Felcsút Község Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2006. (VII. 21.) önkormányzati rendelete

Felcsút helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről

Hatályos: 2023. 06. 10

Felcsút Község Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2006. (VII. 21.) önkormányzati rendelete

Felcsút helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről

2023.06.10.

Felcsút Község Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló - többször módosított - 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdése, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Étv.) 6. § (3) bek. a/ pontja és 7. §.(3) bek. c/ pontja értelmében, a törvény 8. §-ában foglalt rendezési elvek figyelembe vételével, Felcsút Község Önkormányzatának 72/2006.(VII.20.) sz. Képviselőtestületi határozatával jóváhagyott településszerkezeti terve alapján az alábbi rendeletet alkotja és elfogadja a rendelet mellékleteit képező belterületi és külterületi szabályozási tervet.

I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A rendelet területi hatálya

1. § (1) A jelen rendelet hatálya Felcsút Község igazgatási területére (központi és egyéb belterületére, valamint külterületére) terjed ki. A helyi építési szabályzat az országos szabályoknak megfelelően, illetve az azokban megengedett eltérésekkel a település közigazgatási területének felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelmével kapcsolatos, valamint az egyes telkekhez kapcsolódó sajátos helyi követelményeket, jogokat, kötelezettségeket és előírásokat fogalmazza meg.

(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen az OTÉK előírásait e rendeletben foglalt kiegészítésekkel és eltérésekkel együtt kell alkalmazni.

(3) A rendelet minden természetes és jogi személyre nézve kötelező előírásokat tartalmaz, amely alól az első fokú építési hatóság csak azon a területen és abban a körben biztosíthat eseti eltérést, ahol és amely tárgyban arra a rendelet feljogosítja.

A rendelet alkalmazása

2. § (1)1 A Rendelet előírásait az annak mellékletét képező, a rendelet 1. és 2. melléklete szerinti módosításokat feltüntető szabályozási tervekkel együtt kell alkalmazni.

(2) A helyi építési szabályzat az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységgel kapcsolatos hatósági engedélyezési eljárásokról szóló 46/1997.(XII. 29.) sz. KTM rendelet 9. §-ában meghatározott építési munkák körét nem bővíti.

(3) Az építésügyi hatóság az építési engedély-kérelmek elbírálása során vizsgálja azokat a szem-pontokat, melyeket számára a 46/1997.(XII.29.) sz. KTM rendelet kötelezően meghatároz.

(4) Azokon a területeken, ahol a terület felhasználása és/vagy építési övezete a szabályozási terveknek megfelelően megváltozik, telekalakítás és építés csak a megváltozott előírások szerint történhet.

(5) Azokon a beépítésre szánt területeken, melyeken az építés feltételei (pl. terület-előkészítés, közművesítés) nem biztosítottak, építési engedély nem adható.

(6) Épület építése csak olyan építési telken engedélyezhető, amely közútról, vagy erre a célra kialakított, önálló helyrajzi számmal rendelkező magánútról gépjárművel közvetlenül megközelíthető.

Szabályozási elemek

3. § (1)2 A szabályozási tervlapokon kötelező és irányadó szabályozási elemek szerepelnek:

a) Kötelező szabályozási elemek:

aa) igazgatási határ, belterületi határ,

ab) tervezett szabályozási vonal, minimális szabályozási szélesség,

ac) építési övezet, övezet határa, építési övezetre, övezetre vonatkozó beírások,

ad) építési hely határa, építési vonal,

ae) művi és természeti értékvédelemre vonatkozó határvonalak és beírások,

af) védőtávolságok határa,

ag) beültetési kötelezettségű területek határa.

b) Irányadó szabályozási elemek:

ba) telekhatárok,

bb) közlekedési létesítmények helye és nagyságrendje.

(2) A kötelező szabályozási elemeket a területek rendeltetésszerű felhasználása, telek-alakítás és építmények elhelyezése során be kell tartani. E vonalak csak a szabályozási terv és jelen önkormányzati rendelet módosításával változtathatók.

(3) Az irányadó szabályozási elemeket a továbbtervezés, illetve intézkedések során javaslatként kell figyelembe venni, azok az építésügyi hatósági eljárás (pl. telekalakítás) során pontosíthatók.

A közigazgatási terület területfelhasználási egységeinek tagozódása

4. § (1) A település közigazgatási területe beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területből áll.

(2) A beépítésre szánt területek általában a település belterületéhez, a beépítésre nem szánt területek pedig általában a település külterületéhez tartoznak.

(3) A beépítésre szánt terület az alábbi területfelhasználási egységekre (építési övezetekre) tagozódik:

a) kertvárosias lakóterület

b) falusias lakóterület

c) településközpont vegyes terület,

d) kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület,

e) különleges terület.

(4) A beépítésre nem szánt terület a következő területfelhasználási egységekre tagozódik:

a) közlekedési és közműterület,

b) zöldterület,

c) erdőterület,

d) mezőgazdasági terület,

e) vízgazdálkodási terület.

A belterületi határ módosítása

5. § (1) A belterületi határ módosításáról és kitűzéséről a szabályozási tervlapok alapján kell gondoskodni, az érvényben lévő és vonatkozó rendeletekben, utasításokban foglaltak figyelembe vételével.

(2) A belterületbe kerülő (illetve beépítésre szánt) területek rendeltetését, építési övezeti besorolását a szabályozási tervlapok tartalmazzák, határozzák meg. A belterületbe vonandó területek bevonása a konkrét építési igények szerint, a részletesebb tervek elkészítésekor és jóváhagyásakor, szakaszosan is végrehajtható.

II. A BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK ÉPÍTÉSI ÖVEZETEINEK ELŐÍRÁSAI

A lakóterületekre vonatkozó általános előírások

6. § (1) A lakóterületek építési övezeti tagolását a szabályozási tervlapok tüntetik fel. Felcsút lakóterületei a

a) kertvárosias lakóterület (családi házas beépítésű területek), valamint a

b) falusias lakóterület (hagyományos, falusias jellegű beépítésű területek)

építési övezetbe sorolandók.

(2) A lakóterületeken az OTÉK előírásai szerinti épületek helyezhetők el. A lakóterület telkein a lakóépületen kívül a lakosság alapfokú ellátását biztosító kereskedelmi, vagy szolgáltató és kisüzemi termelő és tároló épületek is elhelyezhetők az övezeti előírások betartásával. Meglévő lakóépület - igény esetén - ilyen célra átminősíthető.

(3) Nyúlványos (nyeles) telek kialakítása újonnan nem engedélyezhető.

(4) A lakóterületeken belül csak a 28-32. §-okban előírt környezeti határértékeknek megfelelő kibocsátásokat meg nem haladó kisüzemi, illetve kereskedelmi tevékenység folytatható.

(5) Az előkert méretét a kialakult beépítéshez igazodóan, a szabályozási tervlapon feltüntetett építési vonalak irányadó figyelembe vételével kell meghatározni.

(6) Oldalhatáron álló beépítésre kijelölt építési övezetekben kivételesen ikerházas beépítés, valamint (minimum 20 m-es telekszélesség esetén) szabadonálló beépítés is engedélyezhető, az OTÉK 35-36. §-ában meghatározott feltételek teljesülése esetén. Az ilyen (az általánosan jellemzőtől eltérő) jellegű beépítés engedélyezéséhez az utcaképbe való illeszkedés szemléltetésére az 1. fokú építési hatóság által elbírálandó elvi építési engedélyezési terv készítése szükséges.

(7) Azon építési övezetekben, melyekben "melléképület" építése engedélyezhető, a "melléképület" a "főépület" takarásában, a hátsókertben helyezhető el, 3,50 m-es legnagyobb építmény-magasság és 6,50 m-es legnagyobb gerincmagasság betartásával. Kazánházat a "főépületben", vagy a mögé kell elhelyezni. "Melléképületet" az OTÉK hátsókertre vonatkozó előírásaitól eltérően, vagy a hátsó telekhatárra elhelyezni (meglévő, kialakult kis telekmélység esetén) csak akkor szabad, ha ez a szomszédos ingatlan használatát és beépíthetőségét nem korlá-tozza. Kisipari- és barkácsműhely, valamint kisüzemi termelő létesítmény "melléképületként" elhelyezhető, de azok bruttó alapterülete nem lehet nagyobb, mint a főépületé. Szomszédos "melléképületek" egy épülettömegben, de külön tűzszakaszként létesíthetők. A közterületről látható "melléképületek" a "főépülethez" igazodóan, hagyományos szerkezettel és kialakí-tással, magastetővel építendők.

(8) Közterület felőli telekhatáron maximum 1,80 m magas, minimum 30 %-ban áttört kerítés létesítése engedélyezhető.

(9) A lakóövezetekben a zöldfelületek kialakítására az alábbi előírások vonatkoznak:

a) A lakóövezetekben az egyes telkek minimális zöldfelületi borítottságát az egyes építési övezetek előírásai tartalmazzák.

b) A telkek zöldfelülettel borított területének legalább felét két- (gyep- és cserjeszint együttesen) vagy háromszintű (gyep-, cserje- és lombkoronaszint együttesen) növényzet alkalmazásával kell kialakítani.

Kertvárosias lakóterület építési övezete (Lke-1 – Lke-7)

7. § (1)3 A kertvárosias lakóterület építési övezeteinek területén belül elhelyezhető épületek:

a) az Lke-1, Lke-2, Lke-3, Lke-6 és Lke-7 jelű építési övezetben: legfeljebb kettő lakásos lakóépület,

b) az Lke-4 jelű építési övezetben: legfeljebb négy lakásos lakóépület,

c) az Lke-1, Lke-2, Lke-3, Lke-4, Lke-6 és Lke-7 jelű építési övezetben a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épületek

d) az Lke-1, Lke-2, Lke-3, Lke-4, Lke-6 és Lke-7 jelű építési övezetben egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek

e) az Lke-1, Lke-2, Lke-3, Lke-6 és Lke-7 jelű építési övezetben sportépítmény,

f) az Lke-1, Lke-2, Lke-3, Lke-6 és Lke-7 jelű építési övezetben a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari épület.

(2) A kertvárosias lakóterület építési övezetben megengedhető maximális szintterületi mutató értéke: 0,6.

(3)4 A kertvárosias lakóterület építési övezetei:

A

B

C

D

E

F

G


Övezeti jel

min.kial.
telekter.
(m2)

min.kial.
telekszél.
(m)

max.beép. arány
%

min. zöldfelület
aránya
%

beépítési
mód

max.
építm.mag.
(m)

1

Lke - 1

550

14

30

50

O

5,5

2

Lke- 2*

720

18

30

50

SZ

4,5

3

Lke- 3**

1000

18

30

50

SZ

4,5

4

Lke - 4

550

16

30

50

SZ

6,0

6

Lke - 6

2000

20

20

50

SZ

7,5

7

Lke - 7

1500

20

20

50

SZ

6,0
O: oldalhatáron álló beépítési mód; SZ: szabadonálló, CS: csoportos beépítés
*Szúnyogpusztai lakóterület bővítése **Szúnyogpusztai lakóterület I. ütem
(4) 5 Az Lke-2, Lke-3, Lke-4 jelű építési övezetek telkein a fő rendeltetés szerinti funkció kizárólag egy épület-tömegben helyezhető el.
(5) 6 Az Lke-1 és Lke-6 jelű építési övezetek telkein a fő rendeltetés szerinti funkció több épületben is elhelyezhető. A Szári u. nyugati oldalán lévő Lke-1 jelű építési övezetben a szabályozási tervlapon házikertként lehatárolt területrész kizárólag a Szári u. melletti meglévő lakótelkek bővítésére hasznosítható. A Sósi-ér - Szári víz partélétől számított védőtávolság a belterület felé 20 m. A Sósi-ér - Szári-víz partélétől számított védőtávolságon belüli házikerteken épület nem helyezhető el.
(6) Gépjárműtároló telken belüli elhelyezését a fő rendeltetés szerinti épülettel egy tömegben kell biztosítani, kivéve az Lke-1 jelű építési övezetet, ahol a gépjárműtároló a hátsókertben, a fő épülettömeg takarásában is elhelyezhető.
(7) 7 Az Lke-7 építési övezetben állattartó építmények nem helyezhetők el. A melléképítmények közül csak:
a) közmű-becsatlakozási műtárgy,
b) közműpótló műtárgy,
c) hulladéktartály-tároló,
d) épülettől különálló - építménynek minősülő kirakatszekrény,
e) kerti építmény helyezhető el.
(8) Terepszint alatti építmények elhelyezése a maximális beépíthetőség + 10% mértékéig engedélyezhető.
(9) 8 Az építési övezetben az épületeket tájbaillő módon, kizárólag magastetővel szabad kialakítani. Az épületeket a terepre kell illeszteni, feltöltésen épületet elhelyezni nem szabad. Az elhelyezni kívánt épületeket és építményeket együtt kell megtervezni és engedélyezni.

