Felcsút Község Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2006. (VII. 21.) önkormányzati rendelete
Felcsút helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről
Hatályos: 2023. 06. 10Felcsút Község Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2006. (VII. 21.) önkormányzati rendelete
Felcsút helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről
Felcsút Község Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló - többször módosított - 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdése, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Étv.) 6. § (3) bek. a/ pontja és 7. §.(3) bek. c/ pontja értelmében, a törvény 8. §-ában foglalt rendezési elvek figyelembe vételével, Felcsút Község Önkormányzatának 72/2006.(VII.20.) sz. Képviselőtestületi határozatával jóváhagyott településszerkezeti terve alapján az alábbi rendeletet alkotja és elfogadja a rendelet mellékleteit képező belterületi és külterületi szabályozási tervet.
I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
A rendelet területi hatálya
1. § (1) A jelen rendelet hatálya Felcsút Község igazgatási területére (központi és egyéb belterületére, valamint külterületére) terjed ki. A helyi építési szabályzat az országos szabályoknak megfelelően, illetve az azokban megengedett eltérésekkel a település közigazgatási területének felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelmével kapcsolatos, valamint az egyes telkekhez kapcsolódó sajátos helyi követelményeket, jogokat, kötelezettségeket és előírásokat fogalmazza meg.
(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen az OTÉK előírásait e rendeletben foglalt kiegészítésekkel és eltérésekkel együtt kell alkalmazni.
(3) A rendelet minden természetes és jogi személyre nézve kötelező előírásokat tartalmaz, amely alól az első fokú építési hatóság csak azon a területen és abban a körben biztosíthat eseti eltérést, ahol és amely tárgyban arra a rendelet feljogosítja.
A rendelet alkalmazása
2. § (1)1 A Rendelet előírásait az annak mellékletét képező, a rendelet 1. és 2. melléklete szerinti módosításokat feltüntető szabályozási tervekkel együtt kell alkalmazni.
(2) A helyi építési szabályzat az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységgel kapcsolatos hatósági engedélyezési eljárásokról szóló 46/1997.(XII. 29.) sz. KTM rendelet 9. §-ában meghatározott építési munkák körét nem bővíti.
(3) Az építésügyi hatóság az építési engedély-kérelmek elbírálása során vizsgálja azokat a szem-pontokat, melyeket számára a 46/1997.(XII.29.) sz. KTM rendelet kötelezően meghatároz.
(4) Azokon a területeken, ahol a terület felhasználása és/vagy építési övezete a szabályozási terveknek megfelelően megváltozik, telekalakítás és építés csak a megváltozott előírások szerint történhet.
(5) Azokon a beépítésre szánt területeken, melyeken az építés feltételei (pl. terület-előkészítés, közművesítés) nem biztosítottak, építési engedély nem adható.
(6) Épület építése csak olyan építési telken engedélyezhető, amely közútról, vagy erre a célra kialakított, önálló helyrajzi számmal rendelkező magánútról gépjárművel közvetlenül megközelíthető.
Szabályozási elemek
3. § (1)2 A szabályozási tervlapokon kötelező és irányadó szabályozási elemek szerepelnek:
a) Kötelező szabályozási elemek:
aa) igazgatási határ, belterületi határ,
ab) tervezett szabályozási vonal, minimális szabályozási szélesség,
ac) építési övezet, övezet határa, építési övezetre, övezetre vonatkozó beírások,
ad) építési hely határa, építési vonal,
ae) művi és természeti értékvédelemre vonatkozó határvonalak és beírások,
af) védőtávolságok határa,
ag) beültetési kötelezettségű területek határa.
b) Irányadó szabályozási elemek:
ba) telekhatárok,
bb) közlekedési létesítmények helye és nagyságrendje.
(2) A kötelező szabályozási elemeket a területek rendeltetésszerű felhasználása, telek-alakítás és építmények elhelyezése során be kell tartani. E vonalak csak a szabályozási terv és jelen önkormányzati rendelet módosításával változtathatók.
(3) Az irányadó szabályozási elemeket a továbbtervezés, illetve intézkedések során javaslatként kell figyelembe venni, azok az építésügyi hatósági eljárás (pl. telekalakítás) során pontosíthatók.
A közigazgatási terület területfelhasználási egységeinek tagozódása
4. § (1) A település közigazgatási területe beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területből áll.
(2) A beépítésre szánt területek általában a település belterületéhez, a beépítésre nem szánt területek pedig általában a település külterületéhez tartoznak.
(3) A beépítésre szánt terület az alábbi területfelhasználási egységekre (építési övezetekre) tagozódik:
a) kertvárosias lakóterület
b) falusias lakóterület
c) településközpont vegyes terület,
d) kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület,
e) különleges terület.
(4) A beépítésre nem szánt terület a következő területfelhasználási egységekre tagozódik:
a) közlekedési és közműterület,
b) zöldterület,
c) erdőterület,
d) mezőgazdasági terület,
e) vízgazdálkodási terület.
A belterületi határ módosítása
5. § (1) A belterületi határ módosításáról és kitűzéséről a szabályozási tervlapok alapján kell gondoskodni, az érvényben lévő és vonatkozó rendeletekben, utasításokban foglaltak figyelembe vételével.
(2) A belterületbe kerülő (illetve beépítésre szánt) területek rendeltetését, építési övezeti besorolását a szabályozási tervlapok tartalmazzák, határozzák meg. A belterületbe vonandó területek bevonása a konkrét építési igények szerint, a részletesebb tervek elkészítésekor és jóváhagyásakor, szakaszosan is végrehajtható.
II. A BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK ÉPÍTÉSI ÖVEZETEINEK ELŐÍRÁSAI
A lakóterületekre vonatkozó általános előírások
6. § (1) A lakóterületek építési övezeti tagolását a szabályozási tervlapok tüntetik fel. Felcsút lakóterületei a
a) kertvárosias lakóterület (családi házas beépítésű területek), valamint a
b) falusias lakóterület (hagyományos, falusias jellegű beépítésű területek)
építési övezetbe sorolandók.
(2) A lakóterületeken az OTÉK előírásai szerinti épületek helyezhetők el. A lakóterület telkein a lakóépületen kívül a lakosság alapfokú ellátását biztosító kereskedelmi, vagy szolgáltató és kisüzemi termelő és tároló épületek is elhelyezhetők az övezeti előírások betartásával. Meglévő lakóépület - igény esetén - ilyen célra átminősíthető.
(3) Nyúlványos (nyeles) telek kialakítása újonnan nem engedélyezhető.
(4) A lakóterületeken belül csak a 28-32. §-okban előírt környezeti határértékeknek megfelelő kibocsátásokat meg nem haladó kisüzemi, illetve kereskedelmi tevékenység folytatható.
(5) Az előkert méretét a kialakult beépítéshez igazodóan, a szabályozási tervlapon feltüntetett építési vonalak irányadó figyelembe vételével kell meghatározni.
(6) Oldalhatáron álló beépítésre kijelölt építési övezetekben kivételesen ikerházas beépítés, valamint (minimum 20 m-es telekszélesség esetén) szabadonálló beépítés is engedélyezhető, az OTÉK 35-36. §-ában meghatározott feltételek teljesülése esetén. Az ilyen (az általánosan jellemzőtől eltérő) jellegű beépítés engedélyezéséhez az utcaképbe való illeszkedés szemléltetésére az 1. fokú építési hatóság által elbírálandó elvi építési engedélyezési terv készítése szükséges.
