Gyál Város Önkormányzat Képviselő-testületének 18/2014. (XII.1.) önkormányzati rendelete
a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2024. 10. 04 18:25Gyál Város Önkormányzat Képviselő-testületének 18/2014. (XII.1.) önkormányzati rendelete
a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról
(a 6/2015. (II.27.), 18/2015. (X. 30.), 9/2016.(VII.04.), 5/2017.(II.28.) 9/2017. (IV.28.), 20/2018.(IX.28.) 7/2019.(IV.30.), 20/2019.(XI.29, 12/2020.(IX.25.), 22/2020. (XI.27.), 1/2021 (I.14.), 7/2021(II.26.) sz., 18/2021 (XI.29.) sz.. és 10/2022 (IX.30.), 1/2023.(I.30.), 17/2023 (X.31.), 1/2024 (I.30.), 11/2024 (X.04.) sz. önkormányzati rendelettel egységes szerkezetben)
1. Általános rendelkezések
1. § Az önkormányzat elnevezése: Gyál Város Önkormányzata
2. § Az önkormányzat székhelye: 2360 Gyál, Kőrösi út 112-114.
3. § (1) Az Önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati hatáskörök a Képviselő-testületet illetik meg. A Képviselő-testületet a Polgármester képviseli.
(2)1 Az önkormányzati feladatokat a Képviselő-testület és szervei: a Képviselő-testület bizottságai, a Polgármester, a Jegyző, a Gyáli Polgármesteri Hivatal (a továbbiakban: Polgármesteri Hivatal), a „Kertváros” Önkormányzati Társulás, az Érd és Térsége Regionális Hulladékgazdálkodási Társulás, valamint a Főváros Agglomeráció Önkormányzati Társulás látják el.
(3) A Képviselő-testület egyes hatásköreinek gyakorlását a Polgármesterre, bizottságaira és a Jegyzőre átruházhatja. E hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, e hatáskör gyakorlására vonatkozó döntését visszavonhatja. Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható.
2. A önkormányzati képviselők jogállása
4. § (1) A képviselők jogaikat és kötelességeiket tekintve egyenlők.
(2) A képviselő tevékenysége során hivatalos személyként jár el.
(3) Az önkormányzati képviselő:
a) a Képviselő-testület ülésén a Polgármestertől, Alpolgármestertől, a Jegyzőtől, a Bizottság elnökétől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen - vagy legkésőbb harminc napon belül írásban - érdemi választ kell adni;
b) kérésére az írásban is benyújtott hozzászólását a jegyzőkönyvhöz kell mellékelni, vagy kérésére a véleményét rögzíteni kell a jegyzőkönyvben;
c) tanácskozási joggal részt vehet a Képviselő-testület bármely bizottságának nyilvános vagy zárt ülésén. Javasolhatja a Bizottság elnökének a Bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalását, amelyet a Bizottság legközelebbi ülése elé kell terjeszteni és tárgyalására a települési képviselőt meg kell hívni. Kezdeményezheti, hogy a Képviselő-testület vizsgálja felül Bizottságának, a Polgármesternek, a Jegyzőnek - a Képviselő-testület által átruházott - önkormányzati ügyben hozott döntését;
d) megbízás alapján képviselheti a Képviselő-testületet;
e) a Polgármestertől igényelheti a képviselői munkájához szükséges tájékoztatást. Közérdekű ügyben kezdeményezheti a Polgármester intézkedését, amelyre annak harminc napon belül érdemi választ kell adni;
f) kezdeményezheti a Képviselő-testület ülésén rendelet megalkotását vagy határozat meghozatalát, a következők szerint: amennyiben a képviselő a Képviselő-testület ülésén rendelet megalkotására vagy határozat meghozatalára tesz javaslatot, a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, vita nélkül hozott határozatával dönt a kezdeményezés befogadásáról. Amennyiben a Képviselő-testület a kezdeményezést befogadta, a javaslatot tevő képviselő az előterjesztésekre irányadó szabályok szerint köteles javaslata írásos anyagát elkészíteni, és a Polgármesterhez benyújtani;
g) a testületi munkában való részvételhez szükséges időtartam alatt a munkahelyén felmentést élvez a munkavégzés alól. Az emiatt kiesett jövedelmét a Képviselő-testület téríti meg, melynek alapján az önkormányzati képviselő társadalombiztosítási ellátásra is jogosult. A Képviselő-testület átalányt is megállapíthat;
h) a Képviselő-testület és a Képviselő-testület bizottságának ülésén a magyar jelnyelvet vagy az általa választott speciális kommunikációs rendszert használhatja. A magyar jelnyelv, valamint a választott speciális kommunikációs rendszer használatának valamennyi költségét az önkormányzat biztosítja;
i) köteles a testületi üléseken megjelenni, a Képviselő-testület munkájában és döntéshozatali eljárásában részt venni;
j) eskütételét követően három hónapon belül köteles részt venni a kormányhivatal által szervezett képzésen;
k) köteles kapcsolatot tartani a választópolgárokkal, akiknek évente legalább egy alkalommal tájékoztatást nyújt képviselői tevékenységéről.
(4) Az önkormányzati képviselő a megválasztásától, majd ezt követően minden év január 1. napjától számított 30 napon belül vagyonnyilatkozatot köteles tenni.
3. A önkormányzati képviselők tiszteletdíja
5. §2 (1) Az önkormányzati képviselőt a Képviselő-testületben végzett munkájáért havonta bruttó 80.000.-Ft illeti meg.
(2) Ha az önkormányzati képviselő bizottság tagja, tiszteletdíja havonta bruttó 187.200.-Ft több bizottsági tagság esetén is.
(3) A bizottság nem képviselő tagjának tiszteletdíja havonta bruttó 63.900.-Ft.
(4) A bizottsági elnök tiszteletdíja – amennyiben más bizottságnak nem tagja – havonta bruttó 260.000.-Ft.
(5) A bizottsági elnök tiszteletdíja – amennyiben más bizottságnak is tagja (több bizottsági tagság esetén is) – havonta bruttó 344.000.-Ft.
4. A Képviselőcsoport
6. § (1) A Képviselő-testületben a képviselettel rendelkező pártokhoz tartozó képviselők tevékenységük összehangolása céljából Képviselőcsoportot (Frakciót) hozhatnak létre.
(2) Egy bejegyzett párthoz, társadalmi szervezethez tartozó önkormányzati képviselők csak egy képviselőcsoportot alakíthatnak. Egy képviselő csak egy Képviselőcsoportnak lehet a tagja. Egy Képviselőcsoportot legalább 3 fő önkormányzati képviselő alkothat.
(3) A Képviselőcsoport megalakulásának tényét a megalakulástól számított 15 napon belül írásban be kell jelenteni a Polgármesternek. A bejelentés tartalmazza a Képviselőcsoport elnevezését, vezetőjének, vezető helyettesének, tagjainak a nevét. A Polgármester a bejelentést követő soron következő Képviselő-testületi ülésen bejelenti a Képviselőcsoport megalakulásának a tényét.
(4) A Képviselőcsoport alakításának joga – a feltételek megléte esetén – megilleti a független képviselőket is.
(5) A párt által alakított Képviselőcsoport fogadhatja a független képviselőket, ha azok bejelentik a csatlakozási szándékukat.
(6) A Képviselőcsoport megszűnése esetén a (3) bekezdés rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
5. Méltatlanság
7. § (1) Méltatlanság miatt a Képviselő-testület határozatával megszünteti annak az önkormányzati képviselőnek a megbízatását,
a) akit szándékos bűncselekmény miatt jogerősen szabadságvesztésre ítéltek;
b) akinek az állammal, önkormányzattal szemben - a lehetséges jogorvoslati eljárások kimerítését követően - köztartozása áll fenn, és azt az erről szóló értesítés kézhezvételétől számított hatvan napon belül - részletfizetés vagy fizetési halasztás esetén az ezt engedélyező határozat rendelkezéseinek megfelelően - nem rendezi;
c) akinek a gazdasági társaságokról szóló törvény rendelkezései alapján a felszámolás során ki nem elégített követelésekért a bíróság jogerősen megállapította a felelősségét és a bírósági határozat szerinti helytállási kötelezettségét nem teljesítette;
d) aki a vele szemben megindított bírósági eljárást lezáró jogerős bírósági döntés végrehajtását akadályozza, vagy azt neki felróható módon elmulasztja;
e) aki az Mötv. 36. §-ban szabályozott összeférhetetlenségi okot nem hozza a Képviselő-testület tudomására.
(2) A bizottság nem képviselő tagjának méltatlanságára az Mötv. 40. § (3) bekezdését kell alkalmazni.
6. Összeférhetetlenség
8. § (1) Az önkormányzati képviselő, valamint a Képviselő-testület bizottságának nem képviselő tagja nem tölthet be az Mötv. 36. § (1) bekezdésének a)-i) pontjában meghatározott tisztségeket, továbbá nem folytathat olyan tevékenységet, amely a feladatainak ellátásához szükséges közbizalmat megingathatja.
(2) A bizottság nem képviselő tagjának összeférhetetlenségére az Mötv. 40. § (2) bekezdését kell alkalmazni.
7. A Képviselő-testület működése
10. § A Képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést tart.
11. §3 (1) A Képviselő-testület az alakuló ülését a választás eredményének jogerőre válását követő tizenöt napon belül tartja meg. Az alakuló ülést a Polgármester hívja össze és vezeti.
(2) A Képviselő-testület alakuló ülésének napirendi pontjai az alábbiak:
a) ünnepélyes megnyitó, a Helyi Választási Bizottság tájékoztatója a választás eredményéről,
b) az önkormányzati képviselők és a Polgármester eskütétele,
c)4
d) javaslat a Polgármester illetményének és költségtérítésének megállapítására,
e) javaslat az alpolgármester megválasztására,
f) javaslat az alpolgármester illetményének és költségtérítésének megállapítására;
g)5 javaslat a bizottságok tagjai és elnökei személyére,
h)6 javaslat a bizottsági tagok, elnökök illetménye, tiszteletdíja megállapítására.
Rendes ülés
12. §7 A Képviselő-testület évente legalább 9 ülést tart. A Képviselő-testület az általa elfogadott munkaterve szerint általában minden hónap utolsó szerdán 18.00 órai kezdettel tartja rendes üléseit.
Rendkívüli ülés
13. § (1) A Képviselő-testület ülését tizenöt napon belüli időpontra össze kell hívni az önkormányzati képviselők egynegyedének, a Képviselő-testület bizottságának, valamint a kormányhivatal vezetőjének a testületi ülés összehívásának indokát tartalmazó indítványára. Az indítvány alapján a testületi ülést a Polgármester hívja össze a testületi ülés indokának, időpontjának, helyszínének és napirendjének meghatározásával.
(2) A Polgármester rendkívüli ülést hívhat össze.
(3) A rendkívüli ülés napirendjére csak olyan napirendi pont vehető fel, amely a rendkívüli ülés meghívójában szerepel.
14. § (1) A Képviselő-testület ülését a Polgármester – az ülés elnöke – írásbeli meghívóval hívja össze. A meghívót legalább 4 nappal az ülés előtt kell kézbesíteni, melyhez az írásos előterjesztéseket mellékelni kell. Az írásbeli meghívóval és írásos előterjesztéssel egyenértékű, ha a képviselők a meghívót és az előterjesztéseket általában PDF formátumban, e-mailben vagy más számítástechnikai adathordozón (pl. CD, DVD vagy pendrive) kapják kézhez a fenti időpontban.
(2) A Polgármesteri és az Alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg egyidejű tartós akadályoztatásuk esetén a Képviselő-testület összehívásával és vezetésével kapcsolatos feladatokat a Vagyonnyilatkozat-tételi és Összeférhetetlenségi Bizottság elnöke látja el.
(3) A meghívónak tartalmaznia kell az ülés helyének és napjának, kezdési időpontjának, a tervezett napirendi pontok tárgyának és előadójának megjelölését.
(4) Rendkívüli ülésre szóló meghívót legalább 24 órával az ülés előtt kell kézbesíteni.
(5)8 A Képviselő-testület ülésének időpontjáról és napirendjéről a lakosságot a helyben szokásos módon, a meghívónak a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláin történő kifüggesztésével és az önkormányzat hivatalos honlapján történő közzétételével értesíteni kell. A rendes ülésre szóló meghívót legalább 3 nappal, a rendkívüli ülésre szóló meghívót legalább az ülés előtt 8 órával közzé kell tenni.
15. § (1) A Képviselő-testület ülésére meg kell hívni
a) a képviselőket,
b) a bizottságok nem képviselő tagjait,
c) a Jegyzőt, az Aljegyzőt,
d) az irodavezetőket,
e) a Pest Vármegyei Kormányhivatal vezetőjét,
f)9
g) a napirendben érintett könyvvizsgálót, jogi képviselőt, intézményvezetőket és azon gazdasági társaság vezetőjét, amelyben az önkormányzat tulajdonos,
h) az érdekképviseleti szervek, kamarák vezetőit az őket érintő kérdésekben,
i) a FEGY Polgárőr és Tűzoltó Egyesület képviselőjét a közbiztonságot, katasztrófavédelmet érintő napirendi pontokhoz.
(2) Az írásos előterjesztéseket meg kell küldeni:
a) az (1) bekezdés a)-d) pontjaiban felsorolt személyeknek teljes terjedelmében,
b) az f) – i) pontokban szereplő meghívottaknak kizárólag az őket érintő napirend vonatkozásában.
Az ülések nyilvánossága
16. § (1) A Képviselő-testület ülése nyilvános.
(2)10 A Polgármesteri Hivatal gondoskodik arról, hogy a nyilvános képviselő-testületi ülés meghívója, valamint előterjesztései a 14. § (5) bekezdése szerint, a nyilvános képviselő-testületi ülésekről készült jegyzőkönyvek a 44. § (2) bekezdés szerinti határidőben a város honlapjára is felkerüljenek.
17. § (1) A Képviselő-testület
a) zárt ülést tart önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi, méltatlansági, kitüntetési ügy tárgyalásakor, fegyelmi büntetés kiszabása, valamint vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás esetén;
b) zárt ülést tart az érintett kérésére választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, annak visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor;
c) zárt ülést rendelhet el a vagyonával való rendelkezés esetén, továbbá az általa kiírt pályázat feltételeinek meghatározásakor, a pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás az önkormányzat vagy más érintett üzleti érdekét sértené.
(2) A zárt ülésen a Képviselő-testület tagjai, a jegyző, az aljegyző, továbbá meghívása esetén a Polgármesteri Hivatal ügyintézője, az érintett és a szakértő vesz részt. A nemzetiségi önkormányzat elnöke kizárólag az általa képviselt nemzetiséget érintő ügy napirendi pont tárgyalásakor vehet részt a zárt ülésen. Törvény előírhatja, mely esetben kötelező az érintett meghívása.
(3) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti előterjesztéshez csatolni kell az érintett nyilatkozatát a nyilvános, vagy zárt ülésen történő tárgyalás kérdésében. A nyilatkozatot az előterjesztő legkésőbb a képviselő-testületi ülés kezdetéig eljuttatja az ülést levezető elnökhöz és a jegyzőkönyvvezetőhöz.
18. § (1) A Képviselő-testület munkáját a megbízatásának időtartamára szóló gazdasági program és éves munkaterv alapján végzi.
(2) A gazdasági programot a Képviselő-testület az alakuló ülését követő hat hónapon belül fogadja el. A gazdasági program tervezetét a Polgármester terjeszti a Képviselő-testület elé.
(3) A munkaterv tervezetét – a Polgármester iránymutatásai alapján – a Jegyző állítja össze, a Polgármester terjeszti a Képviselő-testület elé, legkésőbb a tárgyévet megelőző év december 31-ig.
