Mélykút Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2017. (XII. 1.) önkormányzati rendelete
Mélykút Város Helyi Építési Szabályzatáról
Hatályos: 2023. 03. 30Mélykút Város Önkormányzat Képviselő-testületének 20/2017.(XII.1.) önkormányzati rendelete
Mélykút Város Helyi Építési Szabályzatáról
Mélykút Város Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 30/C. § (1) bekezdésében és 62. § (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 28. § (1) bekezdésében és 9. mellékletében biztosított véleményezési jogkörében eljáró
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. § (1) Mélykút közigazgatási területén az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szerinti építési tevékenységet folytatni és ezekre hatósági engedélyt adni e rendeletben és annak
a) [1]1. mellékletét képező SZ-1/M2 jelű, a város igazgatási területére vonatkozó szabályozási tervben (továbbiakban: SZ-1 terv),
RÉSZLETES RENDELKEZÉSEK
2. § (1) A közterület kiterjedését a szabályozási tervek ábrázolásának megfelelően, a következők szerint kell megállapítani:
1. A terület szélességi méretének kótázott értéke (jelmagyarázat A/2 pont) megmutatja, hogy milyen minimális közlekedési és közműsávot kell kialakítani.
2. A meglévő közterülethatár és a szabályozási vonal közötti távolság kótázása megmutatja, hogy a közlekedés és közműellátás fejlesztésére milyen szélességű közterületsávot vagy magánutat kell kialakítani.
3. Amely közterületre a tervlap nem ír elő kótázott szélességi értéket, ott a meglévő közlekedési és közmű területsáv szélessége nem csökkenthető.
(2) Tervezett közterületként szabályozott telekrészen
1. meglévő építményrészben értéknövelő építési tevékenység nem végezhető,
2. új építmény csak a közterületre vonatkozó szabályok szerint létesíthető,
3. közterület felől kerítés csak a szabályozási vonalon létesíthető,
4. új közműbekötés a szabályozási vonal, mint közterületi telekhatár figyelembe vételével létesítendő.
(3) Közterületen épület (pl. árusító-, szolgáltató-pavilon) érvényes közterület alakítási terv alapján helyezhető el.
(4) Közterületi közművek földmunkával és burkolatbontással járó karbantartása és fejlesztése során
1. a Védelemre javasolt természeti érték (jelmagyarázat B/4.3.5 pont) megtartandó, szükség szerint kézi földmunka alkalmazásával,
2. érvényes közterület alakítási tervnek való megfelelés biztosítandó,
3. a szabályozási tervekben előírt Közterület fásítás (jelmagyarázat B/2.3 pont), Gyalogút (jelmagyarázat B/2.4. pont), Kerékpárút tervezett tengelyvonal (jelmagyarázat B/2.5 pont) keresztmetszeti helye megtervezendő és figyelembe veendő,
4. nyomvonalas létesítményhez oszlopsor csak érvényes közterület alakítási terv alapján létesíthető,
5. utcai zöldsáv biológiai aktivitásértéke nem csökkenhet.
(5) A belterületi fekvésű közterületeken 3,5 t. önsúlynál nehezebb gépjármű, mezőgazdasági vontató, pótkocsi 2000-600között nem várakozhat.
3. § Épületek külső megjelenésében kerülendők a feltűnő, tájidegen építési elemek, a mesterkélt vagy a helyben nem hagyományos, feltűnő színek (pl. lila, rózsaszín).
4. § (1) Érvényes közterület alakítási terv vagy táj- és kertépítészmérnök által készített kivitelezési terv hiányában a közterületi zöldsáv, a szabályozási tervekben előírt Közterület fásítás (jelmagyarázat B/2.3 pont) és az 5. § (8) bekezdés szerinti védősávok megvalósításakor a kötelezően alkalmazandó növényfajták:
1. Fasorültetés légvezetékkel nem érintett helyszínen, annak szabad szélessége függvényében:
1. Mezei juhar (Acer campestre),
2. Nyugati ostorfa (Celtis occidentalis),
3. Keskenylevelű kőris (Fraxinus angustifolia ’Raywood’),
4. Japán díszcseresznye (Prunus serrulata ’Kanzan’),
6. Díszkörte (Pyrus communis ’Beech Hill’),
7. Madárberkenye (Sorbus aucuparia),
8. Ezüst hárs (Tilia tomentosa),
9. Oszlopos tölgy (Quercus robur ’Fastigiata’)
10. 5 méternél magasabb lombkoronát növesztő gyümölcsfa fajták.