(7) Azon építési övezetekben, melyekben "melléképület" építése engedélyezhető, a "melléképület" a "főépület" takarásában, a hátsókertben helyezhető el, 3,50 m-es legnagyobb építmény-magasság és 6,50 m-es legnagyobb gerincmagasság betartásával. Kazánházat a "főépületben", vagy a mögé kell elhelyezni. "Melléképületet" az OTÉK hátsókertre vonatkozó előírásaitól eltérően, vagy a hátsó telekhatárra elhelyezni (meglévő, kialakult kis telekmélység esetén) csak akkor szabad, ha ez a szomszédos ingatlan használatát és beépíthetőségét nem korlá-tozza. Kisipari- és barkácsműhely, valamint kisüzemi termelő létesítmény "melléképületként" elhelyezhető, de azok bruttó alapterülete nem lehet nagyobb, mint a főépületé. Szomszédos "melléképületek" egy épülettömegben, de külön tűzszakaszként létesíthetők. A közterületről látható "melléképületek" a "főépülethez" igazodóan, hagyományos szerkezettel és kialakí-tással, magastetővel építendők.
(8) Közterület felőli telekhatáron maximum 1,80 m magas, minimum 30 %-ban áttört kerítés létesítése engedélyezhető.
(9) A lakóövezetekben a zöldfelületek kialakítására az alábbi előírások vonatkoznak:
a) A lakóövezetekben az egyes telkek minimális zöldfelületi borítottságát az egyes építési övezetek előírásai tartalmazzák.
b) A telkek zöldfelülettel borított területének legalább felét két- (gyep- és cserjeszint együttesen) vagy háromszintű (gyep-, cserje- és lombkoronaszint együttesen) növényzet alkalmazásával kell kialakítani.
Kertvárosias lakóterület építési övezete (Lke-1 – Lke-7)
7. § (1)3 A kertvárosias lakóterület építési övezeteinek területén belül elhelyezhető épületek:
a) az Lke-1, Lke-2, Lke-3, Lke-6 és Lke-7 jelű építési övezetben: legfeljebb kettő lakásos lakóépület,
b) az Lke-4 jelű építési övezetben: legfeljebb négy lakásos lakóépület,
c) az Lke-1, Lke-2, Lke-3, Lke-4, Lke-6 és Lke-7 jelű építési övezetben a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épületek
d) az Lke-1, Lke-2, Lke-3, Lke-4, Lke-6 és Lke-7 jelű építési övezetben egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek
e) az Lke-1, Lke-2, Lke-3, Lke-6 és Lke-7 jelű építési övezetben sportépítmény,
f) az Lke-1, Lke-2, Lke-3, Lke-6 és Lke-7 jelű építési övezetben a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari épület.
(2) A kertvárosias lakóterület építési övezetben megengedhető maximális szintterületi mutató értéke: 0,6.
(3)4 A kertvárosias lakóterület építési övezetei:
A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
|
|
min.kial. |
min.kial. |
max.beép. arány |
min. zöldfelület |
beépítési |
max. |
|
1 |
Lke - 1 |
550 |
14 |
30 |
50 |
O |
5,5 |
2 |
Lke- 2* |
720 |
18 |
30 |
50 |
SZ |
4,5 |
3 |
Lke- 3** |
1000 |
18 |
30 |
50 |
SZ |
4,5 |
4 |
Lke - 4 |
550 |
16 |
30 |
50 |
SZ |
6,0 |
6 |
Lke - 6 |
2000 |
20 |
20 |
50 |
SZ |
7,5 |
7 |
Lke - 7 |
1500 |
20 |
20 |
50 |
SZ |
6,0 |
Falusias lakóterület építési övezete (Lf)
8. § (1)9 A falusias lakóterület építési övezetének területén belül elhelyezhető épületek:
a) legfeljebb 2 lakásos lakóépület,
b) a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épületek,
c) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek,
d) sportépítmény,
e) a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari épület.
(2) A falusias lakóterület építési övezetben megengedhető maximális szintterületi mutató értéke: 0,5.
(3)10 A falusias lakóterület építési övezete:
|
min.kial. |
min.kial. |
max.beép. |
min. zöldf. |
beépítési |
max. |
Lf |
550 |
14* |
30 |
50 |
O |
5,5 |
Településközpont vegyes terület
9. § (1) A településközpont vegyes területen több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó- (csak a Vt-1 jelű építési övezetben) és helyi települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek és sportépítmény helyezhetők el. A területen az OTÉK 31. § (2) bekezdésének figyelembe vételével kivételesen elhelyezhető nem zavaró hatású gazdasági építmény és terepszint alatti építmény is, legfeljebb a beépítettség 50 % -áig.
(2) A településközpont vegyes terület építési övezeteiben megengedhető maximális szintterületi mutató értéke: 1,8.
(3)12 A terület építési övezeteinek legfontosabb előírásai:
Öveze-ti jel |
min.kialak. |
min.kial. |
max.beép. |
min. zöldf. |
beépítési |
max. ép. |
Vt-1 |
400 |
14 |
60* |
20 |
K |
7,5 |
Vt-2 |
1000 |
16 |
40 |
40 |
SZ |
7,5 |
Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület (Gksz)
10. § (1) Az építési övezetben elsősorban nem jelentős zavaró hatású (a lakóterületre vonatkozó környezeti normatívákat meg nem haladó kibocsátású, nem nagy szállításigénylő, nem zajos és bűzös, porszennyeződést nem okozó) gazdasági tevékenységi célú épületek helyezhetők el. Az építési övezetben elhelyezhetők még, a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgálati lakások, igazgatási és egyéb irodaépületek, parkolóház, üzemanyagtöltő és sportlétesítmény is. Az építési övezetben kivételesen elhelyezhető még az OTÉK 31. § (2) bekezdésben előírtak figyelembe vételével egyéb közösségi szórakoztató épület is. Terepszint alatti építmények az építési övezetben, elhelyezhetők, talajmechanikai szakvélemény alapján, legfeljebb a beépítettség 35%-áig.
(2) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület építési övezetben megengedhető maximális szintterületi mutató értéke: 1,5.
(3) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület építési övezetének előírásai:
Övezeti jel |
min.kialak. |
min.kial. |
max.beép. |
min. zöldf. |
beépítési |
max. |
---|---|---|---|---|---|---|
Gksz |
3000 |
30 |
35 |
25 |
SZ |
12,0 |
Ipari gazdasági - mezőgazdasági üzemi terület
11. §19
Különleges terület
12. § (1)20 A különleges területek a célzott felhasználás, és az elhelyezhető épületek, építmények szempontjából az alábbi területekre tagolódnak:
a) Kt: temető területe
b) Ks: sportterület
c) Kr: rekreációs, idegenforgalmi terület
d) Keü: egészségügyi, szociális létesítmény területe
e) Kb: külszíni bányaterület
f) Kmü: mezőgazdasági üzemi terület
(2)21 A különleges terület építési övezeteire vonatkozó részletes előírások az alábbiak:
A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
|
---|---|---|---|---|---|---|---|
építési |
a beépítés módja |
legkisebb beépíthető telekterület |
legkisebb beépíthető telekszélesség |
legnagyobb beépítettség |
legkisebb zöldfelület |
legnagyobb építmény- |
|
1 |
Kt |
SZ |
K |
K |
10 |
40 |
5,5 |
2 |
Ks |
SZ |
K |
K |
40 |
40 |
15,0 |
3 |
Kr |
SZ |
10 000 |
50 |
15 |
60 |
7,5 |
4 |
Keü |
SZ |
2000 |
25 |
25 |
50 |
7,5 |
5 |
Kmü |
SZ |
5000 |
50 |
30 |
40 |
7,5* |
Temető területe (Kt)
13. § (1) A temető területén ravatalozó, kápolna, sírépítmények, továbbá a terület fenntartásához szükséges épület helyezhetők el.
(2) A temető területén a zöldfelületek kialakítására az alábbi előírások vonatkoznak:
a) a temető telekhatára mentén többszintű növényzetből álló növénysáv (fasor alatta cserjesávval) telepítendő.
b) a temető növényegyedeinek védelmét biztosítani kell. Fa kizárólag abban az esetben vágható ki, ha azt a fa rossz egészségi állapota, vagy balesetveszély elhárítása teszi szükségessé.
c) a temető területén 150 m2-ként legalább 1 db nagy lombkoronájú fát kell telepíteni.
Sportterület (Ks)
14. § (1) A sportterület a pihenés, szabadidő eltöltés, testedzés céljára szolgáló terület.