(4) A Polgármester a munkaterv készítésekor javaslatot kérhet
a) az önkormányzati képviselőktől,
b) a bizottságoktól és
c) az önkormányzati intézmények vezetőitől,
d) azon gazdasági társaság vezetőjétől, amelyben az önkormányzat tulajdonos.
(5) A munkaterv tartalmazza
a) a képviselő-testületi ülések időpontját,
b) a tervezett napirendeket,
c) az előterjesztők nevét és
d) a napirendi pontokat véleményező bizottságok megnevezését.
Tanácskozási jog
19. § A képviselő-testületi ülésen tanácskozási joga van, mely jelenti a vitában való részvétel jogát szavazati jog nélkül, a 15. § (1) bekezdés b) – i) pontokban felsorolt személyeknek, szervezetek képviselőinek.
20. § (1) A Képviselő-testület bármely tagja a városi önkormányzat feladat- és hatáskörébe tartozó minden ügyben a Polgármesterhez, az Alpolgármesterhez, az állandó bizottságok elnökeihez és a Jegyzőhöz interpellációt intézhet.
(2) Az interpellációval a Képviselő-testület csak rendes ülésen foglalkozik. Az interpelláció napirendre tűzéséről a Polgármester gondoskodik.
(3) Az interpellációt legkésőbb az ülést megelőzően 5 nappal írásban kell bejelenteni, és lehetőséget kell adni az ülésen a szóban történő előadásra.
(4) A szabályszerűen benyújtott interpelláció a napirend része.
(5) Az interpelláció ideje maximum 5 perc, az arra adott válasz, viszontválasz, nyilatkozat időtartama is maximum 5 perc lehet.
(6) Az interpellációra az ülésen vagy legkésőbb 15 napon belül írásban érdemi választ kell adni, és azt el kell juttatni minden képviselőhöz.
(7)11 Amennyiben az interpellációra adott választ az interpelláló az ülésen, 15 napon belül megküldött válasz esetén a válasz megküldését követő rendes ülésen nem fogadta el, az elfogadásról a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel határoz.
(8) Ha az interpellációra adott választ a Képviselő-testület sem fogadta el, további vizsgálat és javaslattétel céljából a Polgármester a kérdést az illetékes bizottság elé utalja.
(9) A (8) bekezdés esetén az interpellációról és az arra adott válaszról az interpelláló nyilatkozata ismeretében a soron következő képviselő-testületi ülésen a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel határoz.
(10) Visszavontnak kell tekinteni azt az interpellációt, amelynek megtárgyalásánál az interpelláló képviselő nincs jelen, és a megtárgyalás elnapolását nem kérte.
(11) Egyazon kérdésben újabb interpellációnak nincs helye. Az interpelláció azonosságáról - kétség esetén - a Képviselő-testület vita nélkül egyszerű többséggel határoz.
21. § A képviselő a Képviselő-testület ülésén a Polgármestertől, az Alpolgármestertől, a bizottságok elnökeitől és a Jegyzőtől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet, melyre az ülésen – vagy legkésőbb 30 napon belül írásban – érdemi választ kell adni.
22. § (1a) A Képviselő-testület bármely tagjának joga van önálló képviselői indítvány előterjesztésére. Ezt legkésőbb az ülést megelőző 21 nappal bizottsági véleményezésre írásban kell előterjeszteni. Az indítványnak az indokolást is tartalmaznia kell. Az indítványt legkésőbb a benyújtástól számított 60 napon belül napirendre kell tűzni.
23. § (1) Napirend előtti felszólalást előzetes jelentkezés alapján bármelyik képviselő tehet. Jelentkezni az ülést levezető elnöknél a rendes vagy rendkívüli testületi ülés megnyitásáig lehet.
(2) A felszólalás időtartama maximum 5 perc.
(3) A napirend előtti felszólalással érintett személy maximálisan 3 percben reagálhat az elhangzottakra. Viszontválasznak helye nincs.
24. § (1) Az előterjesztés lehet
a) rendelettervezet,
b) javaslat,
c) beszámoló,
d) tájékoztató.
(2) A tájékoztató határozati javaslatot nem tartalmaz, de testületi döntéssel beszámolóvá minősíthető.
(3) Az előterjesztéseket írásban kell előterjeszteni. Az (1) bekezdés d) pontja esetében szóbeli előterjesztés is elfogadható.
(4) Az előterjesztést a Polgármesternél kell benyújtani.
25. § (1) Előterjesztést tehet
a) a önkormányzati képviselő,
b) a Bizottság,
c) a Polgármester és Alpolgármester,
d) a Jegyző és az Aljegyző,
e) a nemzetiségi önkormányzat elnöke,
f) a polgármesteri hivatal irodavezetője, az intézményvezető,
g) a jegyző által megbízott köztisztviselő,
h) azon gazdasági társaság vezetője, amelyben az önkormányzat tulajdonos.
(2) A Képviselő-testület ülésén önállóan napirendi pontként olyan előterjesztés tárgyalható, amely megfelel az előterjesztésekkel szemben támasztott formai követelményeknek. Az előterjesztésnek tartalmaznia kell különösen:
a) az előterjesztés fejlécében az előterjesztő vagy szervezeti egysége megnevezését,
b) az előterjesztés jobb felső negyedében az előterjesztés tárgyát, melynek pontosan meg kell egyeznie a képviselő-testületi ülés meghívójában szereplő szöveggel,
c) az előterjesztés érdemi szövege fölött középen a hivatalos megszólítást („Tisztelt Képviselő-testület!”),
d) az előterjesztés érdemi szöveg alatt a határozati javaslatot a határidő és a felelős megjelölésével, kivéve a kizárólag rendeletalkotásra irányuló előterjesztést,
e) az előterjesztés határozati javaslata alatt, rendeletre vonatkozó előterjesztés esetén annak érdemi szövege alatt annak feltüntetését, hogy a döntés meghozatala egyszerű, vagy minősített többséget igényel,
f) a döntés meghozatalára vonatkozó tájékoztatás (egyszerű vagy minősített többség) után, hogy mely bizottságok tárgyalták meg az előterjesztést („Az előterjesztést tárgyalta:”),
g) az előterjesztés végén az anyag készítőjének a nevét („Az előterjesztést készítette:”),
h) az előterjesztés zárásaként az előterjesztés készítésének helyét és idejét, az előterjesztésre jogosult aláírását, valamint a bélyegzőlenyomatot.
(3) A rendelettervezetről szóló előterjesztés nem tartalmaz határozati javaslatot, kivéve, ha az előterjesztés nem csak a rendelet megalkotására vonatkozik.
(4)12 A költségvetést érintő – bármilyen tárgyú – előterjesztésnél az előterjesztő aláírását is tartalmazó lapon a Pénzügyi és Adó Iroda vezetője annak igazolására, hogy az előterjesztésben (határozati javaslatban) foglaltak a költségvetést érintő részei összhangban vannak a költségvetési rendelettel, az alábbi szöveget tünteti fel és aláírja: „Az előterjesztés a költségvetési rendelettel összhangban van.” Ha ez az összhang nem áll fenn, akkor az alábbi szöveget tünteti fel az előterjesztő aláírását is tartalmazó lapon a Pénzügyi és Adó Iroda vezetője: „Az előterjesztés a költségvetési rendelettel nincs összhangban, ennek oka az alábbi: …………” A kipontozott részre az okot kell röviden (legfeljebb három mondatban) megjelölni, és alá kell írni az ok megjelölése után.
(5) Rendelettervezet esetén a szöveges előterjesztés aláírásán túl a rendelettervezet utolsó oldalát is szignálnia kell az előterjesztésre jogosultnak.
(6) A Képviselő-testület és bizottságai elé kerülő előterjesztéseket törvényességi ellenőrzésüket követően - amennyiben azok megfeleltek az előterjesztésekkel szemben támasztott jogszabályi és egyéb követelményeknek - az előterjesztő aláírását is tartalmazó lapon a Jegyzőnek, a Jegyző akadályoztatása esetén az Aljegyzőnek szignálnia kell.
(7) Minden előterjesztést a Word for Windows szövegszerkesztő program „Times New Roman” betűtípusával, 10-es betűnagysággal kell írni.
(8) Az előterjesztő az előterjesztést visszavonhatja a testületi ülésen, de azt a Képviselő-testület minősített többséggel napirenden tarthatja.
(9) Az előterjesztésekkel kapcsolatos egyéb követelményeket a Gyáli Polgármesteri Hivatal „A Képviselő-testületi előterjesztések rendjéről” szóló szabályzata tartalmazza.
26. § A Képviselő-testületi ülés elnöke (továbbiakban: elnök) az ülést megnyitja, majd megállapítja a határozatképességet, számba veszi az előre bejelentett és bejelentés nélkül távollévőket.
27. § (1) Az elnök a javasolt napirend ismertetésével nyitja meg a tanácskozást. A napirendről a Képviselő-testület egyszerű többséggel határoz.
(2) Minősített többséggel vehető napirendre a meghívóban nem szereplő és a Bizottság által nem tárgyalt előterjesztés.
28. § (1) A Képviselő-testület által hozott határozatok végrehajtásáról a Polgármester minden rendes testületi ülésen írásban köteles beszámolni.
(2) A két testületi ülés közötti eseményekről a Polgármester írásbeli tájékoztatást ad a Képviselő-testület soron következő rendes ülésén.
(3) Az (1) kezdés szerinti beszámoló elfogadásáról a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel határoz.
29. § (1) Az elnök a napirendi pontok tárgyalását külön-külön nyitja meg. Az előterjesztés után először a Bizottságok véleményét kéri. Ezt követően az előadóhoz a Képviselő-testület tagjai, majd a tanácskozási joggal rendelkezők intézhetnek kérdéseket, szólhatnak a tárgyhoz.
(2) A Képviselő-testület szükség esetén egyszerű szótöbbséggel a tanácskozási joggal nem rendelkezőknek is vita közben 3 percben szót adhat.
30. § A vitában elhangzó személyes tartalmú megjegyzésre az érintett képviselőnek joga van az elnök döntésétől függően a felszólalást követően nyomban, vagy a napirendi pont lezárása után észrevételt tenni. Viszontválasznak helye nincs.
31. § (1) A képviselő-testületi ülésen jelenlévő személyek kötelesek a tanácskozás méltóságát tiszteletben tartani.
(2) Az ülés elnöke gondoskodik a képviselő-testületi ülés rendjének fenntartásáról. A rend fenntartása érdekében az elnök
a) figyelmezteti, majd ismétlődő esetben megvonja a szót attól a felszólalótól, aki a tárgytól eltér, a már elhangzottakat indokolatlanul ismétli, másokat sértő fogalmazást használ,
b) rendre utasítja azt a képviselőt, aki a Képviselő-testület tekintélyéhez méltatlan kifejezést használ, vagy ilyen magatartást tanúsít,
c) rendzavarás esetén figyelmezteti a rendbontót,
d) a tanácskozás folytatását lehetetlenné tevő rendzavarás esetén az ülést félbeszakíthatja.
(3) A Képviselő-testület nyilvános ülésén megjelenő állampolgárok a részükre kijelölt helyen foglalhatnak helyet, az ülés rendjét nem zavarhatják.
(4) Ha a hallgatóság a tanácskozás rendjét zavarja, az elnök a rendzavarót, vagy ha az nem állapítható meg, a teljes hallgatóságot kiutasíthatja az ülésről.
32. § (1) Ha a napirendhez több hozzászóló nincs, az elnök a vitát lezárja.
(2) A Képviselő-testület bármely tagja javasolhatja a vita lezárását, melyről a Képviselő-testület - vita nélkül - egyszerű szótöbbséggel határoz. A vita lezárása után szót kell adni annak, aki
a) felszólalási szándékát a javaslat elhangzása előtt jelezte;
b) a vitában az ellene szóló, sérelmesnek vélt megjegyzést kívánja elhárítani, vagy a hozzászólásával kapcsolatban felmerült félreértéseket eloszlatni.
(3) Az előterjesztőt megilleti a zárszó joga.
(4) A Képviselő-testület a vita lezárása és az esetleges zárszó után szavaz a határozati javaslatról.
33. § (1) A Képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a önkormányzati képviselőknek több mint a fele jelen van. A javaslat elfogadásához a jelenlevő önkormányzati képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges (egyszerű többség).
(2) A határozatképtelen testületi ülést 8 napon belül ugyanazon napirend megtárgyalására újra össze kell hívni. Ismételt határozatképtelenség esetén a Polgármester a rendkívüli ülés összehívásának szabályai szerint köteles eljárni.
34. § (1)13 Minősített többség szükséges az Mötv. 42. § 1., 2., 5., 6, 7 és 16. pontjában, továbbá külön törvényben meghatározott ügyeken kívül
a) az éves költségvetés 1 %-át meghaladó forgalmi értékű tulajdon elidegenítéséhez vagy beruházásához,
b) a Polgármester, az Alpolgármester fegyelmi és anyagi felelősségének megállapításához,
c) a hitel felvételéhez, amennyiben meghaladja a költségvetési rendeletben meghatározott mértéket,
d) a bizottság tárgyalása nélküli előterjesztés napirendre tűzéséhez,
e) az előterjesztés visszavonása esetén annak napirenden tartásához.
(2) A minősített többséghez a megválasztott önkormányzati képviselők több mint a felének, legalább 7 főnek egybehangzó igen szavazata szükséges.
35. § (1) A Képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit, vagy akinek a közeli hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A önkormányzati képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról az érintett önkormányzati képviselő kezdeményezésére vagy bármely önkormányzati képviselő javaslatára a Képviselő-testület dönt. A kizárt önkormányzati képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlevőnek kell tekinteni.
(2) Amennyiben az önkormányzati képviselő, vagy a bizottság nem képviselő tagja a személyes érintettség bejelentésére irányuló kötelezettségének nem tesz eleget, és e mulasztást bárki észleli, köteles azt az elnöknek jelezni. Amennyiben a mulasztás beigazolódik, az elnök a mulasztót figyelmeztetésben részesíti. A 3. figyelmeztetés után a mulasztót az utolsó figyelmeztetés hónapjára járó tiszteletdíja nem illeti meg.
36. § (1) A szavazás nyílt, titkos és névszerinti lehet.
(2) Az elnök az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra úgy, hogy előbb a vitában elhangzott módosító, kiegészítő indítványokról, majd az elfogadott módosításokkal, kiegészítésekkel előállt teljes határozati javaslatról dönt a Képviselő-testület.
(3) A szavazatok összeszámlálása után az elnök megállapítja a javaslat mellett, majd ellene szavazók, végül a tartózkodók számát.
(4) A Képviselő-testület által hozott határozatokat a naptári év elejétől folyamatos sorszámozással kell ellátni. A határozat megjelölése tartalmazza a sorszámot, az elfogadás évét, hónapját és napját.
37. § (1) A Képviselő-testület döntéseit általában nyílt szavazással hozza.
(2) A szavazás szavazógép használatával, annak működésképtelensége vagy külső helyszínen megtartott ülés esetén kézfelemeléssel történik.
38. § (1) A Képviselő-testület bármely tagja javasolhat névszerinti szavazást, erről a Képviselő-testület vita nélkül egyszerű többséggel dönt.
(2) Ha a megválasztott önkormányzati képviselők legalább egynegyede (legalább 3 fő) kéri, névszerinti szavazást kell tartani.
(3) Rendeletalkotásról a Képviselő-testület névszerinti szavazással dönt.
(4) Közbeszerzési eljárást lezáró döntés esetén névszerinti szavazást kell tartani.
(5) Névszerinti szavazásnál csak “igen” vagy “nem” szavazat lehetséges.
(6) Névszerinti szavazás esetén a Jegyző felolvassa a képviselők névsorát. Elsőként a Polgármester, másodikként az Alpolgármester, ezt követően az önkormányzati képviselők ABC-sorrendben, “igen”-“nem” nyilatkozattal szavaznak. A Jegyző a szavazatokat a névsoron feltünteti, összeszámolja az eredményt, és azt az elnöknek átadja. A szavazás eredményét az elnök hirdeti ki.