2. Fasorültetés légvezeték alatt:
1. Gömbjuhar (Acer platanoides ’Globosum’),
2. Galagonya (Crataegus laevigta ’Paul’s Scarlet’),
3. Gömbkőris (Fraxinus ornus ’Mecsek’),
4. Gömb csepleszmeggy (Prunus fruticosa ’Globosa’).
3. Fásítás mezőgazdasági, ipari övezetekben:
1. Mezei juhar (Acer campestre),
2. Tatár juhar (Acer tataricum),
3. Egybibés galagonya (Crataegus monogyna),
4. Magyar kőris (Fraxinus angustifolia ssp. pannonica),
5. Közönséges fagyal (Ligustrum vulgare),
6. Fehérnyár (Populus alba)
7. Szürkenyár (Populus x canescens)
8. Zselnicmeggy (Prunus padus)
9. Kökény (Prunus spinosa),
10. Vadkörte (Pyrus pyraster),
11. Kocsányos tölgy (Quercus robur),
12. Vadrózsa (Rosa canina),
13. Mezei szil (Ulmus minor)
14. 5 méternél magasabb lombkoronát növesztő gyümölcsfa fajták.
4. Sövénytelepítés:
1. Közönséges borbolya (Berberis vulgaris),
2. Som fajták (Cornus sp.),
4. Közönséges fagyal (Ligustrum vulgare),
5. Közönséges gyöngyvessző (Spiraea x vanhouttei),
6. Korai tamariska (Tamarix tetrandra)
7. Ehető gyümölcsű fajták.
(2) A Mát jelű Természetes gyep sajátos felhasználású általános mezőgazdasági övezetben létesülő épületeken a tájképi megjelenést meghatározó építőanyagok köre: a hagyományosan alkalmazott fa, nád, mészvakolat, mázatlan agyagcserép, egyéb természetes anyagok. A homlokzaton látható elemek saját színűek, vagy olyan színárnyalatú felületi kezelésűek lehetnek, melyek a helyben alkalmazott hagyományos építőanyagokra és vakolatokra jellemzőek.
(3) Háztartási méretű kiserőműnek számító szélkerék:
1. meglévő építményre ráépítve, legfeljebb 3,0 méter magasságú szerkezetre szerelve külterületen bárhol,
2. önálló toronyként vagy meglévő építményre ráépítve, a rendezett terepszinthez képest legfeljebb 18,0 méter teljes magassággal az országos ökológiai hálózatba nem tartozó mezőgazdasági területeken,
3. a 18,0 m teljes magasságot meghaladó szélkerék a lakott ingatlanoktól és az országos ökológiai hálózat területétől legalább 300 méterre
elhelyezhető.
(4) Energiatermelő napelem, napelempark az egyéb jogszabályok keretein belül bárhol elhelyezhető.
(5) Az elektronikus hírközlési szolgáltatók részére előírt lefedettség biztosításához és az előfizetők ellátásához szükséges infrastruktúra kiépítése kivételével nem helyezhető el mikrohullámú telefontorony lakó- és vegyes övezetekben.
5. § (1) Az övezetekben és építési övezetekben az üzemi és szabadidős létesítménytől az építési kivitelezési tevékenységből és a közlekedésből származó zaj terhelési határértékei a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló mindenkor hatályos országos érvényű jogszabályok szerint állapítandók meg. A zajtól védendő területek kategóriába való besorolása megegyezik az e rendelet szerinti övezeti, építési övezeti besorolással.
(2) Hulladékudvar csak mezőgazdasági övezetben, gazdasági építési övezetben, hulladékkezelő, -lerakó különleges építési övezetben, és mezőgazdasági üzemi építési övezetben helyezhető el.
(3) A szabályozási terven a kommunális szennyvíztisztító mű telke körül kijelölt 150 m széles védőövezeten belül lakóépület nem létesíthető.
(4) Állattartó építmények az 5. melléklet szerinti telepítési feltételekkel helyezendők el.
(5) Trágyatároló nem helyezhető el vegyes és különleges zöld városközpont övezetben.
(6) Előkerthez csatlakozó épület létesítése vagy közterület felőli építési vonalon történő bővítése során az előkertben legalább 1 db előnevelt fa ültetése kötelező a 4. § (1) bekezdés a)-b) pontban felsorolt fafajták közül.