(2)22 Az építési övezetben az alábbi létesítmények helyezhetők el:
a) sportépítmények: sportpályák, tornacsarnok, uszoda,
b) sportpályák kiszolgáló létesítményei pl.: öltözők, lelátók stb.,
c) pihenést és testedzést szolgáló építmények pl.: pihenőhely, játszótér, tornapálya, stb.,
d) a terület fenntartásához szükséges épület,
e) szálloda, panzió, kollégium, oktatási, szociális létesítmények, a területet használók ellátását szolgáló vendéglátás épületei.
(3)23
(4) Az építési övezetben a zöldfelületek kialakítására az alábbi előírások vonatkoznak:
a) az egyes telkek zöldfelülettel borított részének legalább 1/3-át két- (gyep- és cserjeszint együttesen), vagy háromszintű (gyep-, cserje- és lombkoronaszint együttesen) növényzet alkalmazásával kell kialakítani.
b) a parkolók telken belül is fásítva alakítandók ki: 4 parkolóhelyenként legalább 1, legalább kétszer iskolázott lombos fa telepítendő. A nagyobb zöldfelületi borítottság elérése miatt javasolt a parkolók gyepráccsal történő borítása.
c) a kötelező zöldfelület számításnál a zöldfelület mértékébe a gyepes sportpálya 100 % mértékig, a gyephézagos burkolat közül a gyepráccsal fedett és gyepesített terület 50 % mértékig egyszintű növényzetként beszámítható. Egyéb gyephézagos burkolat (pl. gyephézagos betonburkolat) a kötelező legkisebb zöldfelület számításnál nem vehető figyelembe.
d) Az egyes telkeken a kötelező zöldfelület egy részét a telekhatárok mentén egybefüggően kell kialakítani. A telekhatárok mentén legalább 5 m széles, többszintű növényzetből (fasor alatta cserjesávval) álló zöldfelületi sáv létesítendő.
Rekreációs, idegenforgalmi terület (Kr)
15. § (1) A rekreációs terület a pihenés, szabadidő eltöltés céljára szolgáló terület.
(2) Az építési övezetben az alábbi létesítmények helyezhetők el:
a) vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület,
b) oktatási, szociális épület,
c) a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások,
d) sportépítmény,
e) a terület fenntartásához szükséges épület.
(3)24
(4) Az építési övezetben a zöldfelületek kialakítására az alábbi előírások vonatkoznak:
a) az egyes telkek zöldfelülettel borított részének legalább 1/3-át háromszintű (gyep-, cserje- és lombkoronaszint együttesen) növényzet alkalmazásával kell kialakítani, kizárólag egyszintű növényzet (gyepszint) a zöldfelülettel fedett terület legfeljebb felét boríthatja.
b) a parkolók telken belül is fásítva alakítandók ki: 4 parkolóhelyenként legalább 1, legalább kétszer iskolázott lombos fa telepítendő. A nagyobb zöldfelületi borítottság elérése miatt javasolt a parkolók gyepráccsal történő borítása.
c) a kötelező zöldfelület számításnál a zöldfelület mértékébe a gyepes sportpálya 100 % mértékig, a gyephézagos burkolat közül a gyepráccsal fedett és gyepesített terület 50 % mértékig egyszintű növényzetként beszámítható. Egyéb gyephézagos burkolat (pl. gyephézagos betonburkolat) a kötelező legkisebb zöldfelület számításnál nem vehető figyelembe.
d) Az egyes telkeken a kötelező zöldfelület egy részét a telekhatárok mentén egybefüggően kell kialakítani. A telekhatárok mentén legalább 5 m széles, többszintű növényzetből (fasor alatta cserjesávval) álló zöldfelületi sáv létesítendő.
(5) Az építési övezetben kizárólag tájba illő, legalább 50 %-ban áttört kialakítású kerítés létesítése engedélyezhető.
Egészségügyi, szociális létesítmény területe (Keü)
16. § (1) A terület elsősorban egészségügyi, illetve szociális jellegű építmények (például: idősek otthona), valamint azokhoz kapcsolódó funkciójú (vendéglátó, szolgáltató, oktatási, sport-) létesítmények, továbbá a terület fenntartásához szükséges építmények elhelyezésére szolgál. Kivételesen elhelyezhetők az építési övezetben a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások.
(2)25
(3) Az építési övezetben a zöldfelületek kialakítására az alábbi előírások vonatkoznak:
a) az egyes telkek zöldfelülettel borított részének legalább 1/3-át háromszintű (gyep-, cserje- és lombkoronaszint együttesen) növényzet alkalmazásával kell kialakítani, kizárólag egyszintű növényzet (gyepszint) a zöldfelülettel fedett terület legfeljebb felét boríthatja.
b) a parkolók telken belül is fásítva alakítandók ki: 4 parkolóhelyenként legalább 1, legalább kétszer iskolázott lombos fa telepítendő. A nagyobb zöldfelületi borítottság elérése miatt javasolt a parkolók gyepráccsal történő borítása.
c) a kötelező zöldfelület számításnál a zöldfelület mértékébe a gyepes sportpálya 100 % mértékig, a gyephézagos burkolat közül a gyepráccsal fedett és gyepesített terület 50 % mértékig egyszintű növényzetként beszámítható. Egyéb gyephézagos burkolat (pl. gyephézagos betonburkolat) a kötelező legkisebb zöldfelület számításnál nem vehető figyelembe.
d) Az egyes telkeken a kötelező zöldfelület egy részét a telekhatárok mentén egybefüggően kell kialakítani. A telekhatárok mentén legalább 5 m széles, többszintű növényzetből (fasor alatta cserjesávval) álló zöldfelületi sáv létesítendő.
(4) Az építési övezetben kizárólag tájba illő, legalább 50 %-ban áttört kialakítású kerítés létesítése engedélyezhető.
Külszíni bányaterület (Kb)
17. § (1) Ásványi nyersanyag kitermelése, bányanyitás, bányászati építmények, létesítmények elhelyezése kizárólag bányakapitánysági határozattal megállapított bányatelek határon belül, a Szabályozási terven bányaterületként lehatárolt területeken, jóváhagyott műszaki üzemi terv alapján, a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok figyelembe vételével engedélyezhető.
(2) A külszíni bányaterület övezetben kizárólag a bányaműveléshez kapcsolódó építmények, létesítmények helyezhetők el. A bányászati létesítmények kialakításához és üzembe helyezéséhez a bányafelügyelet engedélye szükséges.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott épületek, építmények által elfoglalt terület bányatelkenként a 300 m2-t nem haladhatja meg.
(4) A bányavállalkozónak a művelés során a környezetbe illesztésről, valamint a humusz védelméről, összegyűjtéséről, megfelelő kezeléséről és újrahasznosításáról gondoskodnia kell.
(5) A bányászati hasznosítás során átalakított terület tájbaillesztése, illetve a terület újrahaszno-sítása érdekében az övezetben a bányászati tevékenység felhagyását követően tájrendezési terv alapján komplex tájrehabilitációt kell végezni, melyet a bányászati tevékenység felhagyásának ütemében folyamatosan kell megvalósítani. (A tájrehabilitáció tereprendezést, talajtakarást és növénytelepítést kell, hogy magába foglaljon.)
(6) A tájba illesztés elősegítése miatt a növénykiültetési terv készítése során a térségben honos fajok alkalmazását kell előnyben részesíteni.
17/A. §26 Mezőgazdasági üzemi terület (különleges, beépítésre szánt terület - Kmü)
(1) A mezőgazdasági üzemi terület az állattenyésztéssel, a mezőgazdasági termékfeldolgozással kapcsolatos létesítmények elhelyezésére, a növénytermesztéssel és állattenyésztéssel kapcsolatos tárolás céljára szolgáló terület.