40. § (1) Rendeletalkotási javaslatot tehetnek a Képviselő-testület tagjai, a bizottságok és a Jegyző.
(2) A javaslatot a Polgármesterhez kell írásban benyújtani, aki a rendelet tárgya szerint illetékes bizottságok és a Polgármesteri Hivatal bevonásával a kezdeményezést, majd az elkészült tervezetet a Képviselő-testület elé terjeszti.
(3) A rendelettervezet szakmai előkészítéséről a Jegyző gondoskodik. A jegyző által előkészített rendelettervezeteket a (4) bekezdésben foglalt kivétellel társadalmi egyeztetésre kell bocsátani.
(4)17 Nem kell e rendelet szerinti társadalmi egyeztetésre bocsátani:
a) a törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtása körében a részletszabályok megállapítására alkotott rendelettervezeteket;
b) a költségvetésről és a költségvetés végrehajtásáról szóló rendelettervezeteket;
c) a helyi adóról, más fizetési kötelezettségekről és az önkormányzati támogatásokról szóló rendelettervezeteket;
d) a Képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatáról szóló rendelettervezetet;
e) az a)-d) pontokban meghatározott rendeletek módosítására irányuló rendelettervezeteket;
f) az önkormányzati rendeletet módosító, ill. hatályon kívül helyező rendelettervezetet, ha az csak magasabb szintű jogszabály módosítása miatt szükséges rendelkezéseket tartalmaz,
g)18 azokat a rendelettervezeteket, amelyek társadalmi egyeztetése az E-TÉR felületen történik jogszabályi előírás alapján.
41. § (1) A társadalmi egyeztetésre bocsátott rendelettervezetet legkésőbb az azt tárgyaló képviselő-testületi ülés összehívásával egyidejűleg, vagy ha azt bizottság is tárgyalja, a bizottsági ülés összehívásával egyidejűleg közzé kell tenni a www.gyal.hu honlapon.
(2) A társadalmi egyeztetésre bocsátott rendelettervezetről a Gyálon állandó lakóhellyel, vagy tartózkodási hellyel rendelkező lakosok és a Gyálon működő szervezetek a honlapon megadott elektronikus levélcímen keresztül nyilváníthatnak véleményt. A bizottság által nem tárgyalt rendelettervezetekre vonatkozó vélemények elküldésére a Képviselő-testület ülését megelőző második nap 16 óráig van lehetőség. Amennyiben a rendelettervezetet bizottság is tárgyalja, a vélemények elküldésének határideje a bizottsági ülést megelőző második nap 16 órája.
(3) A névtelenül beérkezett véleményeket azok figyelembe vétele nélkül törölni kell. Nem vehető figyelembe továbbá az a vélemény, amely elkésett, sérti a közerkölcsöt vagy a rendelettervezet tárgyához nem illeszkedik.
(4) A beérkezett és figyelembe vehető véleményekről az előterjesztő összefoglaló tájékoztatást ad a rendelettervezet bizottsági, vagy képviselő-testületi tárgyalása során. A beérkezett és figyelembe vehető vélemények alapján az előterjesztő a rendelettervezethez módosító indítványt terjeszthet elő. Az előterjesztőt egyedi válaszadási kötelezettség nem terheli.
42. (1) Az Önkormányzat a beérkezett véleményeket, a véleményező nevét és elektronikus levélcímét e rendelet végrehajtása érdekében kezelheti.
(2) A véleményező adatainak kezeléséhez szükséges hozzájárulást az (1) bekezdésben foglalt adatkezelés tekintetében megadottnak kell tekinteni. E tényre és a véleményező adatait érintő adatkezelés szabályaira a vélemény megadása előtt a véleményező figyelmét megfelelően fel kell hívni.
(3) A beérkezett véleményeket, valamint a véleményező nevét és elektronikus levélcímét legkésőbb a rendelet hatályba lépésétől számított – amennyiben a rendelet ezen időn belül nem lépett hatályba, úgy a vélemény beérkezését követő – három hónapon belül törölni kell.
43. §19 Az önkormányzati rendeletet a Polgármester és a Jegyző írja alá. Kihirdetéséről a Jegyző gondoskodik. A rendelet akkor tekinthető kihirdetettnek, ha a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján kifüggesztésre került. A kifüggesztés időtartama 30 nap. A lakosság jobb tájékoztatása érdekében a rendeleteket a kihirdetést követően 6 munkanapon belül az önkormányzat hivatalos honlapján teljes terjedelemben kötelező közzétenni, és az új szabályozási tárgykörben megalkotott, illetve a lakosság szélesebb körét érintő módosító rendeletekről a „Gyáli Mi Újság” következő számában rövid tájékoztatást kell adni.
44. § (1) A Képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza:
a) a testületi ülés helyét;
b) időpontját;
c) a megjelent önkormányzati képviselők nevét;
d) a meghívottak nevét, megjelenésük tényét;
e) a javasolt, elfogadott és tárgyalt napirendi pontokat;
f) az előterjesztéseket;
g) az egyes napirendi pontokhoz hozzászólók nevét, részvételük jogcímét, a hozzászólásuk, továbbá az ülésen elhangzottak lényegét;
h) a szavazásra feltett döntési javaslat pontos tartalmát;
i) a döntéshozatalban résztvevők számát;
j) a döntésből kizárt önkormányzati képviselő nevét és a kizárás indokát;
k) a jegyző jogszabálysértésre vonatkozó jelzését;
l) a szavazás számszerű eredményét;
m) a hozott döntéseket.
(2)20 21 A Képviselő-testület ülésének a jegyzőkönyvét a Polgármester és a Jegyző írja alá. A jegyzőkönyvet a Jegyző kormányrendeletben meghatározottak szerint köteles megküldeni a Pest Vármegyei Kormányhivatalnak. A Jegyző köteles gondoskodni arról, hogy a jegyzőkönyv az ülést követő 15 napon belül az Önkormányzat hivatalos honlapján közzétételre kerüljön.
(3) A Polgármester, vagy a képviselők legalább egynegyede szó szerinti jegyzőkönyv készítését is indítványozhatja az adott napirendi kérdésben. Az indítványról a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt.
(4) A választópolgárok - a zárt ülés kivételével - betekinthetnek a Képviselő-testület előterjesztésébe és ülésének a jegyzőkönyvébe. A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni.
(5) A választópolgárok az (4) bekezdés szerinti jogukat ügyfélfogadási időben a Polgármesteri Hivatal kijelölt irodájában gyakorolhatják.
(6) A Képviselő-testület üléséről hangfelvétel készül. A hangfelvétel megőrzéséről a Jegyző gondoskodik.
45. § (1) A Képviselő-testület évente legalább egyszer, előre meghirdetett időpontban közmeghallgatást tart, amelyen az állampolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű kérdést és javaslatot tehetnek.
(2)22 A közmeghallgatás időpontját és helyét legalább 30 nappal korábban az önkormányzat hirdető tábláin kifüggesztéssel kell kihirdetni, de a lakosság jobb tájékoztatása érdekében az önkormányzat hivatalos honlapján és a „Gyáli Mi Újság” –ban is közzé kell tenni.
46. § Az önkormányzat által elhatározott, a város egészét vagy többségét érintő ügyekben lakossági fórumok szervezéséről a Polgármester javaslatára a Képviselő-testület egyszerű többséggel dönt. A lakossági fórumról emlékeztető készül.
8. A Képviselő-testület bizottságai
47. § (1) A Képviselő-testület határozza meg bizottsági szervezetét, és választja meg bizottságait. A Képviselő-testület állandó és ideiglenes bizottságokat hozhat létre.
(2) Az ideiglenes bizottság megszűnik, amennyiben a létrehozásának alapjául szolgáló ok, vagy feladat megszűnik, az időpont vagy esemény bekövetkezik.
(3) A (2) bekezdésben foglalt ok vagy feladat megszűnésről a Képviselő-testület a következő ülésén egyszerű többséget igénylő határozattal dönt.
(4) A bizottságok feladatai a Mötv. 59. § (1) bekezdésében foglaltakon kívül különösen:
a) véleményezik a Képviselő-testület elé kerülő, feladatkörükbe tartozó előterjesztéseket,
48. § (1)23 Állandó bizottságok:
a) Pénzügyi és Gazdasági Bizottság (PGB),
b) Ifjúsági és Sport Bizottság (ISB)
c) Oktatási és Kulturális Bizottság (OKB),
d) Szociális és Egészségügyi Bizottság (SZEB),
e) Környezetvédelmi és Közbiztonsági Bizottság (KKB),
f) Vagyonnyilatkozat-tételi és Összeférhetetlenségi Bizottság (VÖB),
g) Jogi és Ügyrendi Bizottság (JÜB).
(2) A bizottságok létszámát, tagjainak nevét és rendes üléseiknek időpontjait a jelen rendelet 2. függeléke tartalmazza.
49. § (1) A Bizottság - egyebek között - az önkormányzatnál és intézményeinél:
a) véleményezi az éves költségvetési javaslatot és a végrehajtásáról szóló féléves, éves beszámoló tervezeteit;
b) figyelemmel kíséri a költségvetési bevételek alakulását, különös tekintettel a saját bevételekre, a vagyonváltozás (vagyonnövekedés, -csökkenés) alakulását, értékeli az azt előidéző okokat;
vizsgálja a hitelfelvétel indokait és gazdasági megalapozottságát, ellenőrizheti a pénzkezelési szabályzat megtartását, a bizonylati rend és a bizonylati fegyelem érvényesítését;
c) véleményezi a gazdasági programot, a költségvetést érintő feladatokat;
d) véleményezi a közszolgáltatások szervezésével kapcsolatos feladatokat;
e) véleményezi a városgazdálkodás és a vagyongazdálkodás feladatait.
(2) A Bizottság vizsgálati megállapításait a Képviselő-testülettel haladéktalanul közli. Ha a Képviselő-testület a vizsgálati megállapításokkal nem ért egyet, a vizsgálati jegyzőkönyvet az észrevételeivel együtt megküldi az Állami Számvevőszéknek.
(3) A Bizottság különösen:
a) összehangolja a fejlesztési terveket, gazdasági célkitűzéseket és a rendelkezésre álló pénzügyi forrásokat.
b) véleményezi a település fejlesztésével kapcsolatos tevékenységet, ezen belül
ba) a szerkezeti és szabályozási terveket,
bb) a városi arculat, zöldterület, parkoló fejlesztés, köztisztaság helyzetét,
bc) a közterületek használatát, a helyi közutakkal kapcsolatos feladatokat,
bd) telek, építmény és lakásgazdálkodással kapcsolatos feladatokat,
be) vízrendezést, helyi közművek kialakítását, üzemeltetését,
bf) beruházások megvalósítását,
bg) köztemetők üzemeltetését,
bh) helyi tömegközlekedés megoldását.
Ifjúsági és Sport Bizottság
50. § (1) A Bizottság feladatkörébe tartoznak
a) az ifjúság egészséges életmódjának kialakításával kapcsolatos feladatok,
b) az ifjúsági és sportfeladatokat ellátó egyesületek támogatásával kapcsolatos feladatok,
c) az Önkormányzat sportfeladataival kapcsolatos döntéseinek előkészítése.
(2) A Bizottság különösen:
a) segítséget nyújt a helyi önszerveződő ifjúsági szervezeteknek, egyesületeknek, sportegyesületeknek vállalt feladataik ellátása érdekében;
b) figyelemmel kíséri az elfogadott költségvetés – feladatkörébe tartozó részének – végrehajtását;
c) együttműködik az ifjúság érdekeit érintő témákban más bizottságokkal;
d) figyelemmel kíséri az önkormányzat sportolási célú tulajdonának használatát;
e) kiemelt figyelmet fordít – az egészségmegőrzés érdekében a tömegsportra, a fiatalok egészséges életmódra nevelésére, a feltételek megteremtésére.
Oktatási és Kulturális Bizottság
51. § (1) A Bizottság feladatkörébe tartoznak
a) a köznevelési intézményekkel kapcsolatos feladatok,
b) a közösségi tér biztosításával kapcsolatos feladatok,
c) a közművelődési, művészeti tevékenységgel kapcsolatos feladatok.
d) az oktatási és kulturális feladatokat ellátó egyesületek támogatásával kapcsolatos feladatok,
e) utcaelnevezés,
f) az Oktatási és Kulturális Bizottság a Gyáli Települési Értéktár Bizottság munkáját felügyeli, véleményezi, döntéseit jóváhagyja.
(2) A Bizottság különösen:
a) rendszeres kapcsolatot tart a köznevelési intézmények vezetőivel, részt vesz az intézményvezetői értekezleten és kezdeményezheti annak összehívását.
b) javaslatot tesz a feladatkörébe tartozó intézmények létesítésére, megszüntetésére, átszervezésére, gazdálkodási jogkörére, tevékenységi körének módosítására, nevének megállapítására.
c) részt vesz a köznevelési intézmények költségvetésének kialakításában, javaslatot tesz a kérhető költségtérítés és tandíj megállapításának szabályaira.
d) figyelemmel kíséri a köznevelési intézmények gazdálkodását, működését, arról bármikor tájékoztatást kérhet.
e) tájékozódik az előbbi dokumentumokban meghatározott feladatok végrehajtásáról, a pedagógiai – szakmai munka eredményességéről akár felkért szakértők bevonásával, akár az intézmény beszámolója, az iskolaszék véleménye alapján.
f) évente egy alkalommal napirendre tűzi az egyes intézmények tevékenységének átfogó megismerését.
g) koordinálja a hivatalos városi rendezvények programját.
h) javaslatot tesz a feladatkörébe tartozó intézmény vezetőjére.
i) javaslatot tesz a lakosság önszerveződő közösségeinek támogatására.
j) elősegíti a szabadidős és kulturális tevékenység végzését.
Szociális és Egészségügyi Bizottság
52. § (1) A Bizottság feladatkörébe tartoznak:
a) az egészségügyi alapellátással kapcsolatos feladatok,
b) az egészségügyi szakellátással kapcsolatos feladatok,
c) a családvédelemmel kapcsolatos feladatok,
d) a szociális ellátással kapcsolatos feladatok.
(2) A Bizottság különösen:
a) javaslatot tesz - a feladatkörébe tartozó körben - intézmények létesítésére, megszüntetésére, átszervezésére, gazdálkodási jogkörére, tevékenységi körének módosítására, nevének megállapítására;
b) javaslatot tesz a feladatkörébe tartozó intézmény vezetőjére;
c) véleményezi - a feladatkörébe tartozó körben - a költségvetés előirányzatait, részt vesz annak kialakításában, figyelemmel kíséri az elfogadott költségvetés e célra meghatározott részének végrehajtását;
d) előkészíti, valamint a végrehajtást figyelemmel kíséri, az egészségügyi vállalkozási szerződések esetében;
e) dönt a hatáskörébe utalt ügyekben.
Környezetvédelmi és Közbiztonsági Bizottság
53. § (1) A Bizottság feladatkörébe tartoznak:
a) a szerkezeti és szabályozási tervek környezetvédelmi szempontú véleményezése,
b) a városi beruházások környezetvédelmi szempontból való véleményezése,
c) a köztisztasági, tájvédelmi és környezetvédelmi feladatok,
d) a közbiztonságot érintő feladatok.