Falusias lakóterület építési övezete (Lf)

8. § (1)9 A falusias lakóterület építési övezetének területén belül elhelyezhető épületek:

a) legfeljebb 2 lakásos lakóépület,

b) a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épületek,

c) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek,

d) sportépítmény,

e) a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari épület.

(2) A falusias lakóterület építési övezetben megengedhető maximális szintterületi mutató értéke: 0,5.

(3)10 A falusias lakóterület építési övezete:


Övezeti jel

min.kial.
telekter.
(m2)

min.kial.
telekszél.
(m)

max.beép.
arány
%

min. zöldf.
arány
%

beépítési
mód

max.
építm.mag.
(m)

Lf

550

14*

30

50

O

5,5
O: oldalhatáron álló beépítési mód, K: kialakult állapot szerinti beépítés
*kialakult állapot esetén a beépíthető minimális telekszélesség: 10 m
(4) Az építési övezetek telkein a fő rendeltetés szerinti funkció több épületben is elhelyezhető.
(5) Gépjárműtároló telken belüli elhelyezése a fő rendeltetés szerinti épülettel egy tömegben, vagy a hátsókertben, a fő épülettömeg takarásában is engedélyezhető.
(6) Az építési övezetben az OTÉK 1. sz. melléklete szerinti melléképítmények helyezhetők el.
(7) Terepszint alatti építmények elhelyezése a maximális beépíthetőség + 10% mértékéig engedélyezhető.
(8) 11 Az építési övezetben az épületeket tájbaillő módon, kizárólag magastetővel szabad kialakítani. Az épületeket a terepre kell illeszteni, feltöltésen épületet elhelyezni nem szabad. Az elhelyezni kívánt épületeket és építményeket együtt kell megtervezni és engedélyezni.

Településközpont vegyes terület

9. § (1) A településközpont vegyes területen több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó- (csak a Vt-1 jelű építési övezetben) és helyi települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek és sportépítmény helyezhetők el. A területen az OTÉK 31. § (2) bekezdésének figyelembe vételével kivételesen elhelyezhető nem zavaró hatású gazdasági építmény és terepszint alatti építmény is, legfeljebb a beépítettség 50 % -áig.

(2) A településközpont vegyes terület építési övezeteiben megengedhető maximális szintterületi mutató értéke: 1,8.

(3)12 A terület építési övezeteinek legfontosabb előírásai:

Öveze-ti jel

min.kialak.
telekter. (m2)

min.kial.
telekszél.(m)

max.beép.
arány (%)

min. zöldf.
arány (%)

beépítési
mód

max. ép.
mag. (m)

Vt-1

400

14

60*

20

K

7,5

Vt-2

1000

16

40

40

SZ

7,5
SZ: szabadon álló, K: kialakult beépítési mód *óvoda, iskola esetében az adott építményfajtára vonatkozó mindenkor szabvány szerint
(4) A telkeken belüli vízelvezetés elégtelensége következtében a szomszédos létesítmények, telkek nem károsodhatnak. Szerelt külső kéményt az épületek utcai homlokzatán elhelyezni nem szabad. Az építési övezetekben csak igényes kialakítású, magastetős épület építhető.
(5) A (3) bek. szerinti Vt-1 építési övezetben a beépíthető minimális telekméret mind lakótelek, mind intézmény-telek esetében 400 m2; a minimális telekszélesség 14 m, a minimális telekmélység 30 m. Meglévő, ennél kisebb méretű (de minimum 10 m széles) építési telkek beépítése engedélyezhető, az illetékes szakhatóságok hozzájárulásával (10-14 m közötti telekszélesség esetén az oldalkert mérete 4 m-re csökkenthető). A Vt-2 jelű (külterületi) vegyes építési övezet beépítési előírásait ugyancsak a (3) bek. táblázata tartalmazza.
(6) Terepszint alatti építmények elhelyezése a maximális beépíthetőség + 10% mértékéig engedélyezhető.
(7) A megengedhető legnagyobb építménymagasság intézmény esetében: 7,5 m, lakóépület esetében 6,0 m. Az épületeket a közterület (közút) felől a kialakult állapothoz igazodó (a szomszédos épületek átlagát figyelembe vevő) előkerttel, a kialakult állapotnak megfelelő (jellemzően oldalhatáron álló) beépítési móddal kell elhelyezni. Az oldal- illetve hátsókert minimális mérete az OTÉK szerinti, illetve az (5) bekezdés szerinti esetben csökkentett érték.
(8) 13 Az építési övezetekben az épületeket igényesen, környezetükhöz illeszkedve, kizárólag magastetővel szabad kialakítani. Az épületeket a terepre kell illeszteni, feltöltésen épületet elhelyezni nem szabad. Az elhelyezni kívánt épületeket és építményeket együtt kell megtervezni és engedélyezni.
(9) A településközpont vegyes építési övezetekben a zöldfelületek kialakítására az alábbi előírá-sok vonatkoznak:
a) Az egyes telkek területének legalább 20 %-át zöldfelületként kell kialakítani.
b) A telkek zöldfelülettel borított részének legalább felét háromszintű (gyep- cserje- és lombkoronaszint együttesen), vagy kétszintű (gyep- és cserjeszint együttesen) növényzet alkalmazásával kell kialakítani.
c) A parkolók telken belül is fásítva alakítandók ki: 4 parkolóhelyenként legalább 1, legalább kétszer iskolázott lombos fa telepítendő.
d) A nagyobb zöldfelületi borítottság elérése miatt javasolt a parkolók gyepráccsal történő borítása. A gyepráccsal borított terület a kötelező legkisebb zöldfelület számításnál 50%-kal vehető figyelembe. Egyéb gyephézagos burkolattal ellátott parkoló felület – pl. gyephézagos betonburkolat – a kötelező legkisebb zöldfelület számításnál nem vehető figyelembe.
e) 14
f) 15
(10) A településközpont vegyes területeken létesítmények a lakóterületre vonatkozó környezeti feltételek (28-32. §-ok) biztosítása esetén engedélyezhetők, ill. üzemeltethetők.

Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület (Gksz)

10. § (1) Az építési övezetben elsősorban nem jelentős zavaró hatású (a lakóterületre vonatkozó környezeti normatívákat meg nem haladó kibocsátású, nem nagy szállításigénylő, nem zajos és bűzös, porszennyeződést nem okozó) gazdasági tevékenységi célú épületek helyezhetők el. Az építési övezetben elhelyezhetők még, a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgálati lakások, igazgatási és egyéb irodaépületek, parkolóház, üzemanyagtöltő és sportlétesítmény is. Az építési övezetben kivételesen elhelyezhető még az OTÉK 31. § (2) bekezdésben előírtak figyelembe vételével egyéb közösségi szórakoztató épület is. Terepszint alatti építmények az építési övezetben, elhelyezhetők, talajmechanikai szakvélemény alapján, legfeljebb a beépítettség 35%-áig.

(2) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület építési övezetben megengedhető maximális szintterületi mutató értéke: 1,5.

(3) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület építési övezetének előírásai:

Övezeti jel

min.kialak.
telekter.
(m2)

min.kial.
telekszél.
(m)

max.beép.
arány
(%)

min. zöldf.
arány
(%)

beépítési
mód

max.
építm.mag
(m)

Gksz

3000

30

35

25

SZ

12,0
SZ: szabadon álló beépítési mód
(4) Az építési övezeten belül a melléképítmények közül az OTÉK 1.sz. mellékletének 54. bekezdésében felsoroltak közül az a), b), c), l), m) és n) pontban meghatározott létesítmények helyezhetők el.
(5) Gazdasági területeken a zöldfelületek kialakítására az alábbi előírások vonatkoznak:
a) A gazdasági övezetekben az egyes telkek minimális zöldfelületi borítottságát az építési övezet előírásai tartalmazzák.
b) Az egyes telkek zöldfelülettel borított részének legalább felét háromszintű (gyep- cserje- és lombkoronaszint együttesen) növényzet alkalmazásával kell kialakítani. Kizárólag egy-szintű növényzet (gyep) a telkek zöldfelülettel fedett részének legfeljebb 1/4-ét boríthatja.
c) 16 A gazdasági övezetekben az egyes telkeken a kötelező zöldfelület egy részét a telekhatárok mentén egybefüggően kell kialakítani. Az eltérő területfelhasználású területtel érintkező telekhatárok mentén legalább 10 m széles, háromszintű növényzetből álló növényzet (fasor alatta cserjesávval), a többi telekhatár mentén legalább 5 m széles, az oldal és a hátsókertben háromszintű növényzetből, az előkertben legalább kétszintű növényzetből (gyep- és cserjeszint együttesen) álló növénysáv (védő rendeltetésű zöldsáv – védelmi funkciónak megfelelő sűrűségben ültetett minimum egy fa- és cserjesorú őshonos és tájhonos növénytelepítés) létesítendő.
d) A telekhatár menti zöldfelületi sáv honos növényekből alakítandó ki.
e) Telken belül a parkolók fásítva alakítandók ki: 4 parkolóhelyenként legalább 1, legalább kétszer iskolázott lombos fa telepítendő.
f) A parkoló-felületet kiemelt szegéllyel, hordalék és olajfogóval, vízzáró módon kell kialakítani.
g) 17
h) 18
(6) A gazdasági területeken létesítmények a vonatkozó környezeti feltételek (28-32. §-ok) biztosítása esetén engedélyezhetők, illetve üzemeltethetők.

Ipari gazdasági - mezőgazdasági üzemi terület

11. §19

Különleges terület

12. § (1)20 A különleges területek a célzott felhasználás, és az elhelyezhető épületek, építmények szempontjából az alábbi területekre tagolódnak:

a) Kt: temető területe

b) Ks: sportterület

c) Kr: rekreációs, idegenforgalmi terület

d) Keü: egészségügyi, szociális létesítmény területe

e) Kb: külszíni bányaterület

f) Kmü: mezőgazdasági üzemi terület

(2)21 A különleges terület építési övezeteire vonatkozó részletes előírások az alábbiak:

A

B

C

D

E

F

G

építési
övezet jele

a beépítés módja

legkisebb beépíthető telekterület
(m2)

legkisebb beépíthető telekszélesség
(m)

legnagyobb beépítettség
%

legkisebb zöldfelület
%

legnagyobb építmény-
magasság
(m)

1

Kt

SZ

K

K

10

40

5,5

2

Ks

SZ

K

K

40

40

15,0

3

Kr

SZ

10 000

50

15

60

7,5

4

Keü

SZ

2000

25

25

50

7,5

5

Kmü

SZ

5000

50

30

40

7,5*
SZ: szabadon álló
K: kialakult,
*: a terményszárítók, silótornyok magassági korlátozás nélkül helyezhetők el a telkeken belül, azonban a magas építmények tájképbe illesztéséről gondoskodni kell.

