Leányfalu Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2017. (I. 12.) önkormányzati rendelete

A Leányfalu Nagyközség Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről

Hatályos: 2024. 11. 28- 2999. 12. 31

Leányfalu Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2017. (I. 12.) önkormányzati rendelete

A Leányfalu Nagyközség Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről

Hatályos: 2024. 11. 28- 2999. 12. 31

Leányfalu Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. tv. 13. § (1) bekezdésének felhatalmazása alapján a következőket rendeli el:

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK

1. § [A rendelet hatálya]

(1) A jelen rendelet hatálya Leányfalu Nagyközség teljes közigazgatási területére terjed ki. Előírásait – a benne foglalat kiegészítésekkel és eltérésekkel – együtt kell alkalmazni a 253/1997. (XII.20.) kormányrendelettel (továbbiakban: OTÉK), továbbá az épített és a természeti környezetre vonatkozó egyéb helyi rendeletekkel.

(2) A rendelet hatálya alá tartozó területeken:

a) területet használni, építmény elhelyezésére felhasználni,

b) telket alakítani,

c) építés alapjául szolgáló tervet elkészíteni,

d) építményt, építményrészt, épületegyüttest építeni, valamint

e) meglévő épület:

ea) átalakítása, bővítése, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése, lebontása, elmozdítása érdekében építési tevékenységet végezni, vagy

eb) rendeltetését megváltozatni az OTÉK [1] előírásai, továbbá a vonatkozó hatályos országos jogszabályok és az e rendeletben foglaltak betartásával együtt szabad.

(3) Jelen építési szabályzat mellékletei:

a) 1. számú melléklet: Leányfalu Nagyközség Szabályozási terve M=1:4.000 léptékben

b) 2. számú melléklet: Részletes szabályozású területek M=1:2.000 léptékben

c) 3. számú melléklet: Az építési övezetek és az övezetek paramétereit meghatározó táblázatok

d) 4. számú melléklet: Magyarázó ábrák

e) 5. számú melléklet: Az elhelyezendő személygépkocsik számának megállapítása

(4) Jelen rendelet függelékei:

a) 1. számú függelék: Leányfalu Nagyközség Övezeti terve M=1:4.000 léptékben

b) 2. számú függelék: 1:100 méretarányú javasolt mintakeresztszelvények

c) 3. számú függelék: Közművezetékek legkisebb távolsága épületektől

d) 4. számú függelék: Országos védelem alatt álló ingatlanok és területek jegyzéke

e) 5. számú függelék: Helyi védelem alatt álló ingatlanok és területek jegyzéke

f) 6. számú függelék: Leányfalui vízbázis felszín alatti hidrogeológiai védőterülete, védőövezete

g) 7. számú függelék: Ajánlott növényfajták jegyzéke

h) 8. számú függelék: Növénytelepítés javasolt ültetési távolságai

i) 9. számú függelék: A felszín feletti közmű-műtárgyak telepítéséhez szükséges kiegészítő munkarészek

2. § [Fogalomértelmezés]

(1) E rendelet alkalmazásában: Dunai vízisportot / rekreációt kiszolgáló funkció:

a) a vízisporthoz és rekreációhoz kapcsolódó eszközök, felszerelések, tárolása, kölcsönzése, készítése, javítása, karbantartása;

b) a vízisportok oktatása és az ahhoz kapcsolódó funkciók.

(2) Építési hely kizárólag támfalgarázs és gépjárműbeálló elhelyezésére szolgáló része (gépjárműtárolás építési helye): az építési hely külön feltételek esetén megállapított olyan része, melyen kizárólag támfalgarázs vagy gépjárműbeálló helyezhető el. (lásd 4. számú melléklet 3. ábra)

(3) Fekvő telek: olyan sarokteleknek nem számító telek, melynek homlokvonala meghaladja a telekmélység 1,5-szeresét.

(4) Gépjárműbeálló: közvetlenül a közterületről megközelíthető, kizárólag gépjárműtárolásra szolgáló lábakon álló kerti tető.

(5) Homlokzat F/L magassági értéke: a homlokzat felületének (F) és a homlokzat felület vízszintesen mért hosszának (L) hányadosa. Ahol az F értékbe nem kell beszámítani:

a) a legfeljebb 6 méter magasságú oromfal,

b) homlokzatfelület vízszintes összhosszának egyharmadát meg nem haladó összhosszúságú és legfeljebb 3,00 m magasságú tetőfelépítmény, építményrész, attika, álló tetőablak,

c) homlokzatfelülettől 12,00 m-nél távolabbi (hátrább álló) építményrészek,

d) kémények, szellőzőkürtők, tetőszerelvények

e) felületét.

(6) Kiszolgáló épület: olyan épület, mely a telken az övezetben meghatározott fő vagy jellemző rendeltetéshez tartozó, azt kiegészítő rendeltetés, tevékenység célját szolgálja:

a) gépjárműtároló épület,

b) egyéb tároló épület,

c) működéshez szükséges építmény (mosókonyha, nyárikonyha, karbantartó/barkács műhely, kazánház),

d) műterem.

(7) Kézműipari rendeltetés: a kézműipari szakmák és tevékenységek jegyzékében szereplő tevékenység.

(8) Nem zavaró hatású rendeltetés: olyan tevékenység, használati cél, melynek gyakorlása során a lakóterületre megállapított egészségügyi és környezetvédelmi követelmények teljesülnek, különös tekintettel a lakóterületre vonatkozó zajterhelési követelményekre [2] és a szomszédos telekhatáron érezhető bűzhatásra [3] .

(9) Oromfalas épület magassági kedvezménye: az épületmagasság számításánál akkor alkalmazható, ha a főépítmény legalább két oromfallal létesül, amelyek külön-külön:

a) legalább 4,5 méter szélesek,

b) legalább 38 fokos hajlásszögűek,

c) legalább 2,0 méter magasak. Az övezetben megengedett legnagyobb épületmagasság értéke a két oromfal összfelületének (F) és azok vízszintes összhosszának (L) hányadosával (F/L értékével) – növelhető.

(10) Szintterületi mutató: a szintterület és a telekterület hányadosa. A szintterületi mutató számítása során figyelmen kívül kell hagyni:

a) erkély, függőfolyosó, tornác, fedetlen terasz,

b) jogszabályban előírt számú gépjármű elhelyezését biztosító – gépjárművenként 20 m2 alapterületű -, az épülethez tartozó gépjárműtároló, és

c) az előlépcső bruttó alapterületét.

(11) Támfalgarázs: közvetlenül a közterületről megközelíthető, kizárólag gépjármű tárolására szolgáló terepszint alatti építmény.

(12) Telek megengedett terepszint alatti beépítési mértéke: a terepszint alatti beépítés bruttó területének és a telek területének hányadosa (%-ban kifejezett érték).

3. § [A Szabályozási terv és előírásainak alkalmazása]

(1) A szabályozási terven ábrázolt (a továbbiakban: SZT) és a jelmagyarázatában csoportosított elemeket az alábbiakban foglaltak szerint kell figyelembe venni:

a) kötelező szabályozási elemek és a kötelező védelmi és korlátozási elemek - melyek a rendelet kötelező elemei, módosításuk csak a rendelet módosításával lehetséges

b) más jogszabály által elrendelt, kötelezően alkalmazandó elemek körét, melyeket az adott jogszabály előírásainak megfelelően kell betartani.

(2) Szabályozási Terven alkalmazott egyes szabályozási elemek értelmezése:

a) Telken belüli parkolóterület a telek szabályozási tervben lehatárolt parkolásra szolgáló része, a SZT rögzíti a részben vagy egészben terepszint alatti kialakítás szükségességét.

b) Telek közhasználat elől el nem zárható része, a telek szabályozási tervben lehatárolt azon része, amelyet a gyalogosforgalom elől elzárni nem lehet.

c) Telek zöldfelületként fenntartandó részé a telek szabályozási tervben lehatárolt azon része, amelyet zöldfelületként kell kialakítani és fenntartani.

d) TSZT-ben meghatározott cél érdekében részletes szabályozást igénylő terület:

da) a szabályozási tervben szövegesen feltüntetett célnak megfelelően kizárólag részletes szabályozás alapján vehető igénybe a következők szerint: „Kialakulatlan terület igénybevétele” célú terület a közterületek kialakítása után, illetve a megfelelő közúti megközelítés biztosítása után vehető igénybe, melyet a részletes szabályozás során kell meghatározni. „Meghatározott arányú Ev/Lke területfelhasználás megvalósítása” és a „Távlati Lke-ü területfelhasználás megvalósítása” célú területeken a részletes szabályozás hatályba lépéséig a szabályozási terven feltüntetett övezeti előírások és egyéb szabályozási elemek figyelembevételével lehet a területet használni, azon épületet elhelyezni.

db) a részletes szabályozásnak figyelembe kell vennie az egyes területekre vonatkozó, a 80. §-ban rögzített rendelkezéseket,

dc) az együtt tervezendő terület legalább a szabályozási terven jelölt, vagy annál nagyobb.

e) Infrastruktúra elemek távlati helybiztosítása:

ea) a gyűjtőúti nyomvonal helybiztosítása a szabályozási terven jelölt olyan területsáv, mely nem építhető be, és amelyen belül az út szabályozása geodéziailag pontosítandó,

eb) a kialakítandó szervizút helybiztosítása a terület feltárásához szükséges magánút helyigényét rögzíti.

f) Telek be nem építhető (erdőmaradványos) része a szabályozási terven jelölt olyan nem erdő övezetbe sorolt lehatárolás, melynek területe jellemzően beerdősült. Az Lke-ü/E és Üh-E építési övezeten kívül az építési telket csak részben lefedő lehatároláson belül:

fa) új épület nem létesíthető a kertépítészeti műtárgyakon (kerítés, támfal, szabadlépcső, kerti tető, ciszterna) és a megengedett melléképítményeken kívül, és

fb) a már kialakult növényzetet – a növény-egészségügyi szempontok figyelembevétele mellett – meg kell őrizni. Az Lke-ü/E és Üh-E építési övezetben a lehatárolásra vonatkozóan az övezeti előírások tartandók be.

4. § [Egyéb tervek és szakvélemények]

(1) Az engedélyezési tervdokumentáció helyszínrajzának földmérő által készített geodéziai felmérésen kell alapulnia új épület elhelyezése, meglévő épület vízszintes irányú bővítése, támfal létesítése és jelentősebb tereprendezés esetén. A geodéziai felmérésen fel kell tüntetni legalább:

a) a hivatalos földhivatali adatokat,

b) a magassági adatokat,

c) a telken lévő és a lehatárolást szolgáló

ca) kerítéseket,

cb) támfalakat, továbbá

d) a telken lévő

da) építményeket, (épületeket, műtárgyakat),

db) a 10 cm-nél nagyobb törzsátmérőjű fákat, továbbá

e) a telek előtti közterületszakaszt is, a burkolatokkal, járdaszélekkel, közmű műtárgyakkal, meglévő fával és egyéb építményekkel együtt, az értelmezéshez szükséges magassági adatokkal ellátva továbbá

(2) A csúszásveszély lehetősége miatt geotechnikai jelentés [2] alapján kidolgozott terv szerint végezhető az építési tevékenység új épület, mozgásra érzékeny építmény létesítése, vagy a meglévő építmény terhelési viszonyainak megváltoztatásával járó beavatkozás (pl. emeletráépítés, tetőtérbeépítés, pince-átépítés, -bővítés, stb.) esetén a szabályozási terven rögzített

a) Földcsúszás- ill. erózió által fokozottan veszélyeztetett terület A,B,C,D geotechnikai kategória,

b) „Nagyvízi meder-hullámtér” jelzéssel érintett telkeken, továbbá

c) a 15%-nál meredekebb telkeken, valamint,

d) patak, vízmosás, vízfolyás szélétől számított 10 m-en belül.

(3) Látványterv [3] készítése kötelező - az építészeti-műszaki tervdokumentáció részeként - új épület elhelyezése, meglévő épület bővítése, átépítése, vagy homlokzatának átalakítása, során

a) műemléki környezetben,

b) a „Helyi védett épület” és a „Helyi védett utcakép” ingatlanjain,

c) a Móricz Zsigmond út nyugati oldalán egy telekmélységben,

d) a „Helyi védett településkarakter” lehatároláson belül

da) Településképi szempontból kiemelt terület,

db) „Rálátás kiemelt védelme” lehatárolások területén, valamint a

dc) „Rálátás védelme” lehatároláson belül „a telek be nem építhető (erdőmaradványos) része”, és „a földcsúszás és erózió által fokozottan veszélyeztetett A,B,C,D geotechnikai kategória” által érintett telkeken.

II. Fejezet

KÖZTERÜLETEK ALAKÍTÁSÁRA VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK

5. § [A közterületekre vonatkozó rendelkezések]

(1) Közterület csak a szabályozási terv rendelkezése szerint szabályozható ki, szüntethető meg, szabályozási vonala is csak az alapján módosítható.

(2) Új közúti közlekedési célú közterület kiépítése során biztosítani kell az 2. és 3. függelékben rögzített védőtávolságok és mintakeresztszelvények figyelembevételével:

a) legalább az egyoldali járdát,

b) amennyiben egyéb műszaki akadálya nincs:

ba) 14,0 m, vagy annál nagyobb szabályozási szélesség esetén a kétoldali fasor helyét,

bb) 12,0 m-t elérő szabályozási szélesség esetén legalább az egyoldali fasor, vagy zöldsáv helyét,

c) a felszíni vizek elvezetését övárokkal, vagy csapadékcsatornával,

d) a közművek védőtávolság biztosításával való elhelyezhetőségét.

(3) Új közterületek kialakítása, vagy meglévő felújítása, átalakítása, rekonstrukciója során biztosítani kell:

a) a hiányzó legalább egyoldali járdát,

b) az út- és járdaburkolatok akadálymentes kialakítását, a mozgáskorlátozottak számára szükséges feljárókat az előírásos módon,

c) lehetőleg a megelőző vagy az egyidejű közmű kiépítést vagy rekonstrukciót,

d) a csapadékvíz elvezetését.

6. § [A közterületeken elhelyezhető pavilonokra, vendéglátó teraszokra, köztárgyakra és egyéb, építménynek nem minősülő tárgyakra vonatkozó rendelkezések]

(1) Pavilon – árusítás, vendéglátás, vagy egyéb szolgáltatás céljából – a közterületeken nem létesíthető.

(2) Vendéglátó terasz a közterületeken nem létesíthető, csak az ahhoz csatlakozóan telekrészen, kivéve a 19. §-ban foglalt közterület alakítási terv (a továbbiakban KAT) azt lehetővé teszi.

(3) Egyéb előírás hiányában a vendéglátó terasz:

a) kialakítása nem lehet zárt, még időszakosan sem,

b) kizárólag az épület színezésével összhangban lévő – céglogó kivételével – reklámmentes vászonárnyékolókkal, ernyőkkel fedhető,

c) szerkezetei és berendezései nem lehetnek rikító színűek.

(4) Az üzlethelyiségek előtti árusításhoz tartozó, közterületi árubemutatásra szolgáló, mobil tartószerkezet a külön jogszabályban meghatározottak betartásával, és kizárólag:

a) zöldséges-bolt,

b) virágüzlet előtt létesíthető. Az árubemutatásra szolgáló tartószerkezetek csak mobilak lehetnek, melyeket az árusítás vagy az üzleti nyitvatartás befejeztével a közterületről el kell távolítani.

(5) Az (4) bekezdésben meghatározott kereskedelmi létesítmények termékein kívül egyéb termékek bemutatása és árusítása a közterületen, vagy az azzal határos előkertben nem megengedett.

(6) Közterületen vásári árusítóhelyeket kihelyezni,

a) csak az e célból külön meghatározott időszakokban és a közterület tulajdonosának engedélyével szabad,

b) az esetenként külön meghatározott utcaszakaszokon és tereken, csoportos kialakítással szabad.

III. Fejezet

AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET EGYES ELEMEIRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK

7. § [A Duna-part épített környezetére vonatkozó előírás]

(1a) A Móricz Zsigmond út és a Duna közötti területen a Duna-part funkcionális és településképi összhangjának megteremtése érdekében a környezethez való településképi illeszkedés esetén: a Seres utca (hrsz.: 2729 és 2764/1) és a déli közigazgatási határ között az 1600 m2, vagy azt meghaladó területű építési telken Dunai vízisportot/rekreációt szolgáló funkciók létesíthetők,

(1b) a nagyvízi meder területén az Lke-O/A, Lke-O és Lke-SZ, az Üh-L/O, Üh-L és Üh-H, valamint az Üü-K jelű építési övezetekben alsó szinti csónakház, csónaktároló, Dunai vízisportot / rekreációt szolgáló funkciók létesítése esetén az épületmagasság elérheti a 7,5 métert.

8. § [Régészettel kapcsolatos örökségvédelmi előírások]

A szabályozási terven rögzített nyilvántartott régészeti lelőhelyeken, vagy időközben régészeti védelemmel érintett területeken az örökségvédelem körébe tartozó jogszabályokban meghatározott előírásoknak megfelelően kell eljárni bármely földmunkával járó építési tevékenység, ültetés, zöldfelület alakítás esetében, illetve előzetesen ki kell kérni az illetékes régészeti szakhatóság véleményét.

IV. Fejezet

A TÁJ ÉS A TERMÉSZETI KÖRNYEZET VÉDELMÉRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK

9. § [Közterületi fakivágás]

(1) Építési tevékenység miatt nem közterületen lévő fát kivágni csak akkor lehet

a) ha az, az épület elhelyezését indokolatlanul megnehezítené, vagy

b) ha a telek gépkocsival történő megközelítése másként nem volna meg oldható, vagy

c) ha a kertrekonstrukció során a besűrűsödött faállomány ritkítását vagy a faegyed növény-egészségügyi szempontból való kivágását a kertészeti szakvélemény igazolja.

(2) Az (1) bekezdés szerinti rendelkezések - a diófa kivételével - a gyümölcsfákra nem vonatkoznak.

(3) Az (1) bekezdés szerinti fák kivágása és pótlása során az erre vonatkozó külön helyi jogszabály [4] szerint kell eljárni.

(4) Közterületen a fák kivágása során a fás szárú növények védelméről szóló [5] jogszabály szerint kell eljárni.

10. § [A zöldfelületek fejlesztése, alakítása]

(1) Amennyiben az övezeti előírás másként nem rendelkezik, a kötelezően kialakítandó zöldfelület minden megkezdett 120 m²-e után 1 db lombhullató, őshonos, nagy lombkoronát növelő fa ültetéséről és neveléséről kell gondoskodni, melyek helyeit, fajtáját az építési engedélyezési terv helyszínrajzán fel kell tüntetni.

(2) A zöldterületekbe sorolt területek és zöldfelületek folyamatos fenntartásáról, ápolásáról, a fa és növény egyedek kihalás utáni pótlásáról a tulajdonosnak gondoskodni kell.

(3) A fák telepítése során a fás szárú növények védelméről szóló [6] és az erre vonatkozó külön helyi jogszabály [7] szerint kell eljárni, továbbá

a) a 16 m-nél keskenyebb közterületek esetén a látóháromszögbe növényzet nem telepíthető,

b) az egyes utca vagy útszakaszok mentén azonos fafajú fasorokat kell létesíteni az egységes utcaképi megjelenés érdekében.

11. § [A védendő természeti értékekre vonatkozó rendelkezések]

(1) A természeti értékekre a természet egyes elemeinek védelmét biztosító magasabb szintű jogszabályok rendelkezésein túl az alábbiakat is be kell tartani:

a) feltöltési munka vízmosás, patak, Duna esetében kizárólag vízügyi- és közlekedésfejlesztés érdekben, és csak különösen indokolt esetben végezhető, az illetékes szakhatóság hozzájárulásával;

b) a patakok, vízfolyások rendezése során a part menti növénytársulások megóvása érdekében a partvédelmet – amennyiben az műszakilag lehetséges - mérnökbiológiai és kertészeti eszközökkel kell megvalósítani;

c) a településen beerdősült vízmosások, patakok védelméről és folyamatos karbantartásáról a terület tulajdonosának kell gondoskodnia;

d) a vízmosások feltöltése tilos, szenny- és tisztítatlan csapadékvíz közvetlenül nem vezethető be;

e) a vízfolyások és patak menti területeken a természetes növényállomány megőrzendő.

(2) A források

a) megközelítését biztosítani kell;

b) vizeit a telek tulajdonosa köteles a megfelelő vízelvezető rendszerbe juttatni, annak érdekében, hogy a talajba szivárgó vizek a környező épületek állagát ne veszélyeztessék. Amennyiben a b) pont szerinti vízelvezetés csak több telket érintően oldható meg, úgy a telkek tulajdonosai az átvezetést tűrni kötelesek.

(3) A források és forrásfoglalások 50 m-es körzetén belül, építési telken az illetékes szakhatósággal egyeztetett lehatároláson belül - a forrásfoglalás műtárgyai, kútépítményei kivételével - olyan építményt, mely a forrás táplálását, megközelítését, vagy víztisztasági állapotát veszélyeztetné, nem szabad elhelyezni. A gyógyforrás lelőhely biztonsági védelméről a telek tulajdonosának kell gondoskodni

(4) Patak védősávja a partéltől számítva:

a) beépítésre szánt területeken 10 m

b) beépítésre nem szánt területeken 50 m.

(5) A (3)-(4) bekezdésben rögzített védőövezeteken belül tilos tartósan, vagy ideiglenesen az élő szervezetekre káros, illetve a vízre és a talajra szennyező hatású vegyszert tárolni, állattartó építményt elhelyezni, szerves trágyát, illetve bármilyen típusú hulladékot tárolni.

(6) A természetvédelemmel érintett területeken - vagy azokra hatással lévő - műszaki beavatkozásokat úgy kell elvégezni, hogy:

a) az érintett területek értékeit a legkevésbé károsítsa,

b) az élőhelyek fenntartásának esélyeit ne rontsa,

c) a biológiai sokféleség fenntartásához szükséges ökológiai folyosókat lehetőség szerint ne vágja el,

d) a műszaki létesítménnyel elvágott területek közötti kapcsolat mesterséges ökológiai folyosó létesítésével - az illetékes szakhatóság hozzájárulásával - biztosítható legyen.

V. Fejezet

KÖRNYEZETVÉDELMI ELŐÍRÁSOK

12. § [A levegőminőség-védelem helyi előírásai]

(1) A terület légszennyezettségi besorolása a vonatkozó jogszabály [11] alapján: Légszennyezettségi agglomeráció, 1. Budapest és környéke, ahol a mindenkor hatályos légszennyezettségi zónabesorolás kategóriájának megfelelő értékeket kell figyelembe venni.

(2) Bármely építési munka során, illetve az építőanyag, talaj és építési törmelék szállításánál az építtető köteles gondoskodni a kiporzás elleni védelemről (megfelelő építési technológia alkalmazása, a felvonulási utak és területek pormentesítése, permetezése, átmeneti burkolása, fedett szállítás).

(3) A területen a lakosságot zavaró bűzt okozó, a vonatkozó jogszabályokban előírt határértéket meghaladó kibocsátású új létesítmény nem helyezhető el, tevékenység nem folytatható.

13. § [A vízminőség-védelem helyi előírásai]

(1) A település a vonatkozó jogszabály [12] alapján

e) a felszín alatti víz szempontjából fokozottan érzékeny kategóriába sorolt, valamint

f) a kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi területen lévő települések közé tartozik.

(2) A Leányfalui Vízbázis és hévíz-nyerőhelyek védelme érdekében a vízminőség biztosítását szolgáló magasabb rendű jogszabályok [13] és a vízbázis kijelölését módosító KDV KTVF [8] határozat betartása mellett az alábbi rendelkezések betartása szükséges:

a) A védőterületén olyan földmunkával járó beavatkozás, építési tevékenység, vagy területhasználat, mely a vízbázisok védőterületét a talaj szennyeződése szempontjából veszélyeztetné, nem folytatható.

b) A védőövezeteket érintő, korábban kialakult szennyeződéseket vagy a vízbázist érintő veszélyeztető folyamatot a telek, vagy a közterület tulajdonosának meg kell szüntetnie.

c) A vízbázisok védőterületén, valamint a hévíz-nyerőhelyek hidrogeológiai védőterületén belül a szakhatóságok tovább korlátozhatják az elhelyezhető funkciókat az építési szakhatósági véleményezés keretén belül.