(2) A mezőgazdasági üzemi területen:
a) a mezőgazdasági termeléshez, az ott tartózkodók alapfokú ellátásához szükséges építmények,
b) állattartó épületek,
c) terménytárolók,
d) szerszám- és géptárolók,
e) vegyszertároló,
f) terményfeldolgozó,
g) mezőgazdasági gépjavító,
h) biztonsági okokból szükséges őrházak,
i) termékvezetékek és műtárgyaik,
j) komposztáló telepek építményei,
k) mezőgazdasági tevékenység során keletkező veszélyes hulladékok átmeneti tárolására szolgáló építmények
helyezhetők el.
(3) A mezőgazdasági üzemi terület övezet részletes előírásai:
A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
|
---|---|---|---|---|---|---|---|
övezeti jel |
a beépítés módja |
legkisebb beépíthető telekterület (m2) |
legkisebb beépíthető telekszélesség (m) |
legnagyobb beépítettség % |
legkisebb zöldfelület % |
legnagyobb építmény- |
|
1 |
Kmü |
SZ |
5000 |
50 |
30 |
40 |
7,5* |
III. A BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK ÖVEZETEINEK ELÕÍRÁSAI
Közlekedési területek
18. § (1) A közlekedési területek területfelhasználási egységébe tartoznak az OTÉK szerint meghatározott, közlekedést szolgáló területek.
(2) A közlekedési területen belüli bármilyen építmény elhelyezése, bármilyen építési tevékenység az illetékes közlekedési szakhatóság és a közlekedési létesítmény kezelőjének hozzájárulásával, és előírásai szerint történhet.
(3) Közlekedési célra területet alakítani, felhasználni csak a vonatkozó ágazati szabványoknak és előírásoknak, az OTÉK-nak, és jelen tervnek megfelelően szabad.
(4) A közlekedési területek szabályozási szélessége az érvényben lévő szabályozási terv szerinti.
(5) Az építési (szabályozási) szélességen belül az OTÉK 26. § (3) szerinti létesítmények, valamint utcabútorok, a közművek létesítményei és berendezései helyezhetők el, illetve utcafásítás telepíthető.
(6)28
(7) A település közútjai közül az országos utak önálló övezetet alkotnak. Övezeti jelük: Köu.
(8)29
(9) A mező- és erdőgazdasági üzemi utak, külterületi utak, dűlőutak mentén a tengelytől mért 10,0-10,0 m sávon belül építmény nem helyezhető el.
(10) A kiskerti területek útjai mentén a tengelytől mért 6,0-6,0 m sávon belül építmény nem helyezhető el.
(11)30
(12)31
(13)32
(14)33
(15)34
(16) Új utak kialakítása, meglévő utak átépítése vagy felújítása esetén a 12,0 m-nél nagyobb szabályozási szélességű utak mentén mindkét oldalon, az ennél kisebb szabályozási szélességű utak mentén legalább az egyik oldalon egységes – azonos korú és fajú növényegyedekből álló – fasorok telepítendők. Az utak használatba vételi engedélye kizárólag akkor adható meg, ha az előírt növénytelepítés megtörtént.
(17)35 A KÖl jelű légi közlekedési terület a közforgalmon kívüli, nem nyilvános le- és felszállópálya („IV. kategóriájú repülőtér”) övezete, melynek kialakítására, az ott elhelyezhető létesítmények, műszaki berendezések elhelyezhetőségére vonatkozóan a hatályos légügyi előírások érvényesek.
Zöldterületek, zöldfelületek
19. § (1) Zöldterület a Szabályozási terven „Z” szabályozási jellel jelölt, állandóan növényzettel fedett közterület.
(2) A zöldterületen az alábbi építmények helyezhetők el:
a) a pihenést és testedzést szolgáló építmények (sétaút, pihenőhely, tornapálya, gyermekjátszótér stb.),
b) köztárgyak, műtárgyak (szobor, emlékmű, díszkút stb.),
c) kerti építmények (pl. pergola)
Az övezetben épületek nem alakíthatók ki.
(3) A zöldterületen az egyes telkek zöldfelülettel borított részének legalább 1/3-át háromszintű növényzet (gyep- cserje- és lombkoronaszint együttesen) alkalmazásával kell kialakítani. Kizárólag egyszintű növényzet (gyep) a telkek zöldfelülettel fedett részének legfeljebb 1/3-át boríthatja.
(4) A zöldterületeken elhelyezésre kerülő kerti építmények kizárólag tájba illő építészeti kialakításúak (hagyományos anyaghasználatúak és felületi kiképzésűek, színezésűek) lehetnek.
(5) Új zöldterületek kialakítása, meglévő zöldterületek átépítése kizárólag kertépítészeti terv alapján történhet. A Kertépítészeti tervnek legalább favédelmi tervet, kertrendezési tervet (léptéke legalább M 1:200), növénykiültetési tervet, tereprendezési tervet, a tervezett kerti létesítmények részletrajzait és műleírást kell tartalmaznia.
(6) A település zöldfelületeinek megóvása érdekében:
a) meglévő fát, illetve növényzetet kivágni csak rendkívül indokolt esetben, az országos érvényű jogszabályok36 előírásainak betartásával lehet.
b) az építési engedély alapján kivágott, elhalt, továbbá engedély nélkül eltávolított növényzet pótlásáról jellegének és értékének megfelelően, legalább az 1 m magasságban mért törzsátmérő mértékéig kell a növényzet kivágójának gondoskodnia. Ha a fa kivágására építéssel összefüggésben került sor, akkor a visszapótlás helyét, módját, a kiültetendő növény fajtáját az építési engedélyezési terv részeként kell meghatározni.
c) a visszapótlásra kerülő növényállomány fajtáját, a telepítés helyét és idejét a fentiekben említett jogszabályok alapján az eljáró hatóság meghatározhatja.
Erdőterület
20. § (1) A közigazgatási területen található erdőterületek funkciójuk és az elhelyezhető építmények szerint az alábbi övezetekbe sorolhatók:
a) Ev: védelmi erdő,
b) Eg: gazdasági erdő.
(2) Az erdőterületek részletes előírásai az alábbiak:
övezeti jel |
beépíthető |
beépíthető |
beépítés módja |
beépítettség max. mértéke |
max. |
---|---|---|---|---|---|
Ev |
- |
- |
- |
- |
- |
Eg |
100 000 (10 ha) |
- |
SZ |
0,5 |
4,5 |
Mezőgazdasági terület
21. § (1) A Szabályozási terven jelölt mezőgazdasági területek sajátos használatuk szerint ún. általános mezőgazdasági területek.
(2) A táji, természeti értékek megőrzése érdekében a mezőgazdasági területek a telekalakítás és az épületek, építmények elhelyezése szempontjából a következő övezetekre tagolódnak:
a) Má-1: védendő tájhasználatú mezőgazdasági területek övezete
b) Má-2: lovas farm övezete
c) Má-3: hagyományos árutermelő mezőgazdasági területek övezete
(3) A mezőgazdasági területekre az alábbi általános előírások vonatkoznak:
a) lakókocsi, lakókonténer, egyéb mobil jellegű építmény a mezőgazdasági területeken még átmenetileg sem helyezhető el.
b) az egyes övezetekben kialakítható legkisebb telek nagysága 3000 m2, szélessége min. 30 m.
c) az egyes övezetekben elhelyezhető épületek kizárólag a helyi építési hagyományoknak megfelelő, tájbaillő építészeti kialakítással, magastetővel létesíthetők.
d) a 100 m2-nél nagyobb homlokzati felületek tagoltan alakíthatók ki.
e)38
f) állatok tartása jogszabályban, valamint az önkormányzat állattartási rendeletében előírt környezetvédelmi, közegészségügyi előírások betartásával történhet.