Temető területe (Kt)

13. § (1) A temető területén ravatalozó, kápolna, sírépítmények, továbbá a terület fenntartásához szükséges épület helyezhetők el.

(2) A temető területén a zöldfelületek kialakítására az alábbi előírások vonatkoznak:

a) a temető telekhatára mentén többszintű növényzetből álló növénysáv (fasor alatta cserjesávval) telepítendő.

b) a temető növényegyedeinek védelmét biztosítani kell. Fa kizárólag abban az esetben vágható ki, ha azt a fa rossz egészségi állapota, vagy balesetveszély elhárítása teszi szükségessé.

c) a temető területén 150 m2-ként legalább 1 db nagy lombkoronájú fát kell telepíteni.

Sportterület (Ks)

14. § (1) A sportterület a pihenés, szabadidő eltöltés, testedzés céljára szolgáló terület.

(2)22 Az építési övezetben az alábbi létesítmények helyezhetők el:

a) sportépítmények: sportpályák, tornacsarnok, uszoda,

b) sportpályák kiszolgáló létesítményei pl.: öltözők, lelátók stb.,

c) pihenést és testedzést szolgáló építmények pl.: pihenőhely, játszótér, tornapálya, stb.,

d) a terület fenntartásához szükséges épület,

e) szálloda, panzió, kollégium, oktatási, szociális létesítmények, a területet használók ellátását szolgáló vendéglátás épületei.

(3)23

(4) Az építési övezetben a zöldfelületek kialakítására az alábbi előírások vonatkoznak:

a) az egyes telkek zöldfelülettel borított részének legalább 1/3-át két- (gyep- és cserjeszint együttesen), vagy háromszintű (gyep-, cserje- és lombkoronaszint együttesen) növényzet alkalmazásával kell kialakítani.

b) a parkolók telken belül is fásítva alakítandók ki: 4 parkolóhelyenként legalább 1, legalább kétszer iskolázott lombos fa telepítendő. A nagyobb zöldfelületi borítottság elérése miatt javasolt a parkolók gyepráccsal történő borítása.

c) a kötelező zöldfelület számításnál a zöldfelület mértékébe a gyepes sportpálya 100 % mértékig, a gyephézagos burkolat közül a gyepráccsal fedett és gyepesített terület 50 % mértékig egyszintű növényzetként beszámítható. Egyéb gyephézagos burkolat (pl. gyephézagos betonburkolat) a kötelező legkisebb zöldfelület számításnál nem vehető figyelembe.

d) Az egyes telkeken a kötelező zöldfelület egy részét a telekhatárok mentén egybefüggően kell kialakítani. A telekhatárok mentén legalább 5 m széles, többszintű növényzetből (fasor alatta cserjesávval) álló zöldfelületi sáv létesítendő.

Rekreációs, idegenforgalmi terület (Kr)

15. § (1) A rekreációs terület a pihenés, szabadidő eltöltés céljára szolgáló terület.

(2) Az építési övezetben az alábbi létesítmények helyezhetők el:

a) vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület,

b) oktatási, szociális épület,

c) a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások,

d) sportépítmény,

e) a terület fenntartásához szükséges épület.

(3)24

(4) Az építési övezetben a zöldfelületek kialakítására az alábbi előírások vonatkoznak:

a) az egyes telkek zöldfelülettel borított részének legalább 1/3-át háromszintű (gyep-, cserje- és lombkoronaszint együttesen) növényzet alkalmazásával kell kialakítani, kizárólag egyszintű növényzet (gyepszint) a zöldfelülettel fedett terület legfeljebb felét boríthatja.

b) a parkolók telken belül is fásítva alakítandók ki: 4 parkolóhelyenként legalább 1, legalább kétszer iskolázott lombos fa telepítendő. A nagyobb zöldfelületi borítottság elérése miatt javasolt a parkolók gyepráccsal történő borítása.

c) a kötelező zöldfelület számításnál a zöldfelület mértékébe a gyepes sportpálya 100 % mértékig, a gyephézagos burkolat közül a gyepráccsal fedett és gyepesített terület 50 % mértékig egyszintű növényzetként beszámítható. Egyéb gyephézagos burkolat (pl. gyephézagos betonburkolat) a kötelező legkisebb zöldfelület számításnál nem vehető figyelembe.

d) Az egyes telkeken a kötelező zöldfelület egy részét a telekhatárok mentén egybefüggően kell kialakítani. A telekhatárok mentén legalább 5 m széles, többszintű növényzetből (fasor alatta cserjesávval) álló zöldfelületi sáv létesítendő.

(5) Az építési övezetben kizárólag tájba illő, legalább 50 %-ban áttört kialakítású kerítés létesítése engedélyezhető.

Egészségügyi, szociális létesítmény területe (Keü)

16. § (1) A terület elsősorban egészségügyi, illetve szociális jellegű építmények (például: idősek otthona), valamint azokhoz kapcsolódó funkciójú (vendéglátó, szolgáltató, oktatási, sport-) létesítmények, továbbá a terület fenntartásához szükséges építmények elhelyezésére szolgál. Kivételesen elhelyezhetők az építési övezetben a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások.

(2)25

(3) Az építési övezetben a zöldfelületek kialakítására az alábbi előírások vonatkoznak:

a) az egyes telkek zöldfelülettel borított részének legalább 1/3-át háromszintű (gyep-, cserje- és lombkoronaszint együttesen) növényzet alkalmazásával kell kialakítani, kizárólag egyszintű növényzet (gyepszint) a zöldfelülettel fedett terület legfeljebb felét boríthatja.

b) a parkolók telken belül is fásítva alakítandók ki: 4 parkolóhelyenként legalább 1, legalább kétszer iskolázott lombos fa telepítendő. A nagyobb zöldfelületi borítottság elérése miatt javasolt a parkolók gyepráccsal történő borítása.

c) a kötelező zöldfelület számításnál a zöldfelület mértékébe a gyepes sportpálya 100 % mértékig, a gyephézagos burkolat közül a gyepráccsal fedett és gyepesített terület 50 % mértékig egyszintű növényzetként beszámítható. Egyéb gyephézagos burkolat (pl. gyephézagos betonburkolat) a kötelező legkisebb zöldfelület számításnál nem vehető figyelembe.

d) Az egyes telkeken a kötelező zöldfelület egy részét a telekhatárok mentén egybefüggően kell kialakítani. A telekhatárok mentén legalább 5 m széles, többszintű növényzetből (fasor alatta cserjesávval) álló zöldfelületi sáv létesítendő.

(4) Az építési övezetben kizárólag tájba illő, legalább 50 %-ban áttört kialakítású kerítés létesítése engedélyezhető.

Külszíni bányaterület (Kb)

17. § (1) Ásványi nyersanyag kitermelése, bányanyitás, bányászati építmények, létesítmények elhelyezése kizárólag bányakapitánysági határozattal megállapított bányatelek határon belül, a Szabályozási terven bányaterületként lehatárolt területeken, jóváhagyott műszaki üzemi terv alapján, a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok figyelembe vételével engedélyezhető.

(2) A külszíni bányaterület övezetben kizárólag a bányaműveléshez kapcsolódó építmények, létesítmények helyezhetők el. A bányászati létesítmények kialakításához és üzembe helyezéséhez a bányafelügyelet engedélye szükséges.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott épületek, építmények által elfoglalt terület bányatelkenként a 300 m2-t nem haladhatja meg.

(4) A bányavállalkozónak a művelés során a környezetbe illesztésről, valamint a humusz védelméről, összegyűjtéséről, megfelelő kezeléséről és újrahasznosításáról gondoskodnia kell.

(5) A bányászati hasznosítás során átalakított terület tájbaillesztése, illetve a terület újrahaszno-sítása érdekében az övezetben a bányászati tevékenység felhagyását követően tájrendezési terv alapján komplex tájrehabilitációt kell végezni, melyet a bányászati tevékenység felhagyásának ütemében folyamatosan kell megvalósítani. (A tájrehabilitáció tereprendezést, talajtakarást és növénytelepítést kell, hogy magába foglaljon.)

(6) A tájba illesztés elősegítése miatt a növénykiültetési terv készítése során a térségben honos fajok alkalmazását kell előnyben részesíteni.

17/A. §26 Mezőgazdasági üzemi terület (különleges, beépítésre szánt terület - Kmü)

(1) A mezőgazdasági üzemi terület az állattenyésztéssel, a mezőgazdasági termékfeldolgozással kapcsolatos létesítmények elhelyezésére, a növénytermesztéssel és állattenyésztéssel kapcsolatos tárolás céljára szolgáló terület.

(2) A mezőgazdasági üzemi területen:

a) a mezőgazdasági termeléshez, az ott tartózkodók alapfokú ellátásához szükséges építmények,

b) állattartó épületek,

c) terménytárolók,

d) szerszám- és géptárolók,

e) vegyszertároló,

f) terményfeldolgozó,

g) mezőgazdasági gépjavító,

h) biztonsági okokból szükséges őrházak,

i) termékvezetékek és műtárgyaik,

j) komposztáló telepek építményei,

k) mezőgazdasági tevékenység során keletkező veszélyes hulladékok átmeneti tárolására szolgáló építmények

helyezhetők el.

(3) A mezőgazdasági üzemi terület övezet részletes előírásai:

A

B

C

D

E

F

G

övezeti jel

a beépítés módja

legkisebb beépíthető telekterület (m2)

legkisebb beépíthető telekszélesség (m)

legnagyobb beépítettség %

legkisebb zöldfelület %

legnagyobb építmény-
mag. (m)

1

Kmü

SZ

5000

50

30

40

7,5*
SZ: szabadon álló
*: a terményszárítók, silótornyok magassági korlátozás nélkül helyezhetők el a telkeken belül, azonban a magas építmények tájképbe illesztéséről gondoskodni kell.
(4) A mezőgazdasági üzemi területeken kialakításra, átalakításra, illetve felújításra kerülő épületek, építmények kizárólag tájba illő, hagyományos szerkezetűek, anyaghasználatúak és színezésűek lehetnek.
(5) Az építési övezetben a zöldfelületek kialakítására a kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területre meghatározott zöldfelületi feltételek vonatkoznak.
(6) 27 Mezőgazdasági üzemi területeken nagy létszámú állattartás akkor folytatható, ha:
a) a létesítmény levegőtisztaság-védelmi szempontú védőövezetén belül lakóterület, üdülőterület és egészségügyi, szociális, igazgatási funkciójú épületek elhelyezésére kijelölt intézményterület, településközpont vegyes terület vagy különleges terület, valamint rekreációs funkció számára kijelölt különleges terület nem található. A levegőtisztaság-védelmi szempontú védőövezet oly módon jelölendő ki, hogy területén belül nem lehet lakóépület, üdülőépület, oktatási, nevelési, egészségügyi, szociális és igazgatási épület, kivéve a telepítésre kerülő, vagy a más működő légszennyező források működésével összefüggő építményt;
b) a létesítmény működéséből eredő zajszint a vonatkozó jogszabály szerinti környezeti zajtól védendő területfelhasználású területek határán a zaj környezetterhelési határértékeket nem haladhatja meg.”

III. A BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK ÖVEZETEINEK ELÕÍRÁSAI

Közlekedési területek

18. § (1) A közlekedési területek területfelhasználási egységébe tartoznak az OTÉK szerint meghatározott, közlekedést szolgáló területek.

(2) A közlekedési területen belüli bármilyen építmény elhelyezése, bármilyen építési tevékenység az illetékes közlekedési szakhatóság és a közlekedési létesítmény kezelőjének hozzájárulásával, és előírásai szerint történhet.