(2) A Bizottság különösen:
a) előzetes véleményezési jogot gyakorol a település közigazgatási határán belül (kül- és belterület) tervezett rövid, közép és hosszú távú, átfogó fejlesztési célok meghatározásánál, melyek területfelhasználást igényelnek és környezetvédelmi vonatkozásuk nyilvánvaló;
b) figyelemmel kíséri a természetes és épített környezet védelmét, hasznosítását, javaslatokat dolgoz ki, közreműködik a végrehajtásban;
c) a képviselő-testületi tárgyalást megelőzően véleményezi a Rendőrkapitányság és a Polgárőrség munkájáról szóló éves tájékoztatót;
d) figyelemmel kíséri a mezőőrség és a közterület-felügyelet munkáját;
e) figyelemmel kíséri a város rendőrőrsének bűnmegelőzéssel és közbiztonsággal kapcsolatos tevékenységét;
f) a képviselő-testületi tárgyalást megelőzően véleményezi a Rendőrkapitányság és a Polgárőrség munkájáról szóló éves tájékoztatót;
g) koordinálja a Rendőrkapitányság és a Képviselő-testület kapcsolattartását;
h) koordinálja a Polgárőrség és a Képviselő-testület kapcsolattartását.
Vagyonnyilatkozat-tételi és Összeférhetetlenségi Bizottság
54. § (1) A Bizottság feladatkörébe tartoznak:
a) a képviselő-testületi ülésen felmerülő szavazatszámláló bizottsági feladatok,
b) a képviselői vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos feladatok,
c) a képviselői összeférhetetlenséggel kapcsolatos feladatok..
(2) A Bizottság különösen:
a) Szavazatszámláló Bizottságként jár el, amikor az szükséges;
b) nyilvántartja és ellenőrzi a helyi önkormányzati képviselők és a Polgármester vagyonnyilatkozatait.;
c) lefolytatja a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos ellenőrzési eljárást és előkészíti a Képviselő-testület vagyonnyilatkozat-tételi eljárással kapcsolatos döntését;
d) lefolytatja a helyi önkormányzati képviselő, a polgármester összeférhetetlenségi ügyében az eljárást és előkészíti a Képviselő-testület összeférhetetlenségi eljárással kapcsolatos döntését;
e) nyilvántartja és ellenőrzi a külsős bizottsági tagok vagyonnyilatkozatait.
Vagyonnyilatkozat-tételi eljárás
55. § (1) Az önkormányzati képviselő az Mötv. 39. §-ában foglalt szabályok szerint köteles vagyonnyilatkozatot tenni.
(2) A vagyonnyilatkozatot a Vagyonnyilatkozat-tételi és Összeférhetetlenségi Bizottság tartja nyilván és ellenőrzi.
(3) A vagyonnyilatkozat megtételéhez szükséges nyomtatványt a képviselő nyilatkozata alapján a Vagyonnyilatkozat-tételi és Összeférhetetlenségi Bizottság biztosítja.
(4)24 A vagyonnyilatkozat benyújtását követő 5 napon belül a Vagyonnyilatkozat-tételi és Összeférhetetlenségi Bizottság gondoskodik azok közzétételéről az önkormányzat hivatalos honlapján az ellenőrzéshez szolgáltatott azonosító adatok kivételével.
(5) A vagyonnyilatkozatot tartalmazó borítékot átadáskor a képviselő és a Vagyonnyilatkozat-tételi és Összeférhetetlenségi Bizottság jelenlévő tagjai együttesen aláírják és lebélyegzik. A vagyonnyilatkozatot a Bizottság őrzi.
(6)25 Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény szerinti vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettsége van valamennyi bizottság nem képviselő (a továbbiakban: külsős tagjának, amennyiben más törvény alapján vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségük nem áll fenn.
(7)26 A bizottságok külsős tagjai – a Pénzügyi és Gazdasági Bizottság külsős tagjainak kivételével – a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségüknek 2 évente kötelesek eleget tenni. A Pénzügyi és Gazdasági Bizottság külsős tagjai vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségüknek évente kötelesek eleget tenni. A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség teljesítésére egyebekben a képviselőkre vonatkozó szabályok alkalmazandók a külsős bizottsági tagok esetében is.
56. § (1) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást a Vagyonnyilatkozat-tételi és Összeférhetetlenségi Bizottságnál bárki kezdeményezheti. Az eljárás eredményéről a Bizottság tájékoztatja a soron következő ülésen a Képviselő-testületet.
(2) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás során a Vagyonnyilatkozat-tételi és Összeférhetetlenségi Bizottság felhívására a Képviselő köteles saját és a hozzátartozója vagyonnyilatkozatában feltüntetett adatokra vonatkozó azonosító adatokat haladéktalanul írásban bejelenteni. Az azonosító adatokat csak a Bizottság tagjai ismerhetik meg, azokat az eljárás lezárását követő nyolc napon belül törölni kell.
57. § (1) Az önkormányzati képviselő az összeférhetetlenségi okot a megválasztásától vagy az összeférhetetlenségi ok felmerülésétől számított harminc napon belül köteles megszüntetni. Amennyiben jogszabályban meghatározottak szerint nem lehetséges az összeférhetetlenségi ok alapjául szolgáló jogviszony harminc napon belül történő megszüntetése, akkor az önkormányzati képviselő által tett és a jogviszony megszüntetéséről szóló, az arra jogosult által írásban megerősített lemondó nyilatkozatának a Vagyonnyilatkozat-tételi és Összeférhetetlenségi Bizottság részére történő átadását az összeférhetetlenség megszüntetésének kell tekinteni.
(2) Ha az önkormányzati képviselő az (1) bekezdésben foglalt kötelezettségének nem tett eleget, bármely önkormányzati képviselő vagy bizottság indítványára – a Vagyonnyilatkozat-tételi és Összeférhetetlenségi Bizottság javaslata alapján - a Képviselő-testület a következő ülésén, legkésőbb az összeférhetetlenség megállapításának kezdeményezését követő harminc napon belül határozattal megállapítja az összeférhetetlenség alapjául szolgáló körülmények fennállását, és kimondja az összeférhetetlenséget. A Képviselő-testület határozatát az önkormányzati képviselőnek és a kormányhivatalnak kézbesíteni kell.
(3) Az önkormányzati képviselő összeférhetetlenségének megállapítását bárki kezdeményezheti a Polgármesternél, melyet a Vagyonnyilatkozat-tételi és Összeférhetetlenségi Bizottságnak haladéktalanul továbbítani kell kivizsgálásra. Ismételt kezdeményezés esetén, amennyiben az új tényt vagy körülményt nem tartalmaz, az összeférhetetlenséggel kapcsolatos feladatokat ellátó bizottság külön vizsgálat nélkül lezárja az ügyet, ebben az esetben a (2) bekezdés szerinti határozathozatalra sem kerül sor.
(4) A méltatlansági eljárásra az Mötv. 38. §-ában foglaltak alkalmazandók.
57/A. §27 [Jogi és Ügyrendi Bizottság]
(1) A Jogi és Ügyrendi Bizottság feladatkörében az egyes önkormányzati döntések jogi előkészítésében vesz részt, ezáltal is elősegítve a Képviselő-testület és a Polgármesteri Hivatal jogszabályok szerinti működését, hatáskörei gyakorlását.
(2) Véleményezi:
a) az Önkormányzati rendeletek tervezetét,
b) a Képviselő-testület hatáskörébe tartozó választások, kinevezések, megbízások és azok visszavonásának, valamint a fegyelmi eljárások elrendelésének jogszerűségét,
c) a nagyobb súlyú gazdasági és egyéb szerződések, megállapodások jogszerűségét,
d) a felsőbb állami szervekhez, az Alkotmánybírósághoz címzett általános jellegű felterjesztéseket,
e) a helyi kitüntetések megvonásával kapcsolatos ügyeket,
f) a Polgármesteri Hivatal belső szervezeti kialakítására vonatkozó javaslatot,
g) önkormányzati társulás létrehozatalával, megszüntetésével, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozással kapcsolatos javaslatokat,
h) közreműködik a helyi népszavazás kiírásában,
i) véleményezi az intézmény alapítására, megszüntetésére, átalakítására vonatkozó előterjesztést,
j) véleményt nyilvánít önkormányzati alapítvány létesítése, megszüntetése ügyében.
(3) Állást foglal:
a) a bizottságok közötti hatásköri összeütközések kérdésében,
b) a települési képviselők és bizottsági tagok tiszteletdíjával, juttatásaival és költségtérítésével kapcsolatos vitákban,
c) az önkormányzati rendeletek értelmezésével kapcsolatban,
d) javaslatot tehet a Képviselő-testület által alapított kitüntető címek, elismerések adományozására.
9. A Polgármester, az Alpolgármester és a Jegyző
58. § (1) A Polgármester megbízatását főállásban tölti be.
(2) A Polgármester feladata – a Mötv. 67. §-ában foglaltakon kívül – különösen:
a) gondoskodik – a Jegyző közreműködésével – a Képviselő-testület üléseinek előkészítéséről.
b) ellátja a képviselő-testületi ülés vezetésével kapcsolatos elnöki teendőket.
c) szervezi és ellenőrzi a Képviselő-testület határozatainak végrehajtását.
d) figyelemmel kíséri és segíti a Képviselő-testület bizottságainak tevékenységét.
e) biztosítja az önkormányzat demokratikus működését.
f) minden rendes Képviselő-testületi ülésen írásban beszámol a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról és az előző ülés óta tett fontosabb intézkedésekről.
g) ellátja azokat a feladatokat, amelyeket a Képviselő-testület a hatásköréből a Polgármesterre ruház át.
h) beszámoltatja az Alpolgármestert feladatai végrehajtásáról.
i) beszámoltatja a Jegyzőt az önkormányzati hatósági tevékenység végzéséről.
j) utasításokat ad a Jegyző részére a Képviselő-testület és a bizottságok működésével, feladataival kapcsolatban.
k) biztosítja a Polgármesteri Hivatalra háruló legfontosabb feladatoknak vezetői vagy apparátusi értekezleten való megtárgyalását.
(3) A Polgármester együttműködik a különböző társadalmi, egyházi szervezetekkel, a lakosság önszerveződő közösségeivel, valamint a városban működő vállalatokkal, vállalkozásokkal, intézményekkel. Ezek vezetőitől jogszabályban előírt körben tájékoztatást kérhet, tájékoztatja őket az önkormányzat fejlesztési elképzeléseiről, velük együttműködési megállapodásokat kezdeményezhet.
59. § (1) Amennyiben a Polgármester a Képviselő-testület döntését a helyi önkormányzat érdekeit sértőnek tartja, ugyanazon ügyben - a Képviselő-testület önfeloszlatásáról szóló, valamint a Mötv. 70. § (1) bekezdésében meghatározott ügyben hozott döntése kivételével - egy alkalommal kezdeményezheti az ismételt tárgyalást. A kezdeményezést az ülést követő három napon belül nyújthatja be, a Képviselő-testület a benyújtás napjától számított tizenöt napon belül minősített többséggel dönt. A döntést addig végrehajtani nem lehet, amíg arról a Képviselő-testület a megismételt tárgyalás alapján nem dönt.
(2) a Képviselő-testület nem állapít meg olyan ügyet, amelyben a polgármester önállóan dönthet abban az esetben, ha a Képviselő-testület - határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt - két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést.
(3) A Képviselő-testület nem állapít meg olyan önkormányzati ügyet, amelyben a polgármester a két ülés közötti időszakban önállóan döntést hozhat.
(4) A Polgármester megválasztásakor, majd azt követően évente vagyonnyilatkozatot köteles tenni a helyi önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozatára vonatkozó szabályok szerint.
(5) A Polgármester jogszabályban meghatározott és a Képviselő-testület által a Polgármesterre átruházott hatásköreit jelen rendelet 2. melléklete tartalmazza.
60. § (1) Az Alpolgármester a Polgármester irányításával –főállásban- látja el feladatait.
(2) A Polgármester mellett egy Alpolgármester dolgozik, aki a Polgármester által meghatározott önkormányzati feladatkörökben a döntések előkészítésével segíti a Polgármestert, illetőleg távolléte esetén helyettesíti.
(3) Az Alpolgármester együttműködik a Polgármesterrel az önkormányzat képviseletében, a bizottságok munkájának összehangolásában, a Polgármesteri Hivatal önkormányzati feladatainak irányításával kapcsolatos feladatok ellátásában. Közreműködik a Képviselő-testület olyan előterjesztéseinek előkészítésében, és a határozatok végrehajtásában, amelyek feladatkörével összefüggnek.
(4) Az Alpolgármester megválasztásakor, majd azt követően évente vagyonnyilatkozatot köteles tenni a helyi önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozatára vonatkozó szabályok szerint.
61. § (1) A Jegyzőnek a Mötv. 81. § (3) bekezdésében foglaltakon kívül az alábbi feladatai vannak:
a) közreműködik az önkormányzat rendeleteinek kidolgozásában, gondoskodik a rendeletek kihirdetéséről és közzétételéről.
b) a Polgármester irányításával gondoskodik a Képviselő-testület
ba) üléseinek időben történő előkészítéséről,
bb) az előterjesztések előzetes bizottsági véleményeztetéséről,
bc) jegyzőkönyv vezetéséről,
bd) a határozatoknak az érdekeltekhez történő megküldéséről.
c) felelős a testületi előterjesztések és döntési tervezetek jogi véleményezéséért.
d) köteles jelezni, ha a Képviselő-testület működése vagy döntése során jogszabálysértést tapasztal.
e) gondoskodik a Képviselő-testület bizottsági üléseinek előkészítéséről, megszervezéséről, lebonyolításáról, a bizottság munkájához szükséges felvilágosítási segítség megadásáról.
f) felügyel a Polgármesteri Hivatal tevékenységének a törvényességére, ennek körében
fa) ellenőrzi a Polgármesteri Hivatal hatósági tevékenységét,
fb) szükség esetén funkcionális, eseti, és célvizsgálatot rendel el.
g) gondoskodik a jelen R. függelékeinek folyamatos naprakész vezetéséről.
h) tájékoztatja a Képviselő-testületet a Polgármesteri Hivatal munkájáról. Feladatainak végrehajtásáról rendszeresen beszámol a Polgármesternek.
i) szervezi és vezeti a Polgármesteri Hivatalt a hivatal szervezeti felépítése szerinti irodák vezetői útján.
j) gondoskodik az önkormányzati rendeletek hatályosságáról, jogszabály változás esetén jelzi a módosítás szükségességét.
k) közvetlenül irányítja az Polgármesteri Hivatal apparátusának személyzeti munkáját.
(2) A Képviselő-testület által a Jegyzőre átruházott hatásköröket jelen rendelet 3. melléklete tartalmazza.
(3) A Jegyzőt akadályoztatása esetén az Aljegyző helyettesíti.
(4) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetére - legfeljebb hat hónap időtartamra - a Polgármester a Polgármesteri Hivatal képesítési feltételeknek megfelelő köztisztviselői közül 3 napon belül köteles megbízni azt a köztisztviselőt, aki a jegyzői feladatokat átmenetileg ellátja.
62. § A tisztségviselők (Polgármester, Alpolgármester, Jegyző, Aljegyző) havonta egy alkalommal meghatározott napon és időben fogadóórát tartanak, melyről a lakosságot a helyben szokásos módon - a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján - tájékoztatni kell. Elháríthatatlan akadályoztatás esetén megfelelő helyettesítésről gondoskodni kell.
10. Együttműködés a nemzetiségi önkormányzatokkal és egyesületekkel
Gyáli Roma és Román Nemzetiségi Önkormányzat és a helyi Önkormányzat együttműködésének szabályai28
64. §29 (1) A Gyáli Roma Nemzetiségi Önkormányzat, valamint a Gyáli Román Nemzetiségi Önkormányzat (továbbiakban: Nemzetiségi Önkormányzatok) a helyiséghasználatra, a további feltételek biztosítására és a feladatok ellátására vonatkozóan együttműködési közigazgatási szerződést/együttműködési megállapodást kötöttek az Önkormányzattal.