(3) A talaj- és talajvíz védelme érdekében a vízminőség biztosítását szolgáló magasabb rendű jogszabályok betartása mellett az alábbi rendelkezések betartása szükséges:

a) Vízelvezető árkokba, kutakba szennyvizet bevezetni még tisztított formában is tilos.

b) Csapadékvizet árokba, kisvízfolyásba bevezetni csak hordalékfogó műtárgyon keresztül szabad.

c) Csak a szennyezetlen csapadékvizek szikkaszthatók el vagy vezethetők el a befogadóba. A felszínen - pl. parkoló felületen, kültéri raktározó felületeken - összefolyó csapadékvizek szennyezésének (pl. olajszennyezés, egyéb folyékony vagy szilárd környezetkárosító anyag, hordalék) potenciális veszélye esetén az összegyűjtött csapadékvíz közcsatornába juttatása csak előtisztító berendezés (pl. olajfogó) alkalmazása mellett megengedett.

d) A szennyvizek és csapadékvizek elvezetésére és kezelésére vonatkozó további rendelkezéseket a 25. § tartalmazza.

e) A szennyvízátemelő jelenlegi technológiai védőtávolságán belül nem kiszolgáló funkciójú épületet elhelyezni csak az illetékes szakhatóság állásfoglalása alapján lehet.

(4) A település felszíni vizeinek vízminőség-védelmét biztosító magasabb rendű jogszabályok [15] betartása mellett a területen nem végezhető olyan tevékenység, amely negatív hatással lehet a felszíni vizek állapotára.

14. § [Föld- és talajvédelem]

(1) A föld és a talaj védelmének biztosítását szolgáló magasabb rendű jogszabályok betartása mellett a (2)-(4) bekezdésben foglalt rendelkezések betartása is szükséges.

(2) A földmozgatással járó munkavégzések során:

a) a felső humuszos szintet külön kell letermelni és deponálni,

b) a földmozgatás, majd a végleges elhelyezése során a külön tárolt humuszos szintet a kiporzás ellen védeni kell (takarással, fű telepítéssel, nedvesítéssel),

c) az építési tevékenység befejezésekor a humuszos feltalajt helyben kell legfelső rétegként elteríteni.

(3) Az építési terület kialakítása, építési munka végzése során a környezetet károsító anyagokat a terület-előkészítés során el kell távolítani, a feltöltés nem tartalmazhat környezetet károsító anyagokat.

(4) A talaj védelme érdekében:

a) Telken vagy közterületen szennyezett talaj átmenetileg sem tárolható, annak kitermelése után a folyamatos elszállításáról a terület tulajdonosa köteles gondoskodni.

b) Új épület elhelyezése, meglévő épület rendeltetésének megváltoztatása csak az esetleges talajszennyezettség megszüntetésének feltételével, az illetékes szakhatóság előírása szerint megengedett.

15. § [Zaj- és rezgésvédelem]

(1) A zaj- és rezgés elleni védelem biztosítását szolgáló magasabb rendű jogszabályokban [9] előírt határértéket [10] meghaladó tevékenységű rendeltetési egység, építmény nem létesíthető, tevékenység nem folytatható.

(2) A zajvédelmi létesítményt a zaj- és rezgésterhelést okozó tevékenység telkén, annak üzemeltetője költségén kell elhelyezni. A zajvédelmi létesítménynek biztosítania kell a szomszédos telek határán a területre vonatkozó területi zajvédelmi határértékek teljesülését.

(3) A forgalomból származó zaj- és rezgés ellen a Móricz Zsigmond út mentén új épületek létesítése esetén akusztikai méretezés alapján a passzív akusztikai védelem technológiai eszközeit kell alkalmazni.

16. § [Hulladékgazdálkodás]

(1) A településen keletkező hulladékot úgy kell tárolni, gyűjteni, hogy az ne szennyezze a talajt, levegőt, felszíni és felszín alatti vizeket, illetve ne okozzon fertőzésveszélyt. Ennek és a terület elszennyeződésének megakadályozása érdekében a település területén veszélyes hulladék végleges tárolása tilos.

(2) Hulladékudvar a település közigazgatási területén nem létesíthető.

(3) Szelektív hulladékgyűjtés lehetőségét biztosítani kell a legalább 300 m² bruttó szintterületű új kereskedelmi létesítmények elhelyezése esetén.

(4) Hulladékgyűjtő sziget - szelektív hulladék gyűjtés céljából:

a) az illetékes szakhatóság engedélyével, közterületen nem csak kereskedelmi, illetve raktározási létesítmény telkén helyezhető el;

b) hulladékgyűjtő szigetet csúszásmentes, könnyen tisztítható és egyenletes felületű burkolattal kell tervezni;

c) a területnek gyalogosan és szállítójárművel egyaránt jól megközelíthetőnek kell lennie;

d) nem helyezhető el:

da) a védettséget élvező építészeti örökség építményeitől számított 50 m-es távolságon belül,

db) közkertben és közparkban,

dc) közlekedési zöldfelületen,

dd) felszíni vizek partvonalától számított 100 m-es távolságon belül,

de) a Duna-parton, kivéve KAT-ban meghatározottak szerint.

A rendelet hatálybalépése előtt már működő hulladékgyűjtő szigetre, annak felújítására a felsoroltak nem vonatkoznak.

(5) Folyékony vagy szilárd hulladék a település közigazgatási területére más területekről nem hozható be tárolás, vagy lerakás céljából, ideiglenesen sem.

VI. Fejezet

A VESZÉLYEZTETETT TERÜLETEKRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK

17. § [A veszélyeztetett területekre vonatkozó előírások]

(1) Az ár- és belvízzel veszélyeztetett területeken a nagyvízi meder teljes területén – a Szabályozási Terven jelölt a nagyvízi mederél és a Duna között - az árvízveszélyre való tekintettel:

a) bármilyen építéssel kapcsolatos tevékenység, területhasználat kizárólag az árvíz biztonságos levonulásának akadályozása nélkül történhet, a hatályos környezet- és természet-védelmi, valamint árvízvédelemmel kapcsolatos jogszabályok és a jelen rendeletben foglalt előírások együttes betartásával;

b) minden tulajdonos, használó, építtető kizárólag saját felelősségére és veszélyére hasznosíthat területet, vagy folytathat építési tevékenységet, azzal más tulajdont nem veszélyeztethet, illetve annak használatát nem korlátozhatja.

(2) Hullámtérben építeni az arra vonatkozó előírások figyelembevételével és a vízügyi illetékes hatóság engedélyével lehet, a padlószínt mértékadó árvíz szint fölé 1 m-rel történő kiemelés biztosításával.

(3) Épületet árvízbiztosan kell megépíteni: az állékonyság, a használati biztonság, az elektromos- és gépészeti berendezések, a menekítés és megközelíthetőség szempontjainak együttes figyelembevételével, mely műszaki feltételek teljesülését az építészeti-műszaki terv leírásában igazolni kell. A Földcsúszás- ill. erózió által fokozottan veszélyeztetett (csúszásveszélyes) területre, valamint a meredek területekre vonatkozó korlátozó rendelkezések.

18. § [A veszélyeztetett területekre vonatkozó további előírások]

(1) A szabályozási terven lehatárolt Földcsúszás- ill. erózió által fokozottan veszélyeztetett (csúszásveszélyes), „A”, „B”, „C”, „D” geotechnikai kategóriába sorolt területeken új, szennyvízelvezetést igénylő épület közcsatorna nélkül nem létesíthető, a közcsatornába történő bekötés megvalósulásáig használatbavétele tilos.

a) Amennyiben a meglévő épület a már meglévő közcsatornába történő bekötése nem történt meg, úgy azt legkésőbb 2017. december 31-ig meg kell valósítani.

b) Amennyiben jelen rendelet hatálybelépése előtt létesített épület szennyvizeinek elvezetését szennyvíz-szikkasztóval oldották meg, úgy legkésőbb 2017. december 31-ig:

ba) a közcsatornába való bekötést meg kell valósítani, vagy

bb) a közterületi közcsatorna hiányában azt zárt tárolóra ki kell váltani, de a közcsatorna kiépültét követő 1 éven belül a közüzemi hálózatba be kell kötni.

(2) A szabályozási terven lehatárolt Földcsúszás- ill. erózió által fokozottan veszélyeztetett (csúszásveszélyes), „A”, „B”, „C”, „D” geotechnikai kategóriába sorolt területeken meglévő épületet bővíteni, új épületet létesíteni alapozási kiviteli terv alapján lehet. A pince, mélygarázs csak szivárgó létesítésével együtt létesíthető, az ily módon összegyűjtött felszín alatti vizek megfelelő elvezetésével egyidejűleg. Legfeljebb két szint mélységű pinceépítmény létesíthető az illetékes szakhatóság állásfoglalásának figyelembevételével.

(3) A szabályozási terven lehatárolt Földcsúszás- ill. erózió által fokozottan veszélyeztetett (csúszásveszélyes), „A” geotechnikai kategóriába sorolt területeken (jellemzően a vízfolyások telekhatárától mért 30-30 méteres távolságban) épületet, önálló terepszint alatti építményt, valamint a melléképítmények közül kerti víz- és fürdőmedencét, elhelyezni nem lehet.

a) Ezeken a területeken biztosítani kell, hogy a csapadékon kívül más víz ne jusson a területre, és az rendezetten kerüljön elvezetésre. Növényzet telepítésével is elő kell segíteni a stabilizálódást. A területen a közcsatorna kiépítéséig, és az építési korlát más egyedi, szakhatóság által engedélyezett feloldásáig épületet elhelyezni nem lehet.

b) A nem beépíthető sáv kizárólag az érintett telek és a szomszédos telkeket is vizsgáló, részletes területi – környezetföldtani elemzést, valamint szükség esetén mozgásmérés sorozatot is tartalmazó - geotechnikai jelentés alapján építhető be a szakhatóság állásfoglalása alapján, valamint a (4) bekezdés a)-m) pontjainak betartásával.

c) Azon telkek esetén, ahol a 30 m-es korlátozási sáv a telek egészét érinti, vagy a telken legalább 15 m-es területsáv nem marad vissza, a geológiai szakhatóság állásfoglalása alapján a korlátozási sáv mérete legfeljebb 15 m-re csökkenthető az épületelhelyezés érdekében, de kizárólag akkor, ha az elhelyezni kívánt épület meglévő közcsatornába való bekötése biztosított.

(4) A szabályozási terven lehatárolt Földcsúszás- ill. erózió által fokozottan veszélyeztetett (csúszásveszélyes), „B” geotechnikai kategóriába sorolt területeken (jellemzően a vízfolyások telekhatárától mért 30 méteres távolságon túl) az épületek elhelyezéséhez, támfal létesítéséhez, az eredeti terepfelszínhez képest 1 m-nél nagyobb eltérésű tereprendezéshez, kerti víz- és fürdőmedence létesítéséhez szakintézet által készített, a szakhatóság által meghatározott, de a vizsgált telek határától az árokkal párhuzamosan legalább 70-70 m-es oldalirányú kiterjedésű területre, valamint melyekre az új építmény hatással lehet, vagy melyek az új építményt is befolyásolhatják -, az előírt geotechnikai jelentésnek a területi részletes, környezetföldtani elemzést, geotechnikai és állékonysági vizsgálatot is tartalmaznia kell. A telkeken:

a) telkenként legfeljebb egy, vagy ahol az övezet előírása több épület elhelyezését is lehetővé teszi, úgy 1500 m2-ként legfeljebb egy-egy szabadonálló épület építhető,

b) önálló kiszolgáló, vagy kiegészítő funkciójú épület - a támfalgarázs kivételével - nem létesíthető,

c) nem alkalmazható süllyedésre, süllyedéskülönbségre érzékeny épületszerkezet,

d) 3 m szintkülönbséget meghaladó földtömegmozgatás nem végezhető,

e) közcsatorna hiányában új épület nem létesíthető,

f) rendezett felszíni vízelvezetést kell létesíteni a koncentrált vízbeszivárgások megakadályozására,

g) pince létesítése esetén szivárgót kell létesíteni, melyet folyamatosan karban kell tartani,

h) víznyomócsöveket védőcsőbe kell helyezni, és ellenőrző aknákat kell építeni, valamint a csőcsatlakozásokat flexibilisen kell megoldani,

i) az épületek alaprajzi elrendezése lehetőleg zárt alaprajzú, és kis terhelésű legyen, megerősített alap-, és födémkoszorú (pince esetén vb. doboz-lemez alapozás) alkalmazásával,

j) a vízvezetékrendszer üzemeltetése során a vízforgalmat rendszeresen kell ellenőrizni, hogy az esetleges csőtörés miatti túlfogyasztás észlelhető és azonnal megszüntethető legyen,

k) a beépítés miatti zöldfelület-csökkenést növényzet-pótlással kell ellensúlyozni.

(5) A szabályozási terven lehatárolt Földcsúszás- ill. erózió által fokozottan veszélyeztetett (csúszásveszélyes), „C” és „D” geotechnikai kategóriába sorolt területeken a lejtős telkekre vonatkozó – a vizsgálatok eredményeként szükség esetén környezetföldtani elemzést is tartalmazó – részletes geotechnikai jelentés alapján szabad épületet, műtárgyat elhelyezni, támfalat létesíteni, az eredeti terepfelszínhez képest 1 m-nél nagyobb eltérésű tereprendezést végezni:

a) A „C” jelű kategóriában a (4) bekezdés a)-k) pontjaiban rögzítettek kötelezően betartandók,

b) A „D” jelű kategóriában a (4) bekezdés a)-g) pontjaiban rögzítettek kötelezően betartandók, a h)-l) pontok szerinti előírások ajánlottak.

(6) A külön geotechnikai kategóriába nem sorolt, de a 20%-ot meghaladó lejtésű telkeken, meglévő épületet bővíteni, új épületet, műtárgyat, támfalat létesíteni, az eredeti terepfelszínhez képest 1 m-nél nagyobb eltérésű tereprendezést végezni:

a) a telekre vonatkozó részletes talajmechanikai szakvélemény, és

b) alapozási kiviteli terv alapján lehet. A (4) bekezdés a)-h) pontok szerinti előírások ajánlottak.

VII. Fejezet

EGYES SAJÁTOS JOGINTÉZMÉNYEKKEL KAPCSOLATOS ELŐÍRÁSOK

19. § [Közterület-alakítási terv és annak hiánya]

(1) A közterület egységes felszíni kialakításának feltételei Közterület-alakítási tervben (a továbbiakban: KAT) tisztázhatók elsősorban:

a) a helyi védett „Településképi szempontból kiemelt terület” lehatároláson belül, továbbá

b) az önkormányzat külön döntése alapján:

ba) új, vagy használatot váltó közterület kialakításakor,

bb) új gyalogos közterületek kialakítása, felújítása, átalakítása esetén, kivéve a meglévő köztárgyak általános cseréjét.

(2) Bármely közterületre készített szakági (út-, közmű, kertépítészeti) terv esetén a KAT-ban foglaltaknak – a műszaki tűréshatár és ütemezhetőség figyelembevétele mellett - a tulajdonosi hozzájárulás során érvényt kell szerezni.

(3) Az (1) a)-b) területek esetében a KAT tervezése során figyelemmel kell lenni az egyes területekre vonatkozó, a 81. §-ban rögzített feltételekre.

(4) Az (1) a)-b) pontjában rögzített közterületeken és közhasználatra átadott területeken KAT hiányában az építmények, utcabútorok és egyéb köztárgyak egységes megjelenését, forma- és színvilágát biztosítani kell.

20. § [Településrendezési szerződés]

(1) A települési önkormányzat Településrendezési szerződést köthet egyes településfejlesztési célok megvalósítása érdekében különösen:

a) a helyi védett „Településképi szempontból kiemelt terület” lehatároláson belülre vonatkozó közterület-alakítási terv elkészítésére,

b) a szabályozási terven rögzített „TSZT-ben meghatározott cél érdekében részletes szabályozást igénylő terület”-re vonatkozó településrendezési eszköz kidolgozására.

(2) A településrendezési szerződés megkötését megelőzően készítendő telepítési tanulmánytervben tisztázni kell a településfejlesztési cél megvalósításának fő irányait és módját, összhangban a TSZT-ben meghatározott fejlesztési célokkal.

VIII. Fejezet

A TELKEK KIALAKÍTÁSÁNAK, MEGKÖZELÍTÉSÉNEK RENDELKEZÉSEI

21. § [A telekalakításra vonatkozó rendelkezések]

(1) A telek legkisebb kialakítható oldalméreteit és legkisebb területét az övezeti előírások határozzák meg, melytől eltérni csak az alábbi esetekben és módon lehet:

a) a telekrendezés a szabályozási terven rögzített közterületi szabályozás végrehajtása érdekében történik, amelynek során a visszamaradó telek valamely mérete, területe kisebb lesz az előírtnál, vagy – már beépített telek esetén - beépítési paramétere(i) nem teljesíti(k) az övezetben előírtakat,

b) a jellemzően már beépült telektömbben, amennyiben az eltérést a meglévő épület indokolja és annak mértéke nem nagyobb 5%-nál,

c) már kialakult fekvő telek megosztása esetén, vagy új utcanyitással járó telekalakítás során, mely esetben a feltáró, közterülettel párhuzamosan elnyúló fekvő telek mélysége 20 m-ig csökkenthető,

d) az övezetbe sorolt területen a 22. § szerint külön meghatározott szélességű magánút kialakítására kerül sor.

(2) Két vagy több övezetbe eső telek beépítési mutatóit az egyes övezetek beépítési mutatói szerint és az egyes övezetekbe sorolt telekrészek területe szerint összesítve kell figyelembe venni.

(3) Két övezetbe eső telek megosztása esetén

a) a kialakuló új telekhatár igazodjon az övezethatárhoz, vagy

b) a két eltérő övezetbe sorolt telekrész területe a telekmegosztás révén legfeljebb ±50%-kal változhat, mely esetben a szabályozási terv módosítása nélkül az övezethatár az így létrejött új telekhatárra igazodik.

(4) Övezethatárral egybeeső telekhatár módosítása esetén az övezethatár akkor változhat együtt a telekhatárral, amennyiben a telekhatár két oldalán az eltérő övezetbe sorolt egyes telkek területe legfeljebb ±50%-al változik meg.

(5) Új nyúlványos telek csak már kialakult zárványtelek megközelítése céljából és akkor alakítható ki, ha a telek az övezeti előírások legkisebb telekméreteinek és a teleknyúlvány nélkül a legkisebb kialakítható telekterületnek megfelel. A nyúlvány szélessége minimum 4,0 m.

(6) Telekalakítás során nem alakulhat ki

a) zárványtelek a beépítésre szánt területen,

b) olyan telek, melynek megközelítése

ba) csak a nagyvízi meder felől – a Duna-part felől -, vagy

bb) csak a Móricz Zsigmond út felől, továbbá

bc) 6,0 méternél keskenyebb közterületi szélességű közútról lenne lehetséges,

c) amennyiben a bc) pont szerinti közterületi szélesség nem biztosított, annak későbbi kialakíthatóságát fenn kell tartani úgy, hogy a közterület szélesítéséhez szükséges területsáv a telken belül nem építhető be, és a helybiztosítással legalább 8,0 méter széles közterület legyen kialakítható.

22. § [Az építési telek megközelítésére szolgáló utakra vonatkozó rendelkezések]

(1) Építési övezetbe sorolt új telek gépkocsival történő megközelítéséhez közút vagy:

a) legfeljebb 6 telek esetén legalább 6,0 m, a 15%-nál meredekebb lejtésű út esetén legalább 8,0 m,

b) 6-nál több telek és

ba) legfeljebb összesen 15 lakás vagy üdülőegység kiszolgálása esetén legalább 8,0 m, a15%-nál meredekebb lejtésű út esetén legalább 10,0 m,

bb) a 15-nél több lakás vagy üdülőegység, vagy egyéb rendeltetés kiszolgálása esetén legalább 10,0 m. széles magánút szükséges.

(2) Magánúttal legfeljebb 12 telek szolgálható ki.

(3) A 6,0 m szélességet el nem érő meglévő magánút legfeljebb 3 telket szolgálhat ki.

(4) Az építési telek akkor tekinthető közútról megközelíthetőnek, ha legalább:

a) a közterület kialakítása (lejegyzése) a Szabályozási Terv szerint megtörtént, és

b) a telek előtti közterület a település közterületi és közút rendszerével közvetlenül kapcsolatban áll, és

c) a közterület legalább egyirányban gépkocsi közlekedésre alkalmas, vagy zsákutca esetén a kétirányú gépkocsi közlekedésre alkalmas, és

d) az útpálya szilárd burkolatú, vagy legalább zúzalékkal szilárdított földút, és

e) a felszíni vízelvezetés a vonatkozó előírásoknak megfelelően megoldott.

(5) Az építési telek akkor tekinthető magánútról megközelíthetőnek, ha a magánút kialakítására vonatkozó alábbi rendelkezések teljesülnek:

a) a magánút kialakítása a kiszolgálandó telkek megközelítésére az előírt szélességben meg kell történjen, és útként az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre kell kerüljön,

b) magánutat úgy kell kialakítani, hogy az a város közterületi és közút rendszerével közvetlen kapcsolatban álljon,

c) a magánutat közforgalom számára megnyitottan kell kialakítani, ezért lezárni, elkeríteni nem szabad, azon a gépjárművek akadálytalan közlekedését biztosítani kell, különös tekintettel a megkülönböztetett gépjárművekre és a közfeladatot ellátó járművekre,

d) a magánút legalább egyirányú, zsákutca esetén a kétirányú gépkocsi közlekedésre alkalmas legyen,

e) az útpályája legyen szilárd burkolatú, vagy legalább zúzalékkal szilárdított földút,

f) a felszíni vízelvezetés és a közvilágítás a vonatkozó előírásoknak megfelelően legyen megoldott,

g) a magánút céljából kialakított és ekként nyilvántartott ingatlan nem építhető be,

h) magánutat megszüntetni csak akkor szabad, ha az arról kiszolgált építési telkek más szabályos módon megközelíthetővé, illetőleg kiszolgálhatóvá válnak, és közműellátásuk is biztosított,

i) a magánutat a tulajdonos, illetve a tulajdonostársak kötelesek kialakítani és fenntartani,

j) a magánút alatt létesülő, és az érintett ingatlanokat kiszolgáló közművezetékek kiépítéséről és karbantartásáról a magánút tulajdonosa(i) köteles(ek) gondoskodni,

k) a magánút által feltárt telkeket úgy kell kialakítani, és azon az építményeket elhelyezni, mintha a magánút közterület lenne,

l) magánúton a közművek és az utak kiépítését, valamint az utcafásítást legkésőbb az épület használatbavételéig biztosítani kell.

IX. Fejezet

KÖZMŰVEK ELŐÍRÁSAI

23. § [Közművesítés mértéke]

(1) Beépítésre szánt területen az építési övezetek közműellátásának mértéke és módja a teljes -, vagy a (2) bekezdés szerinti kielégítő közművesítettség. Ahol az övezetben előírt közművesítettség mértéke nem biztosított, ott

a) új főépítmény nem létesíthető,

b) meglévő épület

ba) közművet igénylő rendeltetésűvé nem változtatható meg, vagy

bb) többlet szennyvíz elvezetését igénylő rendeltetésűvé nem alakítható át.

(2) Kielégítő a közművesítettség akkor, ha

a) az energiaellátás (villamosenergia vagy villamosenergia és gáz)

b) az ivóvíz ellátás,

c) a szennyvízelvezetés és -tisztítás, együttesen közüzemi vagy közcélú szolgáltatással történik, továbbá

d) a közterületi csapadékvíz elvezetés nem teljeskörű.

(3) Beépítésre szánt területen a közüzemi vagy közcélú szennyvízelvezetés és -tisztítás biztosításáig átmenetileg közműpótló kizárólag az SZT-ben rögzített „Csatornázandó terület” –ek lehatároláson belül létesíthető, ha azt az övezeti előírás lehetővé teszi, az abban meghatározott esetekben és módon. A közcsatorna kiépülése után az övezetben előírt közművesítettség mértékét azokon az ingatlanokon is biztosítani kell, melyeken a közműpótlót átmenetileg megépítették.

(4) A (3) bekezdés szerinti területen közműpótlóként

a) hatóságilag engedélyezett korszerű és szakszerű egyedi szennyvízkezelő berendezés, vagy

b) időszakos tárolásra egyedi zárt szennyvíztároló létesíthető, tisztítómezővel ellátott oldómedencés műtárgy nem alkalmazható.

(5) Beépítésre nem szánt területen, közműkiszolgálást igénylő új épület elhelyezése, ill. meglevő épület ilyen igényű funkció váltása csak akkor lehetséges, ha azt az övezeti előírás lehetővé teszi, továbbá:

a) ha legalább a (2) bekezdés szerinti kielégítő közművesítettség,

b) a nagyvízi meder területén a teljes közművesítettség

biztosított.

24. § [Általános közműellátási és elektronikus hírközlési előírások]

(1) A közművek műtárgyainak és építményeinek elhelyezésekor figyelemmel kell lenni:

a) a környezetvédelmi szempontokra (zaj, rezgés, szag),

b) a közműhálózatokhoz való hozzáférhetőségre.