(3) Közlekedési célra területet alakítani, felhasználni csak a vonatkozó ágazati szabványoknak és előírásoknak, az OTÉK-nak, és jelen tervnek megfelelően szabad.

(4) A közlekedési területek szabályozási szélessége az érvényben lévő szabályozási terv szerinti.

(5) Az építési (szabályozási) szélességen belül az OTÉK 26. § (3) szerinti létesítmények, valamint utcabútorok, a közművek létesítményei és berendezései helyezhetők el, illetve utcafásítás telepíthető.

(6)28

(7) A település közútjai közül az országos utak önálló övezetet alkotnak. Övezeti jelük: Köu.

(8)29

(9) A mező- és erdőgazdasági üzemi utak, külterületi utak, dűlőutak mentén a tengelytől mért 10,0-10,0 m sávon belül építmény nem helyezhető el.

(10) A kiskerti területek útjai mentén a tengelytől mért 6,0-6,0 m sávon belül építmény nem helyezhető el.

(11)30

(12)31

(13)32

(14)33

(15)34

(16) Új utak kialakítása, meglévő utak átépítése vagy felújítása esetén a 12,0 m-nél nagyobb szabályozási szélességű utak mentén mindkét oldalon, az ennél kisebb szabályozási szélességű utak mentén legalább az egyik oldalon egységes – azonos korú és fajú növényegyedekből álló – fasorok telepítendők. Az utak használatba vételi engedélye kizárólag akkor adható meg, ha az előírt növénytelepítés megtörtént.

(17)35 A KÖl jelű légi közlekedési terület a közforgalmon kívüli, nem nyilvános le- és felszállópálya („IV. kategóriájú repülőtér”) övezete, melynek kialakítására, az ott elhelyezhető létesítmények, műszaki berendezések elhelyezhetőségére vonatkozóan a hatályos légügyi előírások érvényesek.

Zöldterületek, zöldfelületek

19. § (1) Zöldterület a Szabályozási terven „Z” szabályozási jellel jelölt, állandóan növényzettel fedett közterület.

(2) A zöldterületen az alábbi építmények helyezhetők el:

a) a pihenést és testedzést szolgáló építmények (sétaút, pihenőhely, tornapálya, gyermekjátszótér stb.),

b) köztárgyak, műtárgyak (szobor, emlékmű, díszkút stb.),

c) kerti építmények (pl. pergola)

Az övezetben épületek nem alakíthatók ki.

(3) A zöldterületen az egyes telkek zöldfelülettel borított részének legalább 1/3-át háromszintű növényzet (gyep- cserje- és lombkoronaszint együttesen) alkalmazásával kell kialakítani. Kizárólag egyszintű növényzet (gyep) a telkek zöldfelülettel fedett részének legfeljebb 1/3-át boríthatja.

(4) A zöldterületeken elhelyezésre kerülő kerti építmények kizárólag tájba illő építészeti kialakításúak (hagyományos anyaghasználatúak és felületi kiképzésűek, színezésűek) lehetnek.

(5) Új zöldterületek kialakítása, meglévő zöldterületek átépítése kizárólag kertépítészeti terv alapján történhet. A Kertépítészeti tervnek legalább favédelmi tervet, kertrendezési tervet (léptéke legalább M 1:200), növénykiültetési tervet, tereprendezési tervet, a tervezett kerti létesítmények részletrajzait és műleírást kell tartalmaznia.

(6) A település zöldfelületeinek megóvása érdekében:

a) meglévő fát, illetve növényzetet kivágni csak rendkívül indokolt esetben, az országos érvényű jogszabályok36 előírásainak betartásával lehet.

b) az építési engedély alapján kivágott, elhalt, továbbá engedély nélkül eltávolított növényzet pótlásáról jellegének és értékének megfelelően, legalább az 1 m magasságban mért törzsátmérő mértékéig kell a növényzet kivágójának gondoskodnia. Ha a fa kivágására építéssel összefüggésben került sor, akkor a visszapótlás helyét, módját, a kiültetendő növény fajtáját az építési engedélyezési terv részeként kell meghatározni.

c) a visszapótlásra kerülő növényállomány fajtáját, a telepítés helyét és idejét a fentiekben említett jogszabályok alapján az eljáró hatóság meghatározhatja.

Erdőterület

20. § (1) A közigazgatási területen található erdőterületek funkciójuk és az elhelyezhető építmények szerint az alábbi övezetekbe sorolhatók:

a) Ev: védelmi erdő,

b) Eg: gazdasági erdő.

(2) Az erdőterületek részletes előírásai az alábbiak:

övezeti jel

beépíthető
telek min. nagysága (m2)

beépíthető
telek legkisebb telekszélessége
(m)

beépítés módja

beépítettség max. mértéke
(%)

max.
építmény-magasság
(m)

Ev

-

-

-

-

-

Eg

100 000 (10 ha)

-

SZ

0,5

4,5
SZ: szabadon álló
(3) Védelmi erdőterületbe (Ev) tartoznak a tájvédelmi, természetvédelmi szempontból értékes (természeti területen lévő és/vagy az országos ökológiai hálózat részét képező), valamint a védő szerepet betöltő erdőterületek. Az övezetben kizárólag olyan nem épület jellegű építmények, létesítmények (pl. nyomvonal jellegű közmű és távközlési létesítmények, feltáró utak) helyezhetők el, amelyek az erdőt védelmi rendeltetésének betöltésében nem akadályozzák. Az övezetben épületek nem helyezhetők el.
(4) Gazdasági rendeltetésű erdőterületen (Eg) kizárólag az erdő rendeltetésének megfelelő épületek, építmények (pl: erdészház, közösségi vadászház) helyezhetők el, ha azt az erdőhasználat, az erdőművelés indokolja és az elhelyezéshez az ÁESZ hozzájárul.
(5) 37
(6) Az építmények kizárólag tájbaillő, hagyományos szerkezetűek, anyaghasználatúak és színezésűek lehetnek.
(7) Az országos ökológiai hálózat területén található és/vagy természeti területként nyilvántartott erdőterületeken a táji, természeti értékek megőrzése, a természetes, ill. természetközeli ökoszisztémák megóvása biztosítandó, az erdőgazdálkodás során természet- és környezetkímélő gazdálkodási módszerek alkalmazandók.
(8) Erdőtelepítés, erdőfelújítás során valamennyi erdőterületen a termőhelyi adottságoknak megfelelő honos fafajok telepítendők.
(9) Erdőterületen erdőgazdálkodás kizárólag az erdőtörvény, az erdőterv, ill. a különböző tulajdonú erdők kezelésére létrehozott szervezetek (pl.: erdőbirtokossági társulás) belső előírásai szerint történhet.
(10) Az erdőterületek létesítéséhez (fásításhoz és erdőtelepítéshez), fakitermelési munkák végzéséhez, az erdőterületek igénybevételének minősülő tevékenységekhez (kivonás, időleges kivonás, rendeltetésszerű használatot akadályozó létesítmény elhelyezése), erdőterületek megosztásához az erdészeti hatóság engedélye, illetve szakhatósági hozzájárulása szükséges.

Mezőgazdasági terület

21. § (1) A Szabályozási terven jelölt mezőgazdasági területek sajátos használatuk szerint ún. általános mezőgazdasági területek.

(2) A táji, természeti értékek megőrzése érdekében a mezőgazdasági területek a telekalakítás és az épületek, építmények elhelyezése szempontjából a következő övezetekre tagolódnak:

a) Má-1: védendő tájhasználatú mezőgazdasági területek övezete

b) Má-2: lovas farm övezete

c) Má-3: hagyományos árutermelő mezőgazdasági területek övezete

(3) A mezőgazdasági területekre az alábbi általános előírások vonatkoznak:

a) lakókocsi, lakókonténer, egyéb mobil jellegű építmény a mezőgazdasági területeken még átmenetileg sem helyezhető el.

b) az egyes övezetekben kialakítható legkisebb telek nagysága 3000 m2, szélessége min. 30 m.

c) az egyes övezetekben elhelyezhető épületek kizárólag a helyi építési hagyományoknak megfelelő, tájbaillő építészeti kialakítással, magastetővel létesíthetők.

d) a 100 m2-nél nagyobb homlokzati felületek tagoltan alakíthatók ki.

e)38

f) állatok tartása jogszabályban, valamint az önkormányzat állattartási rendeletében előírt környezetvédelmi, közegészségügyi előírások betartásával történhet.

(4)39 Az övezetek részletes előírásai az alábbiak:

A

B

C

D

E

F

G

H

övezet jele

épület
típus

művelési ág

legkisebb beépíthető telekterület
(m2)

legkisebb beépíthető telekszélesség
(m)

a beépítés módja

legnagyobb beépítettség
%

legnagyobb építmény-
magasság
(m)

1

Má-1

G

gy

200000

-

SZ

0,5

4,5

2

Má-2

G, L

-

20000

-

SZ

3

G5,5; L4,5

3

Má-3

G, L

-

6000

50

SZ

3

G5,5; L4,5

4

MÁ-3

B

-

10000
(300000)

50

SZ

30
(3)

G7,5*
L4,5
G: gazdasági épület
L: lakóépület
B: birtokközpont
gy: gyep művelési ág
SZ: szabadon álló
*: indokolt esetben egyedi elbírálással építési hatósági engedély alapján magasabb építmények (pl. terményszárító, silótorony) is elhelyezhetők

Védendő tájhasználatú mezőgazdasági területek övezete

22. § (1) Az övezetbe a vízfolyásokat kísérő, természeti területként és/vagy az országos ökológiai hálózat részeként nyilvántartott tájképi, természet- és környezetvédelmi szempontból érzékeny mezőgazdasági területek tartoznak.

(2) Az övezetbe tartozó területeken nem folytatható olyan tevékenység, illetve nem helyezhető el olyan létesítmény, amely a jelenlegi állapotot rontja, a meglévő növényállományt, ökoszisztémákat és egyéb természeti képződményeket veszélyezteti. A kialakult tájhasználatot megváltoztatni kizárólag a hagyományos, természetkímélő tájhasználathoz közelítés érdekében szabad.

(3) Az övezetben – kivéve a mélyfekvésű, nádas művelési ágú területeket - kizárólag a gyepterületek fenntartását szolgáló gazdasági épületek, építmények (karám, szénatároló szín) helyezhetők el a természetvédelmi hatóság által meghatározott feltételekkel.

(4)40

(5) Az övezetben a gyepterületek, nádasok, ligetek, facsoportok megtartandók, további fásítás kizárólag az adott termőhely adottságainak megfelelő honos fafajokkal történhet.

(6) Az övezet területén extenzív jellegű, természet-, illetve környezetkímélő gazdálkodás folytatható.

(7) Az övezetben kerítések nem létesíthetők.

Lovas farm övezete

23. § (1) Az övezet lovas farm kialakítására szolgál.

(2) Az övezetben az alábbi létesítmények helyezhetők el:

a) istállóépület, karám,

b) terménytárolók,

c) lovaspályák,

d) lakóépület,

e) lovas, ill. agrárturizmushoz kapcsolódó létesítmények pl.: lovasfogadó stb.,

f) a terület fenntartásához szükséges épület.

(3) Az övezetben egyenként maximum 500 m2 bruttó beépített területű épületek helyezhetők el.

(4)41

(5) Az övezetben fásítás kizárólag az adott termőhely adottságainak megfelelő honos fafajokkal történhet.

(6) Az övezet területén extenzív jellegű, természet-, illetve környezetkímélő gazdálkodás folytatható.

(7) Az övezetben kerítés csak fából, vagy cserjesávval takart drótfonatból építhető. Tömör kerítés az övezetben nem létesíthető.

Hagyományos árutermelő mezőgazdasági övezet

24. § (1) Árutermelési mezőgazdasági övezetbe az Má-1 övezeten kívüli mezőgazdasági területek tartoznak.