(4)39 Az övezetek részletes előírásai az alábbiak:
A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
H |
||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
övezet jele |
épület |
művelési ág |
legkisebb beépíthető telekterület |
legkisebb beépíthető telekszélesség |
a beépítés módja |
legnagyobb beépítettség |
legnagyobb építmény- |
||
1 |
Má-1 |
G |
gy |
200000 |
- |
SZ |
0,5 |
4,5 |
|
2 |
Má-2 |
G, L |
- |
20000 |
- |
SZ |
3 |
G5,5; L4,5 |
|
3 |
Má-3 |
G, L |
- |
6000 |
50 |
SZ |
3 |
G5,5; L4,5 |
|
4 |
MÁ-3 |
B |
- |
10000 |
50 |
SZ |
30 |
G7,5* |
Védendő tájhasználatú mezőgazdasági területek övezete
22. § (1) Az övezetbe a vízfolyásokat kísérő, természeti területként és/vagy az országos ökológiai hálózat részeként nyilvántartott tájképi, természet- és környezetvédelmi szempontból érzékeny mezőgazdasági területek tartoznak.
(2) Az övezetbe tartozó területeken nem folytatható olyan tevékenység, illetve nem helyezhető el olyan létesítmény, amely a jelenlegi állapotot rontja, a meglévő növényállományt, ökoszisztémákat és egyéb természeti képződményeket veszélyezteti. A kialakult tájhasználatot megváltoztatni kizárólag a hagyományos, természetkímélő tájhasználathoz közelítés érdekében szabad.
(3) Az övezetben – kivéve a mélyfekvésű, nádas művelési ágú területeket - kizárólag a gyepterületek fenntartását szolgáló gazdasági épületek, építmények (karám, szénatároló szín) helyezhetők el a természetvédelmi hatóság által meghatározott feltételekkel.
(4)40
(5) Az övezetben a gyepterületek, nádasok, ligetek, facsoportok megtartandók, további fásítás kizárólag az adott termőhely adottságainak megfelelő honos fafajokkal történhet.
(6) Az övezet területén extenzív jellegű, természet-, illetve környezetkímélő gazdálkodás folytatható.
(7) Az övezetben kerítések nem létesíthetők.
Lovas farm övezete
23. § (1) Az övezet lovas farm kialakítására szolgál.
(2) Az övezetben az alábbi létesítmények helyezhetők el:
a) istállóépület, karám,
b) terménytárolók,
c) lovaspályák,
d) lakóépület,
e) lovas, ill. agrárturizmushoz kapcsolódó létesítmények pl.: lovasfogadó stb.,
f) a terület fenntartásához szükséges épület.
(3) Az övezetben egyenként maximum 500 m2 bruttó beépített területű épületek helyezhetők el.
(4)41
(5) Az övezetben fásítás kizárólag az adott termőhely adottságainak megfelelő honos fafajokkal történhet.
(6) Az övezet területén extenzív jellegű, természet-, illetve környezetkímélő gazdálkodás folytatható.
(7) Az övezetben kerítés csak fából, vagy cserjesávval takart drótfonatból építhető. Tömör kerítés az övezetben nem létesíthető.
Hagyományos árutermelő mezőgazdasági övezet
24. § (1) Árutermelési mezőgazdasági övezetbe az Má-1 övezeten kívüli mezőgazdasági területek tartoznak.
(2) Az övezetben a növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos terményfeldolgozás és tárolás épületei, építményei, továbbá amennyiben a gazdálkodás szükségessé teszi, lakófunkciót is szolgáló épület helyezhetők el. Lakóépület kialakítása a gazdasági épület(ek) kialakításával egy időben, vagy azt követően történhet.
(3) A lakóépület alapterülete az övezetben megengedett beépítési % felét nem haladhatja meg, illetve tájkarakter védelmi szempontból legfeljebb 200 m2 lehet.
(4)42
(5) Az övezetben legalább 30 ha nagyságú birtoktest esetén az adott övezetben előírt legnagyobb beépíthetőség a birtoktesthez tartozó összes telek területe után számítva csak az egyik telken is kihasználható (birtokközpont), ha a telek területe legalább a 10.000 m2-t (1 ha) eléri és a beépítés a szomszéd telkek rendeltetésszerű használatát nem veszélyezteti. A birtokközpont telkén a beépítettség a 30%-ot nem haladhatja meg.
(6) A birtokközpont telkének legalább 30 %-át zöldfelületként kell kialakítani.
(7) A birtokközpont körül tájképvédelmi céllal legalább 10 m széles, honos növényfajokból álló, többszintű növénysáv (fasor, alatta cserjesávval) létesítendő.
(8) A birtokközpont kialakítására vonatkozó építési engedélynek a vonatkozó jogszabályok43 előírásain túlmenően kertépítészeti tervet44 is tartalmaznia kell. A kertépítészeti tervnek legalább kertrendezési tervet (léptéke M 1: 200), növénykiültetési tervet, tereprendezési tervet és műleírást kell tartalmaznia.
(9) Az övezetben kerítés csak fából, vagy cserjesávval takart drótfonatból építhető. Tömör kerítés az övezetben nem létesíthető.
Vízgazdálkodási terület
25. § (1) A vízgazdálkodási terület a jellemző használat, az elhelyezhető funkció és építmények szempontjából a következő övezetekre tagolódik:
a) V-1: vízfolyás területe
b) V-2: állóvíz területe
c) V-3: víztároló területe
(2) A V-1 övezetbe a vízfolyások medre és parti sávja tartozik, a parti sáv a partéltől számítva 6 m.
(3) A V-2 övezetbe az állóvíz medre és parti sávja tartoznak, az állóvíz parti sávja a partéltől számítva 3 m.
(4) A V-3 övezetbe a belterülettől délre létesített víztároló területe tartozik.
(5) A V-1 és V-2 övezetben:
a) a parti sávot a fenntartás érdekében szabadon kell hagyni. A parti sávban kizárólag gyep, vagy nádas művelési ágú terület alakítható ki.
b) a felszíni vizek mentén környezet- és természetvédelmi szempontból a természetközeli ligetes fás társulások, nádasok, természetközeli ökoszisztémák védelmét biztosítani kell,
c) partrendezési munkálatok a vízkezelő létesítési engedélye alapján létesíthetők. A partrendezési munkák során kizárólag környezet- és természetbarát mérnökbiológiai módszerek alkalmazhatók.
(5a)45 : A V-3 övezetben a vízgazdálkodással, vízi-turizmussal, idegenforgalommal, rekreációval kapcsolatos épületek, építmények elhelyezése engedélyezhető, legfeljebb 2 %-os beépíthetőséggel, 4,5 m építménymagassággal, a vízügyi jogszabályokban előírtak betartásával.
(6)46 A vízgazdálkodási övezetekben kizárólag a vízügyi jogszabályoknak megfelelő és a vízügyi hatóság által jóváhagyott létesítmények helyezhetők el.
25/A. §47
Különleges beépítésre nem szánt rekreációs terület előírásai (Kk-Rek)
IV. ÁLTALÁNOS ÉRVÉNYŰ ELŐÍRÁSOK
Az építési telkek kialakításának és építmények elhelyezésének általános szabályai
26. § (1) Az egyes övezetekre vonatkozó előírásoktól eltérő telekalakítást engedélyezni nem szabad.
(2) Az egyes létesítmények elhelyezésére kialakítandó területek méreteit és minimális közművesítettségét az OTÉK előírásainak, a szabályozási tervnek, valamint a jelen rendeletnek megfelelően kell megállapítani.
(3) A beépítésre nem szánt területeken az építmények elhelyezhetőségének feltételeit az OTÉK és a jelen rendelet előírásait követő elvi építési engedélyezési eljárás során kell meghatározni.
(4) Építésügyi hatósági engedély az alábbiak szerint adható ki:
a) a jelen rendeletnek és a szabályozási tervnek megfelelően,
b) már jóváhagyott, érvényben maradó részletes szabályozási terv által érintett területen a tervnek megfelelően,
c) további szabályozást igénylő területen a tervek elkészültéig a távlati fejlesztési célokat figyelembe véve a kialakult állapotnak, illetve a jelenlegi földhivatali besorolásnak megfelelően a megszerzendő elvi építési engedély szerint.