(7) Az előkerteket díszkertként kell kialakítani és fenntartani. Előkertben parkolóhelyek megfelelő növényzet (pl. fa, cserje, lugas) telepítésével alakíthatók ki, parkolóhelyenként legalább 1 db előnevelt fa ültetése kötelező a 4. § (1) bekezdés a) pontban felsorolt fajok közül.
(8) Gazdasági övezetbe tartozó telek beépítésének feltétele, hogy a lakó-, vegyes vagy mezőgazdasági övezettel közös telekhatár mentén legalább 30 m széles védősáv valósuljon meg a 4. § (1) bekezdés c)-d) pontban felsorolt fa- és cserjefajtákból választott növényállomány kiültetésével.
(9) [3]A „Telken belül megtartandó fásítás” (jelmagyarázat B/1.9 pont) jellel ábrázolt területen fás növényállomány tartandó fenn az építési telek zöldfelületi fedettségeként. A terület önállóan nem alakítható telekké, telekalakítás során a keletkező telek területének legfeljebb 40 %-át fedheti le.
6. § (1) A szabályozási terven lehatárolt Belvízjárta területen (jelmagyarázat B/5.9 pont) a huzamos emberi tartózkodásra szolgáló épületrész földszinti padlószintje a telek előtti járda-, vagy útburkolat, ezek hiányában a csatlakozó rendezett terep szintjéhez képest legalább 60 cm-rel magasabban épüljön. Terepszint alatti épületszint nem építhető, a lábazat és a talajvíz-szigetelések víznyomás ellen méretezendők, ha geotechnikai jelentés ekként javasolja.
(2) A „Vízminőség-védelmi terület”-be tartozó földrészleteken (jelmagyarázat B/5.21 pont) a felszíni és a felszín alatti vizekbe közvetlenül vagy közvetetten bevezetésre kerülő szennyezett vizek esetében vizsgálni szükséges, hogy a bevezetésre tervezett szennyező komponensek nem okozzák-e a felszíni és a felszín alatti víz aktuális állapotának romlását. Amelyek rontják az aktuális vízállapotot, azokat csak a szükséges tisztítás után lehet bevezetni a vizekbe.
(3) Az SZ-1 terven ábrázolt „Csávoly-Balotaszállás mikrohullámú sugárzási sáv” területén belül egyéb jogszabályban meghatározott magassági korlátozás érvényesítendő.
(4) A közüzemi vízbázis hidrogeológiai védőidomán belül az illetékes hatóság által előírt megszorítások érvényesítendők.
(telekalakítás, településrendezési kötelezések)
7. § (1) Szabályozási vonallal leszabályozott, építési tilalommal nem terhelt építési telek leszabályozás szerinti telekalakítása akkor is megengedett, s az így létrejövő telek akkor is beépíthető, ha területe az övezetben előírt méreteknek nem felel meg, de egyéb előírások teljesülnek.
(2) Az önkormányzat javára elővásárlási jog jegyezhető be azon ingatlanokra, melyeket a szabályozási terv az országos főút, mellékút nyomvonalának biztosítására, közterületek, helyi közutak, gyalogos- és kerékpárutak kialakítására jelöl, településközpont övezetbe sorol, gazdaságfejlesztésre szán. Az elővásárlási jog megszűnik a megosztással keletkező olyan telkeken, amelyeket a megjelölt településrendezési cél nem érint.
(3) Nyúlványos telek bármely övezetben kialakítható, a meglévő vagy létesülő épület szabadon álló elhelyezkedésének biztosítása mellett. A kialakítandó teleknyúlvány (nyél) szélessége minimum 3,0 méter lehet.
(4) Bontás hiányában helyrehozatalra kötelezhetők az 5 évnél régebben lakatlan vályogfalazatú épületek és a szabályozási terven „romos építmény”-ként megjelölt épület-maradványok (jelmagyarázat B/2.9 pont).
(5) A bontás miatt kialakult utcaképi beépítési hiány pótlása céljából beépítésre kötelezhetők a 343, 345, 346, 347, 1126, 1128 helyrajzi számú üres építési telkek tulajdonosai.
8. § (1) Teljes közműellátottság szükséges az Lk, Vt, és Kz jelű építési övezetek építési telkein létesülő épülethez, kivéve a közel nulla energiaigényű épületet, melyhez energia közműellátás nem kötelező.