(2) Az övezetben a növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos terményfeldolgozás és tárolás épületei, építményei, továbbá amennyiben a gazdálkodás szükségessé teszi, lakófunkciót is szolgáló épület helyezhetők el. Lakóépület kialakítása a gazdasági épület(ek) kialakításával egy időben, vagy azt követően történhet.

(3) A lakóépület alapterülete az övezetben megengedett beépítési % felét nem haladhatja meg, illetve tájkarakter védelmi szempontból legfeljebb 200 m2 lehet.

(4)42

(5) Az övezetben legalább 30 ha nagyságú birtoktest esetén az adott övezetben előírt legnagyobb beépíthetőség a birtoktesthez tartozó összes telek területe után számítva csak az egyik telken is kihasználható (birtokközpont), ha a telek területe legalább a 10.000 m2-t (1 ha) eléri és a beépítés a szomszéd telkek rendeltetésszerű használatát nem veszélyezteti. A birtokközpont telkén a beépítettség a 30%-ot nem haladhatja meg.

(6) A birtokközpont telkének legalább 30 %-át zöldfelületként kell kialakítani.

(7) A birtokközpont körül tájképvédelmi céllal legalább 10 m széles, honos növényfajokból álló, többszintű növénysáv (fasor, alatta cserjesávval) létesítendő.

(8) A birtokközpont kialakítására vonatkozó építési engedélynek a vonatkozó jogszabályok43 előírásain túlmenően kertépítészeti tervet44 is tartalmaznia kell. A kertépítészeti tervnek legalább kertrendezési tervet (léptéke M 1: 200), növénykiültetési tervet, tereprendezési tervet és műleírást kell tartalmaznia.

(9) Az övezetben kerítés csak fából, vagy cserjesávval takart drótfonatból építhető. Tömör kerítés az övezetben nem létesíthető.

Vízgazdálkodási terület

25. § (1) A vízgazdálkodási terület a jellemző használat, az elhelyezhető funkció és építmények szempontjából a következő övezetekre tagolódik:

a) V-1: vízfolyás területe

b) V-2: állóvíz területe

c) V-3: víztároló területe

(2) A V-1 övezetbe a vízfolyások medre és parti sávja tartozik, a parti sáv a partéltől számítva 6 m.

(3) A V-2 övezetbe az állóvíz medre és parti sávja tartoznak, az állóvíz parti sávja a partéltől számítva 3 m.

(4) A V-3 övezetbe a belterülettől délre létesített víztároló területe tartozik.

(5) A V-1 és V-2 övezetben:

a) a parti sávot a fenntartás érdekében szabadon kell hagyni. A parti sávban kizárólag gyep, vagy nádas művelési ágú terület alakítható ki.

b) a felszíni vizek mentén környezet- és természetvédelmi szempontból a természetközeli ligetes fás társulások, nádasok, természetközeli ökoszisztémák védelmét biztosítani kell,

c) partrendezési munkálatok a vízkezelő létesítési engedélye alapján létesíthetők. A partrendezési munkák során kizárólag környezet- és természetbarát mérnökbiológiai módszerek alkalmazhatók.

(5a)45 : A V-3 övezetben a vízgazdálkodással, vízi-turizmussal, idegenforgalommal, rekreációval kapcsolatos épületek, építmények elhelyezése engedélyezhető, legfeljebb 2 %-os beépíthetőséggel, 4,5 m építménymagassággal, a vízügyi jogszabályokban előírtak betartásával.

(6)46 A vízgazdálkodási övezetekben kizárólag a vízügyi jogszabályoknak megfelelő és a vízügyi hatóság által jóváhagyott létesítmények helyezhetők el.

25/A. §47

Különleges beépítésre nem szánt rekreációs terület előírásai (Kk-Rek)

(1) Az övezetben a turisztikai szolgáltatásokkal kapcsolatos, az idegenforgalmat szolgáló kereskedelmi, vendéglátó rendeltetésű épületek helyezhetők el, pihenőhelyek, játszóterek, sportpályák alakíthatók ki.
a) A különleges beépítésre nem szánt rekreációs Kk-Rek övezetre vonatkozó előíráso
b) Az övezetben a legkisebb kialakítható telek mérete 3000 m2
c) Az övezetben a legnagyobb beépítettség 5%.
d) Az övezetben a legkisebb zöldfelület aránya: 60%.
e) Az övezetben az épületeket szabadonálló módon kell elhelyezni,
f) Az övezetben a legnagyobb építménymagasság 10,5 m.
g) Az övezetben a terepszint alatti építmény legfeljebb 5% beépítettségig alakítható ki.
h) Az övezetben az elő-, és oldalkert mérete 5-5 m, a hátsókert mérete 6 m.
i) Az övezetben épület a teljes közművesítettség kialakítását követően helyezhető el.

IV. ÁLTALÁNOS ÉRVÉNYŰ ELŐÍRÁSOK

Az építési telkek kialakításának és építmények elhelyezésének általános szabályai

26. § (1) Az egyes övezetekre vonatkozó előírásoktól eltérő telekalakítást engedélyezni nem szabad.

(2) Az egyes létesítmények elhelyezésére kialakítandó területek méreteit és minimális közművesítettségét az OTÉK előírásainak, a szabályozási tervnek, valamint a jelen rendeletnek megfelelően kell megállapítani.

(3) A beépítésre nem szánt területeken az építmények elhelyezhetőségének feltételeit az OTÉK és a jelen rendelet előírásait követő elvi építési engedélyezési eljárás során kell meghatározni.

(4) Építésügyi hatósági engedély az alábbiak szerint adható ki:

a) a jelen rendeletnek és a szabályozási tervnek megfelelően,

b) már jóváhagyott, érvényben maradó részletes szabályozási terv által érintett területen a tervnek megfelelően,

c) további szabályozást igénylő területen a tervek elkészültéig a távlati fejlesztési célokat figyelembe véve a kialakult állapotnak, illetve a jelenlegi földhivatali besorolásnak megfelelően a megszerzendő elvi építési engedély szerint.

(5) Határidő nélkül, visszavonásig az építés a következő területeken nem megengedett:

a) a közlekedési területek szabályozási terveken jelölt építési területén és védőtávolságán belül,

b) a közműlétesítmények és vezetékek biztonsági övezetén belül e rendelet előírásai szerint,

c) helyi védettségű természetvédelmi területeken (védendő tájhasználatú övezet).

(6) A továbbtervezésre kijelölt területeken építményt létesíteni a szabályozási tervek jóváhagyása után szabad.

(7) A település területén a jogszabályokban meghatározottakon túl a következő építési munkák is csak építési engedély alapján végezhetők:

- a teljes közigazgatási területen közterületen, illetve a közterületről látható épülethomlok-zaton, építményfelületen alkalmazott mindenfajta (1 m2-nél nagyobb felületű) reklám, hirdetés létesítése, festése, felszerelése, valamint elrendelhető a meglévőek felülvizsgálata (ennek elrendelésére a képviselőtestület jogosult);
- közterületen lévő közműoszlopokon reklámhordozók elhelyezése tilos.

Közműellátás, közműlétesítmények

27. § Általános előírások

(1) Közműlétesítmények és közműhálózatok elhelyezésére vonatkozólag az OTÉK előírásait, valamint a megfelelő ágazati szabványokat és előírásokat figyelembe kell venni. Az előírások szerinti védőtávolságokat biztosítani kell. A védőtávolságon belül mindennemű tevékenység csak az illetékes üzemeltető, az érintett szakhatóság hozzájárulása esetén engedélyezhető.

(2) A meglévő és a tervezett közcélú vízellátás, vízelvezetés (szenny- és csapadékvíz), energiaellátás (villamosenergia ellátás, földgázellátás), valamint az elektronikus hírközlés (vezetékes és vezeték nélküli) hálózatai és létesítményei, továbbá azok ágazati előírások szerinti biztonsági övezeteik számára közműterületen, vagy közterületen kell helyet biztosítani. Ettől eltérő esetben -ha azt egyéb ágazati előírás nem tiltja- a közművek és biztonsági övezetük helyigényét szolgalmi (vezetékjogi) jogi bejegyzéssel kell fenntartani. Közművek számára szolgalmi jogi bejegyzést csak olyan telekrészre szabad bejegyezni, ahol új építési korlátozást nem okoz. Már szolgalmi joggal terhelt telekrészen mindennemű (építési és egyéb) tevékenység csak a szolgalmi joggal rendelkező érintett hozzájárulásával engedélyezhető. A szolgalmi jogot a Földhivatalnál be kell jegyeztetni.