(2) A meglévő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásakor

a) a feleslegessé vált közművet, hálózatot és létesítményt el kell bontani,

b) az indokoltan földben maradó vezeték, közműlétesítmény betömedékelését, felhagyását szakszerűen kell megoldani,

c) új közműrendszer szakaszos kiépítése esetén a meglevő (felszámolásra tervezett) és új rendszer kapcsolatát az átépítés ideje alatt biztosítani kell.

(3) A közművezetékek átépítésekor és új vezeték fektetésekor a racionális területgazdálkodás érdekében

a) az utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezésére kell helyet biztosítani,

b) a beépítésre szánt területeken a közművezetékek helyét az adottságokat figyelembe véve lehetőleg úgy kell kijelölni, hogy

ba) 14,0 m, vagy annál nagyobb szabályozási szélesség esetén a kétoldali fasor,

bb) 12,0 m, vagy annál nagyobb szabályozási szélesség esetén a legalább egyoldali fasor telepítését ne akadályozzák,

bc) 8,0 m, vagy annál kisebb szabályozási szélesség esetén az út víztelenítését az elszállítandó vízmennyiség függvényében folyókával, vagy zárt csapadékcsatorna építésével kell megoldani.

(4) Amennyiben műszakilag nincs más megoldás, minden övezet területén elhelyezhetők:

a) a forrásfoglalás,

b) a víz- és záportározók,

c) az építményben létesített transzformátorállomások,

d) az energiaátalakítók,

e) a gáznyomásszabályozók,

f) a hintőanyagtárolók,

g) a közművezetékek műtárgyai és építményei, melyek számára az övezeti, építési övezeti előírásoktól eltérő, műszakilag szükséges méretű telek alakítható ki.

25. § [Vízellátás, szennyvízelvezetés hálózata, létesítményei és egyedi megoldásai]

(1) Közterületen, új vízhálózat építésénél, rekonstrukciójánál:

a) DN 100-as átmérőnél kisebb keresztmetszetű vezetéket építeni nem szabad,

b) azbesztcement anyagú csővezetéket építeni nem szabad.

(2) A településen a talaj, talajvíz és a felszín alatti vizek védelme érdekében a szennyvíz és a tisztított szennyvíz közvetlen talajba szikkasztása, talajvízbe, állóvízbe való bevezetése a település teljes közigazgatási területén tilos.

(3) A kibocsátott szennyvíz szennyezettségének a közcsatornára való rákötési előírásoknak meg kell felelni, szükség esetén a szennyvizet telken belül létesítendő szennyvízkezeléssel elő kell tisztítani.

(4) Beépítésre szánt, közcsatorna hálózattal nem rendelkező, építési övezetbe sorolt telken – ha az övezeti előírás a közműpótló alkalmazását lehetővé teszi meghatározott esetekben és módon – új épület elhelyezése, meglévő épület szennyvízelvezetést igénylő bővítése, rendeltetésének megváltoztatása esetén:

a) közműpótló kizárólag átmenetileg, a közcsatorna hálózat kiépítéséig alkalmazható;

b) a telken belüli szennyvízelvezetést úgy kell megvalósítani, hogy az a közcsatornára később ráköthető legyen;

c) közműpótlóként kizárólag a 23. § (4) szerinti létesítményeket szabad alkalmazni az alábbiak szerint:

ca) ha a napi keletkező szennyvíz az 5 m3 mennyiséget nem haladja meg, akkor megengedett zárt vízzáró szennyvízgyűjtő medence, vagy - az egyéb feltételek teljesülése esetén - egyedi, házi szennyvíztisztító kisberendezés (hatóságilag engedélyezett korszerű és szakszerű egyedi szennyvízkezelő berendezés) alkalmazása,

cb) ha a napi keletkező szennyvíz meghaladja az 5 m3 mennyiséget, akkor - az egyéb feltételek teljesülése esetén - megengedett egyedi, házi szennyvíztisztító kisberendezés (hatóságilag engedélyezett korszerű és szakszerű egyedi szennyvízkezelő berendezés) alkalmazása, de zárt vízzáró szennyvízgyűjtő medence nem alkalmazható.

d) a vízzáró szennyvízgyűjtő medencéből a szennyvíz szükség szerinti folyamatos elszállíttatásáról a tulajdonosnak kell gondoskodni;

e) a közcsatorna hálózat kiépítését követően:

ea) a jelen rendelet hatálybalépése előtt, az épület létesítésekor hatályos rendelkezések szerint kizárólag átmenetileg, a közcsatorna kiépítéséig megengedett, továbbá

eb) a 23. § (3) bekezdés szerint átmenetileg lehetővé tett, engedéllyel épült közműpótlót meg kell szüntetni és az érintett ingatlanon a teljes vagy legalább a 23. § (2) bekezdés szerint kielégítő közművesítés feltételeit biztosítani kell;

f) a szennyvízgyűjtő medence megszüntetéséről és ártalmatlanításáról a tulajdonosnak gondoskodni kell;

(5) Egyedi szennyvíztisztító kisberendezés- az egyéb feltételek teljesülése esetén is – az illetékes szakhatóságok hozzájárulásával csak akkor alkalmazható, ha:

a) a közcsatornára csatlakozás lehetősége 100 m-en belül nem áll rendelkezésre,

b) a tisztított vizek számára a megfelelő felszíni élővíz befogadás megoldható, (felszín alatti tisztított vízelhelyezés tilos),

c) az egyéb előírások, korlátok nem tiltják,

d) a kisberendezés védőterület igénye nem nyúlik túl a tárgyi telken, továbbá

e) a tisztítóberendezéssel azt a tisztítási hatásfokot el lehet érni, amit a befogadóhoz igazítva az illetékes szakhatóság meghatároz.

(6) Szennyvízátemelő műtárgy védőtávolság igénye:

a) hatóság által egyedileg megállapított és rögzített méret, vagy

b) előzetes megállapítás nélkül:

ba) bűzzáróan és zajvédelemmel kivitelezett műtárgy esetén 20 m,

bb) bűzzár vagy zajvédelem nélküli műtárgy esetén 150 m

(7) Beépítésre szánt területen szennyvízátemelő műtárgy védőtávolságán belül főrendeltetésű épületet elhelyezni csak az illetékes szakhatóság állásfoglalása alapján szabad.

26. § [Felszíni vízrendezés, csapadékvíz elvezetés hálózata és létesítményei]

(1) A felszíni és csapadékvíz elvezetést szolgáló, vízgazdálkodási területként lejegyzett terület jogállását megváltoztatni, csak a vízelvezetés megoldásának vízjogi engedély alapján történő módosításával lehet, annak megvalósítását követően.

(2) Amennyiben a felszíni vizek elvezetését szolgáló árkok, horhosok, vízfolyások parti sávja nem esik közterületre, akkor szolgalmi jogi bejegyzéssel kell a karbantartás lehetőségét biztosítani.

(3) Felszíni vizek elvezetését szolgáló árkok, vízfolyások, horhosok betemetése, eltorlaszolása, a víz elfolyásának bármilyen módon megakadályozása tilos, az még ideiglenesen sem lehetséges.

(4) A csapadékvíz (nyílt árokrendszerrel, vagy zárt csapadékcsatornával összegyűjtve) élővízbe történő bevezetése előtt hordalékfogó műtárgy (szénhidrogén szennyezési veszély esetén olajfogó műtárgy) elhelyezése kötelező.

(5) Ha új beépítés, vagy beépítés növelése esetén keletkező többlet csapadékvizet a csapadékvíz szállító hálózat, vagy a befogadó elvezetni nem tudja, akkor telken belül kell a többlet csapadékvizek visszatartását (telken belüli elszikkasztását) megoldani.

(6) A 20, vagy annál több gépkocsit befogadó parkolókat kiemelt szegéllyel kell kivitelezni, és vízzáró burkolattal ellátni.

(7) A 20, vagy annál több gépkocsit befogadó parkoló egységek felületéről összegyűlő csapadékvíz csak olajfogó műtárgyon keresztül vezethető be a közcsatornába.

(8) A nyílt árkos vízelvezető hálózat feletti gépkocsi behajtók az árok vízszállító képességét nem korlátozhatják, ezért az áteresz méretét úgy kell meghatározni, hogy

a) az víz-visszaduzzasztást ne okozzon,

b) a vízszállítás akadálymentes legyen és

c) az arculat formálás érdekében:

ca) a gépkocsi behajtó ne legyen 3,0 m-nél szélesebb,

cb) közbenső telek esetében legfeljebb egy, saroktelek esetében legfeljebb két gépkocsibehajtó létesüljön.

(9) A nyílt árok fenekét és legalább 25 cm magasságig az oldalát a szint- és medertartás, valamint a karbantarthatóság érdekében burkolni kell.

27. § [Villamosenergia ellátás hálózata és létesítményei]

(1) Belterületen és külterület beépítésre szánt területén üzemelő föld feletti elosztóhálózat rekonstrukciója során -, figyelembe véve az egyes földfeletti bekötésű ingatlanok átkötési igényét is - a hálózatépítés csak földalatti elhelyezéssel kivitelezhető műemléki környezetben.

(2) Külterületi beépítésre nem szánt területen – erdőterület kivételével – egy oldali közös oszlopsoron kell a villamosenergia szolgáltatást nyújtó és a vezetékes hírközlési hálózatokat elhelyezni, amelyre egyben a felmerülő közvilágítási igény esetén, a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetők.

(3) Erdőterületen föld feletti hálózatépítés csak akkor lehetséges, ha az nem igényel erdőirtást. Ha föld feletti hálózat kiépítése miatt erdőirtás válna szükségessé, akkor a hálózatot fakivágás nélkül, úthálózat mentén, földalatti telepítéssel lehet építeni.

(4) Új épület építése esetén új villamosenergia ingatlan-bekötést beépítésre szánt területen csak földalatti csatlakozás kiépítésével szabad kivitelezni még akkor is, ha a közhálózat oszlopsoron halad.

28. § [Földgázellátás hálózata és létesítményei]

Földgázvezetéket közterületen csak földalatti elhelyezéssel szabad kivitelezni.

29. § [Vezetékes elektronikus hírközlés hálózata és létesítményei]

(1) A belterületi, beépítésre szánt új hálózatépítést igénylő fejlesztési területeken, ahol a vonatkozó jogszabály [11] a villamosenergia ellátásra vonatkozóan a hálózatok földalatti elhelyezését írja, ott az elektronikus hírközlési hálózatokat földalatti elhelyezéssel kell építeni.

(2) Belterület már beépített területén, valamint külterület beépítésre szánt területén, ahol a meglevő gyenge és erősáramú hálózatok föld feletti vezetésűek, új elektronikus hírközlési hálózatokat a meglevő oszlopsorra, vagy közös tartóoszlopra kell fektetni. Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózatot földalatti elhelyezéssel lehet csak kivitelezni.

(3) Beépítésre nem szánt területen új elektronikus hírközlési hálózatokat föld feletti fektetéssel is kivitelezhető

a) ha egyéb föld feletti hálózat nincs kiépítve, vagy nem használható fel, akkor önálló oszlopsor létesíthető

b) ha a villamosenergia elosztási, vagy közvilágítási, vagy egyéb hírközlési szabadvezetékek már földfeletti fektetéssel haladnak, akkor annak oszlopsorára kell fektetni. Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózatot földalatti elhelyezéssel lehet csak kivitelezni.

30. § [Vezeték nélküli elektronikus hírközlés hálózata és létesítményei]

(1) Vezeték nélküli szolgáltatás létesítményei elhelyezésének feltételei belterületen, beépítésre szánt területen:

a) építési engedély köteles antennát önálló tartószerkezetre telepíteni nem lehet, az csak meglevő építményre telepíthető, de nem telepíthető, lakó-, üdülő- és hétvégiházas üdülőépületre,

b) meglévő tornyokon takarásban, villamosenergia ellátást szolgáló tartóoszlopokon, kémények szerkezetén, egyéb műszaki létesítményre, ahhoz illeszkedő formai kialakításban elhelyezhető antenna.

(2) Vezeték nélküli szolgáltatás antennáinak a telepítése bármilyen országos védelem alatt álló területen tilos.

(3) Új antenna telepítésénél, a 300 m-es körzetben már meglevő önálló antennatartó előfordulása esetén, az új antennát csak a már meglevő önálló tartószerkezetre lehet elhelyezni.

(4) Beépítésre nem szánt területen új antennák csak többfunkciós kialakítással telepíthetők.

31. § [Megújuló energiaforrások]

(1) A villamos és fűtési, valamint a használati meleg víz számára szolgáló energia megújuló energiaforrással is biztosítható a (2) bekezdés figyelembevételével.

(2) Új lakóépület esetén hagyományos fa-, illetve széntüzelésű rendszer csak korszerű fűtésrendszer kiegészítéseképpen létesíthető.

(3) Napelem (photovolatic) és napkollektor elhelyezésére vonatkozó előírások

a) új épület elhelyezése esetén a napelem és napkollektor csak az épület kubusán belül, a tetősíkba építve, azzal megegyező hajlásszögben helyezhető el;

b) meglévő magastetős épület esetén a napelem, napkollektor síkja az ideális napbeesési szög figyelembevételével helyezhető el, de a meglévő tetősík hajlásszögétől max. 5o-kal térhet el;

c) meglévő lapostetős épület tetőzetén a napelem, napkollektor tartószerkezetét úgy kell kialakítani, hogy a településképet károsan ne befolyásolja;

d) épületen kívüli elhelyezés csak abban az esetben megengedett, ha a meglévő épület szerkezeti átalakítása gátolná;

e) épületen kívüli elhelyezésnél a berendezést az építési helyen belül úgy kell elhelyezni, hogy a közterület felől nézve ne legyen zavaró.

(4) Közcélú energiatermelést szolgáló szélerőmű (szélturbina, szélkerék, szélgenerátor) a település közigazgatási területén nem létesíthető.

(5) Háztartási méretű kiserőmű (szélgenerátor) kizárólag a Móricz Zsigmond úttól nyugatra – a „Helyi védett településkarakter” lehatároláson kívül – az alábbiak betartásával telepíthető:

a) a magassága a telepítés a vonatkozó épületmagasságot legfeljebb 3 m-rel haladhatja meg,

b) a dőléstávolsága minden irányban saját telken belülre kell, hogy essen.

X. Fejezet

AZ ÉPÍTÉS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI

32. § [A beépítésre szánt területek beépíthetőségére vonatkozó rendelkezések]

(1) Az övezetben előírt kialakítható telekmértnél kisebb területű vagy szélességű már kialakult telek beépíthető.

(2) Közvetlen közútról, vagy önálló helyrajzi számon útként nyilvántartott, közforgalom elől el nem zárt magánútról, gépjárművel közvetlenül meg nem közelíthető zárványtelek

a) nem építhető be,

b) területén álló - meglévőnek tekintett - épület

ba) nem bővíthető,

bb) azon kizárólag állagmegóvás végezhető,

bc) rendeltetése nem módosítható, kivéve, ha lakórendeltetés részben vagy egészben lakó rendeltetést kiszolgáló rendeltetésre változik, és ha annak környezeti határértékei nem haladják meg a környezetben megengedett határértéket.

33. § [A beépítési mód, az építési hely és az épület elhelyezése]

(1) Az építési hely megállapítása során a szabályozási terven feltüntetett építési helyet, építési határvonalat, annak hiányában az övezetben rögzített általános előírást, illetve övezeti előírás hiányában a (3)-(5) bekezdésben meghatározott általános előírást kell figyelembe venni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti általános előírástól a (3)-(5) bekezdésben meghatározott esetekben és módon szabad eltérni.

(3) Az előkert szabadonálló (SZ) és az oldalhatáron álló (O) beépítési mód szerint beépíthető területeken

a) általános esetben 5,0 m,

b) általánostól eltérő esetben legfeljebb 3,0 m-re csökkenthető a 17 m-nél kisebb telekmélység esetén.

(4) Az oldalkert

a) általános esetben

aa) szabadonálló (SZ) beépítési mód szerint beépíthető területeken 3,0 m,

ab) oldalhatáron álló (O) beépítési mód szerint beépíthető területeken az övezetben meghatározott épületmagasság értéke,

b) általánostól eltérő esetben

ba) oldalhatáron álló (O) beépítési mód szerint beépíthető területeken: legfeljebb 4,0 m-re csökkenthető a 12 m-nél kisebb telekszélesség esetén, az épület tényleges épületmagassága ez esetben nem lehet nagyobb 4,0 m-nél, amennyiben a szomszédos beépítés ezt lehetővé teszi; 6,0 m, a 25 m-nél nagyobb telekszélesség esetén,

bb) szabadonálló (SZ) beépítési mód szerint beépíthető területeken meglévő főépítmény bővítése, átalakítása, átépítése során (lásd 4. számú melléklet 1. ábra): az egyik oldalkert legfeljebb 2,0 m-re csökkenthető, de nem lehet kisebb a már kialakult méretűnél, amennyiben: a telek kialakult szélessége 12 m-nél kisebb és/vagy a meglévő épület szerint kialakult oldalkert 3,0 m-nél kisebb, és a szomszédos telek meglévő épülete és a bővítendő épület között a megfelelő telepítési távolság biztosított.

(5) A hátsókert

a) általános esetben 6,0 m,

b) általánostól eltérő esetben

ba) legfeljebb 4,0 m-re csökkenthető a 20 m-nél kisebb telekmélység esetén,

bb) legfeljebb 3,0 m-re csökkenthető a 14 m-nél kisebb telekmélység esetén,

bc) szabadonálló (SZ) beépítési mód szerint beépíthető területeken meglévő főépítmény bővítése, átalakítása, átépítése során (lásd 4. számú melléklet 1. ábra): a hátsókert előírt mérete – az ba) és bb) pont alá nem tartozó esetben - legfeljebb az arra néző homlokzat F/L magassági értékének megfelelő méretűre, de legfeljebb 4,0 m-re csökkenthető, és nem lehet kisebb a már kialakult méretűnél, amennyiben a meglévő bővítendő épület kialakult hátsókertje 6,0 m-nél kisebb, és a hátsókerti telekhatárral szomszédos telek meglévő épülete, illetőleg hátsókerti építési határvonala és a bővítendő épület között megfelelő telepítési távolság biztosított.

bd) a Duna-Ipoly Nemzeti Park területével közvetlenül határos, a határra merőleges irányban 50 m-nél nagyobb mélységű telkek hátsókertjének mérete 20 m.

(6) Az építési hely helyzetének megállapítása az O - oldalhatáron álló beépítési mód szerint beépíthető területeken:

a) az utcában jellemzően kialakult beépítési oldalnak megfelelően kell azt megállapítani, ha az a szomszédos telek beépítését nem korlátozza,

b) amennyiben a kialakult állapot azt indokolja, az oldalhatár felőli építési határvonal azon telekhatár felől is meghatározható, melyen a szomszédos telken már meglévő épület áll, amennyiben így az a szomszédos telkek beépíthetőségét nem korlátozza, és a településkép alakításában is kedvezőbb, vagy eredetileg ott épület állt.

(7) Az O - oldalhatáron álló beépítési módú területen az építési helyen belül

a) oldalhatáros épület-elhelyezés kötelező a 18 métert el nem érő telekszélesség esetén, mely esetben az épület egyik oldalfala

aa) a 12 méter vagy annál kisebb telekszélesség esetén a telek oldalhatárára is telepíthető,

ab) a 12 méternél nagyobb telekszélesség esetén a telek oldalhatárától legalább 1,0 méterre telepítendő,

b) szabadonálló épület-elhelyezés is megengedett a 18 méter vagy azt meghaladó telekszélesség esetén a kialakult állapothoz vagy a környezethez való illeszkedés esetén,

c) telek oldalhatárán álló épület bővítése, átalakítása során az ab) pontban rögzített 1,0 méter távolságot nem kell figyelembe venni, amennyiben a kialakult állapot szerint a szomszédos telek azonos oldalhatárán álló meglévő épület állékonyságának biztosítása azt indokolja.

(8) A Z - zártsorú beépítési módú területen az építési helyen belül az övezet előírásainak hiányában az épület-elhelyezés:

a) zártsorúan, vagy

b) oldalhatárosan, illetve szabadonállóan is kialakítható a telepítési távolság figyelembevételével.

(9) Kialakult nyúlványos telek esetén a közterület felé eső elülsőkert méretét úgy kell meghatározni, hogy az nem lehet kisebb 3,0 m-nél és a visszamaradó telek, vagy a nyúlványos telek építési határvonalai közötti távolság nem lehet kisebb az övezetre előírt megengedett legnagyobb épületmagasság értékénél. Az elülső kert sávjában az építési helyen kívül egyébként elhelyezhető építmény, melléképítmény nem létesíthető. (lásd 4. számú melléklet 2. ábra)

(10) A tetőszerkezet és az eredeti nyílászárók cseréje során – amennyiben az előírt oldalkert, és/vagy hátsókert mérete eredetileg nem biztosított, - az eredeti magasság és tetőforma akkor is visszaépíthető, és/vagy a korábbi nyílászárók cserélhetők, ha az érintett homlokzat az előírt szabályoknak nem megfelelő méretű hátsó-, vagy oldalkertre néz, de az eredetinél nagyobb épületmagasságot, vagy homlokzatmagasságot az oldalkerti vagy hátsókerti homlokzatnál nem eredményezhet.

34. § [Kiszolgáló épület és egyes melléképítmények elhelyezésére és kialakítására vonatkozó előírások]

(1) Ahol azt az övezeti előírások lehetővé teszik, megengedett a főépítmény mellett kiszolgáló épület elhelyezése.

(2) Önálló kiszolgáló épület

a) beépítésbe beszámító – több kiszolgáló épület esetén összesített – alapterülete nem haladhatja meg a megengedett beépítési mérték 25 %-át,

b) épületmagassága nem haladhatja meg a 3,0 métert.

(3) A kiszolgáló épület lapos tetővel vagy legfeljebb 35º-os magastető kialakítása esetén a főépítmény tetőhéjalásával azonos anyaggal fedhető. A telekhatártól számított legalább 3,0 m-es távolságban lévő kiszolgáló épület zárófödémén tetőterasz, tetőkert kialakítható.

(4) Eltérő övezeti előírás hiányában új főépítmény létesítése esetén a kiszolgáló épületek közül önálló gépjárműtároló nem létesíthető, kivéve a 35. § (2) bekezdés lejtős terepre vonatkozó eseteit.

(5) Az Üh övezetek kivételével, előírtnál legalább 20%-al kisebb méretű telken a jelen rendelet hatálybelépése előtt már meglévő főépítmény esetén önálló gépjárműtároló legfeljebb 20 m2 bruttó alapterülettel akkor is létesíthető, ha így a telek beépítettsége a megengedett beépítési mértéket túllépi.

(6) Amennyiben a szomszédos telken a telekhatáron állóan már van meglévő gépjárműtároló, akkor az új gépjárműtároló ahhoz csatlakozva, ikres formában is elhelyezhető.

(7) A hátsókertben mosókonyha, nyárikonyha, gépjármű- és egyéb tároló épület elhelyezhető.

(8) A melléképítmények közül nem helyezhető el:

a) trágyatároló,

b) siló, ömlesztett anyag– folyadék- és gáztároló

c) a Vt övezetek területén hulladéktartály-tároló

d) a beépítésre szánt területen– épülettől különálló – építménynek minősülő kirakatszekrény.

(9) A melléképítmények közül állat ól vagy a hozzátartozó állatkifutó - amennyiben az illetékes szakhatóság eseti előírásai nagyobb távolságot nem határoznak meg -:

a) az építési helyen belül, kizárólag a főépítmény és a hátsókert közötti szakaszon helyezhető el, vagy,

b) meglévő, vagy újonnan elhelyezhető kiszolgáló épülethez csatlakozva úgy létesíthető, hogy a telekhatároktól legalább 3-3 m-es távolság biztosított legyen.

(10) A település közigazgatási területén sem állandó, sem ideiglenes jelleggel nem helyezhető el az előkertben:

a) mobil, mozgatható pavilon,

b) zárt konténer – a felvonulási épületként vagy közcél, közfeladat érdekében elhelyezett konténer kivételével -, valamint

c) lakókocsi,

d) sátor.

35. § [Épület-elhelyezés és épületkialakítás lejtős terepen]

(1) A 15 %-os vagy azt meghaladó tereplejtés esetén a főépítmény

a) lejtő felőli homlokzatának F/L magassági értékére vonatkozó övezeti paraméter alkalmazása során az épület egészére számított épületmagasság nem haladhatja meg az övezeti előírásokban megadott értéket,

b) lejtő felőli homlokzatán egymás fölött legfeljebb 3 építményszint - beleértve a tetőtéri szintet is -, jelenhet meg a végleges rendezett terepszint fölött.

(2) Az építési hely kizárólag támfalgarázs és gépjárműtároló elhelyezésére szolgáló része (továbbiakban gépjárműtárolás építési helye) legfeljebb a jogszabályban előírt számú gépjármű elhelyezésére vehető igénybe, és kizárólag abban az esetben, ha a telek homlokvonalától számított 10,0 méteres sávban

a) az eredeti tereplejtés a 20%-ot meghaladja, vagy

b) az utcai terepszinthez képest legalább 1,5 méteres a szintkülönbség.