(2) Az (1) bekezdésben nem szereplő építési övezet belterületi fekvésű telkén létesülő épülethez előírt közműellátás:
1. villamos-energia közüzemi, közcélú, vagy alternatív energiaforrásból való biztosítása,
2. ivóvíz közüzemi vagy közcélú biztosítása, ha a hálózatra csatlakozás lehetősége 50 méteren belül adott, egyébként elegendő, ha a telken vagy a telektől gyalogúton mérve legfeljebb 150 m-es távolságon belül ivóvíz minőségű vizet szolgáltató közcélú kút van,
3. közüzemi szennyvízelvezetés, ha a hálózatra csatlakozás lehetősége 20 m-en belül adott, egyébként egyedi zárt szennyvíztároló, vagy külön jogszabálynak megfelelő szennyvízszikkasztás alkalmazandó,
4. a közterületi csapadékvíz-elvezetés közüzemi vagy közcélú ellátása, ha az kiépített, vagy 20 m-en belül rá lehet csatlakozni, egyébként a telek 20 %-ot meghaladó beépítettsége esetén a beépített terület minden megkezdett 10 m2-ére számítva 0,3 m3 zárt csapadékvíz-tárolót (ciszternát vagy mobil tárolót) kell biztosítani,
5. gazdasági övezetben – amennyiben a technológia nem tesz mást szükségessé – elegendő az a) és d) pontban foglaltak biztosítása.
(3) Az (1) bekezdésben nem szereplő építési övezet külterületi fekvésű telkén létesülő épülethez előírt közműellátás:
1. villamos-energia közüzemi vagy közcélú szolgáltatása, vagy alternatív energiaforrás alkalmazandó,
2. ivóvíz közüzemi vagy közcélú ellátása, vagy elegendő, ha a telken vagy a telektől gyalogúton mérve legfeljebb 150 m-es távolságon belül ivóvíz minőségű vizet szolgáltató kút van, ezek hiányában legalább 3 napi ivóvízhasználatra méretezett ivóvíztárolót (épített vagy mobil tárolót) kell létesíteni,
3. közüzemi szennyvízelvezetés, ha a hálózatra csatlakoztatható a telek, egyébként egyedi megoldás (tisztítómű, zárt szennyvíztároló, vagy külön jogszabálynak megfelelő szennyvízszikkasztás) alkalmazandó,
4. a közterületi csapadékvíz-elvezetés közüzemi vagy közcélú szolgáltatása, ha az kiépített, egyébként telken belüli tárolás és elszikkasztás is alkalmazható.
(4) Térszint alatti vezeték-elhelyezés alkalmazandó a villamosenergia-ellátás és a hírközlés új nyomvonal-szakaszain a belterületen.
9. § (1) Terepszint alatti építés az építési helyen belül, az övezetre megszabott maximális beépítettség erejéig megengedett.
(2) Fát, 3,0 méternél magasabbra növő fás-szárú bokrot a szomszédos, nem közterületi telek határához legalább a fa várható koronaátmérője felének megfelelő távolságra kell ültetni, épülettől legalább 3,0 méternek kell elmaradnia.
(3) A szabályozási tervben a részletes tervek hiányában közterülettel le nem szabályozott, tervezett közúti nyomvonalak „közúti érdekeltségű területsáv”-jában épület nem helyezhető el.
10. § Mélykút a III. katasztrófavédelmi osztályba sorolt. Az elégséges védelmi szint követelményei:
1. Riasztás: a lakosság riasztása és veszélyhelyzeti tájékoztatása feltételeinek biztosítási módja a lakosság körében elsősorban közérdekű közlemény közzétételével, valamint a lakossági riasztó rendszer eszközeivel, elektronikus hírközléssel, hangosbemondóval, hírvivővel és falragaszokkal.
2. Lakosságvédelmi módszer: a kockázatbecslésben megállapított alábbi veszélyeztető tényezőknek megfelelően elsősorban elzárkóztatás, szükség esetén kitelepítés:
3. belvíz
4. rendkívüli időjárás
5. más létesítmény (ipari, mezőgazdasági) általi veszélyeztető hatás, veszélyes anyag szabadba kerülésének kockázata
6. veszélyes áruk szállítása
7. jelentős forgalom
8. nagy kiterjedésű tűz
9. Felkészítés:
RÉSZLETES ÖVEZETI ELŐÍRÁSOK
11. Beépítésre szánt építési övezetek előírásai
11. § (1) Az építési övezetek előírásait jelen rendelet 4. melléklete állapítja meg.