Külterületen létesítendő közműhálózatot a meglévő utak, közművek nyomvonalának területén belül kell elhelyezni. Ettől eltérni csak különösen indokolt esetben szabad.
(3) Felhagyott, feleslegessé vált közművet fel kell bontani, felhagyott vezeték nem maradhat sem föld felett, sem föld alatt.
(4) 48 A település beépített, illetve beépítésre szánt területén új építési engedély csak akkor adható, funkció váltás csak akkor engedélyezhető, ha az OTÉK módosított 8. §-ban rögzített közművesítettség mértéke szerint: a beépítésre szánt területek valamennyi (lakó-, vegyes-, üdülő-, gazdasági- és különleges-) építési övezetében a teljes közműellátás rendelkezésre áll, ettől eltérni egyrészt az új funkcióváltásra javasolt fejlesztési területeken lehet, ahol a beépítéssel párhuzamosan építhető ki a közműellátás, ezeken a területeken az egyes épületek használatba vételi engedélyének feltételéül kell rögzíteni a teljes közműellátás rendelkezésre állását, másrészt a még nem csatornázott területen, ahol kizárólag átmenetileg hatóságilag engedélyezett, közműpótló berendezést kell alkalmazni.
(5) A település beépítésre nem szánt területén, bel- és külterületen lakás céljául szolgáló, vagy kereskedelmi, vendéglátási célú, vagy szállásférőhelyet nyújtó, vagy gazdasági célú tevékenységre szolgáló új épület elhelyezése, illetve meglevő épület felsorolt célra történő funkcióváltása csak akkor engedélyezhető, ha jelen § (7) bekezdésnek megfelelő egészséges ivóvízellátás és a villamosenergia ellátás, valamint a szennyvízelvezetés a (11), a felszíni vízrendezés a (17) bekezdésben a beépítésre nem szánt területre vonatkozóan rögzítetteknek megfelelően biztosítható.
Vízellátás
(6) Beépítésre szánt területen új vízvezetéket építeni csak a közcsatornahálózat kiépítésével egyidejűleg szabad. A vízvezetéken a vízszolgáltatás megkezdése csak a szennyvízcsatorna üzembehelyezését követően engedélyezhető.
(7) A beépítésre nem szánt bel- és a külterületen lakás céljául szolgáló, vagy kereskedelmi, vendéglátási célú, vagy szállásférőhelyet nyújtó új épület elhelyezése, ill. meglevő épület felsorolt célra történő funkció váltása csak akkor engedélyezhető, ha az ÁNTSZ által is elfogadott egészséges ivóvízellátás és a szükséges tűzivíz ellátás biztosítható.
(8) Új vízhálózat építésénél, rekonstrukciójánál dn 100-asnál kisebb keresztmetszetű vezeték építését engedélyezni nem szabad, a biztonságos tűzivíz-ellátás érdekében. Az ágazati előírások szerinti távolságban föld feletti tűzcsapok elhelyezése kötelező.
(9) A mértékadó külső tűzivíz szükségletet a 26/2005. (V. 28.) BM rendeletben foglalt Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSz) szerint biztosítani kell. Ha a közhálózatról a tűzivíz igény nem biztosítható, akkor helyi tűzivíz tározó létesítése szükséges. Építési engedély kiadása csak a szükséges tűzivíz-ellátás biztosításával adható.
(10) Mindenféle házi kút létesítése engedélyköteles. (Amennyiben a tervezett kút házi vízszükséglet kielégítése céljából készül és a tervezett vízhasználat nem haladja meg az 500 m3/év mennyiséget, valamint a talajvízréteget, illetve az első vízadó réteget csapolja meg, akkor az Önkormányzat jegyzője engedélyezi a kút létesítését. Minden egyéb esetben a Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség az engedélyező hatóság.)
Vízelvezetés
(11) A szennyvízekkel a környezetet szennyezni nem szabad, ezért:
a) A település talaj és a talajvíz védelme érdekében a szennyvizek közvetlen talajba szikkasztása a település teljes közigazgatási területén tilos, az még átmenetileg –rövid időre- sem engedélyezhető.
b) A nyílt árkokra, patakra, egyéb időszakos, vagy állandó vízfolyásba való szennyvíz-rákötéseket, valamint a felhagyott kutakba történő szennyvíz bevezetéseket meg kell szüntetni.
c) A majd csatornázásra kerülő utcákban, a csatorna kiépítését követő egy éven belül kötelezni kell az érintett telkeket a közcsatornára való rákötésre. Kivételt tenni csak azoknál a korábban beépített ingatlanoknál lehet, amelyeken a szennyvizek gyűjtése-tárolása a közcsatorna-hálózat kivitelezését megelőzően, ellenőrzötten vízzáróan kivitelezett helyi medencékben történik és a szennyvizek elszállíttatása számlával folyamatosan igazolható.
d) A település beépített, illetve beépítésre szánt területén építési engedély csak akkor adható, ha a létesítendő építményből a szennyvíz veszélymentesen, a környezet károsítása nélkül kivezethető, a teljes közműellátáshoz szükséges szennyvíz közhálózati csatlakozás kiépíthető. Kivételt tenni csak a nem csatornázott utcákban foghíjként jelentkező építésnél lehet, ahol átmeneti használatra a közcsatorna hálózat kivitelezését megelőzően szigorúan vízzáró gyűjtőmedencékbe kell a szennyvizeket összegyűjteni és szippantókocsival a kijelölt lerakó helyre szállíttatni. Ezeket az ingatlanokat a közcsatorna-hálózat kivitelezését követően, - függetlenül attól, hogy vízzáró a gyűjtőmedencéje - a már beépített telkekhez hasonlóan egy éven belül kötelezni kell a közhálózatra való rácsatlakozásra. Az építési engedélyben rögzíteni kell a közműpótló használatának szigorúan átmeneti alkalmazási engedélyét! (Ezekre a c) pontban leírtak nem vonatkoznak!)
e) A település beépítésre nem szánt területén elhelyezhető építményben keletkező szennyvizeket ha :
- a napi keletkező szennyvíz mennyisége nem haladja meg a 3 m3-t, a közcsatorna hálózathoz csatlakozni 100 m-en belül nem tud, akkor a térség közcsatorna-hálóza-tának kiépítéséig a szennyvizeket szigorúan - ellenőrzötten - zárt szennyvízgyűjtő medencébe kell összegyűjteni és szippantókocsival a kijelölt lerakóhelyre szállítani, ha ezt egyéb előírás, ágazati rendelkezés nem tiltja. Építési engedély addig nem adható, ameddig a szennyvízgyűjtő medence szippantókocsival történő megközelítési lehetősége nem biztosítható. Ha a közcsatorna-hálózat kiépítése a beépítésre nem szánt területet 100 m távolságon belül megközelíti, akkor az érintett ingatlanokat kötelezni kell a közcsatornára való rákötésre.
- a napi keletkező szennyvíz mennyisége meghaladja a 3 m3-t, a közcsatorna-hálózathoz csatlakozni 200 m-en belül nem tud és megfelelő befogadó rendelkezésre áll, egyéb előírások nem tiltják, az illetékes ÁNTSZ és a Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség hozzájárul a keletkező szennyvizek tisztítására engedélyezhető helyben létesítendő szennyvíztisztító kisberendezés alkalmazása. A kisberendezés védőtávolság-igénye nem nyúlhat túl az engedélyt kérő telkén. A tisztítóberendezéssel azt a tisztítási hatásfokot kell teljesíteni, amit a befogadóhoz igazítva a Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség meghatároz. (amennyiben a keletkező szennyvíz mennyisége meghaladja a napi 3 m3-t, de bármelyik illetékes nem ad hozzájárulást, akkor helyi szennyvíztisztító kisberendezés létesítése nem engedélyezhető, ki kell építtetni a közcsatorna csatlakozást, különben építési engedély nem adható!)
(12) Vállalkozási, gazdasági, ipari területről (lakótelkeken engedélyezett vállalkozások esetén is!) a kibocsátott szennyvíz szennyezettségének a közcsatornára való rákötési előírásoknak meg kell felelni, az ettől eltérő szennyezettségű vizet telken belül létesítendő szennyvízkezeléssel -a megengedett szennyezettség mértékéig - elő kell tisztítani. (Állattartással összefüggően keletkező szennyvíz kezelése-elhelyezése egyedi megoldást igényel, amelyhez a szakhatóságok (ÁNTSZ, Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség) engedélyének a beszerzése is szükséges.)
(13) Egyedi tisztítótelep létesítése esetén a szennyvíztisztítási technológiát úgy kell megválasztani, hogy a befogadóra vonatkozó előírásokat teljesítse, továbbá a telep védőtávolság-igénye telken belül legyen biztosított.
(14) Közvetlenül az élővízbe vizet beengedni csak vízjogi létesítési engedéllyel, a hatóságok által előírt, megfelelő kezelés után szabad.
(15) A patakok, tavak partélétől 6-6 m, az önkormányzati kezelésében lévő egyéb állandó, illetve időszakos vízfolyás partéleitől 3-3 m, a nyílt árkok karbantartására legalább 2-2 m szélességű karbantartási sáv szabadon hagyandó. Ha a karbantartási sáv közterületként történő kiszabályozása nem oldható meg, a karbantartó számára szolgalmi jog biztosítandó. A szolgalmi joggal terhelt területrészen mindennemű tevékenység csak a szolgalmi joggal rendelkező hozzájárulásával engedélyezhető.
(16) Vízgazdálkodási területként lejegyzett területet (árok, vízfolyás, vízmosás, stb.) egyéb célra hasznosítani csak vízjogi létesítési engedély alapján, a VIZIG engedélyével szabad.
(17) A csapadékvíz elvezetésére:
a) a már beépített területeken a meglevő nyílt árkos felszíni vízelvezetés az útburkolat kiépítéséig, illetve a már burkolt utak soron következő rekonstrukciójáig fenntartható. Ezeken a területeken a szilárd burkolat kiépítésével, vagy rekonstrukciójával egyidejűleg kell a felszíni vízelvezetést hidraulikailag méretezett elvezetési (nyílt árkos, vagy zárt csapadékcsatornás) rendszerrel kiépíteni.
b) az új beépítésre szánt területeken célszerű a komfortosabb környezetet eredményező zárt csapadékvíz elvezető rendszert kiépíteni;
c) a beépítésre nem szánt területeken legalább a nyílt árkos csapadékvíz elvezetési rendszert kell kiépíteni és annak zavarmentes üzemét folyamatos karbantartással kell biztosítani.
(18) A csapadékvíz élő vízfolyásba, tóba történő bevezetése előtt hordalékfogó műtárgy elhelyezése kötelező.
(19) A csapadékvíz elvezetését biztosító rendszer szállítóképességét egész a végbefogadóig ellenőrizni kell minden nagyobb (fél ha-t meghaladó telekterületű) beruházás engedélyezése esetén. A beruházásra építési engedély csak akkor adható, ha a többlet felszíni víz megfelelő biztonsággal továbbvezethető a befogadóig. (A szűk keresztmetszetű helyek kapacitás-bővítésének tényleges megvalósítását, vagy a nagyobb mennyiségű víz gyorsabb lefutását megakadályozó helyi záportározó létesítésének megvalósítását követően adható csak ki a használatba vételi engedély.)
(20) 20, illetve annál több gépkocsit befogadó parkolókat kiemelt szegéllyel kell kivitelezni, hogy a felületén összegyűjthető legyen a csapadékvíz, az ne folyhasson közvetlenül a zöldfelületre. Ezekről a nagyobb parkoló-felületekről és a szennyezéssel veszélyeztetett gazdasági területek belső útjairól összegyűlő csapadékvíz csak hordalék- és olajfogó műtárgyon keresztül vezethető a csatornahálózatba.
(21) A nyílt árkos vízelvezető hálózat feletti kocsibehajtók az árok vízszállító képességét nem korlátozhatják. Az áteresz méretét úgy kell meghatározni, hogy az víz-visszaduzzasztást ne okozzon, a vízszállítás akadálymentes legyen. Egy telekre csak és kizárólag egy áteresz létesíthető (gépkocsi és gyalogos beközlekedést is figyelembe véve!). Az áteresz szélessége telkenként nem lehet 3,5 m-nél nagyobb. A kocsi behajtó kerékfogó szegélye 10 cm-nél jobban nem emelkedhet ki a kocsibehajtó felszínéről és 6 cm-nél nem lehet szélesebb a szegély. A nyílt árok fenekét és max. 50 cm magasságig az oldalát szint-, medertartás és a karbantarthatóság érdekében burkolni kell. A rézsű burkolatlan részét az erózió ellen gyeptelepítéssel kell megvédeni. A gyeptelepítést a rézsű kialakításával egy időben kell elvégezni. A talajminőség függvényében 1-3 %-ot meghaladó lejtésű árkot csak teljes szelvényében burkolt árokként szabad kialakítani a meder-erózió elkerülése érdekében. Ezt meghaladó lejtésű terepen kialakítandó árok csak lépcsőzéssel alakítható ki.
(22) Nyílt árkos felszíni vízelvezetéssel javasolt területen az árok telkenkénti 3,5 m-nél hosszabb szakaszon történő lefedése, illetve zárt csatornás elvezetéssé alakítása nem engedélyezhető, sem parkolási, sem közlekedés-fejlesztési cél érdekében sem.
Villamosenergia ellátás
(23) Településesztétikai és területgazdálkodási szempontból beépített és beépítésre szánt területen új (közép-, kisfeszültségű, valamint közvilágítási) villamosenergia ellátási hálózatot építeni, meglevő hálózat átépítésével járó rekonstrukcióját engedélyezni csak földkábeles elhelyezéssel szabad. A szilárd burkolattal rendelkező utak soron következő rekonstrukciója, illetve burkolatlan utak szilárd burkolatának kiépítése során kell a meglevő föld feletti vezetéket föld alá helyezni az útépítés kapcsolt beruházásaként. (Az utcai hálózat átépítésével egyidejűleg a házi bekötéseket is át kell építeni.)
(24) Burkolat nélküli utakkal feltárt területeken, valamint beépítésre nem szánt területeken a villamosenergia ellátás hálózatainak föld feletti vezetése fennmaradhat. Területgazdálkodási okokból, valamint az utca-fásítási és utca-bútorozási lehetőség biztosítására a villamosenergia elosztási, a közvilágitási és a távközlési szabadvezetéket közös egyoldali oszlopsorra kell fektetni, amelyre egyben a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetőek.
(25) A föld feletti elhelyezésű villamosenergia ellátással rendelkező területen az egyes ingatlanok új bekötését már földkábeles módon szabad csak engedélyezni, hogy távlatban az utcai vezeték föld alá történő áthelyezését a meglevő bekötések ne akadályozzák meg.
(26) Új közvilágítási hálózat létesítésekor, meglevő közvilágítási hálózat rekonstrukciója során csak energiatakarékos lámpatestek elhelyezése engedélyezhető.
(27) Reklám- és térvilágítással kápráztatást, vakítást, vagy ártó fényhatást okozni, egyéb ingatlan használatát zavarni, korlátozni nem szabad.
Földgázellátás
(28) Középnyomású földgázellátású területen telkenként egyedi, házi nyomásszabályozókat kell elhelyezni. A tervezett gáznyomás-szabályozók az épületek utcai homlokzatára nem helyezhetőek el. A berendezések a telkek előkertjében, udvarán, vagy az épület alárendeltebb homlokzatára szerelendők.
(29) Földgázvezetéket telken belül is csak föld alatti elhelyezéssel szabad kivitelezni.
Elektronikus hírközlés
(30) Településesztétikai és területgazdálkodási szempontból beépített és beépítésre szánt területen, a burkolt utakkal rendelkező területen, illetve utak szilárd burkolatának kiépítésekor új vezetékes hírközlési hálózatot létesíteni illetve meglevő rekonstrukcióját engedélyezni csak föld alatti (földkábel, alépítmény) elhelyezéssel szabad. A föld feletti vezetés a szilárd burkolattal nem rendelkező utcákban egyelőre fennmarad, ezért területgazdálkodási okokból, valamint az utca-fásítási és utca-bútorozási lehetőségek biztosítására a 0,4 kV-os, a közvilágitási és a távközlési szabadvezetéket közös oszlopsoron kell vezetni.
(31) Beépítésre nem szánt területeken a vezetékes távközlési hálózatok föld feletti vezetése fennmaradhat, területgazdálkodási okokból, valamint az utca-fásítási és utca-bútorozási lehetőségek biztosítására a távközlési szabadvezetéket, légkábelt és a villamosenergia elosztási, a közvilágítási szabadvezetékeket, légkábelokat közös egyoldali oszlopsorra kell fektetni, amelyre egyben a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetőek.
(32) Közszolgálati, iparági hírközlési antennák, létesítmények csak az Önkormányzattal történő egyeztetéssel helyezhetők el.

