságban az önkormányzat tulajdonosi aránya 51%-nál kevesebb nem lehet. Vagyon, vagyonrész vállalkozásba történő beviteléről csak megfelelő hozamszámítás alapján a Pénzügyi Bizottság véleményezése után a Képviselő-testület jogosult dönteni.
(6) A kizárólagos és többségi önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság ügyvezetése a Képviselő-testületet évente két alkalommal – június 15-ig, valamint december 31-ig – köteles tájékoztatni a gazdasági társaság működéséről.
(7) Az Önkormányzat kizárólagos és többségi tulajdonában lévő gazdasági társaságai gazdálkodásának ellenőrzését a Felügyelő Bizottságok végzik, melybe tagokat a Képviselő-testület is delegál.
(8) Az önkormányzat tulajdonát képező üzletrész, részvény, vagy egyéb értékpapír hasznosítására portfolió szerződést is köthet. E szerződés célja a vagyon piaci értékének megőrzése, növelése.
(9)13 Több önkormányzat együttes tulajdonában lévő gazdasági társaság esetében az önkormányzat tulajdonát képező üzletrész, részvény, vagy egyéb értékpapír értékesítése kapcsán másik tag település Önkormányzatát is megbízhatja a képviselő testület, hogy megbízás alapján az önkormányzat nevében is eljárjon mint „gesztor” Önkormányzat, ha ez az eljárás gazdaságosabb, hatékonyabb és eredményesebb gazdálkodást eredményez.
(10)14 A (9) bekezdésben szereplő üzletrész, részvény, vagy egyéb értékpapír együttes értékesítése esetén a képviselő-testület döntése alapján az értékesítéssel megbízott „gesztor” önkormányzat vagyonrendeletének az értékesítésre vonatkozó szabályai is alkalmazhatóak.
10. § (1) Az önkormányzat üzleti vagyonába tartozó vagyoni eszközök tulajdonjoga – az alapítvány létrehozása és az ahhoz való csatlakozás kivételével – kizárólag ellenérték fejében ruházhatók át. E vagyontárgyak kizárólag közszolgáltatás céljára adhatók ellenérték nélkül harmadik személy használatába az Nvtv.-ben meghatározottak szerint.
(2) Vagyont ingyenesen átruházni kizárólag közcélra lehet.
(3) Alapítványhoz, közalapítványhoz való csatlakozás esetén a közcélra felajánlás tárgyának ingyenes át- vagy használatba adása csak a Képviselő-testület által megjelölt személy kuratóriumi tagként való részvétele mellett lehetséges.
A törzsvagyonra vonatkozó speciális szabályok
11. § (1) Az önkormányzat törzsvagyonába tartozó forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes vagyont az önkormányzat - az önkormányzat vagyonkezelő szervei útján -rendeltetésének megfelelő használatra alkalmas állapotban köteles megőrizni, fenntartásáról, pótlásáról, működéséről gondoskodni mindaddig, amíg a vagyonnal a közszolgáltatás biztosítását saját feladatkörében látja el.
(2) Az önkormányzat törzsvagyona hitel felvételéhez és kötvény kibocsátásához fedezetül nem használható fel és semmilyen más módon nem terhelhető meg, kivéve az Nvtv-ben meghatározott esetekben.
(3) A forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes törzsvagyontárgyak pótlására, létesítésére, gyarapítására irányuló szerződést a költségvetési előirányzat erejéig a Polgármester köti meg a Képviselő-testület előzetes jóváhagyásával.
(4) A központi támogatással megvalósult létesítmény – amelyet az önkormányzat tárgyi eszközként aktivált – csak olyan gazdasági társaság vagy közhasznú társaság tulajdonába kerülhet, amelyet kizárólag az önkormányzat, illetőleg önkormányzatok, vagy kizárólag önkormányzatok és az állam alapítottak.
(5) Az önkormányzat tulajdonában lévő közművek tulajdonjoga kizárólag a működtetésre tulajdonosként kötelezett másik önkormányzatra, vagy törvényi kötelezettség alapján az államra ruházható át.
(6) A kötelező önkormányzati feladatot ellátó intézmények működését szolgáló vagyon forgalomképessége az alapfeladat ellátásához szükséges és elégséges mértékben korlátozott.
(7) A Képviselő-testület és hivatala, valamint az önkormányzat intézményeinek elhelyezésére szolgáló ingatlanok szabad kapacitása bérbeadás útján, elsősorban az épület funkciójával összhangban álló tevékenység céljára hasznosítható. E helyiségek használatára forgalomképes jog nem szerezhető és az ingatlanra közös tulajdon nem alapítható.
Ingó és ingatlan vagyontárgyak hasznosítása
12. § (1) A vagyonhasznosításra vonatkozó szerződéskötésre az Nvtv.-ben szabályozottak az irányadóak.
(2) Az önkormányzati vagyon hasznosítási jogát átadni az Nvtv-ben meghatározott módon lehet.
(3) Az önkormányzati vagyon hasznosításának egyéb feltételei:
a) Az ingatlanokat és ingókat elidegeníteni, vásárolni, cserélni, használatba, vagy bérbe adni csak forgalmi értékbecsléssel megalapozva lehet.
b) A vagyon értékét értékpapír esetén a névérték, és ha van, árfolyamérték alapján kell megállapítani
c) Az a) pontban megjelölt ingó vagyontárgyak kivételével az egyéb ingó, és ingatlan vagyontárgyak forgalmi értékének megállapítása szempontjából a Polgármesteri Hivatal által kiállított, 30 napnál nem régebbi adó- és értékbizonyítvány az irányadó 5 millió forintot meg nem haladó érték esetén.
d) Az a) pontban megjelölt ingó vagyontárgyak kivételével az egyéb ingó, és ingatlan vagyontárgyak forgalmi értékének megállapítása érdekében hivatalos értékbecslésre feljogosított szakértő által készített értékbecslést kell beszerezni 5 millió forintot meghaladó érték esetén.
e) A forgalmi értéket (általános forgalmi adót tartalmazó) bruttó módon kell megállapítani
.