(2) „Kialakult” hézagos zártsorú sajátos helyi beépítési mód előírásai:
1. a telken maradnia kell egy legalább 3 m széles beépítési hézagnak,
2. a beépítési hézag a délebbi tájolású oldalhatár mentén vagy a két oldalhatárra különállóan telepített két épület között jön létre,
3. a délebbi tájolású oldalhatártól számított 4 méteren belül az építési hely szélessége az utcavonaltól mérve 7 m, a 4 m-en kívül a előírt hátsókertig terjed,
4. az utcavonaltól mért 7 m széles építési helyen belül nem létesíthető az OTÉK-ban megengedett (az épületnek a telek oldalhatárán vagy attól 3 m-en belül álló és a telekhatárral 60°-nál kisebb szöget bezáró homlokzati falában és a vízszintessel 30°-nál nagyobb szöget bezáró, a telekhatár felé lejtő tetőfelületén elhelyezett) szellőzőablak, szellőzőnyílás.
(3) „Zártsorú” beépítési mód helyi előírásai
1. Építési helynek minősül a közút vagy magánút felőli építési határvonaltól számított 15,0 m széles telekrész, továbbá az előírt hátsókertig terjedő területnek a délebbi tájolású oldalhatártól legalább 4 m-re fekvő része.
2. Az utcavonal felőli építési határvonalon álló beépítésben, valamelyik oldalhatár mentén, vagy köztes szakaszon képezhető egy legalább 4,0 méteres épületköz későbbi beépítési ütem céljára.
(4) „Oldalhatáron álló” építési helyen belül egyéb jogszabályok betartásával szabadon álló beépítés is megengedett, ha a telek átlagszélessége eléri a 18,0 métert.
(5) Elő-, oldal- és hátsókert helyi előírásai:
1. Lakó-, és vegyes övezetekben, ha szabályozási terv másként nem rendeli, az elsőként létesülő fő rendeltetésű épületnek a homlokzati hossz legalább 1/3-án az előkert vonalán kell elhelyezkednie, más építési övezetekben az előkert-méret az építési helynek a közterület vagy magánút felőli minimális távolságát jelöli. Utcavonalra nem merőleges oldalhatáron történő épület-elhelyezés esetében legalább az épület sarokpontjának kell az előkertvonalon állnia.
2. Előkertes előírású lakó- és vegyes építési övezetben az előkert mérete – ha a szabályozási terv másként nem rendeli – túlnyomórészt beépített telektömb esetén az adott utca mentén jellemzően kialakult mérethez igazodó, a túlnyomórészt beépítetlen telektömbben 5,0-6,0 méter közötti érték. Megengedett az előkert méret növelése meglévő fa megtartásához szükséges mértékig, ha a teleknek az utcavonaltól mért 10 m-en belüli részén kifejlett díszfa áll. Gazdasági és különleges építési övezetben – ha szabályozási terv másként nem rendeli – legalább 5 méter előkert alakítandó ki, funkcionális és technológiai indokoltság esetén mérete csökkenthető.
3. Utcavonalon álló előírású övezetben, ha szabályozási terv másként nem rendeli, az elsőként létesülő fő rendeltetésű épületnek a homlokzati hossz legalább 2/3-ával az utcavonalon kell elhelyezkednie. 5,0-6,0 méter közötti méretű előkert létesíthető, ha a határoló közút szélessége kevesebb 12,0 méternél. Meglévő fa megtartásához szükséges mérettel előkert létesíthető, ha a telek előtti közterületen vagy a teleknek az utcavonaltól mért 10 m-en belüli részén kifejlett díszfa áll.
4. Oldalkert legkisebb mérete – ha szabályozási terv másként nem jelöli – az országos előírások szerint állapítandó meg.
5. A hátsókert legkisebb mérete – ha szabályozási terv másként nem jelöli –
12. § Az övezetben nem helyezhető el siló, gáztároló, új üzemanyagtöltő állomás, új önkiszolgáló autómosó.
13. § Az övezetben nem helyezhető el üzemanyagtöltő állomás.
14. § Az övezetben nem helyezhető el önkiszolgáló autómosó.