(3) A gépjárműtárolás építési helyének

a) mélysége azonos az egyébként előírt előkerti mélységgel, de legfeljebb 8,0 méter

b) szabadonálló beépítési mód esetén az oldalkerti mérete a homlokvonaltól számított 8 m-es mélységben 1,0 méter,

c) oldalhatáros beépítési mód esetén a homlokvonallal párhuzamos szélességi mérete a telekszélesség fele, de legfeljebb 8,0 méter (lásd 4. számú melléklet 3. ábra).

(4) A (2) bekezdés szerinti esetben a hegy felőli oldalon kizárólag támfalgarázs létesíthető az alábbi szabályok szerint: (lásd 4. számú melléklet 4. ábra) A támfalgarázs

a) közterület felőli (szélességi) mérete nem haladhatja meg a telek szélességének felét, és nem lehet több 8,0 méternél,

b) a (telek belseje felé számított) hosszúsági mérete nem haladhatja meg a 8,0 métert,

c) földtakarással együtt számított magassága az előtte lévő járda rendezett szintjétől számítva nem haladja meg a 3,5 métert,

d) tetején kialakításra kerülő, közterület felőli korlát, tömör mellvédként kialakítható része legfeljebb 0,5 m-rel lehet magasabb a támfalgarázs c) pont szerinti magasságánál,

e) közterület felőli önálló bejáratainak száma nem lehet több kettőnél,

f) a telek homlokvonalára kerülő közterület felőli támfallal egybeépítetten alakítandó ki.

(5) A (2) bekezdés szerinti esetben a lejtő felőli oldalon kizárólag gépjárműbeálló létesíthető az alábbi szabályok szerint: (lásd 4. számú melléklet 5. ábra) A gépjárműbeálló

a) közterület felőli (szélességi) mérete nem haladhatja meg a telek szélességének felét, és nem lehet több 8,0 méternél,

b) a (telek belseje felé számított) hosszúsági mérete nem haladhatja meg a 8,0 métert,

c) lejtő felőli oldalon mért és a rendezett terep szintjétől számított

ca) legmagasabb pontja - nem magastetős kialakítás esetén - nem haladhatja meg a 6,0 métert, illetve

cb) gerincmagassága - magastetős kialakítás esetén - nem haladhatja meg a 7,0 métert;

d) alápincézhető, és a lejtő felőli oldalról – amennyiben a terepviszonyok lehetővé teszik – pincebejárat létesíthető;

e) a főépítménnyel összeköthető – kizárólag nyitott fedett, vagy pergolás kialakítással –, amennyiben a távolságuk a 3,0 métert nem haladja meg

f) kerítéssel egybeépítetten alakítandó ki.

36. § [Tereprendezés, rézsű és támfal kialakítás]

(1) Az 1,0 méter vertikális eltérést meghaladó mértékű tereprendezés csak földmérő által készített geodéziai felmérésen alapuló tereprendezési terv alapján folytatható.

(2) Tereprendezés, illetve építési tevékenység csak úgy valósítható meg, hogy

a) az ne rontsa a terület felszíni vízelvezetési tulajdonságait,

b) a vízelvezetés ne veszélyeztesse a szomszédos telket, illetve a talaj állékonyságát, a telek összes csapadékvíz elvezetését és - visszatartását saját telken belül, megfelelő eszközökkel biztosítani kell, a szomszédos telek védelme érdekében az érintett telekhatárok mentén 60 cm széles teleksáv e célra való fenntartásával,

c) a feltöltés anyaga a vonatkozó előírásoknak megfelelő szennyezés-mentes anyag lehet,

d) a tereprendezés megkezdése előtt a felső humuszos szintet külön kell letermelni és deponálni.

(3) Az épület elhelyezése érdekében történő tereprendezés után az épület terepcsatlakozásához viszonyított végleges bevágás és feltöltés függőlegesen számított legnagyobb eltérése sehol nem haladhatja meg a 1,5 métert. (lásd 4. számú melléklet 6. ábra)

(4) A kert rendezése érdekében történő tereprendezés során egy adott pontban a terep természetes terepszintje az oldalsó és hátsó telekhatárok menti 3,0 méteres sávban, igazodva a szomszédos telek terepszintjéhez, legfeljebb 0,5 méterrel változtatható meg véglegesen.

(5) A kert rendezése érdekében, a telek (3) bekezdésbe nem tartozó részén történő tereprendezés során rézsű kialakításának módja (lásd 4. számú melléklet 7. ábra):

a) a természetes terepszint

aa) felfelé legfeljebb 1,0 méterrel,

ab) lefelé legfeljebb 1,0 méterrel,

de együttesen a 1,5 métert meg nem haladóan változtatható meg a véglegesen csatlakozó rendezett terephez képest;

b) a rézsűket a megkötésükre alkalmas növényzettel kell betelepíteni az erózió megakadályozása érdekében.

(6) A kert rendezése érdekében, a telek (3) bekezdésbe nem tartozó részén történő tereprendezés során támfal kialakításának módja (lásd 4. számú melléklet 8. ábra):

a) a természetes terepszint

aa) felfelé legfeljebb 1,50 méterrel,

ab) lefelé legfeljebb 1,5 méterrel,

de együttesen a 2,0 métert meg nem haladóan változtatható meg a véglegesen csatlakozó rendezett terephez képest;

b) támfal tetején létesíthető korlát tömör mellvédként kialakítható részének magassága nem lehet nagyobb 0,5 méternél a támfal végleges felső terepcsatlakozásának szintjéhez képest.

(7) Rézsűt, illetve támfalat a (2) és (6) bekezdésekben foglaltaktól eltérően kialakítani csak a telek előkertjének közterület felőli 10 méteres sávjában lehet a biztonságos bejutás és csapadékvíz-elvezetés biztosítása érdekében.

37. § [Az épített, előregyártott vagy mobil kerti víz- és fürdőmedencére vonatkozó előírások]

(1) Az épített, előregyártott vagy mobil kerti víz- és fürdőmedence:

a) vizeit közcsatornába kell elvezetni, ezért csak olyan telken létesíthető, ahol a medence szennyvizeinek közcsatornába való elvezetése biztosított, és ahhoz az üzemeltető hozzájárulását adta;

b) nem helyezhető el az elő-, oldalkert legkisebb szélességi méretének megfelelő teleksávban, és a hátsókerti telekhatártól számított 3,0 m-es teleksávban,

c) lejtős terepen való elhelyezése során a tereprendezésnél:

ca) a medencéhez rendezett terep rézsűjének meredeksége nem lehet nagyobb 1:3-nál,

cb) a rézsűláb eredeti terephez való csatlakozásának vonala legfeljebb 3 m-re közelítheti meg a szomszédos telek határát,

cc) támfalas kialakítás esetén a támfal felső szintje a rendezett terep csatlakozásától legfeljebb 2,0 m lehet, az a) és b) pontban foglalt tereprézsűre vonatkozó rendelkezések együttes figyelembevételével.

(2) Kerti fürdőmedence téliesítése, vagy időszakos lefedése

a) akkor nem számít be a beépítés mértékébe, ha annak tartószerkezetei a terepszint alatti építmények feltételeit kielégítik;

b) legfeljebb a csatlakozó terepszintnél 1,0 m-ig emelkedő mobil- vagy sátorszerkezettel fedhető.

38. § [A kerítésekre vonatkozó rendelkezések]

(1) A kerítések felületének járdaszinttől mért 0,8 m és 2,0 m magasság közötti sávja – a kerítés síkjára merőleges irányban nézve - legalább 40 %-ban áttört és átlátható felületként alakítandó ki. A kerítés magassága legfeljebb 2,0 m lehet.

(2) 100%-ban át nem látható tömör kerítés a település közigazgatási területén belül nem alkalmazható, kivéve

a) a 11-es út mentén,

b) a temető kerítéseit.

(3) A (2) bekezdés szerinti kerítés kialakításának előírásai:

a) A kerítés közterület felőli síkját az utcai telekhatártól számított legalább 0,5 m távolságra kell kialakítani.

b) A közterület felőli sávban gyorsan növő élő sövényt kell ültetni, melynek folyamatos fenntartásáról a telek tulajdonosa köteles gondoskodni.

c) A kerítésben kialakításra kerülő szintugrás nem haladhatja meg az 1,0 métert.

d) A kerítés magassága legfeljebb 2,0 méter.

(4) Árvízzel veszélyeztetett területen a 17. § előírásai tartandók be.

(5) A 16 m-nél kisebb szabályozási szélességű közterületek menti útkereszteződéseknél a telek sarokpontjától számított 6-6 m-en belül - a látóháromszögbe eső szakaszon - a kerítéseket 0,8 m feletti teljes magasságukban átláthatóan kell kialakítani. Ezen a szakaszon talajtakaró növényzet, vagy legfeljebb alacsony növésű (0,9 m) cserje ültethető.

(6) Új épület létesítése esetén az új épület és a kerítés egymással harmonizáló legyen.

(7) Tetővel fedett, legfeljebb 3 m2 bruttó alapterületű kukatároló a kerítéssel egybeépítve is létesíthető.

(8) Nem közterületi kerítés – ha az övezeti előírás másként nem rendelkezik: magassága legfeljebb 1,8 m lehet.

39. § [A terepszint alatti beépítésre, a terepszint alatti építményekre és a pinceszintekre vonatkozó rendelkezések]

(1) A telek terepszint alatti beépítési mértékének számításakor figyelembe kell venni:

a) az épület alatti pinceszintet,

b) az épületen túlnyúló pinceszintet,

c) az épülettől független szerkezettel megépített terepszint alatti építmény szerkezeti falakkal együtt számított összes beépített bruttó területét.

(2) A szabadonálló beépítési módú építési övezetek esetében síknak tekinthető (legfeljebb 5%-os lejtésű terepen), az épülettel egybefüggően kialakított szerkezetű, vagy a pinceszinten kialakított, épületkontúron túl kinyúló mélygarázs vagy pince feletti zöldfelületet úgy kell kialakítani, hogy annak a talajtakaró vastagságával együtt számított felső síkja ne haladja meg az eredeti terepszinthez képest az 1,0 m-t.

(3) Az épület pinceszintje épületkontúron túlnyúló részének terepszint fölé nyúló magassága akkor nem számítandó hozzá az épületmagasság mértékéhez

a) ha az eredeti terepszint és a pinceszint zárófödém szintkülönbsége nem haladja meg a 1,5 m-t (lásd 4. számú melléklet 9. ábra a) pont), és

b) a kinyúló pinceszint zárófödéme és a hozzárendezett terep rézsűvel kerül kialakításra, melynek rézsűhajlása legalább 1:3(lásd 4. számú melléklet 9. ábra a) pont), vagy

c) ha a pinceszint nem nyúlik túl az épületkontúron, és az épületkörüli járdavonalhoz a rendezett terep rézsűhajlása legalább 1:4 arányú (lásd 4. számú melléklet 9. ábra b) pont).

(4) Terepszint alatti gépkocsi tároló rámpája közterületen nem alakítható ki, közvetlenül a közterületről nem indítható, de az előkertben elhelyezhető.

40. § [A kötelező zöldfelületi minimum előírásai]

A zöldfelület mértékének számítása során tetőkert zöldfelületét és vízfelület beszámítható területét az OTÉK szerint kell számítani. Egyéb felületek esetében:

a) figyelmen kívül kell hagyni a függőlegesen kialakított zöldfelületet:

b) részben figyelembe lehet venni a kötelezően kialakítandó zöldfelület 25%-ának mértékéig

ba) a műanyag- vagy beton-gyeprácsos kialakítású parkoló és útfelületet területe 50%-áig,

bb) az egyéb nem parkolást szolgáló gyeprácsos vagy nem szilárd burkolattal ellátott felületet területe 75%-áig, kivéve, ha az övezet előírása másként rendelkezik.

41. § [Parkoló kialakítására és gépjárművek elhelyezésére vonatkozó általános előírások]

(1) Nem szabad elhelyezni parkolóterületet vagy garázst a 3,5 t-önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára.

(2) Az egyes rendeltetések számára biztosítandó parkolóférőhelyeket az 5. számú melléklet szerint kell biztosítani.

(3) Az előírások szerint számított telken belüli gépjármű elhelyezési kötelezettségtől eltérni kizárólag a Vt-1, Vt-3 és K-TF építési övezetekben szabad, ahol az legfeljebb 50% közterületi parkolóban is biztosítható.

(4) Új felszíni parkoló kizárólag fásítva alakítható ki, 4 parkolóférőhely szám felett, 4 gépjármű-állásonként legalább egy db, őshonos, nagy lombkoronát növelő fák telepítésével.

(5) A legalább 25 férőhelyes közterületi és a legalább 15 férőhelyes telken belüli felszíni parkoló fásításánál (lásd 4. számú melléklet 10. ábra).

a) egyoldali merőleges, 45º-os, vagy 60º-os beállás esetén: a parkolószegély mentén való ültetési lehetőségnél minden 2,5, a parkolóterület szigetein való ültetésnél minden 3 darab vagy,

b) egyoldali párhuzamos beállás esetén: a parkolószegély mentén való ültetési lehetőségnél 1,5, a parkolóterület parkolószigetein való ültetésnél minden 2 darab,

c) középső zöldsávval kialakított parkolósziget esetén: – melynek szélessége legalább 2,0 m kell legyen - minden 4 darab

d) megkezdett parkolóférőhely után legalább 1 db fa ültetendő.

X1. FEJEZET

RÉSZLETES ÖVEZETI ELŐÍRÁSOK

A beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területek

42. § [A beépítésre szánt területek]

(1) A beépítésre szánt területek a (2)-(5) bekezdés szerinti területfelhasználási egységekbe tagolódnak, melyek építési övezetekre tagolását és rendelkezéseit a 44-72. §-ok tartalmazzák.

(2) Lakóterületek

a) Lke Kertvárosias lakóterület

b) Lke-ü Kertvárosias lakóterület üdülővel

(3) Vegyes területek

a) Vt Településközponti vegyes terület

b) Vi Intézményi vegyes terület

(4) Üdülőterületek

a) Üh-L Kialakult lakófunkcióval vegyes hétvégiházas terület

b) Üh Hétvégiházas terület

c) Üü-S Nagyterületű, speciális előírást igénylő üdülőházas terület

(5) Különleges területek

a) K-TF Különleges - termálfürdő területe

b) K-Rek Különleges rekreációs célú terület

43. § [A beépítésre nem szánt területek]

(1) A beépítésre nem szánt területek a (2)-(7) bekezdés szerinti területfelhasználási egységekbe tagolódnak, melyek övezetekre tagolását és rendelkezéseit a 73-78. §-ok tartalmazzák.

(2) Közlekedési és közműelhelyezésre szolgáló területek

a) Kö-U Közlekedési célú közterület

b) Kö-Sz Szennyvízátemelő terület

(3) Zöldterületek

a) Zkp Közpark

b) Zkp-Sp Közpark sport és rekreációs funkcióval

(4) Erdőterületek

a) Ev Védelmi (védett) erdőterület

b) Ek Közjóléti erdőterület

(5) Mezőgazdasági területek: M-rét Mezőgazdasági terület - rét

(6) Vízgazdálkodási területek

a) V-Vm Vízfolyások, vízmosások területe

b) V-Vg Vízműgépházak területe

c) V-VD Duna

(7) Különleges beépítésre nem szánt területek

a) Kb-T Különleges beépítésre nem szánt temetőterület,

b) Kb-Kt Különleges beépítésre nem szánt fásított köztér, sétány.

44. § [A beépítésre szánt területek építési övezetei, Lke jelű Kertvárosias lakóterületek övezetei]

(1) Az Lke jelű területfelhasználási egységen belüli területek a következő építési övezetekbe tartoznak:

a) Lke-Sz/A Aprótelkes, szabadonálló beépítési módú kertvárosias lakóterület,

b) Lke-O/A Aprótelkes, oldalhatáron álló beépítési módú kertvárosias lakóterület,

c) Lke-Sz Szabadonálló beépítési módú kertvárosias lakóterület,

d) Lke-O Oldalhatáron álló beépítési módú kertvárosias lakóterület,

e) Lke-Z Zártsorú beépítési módú kertvárosias lakóterület,

f) Lke-S Óriástelkes, szabadonálló beépítési módú, kertvárosias lakóterület,

g) Lke-S/I Intenzív, szabadonálló beépítési módú, kertvárosias lakóterület.

(2) Az építési övezetekhez tartozó 3. melléklet 1.-5. számú táblázatai tartalmazzák:

a) a legkisebb kialakítható telekméreteket (terület, szélesség, mélység),

b) a beépítés legnagyobb mértékét,

c) a megengedett legnagyobb szintterületi mutató értékét,

d) a terepszint alatti beépítés megengedett legnagyobb mértékét,

e) a kötelezően előírt legkisebb zöldfelület mértékét,

f) a telken építhető főépítmény épületmagasságának- a terep lejtése függvényében előírt - legkisebb és legnagyobb értékeit, valamint a lejtő felőli homlokzat homlokzatmagasságának legnagyobb értékét,

g) a telken építhető főépítmény megengedett legnagyobb beépített területét,

h) a közművesítettség mértékét és módját - a 23. § szerinti értelmezéssel-,

i) a telken elhelyezhető főépítmények számát,

j) a telken elhelyezhető egyes rendeltetési egységekre vonatkozó korlátozásokat:

ja) a maximálisan létesíthető lakások számát,

jb) a maximálisan létesíthető vendégszobák számát, amennyiben az építési övezet előírásai megengedik a szállás jellegű rendeltetés létesítését,

jc) a maximálisan létesíthető kereskedelmi funkciójú szintterületet, amennyiben az építési övezet előírásai megengedik a kereskedelmi rendeltetés létesítését,

k) a kiszolgáló épület rendeltetését, számát és annak a beépíthető területből elfoglalt legnagyobb arányát, amennyiben az építési övezet előírásai megengedik a kiszolgáló épület létesítését,

l) a telek beépítési módját, valamint

m) az építési hely meghatározásához a legkisebb elő-. oldal- és hátsókert méreteit – a 33. §-ban megengedett kialakult állapotra vonatkozó eltérésekkel -.

(3) Az Lke jelű építési övezetek előírásait a 45–49. §-ok tartalmazzák.

45. § [Lke-SZ/A és Lke-O/A, Aprótelkes szabadonálló és Aprótelkes, oldalhatáron álló beépítési módú kertvárosias lakóterület építési övezetek előírásai]

(1) Az Lke-SZ/A és az Lke-O/A építési övezetek területe elsősorban lakó rendeltetésű épületek elhelyezésére szolgál.

(2) Az építési övezetekben egy telken legfeljebb egy főépítmény helyezhető el.

(3) Az építési övezetekben a főépítmény

a) lakó,

b) üdülő,

c) iroda,

d) a helyi lakosság ellátását szolgáló szolgáltató rendeltetést tartalmazhat.

(4) Az építési övezetekben kiszolgáló épületként

a) gépjárműtároló épület,

b) egyéb tároló épület helyezhető el.

(5) Az építési övezetek telkei teljes vagy legalább a 23. § (2) bekezdés szerinti kielégítő közművesítettség biztosítása esetén építhetők be.

(6) Az építési övezetekben új épület elhelyezésénél a telken belüli parkolás a főépítmény tömegén belül biztosítandó a 35. § (2)-ben foglalt esetek kivételével.

(7) Jelen rendelet hatálybalépése előtt már meglévő épület nem beépített tetőterének hasznosítása megengedett akkor is, ha a beépítéssel az épület szintterületi mutatója nagyobb lesz, mint az építési övezetben megengedett érték:

a) ha a meglévő tetőtér beépítésével a lakásszám nem lépi túl az övezetben megengedett épületenkénti, vagy telkenkénti lakásszámot, és

b) ha a hasznosítás során a szintterületi mutató többlet kizárólag a meglévő tetőtéri tömeg kihasználásából, és/vagy a tetőszerkezet szükséges cseréje során az eredeti tetőtéri kubatúrának megfelelő tömegű tetőtéri kialakításból adódik.

(8) Az építési övezetekben a telek kialakítására, beépítésére, az elhelyezhető épületekre, rendeltetési egységek számára, a közművesítettségre és az építési helyre vonatkozó előírásokat a 3. melléklet 1. számú táblázata tartalmazza, a 44. § (2) bekezdés szerinti értelmezéssel.

46. § [Lke-SZ és Lke-O, Szabadonálló- és Oldalhatáron álló beépítési módú kertvárosias lakóterület építési övezetek előírásai]

(1) Az Lke-SZ és az Lke-O építési övezetek területe elsősorban lakó rendeltetésű épületek elhelyezésére szolgál.

(2) Az építési övezetekben egy telken legfeljebb egy főépítmény helyezhető el.

(3) Az építési övezetekben a főépítmény

a) lakó,

b) üdülő,

c) iroda,

d) a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató,

e) vendéglátó, a 800 m2-t meghaladó méretű telken továbbá:

f) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,

g) kulturális,

h) szállás jellegű,

i) nem zavaró hatású kézműipari, rendeltetést tartalmazhat.

(4) Az építési övezetekben kiszolgáló épületként

a) gépjárműtároló épület,

b) egyéb tároló épület helyezhető el.

(5) Az építési övezetek telkei teljes vagy legalább a 23. § (2) bekezdés szerinti kielégítő közművesítettség biztosítása esetén építhetők be. Az építési övezetekben közcsatorna hiányában az SZT-ben rögzített „Csatornázandó terület” –eken

a) közműpotló kizárólag az alábbi lehatárolásokon kívül létesíthető:

aa) a „Földcsúszás- ill. erózió által fokozottan veszélyeztetett területek” „A”, „B”, „C”, „D” geotechnikai kategóriák

ab) a Hidrogeológiai védőövezet belső és külső védőövezet, A és B zóna

b) a lakó vagy üdülő rendeltetésen kívül egyéb rendeltetés nem létesíthető, és legfeljebb egy lakás vagy egy üdülő helyezhető el a 23. § (3) és (4) bekezdéseinek figyelembevételével.

(6) Az építési övezetekben új épület elhelyezésénél a telken belüli parkolás elsősorban a főépítmény tömegén belül biztosítandó a 35. § (2)-ben foglalt esetek kivételével.

(7) Jelen rendelet hatálybalépése előtt már meglévő épület nem beépített tetőterének hasznosítása megengedett akkor is, ha a beépítéssel az épület szintterületi mutatója nagyobb lesz, mint az építési övezetben megengedett érték:

a) aha a meglévő tetőtér beépítésével a lakásszám nem lépi túl az övezetben megengedett épületenkénti, vagy telkenkénti lakásszámot, és

b) ha a hasznosítás során a szintterületi mutató többlet kizárólag a meglévő tetőtéri tömeg kihasználásából, és/vagy a tetőszerkezet szükséges cseréje során az eredeti tetőtéri kubatúrának megfelelő tömegű tetőtéri kialakításból adódik.

(8) Az építési övezetekben a telek kialakítására, beépítésére, az elhelyezhető épületekre, rendeltetési egységek számára, a közművesítettségre és az építési helyre vonatkozó előírásokat a 3. melléklet 2. számú táblázata tartalmazza, a 44. § (2) bekezdés szerinti értelmezéssel.

47. § [Lke-Z, Zártsorú beépítési módú kertvárosias lakóterület építési övezet előírásai]

(1) Az Lke-Z építési övezet területe elsősorban lakó rendeltetésű épületek elhelyezésére szolgál.

(2) Az építési övezetben egy telken egy főépítmény helyezhető el.

(3) Az építési övezetben a főépítmény

a) lakó,

b) üdülő,

c) iroda,

d) a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató,

e) vendéglátó,

f) nem zavaró hatású kézműipari, továbbá a helyi területi védelemmel nem érintett telken

g) hitéleti, nevelési, oktatási, kulturális rendeltetést tartalmazhat.

(4) Az építési övezetben a helyi területi védelemmel érintett, és az 500 m2-nél kisebb telken legfeljebb egy lakás helyezhető el.

(5) Az építési övezetben kiszolgáló épület

a) általános esetben nem létesíthető,

b) a helyi területi védelemmel érintett telken gépjárműtároló kizárólag támfalépítményként létesíthető a (11) bekezdés szerint.

(6) Az építési övezet telkei teljes vagy legalább a 23. § (2) bekezdés szerinti kielégítő közművesítettség biztosítása esetén építhetők be.

(7) Az építési övezetben új épület elhelyezésénél a telken belüli parkolás a főépítmény tömegén belül biztosítandó a 35. § (2)-ben foglalt esetek kivételével.

(8) Az építési övezet beépítési módja zártsorú, melyen az épület-elhelyezés zártsorúan vagy oldalhatárosan is kialakítható.