(4)15 Az önkormányzat „a Napelemes rendszerű önkormányzati tanyavillamosítás Kiskunmajsán” című és tárgyú pályázat nyertessége esetén a tulajdonába kerülő napenergiával működő elektromos ellátást biztosító mobil rendszer hasznosítását - a (3) bekezdésben foglaltaktól eltérően - az alábbiak szerint határozza meg:
a) Az önkormányzat tulajdonába kerülő napenergiával működő elektromos ellátást biztosító mobil rendszer vagyontárgyait az igényjogosultak számára 15 éves időtartamra adja bérbe, mely bérlet 1 alkalommal 15 év időtartammal meghosszabbítható.
b) Az a) pontban meghatározott bérletre vonatkozó bérleti szerződés szövegét az 5. sz. melléklet tartalmazza.
Az önkormányzati vagyon hasznosításának nyilvánossága
13. § (1)16 Önkormányzati vagyont 25.000.000.-Ft egyedi bruttó forgalmi érték felett értékesíteni, a vagyon használatát, illetve hasznosítás jogát átengedni csak nyilvános (indokolt esetben zártkörű) pályázat, vagy árverés útján az összességében legjobb ajánlatot tevő részére lehet, az V. fejezetben meghatározott szabályok megfelelő alkalmazásával.
(2) Az Önkormányzat az információs önrendelkezési jogról, és az információszabadságról szóló 2011.évi CXII. tv. 1. számú mellékletének III. Gazdálkodási adatok 4.) pontjában előírt kötelezettségre vonatkozó adatokat Kiskunmajsa Város Önkormányzat (ide értve a költségvetési szerveket is) www.kiskunmajsa.hu teszi közzé a szerződés kötést követő 60 napon belül. A szerződés bonyolítójának kötelezettsége az adatoknak a Polgármesteri Hivatal Pénzügyi osztályának Gazdálkodási Csoportjánál történő átadása.
Ingó és ingatlan vagyontárgyak elidegenítése
14. § (1) Az önkormányzati vagyon elidegenítésére vonatkozó szerződéskötésre az Nvtv.-ben szabályozottak az irányadóak.
(2) Önkormányzati vagyont elidegeníteni az Nvtv-ben meghatározott módon lehet.
(3) Az önkormányzati vagyon elidegenítésének egyéb feltételei:
a) Az önkormányzati ingó és ingatlan vagyon tulajdonjogának visszterhes átruházásakor a vételárat a szerződés aláírásával egyidejüleg kell megfizetni, kivéve, ha a képviselő-testület ettől eltérően (részletfizetés, fizetési halasztás) rendelkezik. Részletfizetés és fizetési halasztás esetén kamat alkalmazásáról és annak mértékéről a képviselő-testület dönt.
b) Az adásvételi szerződés megkötésére a polgármester jogosult.
c) Fizetési késedelem esetén a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeresének megfelelő késedelmi kamatot kell felszámítani. A késedelmi kamatot a szerződésben ki kell kötni.
Ingó és ingatlan vagyontárgyak bérbe(használatba)adása
15. § (1) Az önkormányzati vagyon bérbe (használatba) adására vonatkozó szerződéskötésre az Nvtv.-ben szabályozottak az irányadóak.
(2) Önkormányzati vagyont bérbe (használatba) adni az Nvtv-ben meghatározott módon lehet.
(3)17 Az önkormányzati vagyon bérbe (használatba) adásának egyéb feltételei:
a) Az ingó és ingatlan vagyontárgyak pályázati, vagy árverés útján történő bérbe, vagy használatba adása esetén az V. fejezetben foglalt rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell, kivéve azon vagyontárgyak esetét, melynek pályáztatási, árverési szabályait magasabb szintű jogszabály írja elő.
b) A nem vagyonkezelési szerv kezelésében lévő önkormányzati vagyon – az ipari parkban lévő ingatlanok kivételével - 1 évet meg nem haladó bérbe, használatba, illetve haszonbérbe adásáról a polgármester dönt abban az esetben, ha a bérbe, használatba vagy haszonbérbe adás díja legalább önköltségi áron, vagy az értékbecslés alapján megállapított teljes (nem támogatott) díj megállapításával történik.
Az önkormányzat vagyonának használata
16. § (1) Az önkormányzat által alapított intézmények vagyona az önkormányzat vagyona. Az önkormányzat intézményei részére a Képviselő-testület a működéséhez szükséges vagyon használati jogát a feladat ellátásához szükséges és elégséges mértékben biztosítja.
(2) Az önkormányzat intézményei a használat jogánál fogva a pénzügyi fedezet biztosításának arányában a tulajdonostól elvárható gondossággal jogosultak és kötelesek a vagyon rendeltetésszerű használatára, működtetésére, fenntartására, hasznosítására, a vagyonhoz fűződő közterhek viselésére, tevékenységi körükben a hasznok szedésére és kötelesek a használatukban lévő vagyon számviteli előírások szerinti nyilvántartására. Az önkormányzat vagyonának hasznosítása a kötelező, vagy önként vállalt feladatok ellátását közvetlenül, vagy azt elősegítve szolgálhatja, a kötelező feladatok ellátását azonban nem veszélyeztetheti.