(5) Határidő nélkül, visszavonásig az építés a következő területeken nem megengedett:
a) a közlekedési területek szabályozási terveken jelölt építési területén és védőtávolságán belül,
b) a közműlétesítmények és vezetékek biztonsági övezetén belül e rendelet előírásai szerint,
c) helyi védettségű természetvédelmi területeken (védendő tájhasználatú övezet).
(6) A továbbtervezésre kijelölt területeken építményt létesíteni a szabályozási tervek jóváhagyása után szabad.
(7) A település területén a jogszabályokban meghatározottakon túl a következő építési munkák is csak építési engedély alapján végezhetők:
Közműellátás, közműlétesítmények
27. § Általános előírások
(1) Közműlétesítmények és közműhálózatok elhelyezésére vonatkozólag az OTÉK előírásait, valamint a megfelelő ágazati szabványokat és előírásokat figyelembe kell venni. Az előírások szerinti védőtávolságokat biztosítani kell. A védőtávolságon belül mindennemű tevékenység csak az illetékes üzemeltető, az érintett szakhatóság hozzájárulása esetén engedélyezhető.
(2) A meglévő és a tervezett közcélú vízellátás, vízelvezetés (szenny- és csapadékvíz), energiaellátás (villamosenergia ellátás, földgázellátás), valamint az elektronikus hírközlés (vezetékes és vezeték nélküli) hálózatai és létesítményei, továbbá azok ágazati előírások szerinti biztonsági övezeteik számára közműterületen, vagy közterületen kell helyet biztosítani. Ettől eltérő esetben -ha azt egyéb ágazati előírás nem tiltja- a közművek és biztonsági övezetük helyigényét szolgalmi (vezetékjogi) jogi bejegyzéssel kell fenntartani. Közművek számára szolgalmi jogi bejegyzést csak olyan telekrészre szabad bejegyezni, ahol új építési korlátozást nem okoz. Már szolgalmi joggal terhelt telekrészen mindennemű (építési és egyéb) tevékenység csak a szolgalmi joggal rendelkező érintett hozzájárulásával engedélyezhető. A szolgalmi jogot a Földhivatalnál be kell jegyeztetni.
Az egyes létesítmények engedélyezése esetén biztosítandó környezeti feltételek
A levegő védelme
28. § (1) Levegőterhelést okozó légszennyező forrásokra az elérhető legjobb technika alapján jogszabályban49, illetve a területileg illetékes környezetvédelmi hatóság egyedi eljárásának keretében kerülnek megállapításra a kibocsátási határértékek.
(2) Levegőtisztaság-védelmi szempontból védelmi övezetet igénylő tevékenység50 kizárólag a gazdasági területeken és kizárólag abban az esetben engedélyezhető, ha védő övezete lakóterületet, vegyes területet, rekreációs célú területet (különleges terület, zöldterület), továbbá természetvédelmi szempontból értékes területet (természeti terület, ökológiai hálózat területe) nem érint. Védelmi övezeten belül lakó-, üdülőépület, oktatási, egészségügyi, szociális és igazgatási célú épület nem helyezhetők el.
(3) Diffúz légszennyezést, kellemetlen szagot, bűzt okozó tevékenységek nem folytathatók.
A felszíni- és felszín alatti vizek védelme
29. § (1) Felcsút a felszín alatti vizek és a földtani közeg szennyeződéssel szembeni érzékenysége szempontjából érzékeny, illetve kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi területen lévő település. A közigazgatási területen kizárólag olyan tevékenységek folytathatók, illetve technológiák alkalmazhatók, amelyek során a vonatkozó országos érvényű jogszabályokban51 előírt, a felszín alatti víz és a földtani közeg minőségi védelméhez szükséges határértékek teljesíthetők.
(2) Új beépítésre szánt terület kizárólag abban az esetben alakítható ki, ha egyidejűleg a területen a csatornahálózat is kiépül. Meglévő beépítésre szánt területeken létesítmények kizárólag abban az esetben létesíthetők, ha a szennyvizek közcsatorna-hálózatba vezetése biztosítható.
(3) A csatornahálózatba nem bekapcsolható beépítésre nem szánt területeken bármely szennyvizet eredményező létesítményre építésügyi hatósági engedélyt adni kizárólag a környezetvédelmi és vízügyi hatóság által elfogadott vízzáró szennyvíztároló, illetve egyedi szennyvízkezelő kisberendezés (korszerű csatorna-közműpótló) létesítése esetén lehet. Szippantott szennyvíz kizárólag kijelölt szennyvíztisztító telepre szállítható. A szennyvizek szikkasztása még átmeneti jelleggel sem engedhető meg.
(4) Káros és veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvizek a közcsatornába, illetve szennyvíz-gyűjtőbe nem vezethetők. A káros és veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvizeket a közcsatornába vezetés előtt a telephelyen belül előtisztítani, illetve előkezelni kell. A közcsatornába kizárólag a vonatkozó országos érvényű jogszabályok előírásainak megfelelő szennyvizek vezethetők.
(5) Mezőgazdasági területen trágya, trágyalé kizárólag zárt tárolóban gyűjthető.
(6) Felcsút nitrátérzékeny területen lévő település, ezért a település teljes közigazgatási területén be kell tartani a jó mezőgazdasági gyakorlat jogszabályban meghatározott szabályait52.
(7) A felszíni vizek bármilyen jellegű szennyezése tilos. A vízfolyások védelme érdekében:
a) állattartó telep, komposztáló telep a vízfolyások, állóvizek legalább 200 m-es körzetén belül nem létesíthető;
b) az összegyűjtött csapadékvizek, tisztított szennyvizek élővízfolyásba, illetve befogadóba abban az esetben vezethetők, ha minőségük a 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendeletben a 4. ún. általánosan védett befogadókra vonatkozó előírásoknak megfelel;
c) növényvédelmi tevékenység a vízfolyások környezetében a növényvédőszer veszélyességétől függően 200 m-en belül korlátozottan folytatható53;
d) a felszíni vizek öntisztulásának elősegítése miatt a vízparti sávban a természetközeli nádas, ligetes fás társulások, természetközeli ökoszisztémák védelmét biztosítani kell.
A termőföld védelme
30. § (1) Talajszennyezés veszélyével járó tevékenységek a szennyezést kizáró (a tevékenységtől függően víz-, szénhidrogén-, stb. záró) aljzaton végezhetők.
(2) A termőföld minőségének védelme érdekében a földhasznosítás során a termőhely ökológiai adottságaihoz igazodó talajvédő gazdálkodást kell folytatni.
(3) A fejlesztési területek kialakítását úgy kell megvalósítani, hogy a létesítmények elhelyezése a környező területeken a talajvédő gazdálkodás feltételeit ne rontsa. A művelés alóli kivonásokat a beépítés ütemének megfelelően kell végrehajtani, a művelés alóli kivonásig az eredeti művelési ágnak megfelelő területhasznosítást kell folytatni.
(4) Épületek, létesítmények elhelyezésekor a terület előkészítése során a beruházónak a humuszos termőréteg védelméről, összegyűjtéséről, megfelelő kezeléséről és újrahaszno-sításáról gondoskodnia kell. A humuszos termőréteget lehetőség szerint a beruházással érintett területen kell elhelyezni, a felesleges humuszt értékesíteni, vagy más területen elhelyezni kizárólag a talajvédelmi hatóság hozzájárulásával lehet.
(5) Feltöltések kialakítására kizárólag talajvédelmi szempontból minősített, vagy szabványosított termék és anyag használható. Környezetet károsító anyag, illetve veszélyes hulladék alkalmazásának gyanúja esetén az I. fokú építésügyi hatóság az engedélyezési eljárás keretében elrendelheti a feltöltésre szánt anyagok vizsgálatát.
(6) A telkeken rézsűk kizárólag oly módon alakíthatók ki, hogy a rézsű állékonysága a telek területén belül biztosítható legyen.