(9) A zártsorú építési hely megállapítása:

a) előkert nincs,

b) hátsókert 6,0 méter vagy a meglévő hátsó homlokzat és a hátsó telekhatár közötti távolság.

(10) A zártsorú építési helyen belül épületet elhelyezni, bővíteni, átalakítani az alábbiak szerint lehet:

a) Az utca felőli homlokzat esetében előkerti távolság tartandó, mely a meglévő épület vagy valamelyik szomszéd épület utcai homlokzata és a telek homlokvonala közötti kialakult távolság.

b) Az oldalhomlokzat – amennyiben huzamos tartózkodásra szolgáló helyiség nyílászáróját is magába foglalja – esetében oldalkerti távolság tartandó, mely legalább

ba) a megengedett legnagyobb épületmagasság értéke, vagy

bb) a meglévő épületek között kialakult távolság.

c) Az oldalsó telekhatárhoz az oldalkerti távolságnál közelebb kerülő homlokzatszakaszokat tűzfalasan kell kialakítani.

d) Oldalsó telekhatáron tűzfalas csatlakozás mindkét oldali tűzfal és azonos utcai homlokzatsík esetén alakítható ki. Amennyiben a tűzfalas csatlakozás a szomszéd tető átnyúlása, vagy az eltérő utcai homlokzatsíkok miatt nem valósítható meg, legalább 1,0 m-es épülethézag kialakítása kötelező.

(11) A „Helyi védett utcakép” ingatlanjain az épület-elhelyezés és épületkialakítás további szabályai:

a) meglévő épület bontható, amennyiben a telken az épület-elhelyezés és kialakítás előírásai teljesülnek a telek újonnan való beépítése esetén,

b) meglévő telkek összevonása esetén az összevont telken az eredeti számú épület az eredeti helyén belül építendő vissza, a telkek beépítési ritmusa nem változtatható meg,

c) az eredeti gerincirányt tartani kell,

d) az utcára merőleges gerincirány esetén

da) az épületet az északi oldalhatáron, vagy attól 1,0 m-re kell elhelyezni,

db) az épület utcai homlokzatától számított legalább 6 m-es mélységében az épület utcára merőleges homlokzatának párkánymagassága az eredeti párkánymagasságnál legfeljebb 0,3 m-rel lehet magasabb

dc) oldalhatárra merőleges keresztszárny létesíthető a telek utcai homlokvonalától számított 10 m-en túl, az oldalkerti távolság előírásainak figyelembevételével, melynek az épület oldalhatárral párhuzamos homlokzati síkjától mért előrelépése nem lehet nagyobb 3,0 m-nél,

dd) az épület tetőzetét oromfalasan kell kialakítani, az oromfal felé a tetőzet nem kontyolható,

de) a déli oldalkert felé néző homlokzat középső részén oromfalas, vagy merőleges gerincű tetőképzés a teljes épülethossz legfeljebb 1/3-án megengedett,

df) a déli oldalkert felé néző tetőzeten az épület közterület felőli egyharmadán csak tetősík ablak létesíthető,

dg) A df) pont szerint sávon túl a kiemelt tetőablakok száma nem haladhatja meg a visszamaradt épülethossz 5 m-es osztásából adódó egész számot, a tetőablakok összhossza az oldalhomlokzat hosszának 1/5-ét nem haladhatja meg,

dh) egy tetőablak szélességi mérete nem lehet 1,5 m-nél nagyobb,

e) az utcával párhuzamos gerincirány esetén az erre vonatkozó külön helyi jogszabály [12] előírásai tartandók be,

f) a telek hátsó határán támfal, ill. támfalépítményként legfeljebb 1 járműtároló létesíthető, mely anyaghasználatában a főépítménnyel azonos minőségű legyen,

g) a tetőhéjalás csak hagyományos natúrszínű égetett agyagcserép lehet,

h) az épületek homlokzati színezésénél csak a törtfehér színek alkalmazhatók,

i) az épületek nyílászáróit világos színekkel kell festeni vagy pácolni,

j) a nyílászárók állított téglalap befoglaló méretűek lehetnek, kizárólag osztott üvegezéssel, vagy ahhoz hasonló kinézetet eredményező osztással;

k) erkély, franciaerkély nem létesíthető.

(12) Jelen rendelet hatálybalépése előtt már meglévő épület nem beépített tetőterének hasznosítása megengedett akkor is, ha a beépítéssel az épület szintterületi mutatója nagyobb lesz, mint az építési övezetben megengedett érték:

a) ha a meglévő tetőtér beépítésével a lakásszám nem lépi túl az övezetben megengedett épületenkénti, vagy telkenkénti lakásszámot, és

b) ha a hasznosítás során a szintterületi mutató többlet kizárólag a meglévő tetőtéri tömeg kihasználásából, és/vagy a tetőszerkezet szükséges cseréje során az eredeti tetőtéri kubatúrának megfelelő tömegű tetőtéri kialakításból adódik.

(13) Az építési övezetben a telek kialakítására, beépítésére, az elhelyezhető épületekre, rendeltetési egységek számára, a közművesítettségre és az építési helyre vonatkozó előírásokat a 3. melléklet 3. számú táblázata tartalmazza, a 44. § (2) bekezdés szerinti értelmezéssel.

48. § [Lke-S, Óriástelkes, szabadonálló beépítési módú kertvárosias lakóterület építési övezet előírásai]

(1) Az Lke-S építési övezet területe elsősorban lakó rendeltetésű épületek elhelyezésére szolgál.

(2) Az építési övezetben egy telken legfeljebb három főépítmény helyezhető el.

(3) Az építési övezetben a főépítmény

a) lakó,

b) üdülő,

c) iroda,

d) a helyi lakosság ellátását szolgáló szolgáltató,

e) vendéglátó,

f) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,

g) kulturális,

h) szállás jellegű,

i) nem zavaró hatású kézműipari,

j) sport rendeltetést tartalmazhat.

(4) Az építési övezetben kiszolgáló épületként

a) gépjárműtároló,

b) műterem,

c) egyéb tároló épület helyezhető el.

(5) Az építési övezet telkei teljes vagy legalább a 23. § (2) bekezdés szerinti kielégítő közművesítettség biztosítása esetén építhetők be.

(6) Az építési övezetekben új épület elhelyezésénél a telken belüli parkolás a főépítmény tömegén belül biztosítandó a 35. § (2)-ben foglalt esetek kivételével.

(7) Az építési övezet területén a 6000 m2 területet meghaladó méretű telkek esetén a 6000 m2 feletti telekterület 50%-ban vehető csak figyelembe a beépítési mérték, a szintterületi mutató és a terepszint alatti beépítési mérték számításánál.

(8) Az építési övezetben a telek kialakítására, beépítésére, az elhelyezhető épületekre, rendeltetési egységek számára, a közművesítettségre és az építési helyre vonatkozó előírásokat a 3. melléklet 4. számú táblázata tartalmazza, a 44. § (2) bekezdés szerinti értelmezéssel.

49. § [Lke-S/I, Intenzív, szabadonálló beépítési módú kertvárosias lakóterület építési övezet előírásai]

(1) Az Lke-S/I építési övezet területe elsősorban lakó rendeltetésű épületek elhelyezésére szolgál.

(2) Az építési övezetben elhelyezhető főépítmények száma legfeljebb

a) egy a 2000 m2-nél kisebb területű telken,

b) kettő a 2000 m2 vagy azt meghaladó területű telken.

(3) Az építési övezetben a főépítmény

a) lakó,

b) üdülő,

c) iroda,

d) a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató,

e) szállás jellegű,

f) nem zavaró hatású kézműipari,

g) sport rendeltetést tartalmazhat.

(4) Az építési övezetben kiszolgáló épület nem létesíthető.

(5) Az építési övezet telkei teljes vagy legalább a 23. § (2) bekezdés szerinti kielégítő közművesítettség biztosítása esetén építhetők be.

(6) Az építési övezetekben új épület elhelyezésénél a telken belüli parkolás a főépítmény tömegén belül biztosítandó a 35. § (2)-ben foglalt esetek kivételével.

(7) Az építési övezetben a telek kialakítására, beépítésére, az elhelyezhető épületekre, rendeltetési egységek számára, a közművesítettségre és az építési helyre vonatkozó előírásokat a 3. melléklet 5. számú táblázata tartalmazza, a 44. § (2) bekezdés szerinti értelmezéssel.

50. § [Lke-ü, Kertvárosias lakóterületek üdülőfunkcióval övezetei]

(1) Az Lke-ü jelű területfelhasználási egységen belüli területek a következő építési övezetekbe tartoznak:

a) Lke-ü1 Oldalhatáron álló beépítési módú kertvárosias lakóterület üdülőfunkcióval,

b) Lke-ü2 Oldalhatáron álló beépítési módú kertvárosias lakóterület üdülőfunkcióval,

c) Lke-ü/N Nagytelkes szabadonálló beépítési módú kertvárosias lakóterület üdülőfunkcióval,

d) Lke-ü/E Erdőmaradványos kertvárosias lakóterület üdülőfunkcióval.

(2) Az építési övezetekhez tartozó 3. melléklet 6-8. számú táblázatai tartalmazzák:

a) a legkisebb kialakítható telekméreteket (terület, szélesség, mélység),

b) a beépítés legnagyobb mértékét,

c) a megengedett legnagyobb szintterületi mutató értékét,

d) a terepszint alatti beépítés megengedett legnagyobb mértékét,

e) a kötelezően előírt legkisebb zöldfelület mértékét,

f) a telken építhető főépítmény épületmagasságának - a tereplejtése függvényében előírt – legkisebb és legnagyobb értékeit, valamint a lejtő felőli homlokzat homlokzatmagasságának legnagyobb értékét,

g) a telken építhető főépítmény megengedett legnagyobb beépített területét,

h) a közművesítettség mértékét és módját - a 23. § szerinti értelmezéssel -,

i) a telken elhelyezhető főépítmények számát,

j) a telken elhelyezhető egyes rendeltetési egységekre vonatkozó korlátozásokat:

ja) a maximálisan létesíthető lakások számát,

jb) a maximálisan létesíthető vendégszobák számát, amennyiben az építési övezet előírásai megengedik a szállás jellegű rendeltetés létesítését,

jc) a maximálisan létesíthető kereskedelmi funkciójú szintterületet, amennyiben az építési övezet előírásai megengedik a kereskedelmi rendeltetés létesítését,

k) a kiszolgáló épület rendeltetését, számát és annak a beépíthető területből elfoglalt legnagyobb arányát, amennyiben az építési övezet előírásai megengedik a kiszolgáló épület létesítését,

l) a telek beépítési módját, valamint

m) az építési hely meghatározásához a legkisebb elő-. oldal- és hátsókert méreteit – a 33. §-ban megengedett kialakult állapotra vonatkozó eltérésekkel -.

(3) Az Lke-ü jelű építési övezetek előírásait az 51-53. §-ok tartalmazzák.

51. § [Lke-ü1 és Lke-ü2, Oldalhatáron álló beépítési módú kertvárosias lakóterület üdülőfunkcióval építési övezetek előírásai]

(1) Az Lke-ü1 és az Lke-ü2 építési övezetek területe elsősorban lakó és üdülő rendeltetésű épületek elhelyezésére szolgál.

(2) Az Lke-ü1 építési övezetben elhelyezhető főépítmények száma legfeljebb

a) egy az 1600 m2-nél kisebb területű telken,

b) kettő az 1600 m2 vagy azt meghaladó területű telken,

c) három a 4000 m2 vagy azt meghaladó területű telken.

(3) Az Lke-ü2 építési övezetben elhelyezhető főépítmények száma legfeljebb

a) egy a 2000 m2-nél kisebb területű telken,

b) kettő a 2000 m2 vagy azt meghaladó területű telken.

(4) Az Lke-ü1 és az Lke-ü2 építési övezetekben a főépítmény

a) lakó,

b) üdülő,

c) iroda,

d) üdülő, az Lke-ü1 építési övezetben továbbá

e) a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató,

f) az 1600 m2 vagy azt meghaladó területű telken sport,

g) a 2000 m2 vagy azt meghaladó területű telken

ga) szállás jellegű,

gb) vendéglátó rendeltetést tartalmazhat.

(5) Az Lke-ü1 építési övezetben kiszolgáló épületként

a) gépjárműtároló,

b) egyéb tároló épület helyezhető el.

(6) Az Lke-ü2 építési övezetben kiszolgáló épület nem létesíthető.

(7) Az építési övezetek telkei teljes vagy legalább a 23. § (2) bekezdés szerinti kielégítő közművesítettség biztosítása esetén építhetők be.

(8) Az építési övezetekben új épület elhelyezésénél a telken belüli parkolás a főépítmény tömegén belül biztosítandó, a 35. § (2)-ben foglalt esetek kivételével.

(9) Az Lke-ü1 építési övezet területén az 800 m2 területet meghaladó méretű telkek esetén

a) a 800 m2 feletti telekterület 75%-ban,

b) a 2000 m2 feletti telekterület 50%-ban

vehető csak figyelembe a beépítési mérték, a szintterületi mutató és a terepszint alatti beépítési mérték számításánál.

(10) Az Lke-ü2 építési övezet területén az 800 m2 területet meghaladó méretű telkek esetén a 800 m2 feletti telekterület 50%-ban vehető csak figyelembe a beépítési mérték, a szintterületi mutató és a terepszint alatti beépítési mérték számításánál.

(11) Az építési övezetekben a telek kialakítására, beépítésére, az elhelyezhető épületekre, rendeltetési egységek számára, a közművesítettségre és az építési helyre vonatkozó előírásokat a 3. melléklet 6. számú táblázata tartalmazza, az 50. § (2) bekezdés szerinti értelmezéssel.

52. § [Lke-ü/N, Nagytelkes szabadonálló beépítési módú kertvárosias lakóterület üdülőfunkcióval építési övezet előírásai]

(1) Az Lke-ü/N építési övezet területe elsősorban lakó és üdülő rendeltetésű épületek elhelyezésére szolgál.

(2) Az építési övezetben elhelyezhető főépítmények száma legfeljebb

a) egy a 3000 m2 –nél kisebb területű telken

b) kettő a 3000 m2 vagy azt meghaladó területű telken.

(3) Az építési övezetben a főépítmény

a) lakó,

b) iroda,

c) üdülő,

d) szállás jellegű,

e) vendéglátó,

f) sport,

g) idegenforgalmat szolgáló rekreációs rendeltetést tartalmazhat.

(4) Az építési övezetben kiszolgáló épületként

a) gépjárműtároló,

b) egyéb tároló épület helyezhető el.

(5) Az építési övezet telkei teljes vagy legalább a 23. § (2) bekezdés szerinti kielégítő közművesítettség biztosítása esetén építhetők be.

(6) Az építési övezetekben új épület elhelyezésénél a telken belüli parkolás a főépítmény tömegén belül biztosítandó a 35. § (2)-ben foglalt esetek kivételével.

(7) Az építési övezetben a telek kialakítására, beépítésére, az elhelyezhető épületekre, rendeltetési egységek számára, a közművesítettségre és az építési helyre vonatkozó előírásokat a 3. melléklet 7. számú táblázata tartalmazza, az 50. § (2) bekezdés szerinti értelmezéssel.

53. § [Lke-ü/E, Erdőmaradványos kertvárosias lakóterület üdülőfunkcióval építési övezet előírásai]

(1) Az Lke-ü/E építési övezet területe elsősorban lakó és üdülő rendeltetésű épületek elhelyezésére szolgál.

(2) Az építési övezetben egy telken legfeljebb egy főépítmény helyezhető el.

(3) Az építési övezetben a főépítmény

a) lakó,

b) iroda,

c) üdülő, rendeltetést tartalmazhat.

(4) Az építési övezetben kiszolgáló épület nem létesíthető.

(5) Az építési övezet telkei teljes vagy legalább a 23. § (2) bekezdés szerinti kielégítő közművesítettség biztosítása esetén építhetők be.

(6) Az építési övezetben új épület elhelyezésénél a telken belüli parkolás elsősorban a főépítmény tömegén belül biztosítandó, vagy felszíni parkolóban kell megoldani.

(7) Az építési övezetben nyúlványos telek nem alakítható ki.

(8) Azon telkek esetében, melyek nem rendelkeznek közvetlenül kiépített, vagy nem kiépített közterületi csatlakozással, közforgalom elől el nem zárt magánút a telkek kiszolgálására legfeljebb 6,0 m szélességben alakítható ki.

(9) A telek be nem építhető (erdőmaradványos) része területi lehatárolással részben fedett telken épület a lehatároláson kívül létesíthető.

(10) Amennyiben a (9) bekezdés szerinti teleksáv az épületlétesítésre alkalmatlan, illetve a telek be nem építhető (erdőmaradványos) része területi lehatárolás teljesen (100%-ban) lefedi a telket az építés érdekében fát kivágni a telekterület legfeljebb 20% -án, de 200 m2-t meg nem haladó mértékig

a) a terepadottságok, tereplejtés,

b) a beerdősültség mértéke, és

c) a növény-egészségügyi szempontok együttes figyelembevételével és a környezethez való településképi illeszkedés esetén szabad.

(11) Az építési övezetben az épület

a) beépített alapterülete nem lehet nagyobb 70 m2-nél a megengedett beépítési mértéken belül sem,

b) gerincmagassága nem haladhatja meg a 8,0 métert.

(12) Az építési övezetben a telek kialakítására, beépítésére, az elhelyezhető épületekre, rendeltetési egységek számára, a közművesítettségre és az építési helyre vonatkozó előírásokat a 3. melléklet 8. számú táblázata tartalmazza, az 50. § (2) bekezdés szerinti értelmezéssel.

54. § [Vt jelű, településközponti vegyes területek övezetei]

(1) A Vt jelű területfelhasználási egységen belüli területek a következő építési övezetekbe tartoznak:

a) Vt-1 Településközponti intenzív, zártsorú beépítési módú vegyes terület,

b) Vt-2 Településközponti intenzív, szabadonálló beépítési módú vegyes terület,

c) Vt-3 Településközponti laza, szabadonálló beépítési módú vegyes terület,

d) Vt-4 Településközponti laza szabadonálló beépítési módú vegyes terület speciális előírásokkal.

e) [13] Vt-5 Településközponti szabadonálló beépítési módú vegyes terület

f)1 Vt-6 Településközponti vegyes terület laza beépítésű terület

(2)2 [14] Az építési övezetekhez tartozó 3. melléklet 9-10/B. számú táblázatai tartalmazzák:

a) a legkisebb kialakítható telekméreteket (terület, szélesség, mélység),

b) a beépítés legnagyobb mértékét,

c) a megengedett legnagyobb szintterületi mutató értékét,

d) a terepszint alatti beépítés megengedett legnagyobb mértékét,

e) a kötelezően előírt legkisebb zöldfelület mértékét,

f) a telken építhető főépítmény épületmagasságának - a tereplejtése függvényében előírt – legkisebb és legnagyobb értékeit, valamint a lejtő felőli homlokzat homlokzatmagasságának legnagyobb értékét,

g) a telken építhető főépítmény megengedett legnagyobb beépített területét,

h) a közművesítettség mértékét és módját- a 23. § szerinti értelmezéssel -,

i) a telken elhelyezhető főépítmények számát,

j) a telken elhelyezhető egyes rendeltetési egységekre vonatkozó korlátozásokat:

ja) a maximálisan létesíthető lakások számát,

jb) a maximálisan létesíthető vendégszobák számát, amennyiben az építési övezet előírásai megengedik a szállás jellegű rendeltetés létesítését,

jc) a maximálisan létesíthető kereskedelmi funkciójú szintterületet, amennyiben az építési övezet előírásai megengedik a kereskedelmi rendeltetés létesítését,

k) a kiszolgáló épület rendeltetését, számát és annak a beépíthető területből elfoglalt legnagyobb arányát, amennyiben az építési övezet előírásai megengedik a kiszolgáló épület létesítését,

l) a telek beépítési módját, valamint

m) az építési hely meghatározásához a legkisebb elő-. oldal- és hátsókert méreteit – a 33. §-ban megengedett kialakult állapotra vonatkozó eltérésekkel -.

(3) A Vt jelű építési övezetek előírásait az 55-56. §-ok tartalmazzák.

55. § [Vt-1, Vt-2 és Vt-3, Településközponti intenzív, zártsorú -, Településközponti intenzív, szabadonálló - és Településközponti laza, szabadonálló beépítési módú vegyes terület építési övezetek előírásai]

(1) [15] A Vt-1, Vt-2, Vt-3 és Vt-5 építési övezetek területe elsősorban lakó és olyan települési szintű egyéb rendeltetést szolgáló épület elhelyezésére szolgál, amely nincs zavaró hatással a lakó rendeltetésre.

(2) Az építési övezetekben egy telken több főrendeltetésű épület is elhelyezhető.

(3) [16] A Vt-1, Vt-2, Vt-3 és Vt-5 építési övezetekben a főépítmény

a) lakó,

b) iroda,

c) igazgatási,

d) szolgáltató, szállás,

e) vendéglátó,

f) kulturális,

g) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,

h) egyéb közösségi szórakoztató,

i) sport,

j) mélygarázs,

k) nem zavaró hatású kézműipari, a Vt-1 és Vt-2 építési övezetben kizárólag a Móricz Zsigmond út menti telkeken továbbá

l) kereskedelmi rendeltetést tartalmazhat.

(4) Az építési övezetekben kiszolgáló épület - a terepszint alatt létesíthető önálló gépjárműtárolók kivételével - nem létesíthető.

(5) Az építési övezetek telkei csak teljes vagy legalább a 23. § (2) bekezdés szerinti kielégítő közművesítettség biztosítása esetén építhetők be.

(6) A Vt-1 építési övezet beépítési módja zártsorú, melyen az épület-elhelyezés szabadonállóan is kialakítható a telepítési távolság betartásával.

(7) A Móricz Zsigmond út közterületével, vagy a Duna-parti sávval határos földszinti traktusban új lakás nem létesíthető.

(8) Az építési övezetekben új épület elhelyezésénél a telken belüli parkolás mélygarázsban vagy fásított felszíni parkolóban oldható meg.

(9) Jelen rendelet hatálybalépése előtt már meglévő épület nem beépített tetőterének hasznosítása megengedett akkor is, ha a beépítéssel az épület szintterületi mutatója nagyobb lesz, mint az építési övezetben megengedett érték:

a) ha a meglévő tetőtér beépítésével a lakásszám nem lépi túl az övezetben megengedett épületenkénti, vagy telkenkénti lakásszámot, és

b) ha a hasznosítás során a szintterületi mutató többlet kizárólag a meglévő tetőtéri tömeg kihasználásából, és/vagy a tetőszerkezet szükséges cseréje során az eredeti tetőtéri kubatúrának megfelelő tömegű tetőtéri kialakításból adódik.

(10) Az építési övezetekben a telek kialakítására, beépítésére, az elhelyezhető épületekre, rendeltetési egységek számára, a közművesítettségre és az építési helyre vonatkozó előírásokat a 3. melléklet 9. számú táblázata tartalmazza, az 54. § (2) bekezdés szerinti értelmezéssel.

56. § [Vt-4, Településközponti laza, szabadonálló beépítési módú vegyes terület speciális előírásokkal építési övezet előírásai]

(1) A Vt-4 építési övezet területe kizárólag vendéglátó és üzemanyagtöltő rendeltetésű épület elhelyezésére szolgál.

(2) Az építési övezetben egy telken legfeljebb egy főépítmény helyezhető el.

(3) Az építési övezetben a főépítmény

a) vendéglátó,

b) üzemanyagtöltő rendeltetést tartalmazhat. A főépítmény önállóan üzemanyagtöltő rendeltetést nem tartalmazhat, az csak vendéglátó rendeltetéssel együtt létesíthető.

(4) Az építési övezet telkein kiszolgáló épület nem létesíthető.

(5) Az övezet telkei csak teljes vagy legalább a 23. § (2) bekezdés szerinti kielégítő közművesítettség biztosítása esetén építhetők be.

(6) Az építési övezetben épület kizárólag zöldtetős kialakítással, illetve üzemanyagtöltő állomás esetén átlátszó kialakítású előtetővel létesíthető.

(7) Az egyéb előírásokat a 82. § tartalmazza.

(8) Az építési övezetben a telek kialakítására, beépítésére, az elhelyezhető épületekre, a közművesítettségre és az építési helyre vonatkozó előírásokat a 3. melléklet 10. számú táblázata tartalmazza, az 54. § (2) bekezdés szerinti értelmezéssel.

56/A. §3 [Településközponti vegyes terület laza, szabadon álló beépítési módú terület építési övezet előírásai]

(1) A Vt-6 építési övezet területe elsősorban lakó, települési szintű egyéb intézményi és szolgáltató rendeltetésű épület elhelyezésére szolgál.