Az egyes létesítmények engedélyezése esetén biztosítandó környezeti feltételek

A levegő védelme

28. § (1) Levegőterhelést okozó légszennyező forrásokra az elérhető legjobb technika alapján jogszabályban49, illetve a területileg illetékes környezetvédelmi hatóság egyedi eljárásának keretében kerülnek megállapításra a kibocsátási határértékek.

(2) Levegőtisztaság-védelmi szempontból védelmi övezetet igénylő tevékenység50 kizárólag a gazdasági területeken és kizárólag abban az esetben engedélyezhető, ha védő övezete lakóterületet, vegyes területet, rekreációs célú területet (különleges terület, zöldterület), továbbá természetvédelmi szempontból értékes területet (természeti terület, ökológiai hálózat területe) nem érint. Védelmi övezeten belül lakó-, üdülőépület, oktatási, egészségügyi, szociális és igazgatási célú épület nem helyezhetők el.

(3) Diffúz légszennyezést, kellemetlen szagot, bűzt okozó tevékenységek nem folytathatók.

A felszíni- és felszín alatti vizek védelme

29. § (1) Felcsút a felszín alatti vizek és a földtani közeg szennyeződéssel szembeni érzékenysége szempontjából érzékeny, illetve kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi területen lévő település. A közigazgatási területen kizárólag olyan tevékenységek folytathatók, illetve technológiák alkalmazhatók, amelyek során a vonatkozó országos érvényű jogszabályokban51 előírt, a felszín alatti víz és a földtani közeg minőségi védelméhez szükséges határértékek teljesíthetők.

(2) Új beépítésre szánt terület kizárólag abban az esetben alakítható ki, ha egyidejűleg a területen a csatornahálózat is kiépül. Meglévő beépítésre szánt területeken létesítmények kizárólag abban az esetben létesíthetők, ha a szennyvizek közcsatorna-hálózatba vezetése biztosítható.

(3) A csatornahálózatba nem bekapcsolható beépítésre nem szánt területeken bármely szennyvizet eredményező létesítményre építésügyi hatósági engedélyt adni kizárólag a környezetvédelmi és vízügyi hatóság által elfogadott vízzáró szennyvíztároló, illetve egyedi szennyvízkezelő kisberendezés (korszerű csatorna-közműpótló) létesítése esetén lehet. Szippantott szennyvíz kizárólag kijelölt szennyvíztisztító telepre szállítható. A szennyvizek szikkasztása még átmeneti jelleggel sem engedhető meg.

(4) Káros és veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvizek a közcsatornába, illetve szennyvíz-gyűjtőbe nem vezethetők. A káros és veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvizeket a közcsatornába vezetés előtt a telephelyen belül előtisztítani, illetve előkezelni kell. A közcsatornába kizárólag a vonatkozó országos érvényű jogszabályok előírásainak megfelelő szennyvizek vezethetők.

(5) Mezőgazdasági területen trágya, trágyalé kizárólag zárt tárolóban gyűjthető.

(6) Felcsút nitrátérzékeny területen lévő település, ezért a település teljes közigazgatási területén be kell tartani a jó mezőgazdasági gyakorlat jogszabályban meghatározott szabályait52.

(7) A felszíni vizek bármilyen jellegű szennyezése tilos. A vízfolyások védelme érdekében:

a) állattartó telep, komposztáló telep a vízfolyások, állóvizek legalább 200 m-es körzetén belül nem létesíthető;

b) az összegyűjtött csapadékvizek, tisztított szennyvizek élővízfolyásba, illetve befogadóba abban az esetben vezethetők, ha minőségük a 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendeletben a 4. ún. általánosan védett befogadókra vonatkozó előírásoknak megfelel;

c) növényvédelmi tevékenység a vízfolyások környezetében a növényvédőszer veszélyességétől függően 200 m-en belül korlátozottan folytatható53;

d) a felszíni vizek öntisztulásának elősegítése miatt a vízparti sávban a természetközeli nádas, ligetes fás társulások, természetközeli ökoszisztémák védelmét biztosítani kell.

A termőföld védelme

30. § (1) Talajszennyezés veszélyével járó tevékenységek a szennyezést kizáró (a tevékenységtől függően víz-, szénhidrogén-, stb. záró) aljzaton végezhetők.

(2) A termőföld minőségének védelme érdekében a földhasznosítás során a termőhely ökológiai adottságaihoz igazodó talajvédő gazdálkodást kell folytatni.

(3) A fejlesztési területek kialakítását úgy kell megvalósítani, hogy a létesítmények elhelyezése a környező területeken a talajvédő gazdálkodás feltételeit ne rontsa. A művelés alóli kivonásokat a beépítés ütemének megfelelően kell végrehajtani, a művelés alóli kivonásig az eredeti művelési ágnak megfelelő területhasznosítást kell folytatni.

(4) Épületek, létesítmények elhelyezésekor a terület előkészítése során a beruházónak a humuszos termőréteg védelméről, összegyűjtéséről, megfelelő kezeléséről és újrahaszno-sításáról gondoskodnia kell. A humuszos termőréteget lehetőség szerint a beruházással érintett területen kell elhelyezni, a felesleges humuszt értékesíteni, vagy más területen elhelyezni kizárólag a talajvédelmi hatóság hozzájárulásával lehet.

(5) Feltöltések kialakítására kizárólag talajvédelmi szempontból minősített, vagy szabványosított termék és anyag használható. Környezetet károsító anyag, illetve veszélyes hulladék alkalmazásának gyanúja esetén az I. fokú építésügyi hatóság az engedélyezési eljárás keretében elrendelheti a feltöltésre szánt anyagok vizsgálatát.

(6) A telkeken rézsűk kizárólag oly módon alakíthatók ki, hogy a rézsű állékonysága a telek területén belül biztosítható legyen.

(7) A tájkarakter és az erózió elleni védelem érdekében egy tagban 1,5 m-nél nagyobb feltöltések, illetve bevágások, valamint 25º-nál nagyobb hajlásszögű rézsűk nem alakíthatók ki. A 1,5 m-nél magasabb feltöltések, bevágások kizárólag a rézsűk megosztásával, több rézsű kialakításával alakíthatók ki

(8) A 25 %-nál meredekebb lejtőkön lévő erdőterületek művelési ága nem változtatható meg, a szőlő, gyümölcsös, rét és legelő művelési ágú területek szántó művelési ágra nem változtathatók.

Hulladékelhelyezés

31. § (1) A keletkező kommunális szilárd hulladékok rendezett gyűjtését és a szükséges időközönkénti elszállítását biztosítani kell. A keletkező hulladékok kizárólag kijelölt hulladéklerakó helyre szállíthatók.

(2) Lakó és vegyes területeken veszélyes hulladékot54 eredményező tevékenységek kizárólag a lakosság alapfokú ellátását szolgáló tevékenységek folytatása esetén engedélyezhetők (pl.: fotólabor, gyógyszertár, fogorvos, javítószolgáltatások stb.).

(3) A keletkező veszélyes hulladékokat az ártalmatlanításig, illetve az elszállításig a vonatkozó jogszabályokban55 előírt módon, hulladékfajtánként elkülönítetten kell gyűjteni és környezetszennyezés nélkül tárolni.

(4) Az övezeten kívül keletkezett veszélyes hulladékok a közigazgatási területen nem tárolhatók és nem dolgozhatók fel.

Környezeti zaj elleni védelem

32. § (1) Zajt kibocsátó, rezgést okozó létesítmény kizárólag abban az esetben üzemeltethető, illetve engedélyezhető, illetve környezeti zajt okozó tevékenység abban az esetben folytatható, ha az általa okozott környezeti zaj, rezgés a zaj ellen védendő létesítmények környezetében a jogszabályban56 meghatározott, illetve a területileg illetékes környezet-védelmi hatóság által a létesítményre megállapított zaj- és rezgésterhelési határértékeket nem haladja meg.

(2) A közlekedéstől származó környezeti zajszint a zaj ellen védendő létesítmények környezetében a jogszabályban57 meghatározott határértékeket nem haladhatja meg.

Településképi és egyéb környezetvédelmi előírások

33. § (1) A kedvezőtlen településképi látványt nyújtó tevékenységeket a telkeken belül oly módon kell elhelyezni, vagy takarásukról gondoskodni (pl. többszintű növényzettel vagy kerítéssel), hogy azok közterületről ne okozzanak rendezetlen, kedvezőtlen látványt.

(2) A környezetre jelentős mértékben hatást gyakorló tevékenység58 megkezdése előtt környezeti hatásvizsgálatot kell végezni. A környezeti hatásvizsgálat készítésére kötelezett tevékenység kizárólag a területileg illetékes környezetvédelmi hatóságtól kapott környezetvédelmi engedély birtokában folytatható.

(3) Robbanás- és tűzveszélyes, továbbá veszélyes anyagok felhasználása és tárolása kizárólag a környezet veszélyeztetése, szennyezése nélkül a vonatkozó biztonsági és egyéb előírások betartásával folytatható.

Műemlék- és településképvédelem, régészeti lelőhelyek védelme

34. § (1) Országosan védett műemlék környezetében (a szabályozási tervlapon feltüntetett "műemléki környezet határán" belül) területet felhasználni, építési telket kialakítani és beépíteni csak a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Székesfehérvári Regionális Iroda által előírt módon és szakhatósági hozzájárulásával, továbbá a vonatkozó jogszabályokban foglaltak betartásával szabad.

(2) A régészeti lelőhelyeken és környezetükben a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. tv. értelmében megelőző régészeti feltárást kell végezni. A nyilvántartott régészeti lelőhelyeken az engedélyezési eljárásban a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Székesfehérvári Regionális Iroda szakhatóságként vesz részt. Amennyiben a közigazgatási területen jelentősebb földmunkák során régészeti lelet kerül felszínre, a munkálatokat fel kell függeszteni, és a Fejér megyei Múzeumok Igazgatóságát értesíteni kell.