(2) Az Önkormányzat a rendelkezésére álló anyagi eszközök arányában biztosítja – az éves önkormányzati költségvetési rendelet keretein belül – a nemzetiségi önkormányzatok részére a működéséhez szükséges feltételeket, az alábbiak szerint: Az Önkormányzat a nemzetiségi önkormányzatok részére előzetes egyeztetés alapján havonta igény szerint, de legalább a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 80. § (1) a) pontjában említett óraszámban ingyenesen biztosítja a nemzetiségi önkormányzati feladat ellátásához szükséges tárgyi, technikai eszközökkel felszerelt helyiség használatát a Gyál, Kőrösi út 112-114. szám alatti épületben. A helyiséghez, továbbá a helyiség infrastruktúrájához kapcsolódó rezsiköltségek és fenntartási költségek viselését az Önkormányzat vállalja.
a) Az Önkormányzat a Polgármesteri Hivatal útján biztosítja a nemzetiségi önkormányzatok részére az önkormányzati működéshez szükséges tárgyi és személyi feltételeket, melynek keretében a Polgármesteri Hivatal ellátja: a testületi ülések előkészítése, különösen a meghívók, az előterjesztések, valamint a testületi ülések jegyzőkönyvei esetében, továbbá a jegyzőkönyvek benyújtásában való közreműködés és valamennyi hivatalos levelezés előkészítése és postázása;
b) a testületi ülések előkészítése, különösen a meghívók, az előterjesztések, valamint a testületi ülések jegyzőkönyvei esetében, továbbá a jegyzőkönyvek benyújtásában való közreműködés és valamennyi hivatalos levelezés előkészítése és postázása;
ba) A nemzetiségi önkormányzatok üléseinek előkészítését (meghívók, előterjesztések kiküldése, jegyzőkönyvek előkészítése, sokszorosítás, jegyzőkönyv közzététele stb.), valamint a nemzetiségi önkormányzat kérésének megfelelően a postai, kézbesítési, gépelési, sokszorosítási feladatok ellátását a Jegyző a Polgármesteri Hivatal Szervezési és Humánpolitikai Irodáján keresztül biztosítja.
bb) A Jegyző – vele azonos képesítési előírásoknak megfelelő - megbízottja az Önkormányzat megbízásából és képviseletében részt vesz a nemzetiségi önkormányzatok testületi ülésein és jelzi, amennyiben törvénysértést észlel, továbbá a nemzetiségi önkormányzat kérésére szakmai segítséget nyújt annak ülésén és azon kívül is a nemzetiségi önkormányzat működését érintően,
bc) A képviselő-testületi ülések jegyzőkönyveinek és mellékleteinek a Pest Vármegyei Kormányhivatal részére történő továbbításáról az elnök gondoskodik a testületi ülést követő 15 napon belül a Polgármesteri Hivatal közreműködésével, elektronikus úton.
bd) A nemzetiségi önkormányzatok határozatainak a kihirdetéséről - a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján, továbbá a város honlapján - a Jegyző a Polgármesteri Hivatal Szervezési és Humánpolitikai Irodáján keresztül gondoskodik.
c) a nemzetiségi önkormányzatok működésével, gazdálkodásával kapcsolatos nyilvántartási, iratkezelési feladatokat az Önkormányzattal azonos módon az ASP rendszerben kell megvalósítani;
d) a nemzetiségi önkormányzat működésével, gazdálkodásával kapcsolatos nyilvántartási, iratkezelési feladatokat a Jegyző a Polgármesteri Hivatal Szervezési és Humánpolitikai Irodáján és Pénzügyi és Adó Irodáján keresztül biztosítja.
e) jelnyelv és a speciális kommunikációs rendszer használatának biztosítása.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott feladatellátáshoz kapcsolódó költségeket – a testületi tagok és tisztségviselők telefonhasználata kivételével- az Önkormányzat viseli.
(4) A nemzetiségi önkormányzatok elnöke az Önkormányzat képviselő-testületi és bizottsági ülésén tanácskozási joggal részt vesznek. A nemzetiségi önkormányzatok elnöke tanácskozási joga gyakorlása során javaslatot tehet az Önkormányzat feladatkörébe tartozó, a nemzetiségi jogokat közvetlenül érintő ügy megtárgyalására. A nemzetiségi önkormányzatok elnöke jogosult:
a) felvilágosítást kérni a települési képviselő-testület szerveitől a nemzetiségi helyzetét érintő önkormányzati hatáskörébe tartozó ügyekben;
b) feladat ellátásához szükséges tájékoztatást igényelni a települési képviselő-testület szerveitől;
c) kezdeményezni, hogy a települési képviselő-testület saját hatáskörben tegye meg a szükséges intézkedéseket, hatáskör hiányában kezdeményezze hatáskörrel rendelkező szerve intézkedését a nemzetiséget e minőségében érintő ügyekben.
11. Gyál Város Önkormányzata által alapított és fenntartott intézmények és gazdasági társaságok
65. § Gyál Város Önkormányzata által alapított és fenntartott intézmények és gazdasági társaságok felsorolását jelen rendelet 3. függeléke tartalmazza.
66. § (1) A Képviselő-testület – Gyáli Polgármesteri Hivatal elnevezéssel - egységes hivatalt hoz létre, az önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására. A Gyáli Polgármesteri Hivatal szervezeti struktúráját a 4. függelék tartalmazza.
(2) Az egységes hivatalhoz a belső ellenőri munkakör nem tartozik. Az önkormányzat a belső ellenőri feladatokat a vállalkozói szerződés keretében, külső céggel megbízással látja el és a további részletes szabályokat a szerződés tartalmazza.
(3) A jelen rendelet 5. függeléke tartalmazza a Hivatal szervezeti és működési szabályait, a működéshez szükséges további részletes szabályokat a Polgármester és a Jegyző utasításban szabályozhatja.
12. „Kertváros” Önkormányzati Társulás
67. § A szociális és gyermekjóléti feladatok ellátására társulási formában működik a „Kertváros” Önkormányzati Társulás.
67/A. §
12/A. 30 Érd és Térsége Regionális Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás
12/B.31 Fővárosi Agglomeráció Önkormányzati Társulás
67/B. § A közös érdekérvényesítés, érdekvédelem, a közös gondolkodás és a tapasztalatcsere érdekében társulási formában működik a Fővárosi Agglomeráció Önkormányzati Társulás
13. Vegyes és záró rendelkezések
68. § (1) E rendelet 2015. január 1. napján lép hatályba.
(2) Hatályát veszti:
1. melléklet32
1. Pénzügyi és Gazdasági Bizottság
1.1. dönt az önkormányzati ingatlanokat érintő tulajdonosi nyilatkozatok kiadásáról, kivéve a 2. melléklet második francia bekezdésében rögzített eseteket,
1.2. dönt a közbeszerzési eljárások kiírásáról az Önkormányzat Közbeszerzési Szabályzatában foglaltak szerint,
1.3. rendelkezik azon előirányzatok felett, amelyekről való döntést az éves költségvetési rendelet a Pénzügyi és Gazdasági Bizottság hatáskörébe utalja.
2. Oktatási és Kulturális Bizottság
2.1. ellenőrzi és jóváhagyja az önkormányzat által fenntartott köznevelési intézmények pedagógiai programját,
2.2. ellenőrzi és jóváhagyja az önkormányzat által fenntartott köznevelési intézmények Szervezeti és Működési Szabályzatát,
2.3. ellenőrzi és jóváhagyja az önkormányzat által fenntartott köznevelési intézmények éves munkatervét,
2.4. dönt a köznevelési intézmények tanórán kívüli tevékenységének pályázati úton történt támogatásáról,
2.5. dönt a Bursa Hungarica felsőoktatási ösztöndíj pályázat keretében beérkezett pályázatok elbírálásáról,
2.6. ellenőrzi a köznevelési intézmények házirendjét,
2.7. meghatározza az önkormányzat által fenntartott könyvtár feladatait,
2.8. ellenőrzi és jóváhagyja az önkormányzat által fenntartott közművelődési és közgyűjteményi intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatát,
2.9. dönt az óvodába történő jelentkezés módjáról, az óvodai általános felvételi időpontjáról, az óvoda heti és éves nyitvatartási idejének meghatározásáról,
2.10. felügyeli a Gyáli Települési Értéktár Bizottság munkáját, véleményezi és jóváhagyja döntéseit.
3. Szociális és Egészségügyi Bizottság
3.1. gyakorolja a méltányosságból nyújtható rendkívüli települési támogatással összefüggő feladat- és hatásköröket
3.2. gyakorolja a jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett támogatásokkal összefüggő feladat- és hatásköröket,
3.3. dönt az fiatal házasok első lakáshoz jutásának vissza nem térítendő támogatásáról,
3.4. jóváhagyja a Városi Egészségügyi Központ Szervezeti és Működési Szabályzatát és az önkormányzat által fenntartott Bölcsőde Szakmai Programját,
3.5. elbírálja a jogorvoslati kérelmeket az önkormányzat által fenntartott Bölcsőde vonatkozásában.
4. Környezetvédelmi és Közbiztonsági Bizottság
2. melléklet33
- gyakorolja az önkormányzat címere és logója használatának engedélyezésével összefüggő feladat- és hatásköröket,
- gondoskodik az ingatlant érintő tulajdonosi nyilatkozat kiadásáról, amennyiben az adott ingatlant érintő vezetékjog vonatkozásában megállapodás megkötése, valamint a vezetékjog földhivatali bejegyzése szükséges, illetve amennyiben az a Gyáli Vállalkozói Park (Gyál 4375/15-25 hrsz-ok) területén válik szükségessé,
- gyakorolja a - 200.000.-Ft értékhatárt meg nem haladó, polgári jogi jogviszonyból származó követelés elengedése, az egy év időtatartamon belüli részletfizetés, vagy részletfizetési halasztás engedélyezése és az ezekhez kapcsolódóan felmerülő kamat, illetve költség címén fennálló követelések elengedése esetében a feladat- és hatásköröket,
- gyakorolja a fiatal házasok első lakáshoz jutó támogatásával, valamint az önkormányzat tulajdonában álló lakások elidegenítésének helyi szabályozásával összefüggésben az ingatlan nyilvántartás felé az Önkormányzat javára bejegyzett jelzálogjogokat érintő feladat és hatásköröket,
- gyakorolja a rendkívüli települési támogatással - a méltányosságból nyújtható rendkívüli települési támogatás kivételével - összefüggő feladat- és hatásköröket,
- gyakorolja a hulladékkezelési közszolgáltatási díjfizetési kötelezettség alóli mentességgel összefüggő feladat- és hatásköröket,
- gyakorolja a lakhatási támogatással összefüggő feladat- és hatásköröket,
- gyakorolja a köztemetéssel összefüggő feladat- és hatásköröket,
- gyakorolja a beiskolázási segéllyel összefüggő feladat-és hatásköröket,
- gyakorolja a szociális tanulmányi ösztöndíjjal összefüggő feladat- és hatásköröket,
- gyakorolja a személyes gondoskodást nyújtó szociális és gyermekvédelmi ellátás igénybevételével, az intézményi jogviszony keletkezésével összefüggő feladat és hatásköröket,
- bármely természetes vagy jogi személy, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet javaslatára örök temetkezési hely céljára díszsírhelyet adományozhat,
- a mindenkori költségvetési rendeletben meghatározottak szerint rendelkezik a szabad pénzeszköz betétbe történő elhelyezéséről, illetve államilag garantált értékpapírba fektesse vagy likviditási problémák megoldása érdekében az általuk külön határozatban engedélyezett értékhatárig folyószámlahitelt vegyen fel az Önkormányzat számláját vezető pénzintézetnél a Képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett,
- rendelkezik azon előirányzatok felett, amelyekről való döntést az éves költségvetési rendelet a polgármester hatáskörébe utalja,
- dönt az önkormányzati tulajdonú lakások hasznosításáról,
- gyakorolja a Gyáli Élet Program keretében nyújtott támogatások rendjéről szóló önkormányzati rendeletben szabályozott feladat- és hatáskörét,
- gyakorolja a településkép védelméről szóló 10/2019. (V.31.) önkormányzati rendeletben szabályozott településkép védelmi eszközökkel, és a 37. § szerint a reklámok és reklámhordozók elhelyezésével kapcsolatos feladat-és hatásköröket,
- gyakorolja a Gyáli Lakásfenntartást segítő Települési Támogatás Programmal kapcsolatos feladat- és hatásköröket.
3. melléklet
1. függelék Gyál Város Önkormányzata Képviselő-testületének Névsora
3. függelék
4. függelék
5. függelék
I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. A Polgármesteri Hivatal adatai
1. § (1) A Hivatal megnevezése: Gyáli Polgármesteri Hivatal.
a) székhelye: 2360 Gyál, Kőrösi út 112-114.
b) hivatalos honlapja: www.gyal.hu
c) elektronikus levelezési címe: gyalph@gyal.hu
d) irányító szerve: Gyál Város Önkormányzatának Képviselő-testülete
e) irányító szerv székhelye: 2360 Gyál, Kőrösi út 112-114.
f) alapításának dátuma: 1990.09.30.
g) számlavezető pénzintézete: Erste Bank Hungary Zrt.
h) pénzforgalmi számlaszáma: 11600006-00000000-52652141
i) törzskönyvi azonosító száma: 391140
2. A Hivatal jogállása, képviselete
2. § (1) A Hivatal Gyál Város Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) Képviselő-testületének (a továbbiakban: Képviselő-testület) szerve, amelyet a Képviselő-testület a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 38. § (1) bekezdése szerint hozott létre. A Hivatal Alapító Okiratát a Képviselő-testület 8/1990. (X.29.) sz. határozatával fogadta el. A módosításokkal egységes szerkezetben foglalt, hatályos K/35671-4/2020. okiratszámú Alapító Okiratot a Képviselő-testület a 157/2020. (X.29.) sz. határozatával hagyta jóvá.
a) Gyáli Liliom Óvoda (2360 Gyál, Liliom utca 13-15.)
b) Gyáli Tulipán Óvoda (2360 Gyál, Tulipán utca 23.)
c) Gyáli Tátika Óvoda (2360 Gyál, Klapka György utca 5.)
d) Gyáli Bóbita Bölcsőde (2360 Gyál, Klapka György u. 7.)
e) Arany János Közösségi Ház és Városi Könyvtár (2360 Gyál, Kőrösi út 118-120.)
f) Városi Egészségügyi Központ (2360 Gyál, József Attila utca 1.)
i) „Kertváros” Önkormányzati Társulás (2360 Gyál, Rákóczi utca 42-44.)
j) Fővárosi Agglomeráció Önkormányzati Társulás (2360 Gyál, Kőrösi út 112-114.)
3. A Hivatal tevékenysége
4. § (1) A Hivatal főtevékenységét, és alaptevékenységeit a Hivatal Alapító Okirata tartalmazza.
II. A HIVATAL IRÁNYÍTÁSA, VEZETÉSE
1. A Polgármester
4. § (1) A Polgármester a Képviselő-testület döntései szerint és saját hatáskörében irányítja a Hivatalt.
a) a Jegyző javaslatainak figyelembevételével meghatározza a Hivatal feladatait az önkormányzat munkájának a szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában;
b) dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, hatósági hatáskörökben, egyes hatásköreinek gyakorlását átruházhatja az Alpolgármesterre, a Jegyzőre, a Hivatal ügyintézőjére;
c) a Jegyző javaslatára előterjesztést nyújt be a Képviselő-testületnek a Hivatal belső szervezeti tagozódásának, létszámának, munkarendjének, valamint ügyfélfogadási rendjének meghatározására;
d) a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét;
e) gyakorolja a munkáltatói jogokat a Jegyző és – az egyéb munkáltatói jogok kivételével – az Aljegyző tekintetében;
f) gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az Alpolgármester és az önkormányzati intézményvezetők tekintetében.
2. Az Alpolgármester
5. § (1) A Polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére megválasztott Alpolgármester a Polgármester irányításával látja el feladatait.
