Tényő Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2019. (I.29.) önkormányzati rendelete
Tényő Község Helyi Építési Szabályzatáról
Hatályos: 2023. 08. 30Tényő Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2019. (I.29.) önkormányzati rendelete
Tényő Község Helyi Építési Szabályzatáról
Tényő Község Önkormányzata az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32.cikk (1) bekezdés a) pontjában, továbbá Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el.
ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK
1. Rendelet hatálya
1. § (1) A rendelet Tényő község közigazgatási területére terjed ki.
(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, építési telket és területet alakítani, továbbá – a bányaműveléshez szükséges földalatti építmények kivételével – építményeket tervezni, építeni, felújítani, helyreállítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni és lebontani, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű hatósági előírásoknak és e rendeletben előírtaknak megfelelően szabad.
(3) A rendeletet mellékleteivel együtt kell alkalmazni.
(4)1 A rendelet mellékletei:
a) 1. melléklet: A Szabályozási és övezeti terv 1 című terv (jele: SZ-J1,
2. Fogalmak
2. § (1) Mezőgazdasági épület: a mezőgazdasági termeléshez kapcsolódó présház, mezőgazdasági terményfeldolgozó, szerszám-, vegyszer-, kisgép-, terménytároló épület.
(2) Nem zavaró hatású kisipari, kisüzemi építmény: azok a létesítmények, melyeknek rendeltetéséből, üzemeléséből eredő – közvetlen és közvetett – hatások (emissziós értékek) nem haladják meg a környező területfelhasználási egységekre (általában lakóterületre) megengedett határértéket.
(3) Szolgálati lakás: a fő funkciót hordozó épületben a létesítmény tulajdonosa/üzemeltetője, vagy személyzete számára szolgáló lakás.
(4) Telekszélesség: A telek oldalvonalára (oldalhatár) merőleges vetületi mérete az építési hely elő és hátsókerti határvonala között. (Ezek közül a legnagyobbnak kell teljesítenie az övezeti előírások minimális telekszélességre vonatkozó paraméterét.)
(5) Telekmélység a telek közterület vagy magánút felőli határvonalára merőleges vetületi mérete (Ezek közül a legnagyobbnak kell teljesítenie az övezeti előírások minimális telekmélységre vonatkozó paraméterét.)
3. Értelmező rendelkezések
3. § E rendelet alkalmazásában:
(1) Kötelező szabályozási elem
a) a meglévő, megmaradó közterületi határvonal
b) a szabályozási vonal
c) övezeti határvonal
d) építési hely határvonala
e) be nem építhető teleksáv határvonala
f) telepítendő fasor
g) telken belüli kötelező védőfásítás
h) szabályozási szélesség
(2) Tájékoztató elem
a) a meglévő belterületi határvonal
(2) Más jogszabály által elrendelt szabályozási elem
a) műemlékek
b) a műemlék telke
c) régészeti lelőhelyek
d) helyi védett épületek
e) Natura 2000 természetmegőrzési területek
f) ökológiai hálózat határa
g) természeti terület határa
h) egyedi tájérték
i) tájvédelmi körzet határa
j) védendő utcakép
(3) Az övezeti jel értelmezése
beépítési mód |
megengedett legnagyobb |
legkisebb kötelező |
|||
|
szabadonálló) |
beépítettség % |
|||
elem |
kialakítható |
kialakítható |
kialakítható |
||
megengedett legnagyobb építménymagasság (m) |
legkisebb |
legkisebb |
legkisebb |
4. Szabályozási elemek
4. § (1) A kötelező szabályozási elemek helyének megváltoztatásához, vagy ilyen új elem beillesztéséhez – kivéve az a) és a b) pontban szabályozott eseteket – a szabályozási terv és szükség esetén a helyi építési szabályzat módosítása szükséges.
a) Az azonos területfelhasználású építési övezetek közötti övezeti határvonal a vele határos telkeket érintően, az SZ-J terven jelölttől, az övezeti előírások paramétereinek betartása mellett, az érintett telkek megszűnését nem eredményező módon elmozdítható.
b) Az SZ-J terven rögzített keretek között a gyorsforgalmi utak helye és mérete útépítési tervekkel igazoltan pontosítható. A pontosítás során az eltérés ± 5,0 m lehet.
c) A tervezett belterületi határvonallal körülhatárolt, vagy a tervezett belterületi határvonal és a meglévő belterületei határvonal közé eső területeket az SZ-J terv szerinti célra felhasználni a belterületbe vonással egyidőben, vagy azt követően lehet.
d) A belterületbe vonás szakaszosan, a mindenkori igényeknek megfelelően történhet.
e) Ahol a helyi építési szabályzat, vagy az SZ-J terv építési vonalat határoz meg, a telken az építési vonal felőli telekhatárhoz legközelebb álló épület legalább egy pontjának illeszkednie kell erre a vonalra.
(2) A javasolt szabályozási elemek helye az övezeti előírások keretei között megváltoztatható.
(3) A tájékoztató elem helyének megváltoztatásához a szabályozási terv módosítása nem szükséges.
(4) A más jogszabály által elrendelt szabályozási elemek helyének megváltoztatásához, vagy ilyen új elem beillesztéséhez a szabályozási terv és szükség esetén a helyi építési szabályzat módosítása szükséges.
5. A telekalakítás általános szabályai
5. § (1) A kialakítható legkisebb telek méreteit az övezeti előírások tartalmazzák.
(2) A kialakult telekosztású telektömbben, a kialakítható telek legkisebb szélességére vonatkozó előírást csak abban az esetben kell alkalmazni, ha a telekalakítás érinti a kialakult telekszélesség megváltozását. Amennyiben a telket magában foglaló övezetre előírt kialakítható legkisebb telekterület mind a megmaradó, mind a telekmegosztás eredményeként létrejövő új telek esetében teljesül, a telekmegosztás engedélyezhető.
(3) Telekcsoport újraosztással érintett terület telekalakítása telektömbönként történhet szakaszosan is.
(4) Az SZ-J terven az övezeti jelben „K” jellel jelölt telekméret kialakult telekállapotot jelent. Az így jelölt övezetbe tartozó telkek „K” jellel jelölt mérete nem csökkenthető, kivéve az út céljára való lejegyzést és a telekhatárrendezést. A kialakult telekszélesség változása legfeljebb 10% -nyi, a telekmélység változása 15%-nyi, a telekterület változása 20%-nyi lehet.