15. § (1) Az övezetre az országos előírások érvényesek, de gazdasági (gyártási, raktározási, szolgáltatási) és hulladékgazdálkodási tevékenység végzése csak azzal a feltétellel megengedett, ha a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló mindenkori jogszabály szerint
1. nem környezeti hatásvizsgálat köteles és egységes környezethasználati engedélyhez nem kötött;
2. előzetes vizsgálat köteles, de a környezetvédelmi hatósági eljárásban megállapításra kerül, hogy a tevékenységnek nincs jelentős környezeti hatása.
(2) Az övezet telkének lakótelekkel közös határán nyílásmentes épület, vagy zárt kerítés álljon, a telek zöldfelülete legalább részben a zárt kerítés mellett legyen biztosítva.
16. § (1) Az övezet gazdasági célú felhasználására az országos előírások érvényesítendők, hulladékgazdálkodási tevékenység esetén a hatályos jogszabályokban definiált, számításokkal igazolt hatásterülete nem terjedhet túl az övezet határán.
(2) Szennyvíztisztító telep az övezetben elhelyezhető.
17. § (1) A „Kz” jelű különleges zöld városközpont övezetben elhelyezhető:
1. a lakosság szabadidő eltöltését, intézményi ellátását és az idegenforgalmat szolgáló sportlétesítmények,
2. szálláshely-szolgáltató épületek,
3. fürdő,
4. oktatási, kulturális, művelődési, egészségügyi, igazgatási létesítmények,
5. vendéglátó épületek,
6. városi piac és az ezek használatát kiegészítő gazdasági (beleértve a mező- és erdőgazdaság) tevékenység építményei,
7. az a)-f) pontban felsorolt funkciók működtetéséhez szükséges szolgálati lakások.
(2) Az „Sp” jelű különleges nagy kiterjedésű sportolási célú övezetben a szabadtéri, a technikai és a teremsport létesítményei és kiszolgáló, valamint üzemviteli épületek, öltözőépületek, vendéglátóegységek és klubépületek helyezhetők el. A klubépület a szintterület legfeljebb 50 %-áig szálláshelyet is tartalmazhat.
(3) Az „Mü” jelű különleges mezőgazdasági üzemi övezetben a mezőgazdasághoz és erdőgazdálkodáshoz kapcsolódó terményfeldolgozás, tárolás, állattartás, gépjavítás építményei, valamint
1. a környezetre jelentős hatást nem gyakorló ipari, kereskedelmi, szolgáltató, hulladékgazdálkodási tevékenység építményei,
2. lovasturizmus építményei,
3. vendéglátóegység,
4. szálláshely,
5. az övezetben dolgozókat kiszolgáló épület, benne legfeljebb 10 db lakásegység
helyezhető el.
(4) A „Kv” jelű különleges városüzemi övezetben elhelyezhető:
1. vízellátás, vízgazdálkodás, településgazdálkodási építményei,
2. a környezetre jelentős hatást nem gyakorló ipari, kereskedelmi, szolgáltató, hulladékgazdálkodási tevékenység építményei,
3. szálláshely,
4. irodaépület,
5. szolgálati lakások.
(5) A „Hull” jelű különleges hulladékkezelő, -lerakó övezetben az utógondozási időszak végéig építési tevékenység csak a rekultivációs engedélyben foglaltakkal összhangban végezhető, azt követően a véghasználattal kapcsolatos tevékenység építményei helyezhetők el.
18. § (1) Beépítésre nem szánt övezet telkén az épület – ha a szabályozási terv másként nem rendeli
1. közúti közlekedési és közműterületbe tartozó út mentén a telek homlokvonalától legalább 10 méterre,
2. közúti közlekedési és közműterületbe nem tartozó út mentén a telek homlokvonalától legalább 5 méterre,
3. egyéb telekhatártól legalább 1,5 méterre,
4. szomszédos telken álló épülettől legalább 6,0 méterre
19. Közlekedési és közműterület (KÖu)
19. § (1) Az átmenő forgalmat bonyolító utak területe közúti közlekedési és közműterületnek minősül.
(2) A „KÖu” jelű közúti közlekedési terület övezetei:
1. a „KÖu-1” jelű övezet országos főút övezete,
2. a „KÖu-2” jelű övezet az országos mellékutak övezete,
3. a „KÖu-3” jelű övezet a települési gyűjtőutak és kiemelt feltáróutak övezete.
(3) A más (nem közúti közlekedési és közmű-) rendeltetésű területen nyilvántartott és tervezett utak kiszolgáló utak, melyek átmenő forgalomra nem szolgálnak.