3. A Jegyző
6. § (1) A Jegyző vezeti a Hivatalt.
a) gondoskodik az Önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról, rendszeres kapcsolatot tart a Képviselő-testület tisztségviselőivel, a bizottságok elnökeivel, a képviselőkkel;
b) közreműködik a bizottság, a bizottság elnöke, a Polgármester, az Alpolgármester képviselő-testületi előterjesztéseinek előkészítésében, tanácskozási joggal vesz részt a Képviselő-testület, a Képviselő-testület bizottságának ülésén;
c) az Aljegyző, az irodavezetők és csoportvezetők bevonásával folyamatosan figyelemmel kíséri és ellenőrzi a Képviselő-testület és a bizottságok elé kerülő előterjesztések, határozat- és rendelettervezetek törvényességét, és jelzi a Képviselő-testületnek, a Képviselő-testület szervének és a Polgármesternek, ha a döntésük, működésük jogszabálysértő;
d) figyelemmel kíséri és segíti a települési nemzetiségi önkormányzatok működését;
e) biztosítja a lakosság tájékoztatását a Képviselő-testület működéséről, döntéseiről;
f) döntésre előkészíti a Polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket, továbbá dönt azokban a hatósági ügyekben, amelyeket a Polgármester ad át;
g) gondoskodik a Hivatal működésének személyi és tárgyi feltételeiről a költségvetés által meghatározott keretek között;
h) gyakorolja a munkáltatói jogokat a Hivatal köztisztviselői, ügykezelői és munkavállalói tekintetében azzal, hogy a Polgármester egyetértése szükséges a kinevezéshez, bérezéshez, vezetői kinevezéshez, felmentéshez és jutalmazáshoz, továbbá gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az Aljegyző tekintetében;
i) évente beszámol a Képviselő-testületnek a Hivatal tevékenységéről;
j) dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási, önkormányzati és önkormányzati hatósági ügyekben;
k) a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét;
l) vezetői értekezleteken számon kéri a Hivatal aktuális feladatainak végrehajtását, biztosítja a résztvevők számára az információcserét;
m) gondoskodik a belső ellenőrzéssel kapcsolatos feladatok ellátásáról, továbbá a Hivatal működése és gazdálkodása eredményessége érdekében működteti a belső kontrollrendszert;
n) rögzíti a talált dolgok nyilvántartásában a talált idegen dologgal kapcsolatos a körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló törvény szerinti adatokat, valamint a talált idegen dolog tulajdonosnak történő átadást követően törli azokat;
o) gondoskodik a kötelező statisztikai adatszolgáltatások elkészítéséről.
4. Az Aljegyző
7. § A Polgármester által a Jegyző javaslatára kinevezett Aljegyző helyettesíti a Jegyzőt és ellátja a Jegyző által meghatározott feladatokat.
III. A HIVATAL BELSŐ SZERVEZETI EGYSÉGEI
8. § (1) A Hivatal engedélyezett létszámát az Önkormányzat mindenkor hatályos költségvetési rendelete tartalmazza. A Képviselő-testület által engedélyezett létszám alapján a Jegyző külön utasításban állapítja meg az egyes szervezeti egységek engedélyezett létszámát.
1. Szervezési és Humánpolitikai Iroda
2. Pénzügyi és Adó Iroda
a) Adócsoport
b) Pénzügyi Csoport
c) Számviteli Csoport
3. Igazgatási Iroda
4. Polgármesteri Kabinet
5. Főépítészi Iroda
6. Jogi és Intézményfelügyeleti Iroda
7. Városfejlesztési Iroda
IV. A HIVATAL BELSŐ SZERVEZETI EGYSÉGEINEK SZEMÉLYI ÁLLOMÁNYA
1. Irodavezető
9. § (1) Az irodavezető a Hivatali SZMSZ-ben, más belső szabályzatokban és a munkaköri leírásában foglaltaknak megfelelően irányítja, és szervezi a vezetése alatt álló iroda tevékenységét.
a) felelős az iroda munkájáért, az ügyintézés rendjéért, az irodán belüli munkaszervezésért, a helyettesítés megszervezéséért;
b) gyakorolja a Polgármester és a Jegyző által rábízott feladat- és hatásköröket;
c) feladata a folyamatos kapcsolattartás, együttműködés biztosítása a Hivatal többi irodájával;
d) a Képviselő-testület ülésén, az iroda feladatkörét érintő napirend tárgyalásánál, a bizottsági üléseken, a települési nemzetiségi önkormányzatok ülésein részt vesz;
e) közvetlenül irányítja, felügyeli és ellenőrzi az irodához tartozó csoportvezetők és ügyintézők tevékenységét;
f) gondoskodik az irodához tartozó dolgozók munkaköri leírásainak naprakészen tartásáról;
g) tevékenységi területét illetően gondoskodik az önkormányzati rendeletek, határozatok, előterjesztések szakszerű, alapos és törvényes előkészítéséről, a döntések végrehajtásának megszervezéséről;
h) javaslatot tesz a Jegyzőnek a dolgozók továbbképzésére, egyes külön juttatások biztosítására, felmentésre vagy fegyelmi felelősségre vonásra, jutalmazásra, kitüntetésre, illetve elismerő cím adományozására;
i) rendszeresen beszámol az iroda tevékenységéről a Jegyzőnek, vezetői értekezlet keretében közvetlenül a Polgármesternek, vezetői értekezleten képviseli az irodát;
j) kezdeményezi a Jegyzőnél a megüresedett álláshelyek betöltését, javaslattal él a szakmai és egyéb feltételek meghatározására;
k) elkészíti az irodához tartozó munkatársak teljesítményértékelését a mindenkor hatályos jogszabályi előírásoknak megfelelően.
2. Irodavezető-helyettes
10. § Az irodavezető-helyettes az irodavezetőt távolléte vagy tartós akadályoztatása esetén helyettesíti.
3. Csoportvezető
11. § (1) A csoportvezető a Hivatali SZMSZ-ben, más belső szabályzatban, valamint a munkaköri leírásban foglaltaknak megfelelően vezeti a csoportot, vezetői kinevezését a Jegyzőtől kapja.
a) a szervezeti egység egész munkájáért, annak jogszerű működéséért;
b) a csoporton belüli célszerű munkamegosztás kialakításáért, a hatékony munkavégzésért;
c) a képviselő-testületi előterjesztések ténybeli és jogi szakszerűségéért;
d) a csoport feladatkörében a Polgármester és a Jegyző megbízásából ellátott államigazgatási hatósági ügyek intézéséért;
e) feladatkörében az állampolgárok szakszerű, gyors és közérthető tájékoztatásáért;
f) a csoportok közötti hatékony együttműködés biztosításáért és a csoporton belüli megfelelő információáramlásért;
g) a munkaidőt, ügyfélfogadási időt érintő intézkedések betartásáért, ellenőrzéséért.
4. Ügyintéző
12. § (1) Az ügyintéző a munkaköri leírásában, valamint a jogszabályi előírásokban foglaltaknak megfelelően látja el feladatát.
5. Ügykezelő
13. § Az ügykezelő a munkaköri leírásban részére megállapított, illetve a vezető által kiadott feladatokat a kapott utasítások és határidők figyelembe vételével, a jogszabályok és ügyviteli szabályok ismeretében és betartásával végzi.
6. Munkavállaló
14. § Tevékenységével segíti az érdemi ügyintézői és ügyviteli feladatok ellátását a munkaköri leírásban foglaltaknak megfelelően.
V. A HIVATAL IRODÁINAK ÉS CSOPORTJAINAK FELADATAI
1. Szervezési és Humánpolitikai Iroda
15. §Az iroda által ellátott feladatok:
1. a jegyzői programok, fogadóórák előkészítése, koordinálása,
2. vezetői értekezletekről és egyéb megbeszélésekről emlékeztető készítése, az ott született döntések végrehajtásában, az elmaradt feladatok visszaellenőrzésében való közreműködés,
3. az irodát érintő reprezentációs költségek elszámolása, Pénzügyi és Adó Iroda részére dokumentálása.
1. külön szabályzat szerint az ülések meghívóinak és anyagainak előkészítése, továbbítása,
2. szükség esetén társadalmi egyeztetés a rendelettervezeteket illetően,
3. az ülések jegyzőkönyveinek elkészítése, továbbítása,
4. külön szabályzat szerint a döntések továbbítsa az előterjesztő irodavezetőnek, nyilvántartás vezetése a rendeletekről, határozatokról, azok végrehajtásáról,
1. beérkező küldemények felbontása, ellenőrzése, valamint a pénz, illetékbélyeg és értékek kezelése,
2. beérkező küldemények, beadványok, Hivatali kapun keresztül küldött elektronikus dokumentumok érkeztetése,
3. szignálás, főszámos iktatás végzése, kezelési feljegyzések készítése,
4. beérkező küldemények átadása ügyintézőkhöz,
5. ügyiratok szerelése, csatolása, mutatózás,
6. határidők nyilvántartása,
7. előadói ív kitöltése,
8. kiadmányozás szabályai betartásának felügyeletében való közreműködés,
9. ügyiratok belső és külső továbbítása, visszaérkezett küldemények kezelése,
10. ügyiratok irattári kezelése, kiadása,
11. az iratok korszerű tárolásának biztosítása,
12. ügyiratok selejtezése, levéltárnak átadása,
13. ügyiratforgalmi és hatósági adatszolgáltatás,
14. a kimenő levelek postakönyvben való nyilvántartása, továbbítása,
15. titkos ügyiratok kezelése,
16. az iratkezelés felügyeletében való közreműködés.
1. közjegyzői és bírósági hirdetmények kifüggesztése és záradékolása,
2. termőföld elővásárlási jogról hirdetmények közzététele és záradékolása,
3. lakossági információszolgáltatás, hirdetmények kifüggesztése,
4. közérdekű bejelentések, kérelmek, panaszok, közszolgáltatási problémák kivizsgálásra történő továbbítása, megválaszolása,
5. napi ügyfélforgalom lebonyolításának szervezése, telefonos információszolgáltatás.
1. a Képviselő-testület feladat- és hatáskörébe tartozó humánpolitikai feladatok teljes körű ellátása, az önkormányzati intézményvezetői pályázatok pályázati kiírásának, a pályázati eljárás lefolytatásának kivételével,
2. a Polgármester és a Jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó humánpolitikai feladatok teljes körű ellátása,
3. a feladatok ellátásával összefüggő döntések előkészítése, képviselő-testületi előterjesztések készítése, a döntések végrehajtása,
4. közfoglalkoztatási pályázatok, kérelmek előkészítése, szerződéskötés, a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó elszámolások elkészítése.
1. a katasztrófavédelemről szóló, valamint a hozzá kapcsolódó jogszabályokban foglalt, a polgármester és a jegyző feladat- és hatáskörébe utalt feladatok teljes körű ellátása,
2. a Polgármester és a Jegyző feladat- és hatáskörébe utalt, honvédelemmel és a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekkel kapcsolatos jogszabályokban foglalt feladatok teljes körű ellátása.
3. a Polgármester feladat- és hatáskörébe utalt ár- és belvíz-védekezési, vízkár-elhárítási feladatok teljes körű ellátása.
1. irodaszerek, nyomtatványok beszerzése,
2. tárgyieszköz-leltár vezetése,
3. kiadott anyagok, eszközök, munkaruha és szakkönyvek nyilvántartásának vezetése,
4. tűzvédelmi és munkavédelmi oktatások megszervezése, nyilvántartása,
5. a hivatali gépjármű munkavégzésének szervezése, irányítása, annak vezetése, üzemanyag elszámolás, menetlevéllel kapcsolatos adminisztráció ellátása,
6. kapcsolattartás az irodai eszközök karbantartását végző szervezetekkel és a közmű, valamint mobiltelefon szolgáltatókkal,
7. hivatali épület fellobogózásával kapcsolatos feladatok elvégzése,
8. a vagyonbiztosítással, gépjármű biztosítással kapcsolatos feladatok ellátása,
9. Gyál Élet Program termékeinek raktározása, átadás-átvétel dokumentálása, készletgazdálkodás. A Polgármesteri Kabinet által megrendelt termékek beszerzéséről, valamint azok felhasználásáról készült dokumentumok továbbítása a Pénzügyi és Adó Iroda felé.
1. a hálózati üzemeltetéssel, szerverek és munkaállomások üzemeltetésével kapcsolatos feladatok ellátása,
2. alkalmazások használatával kapcsolatos feladatok ellátása a vonatkozó dokumentumokban foglaltaknak megfelelően
2. Pénzügyi és Adó Iroda
16. § (1) Adócsoport feladatai a helyi és központi adók vonatkozásában adóhatósági feladatok ellátása körében:
1. építmények adóztatási feladatainak ellátása bevallások alapján, befizetések nyilvántartása, tartozások figyelemmel kísérése és azok behajtása, adóztatható adótárgyak felderítése, adóellenőrzések lefolytatása,
2. helyi iparűzési adóval kapcsolatos adóztatási feladatok ellátása önbevallások alapján, befizetések nyilvántartása, tartozások figyelemmel kísérése és azok behajtása, adóztatható vállalkozások felderítése, adóellenőrzések lefolytatása,
3. talajterhelési díjjal kapcsolatos feladatok ellátása önbevallás alapján, befizetések nyilvántartása, tartozások figyelemmel kísérése és azok behajtása,
4. adók módjára behajtásra átadott idegen tartozások nyilvántartása és azok behajtása,
5. behajtásra átadott szabálysértések nyilvántartása és azok behajtása,
6. helyszíni és egyéb behajtási cselekmények elvégzése,
7. adóigazolások kiállítása,
8. adatszolgáltatások végzése számviteli csoport, vezetőség, társhatóságok (Cégbíróság, Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV), Magyar Államkincstár (a továbbiakban: MÁK) felé.
9. Inkasszók, inkasszó értesítések elkészítése, postázása.
10. méltányossági, részletfizetési, fizetés halasztási kérelmek elbírálása, határozatok készítése, azok postázása,
11. tartozás nélküli befizetések visszautalása,
12. felszámolás és végelszámolás alatt álló vállalkozások tartozásai esetében hitelezői igények bejelentése, kapcsolattartás felszámolóval, végelszámolóval,
13. évi két alkalommal a jogszabályi előírásnak megfelelően fizetési értesítők elkészítése, postázása,
14. negyedéves, féléves és év végi zárási feladatok végrehajtása,
15. pénzforgalmi könyvelési (ASP adó-szakrendszerben befizetések, átvezetések, túlfizetések visszautalásának könyvelése), utalási feladatok bankterminálon történő ellátása,
16. hátraléki listák készítése, azok kezelése,
17. éves ellenőrzési terv alapján adóhatósági ellenőrzést végez az iparűzési adó és építményadó vonatkozásában,
18. desztillálló berendezés tulajdonjogának bejelentéséről adatszolgáltatás küldése a NAV felé.