(5) Lakó- és vegyes területfelhasználású területen a kialakult telekosztású telektömb saroktelkei vagy a saroktelek a vele szomszédos telekkel együtt az övezeti jeltől eltérő mérettel és módon is alakítható. Ebben az esetben a telekalakítás eredményeként létrejövő új építési telek, valamint a visszamaradó építési telek megengedett legkisebb területe 450 m2. A telekalakítás eredményeként létrejövő új építési teleknek kiszolgáló lakóutcáról megközelíthetőnek kell lennie. Amennyiben az új telek csak mezőgazdasági útról lesz közelíthető, a telekalakításra a saroktelek alakítás szabályai nem alkalmazhatók.
(6)
6. A telek beépítésének általános szabályai
6. § (1) Az előírtnál kisebb méretű, már kialakult telkeket be lehet építeni az építési övezetre vonatkozó beépítési szabályoknak megfelelően.
(2) A már beépített építési telkeken közterület bővítés helybiztosítása céljából szabályozási vonallal lehatárolt, a közterület felé eső telekrész a telek beépítettségének számításánál nem vehető figyelembe. Az építési hely határát a szabályozási vonaltól kell számítani. A helybiztosítás nem minősül építési tilalomnak.
(3) Kialakult, oldalhatáron álló építésű telektömbökben minden esetben, az újonnan kialakított, oldalhatáron álló beépítésű telektömbökben a 18,0 m-nél keskenyebb telkeken az épületeket az oldalhatárra, vagy attól legfeljebb 1,0 m távolságban kell elhelyezni.
(5) Az oldalhatáron álló beépítésű telektömbökben amennyiben a telek szélessége meghaladja a 18,0 métert, az elő-, oldal, hátsókerti méretekbetartásával meghatározott építési helyen belül az épület szabadon állóan is elhelyezhető.
(6) Az oldalhatáron álló építési hely – beépítetlen tömbben – K-Ny-i telekfekvésnél az északi oldalhatáron, É-D-i telekfekvésnél a keleti oldalhatáron, ÉK-DNy-i telekfekvésnél az észak-keleti oldalhatáron áll. Már többnyire beépült tömbben az építési hely a tömbre jellemző építési oldalon áll.
(7) Saroktelek megosztásából létrejövő új, beépítetlen telkek építési helyének határai:
f) Ha a telek utcai szélessége kisebb, mint a telek mélysége, az építési hely oldalhatáron álló a tömbre jellemző beépítési oldalhatárra illeszkedve, előkert kialakult, vagy 5,0 m, oldalkert 4,0 m, hátsókert 6,0 m.
g) Ha a telek utcai szélessége nagyobb, vagy egyenlő, mint a telek mélysége, az építési hely szabadon álló, az előkert kialakult, vagy 5,0 m, az oldalkert. 3,0 m, a hátsókert: 4,0 m.
7. A létesítmények elhelyezésének általános szabályai
7. § (1) A létesítmények elhelyezésénél az övezeti előírásokat az általános előírásokkal együttesen kell alkalmazni.
(2) Az építési hely határvonalait az SZ-J1 és az SZ-J2 terv vagy a helyi építési szabályzat tartalmazza.
(3) Azokban az övezetekben, ahol az SZ-J1 és az SZ-J2 terv nem jelöl építési hely határvonalat, az épületek elhelyezésére szolgáló területet (építési hely) az övezetre vonatkozó elő-, oldal-, és hátsókerti méretek előírásai szerint kell meghatározni.
(4) Épületek elhelyezése:
a) A már beépült utcák foghíjbeépítései esetén az elő- és oldalkert méreteknek egységesen az utcában, vagy az övezet területén már jellemzően kialakult méretekhez kell igazodni.
b) Új beépítésű területeken ahol a szabályozási terv nem jelöl építési helyet vagy építési vonalat, az elő-, oldal- és hátsókert méretek meghatározása az OTÉK 35., 36 §-ban foglaltak figyelembe vételével történhet.
(5) Az építési telken lévő, az elsődleges használatot jelentő, a fő funkciót magukban hordozó épületek egymástól való távolsága nem lehet kevesebb a nagyobbik építmény építménymagasságának, illetve a területre előírt megengedett legnagyobb építménymagasság mértékénél.
(6) Az építmények közötti legkisebb távolságok 14 m-nél nagyobb telekszélesség esetében az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendelet 36 §-ban foglaltak kötelezően betartandóak. A 14 m-nél kisebb telekszélességek esetében az építmények közötti megengedett legkisebb távolság 4 m .
(7) Oldalhatáron álló beépítés esetén melléképítményt a fő funkciót hordozó épülettel egybeépítve vagy a fő funkciót hordozó épülettel megegyező oldalhatáron lehet elhelyezni.
8. A kialakult esetekre vonatkozó rendelkezések
8. § (1) Az építési övezeti előírásoktól eltérően kialakult telekméreteket, telekhasználatot, vagy megvalósult épületet és bármely más, a követelményeknek meg nem felelő övezeti tényezőt, ha az jogszerűen vagy jóhiszeműen valósult meg a HÉSZ közreadása előtt; továbbá, ha annak megvalósulása érvényes építési engedély alapján folyamatban van, kialakultnak kell tekinteni.
(2) Ha a beépítettség mértéke magasabb vagy a telek területe kisebb a megengedettnél, akkor a telken meglévő épület felújítható, átalakítható, de sem a beépítettség, sem az épületek építménymagassága nem növelhető. A szintterület növelése a tetőtér beépítésével lehetséges.
(3) Amennyiben a telek területe kisebb a megengedettnél és a telekhatár módosítása semmilyen módon nem lehetséges, valamint a rajta lévő épület elbontásra kerül, a telek az övezeti előírásoknak megfelelően építhető be.
(4) Az övezeti előírásoknak nem megfelelő, kialakult építménymagasságok esetén az épület felújítható, átalakítható, új épület építésekor azonban az övezeti előírásoknak megfelelő építménymagasságot kell az építési telken alkalmazni.