(2) Az építési övezetekben egy telken több főépítmény helyezhető el,

(3) Az építési övezetben a főépítmény

a) lakó,

b) igazgatási,

c) szolgáltató,

d) szállás,

e) vendéglátó,

f) kulturális,

g) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,

h) iroda,

i) egyéb közösségi szórakoztató,

j) sport,

k) szolgálati lakás

l) kereskedelmi rendeltetést tartalmazhat.

(4) Az építési övezetekben kiszolgáló épületként

a) gépjárműtároló,

b) működéshez szükséges építmény helyezhető el.

(5) Az építési övezet területén munkásszállás rendeltetésű épület nem helyezhető el.

(6) Az építési övezetekben új épület elhelyezése esetén a telken belüli parkolás a főépítmény tömegén belül, vagy fásított felszíni parkolóban oldható meg.

(7) Az építési övezetekben a telek kialakítására, beépítésére, az elhelyezhető épületekre, rendeltetési egységek számára, a közművesítettségre és az építési helyre vonatkozó előírásokat a 3. melléklet 10/B. számú táblázata tartalmazza.

57. § [Vi intézményi vegyes területek övezetei]

(1) A Vi jelű területfelhasználási egységen belüli területek a következő építési övezetekbe tartoznak:

a) Vi-1 Intézményi vegyes terület,

b) Vi-2 Intézményi vegyes terület

c) Vi-3 Intézményi intenzív beépítésű vegyes terület,

d) Vi-Z Intézményi vegyes terület magas zöldfelülettel,

e) Vi-L Intézményi vegyes terület lakófunkcióval,

f) Vi-S Intézményi vegyes terület speciális turisztikai és rekreációs funkcióval,

g) [17] Vi-5 Intézményi vegyes terület.

(2) Az építési övezetekhez tartozó 3. melléklet 11-15. számú táblázatai tartalmazzák:

a) a legkisebb kialakítható telekméreteket (terület, szélesség, mélység),

b) a beépítés legnagyobb mértékét,

c) a megengedett legnagyobb szintterületi mutató értékét,

d) a terepszint alatti beépítés megengedett legnagyobb mértékét,

e) a kötelezően előírt legkisebb zöldfelület mértékét,

f) a telken építhető főépítmény épületmagasságának - a tereplejtése függvényében előírt – legkisebb és legnagyobb értékeit, valamint a lejtő felőli homlokzat homlokzatmagasságának legnagyobb értékét,

g) a telken építhető főépítmény megengedett legnagyobb beépített területét,

h) a közművesítettség mértékét és módját - a 23. § szerinti értelmezéssel -,

i) a telken elhelyezhető főépítmények számát,

j) a telken elhelyezhető egyes rendeltetési egységekre vonatkozó korlátozásokat:

ja) a maximálisan létesíthető lakások számát,

jb) a maximálisan létesíthető vendégszobák számát, amennyiben az építési övezet előírásai megengedik a szállás jellegű rendeltetés létesítését,

jc) a maximálisan létesíthető kereskedelmi funkciójú szintterületet, amennyiben az építési övezet előírásai megengedik a kereskedelmi rendeltetés létesítését,

k) a kiszolgáló épület rendeltetését, számát és annak a beépíthető területből elfoglalt legnagyobb arányát, amennyiben az építési övezet előírásai megengedik a kiszolgáló épület létesítését,

l) a telek beépítési módját, valamint

m) az építési hely meghatározásához a legkisebb elő-. oldal- és hátsókert méreteit – az 33. §-ban megengedett kialakult állapotra vonatkozó eltérésekkel -.

(3) A Vi jelű építési övezetek előírásait az 58-61. §-ok tartalmazzák.

58. § [Vi-1, Vi-2 és Vi-3, Intézményi – és Intézményi intenzív beépítésű vegyes terület építési övezetek előírásai]

(1) [18] A Vi-1, Vi-2, Vi-3 és Vi-5 építési övezetek területe elsősorban intézményi rendeltetésű épületek elhelyezésére szolgál.

(2) [19] Az építési övezetekben egy telken több főépítmény helyezhető el, kivéve a Vi-5 építési övezet, amely területén legfeljebb egy főépítmény helyezhető el.

(3) [20] Az építési övezetekben a főépítmény

a) igazgatási,

b) szolgáltató, szállás,

c) vendéglátó,

d) kulturális,

e) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,

f) iroda,

g) egyéb közösségi szórakoztató,

h) sport,

i) szolgálati lakás továbbá kizárólag a Móricz Zsigmond út és a Hunyadi János utca menti telkeken

j) kereskedelmi rendeltetést tartalmazhat, kivéve a Vi-5 építési övezet, amely területén az e) pont szerinti rendeltetések helyezhetők el.

(4) [21] Az építési övezetekben kiszolgáló épületként

a) gépjárműtároló, kivéve a Vi-5 építési övezet,

b) műterem, kivéve a Vi-5 építési övezet,

c) működéshez szükséges építmény helyezhető el.

(5) Az építési övezetek telkei csak teljes vagy legalább a 23. § (2) bekezdés szerinti kielégítő közművesítettség biztosítása esetén építhetők be.

(6) [22] Az építési övezetekben új épület elhelyezése esetén a telken belüli parkolás a főépítmény tömegén belül, vagy fásított felszíni parkolóban oldható meg, kivéve a Vi-5 építési övezet, amely területén fedett parkoló és kerti építmény is kialakítható.

(7) Jelen rendelet hatálybalépése előtt már meglévő épület nem beépített tetőterének hasznosítása megengedett akkor is, ha a beépítéssel az épület szintterületi mutatója nagyobb lesz, mint az építési övezetben megengedett érték, amennyiben a hasznosítás során a szintterületi mutató többlet kizárólag a meglévő tetőtéri tömeg kihasználásából, és/vagy a tetőszerkezet szükséges cseréje során az eredeti tetőtéri kubatúrának megfelelő tömegű tetőtéri kialakításból adódik.

(8) Az építési övezetekben a telek kialakítására, beépítésére, az elhelyezhető épületekre, rendeltetési egységek számára, a közművesítettségre és az építési helyre vonatkozó előírásokat a 3. melléklet 11. számú és 12. számú táblázata tartalmazza, az 57. § (2) bekezdés szerinti értelmezéssel.

59. § [Vi-Z, Intézményi vegyes terület magas zöldfelülettel építési övezet előírásai]

(1) A Vi-Z építési övezet területe elsősorban intézményi rendeltetésű épületek elhelyezésére szolgál.

(2) Az építési övezetben egy telken több főépítmény helyezhető el.

(3) Az építési övezetben a főépítmény

a) igazgatási,

b) kulturális,

c) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,

d) kereskedelmi,

e) iroda,

f) sport, rekreáció rendeltetést tartalmazhat.

(4) Az építési övezetben kiszolgáló épületként

a) gépjárműtároló,

b) műterem,

c) működéshez szükséges építmény helyezhető el.

(5) Az építési övezet telkei teljes vagy legalább a 23. § (2) bekezdés szerinti kielégítő közművesítettség biztosítása esetén építhetők be.

(6) Az építési övezetben új épület elhelyezése esetén a telken belüli parkolás az főépítmény tömegén belül, vagy fásított felszíni parkolóban oldható meg.

(7) Az építési övezetben a telek kialakítására, beépítésére, az elhelyezhető épületekre, rendeltetési egységek számára, a közművesítettségre és az építési helyre vonatkozó előírásokat a 3. melléklet 13. számú táblázata tartalmazza, az 57. § (2) bekezdés szerinti értelmezéssel.

60. § [Vi-L, Intézményi vegyes terület lakófunkcióval építési övezet előírásai]

(1) A Vi-L építési övezet területe a intézményi rendeltetésű épületek elhelyezésére szolgál, melyen lakóépület, lakás is létesíthető.

(2) Az építési övezetben egy telken legfeljebb egy főépítmény helyezhető el.

(3) Az építési övezetben a főépítmény

a) lakó,

b) iroda,

c) igazgatási,

d) szállás,

e) kereskedelmi,

f) nem zavaró hatású kézműipari,

g) vendéglátó,

h) egyéb közösségi,

i) sport,

j) nem zavaró hatású kézműipari rendeltetést tartalmazhat.

(4) Az építési övezetben kiszolgáló épület nem létesíthető.

(5) Az építési övezet telkei csak teljes közművesítettség biztosítása esetén építhetők be.

(6) A telkek csak a 11-es út mentén, azzal párhuzamosan, minimum 12,0 m szélességgel magánútként kialakított szervizút kiépítése után építhetők be, kiszolgálásuk csak arról történhet. A szervízút szintje – legfeljebb -30 cm eltéréssel – meg kell, hogy egyezzen a 11-es út szintjével. Új építés feltétele a szervízút fentiek szerinti kialakítása és a teljes közművesítés kiépítése, melynek megvalósítása a telektulajdonosok kötelezettsége.

(7) A (6) bekezdés szerinti szerviz út megvalósítása érdekében, az abban az esetben is kialakítható magánútként, ha a visszamaradó telkek méretei nem érik el az övezeti paraméterekben meghatározott legkisebb értékeket.

(8) Az építési övezetben a nagyvízi mederben

a) annak 10 méteres védekezési sávjában épületet elhelyezni nem szabad,

b) építési tevékenységet végezni a vonatkozó előírások betartásával szabad,

c) az épület földszinti padlószintjének magassága legalább 1,0 méterrel meg kell, hogy meghaladja a mértékadó árvízszintet (MÁSZ).

(9) Az építési övezetben épületet elhelyezni a (10)-(22) bekezdésekben foglalt feltételek figyelembevételével lehet.

(10) Az előkerti és hátsókerti határvonalakat a szabályozási terv feltünteti az alábbiak szerint:

a) előkerti határvonal, mely a magánútként kialakított szervizút keleti telekhatártól egységesen 8,0 m-es távolságban, valamint

b) előkerti határvonal*, mely ugyanezen telekhatártól 18 m-es távolságban

c) a hátsókerti határvonal, mely ugyanezen telekhatártól 27,0 m-es távolságban van meghatározva.

(11) Az építési hely két részből áll (lásd 4. számú melléklet 11. ábra):

a) Az építési hely terepszint felett is beépíthető része: melyen belül a beépítés mértékébe beszámító épületrészek is elhelyezhetők. Határai: északi telekhatár, az előkerti határvonal (Ek), előkerti határvonal* (Ek*), hátsókerti határvonal (Hv), valamint az előbbi határvonalak között meghatározott két terepszint feletti építményekre vonatkozó oldalkerti határvonal (Ok-I és Ok-II).

b) Az építési hely kizárólag terepszint alatt beépíthető része: melyen belül a beépítésbe beszámító épületrész nem nyúlhat. Határai: az előkerti határvonal (Ek) és a hátsókerti határvonal (Hv) valamint a telek déli határa és az oldalkerti határvonalak (Ok-I és Ok-II) közötti terület

(12) A zártsorú építési helyen belül az épület egyik határfala a telek északi határán kell álljon.

(13) Az épület szélességi méretei:

a) Ész-I: az előkerti határvonal mentén az épület szélességi mérete az északi telekhatártól mérten 6,0 m legyen;

b) Ész-II: az előkerti határvonal* mentén az épület szélességi mérete az északi telekhatártól mérten minimum 8,0 m – maximum 14 m lehet;

c) Esz-III: keresztszárny szélességi mérete az előkerti határvonal* (Ek*)-tól mérten 6,0 m.

(14) Az építési hely terepszint feletti részére vonatkozóan a legkisebb oldalkert mérete:

a) oldalkert I. (OK-I): a két előkerti határvonal közötti sávban a telekszélesség és a (13) bekezdés a) pont szerinti Épületszélesség I (Ész-I) különbsége, mely 12,0 m-nél kisebb telekszélesség esetén nem lehet kisebb 4,5 m-nél;

b) oldalkert II. (OK-II): a telekszélesség és (13) bekezdés b) pont szerinti Épületszélesség II (Ész-II) különbsége, de legalább 6,0 m, mely:

ba) 15 m-nél kisebb telekszélesség esetén 4,5 m-re csökkenthető,

bb) 12 m-nél kisebb telekszélesség esetén 0, az épület zártsorúan csatlakozhat az előkerti határvonal* mentén.

(15) Az épület határfalaival a 3. melléklet 11. ábra szerinti építési vonalon kell álljon. Az irányadó építési vonal nem kötelező, ott az épület szélességi és hosszúsági méretei – a terepszint feletti építési hely (OK-II) figyelembevételével – eltérhetnek.

(16) A 9 m-nél keskenyebb telek csak az előkerti határvonal* (Ek*) és a hátsókerti határvonal (Hv) között építhető be terepszint felett is.

(17) Az épület-elhelyezés és épületkialakítás további szabályai:

a) A tetők héjalása csak hagyományos égetett hódfarkú agyagcserép lehet.

b) Az utcára merőleges épületrész gerincvonala az utcára merőleges legyen. Az előkerti határvonal II (Ek-II) mentén létesítendő keresztszárny az utcával párhuzamos gerincvonalú legyen, mely az épület északi határvonaláig meghosszabbított gerincvonallal kell megépüljön.

c) Az épület csak oromfalas kiképzésű lehet mind a 4 véghomlokzaton

d) Amennyiben az északra eső szomszédos telek szélessége kisebb 12,0 m-nél, akkor az északi oldalhatáron lévő határfalban az északi szomszédos telek felé nyílászáró az oromfalon és a keresztszárny szélességében nem létesíthető, a szomszédos épület szükség esetén zártsorú csatlakozásának biztosítása érdekében. Az épületek tetőtéri beépítése esetén álló nyílászáró nem létesíthető.

(18) Új épület elhelyezésénél a telken belüli parkolás:

a) a lakáshoz tartozó parkoló(k) az épületen belül biztosítandók,

b) a vendég- és ügyfélparkolók a szervizútra merőleges kialakítással, fásítottan, az előkertben is biztosíthatók.

(19) A 11-es út felé telkenként legfeljebb egy darab, maximum 2,5 m szélességű garázskapu nyitható. Lehajtórámpa az előkerti határvonal (Ek)-tól a telekbelső felé létesíthető.

(20) A magánút és az előkerti határvonal (Ek) közötti sáv nem keríthető le kerítéssel, legfeljebb alacsony sövény alkalmazható a tulajdoni határok jelzésére. Kerítés csak az előkerti határvonal*. (Ek*) vonalában létesíthető.

(21) Az övezet területén melléképítmények közül:

a) kerítéssel egybeépített hulladéktároló,

b) kerti lugas, továbbá szabadonálló kerti tető legfeljebb 20 m2-es vízszintes vetülettel

c) kerti épített tűzrakóhely,

d) nem helyezhető el.

(22) Az építési övezetben a telek kialakítására, beépítésére, az elhelyezhető épületekre, rendeltetési egységek számára, a közművesítettségre vonatkozó előírásokat a 3. melléklet 14. számú táblázata tartalmazza, az 57. § (2) bekezdés szerinti értelmezéssel.

61. § [Vi-S, Intézményi vegyes terület speciális turisztikai és rekreációs funkcióval építési övezet előírásai]

(1) A Vi-S építési övezet területe elsősorban idegenforgalmi- rekreációs-, szabadidős rendeltetésű létesítmények és épületek elhelyezésére szolgál.

(2) Az építési övezetben egy telken több főépítmény helyezhető el.

(3) Az építési övezetben a főépítmény

a) idegenforgalmi, rekreációs, szabadidős,

b) szállás,

c) egyéb közösségi szórakoztató,

d) wellness szolgáltatást nyújtó,

e) sport,

f) vendéglátó,

g) kereskedelemi,

h) kulturális,

i) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi,

j) mélygarázs,

k) télikert rendeltetést tartalmazhat

(4) A főépítményen belül, a terepszint feletti szintterület legfeljebb 10%-ának mértékéig

a) iroda,

b) szolgálati lakás rendeltetések önálló rendeltetési egységként alakíthatók ki.

(5) A építési övezetben kiszolgáló épületként

a) gépjárműtároló,

b) működéshez szükséges építmény helyezhető el.

(6) Az építési övezet telkei csak teljes közművesítettség biztosítása esetén építhetők be.

(7) A főépítmény beépített alapterületének legalább 35 %-án a tető hajlásszögét 20-45 fok között kell kialakítani. A lapostetőt zöldtetőként vagy tetőkertként kell kialakítani.

(8) Az egyéb előírásokat a 83. § tartalmazza.

(9) Az építési övezetben a telek kialakítására, beépítésére, az elhelyezhető épületekre, rendeltetési egységek számára, a közművesítettségre vonatkozó előírásokat a 3. melléklet 15. számú táblázata tartalmazza, az 57. § (2) bekezdés szerinti értelmezéssel.

62. § [Üh-L jelű, kialakult lakófunkcióval vegyes, hétvégiházas területek övezetei]

(1) Az Üh-L jelű területfelhasználási egységen belüli területek a következő építési övezetekbe tartoznak:

a) Üh-L Szabadonálló álló beépítési módú, lakófunkcióval vegyes hétvégiházas terület,

b) Üh-L/O Oldalhatáron álló beépítési módú, lakófunkcióval vegyes hétvégiházas terület,

(2) Az építési övezetekhez tartozó 3. melléklet 16. számú táblázata tartalmazza:

a) a legkisebb kialakítható telekméreteket (terület, szélesség, mélység),

b) a beépítés legnagyobb mértékét,

c) a megengedett legnagyobb szintterületi mutató értékét,

d) a terepszint alatti beépítés megengedett legnagyobb mértékét,

e) a kötelezően előírt legkisebb zöldfelület mértékét,

f) a telken építhető főépítmény épületmagasságának – a tereplejtése függvényében előírt – legkisebb és legnagyobb értékeit, valamint a lejtő felőli homlokzat homlokzatmagasságának legnagyobb értékét,

g) a telken építhető főépítmény megengedett legnagyobb beépített területét,

h) a közművesítettség mértékét és módját - a 23. § szerinti értelmezéssel -,

i) a telken elhelyezhető főépítmények számát,

j) a telken elhelyezhető egyes rendeltetési egységekre vonatkozó korlátozásokat:

ja) a maximálisan létesíthető lakások számát,

jb) a maximálisan létesíthető vendégszobák számát, amennyiben az építési övezet előírásai megengedik a szállás jellegű rendeltetés létesítését,

jc) a maximálisan létesíthető kereskedelmi funkciójú szintterületet, amennyiben az építési övezet előírásai megengedik a kereskedelmi rendeltetés létesítését,

k) a kiszolgáló épület rendeltetését, számát és annak a beépíthető területből elfoglalt legnagyobb arányát, amennyiben az építési övezet előírásai megengedik a kiszolgáló épület létesítését,

l) a telek beépítési módját, valamint

m) az építési hely meghatározásához a legkisebb elő-. oldal- és hátsókert méreteit – a 33. §-ban megengedett kialakult állapotra vonatkozó eltérésekkel -.

(3) Az Üh-L jelű építési övezetek előírásait a 63. § tartalmazza.

63. § [Üh-L, Üh-L/O, Szabadonálló -, és Oldalhatáron álló beépítési módú, lakófunkcióval vegyes hétvégiházas terület építési övezetek előírásai]

(1) Az Üh-L és az Üh-L/O építési övezetek területén elsősorban üdülőépületek helyezhetők el, továbbá lakóépület, lakás is létesíthető.

(2) Az Üh-L építési övezetben létesíthető főépítmények száma legfeljebb

a) egy az 1600 m2-nél kisebb területű telken,

b) kettő az 1600 m2 vagy azt meghaladó területű telken.

(3) Az Üh-L/O építési övezetben egy telken legfeljebb egy főépítmény létesíthető.

(4) Az Üh-L és az Üh-L/O építési övezetekben a főépítmény

a) üdülő,

b) lakó,

c) az Üh-L övezetben továbbá

d) a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató,

e) vendéglátó továbbá az Üh-L övezetben az1600 m2 vagy azt meghaladó területű telken

f) sport, uszoda rendeltetést tartalmazhat.

(5) Az Üh-L építési övezetben a főépítményen belül vendéglátó rendeltetés csak más rendeltetési egységgel együtt alakítható ki.

(6) Az Üh-L és Üh-L/O építési övezetekben kiszolgáló épületként

a) gépjárműtároló,

b) egyéb tároló épület

c) helyezhető el.

(7) Az övezetek telkei teljes vagy legalább a 23. § (2) bekezdés szerinti kielégítő közművesítettség biztosítása esetén építhetők be.

(8) Az építési övezetekben új épület elhelyezésénél a telken belüli parkolás elsősorban a főépítmény tömegén belül biztosítandó, vagy felszíni parkolóban kell megoldani.

(9) Az építési övezetek területén az 800 m2 területet meghaladó méretű telkek esetén az 800 m2 feletti telekterület 50%-ban vehető csak figyelembe a beépítési mérték, a szintterületi mutató és a terepszint alatti beépítési mérték számításánál.

(10) Az építési övezetekben a telek kialakítására, beépítésére, az elhelyezhető épületekre, rendeltetési egységek számára, a közművesítettségre és az építési helyre vonatkozó előírásokat a 3. melléklet 16. számú táblázata tartalmazza, a 62. § (2) bekezdés szerinti értelmezéssel.

64. § [Üh jelű, hétvégiházas területek övezetei]

(1) Az Üh jelű területfelhasználási egységen belüli területek a következő építési övezetekbe tartoznak:

a) Üh-H Hétvégiházas terület,

b) Üh-E Erdőmaradványos hétvégiházas terület.

(2) Az építési övezetekhez tartozó 3. melléklet 17-18. számú táblázatai tartalmazzák:

a) a legkisebb kialakítható telekméreteket (terület, szélesség, mélység),

b) a beépítés legnagyobb mértékét,

c) a megengedett legnagyobb szintterületi mutató értékét,

d) a terepszint alatti beépítés megengedett legnagyobb mértékét,

e) a kötelezően előírt legkisebb zöldfelület mértékét,

f) a telken építhető főépítmény épületmagasságának a tereplejtése függvényében előírt legkisebb és legnagyobb értékeit, valamint a lejtő felőli homlokzat homlokzatmagasságának legnagyobb értékét,

g) a telken építhető főépítmény megengedett legnagyobb beépített területét,

h) a közművesítettség mértékét és módját- a 23. § szerinti értelmezéssel -,

i) a telken elhelyezhető főépítmények számát,

j) a telken elhelyezhető egyes rendeltetési egységekre vonatkozó korlátozásokat:

ja) a maximálisan létesíthető lakások számát,

jb) a maximálisan létesíthető vendégszobák számát, amennyiben az építési övezet előírásai megengedik a szállás jellegű rendeltetés létesítését,

jc) a maximálisan létesíthető kereskedelmi funkciójú szintterületet, amennyiben az építési övezet előírásai megengedik a kereskedelmi rendeltetés létesítését,

k) a kiszolgáló épület rendeltetését, számát és annak a beépíthető területből elfoglalt legnagyobb arányát, amennyiben az építési övezet előírásai megengedik a kiszolgáló épület létesítését,

l) a telek beépítési módját, valamint

m) az építési hely meghatározásához a legkisebb elő-. oldal- és hátsókert méreteit – a 33. §-ban megengedett kialakult állapotra vonatkozó eltérésekkel -.

(3) Az Üh jelű építési övezetek előírásait a 65–66. §-ok tartalmazzák.

65. § [Üh-H, Hétvégiházas terület építési övezet előírásai]

(1) Az Üh-H építési övezet területén kizárólag üdülőépületek helyezhetők el, melyek legfeljebb egy üdülőegységet tartalmazhatnak.

(2) Az építési övezetben létesíthető főépítmények száma legfeljebb

a) egy a 2000 m2-nél kisebb területű telken,

b) kettő a 2000 m2 vagy azt meghaladó területű telken.

(3) Az építési övezetben a főépítmény az üdülő rendeltetésen kívül más rendeltetést nem tartalmazhat.

(4) Az építési övezetben kiszolgáló épület nem létesíthető.

(5) Az építési övezet telkei teljes vagy legalább a 23. § (2) bekezdés szerinti kielégítő közművesítettség biztosítása esetén építhetők be.

(6) Az építési övezet területén a járműtárolást új épület elhelyezése esetén a főépítmény tömegén belül, vagy a telken belüli felszíni parkolóban kell megoldani.

(7) Az építési övezet területén az 800 m2 területet meghaladó méretű telkek esetén az 800 m2 feletti telekterület 50%-ban vehető csak figyelembe a beépítési mérték, a szintterületi mutató és a terepszint alatti beépítési mérték számításánál.

(8) Az építési övezetben a már meglévő lakóépület bontása esetén új épületként – legfeljebb egy lakásos - lakóépület létesítése megengedett, ha az épület a földhivatali nyilvántartásban lakóházként, lakóépületként van nyilvántartva. Meglévő üdülőépület lakóházzá nem alakítható át, rendeltetése e célból nem változtatható meg.