1. éves finanszírozási terv készítése,
2. a költségvetési rendelet szerinti likviditási terv folyamatos figyelemmel kísérése,
3. bankszámlaforgalom lebonyolítása, átutalások elkészítése, ellenőrzése, utalása,
4. az intézmények pénzellátása, igénybejelentésük alapján,
5. az átmenetileg szabad pénzeszközök lekötéséről való gondoskodás,
6. lakossági közműfejlesztési hozzájárulások analitikus nyilvántartása, kezelése,
7. utalvány lapok kezelése, ki- és befizetések, pénztári kifizetések előkészítése és pénztárak kezelése, napi zárás készítése, ellenőrzése,
8. a szerződések alapján készpénzes és utalásos számlák kiállítása,
9. a számlák analitikus nyilvántartása, utalványok elkészítése,
10. szerződés-nyilvántartás kezelése,
11. a követelések analitikus nyilvántartása, az adósok fizetési felszólítása fizetési kötelezettségeik teljesítésére,
12. a pályázatok benyújtásához szükséges NAV és MÁK igazolások beszerzése,
13. az Iroda feladatkörébe tartozó statisztikák és adatszolgáltatások készítése,
14. civil szervezeteknek juttatott támogatások utalása, elszámoltatás, elszámolások ellenőrzése,
15. bankgaranciák kezelése, nyilvántartása,
16. felhatalmazó levelek intézése,
17. munkáltatói kölcsönökkel kapcsolatos rendelkező levelek kiállítása,
18. a munkáltatói kölcsön tartozások analitikus nyilvántartásának vezetése,
19. kedvezményes dolgozói igazolványok érvényesítése,
20. banki kapcsolattartásból eredő feladatok elvégzése,
21. szigorú számadású nyomtatványok nyilvántartása,
22. üzemanyag előlegek nyilvántartása,
23. vásárlási előlegek nyilvántartása,
24. nem rendszerese kifizetések számfejtése, egyéb juttatások feladása a KIRA rendszerbe (dolgozói, illetve munkáltatói),
25. a tárgyévben engedélyezett illetményelőleg kifizetések nyilvántartása,
26. a havi költségtérítések bizonylatainak elkészítése, (bérlet, közlekedési ktg. térítések, cafetéria elemek), megrendelése, kiosztása,
27. a hitelek felvételével kapcsolatos döntések előkészítése, a hiteligényléshez kapcsolódó dokumentumok megküldése a pénzintézetnek,
28. az intézményekkel kötött együttműködési megállapodásban rögzített pénzügyi feladatok elvégzése,
29. tárgyi eszközök, befektetett eszközök analitikus nyilvántartásának vezetése, egyeztetés a főkönyvvel, az évközi feladások elkészítése,
30. éves leltározási feladatok elvégzése,
31. az önkormányzati vagyon nyilvántartása,
32. a Gyáli Élet Program termékeiről analitikus készletnyilvántartás vezetése a Szervezési és Humánpolitikai Iroda által átadott bizonylatok alapján.
1. képviselő-testületi döntés-előkészítésben az előterjesztések költségvetési rendelettel való összhangjának ellenőrzése,
2. a számviteli rend kialakítása,
3. normatívák igénylése, elszámolása, felülvizsgálat lebonyolítása, év közbeni felmérések elkészítése,
4. amennyiben indokolt, az átmeneti gazdálkodás rendjére vonatkozóan rendelettervezetet készítése,
5. az éves költségvetési javaslat és ehhez kapcsolódóan a költségvetési rendelettervezet előkészítése, elkészítése,
6. az éves költségvetés év közbeni módosításának előkészítése, valamint az ehhez kapcsolódó költségvetési előirányzatok és azok változásának analitikus nyilvántartása,
7. az éves költségvetés végrehajtásának szervezése, felelősség a gazdálkodás szabályszerűségéért, egyeztetési feladatok,
8. a költségvetés végrehajtásáról szóló jogszabályok, előírások szerinti beszámoló elkészítése, a főkönyvi kivonattal alátámasztott intézményi beszámoló ellenőrzése,
9. zárszámadás keretében központi támogatások elszámolása,
10. a költségvetési maradvánnyal kapcsolatos feladatok kezelése,
11. a központi költségvetés, államháztartás részére információszolgáltatása (PM Info, beszámoló, mérlegjelentés),
12. kontírozás (bank, pénztár), könyvelés, banki bizonylatok felszerelése,
13. bérkönyvelés, előirányzatok könyvelése,
14. bérnyilvántartás vezetése,
15. az irodát érintő pályázatok előkészítése, benyújtása, elszámolása,
16. az intézményekkel kapcsolatos támogatások, pályázatok pénzügyi elszámolása,
17. vevőállomány, szállítói állomány analitikus nyilvántartása,
18. az intézményekkel kötött együttműködési megállapodásban rögzített számviteli feladatok elvégzése,
19. a NAV felé történő bevallások elkészítése a jogszabályi előírásoknak megfelelően.
3. Igazgatási Iroda
17. § (1) Az Iroda által ellátott feladatok:
1. Hatósági bizonyítványok kiadása
2. A 65 év felettieket megillető hulladékgazdálkodási díj alóli mentességre vonatkozó ügyek
3. Környezetvédelemmel és növényvédelemmel kapcsolatos ügyek
4. Birtokvédelmi feladatok ellátása
5. Jegyző társasházak feletti törvényességi feladatainak ellátása
6. Jegyző ingatlan-végrehajtással kapcsolatos feladatainak ellátása
7. Választási Informatikai Rendszer kezelésével, működtetésével kapcsolatos feladatok
8. Külföldi állampolgár ingatlanszerzésével kapcsolatos feladatok
9. Címerhasználat engedélyezése
10. Díszsírhely adományozása
11. Kárügyekkel kapcsolatos ügyintézés
12. Közérdekű munkavégzéssel kapcsolatos feladatok
13. Talált tárgyakkal kapcsolatos feladatok ellátása
14. Vízügyi igazgatási feladatok ellátása
15. Hagyatéki ügyintézéssel kapcsolatos feladatok ellátása
16. Behajtási engedélyekkel kapcsolatos kérelmek elbírálása
17. Közútkezelői feladatok ellátása
18. Lakcím létrehozási és fiktiválási feladatok ellátása
19. Közterület használati engedélyekkel kapcsolatos feladatok ellátása
20. Anyakönyvi igazgatás
21. Lakásügyi feladatok
22. Kereskedelmi igazgatás
23. Telepengedélyezés
24. Állategészségügyi, állattartási feladatok
25. Köztisztasági feladatok
26. Elektronikai-, veszélyes- és gumiabroncs hulladékgyűjtés szervezésével kapcsolatos feladatok
27. Szúnyoggyérítéssel kapcsolatos feladatok
28. Közvilágítással összefüggő feladatok ellátása (új lámpatest kihelyezése, díszvilágítás megrendelés, meghibásodott alkatrésszel kapcsolatos átadás-átvételi ügyek, hibabejelentések)
29. Közterületi térfigyelő kamerarendszer működtetésével kapcsolatos feladatok
30. Közbiztonsági és Bűnmegelőzési Stratégia kidolgozása-módosítása
31. Közterület-felügyelet
32. Érvényes hatósági jelzéssel nem rendelkező járművek elszállításával kapcsolatos ügyek
33. Jegyzői gyámhatósági feladatok
34. közhiteles címregiszterrel kapcsolatos feladatok ellátása a Főépítészi Irodával közösen.
1. A pénzbeli és természetbeni szociális ellátásokkal kapcsolatos egyes szervezési, működtetési, fejlesztési feladatok végzése;
2. A szociális ellátásokkal kapcsolatos adatszolgáltatások és a jogszabályban előírt nyilvántartások vezetése, valamint az információs rendszer folyamatos karbantartása;
3. Rendkívüli települési támogatás megállapítása;
4. Beiskolázási segély megállapítása;
5. Köztemetés és az ezzel kapcsolatos feladatok ellátása;
6. Temetési segély megállapítása;
7. Lakhatási támogatás megállapítása;
8. Szociális tanulmányi ösztöndíj megállapítása;
9. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény megállapítása, megszüntetése, felülvizsgálata, továbbá a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekeknek, fiatal felnőtteknek az évi kétszeri kiegészítő pénzbeli támogatásának biztosításával kapcsolatos feladatok ellátása;
10. Szociális tanulmányi ösztöndíj megállapítása;
11. Babaköszöntő program bonyolítása;
12. Gyáli Életfa Program bonyolítása;
13. A Gyáli Élet Program rendeletben rögzített, kérelemre induló óvodakezdési, és iskolakezdési és egyetemista programhoz kapcsolódó támogatással összefüggő ügyintézés;
14. Bursa Hungarica felsőoktatási ösztöndíjrendszer működtetéséhez kapcsolódó feladatok végzése;
15. Az egy háztartásban élők kérésére hatósági bizonyítvány kiadása;
16. Megkeresésre környezettanulmányok végzése;
17. A HH, HHH gyermekek nyilvántartásának vezetése és adatszolgáltatások nyújtása a KIR-ben
18. Szünidei ingyenes gyermekétkeztetéshez kapcsolódó feladatok ellátása.
19. Szolgáltatástervezési Koncepció kidolgozása-módosítása
20. Szociálpolitikai Kerekasztal
4. Polgármesteri Kabinet
18. § A kabinet által ellátott feladatok:
1. segíti a Polgármester, az Alpolgármester munkáját, ellátja az ezzel összefüggő szervezési, technikai és adminisztrációs feladatokat
2. szervezi a Polgármester, Alpolgármester önkormányzati, kulturális és egyéb, a várost érintő programjait
3. ellátja a Polgármester, Alpolgármester melletti titkársági, ügykezelési, ügyviteli feladatokat, háttéranyagok, összegző anyagok készítésével segíti a munkájukat
4. figyelemmel kíséri a Polgármester, Alpolgármester napi, heti, havi és hosszabb távú hivatali programjait és gondoskodik azok előkészítéséről
5. bonyolítja a tisztségviselőkhöz érkező vendégek, ügyfelek fogadását.
6. előmozdítja a Hivatalban a belső kommunikáció javításával kapcsolatos feladatok ellátását.
1. figyeli, elemzi, szervezi a Képviselő-testület és szervei megjelenését a helyi, megyei és országos médiában,
2. a médiával való kapcsolattartás az önkormányzati működés nyilvánossága érdekében, melynek keretében szervezi a sajtómegjelenéseket, kapcsolatot tart az önkormányzat intézményeivel
3. marketing eszközökkel segíti a Gyálról alkotott kép folyamatos, pozitív irányú javítását,
4. közreműködik az Önkormányzat és a Polgármesteri Hivatal arculatának kialakításában, kiadványok készítésében, a város hivatalos honlapjának tervezésében,
5. közreműködik Gyál Város hivatalos facebook oldalán és honlapján az információk naprakészségének biztosításában, a honlapon a közzététel rendjének megfelelően.
1. előkészíti, segíti az önkormányzat társadalmi kapcsolatainak kialakításával és fenntartásával összefüggő feladatok ellátását,
2. ellátja a társadalmi szervezetekkel, egyéb szervezetekkel, más önkormányzatokkal való kapcsolatok és együttműködés szervezését, bonyolítását, koordinálását,
3. közreműködik a civil szervezetekkel való rendszeres kapcsolattartásban,
4. szervezi a Polgármester, Alpolgármester fogadóóráit, szükség szerint közreműködik az ott felvetődött problémák megoldásában,
5. ellátja az önkormányzati hatáskörbe tartozó kitüntető díjak, elismerésre történő felterjesztésekkel kapcsolatos ügyviteli és szervezési feladatokat,
6. közreműködik a szakmai és lakossági fórumok szervezésében,
7. részt vesz a városi események, rendezvények tervezésével és előkészítésével kapcsolatos feladatok ellátásában, koordinálja azok szervezését.
1. részt vesz a polgármesteri, alpolgármesteri döntést előkészítő javaslatok kidolgozásában,
2. részt vesz az önkormányzati szintű elemzések, információs anyagok készítésében, azok összeállításában,
3. észt vesz a települési fejlesztési programok, akciótervek készítésében, véleményezésében,
4. gondoskodik a feladatköreit érintő képviselő-testületi döntések végrehajtásáról,
5. figyelemmel kíséri a városi kommunikációs felületeken keresztül érkező lakossági javaslatokat, észrevételeket, melyeket továbbít az illetékes vezetők számára.
1. közreműködik az Önkormányzat és a Polgármesteri Hivatal európai uniós tagságából adódó feladatainak szervezésében,
2. közreműködik az Önkormányzat – különös tekintettel a testvér- és partnervárosi – nemzetközi kapcsolatainak szervezésében, elősegíti a külföldi delegációk fogadásának tervezését és lebonyolítását,
3. közreműködik a városi delegációk külföldi kiutazásának szervezésében,
4. segíti az Önkormányzat intézményeinek nemzetközi kapcsolatait,
5. együttműködik és kapcsolatot tart a helyben működő európai uniós és nemzetközi kapcsolatokat ápoló civil szervezetekkel,
6. közreműködik az európai uniós pályázati lehetőségek feltárásában és előkészítésében, hazai és nemzetközi támogatási források igénylésében, nyomon követi a pályázati források felhasználását, elvégzi az elszámolásokat, segíti a nem önkormányzati szervekkel közös pályázatok előkészítését.
1. elkészíti a Polgármester, Alpolgármester által meghatározott, a kabinet munkáját érintő előterjesztéseket és elvégzi az általuk meghatározott egyéb feladatokat,
2. elvégzi a Gyáli Élet Program keretében előirányzott támogatások szükséges beszerzések, megrendelések ügyintézésével, azok pénzügyi elszámolásával kapcsolatos feladatokat a Szervezési és Humánpolitikai Iroda közreműködésével,
3. elvégzi a munkájával összefüggő reprezentációs és egyéb költségek elszámolásával és azok Pénzügyi és Adó Iroda részére történő dokumentálásával kapcsolatos feladatokat a Szervezési és Humánpolitikai Iroda közreműködésével,
4. elvégzi a dolgozói elégedettségi kérdőívekkel és azok kiértékelésével kapcsolatos feladatokat.
5. Főépítészi Iroda
19. § (1) Főépítészi feladatok ellátása, különösen:
1. segíti az Önkormányzat településfejlesztési és településrendezési önkormányzati feladatainak ellátását az épített környezet, a település tervszerű alakítása és védelme érdekében az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVII. törvény és végrehajtási rendeleteinek keretei között,
2. ellátja a főépítészi tevékenységről szóló 190/2009.(IX.15.) Korm. rendeletben meghatározott önkormányzati főépítészi, valamint települési és a térségi főépítészi feladatokat, valamint elvégzi a rendeletben meghatározottak szerint a főépítészi együttműködési feladatokat,
3. ellátja a településképi rendelettel kapcsolatos feladatokat,
4. Gyál településre vonatkozóan építésügyi és építéshatósági kérdésekben megkeresésre tájékoztatást és segítséget nyújt az érintettek részére.
1. az Önkormányzat Képviselő-testülete vagyongazdálkodási munkájának segítése, döntéseinek előkészítése – szükség szerint külső adatok beszerzésével, azok összehasonlításának elemzésével – és a döntések végrehajtása,
2. ingatlanokkal kapcsolatos eladások, vételek és hasznosítások előzetes döntés-előkészítése: alternatívák kidolgozása, állásfoglalást kérő, döntési alternatívákat tartalmazó előterjesztések készítése,
3. a Képviselő-testület állásfoglalása alapján az ingatlanokkal kapcsolatos eladások, vételek és hasznosítások jogi, önkormányzati telekalakítási, értékbecslési, földhivatali, egyéb hatósági és műszaki előkészítése, szükség szerint előterjesztések készítése,
4. földmérővel, értékbecslővel történő kapcsolattartás,
5. a Képviselő-testület döntéseinek végrehajtása:
a) Adás-vételi, hasznosítási, stb. szerződések elkészítése a Hivatal jogászának bevonásával,
b) a szerződések aláírásának lebonyolítása, az ügyfelekkel történő időpont egyeztetéssel, szükséges okiratok másolásával,
c) önkormányzati tulajdont érintő szerződések megvalósulásának, az azokban vállalt kötelezettségek és teljesítések végrehajtásának nyomon követése és ellenőrzése.