(5) Azokon a területeken, ahol a telekméretekre vonatkozó előírás „K” kialakult, építési telek alakítása a tömbben jellemzően kialakult telekméreteknek megfelelően – az építési telek beépítési módjára, beépítettségére és az építmények között megengedett legkisebb távolságokra vonatkozó előírások figyelembe vételével – történhet. A kialakított telek területe a tömbben illetve a tömbön belüli övezetben kialakult és beépített telkek területének átlagától maximum 10 %-kal térhet el.
(7) Az építési telekre már korábban túlnyomórészt felosztott telektömb területén, amennyiben a már kialakult telek valamely mérete nem felel meg az övezeti előírásoknak a telek a beépítési mód, az építési hely, a beépítettség és az építmények között megengedett legkisebb távolság figyelembevételével beépíthető.
(8) Kialakult telektömbben az építési vonal a szomszédos telkeken lévő épületek utcai építési vonalához igazodjon, kivéve, ha egyéb előírás ettől eltérő beépítést határoz meg. Amennyiben a szomszédos telkek közül egyik vagy mindkettő beépítetlen, az utcában vagy utcaszakaszon kialakult építési vonalhoz kell a beépítésnek igazodnia, kivéve, ha egyéb előírás ettől eltérő beépítést határoz meg.
9. Környezetvédelem
9. § (1) A település területén zavaró környezeti hatású bűzzel járó területhasználat csak az ilyen célra kijelölt övezetekben folytatható.
(2) A területen diffúz légszennyezést okozó tevékenység csak zárt térben, takartan, illetve a kiporzás megakadályozás érdekében megfelelő felületkezelés mellett folytatható.
(3) Vízvédelmi besorolás közigazgatási területre kiterjedően:
a) felszín alatti víz állapota szempontjából: érzékeny felszín alatti vízminőségvédelmi terület,
b) felszíni víz szempontjából: 4. általánosan védett befogadó
(4) A közigazgatási területen lévő zöldfelületek kialakításával és gondozásával biztosítani kell, hogy a közterület levegőjében az emberi szervezet allergiás reakcióit okozó növényfajtáktól származó virágpor részecskék mennyisége az alábbi értékeket ne haladja meg:
a) fák, bokrok 100 pollen/m3,
b) fűfélék 30 pollen/m3.
(5) A beépített, illetve beépítésre szánt területen, valamint annak határától mért 2000 m távolságon belül nőivarú nyárfa nem ültethető.
(6) A közigazgatási területen hulladéklerakó hely – hulladékudvar kivételével – nem alakítható ki.
(7) A tervezési területek az üzemi tevékenységből származó zaj szempontjából a vonatkozó jogszabály alapján a következő terület-felhasználási kategóriába tartoznak:
10. Táj és természetvédelem
10. § (1) A mezőgazdasági utak, valamint vízfolyások (patak, csatorna, árok) – parti sávra vonatkozó előírások betartása mellett – külterületi szakaszai mentén egységes út-, illetve vízfolyáskísérő fásítást kell létrehozni.
11. § (1) Országos védelemben részesített természeti érték a településen a Pannonhalmi Tájvédelmi körzet elemei a vonat- kozó jogszabály szerint az alábbiak:
11. Zaj- és rezgésvédelem
12. § (1) A tervezési területek az üzemi tevékenységből származó zaj szempontjából a vonatkozó jogszabály alapján a következő terület-felhasználási kategóriába tartoznak:
12. A föld védelme
13. § (1) A területen feltöltések kialakítására a környezetet károsító anyag illetve veszélyes hulladék nem használható fel. A területen található környezetkárosító anyagokat a tereprendezés során el kell távolítani. Fertőzött, szennyezett talajú területet felhasználni csak a jogszabályban előírt mentesítést követően szabad.
(2) Építési munkáknál a terület előkészítése során a termőföld védelméről, a talaj felső humuszos termőrétegének összegyűjtéséről, kezeléséről, és a jogszabályban előírt újrahasznosításáról az építtető köteles gondoskodni. Az építési munkák során biztosítani kell, hogy a környezeti hatások a termőföld minőségében kárt ne okozzanak, szennyező anyag a talajba ne kerülhessen.
(3) A területen talajszennyezést okozó tevékenység nem folytatható.
13. A felszíni és a felszín alatti vizek védelme
14. § (1) A felszíni vizekbe csak a vonatkozó jogszabály szerinti 4. általánosan védett vízminőség-védelmi területi kategóriának megfelelő minőségű csapadékvíz és szennyvíz vezethető, amennyiben a befogadó időszakos vízfolyás, úgy a 3. kategóriára vonatkozó határértéket kell betartani.
(2) A község területe a vonatkozó jogszabály alapján a vizek mezőgazdasági nitrátszennyezése szempontjából nitrátérzékeny kategóriába tartozik.
(3) Nem burkolt felületen hulladék, illetve a talajra, a felszín alatti vizekre potenciálisan veszélyes anyag ideiglenesen sem helyezhető el.
(4) 20 illetve annál több gépkocsit befogadó parkoló csak olyan módon alakítható ki, hogy a felületén összegyűjthető legyen a csapadékvíz. A fenti esetben, valamint gazdasági területeken belül kialakított útburkolatoknál a csapadékvíz csak hordalék- és olajfogó műtárgyon keresztül vezethető a csapadékvíz-elvezető hálózatba.
(5) A lakóterületek és egyéb beépített területek szennyvizeit közcsatornába kell vezetni a mindenkori hatályos előírások határértékeinek betartásával, melyek jelenleg a vonatkozó jogszabály által előírt küszöbértékek. Azokon a területeken, melyek még nincsenek bekötve a szennyvízhálózatba, a közcsatorna kiépítéséig a szennyvizet csak zárt rendszerű szennyvíztározóban lehet tárolni, szikkasztás a település teljes területén tilos.
(6) Az állattartó telepeknek meg kell felelni a „vizek mezőgazdasági eredetű nitrát terheléssel szemben védelméről” szóló jogszabály előírásainak.
14. Zöldfelületek
15. § (1) A közterületi zöldfelületeket az SZ-J1 terven megjelölt funkciójuknak megfelelően kell kialakítani és fenntartani.