(9) Az építési övezetekben a telek kialakítására, beépítésére, az elhelyezhető épületekre, rendeltetési egységek számára, a közművesítettségre és az építési helyre vonatkozó előírásokat a 3. melléklet 17. számú táblázata tartalmazza, a 64. § (2) bekezdés szerinti értelmezéssel.

66. § [Üh-E, Erdőmaradványos hétvégiházas terület építési övezet előírásai]

(1) Az Üh-E építési övezet területén kizárólag üdülőépületek helyezhetők el melyek legfeljebb egy üdülőegységet tartalmazhatnak.

(2) Az építési övezetben egy telken legfeljebb egy főépítmény helyezhető el.

(3) Az építési övezetben a főépítmény az üdülő rendeltetésen kívül más rendeltetést nem tartalmazhat, meglévő épület rendeltetése csak e célra módosítható.

(4) Az építési övezetben kiszolgáló épület nem létesíthető.

(5) Az építési övezet telkei teljes vagy legalább a 23. § (2) bekezdés szerinti kielégítő közművesítettség biztosítása esetén építhetők be.

(6) Az építési övezetben új épület elhelyezésénél a telken belüli parkolás elsősorban a főépítmény tömegén belül biztosítandó, vagy felszíni parkolóban kell megoldani.

(7) Az építési övezet telkei csak akkor oszthatók meg, ha a megosztás révén a telek új közterületi, vagy magánúti kapcsolatot nem igényel, megosztás céljából nyúlványos telek nem alakítható ki.

(8) Azon telkek esetében, melyek nem rendelkeznek közvetlenül kiépített, vagy nem kiépített közterületi csatlakozással, közforgalom elől el nem zárt magánút a telkek kiszolgálására legfeljebb 6,0 m szélességben alakítható ki.

(9) Az telek be nem építhető (erdőmaradványos) része területi lehatárolással részben fedett telken épület a lehatároláson kívül létesíthető.

(10) Amennyiben a (9) bekezdés szerinti teleksáv az épületlétesítésre alkalmatlan, illetve, a telek be nem építhető (erdőmaradványos) része területi lehatárolás teljesen (100%-ban) lefedi a telket, az építés érdekében fát kivágni a telekterület legfeljebb 20% -án, de 200 m2-t meg nem haladó mértékig

a) a terepadottságok, tereplejtés,

b) a beerdősültség mértéke, és

c) a növény-egészségügyi szempontok együttes figyelembevételével és a környezethez való településképi illeszkedés esetén szabad.

(11) Az építési övezetben az épület

a) beépített alapterülete nem lehet nagyobb70 m2-nél a megengedett beépítési mértéken belül sem,

b) gerincmagassága nem haladhatja meg a 8,0 métert.

(12) Az építési övezetben a már meglévő lakóépület bontása esetén új épületként lakóépület létesíthető, ha az épület a földhivatali nyilvántartásban lakóházként, lakóépületként van nyilvántartva. Meglévő üdülőépület lakóházzá nem alakítható át, rendeltetése e célból nem változtatható meg.

(13) Az építési övezetben a telek kialakítására, beépítésére, az elhelyezhető épületekre, rendeltetési egységek számára, a közművesítettségre és az építési helyre vonatkozó előírásokat a 3. melléklet 18. számú táblázata tartalmazza, a 64. § (2) bekezdés szerinti értelmezéssel.

67. § [Üü-S jelű, Nagyterületű, speciális előírást igénylő üdülőházas területek övezetei]

(1) Az Üü-S jelű területfelhasználási egységen belüli területek a következő építési övezetekbe tartoznak:

a) Üü-S Speciális nagytelkes üdülőházas terület,

b) Üü-K Kemping és üdülőházas terület.

(2) Az építési övezetekhez tartozó 3. melléklet 19-20. számú táblázatai tartalmazzák:

a) a legkisebb kialakítható telekméreteket (terület, szélesség, mélység),

b) a beépítés legnagyobb mértékét,

c) a megengedett legnagyobb szintterületi mutató értékét,

d) a terepszint alatti beépítés megengedett legnagyobb mértékét,

e) a kötelezően előírt legkisebb zöldfelület mértékét,

f) a telken építhető főépítmény épületmagasságának – a tereplejtése függvényében előírt – legkisebb és legnagyobb értékeit, valamint a lejtő felőli homlokzat homlokzatmagasságának legnagyobb értékét,

g) a telken építhető főépítmény megengedett legnagyobb beépített területét,

h) a közművesítettség mértékét és módját - a 23. § szerinti értelmezéssel -,

i) a telken elhelyezhető főépítmények számát,

j) a telken elhelyezhető egyes rendeltetési egységekre vonatkozó korlátozásokat:

ja) a maximálisan létesíthető lakások számát,

jb) a maximálisan létesíthető vendégszobák számát, amennyiben az építési övezet előírásai megengedik a szállás jellegű rendeltetés létesítését,

jc) a maximálisan létesíthető kereskedelmi funkciójú szintterületet, amennyiben az építési övezet előírásai megengedik a kereskedelmi rendeltetés létesítését,

k) a kiszolgáló épület rendeltetését, számát és annak a beépíthető területből elfoglalt legnagyobb arányát, amennyiben az építési övezet előírásai megengedik a kiszolgáló épület létesítését,

l) a telek beépítési módját, valamint

m) az építési hely meghatározásához a legkisebb elő-. oldal- és hátsókert méreteit – a 33. §-ban megengedett kialakult állapotra vonatkozó eltérésekkel -.

(3) Az Üü-S jelű építési övezetek előírásait a 68 – 69. §-ok tartalmazzák.

68. § [Üü-S jelű, Speciális nagytelkes üdülőházas terület építési övezet előírásai]

(1) Az Üü-S építési övezet területe elsősorban kettőnél több üdülőegységet magába foglaló üdülő rendeltetésű épületek, rekreációs és idegenforgalmi létesítmények elhelyezésére szolgál.

(2) Az építési övezetben több főépítmény helyezhető el.

(3) Az építési övezetben a főépítmény

a) üdülő, rekreációs, idegenforgalmi,

b) szállás,

c) sport,

d) uszoda és fürdő,

e) vendéglátó,

f) rekreációt szolgáló egyéb közösségi,

g) kereskedelmi

rendeltetést tartalmazhat.

(4) Az építési övezetben a főépítményen belül a (3) bekezdés szerinti rendeltetésekkel együttesen

a) iroda,

b) kulturális,

c) nevelési, oktatási

d) nem zavaró hatású kézműipari

e) szolgálati lakás rendeltetés is kialakítható.

(5) Az építési övezetben kiszolgáló épületként

a) gépjárműtároló,

b) műterem

c) működéshez szükséges építmény helyezhető el.

(6) Az építési övezet telkei teljes vagy legalább a 23. § (2) bekezdés szerinti kielégítő közművesítettség biztosítása esetén építhetők be.

(7) Az építési övezetekben új épület elhelyezésénél a telken belüli parkolás a főépítmény tömegén belül biztosítandó.

(8) Az övezet területén a 3000 m2 területet meghaladó méretű telkek esetén a 3000 m2 feletti telekterület 50%-ban vehető csak figyelembe a beépítési mérték, a szintterületi mutató és a terepszint alatti beépítési mérték számításánál.

(9) Az építési övezetben a telek kialakítására, beépítésére, az elhelyezhető épületekre, rendeltetési egységek számára, a közművesítettségre és az építési helyre vonatkozó előírásokat a 3. melléklet 19. számú táblázata tartalmazza, a 67. § (2) bekezdés szerinti értelmezéssel.

69. § [Üü-K jelű, Kemping és üdülőházas terület építési övezet előírásai]

(1) Az Üü-K építési övezet területe elsősorban üdülőtábor, kemping, valamint rekreációs- és idegenforgalmi létesítmények elhelyezésére szolgál.

(2) [23] Az építési övezetben több főépítmény helyezhető el, kivéve az Üü-K építési övezetet, ahol telkenként 1 főépület helyezhető el.

(3) Az építési övezetben a főépítmény

a) üdülő,tábor, kemping,

b) rekreációs, idegenforgalmi,

c) szállás,

d) sport,

e) uszoda és fürdő,

f) vízisport, csónakház,

g) vízisportot kiszolgáló karbantartó műhely,

h) idegenforgalmi célú kikötő-létesítmény,

i) vendéglátó,

j) egyéb közösségi,

k) kereskedelmi,

l) [24] nem zavaró hatású kézműipari, kivéve az Üü-K építési övezetben.

rendeltetést tartalmazhat.

(4) Az építési övezetben a főépítményen belül a (3) bekezdés szerinti rendeltetésekkel együttesen

a) iroda,

b) kulturális, művelődési,

c) [25] szolgálati lakás, kivéve az Üü-K építési övezetben.

d) rendeltetés is kialakítható.

(5) [26] Az építési övezetben kiszolgáló épületként

a) gépjárműtároló,

b) műterem,

c) működéshez szükséges építmény helyezhető el, kivéve az Üü-K építési övezet, amelyben kiszolgáló épület nem helyezhető el.

(6) Az építési övezet telkei teljes közművesítettség biztosítása esetén építhetők be.

(7) Az építési övezet területén járműtárolást új épület elhelyezése esetén a főépítmény tömegén belül, vagy felszíni parkolóban kell megoldani.

(8) Terepszint alatti beépítés csak a szakhatóságok hozzájárulása esetén létesíthető.

(9) Az építési övezet területén új épület építésénél vagy meglévő épület bővítésénél az épület Dunával párhuzamos homlokzati hossza nem haladhatja meg a 20 m-t, de megengedett a Dunával párhuzamos épülettömegek nyaktagos összekötése oly módon, hogy azok tömegükben jellemzően önálló épületegységek hatását keltsék. Az így kialakított és összekötött épületek közötti távolság a terepszinti csatlakozásnál legalább 6,0 m legyen.

(10) Az építési övezet területén a telkeken kialakítandó 30 férőhelynél nagyobb befogadóképességű felszíni parkoló legfeljebb 25 %-a látható el szilárd burkolattal, a parkoló fennmaradó 75 %-a gyeprácsos kialakítású, fásított parkolóként létesítendő, melynek felülete azonban nem számítható be a zöldfelületi mutató értékébe.

(11) Az építési övezetben a telek kialakítására, beépítésére, az elhelyezhető épületekre, rendeltetési egységek számára, a közművesítettségre és az építési helyre vonatkozó előírásokat a 3. melléklet 20. számú táblázata tartalmazza, a 67. § (2) bekezdés szerinti értelmezéssel.

70. § [K jelű, Különleges területek övezetei]

(1) A K jelű területfelhasználási egységeken belüli területek a következő építési övezetekbe tartoznak:

a) K-TF Különleges - Termálfürdő területe

b) K-Rek Különleges rekreációs célú terület

(2) Az építési övezetekhez tartozó 3. melléklet 21-22. számú táblázatai tartalmazzák:

a) a legkisebb kialakítható telekméreteket (terület, szélesség, mélység),

b) a beépítés legnagyobb mértékét,

c) a megengedett legnagyobb szintterületi mutató értékét,

d) a terepszint alatti beépítés megengedett legnagyobb mértékét,

e) a kötelezően előírt legkisebb zöldfelület mértékét,

f) a telken építhető főépítmény épületmagasságának - a tereplejtése függvényében előírt – legkisebb és legnagyobb értékeit, valamint a lejtő felőli homlokzat homlokzatmagasságának legnagyobb értékét,

g) a telken építhető főépítmény megengedett legnagyobb beépített területét,

h) a közművesítettség mértékét és módját- a 23. § szerinti értelmezéssel -,

i) a telken elhelyezhető főépítmények számát,

j) a telken elhelyezhető egyes rendeltetési egységekre vonatkozó korlátozásokat:

ja) a maximálisan létesíthető lakások számát,

jb) a maximálisan létesíthető vendégszobák számát, amennyiben az építési övezet előírásai megengedik a szállás jellegű rendeltetés létesítését,

jc) a maximálisan létesíthető kereskedelmi funkciójú szintterületet, amennyiben az építési övezet előírásai megengedik a kereskedelmi rendeltetés létesítését,

k) a kiszolgáló épület rendeltetését, számát és annak a beépíthető területből elfoglalt legnagyobb arányát, amennyiben az építési övezet előírásai megengedik a kiszolgáló épület létesítését,

l) a telek beépítési módját, valamint

m) az építési hely meghatározásához a legkisebb elő-. oldal- és hátsókert méreteit – a 33. §-ban megengedett kialakult állapotra vonatkozó eltérésekkel -.

(3) A K jelű építési övezetek előírásait a 71-72. §-ok tartalmazzák.

71. § [K-TF jelű, Különleges - Termálfürdő területe építési övezet előírásai]

(1) A K-TF építési övezet területe elsősorban a fürdőzést, strandolást, az idegenforgalmat és a sportolást, szolgáló létesítmények elhelyezésére szolgál.

(2) Az építési övezetben egy telken több főépítmény is elhelyezhető.

(3) Az építési övezetben a fő rendeletetésű épület

a) a strandolást, fürdőzést szolgáló,

b) sport,

c) konferencia,

d) vendéglátó,

e) kereskedelmi,

f) iroda,

g) szolgáltató, szórakoztató,

h) egészségügyi,

i) strandolás és sportolás építményeihez tartozó szolgáltató,

j) szolgálati (gondnoki) lakás

k) az üzemeltetési és karbantartó rendeltetést tartalmazhat.

(4) Az építési övezetben kiszolgáló épületként

a) gépjárműtároló,

b) működéshez szükséges építmény helyezhető el.

(5) Az építési övezet telkei csak teljes közművesítettség biztosítása esetén építhetők be.

(6) Az egyéb előírások a 83. § tartalmazza.

(7) A építési övezetben a telek kialakítására, beépítésére, az elhelyezhető épületekre, rendeltetési egységek számára, a közművesítettségre vonatkozó előírásokat a 3. melléklet 21. számú táblázata tartalmazza, a 70. § (2) bekezdés szerinti értelmezéssel.

72. § [K-Rek jelű, Különleges rekreációs célú terület építési övezet előírásai]

(1) A K-Rek építési övezet területe kizárólag rekreációs létesítmények elhelyezésére szolgál.

(2) Az építési övezetben egy telken legfeljebb 1 db főrendeltetésű épület helyezhető el.

(3) Az építési övezetben a főépítmény kizárólag rekreációs rendeltetést tartalmazhat.

(4) Az építési övezetben kiszolgáló épületként a működéshez szükséges építmény helyezhető el.

(5) Az építési övezet telke csak teljes közművesítettség biztosítása esetén építhető be a szennyvízelvezetést is igénylő építménnyel.

(6) A rekreációs terület elkerítése a vízműtelep felé eső utcafrontokon (oldalon) csak átlátható kerítéssel történhet.

(7) A rekreációs terület fenntartásához szerves- ill. műtrágyák, növényvédő szerek nem használhatók.

(8) A rekreációs terület parkolási igényét a vízbázis külső védőövezetén kívül lehet csak biztosítani, a parkolókról a csapadékvizet tisztítón keresztül kell elvezetni.

(9) Az építési övezet területét felhasználni a nagyvízi mederre vonatkozó magasabb rendű jogszabályok, valamint a Leányfalui vízbázis és védőterülete kijelölésére vonatkozó vízügyi határozat [35] előírásainak betartásával szabad.

(10) A építési övezetben a telek kialakítására, beépítésére, az elhelyezhető épületekre, rendeltetési egységek számára, a közművesítettségre és az építési helyre vonatkozó előírásokat a 3. melléklet 22. számú táblázata tartalmazza, a 70. § (2) bekezdés szerinti értelmezéssel.

73. § [A BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK ÖVEZETEI, Kö-U és Kö-SZ, Közlekedési és közműelhelyezésre szolgáló területek övezeteinek előírásai]

(1) Az övezetek kizárólag közlekedési célú közterületek, nyomvonal jellegű jelentős közlekedési építmények, továbbá közműépítmények és közművek mérnöki létesítményeinek és műtárgyainak elhelyezésére szolgál.

(2) A közlekedési és közműelhelyezésre szolgáló területek területfelhasználási egységeken belüli területek a következő övezetekbe tartoznak:

a) Kö-U1 országos főút és mellékút övezete,

b) Kö-U2 települési gyűjtőutak övezete

c) Kö-SZ szennyvízátemelő terület övezete

(3) A település közútjainak tervezési osztályba sorolása:

a) országos főút: 11. sz. II. rendű főút jelenlegi nyomvonala: B.III.a.C.

b) országos mellékutak (belterületi főutak):

ba) 11309. j. Határcsárda - Szigetmonostori komphoz vezető út jelenlegi nyomvonala: B.VI.c.C.

bb) 11311. j. Leányfalu – Pócsmegyeri komphoz vezető út jelenlegi nyomvonala: B.VI.c.C.

bc) 11312. j. Leányfalusi hajóállomáshoz vezető út jelenlegi nyomvonala: B.VI.c.C.

c) belterületi gyűjtőutak: B.V.c.C.

d) kiszolgáló utak: B.VI.d.D. (belterületen)

(4) Kö-U1 övezetbe sorolt közút

a) a jelenlegi belterületi 11. sz. II. rendű főút nyomvonala településen átvezető szakasza,

b) a jelenlegi belterületi 11311 j. országos mellékút – a Pócsmegyeri komphoz vezető útszakasz.

(5) Kö-U2 övezetbe sorolt közút a település meglévő és tervezett gyűjtőútjai az SZT szerint:

a) Erkel Ferenc utca - Hunyadi János utca a 11. sz. főút és a Hársfa utca közötti szakasza

a) Gyöngyvirág utca - új útszakasz a Gyöngyvirág utca és Pándi Lajos utca között

a) Gyulai Pál utca a 11. sz. főút és a Panoráma utca közötti szakasza - Pándi Lajos utca

a) Panoráma utca Gyulai Pál utca és a Hársfa utca közötti szakasza - Hársfa utca

(6) A Kö-U1 és Kö-U2 övezetek területén az alábbiak betartása kötelező:

a) A területen a közlekedést szolgáló létesítményeken kívül kizárólag a jelen rendeletben a közterületeken megengedett építmények helyezhetők el a 6. § előírásainak megfelelően.

b) Az övezet területén önálló üzemanyagtöltő állomás, vagy egyéb gépjármű szolgáltató építmény nem létesíthető.

c) Az övezet területén a meglévő növényállomány fokozott figyelembevételével szabad csak a közlekedés és a közművek műtárgyait, jelzőberendezéseit, valamint a közlekedési táblákat elhelyezni.

d) Kiemelt figyelmet kell fordítani az övezet területén lévő, helyi védelem alatt álló fasorokra, azok folyamatos karbantartására és szükség esetén a fasor-rekonstrukciókra.

(7) A Kö-SZ övezet területe áttört kerítéssel lekeríthető, melynek mentén az üzemeltető háromszintes növényállomány telepítéséről kell gondoskodjon legalább 5 m-es sávban a telken belül.

74. § [Zkp1, Zkp2 és Zkp-Sp, Közpark, és közpark sport- és rekreációs funkcióval övezetek előírásai]

(1) Az övezetek jellemzően zölddel fedett, köztérként, közparkként kialakított, a szilárd vagy szilárdított burkolattal ellátott, gyalogosközlekedési-, séta - és pihenőfunkciót szolgáló közterületek, melyek a pihenés, szabadidő eltöltés, rekreáció és sport célját szolgálják.

(2) A zöldterületek területfelhasználási egységeken belüli területek a következő övezetekbe tartoznak:

a) Zkp1 Közpark,

b) Zkp2 Közpark,

c) Zkp-Sp Közpark sport- és rekreációs funkcióval.

(3) A Zkp1 és Zkp2 övezetekben:

a) játszókert, pihenőkert, sétány,

b) az a) bekezdés szerinti funkciókat kiszolgáló létesítmények berendezések (játszóeszközök, tornaeszközök, utcabútorok, felszíni parkolók stb.),

c) köztárgyak létesíthetők.

(4) A Zkp1 övezetben a (3) bekezdésben foglaltakon túl

a) Dunai vízisportot / rekreációt kiszolgáló

b) csónakház,

c) sport, rekreációs,

d) testedzést szolgáló

e) gyermekfoglalkoztató,

f) ismeretterjesztő,

g) vendéglátó,

h) nyilvános illemhely rendeltetés számára létesíthető épület.

(5) A Zkp1 övezetben

a) az övezetbe sorolt terület egészéhez viszonyítva

aa) a megengedett legnagyobb beépítési mérték: 2 %,

ab) a kötelező legkisebb zöldfelületi mérték: 70%,

b) épületet elhelyezni

ba) teljes közművesítettség biztosítása esetén lehet

bb) a szabályozási terven jelölt „Épületelhelyezés helye” lehatároláson belül szabad, attól eltérni a KAT alapján lehet,

(6) A Zkp2 övezetben

a) az övezetbe sorolt terület egészéhez viszonyítva

aa) a megengedett legnagyobb beépítési mérték: 0 %,

ab) a kötelező legkisebb zöldfelületi mérték: 70%,

b) épületet elhelyezni nem lehet.

(7) A Zkp-Sp övezetben:

a) sportpálya, sportkert, játszókert, pihenőkert,

b) az a) bekezdés szerinti funkciókat kiszolgáló berendezések (játszóeszközök, tornaeszközök, utcabútorok, felszíni parkolók stb.),

c) köztárgyak,

d) létesíthetők, továbbá

e) sport, rekreációs, testedzést szolgáló

f) ismeretterjesztő,

g) vendéglátó,

h) nyilvános illemhely

i) rendeltetés számára létesíthető épület.

(8) A Zkp-Sp övezetben

a) az övezetbe sorolt területhez viszonyítva

aa) a megengedett legnagyobb beépítési mérték: 1 %,

ab) a kötelező legkisebb zöldfelületi mérték: 90%,

b) épületet elhelyezni

ba) teljes közművesítettség biztosítása esetén lehet,

bb) KAT alapján lehet.

c) a szabályozási terven jelölt „Telken belüli parkolóterület” lehatároláson belül a kizárólag terepszint alatti parkolóépítmény létesíthető a sportpálya funkció megőrzésével,

d) a környező épületekhez kapcsolódóan vendéglátó terasz üzemeltethető, melynek szilárd burkolattal ellátott összfelülete nem lehet nagyobb, mint az övezetbe sorolt terület 5 %-a.

(9) A Zkp1, Zkp2 és Zkp-Sp övezetekben:

a) a burkolt felületek arányát, a zöldfelületek növényállományát, a köztárgyak építmények elhelyezésnek módját KAT meghatározhatja,

b) közhasználat elől elzárt területet kialakítani nem lehet, a területek az éjszakai időszakra zárható módon kerítéssel lekeríthetők, vagy a zöldfelület védelmét szolgáló gyepvédő rácsok és korlátok elhelyezhetők,

c) a parkolófelületeket az alábbiak szerint kell kialakítani:

ca) a zöldterületre számított parkolóférőhelynek megfelelőket fásított parkolóként

cb) a közparkban elhelyezhető egyéb létesítményekre számított parkolóférőhelyeket gyeprácsos kivitelű, fásított parkolóként,

d) terepszint alatti építmények felső szintje – beleértve a talajtakarás vastagságát is – nem nyúlhat a környező csatlakozó járda vagy zöldfelületek fölé 0,5 m-nél nagyobb mértékben, kivéve a terepadottságot vagy szintkülönbséget is figyelembe vevő egy homlokzatot.

75. § [Ev, Ev-Á és Ek-Á, Erdőterületek övezeteinek előírásai]

(1) A erdőterületek területfelhasználási egységeken belüli területek a következő övezetekbe tartoznak:

a) Ev Védelmi (védett) erdőterület

b) Ev-Á Ártéri - védelmi (védett) erdőterület

c) Ek-Á Ártéri – közjóléti erdőterület.

(2) Az Ev és Ev-Á övezetbe sorolt erdőterületen csak természetvédelmi kezelés, erdő és vadgazdálkodási célt szolgáló létesítmények helyezhetők el.

(3) Az Ev övezetbe sorolt erdőterületen továbbá:

a) a terület fenntartásához szükséges építmények, utak és közművezetékek,

b) az ismeretterjesztés – épületnek nem minősülő – építményei helyezhetők el, valamint

c) az illetékes szakhatóság állásfoglalásának figyelembevételével létesíthetők az erdei turizmust szolgáló szabadtéri berendezések – esőtető, épített tűzrakóhely, erdei bútorok, kilátó, erdei tornapálya stb. – a Csíkos tó környezetében és a Gyulai Pál pihenőhely környezetében.

(4) Az Ek-Á övezetbe sorolt erdőterületen:

a) sétány,

b) a Dunai vízisportot / rekreációt kiszolgáló és az erdő rendeltetésének megfelelő építmények,

c) az erdei turizmust szolgáló szabadtéri berendezések – esőtető, épített tűzrakóhely, erdei bútorok létesíthetők.