(7) A tájkarakter és az erózió elleni védelem érdekében egy tagban 1,5 m-nél nagyobb feltöltések, illetve bevágások, valamint 25º-nál nagyobb hajlásszögű rézsűk nem alakíthatók ki. A 1,5 m-nél magasabb feltöltések, bevágások kizárólag a rézsűk megosztásával, több rézsű kialakításával alakíthatók ki
(8) A 25 %-nál meredekebb lejtőkön lévő erdőterületek művelési ága nem változtatható meg, a szőlő, gyümölcsös, rét és legelő művelési ágú területek szántó művelési ágra nem változtathatók.
Hulladékelhelyezés
31. § (1) A keletkező kommunális szilárd hulladékok rendezett gyűjtését és a szükséges időközönkénti elszállítását biztosítani kell. A keletkező hulladékok kizárólag kijelölt hulladéklerakó helyre szállíthatók.
(2) Lakó és vegyes területeken veszélyes hulladékot54 eredményező tevékenységek kizárólag a lakosság alapfokú ellátását szolgáló tevékenységek folytatása esetén engedélyezhetők (pl.: fotólabor, gyógyszertár, fogorvos, javítószolgáltatások stb.).
(3) A keletkező veszélyes hulladékokat az ártalmatlanításig, illetve az elszállításig a vonatkozó jogszabályokban55 előírt módon, hulladékfajtánként elkülönítetten kell gyűjteni és környezetszennyezés nélkül tárolni.
(4) Az övezeten kívül keletkezett veszélyes hulladékok a közigazgatási területen nem tárolhatók és nem dolgozhatók fel.
Környezeti zaj elleni védelem
32. § (1) Zajt kibocsátó, rezgést okozó létesítmény kizárólag abban az esetben üzemeltethető, illetve engedélyezhető, illetve környezeti zajt okozó tevékenység abban az esetben folytatható, ha az általa okozott környezeti zaj, rezgés a zaj ellen védendő létesítmények környezetében a jogszabályban56 meghatározott, illetve a területileg illetékes környezet-védelmi hatóság által a létesítményre megállapított zaj- és rezgésterhelési határértékeket nem haladja meg.
(2) A közlekedéstől származó környezeti zajszint a zaj ellen védendő létesítmények környezetében a jogszabályban57 meghatározott határértékeket nem haladhatja meg.
Településképi és egyéb környezetvédelmi előírások
33. § (1) A kedvezőtlen településképi látványt nyújtó tevékenységeket a telkeken belül oly módon kell elhelyezni, vagy takarásukról gondoskodni (pl. többszintű növényzettel vagy kerítéssel), hogy azok közterületről ne okozzanak rendezetlen, kedvezőtlen látványt.
(2) A környezetre jelentős mértékben hatást gyakorló tevékenység58 megkezdése előtt környezeti hatásvizsgálatot kell végezni. A környezeti hatásvizsgálat készítésére kötelezett tevékenység kizárólag a területileg illetékes környezetvédelmi hatóságtól kapott környezetvédelmi engedély birtokában folytatható.
(3) Robbanás- és tűzveszélyes, továbbá veszélyes anyagok felhasználása és tárolása kizárólag a környezet veszélyeztetése, szennyezése nélkül a vonatkozó biztonsági és egyéb előírások betartásával folytatható.
Műemlék- és településképvédelem, régészeti lelőhelyek védelme
34. § (1) Országosan védett műemlék környezetében (a szabályozási tervlapon feltüntetett "műemléki környezet határán" belül) területet felhasználni, építési telket kialakítani és beépíteni csak a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Székesfehérvári Regionális Iroda által előírt módon és szakhatósági hozzájárulásával, továbbá a vonatkozó jogszabályokban foglaltak betartásával szabad.
(2) A régészeti lelőhelyeken és környezetükben a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. tv. értelmében megelőző régészeti feltárást kell végezni. A nyilvántartott régészeti lelőhelyeken az engedélyezési eljárásban a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Székesfehérvári Regionális Iroda szakhatóságként vesz részt. Amennyiben a közigazgatási területen jelentősebb földmunkák során régészeti lelet kerül felszínre, a munkálatokat fel kell függeszteni, és a Fejér megyei Múzeumok Igazgatóságát értesíteni kell.
(3) Felcsút egyetlen műemléki védettség alatt álló épülete a római katolikus templom (33 hrsz.). Helyi védelem alá helyezendők az alábbi épületek: református templom (57/1 hrsz.); régi vasútállomás épülete (467 hrsz.); a Fő u. 176. sz. (195/2 hrsz.: Müller-Bars-Kozma kúria); a Fő u. 68. sz. (511 hrsz.: Tamássy-Margalit kúria); a Fő u. 199. sz. (276/2 hrsz.: Vető kúria); a Fő u. 56. sz. (498 hrsz.: Szőke-Gőcze kúria); a Fő u. 65. sz. (386 hrsz.: Hajós-Kulcsár kúria); a Polgármesteri Hivatal Fő u. 75. sz. (371/2 hrsz.), valamint a Fő u. 77. sz. (369/1-2 hrsz.) épülete.
(4) A település belterületén található jellegzetes homlokzati kialakítású, illetve tömegű (zömmel rossz állagú) épületek átépítése, felújítása esetén az eredeti épület jellegzetességeit - lehetőség szerint - az új épületre is "át kell menteni".
(5) A helyi értékek védelméről (mely szabályozza a jogokat, kötelezettségeket) a későbbiek-ben - a fenti általános irányelvek figyelembevételével - külön önkormányzati rendelet alkotandó.
Építési tilalmak és korlátozások
35. § (1) A temetők 30 m-es védőtávolságán belül építési engedély csak az illetékes szakhatóság (ÁNTSZ) hozzájárulásával adható.
(2) A 811.sz. és 8126 j. utak külterületi szakaszán az út-tengelytől mért 100-100 m-es védőtávolságon belül építési engedély csak az útkezelő hozzájárulásával, az általa meghatározott feltételekkel adható.
A település közigazgatási területére készítendő további tervek
36. § (1) „Részletes” szabályozási terv és helyi építési szabályzat készítendő az Étv. 12. §.(2) bek. a-c) pontjában felsorolt esetekben a tervlapokon külön nem jelölt, legalább telektömb nagyságú területekre. A szabályozási terv és helyi építési szabályzat készítését az Önkormányzat képviselőtestülete rendeli el.
(2) A tervezett közpark-területekre kertészeti kiviteli terv készítendő.
37. § (1) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.
(2) A rendelet kihirdetésével egyidejűleg az Alcsútdoboz Község Közös Tanácsa 1984. évi 2. sz. Rendelete, valamint a 10/1997.(VI.12.) ÖK rendelet a szúnyogpusztai belterület részletes rendezési tervéről, a 10/1998.(IX.25.) ÖK rendelet Felcsút - Szúnyogpuszta rendezési tervéről és a 6/1999.(VII.20.) ÖK rendelet Felcsút - Szúnyogpuszta melletti terület építési szabályairól hatályukat veszítik.
(3) A jelen rendelet rendelkezéseit a hatályba lépését követően induló új építési ügyek esetében kell alkalmazni.