15. Művi értékvédelem
16. § (1) A műemlék listáját az 3. melléklet tartalmazza.
(2) A helyi védett épített értékek jegyzékét a 4. melléklet tartalmazza.
(3) Régészeti értékek
a) A régészeti lelőhelyek által érintett helyrajzi számok listáját a 5. melléklet tartalmazza.
b) A mellékletben felsorolt területeken a földmunkával járó tevékenységek megkezdése előtt megelőző régészeti feltárás elvégzése szükséges.
c) Régészeti értékek előkerülése esetén a kulturális örökség védelméről szóló jogszabályi előírások szerint kell lejárni.
16. Védőtávolságok, védőterület, korlátozások
17. § (1) A település lakóterületei és különleges területei körüli 1000,0 m-es területsávon belül szagos, bűzös, fertőzésveszélyes tevékenység céljára szolgáló új építményt építeni, vagy ilyen meglévő építményen kapacitásnövelő építési beavatkozást végezni csak az építtető által beszerzett, az illetékes szakhatóságok jóváhagyó véleményével, az általuk meghatározott védőtávolság betartásával lehet.
(2) Villamos távvezetékek biztonsági övezete a szélső vezetékszáltól mérten:
a) 20 kV-os vezeték: 5,0- 5,0 m .
A biztonsági övezetre vonatkozó előírásokat a villamosmű biztonsági övezetéről szóló jogszabály tartalmazza.
(3) A vízfolyások, csatornák, vízfelületek parti sávja a partvonaluk mentén húzódó6,0- 6,0 m széles területsáv. A parti sávra vonatkozó előírásokat a vízgazdálkodásról, valamint a nagyvízi medrek, a parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról, valamint a nyári gátak által védett területek értékének csökkenésével kapcsolatos eljárásról szóló jogszabályok tartalmazzák.
(4) Az oktatási és egészségügyi intézmény védőterülete a telekhatártól mért 50,0 m széles területsáv. A védőterületen belül állattartó épület nem építhető.
(5) Külterületen a közút tengelyétől számított 50,0 méteren, méteren belül építmények csak a külön jogszabályok szerint helyezhetők el.
TERÜLETFELHASZNÁLÁS, ÖVEZETI ELŐÍRÁSOK
17. Területfelhasználás az általános és a sajátos használat szerint
18. § (1) A település közigazgatási területe a következő területfelhasználási egységekre tagolódik:
a) beépített és beépítésre szánt terület,
b) beépítésre nem szánt terület,
(2) Beépítésre szánt terület (beépített, további beépítésre kijelölt)
BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLET
18. Lakóterület
19. §3 (1) A lakóterület besorolása a sajátos használat szerint:
a) falusias lakóterület (Lf)
b) falusi turizmus céljára szolgáló övezet (Lf-T1, Lf-T2, Lf-T3)
c) falusias lakóterület magánút övezete (Lf út)
d) falusias lakóterület gyalogút övezete (Lf gya)
20. § (1)4 A falusias lakóterületen elhelyezhető:
a)5 fő funkciót hordozó épületként
aa) lakóépület,
ab) önállóan, a lakóépület helyett kialakított, az alapfokú ellátást szolgáló kereskedelmi, vendéglátó, szolgáltató, kézműipari és intézményi (igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális, közbiztonsági) épület, fizető vendéglátás céljára szolgáló szállás-, vagy üdülő-jellegű épület
ac) a lakókörnyezetet zajjal, rezgéssel, porral és légszennyező anyaggal nem zavaró, a szabályozott terület lakótömbjeiben szokásos mértékű gépjármű és személyforgalmat meg nem haladó vonzású, legfeljebb egy átlagos lakóteleknyi területet igénylő nem zavaró hatású kisipari, kisüzemi (mezőgazdasági vagy ipari) épület.
b) fő funkciót kiegészítő épületként
ba) gépjármű és egyéb tároló (pajta, géptároló, terménytároló),
bb) pince,
bc) állattartó épület, figyelemmel a vonatkozó jogszabályra [1]
bd) kisipari, kisüzemi műhely,
be) sportépítmény.
c)6 A falusi túrizmus céljára szolgáló Lf-T1, Lf-T2 és Lf-T3 jelű övezetekben az övezetre egyedileg meghatározott szabályok a jelen paragrafusban megállapított általános szabályoktól eltérő különleges előírásokat is megfogalmazhatnak. Ezekben az esetekben az adott övezetre előírt egyedi szabályok alkalmazandók.
(2) A falusias lakóterületen egy telken 1 lakás építhető, nem építhető két lakásos lakóház.
(3) A falusias lakóterületen nem helyezhető el:
a) üzemanyagtöltő.
(4) A telkeken a ba), bb), bc), bd) pontokban felsorolt építmények csak az aa), ab), ac) pontban felsorolt építmények egyidejű építése vagy megléte esetén építhetők.
(5)7 Az építési helyen belül az előkerti építési hely határvonalon, vagy ahhoz legközelebb csak az aa), ab), ac) ba) pontban felsorolt épületek építhetők.
(6) Önálló épületként az ab), ac) pontban felsorolt épületeket az előkerti építési hely határa vonalra illeszkedően kell építeni. Amennyiben az ab), ac) pontban foglaltak az egyik lakás helyén létesülnek, az utcához közelebb az ab), ac) pontokban felsorolt funkciók kerülhetnek.
(7)8 A falusias lakóterület telkeit az épületek használatba vételéig el kell látni
a) közüzemi ivóvízvezetékkel,
b) közüzemi szennyvíz-csatornával
c) közüzemi villamos energia vezetékkel.
Az Lf19*, Lf23* és az Lf24* jelű falusias lakóterület övezetekben, ahol nem áll rendelkezésre közüzemi közműellátás, ott a telkek közművesítettségét az OTÉK 8. § (3) bekezdés szerint kell biztosítani.
A közműpótló berendezések vízjogi engedély megléte esetén alkalmazhatóak.
(8) A falusias lakóterületre vonatkozó környezetvédelmi előírások
a) zajvédelmi besorolás: lakóterület,
b) kötelező szennyvízcsatorna rákötés,
c) kötelező hulladékelszállítás,
d) a telekről csapadékvíz közterületre nem vezethető.