(3) Az önkormányzat intézményeitől a vagyoni eszközök hasznosításának jogát a Képviselő-testület megvonhatja, ha az a feladat ellátásának veszélyeztetése nélkül az önkormányzati célok megvalósítását hatékonyabban szolgálja.
(4) Az önkormányzati vagyonkezelők a használatukban lévő forgalomképes és korlátozottan forgalomképes ingatlanokat, ingókat és egyéb javakat bevételeik növelése érdekében – az alapfeladat sérelme nélkül – határozott idejű bérbeadás útján - és amennyiben az alaptevékenység jellege lehetővé teszi hasznosíthatja.
(5) Az ingatlan és ingó vagyon bérbeadás útján történő hasznosításának feltétele, hogy a bérlet tárgyával összefüggésben a bérbeadót terhelő karbantartási, fenntartási, üzembenntartási költségek a bérlet idejével arányosan a bérleti díjban megtérüljenek.
17. § (1) Az önkormányzat intézményeinek joga a használatukban lévő ingatlanok, ingók ésszerű hasznosításával – az alaptevékenységet nem sértő, az alapfeladat színvonalának javítása érdekében – az alapítói okiratban meghatározott vállalkozói tevékenységet folytatni.
(2) Az intézmény a vállalkozásból származó eredményeit köteles az alaptevékenység színvonalának javítására fordítani.
(3) A vállalkozási tevékenység folytatásának feltétele, hogy a vállalkozót terhelő tárgyévi költségek az adott évben legalább megtérüljenek, ezt köteles a mindenkori számviteli előírásoknak megfelelően dokumentálni.
18. § (1) Az önkormányzat intézményei a használatukban lévő ingó dolgokat az alapító okiratban jóváhagyott alap- és vállalkozási feladatokhoz kapcsolt jogszerű használat során bekövetkezett elhasználódás miatt pótlási kötelezettséggel - tulajdonosi hozzájárulás alapján - értékesíthetik.
(2)18 A nettó 100.000.-forintot el nem érő egyedi nyilvántartási értékű eszköz értékesítése vagy selejtezése az önkormányzat intézményei tekintetében a polgármester hozzájárulásával, míg az önkormányzat használatában lévő ingó dolgok tekintetében a polgármester döntése alapján megengedett.
(3) Az értékesítésből származó bevétel az önkormányzat érintett intézményének költségvetését illeti meg.
Követelések
19. § Követelések azok a különféle szállítási, vállalkozási, szolgáltatási és egyéb szerződésekből jogszerűen eredő, pénz formában (forintban) kifejezett fizetési igények, amelyek az önkormányzat, illetve intézményei által már teljesített, a szerződött fél által elfogadott, elismert termékértékesítéshez, szolgáltatás teljesítéséhez, visszatérítendő támogatás nyújtásához vagy előleg fizetéséhez kapcsolódnak, így különösen:
a) az önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérleti díjával,
b) az önkormányzati vagyon részletfizetés mellett történt átruházásával (értékesítésével), részletfizetés mellett történő egyéb hasznosításával,
c) közterület-használati díjakkal, földhaszon-, illetve egyéb bérleti díjakkal,
d) első lakáshoz jutók helyi támogatásával, munkáltatói kölcsönnel, jogosultak számára nyújtott támogatásokkal,
e) szociális támogatásokkal,
f) átadott pénzeszközökkel,
g) céltámogatásokkal és
h) egyéb részletfizetéssel
kapcsolatos követelések.
20. § (1) Követelésről lemondani az Önkormányzat és az önkormányzat irányítása alá tartozó költségvetési szervek esetében a mindenkor hatályos törvény alapján behajthatatlan követelések esetében lehet.
Az önkormányzati vagyonnal való rendelkezés egyéb szabályai
21. § (1) A képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik - értékhatártól függetlenül - kivéve a (2)-(3) bekezdésben felsorolt eseteket:
a) önkormányzati intézmény és gazdasági társaság alapítása,
b) az önkormányzat tulajdonát képező vagyontárgyaknak az önkormányzati vagyon részeibe történő besorolása
c) alapítvány, közalapítvány létrehozása, vagy ahhoz való csatlakozás
d) ingatlanok értékesítése, vásárlása, cseréje
e) vagyonkezelő szerv kezelésében lévő vagyon, közszolgáltatáshoz nélkülözhető vagyon 1 évet meghaladó bérbe, használatba, vagy haszonbérbe adása,
f) gazdasági és közhasznú társaságokban fennálló részesedéseinek értékesítése, valamint pénzbeli és apport befektetése társaságokba,
g) hitel felvétele, illetve annak felvételéhez vagyoni fedezet biztosítékul nyújtása,
h) kezesség vállalása, egy évet meghaladó lejáratú értékpapír vásárlása
i) az önkormányzat javára ajándékozással történő, ingatlan, vagy 100.000.-Ft értékhatár feletti vagyonszerzés elfogadása
j) a helyi önkormányzat öröklése, illetve a vagyonról történő lemondás esetén, ingatlan, vagy 100.000.-Ft értékhatár feletti örökség, illetve vagyon elfogadása.
(2)19 Az (1) bekezdés i-j.) pont szerinti 100.000.-Ft értékhatár alatti ingó vagyon elfogadásáról az önkormányzat által alapított, költségvetési szervként működő, intézményi vagyonkezelő szerv, illetve az önkormányzat esetében a polgármester dönt. dönt.