(4) Közút céljára leszabályozott építési telken építési munka akkor végezhető, ha a leszabályozott telekrész önálló helyrajzi számon elkülönítve közútként vagy magánútként szerepel az ingatlan-nyilvántartásban.
(5) Az övezetre megengedett legnagyobb beépítettség 10 %, amely az adott övezet területére értendő.
(6) Telek hiányzó közúti kapcsolatának biztosítására, vagy a beépítésre szánt rendeltetésű telektömbök belsejének feltárására kiszolgáló magánutak létesíthetők.
1. Az út telkének szélessége – ha szabályozási terv másként nem rendeli – 1 db telek megközelítése esetén legalább 4,0 méter, 2-7 db telek megközelítésekor legalább 8,0 méter, 7-nél több telek feltárásakor pedig legalább 12,0 méter.
2. Zsákutca kialakítása esetén kis-tehergépjárművek számára legalább 7 méter belső ívsugarú fordulót (kör-, vagy Y- fordulót) biztosítani kell.
(7) Az utak szabályozási szélességében a közművek vagy út építése és tervezése során az útról feltárt építési övezetek előírt közműellátottsághoz szükséges összes nyomvonal elhelyezési lehetőségét biztosítani kell.
(8) A kerékpárút (jelmagyarázat B/2.5 pont) szabályozási tervben ábrázolt nyomvonala pontosítását az érintett telkek részletesebb tervműveleteiben (közlekedési tanulmányterv, engedélyezési vagy kiviteli terv) el kell végezni. A közút mentén kijelölt kerékpárút annak bármelyik oldalán vezethető.
(9) A szabályozáshoz szükséges nyomvonaltervvel nem rendelkező tervezett közutak esetében a szabályozási terv által jelölt közútkezelői érdekeltségi sávon belül kell elhelyezni az utat és közműveit.
(10) A „KÖk” jelű kötöttpályás közlekedési és közműövezetre a vasúti közlekedési terület országos előírásai érvényesek. Az övezetre megengedett legnagyobb beépítettség 10 %, amely az adott övezet területére értendő.
20. § (1) Zöldterületnek minősülnek a „Zkp” jelű közparkok és a „Zkk” jelű közkert.
(2) Zöldterület kialakítása kert- és tájépítész által készített kiviteli terv szerint vagy – a fásszárú növények tekintetében – a 4. §-ban felsorolt fa- és cserjefajtákból választott növényállományból valósuljon meg.
21. Erdőterület (Ev, Eg)
21. § Szabályozási terven jelölt erdőterületek „Ev” jelű védelmi erdőövezetbe és „Eg” jelű gazdasági erdőövezetbe tartoznak, melyekre az országos előírások és jelen rendeletben szereplő kiegészítő szabályok érvényesítendők.
22. Mezőgazdasági terület (Mk, Má, Mát)
22. § (1) Az „Mk” jelű övezet az általános előírások szerinti „kertes”, az „Má” és „Mát” jelűek pedig az „általános” mezőgazdasági területi kategóriába tartoznak.
(2) „Mát” jelű természetes gyep sajátos felhasználású általános mezőgazdasági övezetben
1. a megengedett legnagyobb beépítettség 3 %;
2. birtokközpont nem helyezhető el.
(3) Birtokközpont az általános szabályokban foglaltakon túlmenően a 2800 m2 területi nagyságot elérő telken is kialakítható a következő helyrajzi számokon szereplő tanyák esetén: 064/1, 064/2, 064/3, 067/3, 067/5, 067/6, 079/3, 079/4, 084/2, 084/4, 084/6, 084/7, 084/8, 084/10, 084/11, 0127/4, 0127/5, 0127/6, 0148/2, 0151/3, 0151/4, 0166/2, 0166/6, 0169/6, 0169/7, 0169/8, 0169/9, 0169/16, 0169/20, 0169/22, 0169/23, 0169/24, 0178/3, 0183/6, 0183/7, 0183/8, 0183/9, 0190/9, 0190/10, 0210/9, 0190/11, 0190/14, 0192/5, 0209/5, 0209/6, 0213/3, 0219/2, 0230/9, 0235/3, 0238/2, 0267/5, 0270/3, 0275/2, 0275/3, 0311/2, 0311/5, 0332/6, 0363/2, 0373/7, 10119, 10134, 10143, 10172, 10210, 10508, 10526/1, 12009, 12018, 12019.