(9) A falusias lakóterület övezeti előírásait a 6 számú melléklet tartalmazza.
19. Vegyes terület
21. § (1) A vegyes terület besorolása a sajátos használat szerint:
a) településközpont vegyes Vt
(2) A településközpont vegyes terület több önálló rendeltetési egységet magába foglaló lakó- és olyan helyi tele- pülési szintû igazgatási, kereskedelmi, szolgáltat, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egész- ségügyi, szociális épületek, valamint sportlétesítmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra
(3) Településközpont vegyes területen belül 700 m2-nél kisebbépítési telken maximum kettő önálló rendeltetési egység helyezhető el.
(4) A településközpont vegyes terület övezeti előírásait a 7 számú melléklet tartalmazza.
20. Gazdasági terület
22. § (1) A gazdasági terület besorolása a sajátos használat szerint:
a) kereskedelmi, szolgáltató terület (Gksz)
b) ipari gazdasági terület (Gip)
23. § (1) A kereskedelmi, szolgáltató területen
a) elhelyezhető:
aa) mindenfajta, nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület,
ab) a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló 1 db lakás helyezhető el, önálló lakó rendeltetésű épület nem helyezhető el
ac) igazgatási, egyéb irodaépület,
ad) úti kiszolgáláshoz kapcsolódó (üzemanyagtöltő állomás, szerelés-javítás-karbantartás, szociális, fedett parkoló) épületek,
ae) kereskedelemhez, szolgáltatáshoz kapcsolódó épületek,
af) szállítmányozáshoz, raktározáshoz kapcsolódó épületek, logisztikai park 3 ha felett
ag) szállásférőhely-szolgáltatáshoz, vendéglátáshoz kapcsolódó épületek,
ah) sportépítmény,
(2) A kereskedelmi, szolgáltató területen előírt maximális építménymagasság értékét meghaladó magasságú, technológiai célú építményrész (kémény vagy kürtő) alaprajzi kiterjedése nem haladhatja meg a teljes létesítmény bruttó alapterületének 2%-át.
(3) A kereskedelmi, szolgáltató területen a telkek korlátlanul összevonhatóak.
(4) A kereskedelmi, szolgáltató terület övezeti előírásait a 8. számú melléklet tartalmazza.
24. § (1) Az ipari területen
a) elhelyezhető:
aa) nem zavaró hatású ipari épület,
ab) az energiagazdálkodás és a településgazdálkodás építményei,
ac) a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló 1 db lakás helyezhető el, önálló lakó rendeltetésű épület nem helyezhető el.
ad) oktatási, egészségügyi és szociális épület csak az OTÉK 31. § (2) bekezdésében előírtak betartása esetén helyezhető el.
(2) A Gip jelű övezetekben a telkek korlátlanul összevonhatóak.
(3) Az ipari terület övezeti előírásait a 9. számú melléklet tartalmazza.
21. Különleges terület
25. § (1) A különleges terület építési övezetei:
a) mezőgazdasági üzemi terület Kmü
b) pincesor területe Kps
c) sport és szabadidő Ksp
d) halastó Kht
e) hulladékudvar Khu
f) homokbánya Khb
g) honvédségi terület K ho
h) golf és szabadidőközponti KGsz
i) borászat Kbo
22. Mezőgazdasági üzemi terület
26. § (1) A mezőgazdasági üzemi területen a mezőgazdasági termeléssel kapcsolatos termelő, tároló és állattartó, terméktároló és feldolgozó, valamint az ezeket kiszolgáló igazgatási, szociális épületek építhetők.
(2) Az övezeti határok mellett legalább 8,0m széles, háromszintes, legalább 75% fedettségű, a tájra jellemző fafajokból álló fásítást kell a tulajdonosnak (használónak) létrehozni.
(3) Az övezet telkein telkenként egy darab szolgálati lakás építhető.
(4) Az övezet telkei az alábbi közművek megléte esetén beépíthetők:
a) ivóvíz vezeték
b) gázvezeték
c) villamos energia vezeték
d) nyílt árok vagy zárt csapadékvíz elvezető csatorna és műtárgya
(5) A mezőgazdasági üzemi terület övezeti előírásait a 10. melléklet tartalmazza.
23. Pincesor területe
27. § (1) A pincesor területének építési előírásai:
(2) A pincesor területén elsősorban a szőlő- és kertmûvelés tevékenységét szolgáló épületek, építmények (présház, pince) helyezhetők el.
(3) A pincesor területén a beépítettség legnagyobb mértéke nem haladhatja meg az 50% -ot vagy a maximum 50 m2-t.
(4) A pincesor területén a zöldfelület legkisebb mértéke minimum 80%.
(5) A pincesor területén a telek területe: kialakult vagy a rendezési terv szerint kialakítandó.
24. Sport- és szabadidős terület
25. Halastó területe
29. § (1) A halastó területén csak a vízi sport és a sporthorgászat célját szolgáló közösségi létesítmények helyezhetőek el.
(2) A beépítettség legnagyobb mértéke a terület 3%-a. A megengedett legnagyobb építménymagasság max. 3,5 m.
26. Hulladékudvar területe
30. § (1) A hulladékudvar kialakításakor a hulladékgazdálkodásról szóló vonatkozó rendeletek előírásait figyelembe kell venni.
(2) A hulladékudvar területén a településen képződő inert és nagy ásványi anyag tartalmú bontási hulladék (Be- ton, téglatörmelék, aszfalthulladék) helyezhető el ideiglenes jelleggel.
(3) A hulladékudvar területén a beépítettség nem haladhatja meg a 30 %-ot. A legkisebb zöldfelület min, 20 %. A fő funkciót hordozó épület megengedett építménymagassága max. 4,5 méter, a beépítési mód oldalhatáron álló.
(4) A hulladéklerakóban összegyûlt hulladék elszállításáról gondoskodni kell a helyi hulladékgazdálkodási terven belül foglaltaknak megfelelően.
27. Honvédelmi terület
31. § (1) A honvédelmi területen kizárólag honvédelmi célú épületek, építmények helyezhetők el.
(2) A honvédelmi területen kizárólag honvédelmi célú épületek, építmények helyezhetők el.