(3)20 ,21,22 A Városfejlesztési, Pénzügyi és Környezetvédelmi Bizottság dönt az önkormányzat tulajdonában lévő külterületi termőföldek adásvételével, cseréjével kapcsolatos ügyek tekintetében 2 ha terület nagyságig és bruttó 200.000.-Ft értékig, belterületi telek kiegészítési, területrendezési, adásvételi, csere ügyek tekintetében bruttó 200.000.-Ft értékig.
22. § A vagyonhasznosítás valamennyi területén megkötött szerződésekről a vagyon kezelői, használói saját nyilvántartást vezetnek.
V. Az önkormányzati vagyonhasznosítás (elidegenítés, bérbe- vagy használatba adás) pályázati eljárásának szabályai
23. § (1) A pályázati eljárás formái:
a) nyilvános, vagy zártkörű pályázat,
b) árverés.
(2) A pályázatok főszabályként nyilvánosak. Nyilvános pályázat helyett, akkor írható ki zártkörű pályázat, ha a pályázat tárgyául szolgáló önkormányzati vagyon jellege, jelentősége, valamint annak leghatékonyabb hasznosításával kapcsolatos feladatok megoldása előre meghatározott ajánlattevők, befektetők, illetőleg társasági partnerek részvételét teszi szükségessé. Zártkörű pályázatról a kíiró az érintett ajánlattevőket egyidejűleg és közvetlenül értesíti, és megküldi részükre a részletes kiírást.
(3)23 A Képviselő-testület döntése esetén a pályázati eljárás lebonyolítója a Polgármesteri Hivatal, egyéb esetben a vagyon kezelő szerv, illetve több önkormányzat együttes tulajdonában lévő gazdasági társaság esetében az önkormányzat tulajdonát képező üzletrész, részvény, vagy egyéb értékpapír értékesítése kapcsán az értékesítéssel megbízott másik tag település Önkormányzata.
A pályázat közzététele
24. § (1) A nyilvános pályázatot a helyi sajtóban, szükség szerint a megyei sajtóban (Petőfi Népe), illetve országos napilapban legalább egyszer, valamint az önkormányzat honlapján valamint a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján, a pályázatok benyújtására megállapított határidő kezdő napját legalább 30 nappal megelőzően kell meghirdetni.
(2) Az ajánlattevőnek az ajánlatuk megtételére legalább 15 napot kell biztosítani.
25. § (1) A pályázati felhívásnak tartalmaznia kell:
a) a pályázatot kiíró szerv megnevezését, székhelyét, továbbá ha a pályázati felhívásra a képviselő testület döntése alapján kerül sor, az erre való utalást a Képviselő-testületi határozat számának megjelölésével;
b) a pályázat célját, jellegét (nyílt, vagy zártkörű),
c) a pályázat tárgyának megnevezését,
d) az ajánlatok benyújtásának helyét, módját és idejét,
e) a benyújtáshoz szükséges példányszámot és mellékleteket;
f) az ajánlati kötöttség időtartamát;
g) a pályázatra vonatkozó kérdések feltevésének, az esetleges további információ szerzés (konzultáció) helyének, idejének, illetve az ügyintéző személy megjelölését;
h) a részletes pályázati kiírás, információs dokumentum rendelkezésre bocsátásának, megtekintésének helyét, módját, idejét és költségét,
i) a kiíró azon jogának fenntartását, hogy a pályázat során ajánlatot tett egyik ajánlattevővel sem köt szerződést, és ily módon a pályázatot – akár indoklás nélkül is – eredménytelennek minősítse.
(2) A pályázati felhívásban foglaltakon kívül a részletes pályázati kiírásnak tartalmaznia kell:
a) a hasznosítandó vagyon, illetve vagyonrész adatait, valamint az ajánlatok elkészítéséhez szükséges valamennyi technikai információt,
b) a pályázati kiírás mellékleteinek jegyzékét,
c) az ajánlatok elbírálásának szempontrendszerét, a döntéshozatal során kiemelt jelentőséggel bíró elbírálási szempontokat,
d) az ajánlatok felbontásának helyét, időpontját és módját, az eredményhirdetés helyét, határidejét és módját,
e) a pályázatok elbírálására jogosult megnevezését,
f) az esetleges hatósági előírások megtartására történő utalást,
g) a pályázat tárgyára vonatkozó esetleges elővásárlási, illetve előbérleti jogot,
h) a pályázó által benyújtandó iratokat, igazolásokat,
i) azt, hogy a pályázati kiírásban nem szabályozott esetekben az önkormányzat vagyonrendeletében foglaltak az irányadóak,
j) a kötelezettség teljesítését alátámasztó, megfelelő garancia- és szankciórendszert,
k) minden egyéb adatot, amelyet a kiíró szükségesnek tart.
(3) A kiíró a pályázati kiírásban előírhatja, hogy az ajánlatok benyújtásakor az ajánlattevő szerződéstervezetet csatoljon, vagy a kiíró által megküldött szerződéstervezet elfogadásáról nyilatkozzon.
Pályázati biztosíték
26. § (1) A pályázaton való részvétel biztosíték adásához is köthető, melyet az ajánlat benyújtásával egyidejűleg, vagy a pályázati kiírásban megjelölt időpontig és módon kell a kiíró rendelkezésére bocsátani.
(2) A pályázati biztosíték összegét a pályázatot kiíró szerv állapítja meg.
(3) A biztosítékot a pályázati felhívás visszavonása, az ajánlatok érvénytelenségének és eredménytelenségének megállapítása, valamint a pályázatok elbírálása után - kamat nélkül - kell visszaadni.