(5) A Ek-Á övezetbe sorolt erdőterületen:

a) a megengedett legnagyobb beépítési mérték: 2 %,

b) a (4) bekezdés szerinti létesítmények és építmények elhelyezésének és kialakításának módját KAT meghatározhatja.

(6) Az Ev, Ev-Á és Ek-Á övezetbe sorolt területeken:

a) Az erdőterületek telepítése, fenntartása, üzemeltetése, felújítása csak erdészeti üzemterv alapján és az erdészeti szakhatóság előzetes engedélyével történhet.

b) Erdőterület igénybevétele (művelési ág változtatás, művelésből kivonás, építmények elhelyezése stb.) az illetékes szakhatóság előzetes engedélyével történhet

c) Az erdőterületek telepítése, fenntartása, üzemeltetése, felújítása csak erdészeti üzemterv alapján és az erdészeti szakhatóság előzetes engedélyével történhet.

d) Új építményt elhelyezni, vagy meglévő épület esetében épületbővítést, vagy használati mód változtatását csak egyedi szennyvíztisztító kisberendezés, vagy zártrendszerű szennyvíztároló kiépítésével egyidejűleg lehet.

e) Telket megosztani nem lehet.

76. § [M-rét, Mezőgazdasági terület - rét övezet előírásai]

(1) Az M-rét övezet területe kaszálóként, legelőként fenntartandó terület, mely a vízműterület és védőterületének biztosítására szolgál.

(2) Az M-rét övezet területén bármilyen építmény létesítése, a területhasználat, a terep eredeti viszonyainak megváltoztatása kizárólag a vízügyi hatóság engedélye alapján történhet, a nagyvízi mederre vonatkozó magasabb rendű jogszabályok, valamint a Leányfalui vízbázis és védőterülete kijelölésére vonatkozó vízügyi határozat [36] előírásainak betartásával szabad.

77. § [V-Vm, V-Vg és V-VD, Vízgazdálkodási területek övezeteinek előírásai]

(1) A vízgazdálkodási területek területfelhasználási egységeken belüli területek a következő övezetekbe tartoznak

a) V-Vm Vízfolyások,vízmosások területe,

b) V-Vg Vízműgépházak területe,

c) V-VD Duna.

(2) A V jelű övezetekben a vízügyi jogszabályokban megengedett, vízgazdálkodással kapcsolatos előírt védőtávolságok figyelembevételével, kizárólag a terület működtetéséhez szükséges műtárgyak és építményeik helyezhetők el.

(3) A V-Vm a természetes vízfolyások területének biztosítására szolgál. A vizes élőhelyek természetes és természetközeli állapotának fenntartását az esetleges partrendezések és a parthasználat során biztosítani kell.

(4) A V-Vg övezet a vízműgépházak elhelyezését szolgálja. Területén kizárólag a vízműrendszerhez szorosan kapcsolódó mérnöki létesítmények, műtárgyak építményei helyezhetők el.

(5) A V-VD övezet a Duna folyam területének övezete. Az övezet területén kikötő-létesítményt kialakítani, ahhoz tartozó építményeket és úszóműveket elhelyezni csak az illetékes szakhatóságok állásfoglalása alapján lehet.

(6) A szükséges védőtávolságot, vagy kialakítandó védőterületet az illetékes szakhatóság előírásainak megfelelően kell kialakítani.

78. § [Kb-T és Kb-Kt, Beépítésre nem szánt különleges területek övezeteinek előírásai]

(1) A különleges beépítésre nem szánt területfelhasználási egységeken belüli területek a következő övezetekbe tartoznak

a) Kb-T Különleges beépítésre nem szánt temetőterület,

b) Kb-Kt Különleges beépítésre nem szánt fásított köztér, sétány.

(2) A Kb-T övezet területén:

a) egyházi és kegyeleti épületek,

b) a temetkezés egyéb építményei,

c) virág- és egyéb temetkezési, kegyeleti kellékek árusításához szükséges építmény,

d) a fő rendeltetést és a fenntartást kiszolgáló egyéb építmények, helyezhetők el.

(3) A Kb-T övezetbe sorolt területen:

a) a megengedett legnagyobb beépítési mérték: 3 %,

b) a kötelező legkisebb zöldfelületi mérték: 70%,

c) a megengedett legnagyobb épületmagasság 4,5 m.

(4) A Kb-T övezet területén belül parkolót csak fásítottan szabad kialakítani.

(5) A Kb-T övezet területén a telekhatárok mellett tömör kerítés létesíthető, külső oldalán látványnövényzet (cserjesor, fasor, futtatott növényzet) telepítésével a 38. § (2)-(3) bekezdésében foglaltak szerint.

(6) A Kb-Kt övezet területe legalább 20%-ban zöldfelülettel fedett köztér, melynek megengedett legnagyobb beépítettsége 5%.

XI1. FEJEZET

EGYES TELEPÜLÉSRÉSZEK KIEGÉSZÍTŐ ELŐÍRÁSAI

79. § [Egyes területek kiegészítő szabályai. A kiegészítő szabályok alkalmazása]

Az egyes területekhez kötött következő rendelkezéseket együtt kell alkalmazni a rendelet általános és övezeti rendelkezéseivel. A jelen fejezet kiegészítő rendelkezései az övezeti előírásokat szigorító rendelkezéseket is meghatározhatnak.

80. § [A TSZT-ben meghatározott cél érdekében részletes szabályozást igénylő területek további előírásai]

(1) A (2) – (4) lehatárolású területeken a szabályozási terv rögzíti a részletes szabályozás célját, melyekre vonatkozóan további kiegészítő előírások és szabályozási elemek az alábbi elvárásoknak kell, hogy megfeleljenek.

(2) A hrsz.: 2100 ingatlan (Sorg villa) területére vonatkozóan a „Meghatározott arányú Ev/Lke területfelhasználás megvalósítása” érdekében a részletes szabályozásnak ki kell terjednie legalább:

a) az Lke-S építési övezet határának pontosítására, melynek eredményeként az Lke-S építési övezet területi kiterjedése legfeljebb +/- 5%-al térhet el a szabályozási terven jelenleg rögzített területi kiterjedéstől (1,76 ha),

b) a TSZT figyelembevételével Lke építési övezet határozandó meg, melynek területi kiterjedése nem haladhatja meg a szabályozási terven jelenleg rögzített Ev övezet területének 2/5-ét (2ha), és kijelölésénél az b) –c) pontokat figyelembe kell venni.

c) az országos ökológiai folyosó területén beépítésre szánt terület nem jelölhető ki,

d) az országos ökológiai folyosó, azon belül a vízmosás határainak kijelölésével a vízmosás és a vízmosás határától számított 30 méteres távolságra, valamint azon túl a „Földcsúszás és erózió által fokozottan veszélyeztetett terület”-ekre vonatkozó előírások tartandók be,

e) a meglévő műemlék épületegyüttes védelme biztosítandó,

f) az építés számára igénybe vehető helyszín kijelölése során a kilátás és rálátás elvárásait kell meghatározni.

(3) A „Kialakulatlan terület igénybevételé” érdekében készülő részletes szabályozásnak ki kell terjednie legalább:

a) a terület feltárását biztosító közterületi struktúra meghatározására,

b) továbbá, ha a terület érintett

c) az erdőmaradványos területek kiemelt védelmére,

d) a területen lévő védett növények élőhelyének védelmére.

(4) A „Távlati Lke-ü területfelhasználás megvalósítása” érdekében készülő részletes szabályozásnak ki kell terjednie legalább:

a) a terület feltárását biztosító közterületi struktúra meghatározására,

b) az erdőmaradványos területek kiemelt védelmére.

81. § [Közterületek egységes felszíni kialakítása érdekében egyes területeken a KAT-ra vonatkozó további előírások]

(1) A helyi védett „Településképi szempontból kiemelt terület” lehatárolások Móricz Zsigmond úttól keletre eső területeinek közterületeire vagy közterületszakaszaira készülő KAT-ban legalább az alábbiak tisztázandók:

a) a turizmus, a pihenés, a rekreáció, és a vízi sport céljára szolgáló terület egységes kialakítása,

b) a Duna-part és termálfürdő megközelítését biztosító közterületi parkolás rendszerének módja, beleérte a kirándulóbuszok parkolási lehetőségét is,

c) gépjárműforgalom korlátozásának, vagy kizárásának módja,

d) a gyalogos és kerékpáros forgalom szétválasztásának módja,

e) a kerékpárút leágazása a Móricz Zsigmond út irányába, a településközpontba,

f) kishajó kikötésre alkalmas partszakasz meghatározása,

g) távlati gyalogos és kerékpáros híd kialakításának helye és módja,

h) fövenystrand kijelölésére alkalmas partszakasz meghatározása kialakításának helye és módja,

i) hajótároló / csónakház helye,

j) sólya, stég, úszómű, ponton létesítésének helye és módja,

k) vendéglátó teraszok létesítésének helye és módja,

l) Dunai vízisportot / rekreációt kiszolgáló funkciók létesítésének helye és módja,

m) A Duna-part és a Móricz Zsigmond út közötti átjárást biztosító gyalogos felületek kialakításának módja,

n) utcabútorok és berendezések.

(2) A Móricz Zsigmond út Erkel Ferenc utcától a Névtelen utcáig tartó szakaszára készülő KAT-ban az alábbiak tisztázandók:

a) a forgalomcsillapítás fenntartása erősítése,

b) közterületi parkolás módja,

c) utcabútorok és berendezések kialakításának módja.

82. § [A Móricz Zsigmond út – Gyulai Pál utca – Szent Imre herceg utcai vízmosás-meder által határolt területre vonatkozó kiegészítő előírások]

(2) A Vt-2 építési övezetre vonatkozó előírások:

a) a Móricz Zs. út menti telkeken a közterületi telekhatártól 20 m-es távolságon belül lakóépület nem helyezhető el,

b) legfeljebb 2 főrendeltetésű épület létesíthető.

(3) A Vt-4 építési övezetre vonatkozó előírások:

a) csak a műemléki környezetbe, a védett közpark és település- központ környezetébe illeszkedő egyedi építmény helyezhető el,

b) a római romot eltakaró építmény nem létesíthető, növényzet nem telepíthető,

c) a főépítmény födémének zöld tető rendszerűnek kell lennie, s legmagasabb pontja nem haladhatja meg a 6 métert,

d) az üzemanyagtöltő állomásüzemszerű és biztonságos használatát legalább 75%-ban átlátszó kialakítású előtetővel kell biztosítani, melynek legmagasabb pontja nem haladhatja meg az 5,5 m magasságot,

e) A homlokzat felületén a tömör burkolt felületek max 55%-a lehet a felületnek, az üveg felületek a homlokzat min. 45%-át tegyék ki,

f) egy totemoszlop helyezhető el közvetlenül a főút felőli telekhatár mellett – az egyéb ágazati előírásoknak megfelelő feliratokkal-.max 9,6 m,

g) előtető kizárólag üzemanyagtöltő állomás létesítéséhez kapcsolódóan megengedett, legfeljebb 2 kútállás elhelyezését szolgálhatja,

h) zöldfelület legalább 1/3-át egybefüggően, háromszintes növényállománnyal kell kialakítani és fenntartani,

i) fapótlásra csak lombhullató és a nagy lombkoronát növelő örökzöld fák vehetők figyelembe (nem telepíthetők tuja és hamis ciprus fajok, oszlopos örökzöldek).

(4) Zöldfelületekre vonatkozó előírások:

a) meglévő faegyedek védelme érdekében a törzsnyakra 15 cm-nél vastagabb rétegben földet rátölteni nem szabad,

b) létesítmények elhelyezésekor adódó támfalak takarásáról a fal tetejére és a fal aljába ültetett növényzettel kell gondoskodni.

(5) A felszíni parkolók gyeprácsos – fásított kialakításúak – kell, hogy legyenek.

83. § [A Móricz Zsigmond út – Petőfi Sándor utca- Petőfi sétány – Névtelen utca által határolt területre vonatkozó kiegészítő előírások]

(1) A Vi-S építési övezetre vonatkozó előírások:

a) a szabályozási terven rögzített építési hely a főépítmények elhelyezésére szolgál,

b) az építési helyen kívül elhelyezhető:

ba) sportlétesítmény, és azt kiszolgáló építmény

bb) a „külső” hidrogeológiai védőövezeten kívül a szabályozási terven e célból rögzített lehatároláson belül félig terepszínt alá süllyesztett parkoló, hajótároló

bc) melléképítmény

c) Az építési helyen kívül elhelyezkedő meglévő épület felújítható, de nem bővíthető,

d) A szabályozási terven jelölt építési helyen kívüli építmények a telekhatárokat legfeljebb 5,0 m-re közelíthetik meg,

e) Az építési helyen belül, a fő rendeltetésű épület Dunára néző épülettömegét legalább négy részre kell tagolni, úgy, hogy az épületszárnyak között három Dunára néző udvar alakuljon ki,

f) Az építési helyen belüli meglévő és megtartandó körépület bővíthető, de jelenlegi beépített területe nem növelhető.

g) Az építési övezetben kialakítandó felszíni gépjárműparkolók, parkolásra szolgáló felületét gyeprácsos burkolattal és fásítva kell kialakítani, mely felületek azonban nem számíthatók be a zöldfelületi mutató értékébe.

h) Az építési övezetben terepszínt alatt elhelyezett önálló teremgarázsok födémszerkezete felett legalább 1,0 m vastagságú, növénytelepítést biztosító földtakarást kell kialakítani. Ez esetben a fedett felületek az előírt zöldfelület fedettségnél figyelembevehetők,

(2) A K-TF építési övezetben új épület építése, ill. 40 m²-nél nagyobb beépítettséget eredményező épületbővítés estén az épület elhelyezését, ill. a bővítés ésszerű kialakítását a strand területének egészére kiterjedő elrendezési tervvel igazolni kell.

(3) A beépítésre vonatkozó további előírások:

a) A területen be kell tartani a nagyvízi mederre vonatkozó magasabb rendű jogszabályokat, valamint a Leányfalui vízbázis kijelölését módosító KDV KTVF [27] határozat előírásait.

b) Az építési engedélyek megalapozásához, a teherbíró talajadottságok területi különbségei miatt, -geotechnikai jelentést kell készíteni.

c) Azokon az építési telkeken, ahol a szabályozási terv építési helyet vagy építési határvonalat nem jelöl, ott az építési övezet szerinti elő-, oldal- és hátsókert határozza meg az építési helyet.

(4) A terület egésze régészetű érdekű terület, melyre a hatályos jogszabályok vonatkoznak.

(5) Terepfeltöltések esetén a meglévő fákat meg kell kímélni a munkálatok hatásaitól és a törzs körüli száraz támfalak kialakításával fokozatosan hozzá kell szoktatni a magasabb talajszinti állapotokhoz.

(6) Környezetvédelmi kiegészítő előírások:

a) A 11. sz. főúttal érintkező telekhatárokon, amennyiben a telekhatárra épület nem települt, és az előkert nem közhasználatú terület, környezetvédelmi okokból

aa) a jelenlegi növényállomány pótlásával, kiegészítésével, ill. hiányzó növényállomány esetén újak telepítésével, háromszintű védőfásítást,

ab) a közterületi járda szintje felett legalább 1,8 m és legfeljebb 2,2 m magas, tömör kerítést

kell létesíteni.

b) 20 fh-nél nagyobb kapacitású parkoló, ill. 400 m²-nél nagyobb burkolt felület burkolatát szivárgásmentesen kell kialakítani és a keletkező csapadékvizeket tisztító műtárgyon keresztül kell a befogadóba vezetni.

c) A strand és wellness szálló medence vizei csak klórmentesítés után engedhetők a befogadóba.

d) Az építkezések során keletkező hulladékok kezeléséről, hasznosításáról, ártalmatlanításáról gondoskodni kell. A feltöltést csak inert hulladéknak nem minősülő anyaggal szabad végezni.

e) Yacht kikötő csak a természetvédelmi szempontokat mérlegelő környezeti hatásvizsgálat alátámasztásával engedélyezhető.

84. § [Átmeneti rendelkezések az épített környezetre és a településkép alakítására. A településkép alakításának általános előírásai]

(1) Az épületek színezése:

a) Az egyes építmények jellemző homlokzati falfelületének színezésénél a környezethez való illeszkedés érdekében csak az alábbi színek árnyalatai alkalmazhatók: fehér, sárga, okker, homok- és agyagszín, tégla- és terrakotta vörös, illetve a természetes és hagyományos építőanyagok (kő, tégla, beton, fa stb.) alkalmazása esetén azok természetes színei, illetve faburkolat és faszerkezetek esetén a barna vagy zöld szín.

b) Az egyes építmények jellemző homokzatfelületének színezésénél nem alkalmazhatók: a fekete, kék, lila, rózsaszín, piros színek rikító árnyalatai.

c) A pinceszinti garázskapuk színezésénél a fehér és halványszürke szín nem megengedett.

d) Az egyes építmények tetőhéjalásánál - a település teljes közigazgatási területén - a föld színei közül csak az alábbi színek árnyalatai alkalmazhatók: vörös, téglavörös, barna, antracit, grafit, továbbá a tetőhéjalás hagyományos anyagainak (égetett agyagcserép, természetes pala, fazsindely, fém, üveg) alkalmazása esetén azok természetes színei.

(2) Az épületek homlokzati kialakítása:

a) Épület díszkivilágítása csak olyan módon valósítható meg, hogy az a szomszédos, vagy szemközti épületek rendeltetésszerű használatát, valamint a közúti jármű és gyalogosforgalom biztonságát ne zavarja.

b) Épület homlokzatán semmiféle állandó vezetéket (kábel, csővezeték) a falsíkon kívül vezetni nem szabad –a gázbekötés kivételével, mely csak a bekötés érdekében, a műszakilag szükséges legrövidebb szakaszon jelenhet meg a homlokzaton.

c) Az épület közterület felöli homlokzatán – beleértve a közterületekről látható tetőzetet is–:

ca) parabolaantenna, légkondicionáló berendezés külső téregysége nem létesíthető;

cb) árusító automata berendezés nem helyezhető el;

cc bankomat berendezés csak falsíkba építetten vagy kirakatportálba szerelten létesíthető, melyhez előtető a környezethez való településképi illeszkedés esetén, legfeljebb a közterületi járda biztonsági sávjában létesíthető.

d) Az épület közterület felől nem látható homlokzatán– beleértve a közterületekről nem látható tetőzetet is–:

da) légkondicionáló berendezés;

db) parabolaantenna elhelyezhető.

(3) A főépítmény tetőformája és hajlásszöge:

a) Eltérő övezeti előírás hiányában a tetőszerkezet felületének legalább 80%-át 37-45° közötti hajlásszöggel kell kialakítani.

b) A környezethez való településképi illeszkedés érdekében a tájkép feltárulását és az utcakép együttlátását nem zavaró esetben létesíthető

ba) lapostetős épület,

bb) önálló sportépítmény, úszómedence lefedés,

bc) a tetőszerkezet felületének 20%-át meghaladó lapostető/tetőterasz/ növényzettel borított tető, 45 °-nál meredekebb hajlásszögű tetőfelület az a) ponttól eltérő kialakítással.

c) A tetőfelépítmények, tetőablakok, tornyok, előtetők hajlásszöge 45 fok alatt tetszőleges.

(4) Főépítményen a magastetők tetőfelületének fedőanyaga (héjalása):

a) Hagyományos égetett agyagcserép lehet,

b) egyéb természetes anyag (hagyományos, nem színezett pala, természetes pala, fazsindely) lehet,

c) kiegészítő tetőfelépítményeknél a teljes tetőfelület 20%-áig a tetőfedéshez igazodó egyéb fedés is lehet a hullámlemez és a trapézlemez kivételével,

d) meglévő, cserépfedéstől eltérő tetőhéjalás felújítható, a tetőzet ugyanezen héjalással bővíthető, de a tetőszerkezet teljes cseréje esetén az a)-c) pontok tartandók be.

(5) A (3) bekezdés b) pontjának megfelelő 30°-nál alacsonyabb hajlásszögű tető esetében korcolt fémlemezfedés – tükröződő felületű kivételével – alkalmazható, anyagának megfelelő színnel.

85. § [A védett épület kialakítására vonatkozó előírások]

(1) Védett épület esetén annak felújításánál az eredeti, vagy az azok jellegét mutató homlokzatszínek alkalmazandók.

(2) A helyi védett épületek esetében a vonatkozó külön helyi jogszabály [28] előírásai tartandók be.

86. § [Cégérek, cégtáblák, cégfeliratok előírásai]

(1a) Cégér, cégtábla, cégfelirat, céglógó homlokzati kialakítására vagy utólagos elhelyezésére vonatkozó szabályok:

(1b) A cégér, cégtábla, cégfelirat, céglógó – beleértve annak szerkezetét is –

a) szervesen illeszkedjen a homlokzat meglévő vagy tervezett vízszintes és függőleges tagolásához, a nyílászárók kiosztásához, azok ritmusához úgy, hogy együttesen összhangban legyen az épület építészeti részletképzésével, színezésével, építészeti hangsúlyaival,

b) nem lehet rikító színű, vagy a homlokzat összképében zavaró hatású,

c) táblaszerű kialakításának megengedett legnagyobb méretei:

ca) falsíkban történő elhelyezés esetén a felülete nem haladhatja meg az 1,0 m2-t,

cb) falsíkra merőleges elhelyezés esetén nem haladhatja meg az egyoldali felülete a 0,5 m2-t, a magassága a 0,8 m-t, a homlokzati falsíktól számított kinyúlása a 0,6 m-t, a szerkezeti vastagsága a 0,3 m-t,

d) védett területen, vagy védett épületen táblaszerű kialakítással nem létesíthető,

e) amennyiben kirakatportállal rendelkező homlokzaton létesül, a kirakatportál részeként alakítható ki,

f) megvilágítását szolgáló elektromos vezeték csak a berendezésen belül és rejtetten helyezhető el, a homlokzat falán kívül kábelcsatornában nem vezethető,

g) utólagos elhelyezésénél a felszerelés és homlokzatjavítás után a homlokzat színével azonos festést el kell végezni.

87. § [A kirakatokra és vitrinekre vonatkozó rendelkezések]

(1a) Kirakatok, vitrinek kialakítására vonatkozó szabályok:

(1b) Kirakat vitrin

a) a közterületi homlokzatok falfelületén, az előkertek kerítésén, vagy az előkertben alakítható ki,

b) szervesen illeszkedjen a homlokzatok, kerítések meglévő vagy tervezett vízszintes és függőleges tagolásához, a nyílászárók kiosztásához, azok ritmusához úgy, hogy együttesen összhangban legyen az épület építészeti részletképzésével, színezésével, építészeti hangsúlyaival,

c) mérete nem haladhatja meg az 2,0 m2 –t, továbbá a dohánybolt kivételével

d) üvegfelülete

da) nem átlátszó felületű anyaggal - fóliával, papírral, műanyaggal, festéssel vagy más dekorációs felülettel - nem takarható,

db) feliratokkal, reklámokkal és hirdetésekkel nem takarható, legfeljebb 30%-án alkalmazható homokfúvott vagy matt átlátszatlan felületkezelés.

88. § [Önálló reklámhordozó előírásai]

Önálló reklámhordozót telken belül nem, közterületen az alábbiak szerint szabad elhelyezni:

a) legfeljebb a rendezett terepszinttől számított 4,0 méteres legmagasabb ponttal, és

b) csak a külön önkormányzati rendeletben szabályozott módon.

89. § [Záró rendelkezések]

(1) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az 5/2005.(XII.29.) ök. számú rendelettel elfogadott, többször módosított „Leányfalu Nagyközség Helyi Építési Szabályzata” és mellékleteit képező szabályozási tervlapok, továbbá a 33/2008.(XII.17.) A Móricz Zsigmond út – Gyulai Pál utca – Szent Imre herceg utcai vízmosás-meder által határolt terület szabályozási terve, 1/2009.(I.28.) A Móricz Zsigmond út – Petőfi Sándor utca- Petőfi sétány – Névtelen utca által határolt terület szabályozási terve Ök. számú rendeletek hatályukat vesztik.

(2) Jelen rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.

4. melléklet az 1/2017. (I. 12.) önkormányzati rendelethez az 1/2017. (I. 12.) önkormányzati rendelethez

1

Az 54. § (1) bekezdés f) pontját a Leányfalu Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2024. (XI. 27.) önkormányzati rendelete 1. § (1) bekezdése iktatta be.

2

Az 54. § (2) bekezdése a Leányfalu Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2024. (XI. 27.) önkormányzati rendelete 1. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

3

Az 56/A. §-t a Leányfalu Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2024. (XI. 27.) önkormányzati rendelete 2. §-a iktatta be.

4

Az 1. melléklet a Leányfalu Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2024. (XI. 27.) önkormányzati rendelete 3. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

5

A 3. melléklet a Leányfalu Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2024. (XI. 27.) önkormányzati rendelete 3. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.