23. § (1) A vízgazdálkodási terület „V” jelű övezete a közcélú nyílt csatornák medrét és parti sávját, valamint az állóvizek medrét és parti sávját foglalja magában.
(2) A vízgazdálkodási övezetre megengedett legnagyobb beépítettség 10 %, amely az adott övezet területére értendő.
(3) A város területén az ADUVÍZIG vagyonkezelésében, az állam kizárólagos tulajdonában lévő csatorna a Kígyós-főcsatorna (hrsz.: 0105, 0109, 0119, 0128, 0144/1, 0149), melynek mindkét partja mentén 10-10 m széles sávot kell szabadon hagyni, ill. biztosítani a csatorna kezelése érdekében és 10,0-15,0 m között csak ideiglenes jellegű létesítmény helyezhető el.
(4) Az ADUVÍZIG vagyonkezelésében lévő, egyéb vizek és közcélú vízilétesítmények kategóriájába tartozó csatornák, melyekre a (2) bekezdésben szereplő előírások érvényesítendők:
1. Bandilaposi-csatorna (hrsz.: 0118)
2. Sárilaposi-csatorna (hrsz.: 0101)
3. Tehermentesítő-csatorna (hrsz.: 093,0144/2, 0154, 0155/4, 0155/5, 0155/6)
4. Marsaltelepi-csatorna (hrsz.: 0150, 0184/1, 0184/2)
5. Marsaltelepi-II. csatorna (hrsz.: 0187)
6. Marsaltelepi-csatorna 1. mellékág (hrsz.: 0179)
(5) Nem az ADUVÍZIG vagyonkezelésében lévő csatornák, melyek partélétől számított 4,0 m-en belül nem helyezhető el építmény, 4,0-10,0 m között pedig csak ideiglenes jellegű létesítmény helyezhető el:
1. Csirkés-csatorna
2. Csorbalaposi-csatorna
24.Természet-közeli terület
24. § A „Tk” jelű természet-közeli övezetbe tartoznak a nádas és mocsár használatú földrészletek, melyekre a vonatkozó országos előírások érvényesítendők.
25. Beépítésre nem szánt különleges terület
25. § (1) „T” jelű különleges beépítésre nem szánt temető övezetben az egyéb jogszabályokban előírt feltételekkel való működés építményei helyezhetők el. Övezeti előírások:
1. A sírjelek talapzatának magassága nem haladhatja meg a 30 cm-t.
2. A talapzat fölötti 2,50 métert meghaladó magasságú sírfelépítmény (oszlop, sírkő, kereszt, stb.), valamint a 20 m3légtérfogatot és 3,5 méter magasságot meghaladó méretű sírbolt (kripta) nem helyezhető el.
3. A megengedett legnagyobb beépítettség 10 %.
(2) A „Ktf” jelű különleges beépítésre nem szánt fásított köztér, sétány övezetben a rendeltetésszerű használat (lakosság szabadtéri pihenése, testedzése, gyerekek játszóhelye) építményei helyezhetők el. A megengedett legnagyobb beépítettség 5 %.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
26. Hatályba léptető és hatályon kívül helyező rendelkezések
26. § (1) E rendelet a kihirdetést követő 30. napon lép hatályba.
(2)1 Ezen rendelet előírásait a hatálybalépést követően indult ügyekben kell alkalmazni. E rendelettel megállapított szabályokat kell alkalmazni a hatályba lépéskor folyamatban lévő ügyekben is, amennyiben azok az építtető számára kedvezőbbek.
(3) Hatályát veszti Mélykút Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének a Nagyközség Helyi Építési Szabályzatáról szóló 27/2003. (X. 31.) sz. rendelete.
(4) Hatályát veszti a Nagyközség Helyi Építési Szabályzatáról szóló 27/2003.(X.31.) rendelet módosításáról szóló 20/2015.(XI.27.) önkormányzati rendelet
(5) Hatályát veszti a Nagyközség Helyi Építési Szabályzatáról szóló 27/2003.(X.31.) rendelet módosításáról szóló 14/2016.(VII.19.) önkormányzati rendelet.
A 26. § (2) bekezdése a Mélykút Város Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2023. (III. 29.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 2. melléklet a Mélykút Város Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2023. (III. 29.) önkormányzati rendelete 2. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 4. melléklet a Mélykút Város Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2023. (III. 29.) önkormányzati rendelete 2. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.