(4) Nem jár vissza a biztosíték , ha a pályázati kiírás szerint az a megkötött szerződést biztosító mellékkötelezettséggé alakul át, valamint akkor sem, ha az ajánlattevő az ajánlatát az ajánlati kötöttség időtartama alatt visszavonta, vagy a szerződés megkötése neki felróható okból hiúsult meg.
Ajánlati kötöttség
27. § (1) A pályázó ajánlati kötöttsége az ajánlatok benyújtására nyitva álló határidő lejártával kezdődik.
(2) A pályázó az ajánlatához a pályázati kiírásban meghatározott időpontig, de legalább 30 napig kötve van, kivéve, ha a pályázatot nyert ajánlattevővel a kiíró ezen időponton belül szerződést köt, vagy írásban közli, hogy egyik ajánlattevővel sem köt szerződést.
A pályázat visszavonása, érvénytelenné nyilvánítása
28. § (1) A kiíró a pályázatot az ajánlatok benyújtására megjelölt időpontig visszavonhatja. E döntést a pályázati kiírás közzétételére vonatkozó szabályok szerint kell az érintettek tudomására hozni.
(2) A pályázat visszavonása esetén a pályázati dokumentumok ellenértékét a pályázóknak vissza kell téríteni.
(3) Az ajánlattevő a benyújtásra nyitva álló határidő lejártáig bármikor visszavonhatja ajánlatát, ebben az esetben a pályázati dokumentum ellenértéke nem jár vissza részére.
29. § (1) Érvényes a pályázat, ha mind tartalmi, mind formai követelményeit tekintve megfelel a pályázati kiírásban foglaltaknak.
(2) Érvénytelen a pályázat, ha:
a) olyan ajánlattevő nyújtotta be, aki nem jogosult a pályázaton részt venni,
b) az ajánlatot a kiírásban meghatározott határidő eltelte után nyújtották be,
c) az ajánlat nem felel meg a pályázati kiírásban foglaltaknak,
d) a pályázó a pályázati biztosítékot nem, vagy nem a kiírásban foglaltaknak megfelelően bocsátotta a kiíró rendelkezésére,
e) az ajánlati árat a pályázó nem egyértelműen határozta meg.
A pályázati ajánlat
30. § (1) A benyújtott ajánlatnak tartalmaznia kell a pályázó:
a) nyilatkozatát a pályázati felhívásban foglalt feltételek elfogadására vonatkozóan,
b) pályázati biztosíték befizetését igazoló dokumentumát,
c) szerződéskötéshez szükséges személyazonosító adatait (pl. név, lakóhely, székhely, adóazonosító szám, cégbejegyzési szám, stb.)
d) jogi személy pályázó esetén 30 napnál nem régebbi, hiteles cégkivonatot, aláírási címpéldányt.
A pályázatok felbontása
31. § (1) A pályázatok beérkezésekor az átvétel pontos időpontját a pályázati anyagot tartalmazó borítékon fel kell tüntetni.
(2) A beérkezett pályázatokat a pályázati eljárás lebonyolításában részt vevő személyek jelenlétében kell felbontani.
(3) A pályázatok felbontása nyilvánosan történik, a pályázatokat mellékleteivel együtt bírálati sorszámmal kell ellátni.
(4) Közjegyzői jelenlétről akkor kell gondoskodni, ha azt a kiíró szükségesnek tartja.
(5) Az ajánlatok nyilvános bontásakor a jelenlévőkkel ismertetni kell az ajánlattevők nevét, lakóhelyét (székhelyét), az ajánlatok lényeges tartalmát, azon adatok kivételével, melyek nyilvánosságra hozatalát az ajánlattevő megtiltotta. A pályázó nem tilthatja meg a nevének, lakóhelyének (székhely), a megajánlott ellenszolgáltatásának, valamint az ellenszolgáltatás teljesítésére vállalt határidő nyilvánosságra hozatalát.
(6) Az ajánlatok felbontásáról, illetve ismertetéséről jegyzőkönyvet kell felvenni.
A pályázat elbírálása
32. § (1) Ha a pályázati kiírás másként nem rendelkezik, az ajánlatokat a benyújtási határidő lejártát követő 30 napon belül, illetve a Képviselő-testület 30. napot követő első, rendes ülésén el kell bírálni.
(2) A szabályszerűen benyújtott és érvényes ajánlatokat a kiíró bírálja el.
(3) Amennyiben a kiíró a Képviselő-testület, akkor a pályázat az illetékes bizottság(ok) előzetes véleményezése után bírálható el.
(4) A pályázat lebonyolításában részt vevő személy nem lehet az, aki:
a) a pályázó hozzátartozója,
b) a pályázóval munkaviszony, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony alapján közvetlen kapcsolatban áll,
c) egyéb okból kifolyólag nem képes a pályázat elfogulatlan elbírálására.
(5) Az elbírálásban részt vevő, a vele szemben fennálló kizárási okot köteles haladéktalanul bejelenteni.
33. § (1) Eredménytelen a pályázat, ha:
a) a kitűzött időpontig egyetlen érvényes ajánlat sem érkezett,
b) a kiíró a pályázatot a szerződés megkötésének elmaradása miatt eredménytelenné nyilvánítja,
c) a beérkezett ajánlatok egyike sem felelt meg a pályázati felhívás, illetve a részletes pályázati kiírás követelményeinek vagy más, a pályázatra vonatkozó előírásnak, valamint az ajánlat tartalma, vagy az ellenérték jelentősen eltér a kiíró elvárásaitól
(2) Eredménytelen pályázat esetén a kiíró új pályázat kiírásáról dönthet.