28. Homokbánya területe
32. § (1) A homokbánya területén bányászati tevékenységhez kapcsolódó létesítmények, üzemi épületek valamint a terület fenntartásához szükséges létesítmények helyezhetőek el.
(2) A bányatelek területén a bányatelek élettartamán belül az illetékes Bányakapitányság, a bányatelek megszûnte után a Magyar Geológiai Szolgálat telekosztási és építési engedélyezési eljárásokban szakhatóságként vesz részt.
(3) A bányatelkek határai közt fekvő ingatlant telekalakítás céljára megosztani, vagy azon épületet elhelyezni az il- letékes építési hatóság és a bányavállalkozó hozzájárulásával lehet.
29. Golf és szabadidőközponti terület
33. § (1) A golf- és szabadidő területen golfpályák, komplex idegenforgalmi, kulturális és sport szolgáltatást nyújtó tevékenységek számára alakítható telek, építhető épület.
(2) A területet az SZ-J terv építési övezetekre és övezetekre tagolja. Az övezetek, építési övezetek használatát az előírások tartalmazzák.
(3) Minden övezet, építési övezet területén építhető legfeljebb 15,0 m építménymagasságú, fa szerkezetű kilátó.
(4) Az SZ-J terven KGsz-gút jellel jelölt golfutat gyalogosok, kerékpárosok számára közforgalmú útként kell kialakítani és fenntartani. A golfút burkolatszélessége min. 4,5 m 1,0 m és 1,5 m széles füvesített padkával. A golfút területén felszín alatti közművek vezethetők.
(5) Az SZ-J terven KGsz-út jellel jelölt utakat vegyes forgalmú, szétválasztott rendszerű útként kell kialakítani.
(6) A golf-és szabadidőközponti terület környezetvédelmi előírásai:
a) Hulladékelbánás: Kötelező hulladékelszállítás a községi rendszer keretében, vagy saját szervezésben lerakó, vagy ártalmatlanító helyre,
b) Szennyvízelvezetés: Kötelező szennyvízcsatorna rákötés.
(6) A beépítésre szánt golf- és szabadidőközponti terület a sajátos használat szerint:
a) A golf- és szabadidőközponti különleges terület KGsz,
aa) szálláshelyek területe KGsz-sz,
ab) központi oktatási létesítmények területe KGsz-ko,
(7) A golf- és szabadidő területen golfpályák, komplex idegenforgalmi, kulturális és sport szolgáltatást nyújtó tevékenységek számára alakítható telek, építhető épület.
a) A beépítésre szánt különleges területen a telek beépítésével kapcsolatos követelményeket és a táj- és településképi követelményeket elvi építési engedélyezési eljárás keretében kell tisztázni.
(8) Szálláshelyek területe az SZ-J terven KGsz-sz jellel jelölt terület.
(9) A területen legfeljebb négy önálló rendeltetési egységet magába foglaló szállásépületek építhetők.
(10) A szálláshelyek övezetének előírásai:
a) Beépítési mód: szabadonálló
b) Építési hely határai SZ-J terv szerint, ahol az nem jelöli:
ba) előkert. 5,0 m ,
bb) oldalkert 6,0 m ,
bc) hátsókert 8,0 m ,
c) Megengedett legnagyobb beépítettség: 30%,
d) Kialakítandó legkisebb zöldfelület: 60%,
e) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,5 m ,
f) Alakítható legkisebb telekterület: 600 m 2 .
A terület tagolására vegyes használatú magánutak létesíthetők. A magánutak minimális burkolatszélessége 4,5 m
(11) Központi oktatási létesítmények területe az SZ-J terven KGsz-ko jellel jelölt terület.
(12) A golf- és szabadidőközpont kiszolgálásához, üzemeltetéséhez, fenntartásához szükséges oktatási célú épületek építhetők.
(13) Övezeti előírások:
a) Beépítési mód: szabadonálló
b) Építési hely határai SZ-J terv szerint
c) Megengedett legnagyobb beépítettség: 20%,
d) Kialakítandó legkisebb zöldfelület: 60%,
e) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 7,5 m ,
f) Alakítható legkisebb telekterület: 5000 m 2 .
(14) A golf- és szabadidőközpont területét ütemezetten kell felhasználni.
(15) Fejlesztési ütemek
a) I. ütem: minimálisan egy 18 lyukú golfpálya megépítése
b) II. ütem: szálláshelyek építése
c) II. ütem: oktatóközpont
(16) Tájképvédelem:
a) Védendő tájképi érték:
aa) a Sokoró dombvonulat gerince
ab) a Sós-ér völgye
b) Fő kilátási pontok az SZ-J terven ekként megjelölt helyek
c) A fő kilátási pontokból tekintve a védendő tájképi értékek területére vonatkoztatva építmények elhelyezésénél, környezetük alakításánál a látványvédelem szempontjait érvényesíteni kell.
ca) A Sokoró dombvonulat gerince fölé nyúló épületet építeni nem lehet.
cb) A Sós-ér menti 100 m széles területsávban az SZ-J terven jelölteken és jelen rendeletben foglaltakban szabályozottakon kívül épület nem építhető.
d) A látványvédelem követelményeinek való megfelelőség igazolása érdekében az építési hatóság az építési engedélyezési folyamatban fotódokumentáció és látványvédelmi vizsgálat készítését írhatja elő.
(17) Vadvédelem
30. Borászat területe
34. § (1) A borászat területén a szőlőgazdálkodással, borászattal kapcsolatos és az azokhoz szükséges kiegészítő építmények, valamint a szőlőgazdálkodáshoz, borászathoz kapcsolódó turisztikai tevékenységgel összefüggő építmények (pl.: présház, borház, borospince, borozó, vendéglátó, szállásférőhely-szolgáltató) építhetők.
(2) Az építési övezetben megvalósuló építmény terepbe illesztett módon kerüljön kialakításra.
(3) A szabályozási terven jelölt helyen a használatba vétel idejéig legalább 8,0 m széles háromszintű növényzetből álló – alacsony cserje, magas cserje, lombos fa – takaró-védőfásítást kell kialakítani. A fásítás 80%-át az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló rendelet 2. sz. melléklete szerinti őshonos fafajok alkossák. A fásítás létesítése, fenntartása, üzemeltetése és felújítása ellenkező megállapodás hiányában a terület tulajdonosának a kötelezettsége.