1. melléklet
A 2. § (1) bekezdés Felcsút Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2016.(XI.29.) önkormányzati rendelet 1. §-ával megállapított szöveg. Hatályos 2016. december 29. napjától
A 3. § (1) bekezdés Felcsút Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2013.(XI.28.) önkormányzati rendelet 1. §-ával megállapított szöveg. Hatályos 2013. december 29. napjától
A 7. § (1) bekezdés Felcsút Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2016.(XI.29.) önkormányzati rendelet 2. §-ával megállapított szöveg. Hatályos 2016. december 29. napjától
A 7. § (3) bekezdés Felcsút Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2016.(XI.29.) önkormányzati rendelet 3. §-ával megállapított szöveg. Hatályos 2016. december 29. napjától
A 7. § (4) bekezdés Felcsút Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2016.(XI.29.) önkormányzati rendelet 4. §-ával megállapított szöveg. Hatályos 2016. december 29. napjától
A 7. § (5) bekezdés Felcsút Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2019.(IX.1.) önkormányzati rendelet 1. §-ával megállapított szöveg. Hatályos 2019. szeptember 2. napjától
A 7. § (7) bekezdés Felcsút Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2019.(IX.1.) önkormányzati rendelet 2. §-ával megállapított szöveg. Hatályos 2019. szeptember 2. napjától
A 7. § (9) bekezdés Felcsút Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2013.(XI.28.) önkormányzati rendelet 5. §-ával megállapított szöveg. Hatályos 2013. december 29. napjától
A 8. § (1) bekezdés Felcsút Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2013.(XI.28.) önkormányzati rendelet 6. §-ával megállapított szöveg. Hatályos 2013. december 29. napjától
A 8. § (3) bekezdés Felcsút Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2016.(III.31.) önkormányzati rendelet 3. §-ával megállapított szöveg. Hatályos 2016. április 30. napjától
A 8. § (8) bekezdés Felcsút Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2013.(XI.28.) önkormányzati rendelet 7. §-ával megállapított szöveg. Hatályos 2013. december 29. napjától
A 9. § (3) bekezdés Felcsút Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2019.(III.29.) önkormányzati rendelet 1. §-ával megállapított szöveg. Hatályos 2019. március 30. napjától
A 9. § (8) bekezdés Felcsút Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2016.(III.31.) önkormányzati rendelet 4. §-ával megállapított szöveg. Hatályos 2016. április 30. napjától
A 9. § (9) bekezdés e) pontját Felcsút Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 20/2012.(VII.19.) önkormányzati rendelet 4. §-a hatályon kívül helyezte. Hatályos 2012. augusztus 19. napjától
A 9. § (9) bekezdés f) pontját Felcsút Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 20/2012.(VII.19.) önkormányzati rendelet 4. §-a hatályon kívül helyezte. Hatályos 2012. augusztus 19. napjától
A 10. § (5) bekezdés c) pontja Felcsút Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2016.(XI.29.) önkormányzati rendelet 5. §-ával megállapított szöveg. Hatályos 2016. december 29. napjától
A 10. § (5) bekezdés g) pontját Felcsút Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2013.(XI.28.) önkormányzati rendelet 8. §-a hatályon kívül helyezte. Hatályos 2013. december 29. napjától
A 10. § (5) bekezdés h) pontját Felcsút Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2013.(XI.28.) önkormányzati rendelet 8. §-a hatályon kívül helyezte. Hatályos 2013. december 29. napjától
A 11. §-t Felcsút Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2013.(XI.28.) önkormányzati rendelet 9. §-a hatályon kívül helyezte. Hatályos 2013. december 29. napjától
A 12. § (1) bekezdés Felcsút Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2013.(XI.28.) önkormányzati rendelet 10. §-ával megállapított szöveg. Hatályos 2013. december 29. napjától
A 12. § (2) bekezdés Felcsút Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2013.(XI.28.) önkormányzati rendelet 10. §-ával megállapított szöveg. Hatályos 2013. december 29. napjától
A 14. § (2) bekezdés Felcsút Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2013.(XI.28.) önkormányzati rendelet 11. §-ával megállapított szöveg. Hatályos 2013. december 29. napjától
A 14. § (3) bekezdését Felcsút Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2013.(XI.28.) önkormányzati rendelet 12. §-a hatályon kívül helyezte. Hatályos 2013. december 29. napjától
A 15. § (3) bekezdés Felcsút Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2013.(XI.28.) önkormányzati rendelet 12. §-a hatályon kívül helyezte. Hatályos 2013. december 29. napjától
A 16. § (2) bekezdését Felcsút Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2013.(XI.28.) önkormányzati rendelet 12. §-a hatályon kívül helyezte. Hatályos 2013. december 29. napjától
A 17/A. §--t Felcsút Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2013.(XI.28.) önkormányzati rendelet 13. §-a iktatta be. Hatályos 2013. december 29. napjától
A 17/A. § (6) bekezdés Felcsút Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2016.(XI.29.) önkormányzati rendelet 6. §-ával megállapított szöveg. Hatályos 2016. december 29. napjától
A 18. § (6) bekezdését Felcsút Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2013.(XI.28.) önkormányzati rendelet 15. §-a hatályon kívül helyezte. Hatályos 2013. december 29. napjától
A 18. § (8) bekezdését Felcsút Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2013.(XI.28.) önkormányzati rendelet 15. §-a hatályon kívül helyezte. Hatályos 2013. december 29. napjától
A 18. § (11) bekezdését Felcsút Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2013.(XI.28.) önkormányzati rendelet 15. §-a hatályon kívül helyezte. Hatályos 2013. december 29. napjától
A 18. § (12) bekezdését Felcsút Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2013.(XI.28.) önkormányzati rendelet 15. §-a hatályon kívül helyezte. Hatályos 2013. december 29. napjától
A 18. § (13) bekezdését Felcsút Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2013.(XI.28.) önkormányzati rendelet 15. §-a hatályon kívül helyezte. Hatályos 2013. december 29. napjától
A 18. § (14) bekezdését Felcsút Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2013.(XI.28.) önkormányzati rendelet 15. §-a hatályon kívül helyezte. Hatályos 2013. december 29. napjától
A 18. § (15) bekezdését Felcsút Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2013.(XI.28.) önkormányzati rendelet 15. §-a hatályon kívül helyezte. Hatályos 2013. december 29. napjától
A 18. § (17) bekezdését Felcsút Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2013.(XI.28.) önkormányzati rendelet 14. §-a iktatta be. Hatályos 2013. december 29. napjától
A 20. § (5) bekezdését Felcsút Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2013.(XI.28.) önkormányzati rendelet 16. §-a hatályon kívül helyezte. Hatályos 2013. december 29. napjától
A 21. § (3) bekezdés e) pontját Felcsút Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2013.(XI.28.) önkormányzati rendelet 17. §-a hatályon kívül helyezte. Hatályos 2013. december 29. napjától
A 21. § (4) bekezdés Felcsút Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2013.(XI.28.) önkormányzati rendelet 18. §-ával megállapított szöveg. Hatályos 2013. december 29. napjától
A 22. § (4) bekezdését Felcsút Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2013.(XI.28.) önkormányzati rendelet 19. §-a hatályon kívül helyezte. Hatályos 2013. december 29. napjától
A 23. § (4) bekezdését Felcsút Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2013.(XI.28.) önkormányzati rendelet 19. §-a hatályon kívül helyezte. Hatályos 2013. december 29. napjától
A 24. § (4) bekezdését Felcsút Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2013.(XI.28.) önkormányzati rendelet 19. §-a hatályon kívül helyezte. Hatályos 2013. december 29. napjától
45/1997. (XII.29.) KTM rend. az építészeti tervdokumentáció tartalmi követelményeiről, továbbá az OTÉK 29.§. (6),
45/1997. (XII.29.) KTM rend. 5.§. 9. pontja szerint
A 25. § (5a) bekezdését Felcsút Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2016.(III.31.) önkormányzati rendelet 5. §-a iktatta be. Hatályos 2016. április 30. napjától
A 25. § (6) bekezdés Felcsút Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2016.(III.31.) önkormányzati rendelet 6. §-ával megállapított szöveg. Hatályos 2016. április 30. napjától
A 25/A. §-t Felcsút Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2019.(IX.1.) önkormányzati rendelet 3. §-a iktatta be. Hatályos 2019. szeptember 2. napjától
A 27. § (4) bekezdés Felcsút Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2014.(VII.1.) önkormányzati rendelet 1. §-ával megállapított szöveg. Hatályos 2014. július 2. napjától
14/2001. (V.9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet
21/2001. (II.14.) Korm. rendelet 2. sz. melléklet
219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet, 10/2000. (VI.2.) KöM-EüM-FVM-KHVM együttes rendelet
27/2006. (II.7.) Korm. rendelet, 49/2001. (IV.3.) Korm. rendelet még hatályos előírásai
16/2001. (VII.18.) KöM. rendelet 1.sz. melléklete
98/2001 (VI.15.) Korm. rend.
8/2002. (II. 22.) KöM-EüM együttes rendelet
8/2002. (II. 22.) KöM-EüM együttes rendelet
A 2. melléklet a Felcsút Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2023. (VI. 9.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.