34. § (1) Ha az ajánlatok elbírálása során bizonyos kérdések tisztázása szükséges, a kiíró az ajánlattevőktől felvilágosítást kérhet. A benyújtott ajánlatok azonban ekkor sem módosíthatók.
(2) Az ajánlatok értékelésénél azonos feltételek vállalása esetén a pályázók között –az árverési szabályok megfelelő alkalmazásával - nyílt árversenyt kell tartani.
(3) Ha a pályázat nyertesével a szerződés megkötése – a szerződéskötésre rendelkezésre álló határidőben – meghiúsul, vagy a szerződés aláírása után a nyertes pályázó a szerződést nem, vagy nem szerződésszerűen teljesíti és ezért a kiíró a szerződéstől eláll, vagy felmondja azt, úgy a kiíró jogosult új pályázatot kiírni.
Az árverés szabályai
35. § (1) Ha árverési hirdetmény kibocsátásáról a Képviselő-testület dönt, az árverést a Polgármesteri Hivatal bonyolítja le.
(2) Az árverés lebonyolításával szükség esetén meghatározott külső személy, vagy szervezet is megbízható.
(3) Az árverési hirdetményt a helyi sajtóban, az önkormányzat honlapján, szükség szerint a megyei sajtóban (Petőfi Népe) illetve országos napilapban, valamint a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján, legalább az árverés időpontját 30 nappal megelőzően kell közzétenni.
(4) Ha az árverés lebonyolításával külső személyt, vagy szervezetet bíz meg az önkormányzat, akkor az árverési hirdetmény közzététele is a megbízott kötelezettsége.
36. § (1) Az árverési hirdetményben fel kell tüntetni:
a) az árverés helyét és idejét,
b) szükség esetén az árverési biztosíték összegét,
c) az ingatlan-nyilvántartási adatokat (település, helyrajzi szám, utca, házszám, művelési ág, terület nagyság),
d) az ingatlan beépíthetőségét, közművesítettségét, tartozékait és a jellemző sajátosságokat,
e) az ingó vagyontárgy leírását,
f) az induló árat,
g) g )a fizetési feltételeket,
h) h)a szerződési biztosítékrendszert,
i) mindazt, amit az árverés kiírója szükségesnek tart.
(2) Árverezni személyesen, vagy meghatalmazott útján lehet. A meghatalmazást közokiratba, vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni.
(3) Amennyiben a kiíró előírja az árverésen az vehet részt, aki az induló ár 10 %-át árverési biztosítékként az önkormányzat számlájára – legkésőbb az árverés megkezdését megelőző napig – befizeti. Az árverésen az induló ár nem csökkenthető.
(4) Az árverés megkezdésekor az árverés vezetője az árverezőkkel közli a kikiáltási árat és felhívja őket az ajánlatuk megtételére. 1.000.000.-Ft feletti kikiáltási ár esetén a licitlépcső minimum 5.000.-Ft.
(5) Az árverést addig kell folytatni, amíg ajánlatot tesznek. Ha további ajánlat nincs, az árverés vezetője a megajánlott legmagasabb összeg háromszori kikiáltása után kijelenti, hogy a legtöbbet ajánló a vagyontárgyat megvette.
(6) Az árverési biztosíték az árverésen legmagasabb ajánlatot tevővel történő szerződéskötés esetén az árverési hirdetményben meghatározott szerződési biztosítékká alakul.
37. § (1) Az árverés sikertelen, ha:
a) a vagyontárgyra érvényesen senki nem tett ajánlatot,
b).a legmagasabb ajánlatot tevővel a szerződés nem jön létre,
(2) Az árverés sikertelensége esetén a megismételt árverésen nem vehet részt az, aki az előző árverésen nyertesként, vagy a szerződéskötéstől visszalépett, vagy az ellenszolgáltatást határidőn belül nem fizette meg.
(3) Az árverésről jegyzőkönyvet kell felvenni, melynek az alábbiakat kell tartalmazni:
a) az árverés helye és ideje,
b) az árverés lebonyolítójának neve,
c) az árverési jogosultak azonosító adatai,
d) az elárverezett vagyontárgy induló ára,
e) a legmagasabb, ajánlatot tevő árverező neve, személyazonosító adatai.
(4) Az árverési jegyzőkönyvet az árverés vezetője és a kiíró döntésétől függően közjegyző írja alá.
(5) A fentiekben nem szabályozott kérdésekre a pályázatra vonatkozó rendelkezéséket kell értelemszerűen alkalmazni.
VI. Vagyonnyilvántartás
38. § (1) Az Önkormányzat vagyonát az egyes állami tulajbonban levő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonba adásáról szóló törvényben és az önkormányzatok tulajdonában lévő ingatlanvagyon nyilvántartás és adatszolgáltatás rendjéről szóló Korm. rendeletben szabályozottak szerint kell nyilvántartani és leltározni.
(2) A vagyonnyilvántartás feladatait a Polgármesteri Hivatal (vagyonnyilvántartó) továbbá az önkormányzat tulajdonosi irányítása alatt működő intézményei, gazdasági társaságai látják el.
(3)24 Az önkormányzati vagyonkezelők kötelesek a rájuk bízott vagyont nyilvántartani, három évente leltározni a Leltározási szabályzatban foglaltak szerint, kötelesek továbbá a vagyont érintő változásokat a vagyonnyilvántartónak jelenteni.