6. környezetvédelmi és közlekedés hatósági eljárások során a jegyzői szakhatósági állásfoglalások és belföldi jogsegélyek, továbbá tájékoztatások kiadása a településrendezési követelményeknek és a helyi építési szabályzatnak való megfelelőség szempontjából,
7. egyéb ingatlan nyilvántartási (földhivatali) ügyintézés,
8. önkormányzati tulajdont érintő tulajdonosi hozzájárulások kiadásával kapcsolatos bizottsági vagy testületi előterjesztések előkészítése,
9. házszámigazolások kiadása,
10. ivóvízellátó és szennyvízelvezető rendszerbe történt beavatkozások folyamatos figyelemmel kísérése a Gördülő Fejlesztési Terv segítségével, DPMV Zrt-vel való kapcsolattartás,
11. közhiteles címregiszterrel kapcsolatos feladatok az Igazgatási Irodával közösen,
12. önkormányzati vagyonkataszterrel kapcsolatos feladatok,
13. településsel kapcsolatos statisztikai adatok gyűjtése, továbbítása a KSH, illetve az illetékes hatóságok felé,
14. a közterületek változásával kapcsolatos éves jelentés elkészítése a KSH felé,
15. választások, népszavazások lebonyolításánál és orvosi körzethatárok készítése során a körzetek pontosítása, behatárolása,
16. Vagyonkataszteri nyilvántartás vezetése.
6. Jogi és Intézményfelügyeleti Iroda
20. § (1) Az Iroda feladatai különösen:
1. köznevelési-, közművelődési-, egészségügyi- és a szociális intézményekre vonatkozó fenntartói döntések előkészítése, az ágazati jogszabályok figyelemmel kísérése,
2. az intézményvezetők kiválasztásával kapcsolatos pályázati eljárás lebonyolítása,
3. az intézményi dokumentumok ellenőrzése (SZMSZ, szakmai program, nevelési program, szabályzatok, megállapodások, kinevezések, munkatervek),
4. Alapító Okiratok aktualizálása, törzskönyvi bejegyeztetése,
5. az intézmények személyi állományának – jogszabályi előírások alapján – történő figyelemmel kísérése, beiskolázási tervek ellenőrzése,
6. az intézmények beszámolóinak bekérése, előterjesztése,
7. az intézmények statisztikáinak ellenőrzése,
8. KSH statisztikák ellenőrzése, benyújtása az egészségügy-, a szociális- és a közművelődés területén,
9. szerződéskötések a gyermek háziorvosi, a felnőtt háziorvosi és a fogorvosi területi ellátási kötelezettség és az alapellátáshoz kapcsolódó ügyeleti ellátásban való részvétel vállalása tárgyában,
10. működési engedélyek módosításával kapcsolatos teendők (a bölcsőde és a szociális intézmények vonatkozásában),
11. helyszíni szakmai ellenőrzések végzése a köznevelési- és a szociális intézményeknél az intézményi normatív támogatások jogszerű igénybevétele érdekében, adatszolgáltatás a helyi pénzügyi iroda részére,
12. az intézmények hatósági ellenőrzésekor a fenntartó képviselete, az ellenőrzéshez bekért dokumentumok előkészítése,
13. óvodai- és bölcsődei beiratkozással kapcsolatos feladatok végzése, a felvétel időpontjának és a nyári nyitva tartás/zárás döntéshozatalának előkészítése, a beiratkozással kapcsolatos hirdetmény elkészítése, közzététele, az iskolába menők és az óvodában maradók, valamint a bölcsődében maradó óvodakötelesek nyilvántartása,
14. a kötelező óvodáztatás ügyében a szülők folyamatos tájékoztatása,
15. óvodáskorú sajátos nevelési igényű gyermekek nyilvántartásának vezetése,
16. az óvodai felvételekkel és az óvodából való kizárással kapcsolatos ügyekben az intézményvezető döntésének vitatása esetén az ellátást igénylő - fenntartóhoz benyújtott - felülvizsgálati kérelmének intézése, a másodfokú döntés előkészítése,
17. bizottság szervezése, amennyiben az óvodába jelentkezők száma meghaladja a felvehető gyermekek számát,
18. családi napközik nyilvántartásának vezetése,
19. területi ellátási kötelezettséggel érintett háziorvosi és fogorvosi körzetek lakosságszámának jelentése,
20. a bölcsődei felvételekkel és a bölcsődéből való kizárással kapcsolatos ügyekben az intézményvezető döntésének vitatása esetén az ellátást igénylő - fenntartóhoz benyújtott - felülvizsgálati kérelmének intézése, a másodfokú döntés előkészítése,
21. a gyermekbalesetek megelőzésére irányuló tevékenység ellenőrzése, segítése, a gyermekbalesetek jegyzőkönyveinek bekérése,
22. a bölcsődés és óvodáskorú gyermekek szüleinek fogadása, a felmerülő problémáik megoldása érdekében segítségnyújtás,
23. a nyári (révfülöpi) táborozással- valamint a nyári napközi támogatásával és az iskolai alapítványok támogatásával kapcsolatos teendők intézése,
24. jelzőrendszeres házi segítségnyújtással, házi segítségnyújtással, szociális étkeztetéssel és a családsegítéssel kapcsolatos havi, negyedéves és féléves jelentési kötelezettségek teljesítése, továbbá ezen szolgáltatások ügyében segítséget kérő ügyfelek tájékoztatása, segítése,
25. jelzőrendszeres házi segítségnyújtással, házi segítségnyújtással, szociális étkeztetés ügyekben az intézményvezető döntésének vitatása esetén az ellátást igénylő - fenntartóhoz benyújtott - felülvizsgálati kérelmének intézése, a másodfokú döntés előkészítése,
26. kontrolling feladatok ellátása az Önkormányzat, és intézményei vonatkozásában,
27. belső szabályozással kapcsolatos dokumentumok elő-, és elkészítése, valamint nyilvántartása az Önkormányzat és a Hivatal vonatkozásában,
28. normatívák igénylésével, elszámolásával, felülvizsgálatával, évközbeni elmondásával/pótigénylésével kapcsolatos feladatok ellátása a Számviteli Csoporttal együttműködve,
29. adó- és értékbizonyítványok készítése,
30. az Integrált Jogalkotási Rendszerrel kapcsolatos irodai-, és hivatali szintű feladatokat ellátása.
1. választók és választási körzetek nyilvántartásának hitelesítése,
2. helyi választási iroda megszervezése.
7. Városfejlesztési Iroda
21. § Az Iroda által ellátott feladatok, különösen:
1. a beruházás előkészítését,
2. a terveztetést,
3. a kivitelezési munkák pályáztatását, közbeszerzésre való előkészítését,
4. a kivitelezés szerződéskötésre, megrendelésre való előkészítését,
5. a kivitelezési munkálatok folyamatos ellenőrzését,
6. az elkészült munkák átvételét,
7. gondoskodik a beruházás mindenkori pénzügyi egyensúlyának biztosításáról,
VII. A HIVATAL MŰKÖDÉSI RENDJE
1. Általános szabályok
22. § (1) A Hivatal működését a jogszabályok, az ezekre épülő hivatali SZMSZ, a belső szabályzatok, valamint a Képviselő-testület és a Polgármester döntései, továbbá a Polgármester és a Jegyző utasításai határozzák meg.
2. Munkarend és ügyfélfogadás
23. § (1) A Hivatal dolgozói munkarendjét, az ügyfélfogadás rendjét külön rendelet tartalmazza.
3. A kiadmányozás rendje
24. § (1) Kiadmányozásra a hatáskör címzettje jogosult.
a) a Polgármester (saját és átruházott hatáskörben),
b) a Jegyző,
c) az anyakönyvvezető kiadmányoz.
4. A helyettesítés rendje
25. § (1) A Jegyzőt akadályoztatása, távolléte vagy a jegyzői tisztség ideiglenes betöltetlensége esetén a Polgármester által kinevezett Aljegyző helyettesíti.
5. Az ügyiratkezelés általános szabályai
26. § A Hivatalba érkező küldemények, valamint az ügyintézés során keletkezett papír alapú és elektronikus iratok érkeztetésének, iktatásának, kezelésének, megőrzésének, selejtezésének, illetve a levéltárnak történő átadásának rendjét a Hivatal mindenkor hatályos Egyedi Iratkezelési Szabályzata szabályozza.
6. A munkáltatói jogok gyakorlásának rendje
27. § A munkáltatói jogok gyakorlásának rendjét a köztisztviselők és ügykezelők tekintetében a Gyáli Polgármesteri Hivatal Egységes Közszolgálati Szabályzata tartalmazza.
7. Az adatvédelmi tevékenység irányítása
28. § A Hivatalban a személyes adatkezelési, adatbiztonsági és adatszolgáltatási, valamint a közérdekű adatok nyilvánosságával összefüggő tevékenységet a Jegyző által kijelölt adatvédelmi tisztviselő látja el a Hivatal belső szabályzataiban, valamint a munkaköri leírásában foglaltaknak megfelelően.
8. Belső ellenőrzés
29. § A belső ellenőrzési feladatok ellátásáról a hivatal megbízási szerződés útján, külső szakértő bevonásával gondoskodik, a Belső Ellenőrzési Kézikönyvnek megfelelően.
VIII. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
30. § (1) Jelen Hivatali SZMSZ 2021. április 1. napján lép hatályba.
1. melléklet: a Polgármesteri Hivatal szervezeti felépítését bemutató ábra
2. melléklet: vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel járó munkakörök
6. függelék
1. Általános közszolgáltatások
011130 Önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános igazgatási tevékenysége
011140 Országos és helyi nemzetiségi önkormányzatok igazgatási tevékenysége
011210 Az államháztartás igazgatása, ellenőrzése
011220 Adó-, vám- és jövedéki igazgatás
013320 Köztemető-fenntartás és –működtetés
013350 Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos
feladatok
016010 Országgyűlési, önkormányzati és európai parlamenti képviselőválasztásokhoz kapcsolódó tevékenységek
016020 Országos és helyi népszavazással kapcsolatos tevékenységek
016030 Állampolgársági ügyek
016080 Kiemelt állami és önkormányzati rendezvények
031010 Közbiztonság, közrend igazgatása
031030 Közterület rendjének fenntartása
041110 Általános gazdasági és kereskedelmi ügyek igazgatása
041140 Területfejlesztés igazgatása
041232 Start-munka program - Téli közfoglalkoztatás
041233 Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás
041237 Közfoglalkoztatási mintaprogram
042180 Állat-egészségügy
043610 Egyéb energiaipar igazgatása és támogatása
045120 Út, autópálya építése
045140 Városi és elővárosi közúti személyszállítás
045160 Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése fenntartása
045161 Kerékpárutak üzemeltetése, fenntartása
045530 Csővezetékes szállítás
051020 Nem veszélyes (települési) hulladék összetevőinek válogatása, elkülönített begyűjtése, szállítása, átrakása
051030 Nem veszélyes (települési) hulladék vegyes (ömlesztett) begyűjtése, szállítása, átrakása
051040 Nem veszélyes hulladék kezelése, ártalmatlanítása
051050 Veszélyes hulladék begyűjtése, szállítása, átrakása
052080 Szennyvízcsatorna építése, fenntartása, üzemeltetése
061020 Lakóépület építése
062010 Településfejlesztés igazgatása
062020 Településfejlesztési projektek és támogatásuk
063080 Vízellátással kapcsolatos közmű építése, fenntartása, üzemeltetése
064010 Közvilágítás
066010 Zöldterület-kezelés
066020 Város-, községgazdálkodási egyéb szolgáltatások
081030 Sportlétesítmények, edzőtáborok működtetése és fejlesztése
081043 Iskolai, diáksport-tevékenység és támogatása
091140 Óvodai nevelés, ellátás, működtetési feladatai
091250 Alapfokú művészetoktatással összefüggő működtetési feladatok
096015 Gyermekétkeztetés köznevelési intézményben
098010 Oktatás igazgatása8. Szociális védelem
102031 Idősek nappali ellátása
102032 Demens betegek nappali ellátása
104037 Intézményen kívüli gyermekétkeztetés
106020 Lakásfenntartással, lakhatással összefüggő ellátások
Módosította: a 20/2019.(XI.29.) sz. önkormányzati rendelet, hatálybalépés: 2020.január 1.
Az 5. § a Gyál Város Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2024. (X. 4.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
Módosította: a 20/2019. (XI.29.) sz. önkormányzati rendelet 2. §, hatálybalépés: 2020. január 1.
A 11. § (2) bekezdés c) pontját a Gyál Város Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2024. (X. 4.) önkormányzati rendelete 9. § a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 11. § (2) bekezdés g) pontját a Gyál Város Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2024. (X. 4.) önkormányzati rendelete 2. §-a iktatta be.
A 11. § (2) bekezdés h) pontját a Gyál Város Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2024. (X. 4.) önkormányzati rendelete 2. §-a iktatta be.
Módosította a 9/2016.(VII.04.)sz. önkormányzati rendelet 1.§, hatályba lépés: 2016. augusztus 1. A 12. § a Gyál Város Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2024. (X. 4.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.
Módosította: a 20/2019. (XI.29.) sz. önkormányzati rendelet 4. §, hatálybalépés: 2020. január 1.
A 15. § (1) bekezdés f) pontját a Gyál Város Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2024. (X. 4.) önkormányzati rendelete 9. § b) pontja hatályon kívül helyezte.
Módosította: a 20/2019. (XI.29.) sz. önkormányzati rendelet 5. §, hatálybalépés: 2020. január 1.
Módosította: a 20/2019. (XI.29.) sz. önkormányzati rendelet 6. §, hatálybalépés: 2020. január 1.
Módosította: a 20/2019. (XI.29.) sz. önkormányzati rendelet 7. §, hatálybalépés: 2020. január 1.
Módosította: a 20/2019. (XI.29.) sz. önkormányzati rendelet 8. §, hatálybalépés: 2020. január 1.
Módosította a 18/2015. (X. 30.) önkormányzati rendelet 1. §, hatályos 2015. november 1-től
Módosította: a 20/2019. (XI.29.) sz. önkormányzati rendelet 9. §, hatálybalépés: 2020. január 1.
Módosította: a 20/2019. (XI.29.) sz. önkormányzati rendelet 9. §, hatálybalépés: 2020. január 1.
Módosította: a 20/2019. (XI.29.) sz. önkormányzati rendelet 10. §, hatálybalépés: 2020. január 1.
A 40. § (4) bekezdés g) pontja a Gyál Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2023. (I. 31.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
Módosította: a 20/2019. (XI.29.) sz. önkormányzati rendelet 11. §, hatálybalépés: 2020. január 1.
Módosította a 7/2021 (II.26.) sz. önkormányzati rendelet 1§, hatályba lépés 2021. március 1.
Módosította: a 20/2019. (XI.29.) sz. önkormányzati rendelet 12. §, hatálybalépés: 2020. január 1.
Módosította: a 20/2019. (XI.29.) sz. önkormányzati rendelet 13. §, hatálybalépés: 2020. január 1.
A 48. § (1) bekezdése a Gyál Város Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2024. (X. 4.) önkormányzati rendelete 4. §-ával megállapított szöveg.
Módosította: a 20/2019. (XI.29.) sz. önkormányzati rendelet 15. §, hatálybalépés: 2020. január 1.
Módosította: 9/2017.(IV.28.) számú önkormányzati rendelet 1.§, hatályba lépés: 2017. május 1.
Módosította: 9/2017.(IV.28.) számú önkormányzati rendelet 1.§, hatályba lépés: 2017. május 1.
Az 57/A. §-t a Gyál Város Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2024. (X. 4.) önkormányzati rendelete 5. §-a iktatta be.
A „Gyáli Roma és Román Nemzetiségi Önkormányzat és a helyi Önkormányzat együttműködésének szabályai” alcím címe a Gyál Város Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2024. (X. 4.) önkormányzati rendelete 6. §-ával megállapított szöveg.
Módosította a 22/2020.(XI.27.) önkormányzati rendelet 2.§, hatályba lépés napja: 2021. január 1. A 64. § a Gyál Város Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2024. (X. 4.) önkormányzati rendelete 7. §-ával megállapított szöveg.
Módosította: 9/2017.(IV.28.) számú önkormányzati rendelet 2.§, hatályba lépés: 2017. május 1.
A 12/B. alcímet (67/B. §-t) a Gyál Város Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2023. (X. 31.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.
Az 1. melléklet a Gyál Város Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2023. (X. 31.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
A 2. melléklet a Gyál Város Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2024. (X. 4.) önkormányzati rendelete 8. §-ával megállapított szöveg.
Módosította: 247/2023 (XI.30.) sz., 248/2023 (Xi.30.) önkormányzati határozat, hatályba lépés 2023. november 25.