(4) Az építési övezetben megvalósuló építmény legmagasabb pontja, illetve épületrész nem nyúlhat túl a 192,00 mBf szinten.
(5) Az építési hely határai:
a) előkert: 7,5 m ,
b) oldalkert: 10,0 m ,
c) hátsókert: 10,0 m .
(6) Az övezetben az emberi tartózkodására szolgáló építmények a következő feltételekkel helyezhetők el, ha
a) a villamos-energia (közüzemi, vagy helyi) ellátás biztosított,
b) az épületek rendeltetésszerű használatához szükséges közüzemi – szükség esetén – technológiai vízellátás is biztosított,
c) a keletkező szennyvíz elvezetése egyedi szennyvíztisztító alkalmazásával, vagy közüzemi szennyvízcsatornával biztosított,
d) a felszíni vizek nyílt árkos elvezetése, illetve megfelelő szikkasztása biztosított,
e) a használat során keletkező hulladékok elszállítása biztosított.
(8) Az építési övezet telkének lehatárolására csak sövénnyel takart drótháló létesíthető.
(9) A borászat területének részletes övezeti előírásait a 12. melléklet tartalmazza.
BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLET
31. Különleges beépítésre nem szánt terület
35. § (1) A különleges beépítésre nem szánt terület övezetei:
a) temető Kt
b) golf és szabadidőközponti KbGsz
32. Temető területe
36. § (1) A temető területen sírkert és kiszolgáló épületek helyezhetők el.
a) beépítési mód: szabadon álló,
b) megengedett legnagyobb beépítettség: 2%,
c) kialakítandó zöldfelület minimuma: kialakult
d) megengedett legnagyobb építménymagasság: 6,0 m ,
e) építési hely határai: kialakult
(2) A temető telkét el kell látni:
a) közüzemi villamos energia vezetékkel,
b) szociális épület esetén közüzemi ivóvízvezetékkel,
c) szociális épület esetén közüzemi szennyvíz-csatornával.
33. A golf- és szabadidőközponti terület (golfpályák területe)
34. Közlekedési-, közműterület
38. § (1) Közlekedési és közműterületek besorolása sajátos használat szerint:
a) közútterület Köu,
(2) A közlekedési területek szabályozási szélességeit az SZ-J1 és SZ-J2 tervek tartalmazzák.
a) A kialakítandó szabályozási szélességet számadat jelöli,
b) a kialakult/megmaradó szabályozási szélesség jele: „K”.
(3) A közlekedési területek közlekedéshálózatban betöltött szerepük szerinti besorolása:
a) Köu M országos mellékút,
b) Köu T településközi út
c) Köu kiszolgáló út
d) Köu Kp térségi kerékpárút hálózat eleme
e) Köu gy gyalogos út
(4) A közlekedési területen az 1. függelékben ábrázoltaknak megfelelő, vagy azzal legalább egyenértékűnek tekinthető útépítési elemeket kell kialakítani.
(5) A közutak, utak telkének kialakítása szakaszosan is történhet az alábbiak szerint:
a) Hossztengelyére merőleges szakaszolás az egyidőben kiszolgálandó telkek, építési telkek helyzetének megfelelően azzal, hogy átmenetileg kialakuló zsákutca 250,0 m-nél hosszabb nem lehet. Ha a szakaszosan kiépítendő út egyszerre egy oldalon kettőnél több telek kiszolgálására létesül a zsákutca végén 16,0 x 16,0 m méretű ideiglenes végfordulót kell kiépíteni.
b) A telek beépítése csak a teljes útkeresztszelvény megvalósításával lehet.
(6) Tényő közigazgatási területén a helyi közúthálózatba tartozó utak az alábbi tervezési osztályba tartoznak.
a) településközi út K.V. A. 50
b) kiszolgáló út B.VI.d.A.50,
(7) Az utak szabályozási szélességén belül csak a közút létesítményei, berendezései, térszín alatti parkoló és köz- mûvek létesíthetők, illetve növényzet telepíthető.
(8)10 A 12,0 m vagy annál nagyobb szabályozási szélességű, új kialakítású utcák területén belül kialakítandó zöldfelület aránya minimum 10%. 16 m alatti szabályozási szélesség esetén minimum egyoldali fasor, 16 m vagy annál nagyobb szabályozási szélesség esetén minimum kétoldali fasor telepítendő az út kialakításával egyidejűleg. Az utak területére e bekezdésben előírt zöldfelületi arány az út által újonnan feltárandó korábbi tömb területén belül abban az esetben is biztosítandó, ha a feltáró utak egy részének szabályozási szélessége nem éri el a 12 métert.
(9) Meglévő utcák rekonstrukciója esetén a tervezett útkeresztmetszetek szerinti zöldfelületek kötelezően kialakítandóak.
39. § (1) A közüzemi közmű-, távközlési és adatátviteli hálózatokat (továbbiakban közművek) és azok létesítményeit, valamint ezek vonatkozó jogszabályok, szabványok szerinti védőtávolságait közterületen, vagy a közmű üzemeltető telkén belül kell elhelyezni. Ettől eltérő esetben szolgalmi jogi bejegyzéssel kell a helyet biztosítani.
(2)11 A település teljes közigazgatási területén belül az újonnan telepítendő, 132 kV-nál kisebb feszültségű elosztó hálózati és közvilágítási elosztó hálózati vezeték kizárólag földkábellel létesíthető. Légvezeték csak ideiglenes jelleggel, meghatározott időre és céllal létesíthető.
(3) A település központjában zárt rendszerű csapadékvíz-elvezetési rendszer építendő ki az új utak mentén illetve a meglévő utak rekonstrukciójával párhuzamosan a közhasználatú területek részeként.
(4) Új beépítés esetén az építési telekhez önálló közműbekötések létesítendők.
(13) Új közvilágítási hálózat létesítésekor, meglévő közvilágítási hálózat rekonstrukciója esetén csak energiatakarékos lámpatestek elhelyezése engedélyezhető.
(14) Középnyomású földgázellátás esetén építési telkenként egyedi nyomásszabályozót kell elhelyezni. A tervezett gáznyomás-szabályozó az épület utcai homlokzatán nem helyezhető el.