(4)25 A költségvetési évről december 31-i fordulónappal készített könyvviteli mérlegben kimutatott eszközöket és forrásokat, tényleges mennyiségi felvétellel, három évente kell leltározni, tekintettel arra, hogy a tulajdon védelme megfelelően biztosított és ellenőrzött, a költségvetési szervek az eszközökről folyamatosan részletező nyilvántartást vezetnek mennyiségben és értékben. A leltározás végrehajtását leltárral kell alátámasztani.
39. § (1) Az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanvagyonról a 147/1992. (XI. 6.) Korm. rendeletalapján felvezetett ingatlankatasztert a Polgármesteri Hivatal vezeti.
(2) A kataszter elkülönítetten tartalmazza a törzsvagyon és egyéb vagyon jogszabályban meghatározott adatait.
(3) Az ingatlan valós állapotában, értékében bekövetkezett változást az önkormányzati vagyonkezelő szervek a változástól számított 90 napon belül, de az éves zárási munkákhoz igazodóan haladéktalanul köteles a vagyonnyilvántartónak jelenteni.
40. § (1) A vagyonnyilvántartás felfektetéséért, folyamatos vezetéséért, a számvitellel, a földhivatali nyilvántartással, valamint a szolgáltató vállalatok nyilvántartásával és a természetbeni állapottal való egyezőségéért a jegyző felel.
VII. Záró rendelkezések
41. § (1) E rendelet 2012. július 1. napján lép hatályba
(2) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti:
a) Az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 13/2007. (V.1.) rendelet
b) Az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 13/2007. (V.1.) rendeletet módosító 12/2008. (IV. 30.) önkormányzati rendelet
c) Az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 13/2007. (V.1.) rendeletet módosító 21/2009. (VI.21.) önkormányzati rendelet
d) Az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 13/2007. (V.1.) rendeletet módosító 11/2010. (IV.29.) önkormányzati rendelet
e) Az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 13/2007. (V.1.) rendeletet módosító 4/2011. (II.25.) önkormányzati rendelet
f) Az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 13/2007. (V.1.) rendeletet módosító 6/2011. (II.25.) önkormányzati rendelet
g) Az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 13/2007. (V.1.) rendeletet módosító 31/2011. (XI.30.) önkormányzati rendelet
5. melléklet a 18/2012. (VI.28.) önkormányzati rendelethez26
Módosította 21/2014. (VIII.28.) önkormányzati rendelet 1.§-a, hatályos 2014. augusztus 29-től
Módosította 7/2014 (III.24.) önkormányzati rendelet 1.§-a, hatályos 2014. március 25-től
Módosította 21/2014. (VIII.28.) önkormányzati rendelet 2.§-a, hatályos 2014. augusztus 29-től
A 6. § (3) bekezdés k) pontját a Kiskunmajsa Város Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2023. (IX. 8.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.
A 7. § (1) bekezdés j) pontja a Kiskunmajsa Város Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2023. (IX. 8.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
Módosította 8/2018. (IV.27.) önkormányzati rendelet 65.§ (1) belezdése, hatályos 2018. május 1-től
Módosította 2/2019. (I.31.) önkormányzati rendelet 10.§ (21) bekezdése, hatályos 2019. február 1-től
Módosította 22/2019. (X.29.) önkormányzati rendelet 10.§ (1) bekezdése, hatályos 2019. október 29-től
Módosította 8/2018. (IV.27.) önkormányzati rendelet 65.§ (2) belezdése, hatályos 2018. május 1-től
Hatályon kívül helyezte 2/2019. (I.31.) önkormányzati rendelet 10.§ (3) bekezdése, hatálytalan 2019. február 1-től
Módosította 22/2019. (X.29.) önkormányzati rendelet 10.§ (2) bekezdése, hatályos 2019. október 29-től
Módosította 37/2016. (XII.16.) önkormányzati rendelet 1.§-a, hatályos 2016. december 17-től
A 9. § (9) bekezdését a Kiskunmajsa Város Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2023. (IX. 8.) önkormányzati rendelete 3. §-a iktatta be.
A 9. § (10) bekezdését a Kiskunmajsa Város Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2023. (IX. 8.) önkormányzati rendelete 3. §-a iktatta be.
Beiktatta 18/2013. (VII.02.) önkormányzati rendelet 1.§-a, hatályos 2013. augusztus 3-tól
A 13. § (1) bekezdése a Kiskunmajsa Város Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2023. (IV. 27.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
Módosította 37/2016. (XII.16.) önkormányzati rendelet 2.§-a, hatályos 2016. december 17-től
Módosította 37/2016. (XII.16.) önkormányzati rendelet 3.§-a, hatályos 2016. december 17-től
Módosította 37/2016. (XII.16.) önkormányzati rendelet 5.§-a, hatályos 2016. december 17-től
Módosította 8/2018. (IV.27.) önkormányzati rendelet 65.§ (4) bekezdése, hatályos 2018. május 1-től
Módosította 2/2019. (I.31.) önkormányzati rendelet 10.§ (2) bekezdése, hatályos 2019. február 1-től
Módosította 22/2019. (X.29.) önkormányzati rendelet 10.§ (3) bekezdése, hatályos 2019. október 29-től
A 23. § (3) bekezdése a Kiskunmajsa Város Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2023. (IX. 8.) önkormányzati rendelete 4. §-ával megállapított szöveg.