(3) Felcsút egyetlen műemléki védettség alatt álló épülete a római katolikus templom (33 hrsz.). Helyi védelem alá helyezendők az alábbi épületek: református templom (57/1 hrsz.); régi vasútállomás épülete (467 hrsz.); a Fő u. 176. sz. (195/2 hrsz.: Müller-Bars-Kozma kúria); a Fő u. 68. sz. (511 hrsz.: Tamássy-Margalit kúria); a Fő u. 199. sz. (276/2 hrsz.: Vető kúria); a Fő u. 56. sz. (498 hrsz.: Szőke-Gőcze kúria); a Fő u. 65. sz. (386 hrsz.: Hajós-Kulcsár kúria); a Polgármesteri Hivatal Fő u. 75. sz. (371/2 hrsz.), valamint a Fő u. 77. sz. (369/1-2 hrsz.) épülete.

(4) A település belterületén található jellegzetes homlokzati kialakítású, illetve tömegű (zömmel rossz állagú) épületek átépítése, felújítása esetén az eredeti épület jellegzetességeit - lehetőség szerint - az új épületre is "át kell menteni".

(5) A helyi értékek védelméről (mely szabályozza a jogokat, kötelezettségeket) a későbbiek-ben - a fenti általános irányelvek figyelembevételével - külön önkormányzati rendelet alkotandó.

Építési tilalmak és korlátozások

35. § (1) A temetők 30 m-es védőtávolságán belül építési engedély csak az illetékes szakhatóság (ÁNTSZ) hozzájárulásával adható.

(2) A 811.sz. és 8126 j. utak külterületi szakaszán az út-tengelytől mért 100-100 m-es védőtávolságon belül építési engedély csak az útkezelő hozzájárulásával, az általa meghatározott feltételekkel adható.

A település közigazgatási területére készítendő további tervek

36. § (1) „Részletes” szabályozási terv és helyi építési szabályzat készítendő az Étv. 12. §.(2) bek. a-c) pontjában felsorolt esetekben a tervlapokon külön nem jelölt, legalább telektömb nagyságú területekre. A szabályozási terv és helyi építési szabályzat készítését az Önkormányzat képviselőtestülete rendeli el.

(2) A tervezett közpark-területekre kertészeti kiviteli terv készítendő.

37. § (1) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.

(2) A rendelet kihirdetésével egyidejűleg az Alcsútdoboz Község Közös Tanácsa 1984. évi 2. sz. Rendelete, valamint a 10/1997.(VI.12.) ÖK rendelet a szúnyogpusztai belterület részletes rendezési tervéről, a 10/1998.(IX.25.) ÖK rendelet Felcsút - Szúnyogpuszta rendezési tervéről és a 6/1999.(VII.20.) ÖK rendelet Felcsút - Szúnyogpuszta melletti terület építési szabályairól hatályukat veszítik.

(3) A jelen rendelet rendelkezéseit a hatályba lépését követően induló új építési ügyek esetében kell alkalmazni.

1. melléklet

Fogalommeghatározások
1

A 2. § (1) bekezdés Felcsút Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2016.(XI.29.) önkormányzati rendelet 1. §-ával megállapított szöveg. Hatályos 2016. december 29. napjától

2

A 3. § (1) bekezdés Felcsút Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2013.(XI.28.) önkormányzati rendelet 1. §-ával megállapított szöveg. Hatályos 2013. december 29. napjától

3

A 7. § (1) bekezdés Felcsút Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2016.(XI.29.) önkormányzati rendelet 2. §-ával megállapított szöveg. Hatályos 2016. december 29. napjától

4

A 7. § (3) bekezdés Felcsút Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2016.(XI.29.) önkormányzati rendelet 3. §-ával megállapított szöveg. Hatályos 2016. december 29. napjától

5

A 7. § (4) bekezdés Felcsút Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2016.(XI.29.) önkormányzati rendelet 4. §-ával megállapított szöveg. Hatályos 2016. december 29. napjától

6

A 7. § (5) bekezdés Felcsút Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2019.(IX.1.) önkormányzati rendelet 1. §-ával megállapított szöveg. Hatályos 2019. szeptember 2. napjától

7

A 7. § (7) bekezdés Felcsút Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2019.(IX.1.) önkormányzati rendelet 2. §-ával megállapított szöveg. Hatályos 2019. szeptember 2. napjától

8

A 7. § (9) bekezdés Felcsút Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2013.(XI.28.) önkormányzati rendelet 5. §-ával megállapított szöveg. Hatályos 2013. december 29. napjától

9

A 8. § (1) bekezdés Felcsút Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2013.(XI.28.) önkormányzati rendelet 6. §-ával megállapított szöveg. Hatályos 2013. december 29. napjától

10

A 8. § (3) bekezdés Felcsút Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2016.(III.31.) önkormányzati rendelet 3. §-ával megállapított szöveg. Hatályos 2016. április 30. napjától

11

A 8. § (8) bekezdés Felcsút Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2013.(XI.28.) önkormányzati rendelet 7. §-ával megállapított szöveg. Hatályos 2013. december 29. napjától

12

A 9. § (3) bekezdés Felcsút Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2019.(III.29.) önkormányzati rendelet 1. §-ával megállapított szöveg. Hatályos 2019. március 30. napjától

13

A 9. § (8) bekezdés Felcsút Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2016.(III.31.) önkormányzati rendelet 4. §-ával megállapított szöveg. Hatályos 2016. április 30. napjától

14

A 9. § (9) bekezdés e) pontját Felcsút Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 20/2012.(VII.19.) önkormányzati rendelet 4. §-a hatályon kívül helyezte. Hatályos 2012. augusztus 19. napjától

15

A 9. § (9) bekezdés f) pontját Felcsút Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 20/2012.(VII.19.) önkormányzati rendelet 4. §-a hatályon kívül helyezte. Hatályos 2012. augusztus 19. napjától

16

A 10. § (5) bekezdés c) pontja Felcsút Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2016.(XI.29.) önkormányzati rendelet 5. §-ával megállapított szöveg. Hatályos 2016. december 29. napjától

17

A 10. § (5) bekezdés g) pontját Felcsút Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2013.(XI.28.) önkormányzati rendelet 8. §-a hatályon kívül helyezte. Hatályos 2013. december 29. napjától

18

A 10. § (5) bekezdés h) pontját Felcsút Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2013.(XI.28.) önkormányzati rendelet 8. §-a hatályon kívül helyezte. Hatályos 2013. december 29. napjától

19

A 11. §-t Felcsút Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2013.(XI.28.) önkormányzati rendelet 9. §-a hatályon kívül helyezte. Hatályos 2013. december 29. napjától

20

A 12. § (1) bekezdés Felcsút Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2013.(XI.28.) önkormányzati rendelet 10. §-ával megállapított szöveg. Hatályos 2013. december 29. napjától

21

A 12. § (2) bekezdés Felcsút Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2013.(XI.28.) önkormányzati rendelet 10. §-ával megállapított szöveg. Hatályos 2013. december 29. napjától

22

A 14. § (2) bekezdés Felcsút Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2013.(XI.28.) önkormányzati rendelet 11. §-ával megállapított szöveg. Hatályos 2013. december 29. napjától

23

A 14. § (3) bekezdését Felcsút Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2013.(XI.28.) önkormányzati rendelet 12. §-a hatályon kívül helyezte. Hatályos 2013. december 29. napjától

24

A 15. § (3) bekezdés Felcsút Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2013.(XI.28.) önkormányzati rendelet 12. §-a hatályon kívül helyezte. Hatályos 2013. december 29. napjától

25

A 16. § (2) bekezdését Felcsút Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2013.(XI.28.) önkormányzati rendelet 12. §-a hatályon kívül helyezte. Hatályos 2013. december 29. napjától

26

A 17/A. §--t Felcsút Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2013.(XI.28.) önkormányzati rendelet 13. §-a iktatta be. Hatályos 2013. december 29. napjától

27

A 17/A. § (6) bekezdés Felcsút Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2016.(XI.29.) önkormányzati rendelet 6. §-ával megállapított szöveg. Hatályos 2016. december 29. napjától

28

A 18. § (6) bekezdését Felcsút Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2013.(XI.28.) önkormányzati rendelet 15. §-a hatályon kívül helyezte. Hatályos 2013. december 29. napjától

29

A 18. § (8) bekezdését Felcsút Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2013.(XI.28.) önkormányzati rendelet 15. §-a hatályon kívül helyezte. Hatályos 2013. december 29. napjától

30

A 18. § (11) bekezdését Felcsút Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2013.(XI.28.) önkormányzati rendelet 15. §-a hatályon kívül helyezte. Hatályos 2013. december 29. napjától

31

A 18. § (12) bekezdését Felcsút Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2013.(XI.28.) önkormányzati rendelet 15. §-a hatályon kívül helyezte. Hatályos 2013. december 29. napjától

32

A 18. § (13) bekezdését Felcsút Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2013.(XI.28.) önkormányzati rendelet 15. §-a hatályon kívül helyezte. Hatályos 2013. december 29. napjától

33

A 18. § (14) bekezdését Felcsút Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2013.(XI.28.) önkormányzati rendelet 15. §-a hatályon kívül helyezte. Hatályos 2013. december 29. napjától

34

A 18. § (15) bekezdését Felcsút Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2013.(XI.28.) önkormányzati rendelet 15. §-a hatályon kívül helyezte. Hatályos 2013. december 29. napjától

35

A 18. § (17) bekezdését Felcsút Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2013.(XI.28.) önkormányzati rendelet 14. §-a iktatta be. Hatályos 2013. december 29. napjától

37

A 20. § (5) bekezdését Felcsút Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2013.(XI.28.) önkormányzati rendelet 16. §-a hatályon kívül helyezte. Hatályos 2013. december 29. napjától

38

A 21. § (3) bekezdés e) pontját Felcsút Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2013.(XI.28.) önkormányzati rendelet 17. §-a hatályon kívül helyezte. Hatályos 2013. december 29. napjától

39

A 21. § (4) bekezdés Felcsút Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2013.(XI.28.) önkormányzati rendelet 18. §-ával megállapított szöveg. Hatályos 2013. december 29. napjától

40

A 22. § (4) bekezdését Felcsút Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2013.(XI.28.) önkormányzati rendelet 19. §-a hatályon kívül helyezte. Hatályos 2013. december 29. napjától

41

A 23. § (4) bekezdését Felcsút Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2013.(XI.28.) önkormányzati rendelet 19. §-a hatályon kívül helyezte. Hatályos 2013. december 29. napjától

42

A 24. § (4) bekezdését Felcsút Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2013.(XI.28.) önkormányzati rendelet 19. §-a hatályon kívül helyezte. Hatályos 2013. december 29. napjától

43

45/1997. (XII.29.) KTM rend. az építészeti tervdokumentáció tartalmi követelményeiről, továbbá az OTÉK 29.§. (6),

44

45/1997. (XII.29.) KTM rend. 5.§. 9. pontja szerint

45

A 25. § (5a) bekezdését Felcsút Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2016.(III.31.) önkormányzati rendelet 5. §-a iktatta be. Hatályos 2016. április 30. napjától

46

A 25. § (6) bekezdés Felcsút Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2016.(III.31.) önkormányzati rendelet 6. §-ával megállapított szöveg. Hatályos 2016. április 30. napjától

47

A 25/A. §-t Felcsút Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2019.(IX.1.) önkormányzati rendelet 3. §-a iktatta be. Hatályos 2019. szeptember 2. napjától

48

A 27. § (4) bekezdés Felcsút Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2014.(VII.1.) önkormányzati rendelet 1. §-ával megállapított szöveg. Hatályos 2014. július 2. napjától

49

14/2001. (V.9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet

51

219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet, 10/2000. (VI.2.) KöM-EüM-FVM-KHVM együttes rendelet

55

98/2001 (VI.15.) Korm. rend.

56

8/2002. (II. 22.) KöM-EüM együttes rendelet

57

8/2002. (II. 22.) KöM-EüM együttes rendelet

59

A 2. melléklet a Felcsút Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2023. (VI. 9.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.