(15) A 20 kV-os nagyfeszültségű vezetéknél külterületen a tengelytől mért 5 méteres védőtávolságon belül, belterületen a tengelytől mért 2,5 méteres védőtávolságon belül építmény nem helyezhető el.
(16) Táv és hírközlési antenna csak építési engedéllyel, huzamos emberi tartózkodásra szolgáló épülettől minimum 200m távolságra létesíthető.
(17) Új beépítésű területek, utcák kialakításánál a közművek védőtávolságának biztosítása, biztosíthatósága érdekében közterület-rendezési tervet kell készíteni.
(18) A teljes közművel nem rendelkező területeken a közművek kiépítéséig a szennyvíztárolást zárt szennyvíztározóban kell megoldani.
35. Mezőgazdasági terület
40. § (1) A mezőgazdasági terület sajátos használat szerint
a) általános mezőgazdasági területek Má
b) kertes mezőgazdasági terület Mk
41. § (1) Általános mezőgazdasági terület - Má, jelű övezet
a) Az övezet elsősorban növénytermesztésre szolgál.
42. § (1) Kertes mezőgazdasági terület - Mk, jelű övezet
a) A kertes mezőgazdasági területek elsősorban a gyümölcs- és zöldségtermesztés területei. A területen állattartó épületek, komposztáló, siló, trágyatároló és provizórikus jellegű épület nem helyezhető el.
b) A mezőgazdasági kert területen gazdasági jellegű épület 800 m2 telekterület, lakóépület pedig 6000 m2 telekterület felett helyezhető el.
c) Beépítési mód: szabadon álló
d) Megengedett legnagyobb építménymagasság:3,5m
e) Megengedett lagnagyobb beépítettség: 3%
f) Kialakítandó legkisebb zöldfelület:80 %
g) Építési hely: minden telekhatártól 6,0m
36. Erdőterület
43. § (1) Az erdő területfelhasználási célja szerint:
a) védelmi Ev,
b) gazdasági Eg,
c) egészségügyi-szociális, turisztikai erdő Ee
(2) A védelmi erdőben épületet elhelyezni nem lehet.
(3) A gazdasági rendeltetésű erdőterületen 100 000 m2-t ( 10 ha ) meghaladó területnagyságú telken legfeljebb 0,5%-os beépítettséggel,
(4) A egészségügyi-szociális, turisztikai erdő övezetében a turizmus, idegenforgalom kiszolgálását biztosító erdei építmények (kalandparki műtárgyak, vadasparki műtárgyak) elhelyezhetők.
(5) A egészségügyi-szociális, turisztikai erdő övezetében épület nem építhető.
37. Zöldterület
44. § (1) A zöldterület állandóan növényzettel fedett közterület (közpark, közkert), amely a település klimatikus viszonyainak megőrzését, javítását, ökológiai rendszerének védelmét, a pihenést és testedzést szolgálja.
(2) A zöldterületnek közútról, köztérről közvetlenül - kerekesszékkel és gyermekkocsival is - megközelíthetőnek és használhatónak kell lennie.
(3) A zöldterületek legfőbb alkotóeleme a növény, ezért azokat a funkciójuknak megfelelően kell növényzettel beültetni.
(4) Az egyes zöldterületek legkisebb zöldfelületi aránya, valamint megengedett legnagyobb beépítettségének mértéke a sajátos használatok szerint a következő:
a) közkert esetében ( 1 ha alatti zöldterület) Z Kk,
aa) a megengedett legnagyobb beépítettség: 3%,
ab) a legkisebb zöldfelület: 60%,
b) közpark esetében ( 1 ha feletti zöldterület) Z Kp,
ba) a megengedett legnagyobb beépítettség: 3%,
bb) a legkisebb zöldfelület: 70%.
(5) A közkert területén pihenőszerek építhetők, szobrok, helyezhetők el.
(6) A közpark területén sport-, játék-, játszó- és pihenőszerek építhetők, testedzést szolgáló- és kerti építmények, szobrok, köztéri alkotások helyezhetők el.
38. Vízgazdálkodási terület
45. § (1) Vízgazdálkodási terület az SZ-J2 terven V jellel jelölt területek.
(2) A folyóvizek, állóvizek, holtágak medrében és a meghatározott parti sávjában, továbbá hullámtereken kizárólag a nagyvízi medrek, a parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról, valamint a nyári gátak által védett területek értékének csökkenésével kapcsolatos eljárásról szóló jogszabálynak megfelelő létesítmények helyezhetők el.
39. Közműellátás
46. § (1) A belterületi közterületeken, közlekedési területeken – eltérő rendelkezés hiányában - a közmű vezetékeket úgy kell elhelyezni, hogy a területen a védőtávolságok betartásával legalább az alábbi közművek elhelyezhetők legyenek:
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
40. Hatályba léptető rendelkezések
47. § (1) Ez a rendelet az elfogadástól számított 30. napon lép hatályba.
48. § (1) E rendelet hatályba lépésével egy időben a helyi építési szabályzat Tényő község közigazgatási területére 9/2005 (XI.30.) számú rendelete hatályát veszti.
Módosította a 15/2023.(VIII.28.) önkormányzati rendelet
A 10/2023.(VI.6.) önkormányzati rendelet iktatta be.
Módosította a 10/2023.(VI.6.) önkormányzati rendelet
Módosította az 5/2022.(I.25.) önkormányzati rendelet
Módosította a 10/2023.(VI.6.) önkormányzati rendelet
A 10/2023.(VI.6.) önkormányzati rendelet iktatta be.
Módosította a 16/2019.(XII.20.) önkormányzati rendelet
Módosította az 5/2022. (I.25.) önkormányzati rendelet
A 10/2023.(VI.6.) önkormányzati rendelet iktatta be.
Módosította a 10/2023.(VI.6.) önkormányzati rendelet
Módosította az 5/2022.(I.25.) önkormányzati rendelet
Módosította a 15/2023.(VIII.29.) önkormányzati rendelet
Módosította az 15/2023.(VIII.29.) önkormányzati rendelet
Módosította a 15/2023. (VIII.29.) önkormányzati rendelet