Módosította 32/2012. (XI.29.) rendelet 1.§-a hatályos 2012. XI.30.-tól
Módosította 32/2012. (XI.29.) rendelet 1.§-a hatályos 2012. XI.30.-tól
Beiktatta 18/2013. (VIII.02.) önkormányzati rendelet 5.§-a, hatályos 2013. augusztus 3-tól
Az 1. melléklet a Kiskunmajsa Város Önkormányzat Képviselő-testülete 16/2021. (VI. 9.) önkormányzati rendelete 1. mellékletével megállapított szöveg. Az 1. melléklet a Kiskunmajsa Város Önkormányzat Képviselő-testületének 20/2021. (VIII. 30.) önkormányzati rendelete 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. Az 1. melléklet a Kiskunmajsa Város Önkormányzata Képviselő-testületének 23/2021. (X. 29.) önkormányzati rendelete 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. Az 1. melléklet a Kiskunmajsa Város Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2022. (IV. 7.) önkormányzati rendelete 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. Az 1. melléklet a Kiskunmajsa Város Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2022. (V. 30.) önkormányzati rendelete 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. Az 1. melléklet a Kiskunmajsa Város Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2022. (IX. 1.) önkormányzati rendelete 1. § (1) bekezdés - 1. mellékletével megállapított szöveg. Az 1. melléklet a Kiskunmajsa Város Önkormányzata Képviselő-testületének 25/2022. (XI. 25.) önkormányzati rendelete 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. Az 1. melléklet a Kiskunmajsa Város Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2023. (II. 24.) önkormányzati rendelete 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. Az 1. melléklet a Kiskunmajsa Város Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2023. (IV. 27.) önkormányzati rendelete 2. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. Az 1. melléklet a Kiskunmajsa Város Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2023. (IX. 8.) önkormányzati rendelete 5. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. Az 1. melléklet a Kiskunmajsa Város Önkormányzata Képviselő-testületének 31/2023. (XII. 5.) önkormányzati rendelete 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. Az 1. melléklet a Kiskunmajsa Város Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2024. (III. 1.) önkormányzati rendelete 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 3. melléklet a Kiskunmajsa Város Önkormányzat Képviselő-testülete 16/2021. (VI. 9.) önkormányzati rendelete 1. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. A 3. melléklet a Kiskunmajsa Város Önkormányzat Képviselő-testületének 20/2021. (VIII. 30.) önkormányzati rendelete 1. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. A 3. melléklet a Kiskunmajsa Város Önkormányzata Képviselő-testületének 23/2021. (X. 29.) önkormányzati rendelete 1. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. A 3. melléklet a Kiskunmajsa Város Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2022. (IV. 7.) önkormányzati rendelete 1. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. A 3. melléklet a Kiskunmajsa Város Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2022. (V. 30.) önkormányzati rendelete 1. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. A 3. melléklet a Kiskunmajsa Város Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2022. (IX. 1.) önkormányzati rendelete 1. § (2) bekezdés - 2. mellékletével megállapított szöveg. A 3. melléklet a Kiskunmajsa Város Önkormányzata Képviselő-testületének 25/2022. (XI. 25.) önkormányzati rendelete 1. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. A 3. melléklet a Kiskunmajsa Város Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2023. (II. 24.) önkormányzati rendelete 1. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. A 3. melléklet a Kiskunmajsa Város Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2023. (IV. 27.) önkormányzati rendelete 2. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. A 3. melléklet a Kiskunmajsa Város Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2023. (IX. 8.) önkormányzati rendelete 5. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. A 3. melléklet a Kiskunmajsa Város Önkormányzata Képviselő-testületének 31/2023. (XII. 5.) önkormányzati rendelete 1. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. A 3. melléklet a Kiskunmajsa Város Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2024. (III. 1.) önkormányzati rendelete 1. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 4. melléklet a Kiskunmajsa Város Önkormányzat Képviselő-testülete 16/2021. (VI. 9.) önkormányzati rendelete 1. § (3) bekezdésével megállapított szöveg. A 4. melléklet a Kiskunmajsa Város Önkormányzat Képviselő-testületének 20/2021. (VIII. 30.) önkormányzati rendelete 1. § (3) bekezdésével megállapított szöveg. A 4. melléklet a Kiskunmajsa Város Önkormányzata Képviselő-testületének 23/2021. (X. 29.) önkormányzati rendelete 1. § (3) bekezdésével megállapított szöveg. A 4. melléklet a Kiskunmajsa Város Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2022. (IV. 7.) önkormányzati rendelete 1. § (3) bekezdésével megállapított szöveg. A 4. melléklet a Kiskunmajsa Város Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2022. (V. 30.) önkormányzati rendelete 1. § (3) bekezdésével megállapított szöveg. A 4. melléklet a Kiskunmajsa Város Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2022. (IX. 1.) önkormányzati rendelete 1. § (3) bekezdés - 3. mellékletével megállapított szöveg. A 4. melléklet a Kiskunmajsa Város Önkormányzata Képviselő-testületének 25/2022. (XI. 25.) önkormányzati rendelete 1. § (3) bekezdésével megállapított szöveg. A 4. melléklet a Kiskunmajsa Város Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2023. (II. 24.) önkormányzati rendelete 1. § (3) bekezdésével megállapított szöveg. A 4. melléklet a Kiskunmajsa Város Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2023. (IV. 27.) önkormányzati rendelete 2. § (3) bekezdésével megállapított szöveg. A 4. melléklet a Kiskunmajsa Város Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2023. (IX. 8.) önkormányzati rendelete 5. § (3) bekezdésével megállapított szöveg. A 4. melléklet a Kiskunmajsa Város Önkormányzata Képviselő-testületének 31/2023. (XII. 5.) önkormányzati rendelete 1. § (3) bekezdésével megállapított szöveg. A 4. melléklet a Kiskunmajsa Város Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2024. (III. 1.) önkormányzati rendelete 1. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.